Nógrád. 1982. augusztus (38. évfolyam. 179-203. szám)

1982-08-08 / 185. szám

VÜ-ÁG PROLFIWA! FGYESüOnTK! NOGRAD AZ MSZMP MOGRAD megyei bizottsága ES A /AEGVEI tan ács -lapja ‘ XXXVIII. ÉVF., 185. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1982. AUGUSZTUS 8., VASARNAP Balassagyarmati kertbarátok sikersorozata Körtefa csészében, kétféle gyümölccsel — Fekete zöldpaprika — Százfajta szőlő, 230-féle bab Csengettyű a paprikatőről Csaknem évtizede működik a balassagyarmati Palóc kert­barátkor — előbb a művelő­dési központ, majd az idei évtől a Hazaíias Népfront égi­sze alatt —, s ez idő folya­mán nem csak jó, hanem or­szágos hírnévre tett szert. Több mint hatvan kert­barát tartozik a körhöz, zömmel olyanok, akik a ház körül próbálkoznak a hasz­nos és dísznövények nevelésé­vel. i Mint mindenütt a kertba­rátkörökben, a balassagyar­matiban is főleg az idősebb korosztály iparkodik a ker­tészkedéshez szükséges na­gyobb szakmai áttekintést megszerezni. Nem .csupán a hozzáértésben tökéletesítik ma­gukat, hanem igen érdekes programok részesei is: éven­te legalább egy alkalommal más kertbarátköröket keres­nek fel, valamint kiállításokra utaznak. A kiállításokról azt tartják a gyarmatiak, hogy nem ele­gendő a jó minőségű termést elvinni, hanem azt ízlésesen elrendezve, esztétikus lát­ványt. nyújtóan kell bemutat­ni. Bizonyára e felfogásuknak is tulajdonítható sikersoroza­tuk: 1977. országos versenyen el» helyezés. 1980. országos mezőgazdasági és élelmiszer- ipari kiállítás nagydíja és mi­niszteri különdíja, s még ezek előtt is országos bemutatko­zásokon két első díj, két kü­lönülj és nagydíj. Minek tulajdonítható e re­mekbeszabott széria? A gyar­mati kertbarátok szerint —és nyilván a díjak sorsa fölött döntők szerint is — annak, hogy rendkívül változatos a kertbarátok terményeinek faj­ta-összeállítása. Azt vallják: sokféleségben van a fantázia! Felújították, beszerezték azo­kat a növényfajtákat, melyek évtizedekkel, -századokkal eze­lőtt a magyar kiskertek ékes­ségei voltak — nem egy közü­lük sok tekintetben jobb faj­ta, mint a ma használatosak —, de mára szinte teljesen el­tűntek. A nagyüzemi termesztésben például összesen öt-hat bab­fajtát ismernek, a boltokban is ezek vetőmagjai kaphatók. A balassagyarmati kertba- rátkömek dr. Ember La- josné gondozásában 230 fajtát tartalmazó gyűjte­ménye van! Amolyan génbank ez, értékes fajtafenntartó szereppel. Nem csak látványában különleges a babgyűjtemény, hanem bár­mikor „bevethető” is a ker­tészkedésbe, hiszen időnkénti ültetéssel „frissen tartják” a magokat. Egyéb kuriózumokkal is szolgálhatnak a gyarmati kert­barátok. Merczel Lajos cit­romfái városszerte ismertek, gyümölcsöt is teremnek. Láng Mihály, a kör vezetője vödör­ben neveli szőlejét, a debre­ceni kiállításon fürtjével együtt így mutatja be. Ugyanő cserépbe ültetve gondozza körtefáját. A törpe fa hat­éves, egy méter magas, éven­te 20—25 gyümölccsel örven­dezteti meg gazdáját Méghoz­zá kétfélével! Mert Láng Mi­hály a fa csúcsába másik faj­tát oltott, így az alsó ágak­ról az Avranchesi jó Lujzát felülről a Guyot Gyula nevű körtét szüreteli. Mindkettő régi, jó fajtájú magyar gyü­mölcs. Weisz Lajos szőlőkertjében több mint százfajta szőlő ér­leli fürtjeit, kettőt-kettőt ül­tetett mindegyikből. A kör tagjai idén először próbálták ki a Módi fajtájú folyamato­san érő paradicsomot, vala­mint a nálunk eddig nem kapható, japánok által kine­mesített, magyar sárga viasz nevű zöldpaprikát. Van olyan zöldpaprikájuk, mely tulaj­donképpen bitorolja a nevet, hiszen fekete, , csak éréskor pirosodik meg. A pomázi kör ajándékaképp pedig a Közép- Amerikából származó csen­gettyűpaprikát is kipróbálták. Neve találó, harang formájú­ra növekedik, egy tövön 30— 40 is fejlődik. A sosem hal­lott fajták beszerzése nem okoz számukra különös gon­dot, hiszen húsz hazai kertbarátkör­rel tartanak kapcsolatot, csereberélik kincseiket. A magyar háziasszonyok zö­me fűszer gyanánt csupán a sót, paprikát, borsot ismeri. De még azoknak is, kik a ré­gi, hazai konyha változatos ízeivel már közelebbről meg­ismerkedtek, alighanem meg­lepő: a balassagyarmati kert­barátkor fűszergyűjteménye 150-féle ízesítőből áll! Küszöbön a mozgalmi év dilemmái A zökkenőmentes iskolai KISZ-munkáért Még három hét van a szep­temberi első csengőszóig, ám a középiskolai ifjúsági szerveze­tek vezetői már idestova egy hete szorgalmasan készülnek salgóbámyai „főhadiszállásu­kon” a mozgalmi év teendőire. Egy másik részük, az alapszer­vezetek és bizottságok sport- és kulturális felelősei rhár koráb­ban jártak ott, hasonló jelle­gű felkészítésen, s most e na­pokban a Ceglédi Állami Gaz­daság építőtáborában haszno­sítják, mintegy „bemelegí­tésként” a tanultakat, hiszen a tábor programjait maguk ál­lítják össze, szervezik meg. S ha már az építőtáborokról esett szó, említsük meg, hogy az idén közel 1300 nógrádi közép­iskolás szakított ki két hetet vakációjából, hogy kétkezi munkájával is segítse az or­szág gazdasági gondjainak enyhítését. Azonban a figyelem közép­pontjában most már az iskolai KISZ-munka zökkenőmentes beindítása áll, a diák KISZ- vezetők ehhez kapnak megfe­lelő muníciót, ötletet. Mi je­lenti manapság a középisko­lákban a KISZ-munka gerin­cét? Lényegretörő tömörség­gel fogalmazza meg ezt a KISZ X. kongresszusának ha­tározata, amely egyben irány­tű is a diákvezetők számára: „A szövetség tagjainak csak­nem fele tizenéves. Életkoruk­ból, helyzetükből, fogékonysá­gukból következően fontos, hogy az ifjúsági mozgalom te­ret adjon törekvéseik megva­lósításához. Bizonyíthassák te­hetségüket, kielégíthessék ér­deklődésüket, szélesíthessék látókörüket A KISZ-nek is segítenie kell abban, hogy a világ dolgaiban, a társadalom­ban, a politikában való eliga- zodási kísérleteik konfliktusai ne okozzanak törést, ne válja­nak az egész életet befolyáso­ló negatív élménnyé.” Mindez nem kis feladat, s korántsem zökkenőmentes. A salgóbányai tábor mintegy százfős gárdája bőséges pél­dákkal bizonyítja, hogy alkal­manként bizony kemény ta­nár—diák párharcokban, érv­csatákban alakul ki a végle­ges álláspont, egy-egy közér­dekű kérdésben. Az önállóság útja olykor nem könnyű séta­galopp, hanem "hosszú küzde­lem. A KISZ-szervezeteknek ebben az élen kell járni: sok­színű, vonzó, élményt nyújtó programjukkal. Ennek utolsó simításain dol­goznak most a diákvezetők. A munkaprogram egy-egy téte­lét sokszor hosszas vita vég­legesíti, valamennyien felelős­séget éreznek azért, hogy az is­kolai közösség számára meg­valósítható és igény szerinti feladatokat fogalmazzanak meg. S ez egy kis garanciát is ad a szeptemberi jó kezdés­hez... Holnaptól Nyári ruházati vásár A ruházati kiskereskedelmi vállalatok az idén is megren­dezik a hagyományos nyári szezon végi, engedményes vá­sárt, amelyre ezúttal augusz­tus 9—19 között kerül sor. A vállalatok azonban el is tér­hetnek ettől, mert a kiárusí­tás időtartamát saját hatáskö­rükben állapítják meg. A vá­sári árukat a korábbihoz ha­sonlóan 20—40 százalékkal ol- csóbben kínálják, a vásárlók azonban számíthatnak arra is, hogy ugyanazt az árucikket más-más engedménnyel talál­ják meg a különböző üzletek­ben, a vállalatok ugyanis a kedvezmény mértékéről is ön­állóan döntenek. (Folytatás a 2. oldalon.) A kisterenyei könyvtárban Hi Májusban harmadik évét kezdte meg új helyén a kis- terenyi nagyközségi-járási könyvtár. A korábbinál jó­val nagyobb, jisszesen 350 négyzetméter alapterületen működik az intézmény, s gya­rapodott olvasóinak és látoga­tóinak száma. A könyvtárat a népkerti művelődési házzal építették egybe, a két intéz­mény így szorosabbra fűzhe­ti munkakapcsolatait, számos programot közösen bonyolít­hat le. Az olvasókat három harmonikafallal leválasztha­tó, kulturáltan berendezett helyiségben fogadhatják. Kü­lön terem áll a gyermek- és a felnőtt olvasók rendelkezé­sére, s a jegyzetelni kívánók az olvasóteremben rendez­kedhetnek be. A látogatók több mint 36 ezer kötet, ki­advány között válogathatnak, forgathatják a legismertebb napi- és hetilapokat, folyóira­tokat, sőt mód van lemezek hallgatására is. Szükség van az üzemek összefogására is Bővítik és korszerűsítik a nagybátonyi kultúrházat A Nógrádi Szénbányák is­mét jelentős kulturális vállal­kozásba kezdett. A salgótarjá­ni Bányász Művelődési Ház közelmúltbeli felújítása és korszerűsítése után átalakít­ják a nagybátonyi intézményt is. A vállalat eddig sem saj­nálta a pénzt, folyamatosan jelentős összegeket fordított a Bányász Művelődési Ház álla­gának megőrzésére, moderni­zálására, ám mindez kevés­nek bizonyult. Napjaink tár­sadalmi igénye magasabb kö­vetelményeket támaszt a köz­művelődési intézményekkel szemben. Az ötvenes években épült ház kezdetben felvonu­lási épületként működött, volt munkásszálló, mozi, miközben állandóan formálódott, kiter­jedésében növekedett. A vállalat vezetése a fenti szempontok figyelembevételé­vel döntött úgy, hogy az avu­lóban levő kultúrházat — a salgótarjáni hasonló munkála­tok tapasztalatainak felhasz­nálásával — bővítteti és kor- szerűsítteti. Számításba vet­ték azt is — miként arról Lipták Sándor, a Nógrádi Szénbányák szociális igazga­tó tájékoztatott —, hogy a vállalat szénbányái ezen a területen koncentrálódnak, s itt lakik a bányászok zöme. Nagybatonyban épül a mo­dern Mátra-lakótelep, s már több mint kétszáz bányász kapott lakást ezen a telepü­lésrészen. Nem mellékes, hogy az intézmény a tanácsilag egyesített Kisterenye és Nagy- bátony centrumában helyezke­dik el, s e térségben 16 ezer ember, a salgótarjáni járás 32 százaléka él, tíz jelentéke­nyebb üzem települt le. A nagybátonyi Bányász Mű­velődési Ház átalakításának terveit ugyanaz a Homoky József belsőépítész készítette, aki a salgótarjániét is. A vál­lalat vezetése elégedett volt a karancskeszi Karancsvölgye Építő- és Faipari Szövetkezet tevékenységével is, ezért a ki­vitelezéssel ismételten a szö­vetkezetei 'bízták meg. A szá­mítások szerint — beleértve a berendezéseket is — 16 millió 160 ezer forintba kerül az átépítés és bővítés. A munka a bányásznap után kezdődik el, s várhatóan 1984 elejére fe­jeződik be. Az intézmény 290 négyzetméterrel gyarapodik, ami azt jelenti, hogy nyolc új helyiséggel lesz több a kis­csoportok működtetése számá­ra. A befejezés után rendkí­vül vonzó és esztétikus küls'e- jű lesz az intézmény. Az al­pesi tető kiér a ház előtt ve­zető útra, s bejáratával való­sággal „szívja”, csalogatja ma­gához az embereket. Az intéz­ménynek a fűtése, akusztiká­ja, berendezései szintén kor­szerűbbek lesznek. Minden bizonnyal színvonalasabb köz- művelődési tevékenység ala­kul majd ki az új és meg­újult falak között, s a lakos­ság szívesebben látogatja a rendezvényeket, kiscsoportos foglalkozásokat. A Nógrádi Szénbányák a bekerülési összegnek egyelőre körülbelül a kétharmadával rendelkezik. A többit az üze­mek összefogásával, a SZOT, az Országos Közművelődési Tanács támogatásával szeretné előteremteni. Ésszerű elképze­lés ez, hiszen a kultúrházban nem csak a bányászok műve­lődnek, szórakoznak, hanem más üzemek dolgozói is, te­hát az átalakításban, részt vállalhatnák a nem bányai üzemek is. Sőt, erkölcsi köte­lességük. Remélhetőleg így fogják fel a Nógrádi Szénbá­nyák társadalmi összefogást igénylő „kéznyújtását”. w Uj tanév a TIT szabadegyetemén Gazadag kínálatból válogat­hatnak az idén ;s a József At­tila szabadegyetem sorozatai iránt érdeklődők: az új isme­retterjesztési évadban 23 tu­dományágból mintegy 122-fé- le előadássorozatot indít a TIT budapesti szervezete. Egy-egy tudományterület népszerűsí­téséből — a hagyományokhoi' híven — ezúttal is az adott té­makörökben leginkább tájé­kozott szakemberek vállalnak részt. A kreatív nevelés címmel új pedagógiai-közművelődési sorozatot rendez a szabadegye­tem az 1982—83-as tanévben. Az előadások konkrét gyakor­lati tanácsokat, ötleteket, mód­szereket ajánlanak a pedagó­gusoknak, illetve kulturális területen dolgozóknak; segít­séget adva ahhoz, hogy min­dennapos alkotó munkájuk so­rán élményszerűen, a fiatalok alkotói kedvére és erejére tá­maszkodva dolgozzák fel a mű­veltségi anyagot. Költők, dra­maturgok, bábosok, pszicholó­gusok közreműködésével is­merkedhetnek a hallgatók az iskolai színjátszás, a bábozás, a pantomim, a gyermekiroda­iam felhasználásának lehető­ségeivel. Újdonságot ígér a Fiatalok a mérlegen című sorozat is: a 12 előadásból álló program során neves, a valóságfeltárás és -elemzés eszközeivel, dol­gozó szociológusok ismertetik az elmúlt években 6 és 14 éves gyermekek körében végzett vizsgálatok eredményéit. A felnőttkori önnevelés, önműve­lés című foglalkozások részt­vevői kerekasztal-beszélgeté- seken sajátíthatják el az ön­művelés « alapismereteit. Új kezdeményezés lesz az idén a Diáksajtó, diákújságírás című sorozat: az iskolaújság szer­kesztését, tördelését. írását ta­nulják meg itt a speciális kol­légium növendékei. Sok érdekesség között válo­gathatnak a matematika ba­rátai; várhatóan népes hallga­tósága lesz a számítástechni­kával foglalkozó sorozatoknak. Különösen az egyetemi felvé­telire készülők, az egyetemis­ták, a pedagógusok, a mérnö kök és technikusok rendsze rés művelődésében, önképzé sében játszanak szerepet e kur­zusok, hiszen naprakész ínfor mációkhoz juttatják az érdek lődőket. A* szabadegyetemi program ban meghirdetett előadássoro zatokra — iskolai végzettség re, foglalkozásra való tekin tej: nélkül — bárki jelentkez hejt. Szocialista brigádok, KISZ szervezetek, klubok, illetve egyéni érdeklődők ezúttal i. válthatnak 25 különböző elő adásra bérletet. A beiratkozás szeptember 6-án kezdődik, és — munkanapokon — két hé­tig tart a TIT Kossuth klub­jában. (VIII, Múzeum u. 7.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom