Nógrád. 1982. augusztus (38. évfolyam. 179-203. szám)

1982-08-06 / 183. szám

lana, Bobby, Béla ét a többiek Cirkuszi csodák Képzőművészeti levél Uj törekvések belsőépítészetünkben Varga Zoltán a Hungária Cir­kusz zenekarának karmeste­re felemeli pálcáját, s a ze- zekar rázendít a közismert melódiára: „Üjra itt van, új­ra itt van..." S ezzel kezdetét veszi első salgótarjáni elő­adása. Az artisták közül csak né­hány magyar, de a műsort ha­zaiak nyitják, a 3 Rapidos — két fiú, egy lány — mint ke­rékpáros akrobaták. Fiatalok, de jól csinálják. A nézők ámu­latára bebizonyítják: még ug­rókötelezni is lehet az egyke­rekű biciklin. Román lab- zsonglőrnő következik, aki­nek mindegy, hogy hordó, henger vagy tüzes végű rúd kerül a talpára, olyan bizton­sággal pörgeti,, mint mi egy ceruzát az ujjaink között. Az­után Bélán és Árpin, a bohó­cokon nevet a közönség, rn&j d viszontlátjuk a magyar triót, ezúttal mint buzogányos zsong­lőröket. S már ott a poron­don a perzs, a csuklónyi vas­tag, több méteres rúd, amit egy asszony ellensúlyoz hol a vállán, hol a homlokán, míg társnői a pózna másik végén, végzik gyakorlataikat. A kö­vetkező vidám perceket ezút­tal a medvék megjelenése okozza, akik görkorcsolyáz­nak, kerékpároznak és rolle­reznek, bukfenceznek és ké­zen állnak, ahogy idomitójuk Jana Vintoiu parancsolja. Vé­gül még egy egyszerű bohóc­tréfát is bemutatnak. S már újra a 3 000 személyes sátor kupolájára szegeződnek a te­kintetek, ahol a három And- rukovics mutatványai látha­tók. Egy férfi tart különböző kötések révén egy 17 éves leány ikerpárt. Mintha nem is a magasban dolgoznának, kecsesek, mosolygósak. S ami ezután következik, tö­mény nevetés. A „részegnek mindig szerencséje van”. Ez lehetne a mottója Bobby Dixon trambulinszámának, melyben meghökkentő és mu­latságos pillanatok váltják egymást. A nézők dőlnek a nevetéstől. A szünetben Gaál György­ével, a cirkusz igazgatójával megpróbálunk felkeresni né­hány szereplőt, Jana az élet­ben is olyan kecses mint a porondon. — Állítólag a medvék so­kak szerint veszélyesebbek 1 Jana és a medvék még az oroszlánoknál is. Nem fél tőlük? —■ Kevesen tudják, hogy az ötmázsásra megnövő medve harmáncdekásan születik. Ezeket az állatokat én nevel­tem fel, Ismerem őket, az egyéniségüket Amúgy is any- nyira szeretem az állatokat, hogy semelyiktől sem félek. Bobby mosolygós, acélizmú fiatalember. A számot, mely­nek mását nemrég a tv-ben láttuk, akkor tanulta, mikor a tanári pályát felcserélte a porond világára. Azóta bejár­ta Las Vegast, Londont és Pá­rizst. — Mi a véleménye a ma­gyar közönségről? — Nehéz kérdés, tulajdon­képpen ahány helyen fellé­pünk mindenhol más a kö­zönség. De szerencsére min­denütt szeret nevetni! — És min nevetünk? — harigzik a kérdés Béla bohóc­hoz, vagyis Szabadi Bélához, aki 21 évvel ezelőtt ' szerzett artistadiplomát, de a „cirku­szi tudományokat” már az anyatejjel szívta magába, hi­szen apja a — túlzás nélkül — világhírű Stefi bohóc volt, g édesanyja is szakmabeli. — Talán ügy mondanám^ hogy a gyermekien morbid dolgokon. — A bohóc az életben is jó­kedvű? Teszem azt, sohasem fáj a foga ? — Volt mér rá eset! Da­gadt képpel is kimentem. Le­het, Hogy azt hitték benne van a számban. Ha nem lennék ilyen, nem ezt a pályát vá­lasztom. Jó lenne mindenkivel ta­lálkozni, de már a második rész kezdődik. Buzduga és Pa- jok oroszlánidomítása alatt néhányszor megdermednek a nézők, de megnyugszanak a híres artistadinasztiából szár­mazó Donnert Leopold ló-sza- badidomítását látva. A 3 Du- mitrescu látványos, mű csetlé- se-botlása mindenkit meg­nevettet. S aztán egy másik világszám, egyensúlyozás a görgőkön. Bemutatja Rueda Spanyolországból. A következő kardegyensúlyozó-produkció szintén az amerikai tv-soro- zatból ismerős. S még gyö­nyörködhetünk a 7 Manuilovi produkciójában, akik úgy sé­tálnak, ugranak a magasban kifeszített drótkötélen, hogy sokan a földön sem tudnák utánozni őket Aztán a finálé és elszéled a közönség. A cirkuszváros­ban pedig asztalok terülnek a kocsik között. A Tatárárok­ból egy felriadt madár rikol­tása hallatszik. A cirkuszban mindenki egy kicsit gyermek szeretne len­ni. Üjat, érdekeset azonban amióta hétköznapi dolog a tv, nagyon nehéz mutatni. Azt hiszem, aki megnézte ezt az előadást, nem csalódik. — g. — Benzinkút az őserdőben? Gyógyír — de nem az autósoknak 1 Az Amazonas menti brazil őserdőben honos a copaibafa. Különös tulajdonságát a közel­múltig csupán a bennszülöttek ismerték, akik bevágták a kér­gét. és a fából csordogáló lét sebgyógyításra használták. Melvin Calvin, a Nobel-díjus kémiaprofesszor Amazonas menti kalandozása során egy­szer egy bennszülöttől kapott ebből a nem túl illatos folya­dékból. A szag erősen emlékez­tette őt a kőolajra. A dzsungel­ben vegyileg ugyan nem ele­mezhette, de megtöltötte vele Diesel-kocsijának tartályát és várakozásának megfelelően — az autó elindult. A tudós be­számolt az esetről egy folyó­iratban. A szakemberek vi­lágszerte már-m&r remény­kedni kezdtek, hogy a „zöld olajjal” maholnap helyette- sítheik a „fekete aranyat”, a kőolajat. Elméletileg ez le­hetséges is, de gyakorlatilag? Vajon hogyan volna megold­ható, hogy minden autósnak legyen egy saját copaibaer- deje, ahol csak megáll az egyik fa alatt, bevágja a kér­gét, s feltankol a csordogáló masszával ? Nyilván sehogy, hiszen a „kőolajfa” csak a tró­puson honos. Egyébként egy százéves, óriás, copaibafa két óra alatt 20—30 liter „nyers­olajat” ad, utána viszont fél évig pihentetni kell: egyhek­tárnyi copaibaültetvényről évente csupán hét tonna Üzem­anyagot kapnának a géppari­pák. Bár a brazil kormány — kísérletként — most hatezer ilyen facsemetét ültetett el, nyersolajügyben egyelőre még az OPEC-cel tartja a kapcso­latot... (z Pl Kétségtelen tény, növekszik a belsőépítészet Jelentősége. Elsősorban azért, mert csökken a tér, a természeti együtthatók zsugorodnak, s erdők, ligetek helyett a belsőépítészet ve­szi át a természet szerepét a közösségi tér fórumain és otthonainkban. A rousseau-i figyelmeztetés — Vissza a természethez! — éppen a tér­hiány miatt csak a művészet intenzitásával lehetséges. E mozgalomnak egyik eszköze a belsőépítészet. Mindig is lé­tezett, de a tendencia miatt vált egyre önállóbbá. E fon­tos műfaj a szakmai megha­tározás szerint „épületek bel­ső terének művészi kiképzése; idetartozik a falak, a padló­zat és a mennyezet kialakí­tása, a beépített elemek meg­tervezése, a bútorzat elhelye­zése, a belső megoldás kiegé­szítése, textíliával, díszítő- tárgyakkal; a belső tér szí­neinek összehangolása”, ösz- szetett feladat, s, ha jól vég­zik, szépsége harmóniát ered­ményez. Igaz, amit Major Máté épí­tész, akadémikus hangoztat: „Az építészet egy és osztha­tatlan. Vagyis, nincs külön városépítészet, nincs külön épületépítészet, és nincs kü­lön belsőépítészet”. Amikor ennek igazságát elfogadjuk, egyben kiegészítjük, hogy ter­mészetesen az építészet álta­lános küldetésében a munka- megosztás növekszik, árnya- lódik, s ebben különös szerep illeti a belső tér tervezőit a teamtevékenységben, amikor a faltól a bútorig minden egy­ségessé válik a közös elgon­dolásban. Az Is tény azonban —, mint Bereczky Lóránd em­líti —, hogy „lakásunk, mun­kahelyünk, középületeink bel­ső tereinek alakítása az ese­tek többségében nem a rep­rezentatív ünnepi pompát kívánja szolgálni, hanem a hozzánk mért lépték szerint életünk kereteit emberivé kí­vánja formálni”. Az arányok optimumáról van szó; arról, hogy mindent a maga hely­zetének, céljának megfelelően indokolt alakítani a díszítés és színdlnamika helyes lép­tékű követelményeivel. Az a jó belsőépítészeti terv, amely egyrészt nem szegényes, de nem is túlzott a díszítménye­ket Illetően, ahol a funkció és a megjelenés kellemes hatása egymással párhuzamos. Környezetünk régen Jórészt muskátli, tölgyfa, madárdal volt, 8 mivel ezt a városok­ban nélkülözzük, pótolják szá­munkra otthonunk üdítő posz­terei, kényelmes ülőbútorai, s egyéb lakberendezési tár­gyal. Pótszer ugyan, de nem mindegy, hogy milyen minő­ségű. S, ha lakáskultúránk iparművészeti színvonalú, ak­kor ez elegendő ahhoz a har­móniához, amely hozzájárul életünk boldogságához. Ebből következik, hogy a belsőépí­tészet, az iparművészet nap­jainkban tömeges méreteket igényel. A belsőépítészet oktatása ennek jegyében újult meg az Iparművészeti főiskolán, ahol bútortervezést, színtant, épí­tészeti grafikát, környezet- esztétikát, faipari ismereteket egyaránt tanítanak. Ma már egyre általánosabbá válik a gyakorlat, amely tervezett belső terekkel teszi esztéti­kailag is elfogadhatóvá az is­kolákat, a gyógyintézménye- ket, a középületek egész so­rát, s így a tér egyre több helyén — az idő egyre na­gyobb részében — fogad mindannyiunkat a művészet. Bár örömmel nyugtázhatjuk, hogy kormányzatunk egyre több belsőépítészt részesített művészeti díjakban, mégsem lehet elég alaposnak ítélni iparművészetünk ipari hát­terét. Ez a szövetség még elég­gé ötletszerű, számtalan lehe­tőséget nem valósított meg, S akadozik a típustervek vá­lasztéka is a bútorokban és lakásberendezésekben. Ma mér az ország minden részén találkozhatunk a környezetkul­túra tudatos szerkesztésével, de egyelőre csak a kiemeltül beruházásoknál. Igény lenne arra, hogy éppen az észté.i- kai nevelés jegyében főleg az iskolák tárgykultúrája növe­kedjék, a tankönyvektől a ta­nulóöltözékig. Mindez még nem hiánytalan program je­gyében valósul meg, csak jó részletkezdeményezések szint­jén. Örvendetes azonban, hogy szép tárgyalókat, bemutató- termeket, vendéglőket, báro­kat, eszpresszókat, szállodákat szemrevételezhetünk, ame­lyeknek belsőépítészeti meg­oldása korszerű értékrend alapján szerveződik. Még így is igen sok a te­endőnk az Ipari létesítmények környezetkultúrájában. Eb­ből a szempontból jelentős az orosházi síküveggyár, a bor­sodi ércelőkészítő, a Lehel Hűtőgépgyár bemutatóter­mének belsőépítészeti tere. Szembetűnő a fejlődés az üzletek térképezésében: ez természetesen nem csak a vá­sárlókedvet növeli, hanem hozzájárul az ízlésfejlesztés­hez. Is. Örvendetes, hogy a tárgy- kultúra általános növekedésé­vel belsőépítészetünk egyre inkább meghatározó tényező­vé vélik. Egy biztos: igen szép bútorokat, mennyezet­megoldásokat, falburkolatokat, lépcsőket, lámpákat, ebédlő­ket, különtermeket, könyvtá­rakat, folyosókat, térelválasz­tó rácsokat, falakat láthatunk, egyre több helyen. Ezt a ten­denciát általánossá tenni — fontos kulturális érdek. Losonezi Miklós Hírek a filmvilágból B. B. a televízióban Tíz év szünet után a 48 éves B. B. visszatér hűséges közönségéhez. Igaz, nem fil­met forgat, mint, ahogyan so­kan várnák, hanem egy tévé­műsorban szerepel. Az a bi­zonyos tévéműsor francia pro­dukció lesz és. B. B. életéről szól majd, filmkarrierjéről, viharos magánéletéről és ter­mészetesen állatbarát-jóté­konysági akcióiról. Film Hemingwayről? Margaux Hemingway, az író huszonhét éves unokája, a vi­lág egyik legjobban fizetett fotómodellje elhatározta, hogy férje, Bemard Foucher fran­cia rendező társaságában nagyszabású dokumentumfii met forgat Hemingwayről. 22 éves színésznő karrierje Clio Goldsmith 22 éve: francia filmszínésznő karri­erje egyenesen ível felfelé. Első filmje A fecsegő, Olasz­országban kirobbanó sikert aratott. Második filmjében már a francia film másik nagy reménységével, Patrick Dewaerrel játszik. A film cí­me: Plein Sud. Bergman „utolJÓ”-ja A legdrágább film, amelyet Svédországban valaha is for­gattak — így jellemzi a saj­tó a hatvanhárom éves Ing­mar Bergman most befejezett legújabb filmjét. Körülbelül 7,5—8 millió dollár volt a költségvetés végösszege. Fan­ny és Alexander az új Ing­mar Bergman-film címé, a2 elsó világháború előtti idők­ben játszódik és arról mesél, hogyan Ütközik össze a szi­gorú, puritán nevelés a laza, tarka, oldott színházi világ­gal egy svéd kisváros társadal­mában. „Olyan ez a film, mini egy nagy gobelin, tele van alakokkal, hajókkal, házak­kal, erdőkkel, barlangokkal és holdfénnyel” — nyilatkozta a rendező. Azt Is hozzáfűzte, ez a film az utolsó munkája. A filmrendezést ezzel befejezi. A Fanny és Alexander az év végén kerül majd a mozik­ba. A Bunte Illustrierte mun­katársa azonban arról érte­sült, hogy már megkezdődtek a tárgyalások egy következő Bergman-filmről, amelyet 1983-ban Münchenben forgat­na... Többet álmodoztunk Vatroslav Mlmlca rendező a zágrábi nemzetközi rajzfilm- fesztivál kapcsán kijelentette: az animáció az egyetlen te let, ahol a kortárs filmesek még tudnak és akarnak álmo­dozni. Az álmodozás olyan kategória, amely feledésbe merült ebben a technológia- és technokratacentrikus világ­ban. Észrevettem, hogy a rajz- filmesek közül is sokan mint­ha szégyellnék, hogy álmo­doznak, mintha úgy éreznék, az, álmokat szégyen nyilvános­ság elé tárni. Mintha a fan­tázia megmozgatása szubver- zív és kellemetlen megnyil­vánulás volna, amihez mielőtt hozzáfognánk, azt kell mon­dani: pardon — mondta Vut- roslav Mimica. műsor KOSSUTH RADIOt *,23! Munka — nők — egészség. *.33t Mozart: g-moll szimfónia K. 183. 9.00: Geszty Szilvia és Gottlob . Frick operaárlákat énekel. 9.33:'Amerre a Galga folyik. 10.03: Robin Hood 10.33: Szimfonikus könnyűzene li.ooi Oondolat. A Rádió Irodal­mi lapja. 11.43: A Clprian Porumbescu konzervatórium madrlgál- kóruaa énekel. 12.45: Híres előadóművészek trió- felvételeiből. 13,30: RlmszklJ-Korszakov: Ver­senymű harsonára és fú­vószenekarra. 13.41: Mázsányl súlyú korona 14.441-Magyarán szólva . . . 15.10: A Magyar Hanglemezgyár­tó Vállalat új lemezeiből. 13.03: Mit üzen a Rádió? 10.38: Tenoráriák. 11.08: Sudi Farkas Pál népi ze­nekara játszik. 11.38: Helyszínrajz. 10.00: Régi fllmdalok. 19.15! Elleen Farell operaárlákat énekel. 10.44: A Rádiószínház bemutató­ja. 20.33: Operettkedvelőknek. 21.30: Választóvonal 22.30: ÜJ Zenei Újság 23.08: Ütő Endre énekel 23.501 Lantmuzaika. 00.10: Melódiákoktól PETŐFI RADIO: S.08: Bolíviai népi táncdallamok 0.20: Tíz perc külpolitika 0.38: Kónya Sándor énekel 8.54: Háború a heroin ellen 9.09: Slágermúzeum 10.00: Zenedélelőtt. 11.35: Tánczenei koktél 12.40: Népi muzsika 13.15: Gyermekeknek. 14.00: A Petőfi rádió zenedél­utánja. 11.00: Térkép és útravaló. 11.30: ötödik sebesség 18.33: Válogatott felvételek 19.40: Nótakedvelőknek 20.33: Színházt magazin 21.33: Pophullám. 22.30: Igen Is, nem Is. Egyed László és Rózsa T. Endre műsora. 33.20: Tánczenei stúdiónk felvé­teleiből. 4 NOGRÁD - 1982. augusxtus 6., péntek MISKOLCI STUDIO: 17.00; Hírek, időjárás, műsoris­mertetés. 17.05: Péntek este Eszak- Magyarországon. (A tartalomból: Szolgáltatások a salgótarjáni Cent­rum Áruházban. — Tanszervásér Egerbon. — Programajánlat.) Szer­kesztő: Jakab Mária. Telefonügye­iét: 35-510. 18.00: Észak-magyarór- szágl krónika. (A Kls-Jankó Bori nimzőpályázatról. — Egri üzemek készülődése a miskolci helyiipari kiállítás és vásár.) 10.24—18.30: Lap- es műsorelőzetes. TELEVÍZIÓI 18.00: Hírek. 18.05: Móricz Zsigmondi Pillangó. Tévéfilm. 17.15: Kokura szerencséje. A csehszlovák televízió filmje 11.35: Reklám. 17.40: Keresztkérdés — Fejtörő­játék. 18.10: öt perc meteorológia. 18.15: Partnerek... Riportfilm. 19.00: Reklám 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. (SZ.) 19.30: Tv-híradó 20.00: Delta. 20.25: Valamit valamiért. Magya­rul beszélő francia film. 22.00: Zenés nyári esték. Kodály: Székely fonó. Egyfelvoná- sos daljáték. 23.20: Tv-hiradó 3. 2. MŰSOR: 20.00: Music From Banff. Zenés riportfilm egy Kanadában működő művészeti köz­pontról. 20.03: Lángol az ég és a föld. Jugoszláv dokumentumul!«. 20 50: öt perc meteorológia. 20.38: Tv-híradó 2. 21.15: Világszínpad — Hat nővér Moszkvában. (SZ.) 22.05: Reklám. 22.10: Jelenetek egy házasságból. Magyarul beszélő svéd té­véfilmsorozat. vi/4. rész: A siralom völgye (lám.) • (SZ.) BESZTERCEBÁNYÁI 19.30:, Tv-hlradó 20.00: Forró szél. Jugoszláv tv-filmscrozat, 4. rész 21.00: Szórakoztató vetélkedő­műsor 21.45: Ez történt 24 óra alatt 22.00: Könnyűzenei műsor 23.10: Célpont. Angol bűnügyi filmsorozat 0.00: Hírek 2. MŰSOR: 17.30: Ne égessétek fel a földünket. NDK doku­mentumfilm 18.00: Dtákkeringő. Szovjet film 19.30: Albatrosz. Ew nyári zivatar története 20.00: Tévéfórum 20.40: Kernolvzertei műsor 21.20: időszerű események 21.50: Martin Kukucln! Miska. Tv-film 23.00: A bratlslaval Líra műsorából MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.1 Fél 4 és háromnegyed 0 órától: Dög­keselyű (14). Színes, magyar bűn­ügyi film. 8 órától: Mennyel na­pok. Színes amerikai filmdráma. Este 10 órától: Kabaré. (18). Szí­nes, zenés amerikai film. — Ba­lassagyarmati Madách: Fél 4-től! Honda lovag, színei, szinkronizált Japán film. Háromnegyed 6-tól: Szamurájok és banditák X—II. (16). színes japán kalandfilm. Este tő­től: Lavina (14). Színes, szinkro­nizált kanadai film. — Pásztói Mátra: Megsebzett csend, színes szovjet film. — Szécsényl Rákóczi: Ördögbarlang. színes szovjet törté­nelmi kalandftlm. — Rétsági A vi­déki lány (14). Színes francia- svájci film. — Érsekvadkert: Csap­da a zsoldosoknak (14). színes ro­mán katandfllm. — Nagylór: szu- perexpressz (14). Színes, szinkro­nizált japán katasztrófafllm. 20.25 h. VALAMIT VALAMIÉRT,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom