Nógrád. 1982. augusztus (38. évfolyam. 179-203. szám)

1982-08-29 / 202. szám

Együtt az alopszervezefelsfeel Tovább erősítjük a pár! Vita a pártmunka módszereiről A BALASSAGYARMATI soltuk a világnézeti kérdések általános iskolai pedagógus- áttekintését. A másik helyen pártalapszervezetek munká- a tömegpropaganda-oktatás jában fontos helyet foglalnak színvonalának, emelésének el a pártcsoportok. Az olyan lehetőségeit beszélték meg. alapszervezetekben különö- Volt pártcsoport, ahol az is­sen nélkülözhetetlen a sze- kola felújításával kapcsola- repük, ahol több egymástól tos szervező munka előké- távoleső munkahelyen, a he- születeit vitatták lyi adottságokat figyelembe tanácsoltuk, hogy Korszerű, nagypontosságú gépek segítségével végzik a különféle zárak, lakatok alkat­részeinek elkészítését a szécsényi ELZETT Zár- és Lakatgyárban. Az elmúlt hónapban helyezték üzembe sf csehszlovák gyártmányú félautomata univerzális síkköszörűgépet, amelyen Veres Ferenc szerszámkészítő szakmunkás biztonsági lakatok alkatrészeinek megmunkálását végzi. A miniszter levelet írt.— UfciSbb teendők agrárgazdaság előtt Hamarosan az utolsó be­takarított búzamagok is a gabonasilókba kerülnek, biz­tonságban lesz Nógrádban is a jövő évi kenyérnek való. A termelőszövetkezetekben, az állami gazdaságokban jó mun­kát végeztek. Mint már esz­tendők óta annyiszor, a föld —- köszönhetően a viszonylag kedvező időjárásnak is — meghálálta a növényekre ki­szórt műtrágyát, a gondosko­dást. Amikor termésről, betaka­rításról elmélkedünk, nem­csak Magyarország jelképes éléstárára kell gondolnunk, hanem arra is, hogy a mező- gazdaságnak már hosszú ide­je jelentős része van a rubel- és dollárelszámolású export­ból egyaránt. A különböző terményekből, vágóállatokból határainkon túlra kerülő szál- ' lítmányok köztudomásúan te­kintélyes értéket képviselnek külkereskedelmi mérlegünk „bevétel” rovatában. Ezért is írt az állami gaz­daságoknak, a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek, s a tröszti élelmiszeripari válla­latoknak levelet Váncsa Jenő, mezőgazdasági- és élelmezés- ügyi miniszter. Nem gyakori, hogy valamely tárca vezető­je körlevélben kérjen segít­séget, de ezúttal erről van szó. A MÉM felelős irányí­tója, a kormány tagja az ag­rárgazdaság utóbbi években elért kimagasló eredményei­re alapozva szólított fel az 1982. évi tervben előirány­zott termelési feladatok túl­teljesítésére. Bárki megje­gyezheti : no, lám, megint a legjobban húzó „lóra’ raknak újabb terheket. Való igaz, de a népgazda­sági egyensúly megszilárdítá­sa, az elért színvonal megőr­zése újabb erőfeszítéseket igé­nyel; várni viszont csak at­tól lehet, aki képes arra, hogy adjon! A parasztság történel­mi léptékű, egész lakosságunk iránti felelősségére apellálhat tehát a miniszter. így, ezen az alapon kéri egyebek között a hozamok növelését és a mi­nőség javítását, az exportál­ható termékek belső felhasz­nálásának másodvetésű- és melléktermékekkel történő helyettesítését, a gazdaságos kivitel bővítését. A teendő még első pillan­tásra sem egyszerű, hát még ha hozzátesszük: az agrár- gazdasági tervek túlteljesíté­sének együtt kell járnia a nagyobb jövedelmezőséggel, az importanyagok — megkü- mazó abrak felhasználásban lönböztetetten a fajlagos ener- tekintélyes megtakarítást ered­gia- és az árak — felhasz­nálásának csökkentésével. Nem a mennyiség minden mást ?zem elöl tévesztő eme­léséről van tehát szó, hanem elsősorban a hatékony, gaz­daságos termelés bővítéséről. Ráadásul az is nyilvánvaló, hogy mindezt nagyon sok ter­melőszövetkezetben, állami gazdaságban, vagy éppen élel­miszereket előállító gyárban csak felettébb nehéz körülmé­nyek között valósíthatják meg. De reménytkeltő a jó példák sora. Az idén Fejérben a tervek szerint minden eddiginél na­gyobb területen legeltetik majd a kukoricaszárat, ami az importanyagot is tartal­ményezhet. És több olyan gaz­daság van, amely az állattar­tótelepek biogázának hasz­nosításával, a termények ned­vestárolásával, s más megol­dásokkal csökkenti az ener­giafogyasztását. Az ésszerű, a jövedelmező gazdálkodás jó példái azt sugallják, hogy az ország lakosságának nevében kérő mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter felszólí­tása nyitott fülekre találhat. És, hogy az ágazat idei terv­túlteljesítése — mindenek­előtt devizát hozó termékek­ben megtestesülve — eredmé­nyesen szolgálja majd gaz­dasági és pénzügyi egyensú­lyunk javítását. M. A. véve, nagyjából azonos fel­adatét kell megoldani. Alajá- szervezetünk 5 általános is­kola, a zeneiskola és egyéb kapcsolódó intézmények párt­irányítását látja el. Sok kö­zöttük a hasonlóság, de kü­lönbségek is akadnak. Van olyan általános iskola, ahol egy évfolyamból egy és olyan is, ahol évfolyamonként 3 párhuzamos osztály találha­tó. Akad olyan intézmény, ahol két párttag van, és olyan is, ahol 15 a létszám. meg a pártépítési helyi információ megjavítá­sát, a Kossuth-könyvek ter­jesztésének tapasztalatait. A csoportok megbeszélése­iket általában két taggyűlés között tartják. Az iskolák sa­játos helyzete, a tanév rend­je is ad a nevelő-oktatómun­kához közvetlenül kapcsoló­dó feladatokat. Ilyenek a tan­év előkészítése, munkarend­je, annak politikai feladatai. De a tanév befejezése után is akad megbeszélni valójuk a Ezért a pártcsoportokat úgy pártcsoportoknak. Tehát a alakítottuk ki, hogy a szer­vezeti keretek erős, jól dol­gozó egységek létrehozását segítsék. Négy helyen azonos intézményben dolgoznak a párttagok. Az volt a tervünk, hogy egy iskola, egy munka­hely alkosson lehetőleg egy pártcsoportot. Az ötödik egy­ségnél nem tudtuk ezt az el­vet érvényesíteni. A megma­radt 7 főből, akik 4 munka­helyen dolgoznak, tudtunk kialakítani egy csoportot. A pártcsoport, mint kis kom­munista közösség a legalkal­masabb forma a párthatáro­zatok továbbítására, az egy­séges értelmezés és végrehaj­tás biztosítására. Itt tudják minden tagról, hogy milyen pártfeladatot fogalmazott meg számára a taggyűlés. Az információk is a pártcsoport­bizalmi szervezi. Van olyan, aki egyúttal vezetőségi tag is. Minden bizalmi rendsze­res kapcsolatot tart a veze­tőséggel. A bizalmiaknak sokrétű, fontos gyakorlati tennivalójuk van. A kapcso­lattartás mellett feladatuk a meg. De tagdíjak beszedése, a bélye- vitassák gek kiadása, de ők szervezik munkát, a a tömegpropaganda-tanfolya- mokat, a pártoktatást és sok egyéb munkát is. Talán leg­fontosabb tevékenységük a pártmegbízatásokkal kapcso­latos. Ők ismerik a legjob­ban a párttagok képességeit, felkészültségüket, érdeklődési körüket. ’ Mindenkivel egyé­nileg is megbeszélve, együtt határozzák meg a megbíza­tásokat. A munka értékelését is ők tudják reálisan elvé­gezni. Ahogy a pártmunkát a taggyűlés adja az értéke­lést is az egész párttagság előtt végezzük el. Nálunk a 44 párttag mindegyike ren­delkezik valamilyen megbí­zatással. Talán kettőre lehet ráfogni, hogy névleges, kita­lált az adott feladat. Alapszervezetünk vezető­sége félévenként megvizs­gálja egy-egy pártcsoport munkáját. A vezetőség és a csoport kapcsolatát erősíti az is, hogy a bizalmiakat meg­hívjuk minden olyan vezető­ségi ülésre, amely a pártcso­portot érintő témát tárgyal. ALAPSZERVEZETT veze­tőségünk munkamódszere a pártcsoportok munkájának nem tartal­maz korszakalkotó újítást. Ilyenekről a vitában sem tu­dunk szólni. Sőt! Ügy látjuk, hogy amit eddig tettünk, az­zal még nem lehetünk elége­pártcsoportbeszélések témáit egyrészt az alapszervezet munkaterve határozza meg —, mely a vezetőség irányí­tó munkájának fontos része —, másrészt a témákat a pártcsoportok maguk hatá­rozzák meg az iskola, a munkahely igényeinek meg­felelően. A pártcsoport megbeszélé­sei nem értekezlet ízűek. A párttagok beszélgetnek és nem felszólalnak. Vélemé­nyeket mondanak el, formál­ják egymást, tájékozódnak. Néha még az egyéni problé­mák, személyi gondok is előkerülnek. Más pártfórumo- szervezésében kon ez nem nagyon ottho­nos téma. A feladatokat, ten­nivalókat ilyen közvetlen ke­retek között nem „kidolgoz­zák”, hanem megbeszélik. Kö' tói indulnak el. Mint egy jel- zösen alakítják ki véleményű- dettek. Több módosításra is trendszer ad hírt hetenként és havonta rendszeresen a munkahely életéről, gond­jairól. Elsősorban a pártta­gok és a pártonkívüliek vé­leményét összegzi, de a szü­lők, gyerekek révén ismerik és továbbítják az Iskolájuk környéki városrész esemé­nyeit, hangulatát. A vezetőség, ismerve a két arról, hogy egy-egy kő- szükség van. De a pártcsopor- vetelménynek milyen módon tok munkáját végül is jő tud az iskola, a munkahely alapnak tartjuk ahhoz, hogy megfelelni, eleget tenni. Az 5 pártcsoportban a megbeszé­lések gyakorlata is eltérő. A vezetőség igyekszik segí­teni a mozgalmi jelleg érvé­nyesülését. Ezért a pártcso- port-értekezleteken a szóbe­liségre próbálunk építeni. pártcsoport munkaterületét, Nem vezetnek a csoportok annak eredményeit és meg- emlékeztetőt, nincs feljegy- oldandó feladatait, minden zés. A pártcsoportbizalmi is fél évben javasol egy-egy té- szóban adja tovább a szük- mát feldolgozásra. Termé- séges információt a megbe- szetesen olyanokat, melyek szélésekről. Ha taggyűlés elé az adott helyen nagyon ak- kerülő témá tuálisak, segítik az intéz.- csoportban, azon rendszerint ményt feladatainak maradék- részt vesz a vezetőség egy tálán ellátásában. Az egyik tagja is. iskolai pártcsoportnak java- A pártcsoport munkáját a következetesen megvalósít­suk az előttünk álló legfon­tosabb politikai tennivalókat. Ennek érdekében szükséges­nek tartjuk erősíteni a min­dennapos helytállást, a munka minél pontosabb el­végzését, a jó minőségű mun­kát, az eszmei, politikai ne­velőtevékenységet. Az esz­méért való kiállás, a példa- mutatás elvi jellegű értékét gyakorlati értékké kell ala­kítani. A pedagógus-pártcso- beszélnek meg a portokban és másutt is. Bacsnr Sándor, az általános iskolai pedagógus-alapszervezet titkára A háztáji gazdaságukban ál­latot nevelő, s ezáltal húst termelő emberek munkájának hasznossága, értéke vitán fe­lüli, tehát joggal várhatják a zömmel szabad idejükben vég­zett tevékenység sokoldalú támogatását. Jelesül azt is, hogy az állatok etetéséhez, hizlalásához szükséges tápot Ei ráfizet, ki nyer rajta Tápellátás ­sára nem mindig jut autó, ra- |(j f jzejj meq ? keve- ■ ' kerülővel... kodó. ügy volna jó, ha keve' rőüzem legalább két-három majd eladjuk legalább mondanák le! erre Látkóczki Bálint, a válla­lat termelési és értékesítési osztályvezetője, aki egyébként mit sem tud a szövetkezet tápeladási gondjairól. — A mi célunk az eladás növelése a . , _ bolthálózat szélesítése, nyilván masna v. nem hogy ráfizessünk. Ha már a pásztói járásban Akárhogy is nézzük, a pász- Elmondja az üzemvezető azt így áll a dolog, legsürgőseb­lakóhelyükön gond,0 bosszúság tói ÁFÉSZ-nél mindenképpen is, hogy a magyamándori ke- ben ott iparkodnunk“ megolda­/... t, ........ .. .....;„ah,mennyiségéi, eire viszoni a r,„m ,yrrrtrin rioloö a tanéi- verő rekonstrucióia miatt na- ni a nrAhiómát Am^iirfi, é s hosszas utánjárás megvásárolhassák. Kálló községben mégis azt panaszolták legutóbbi ottjár- tunkkor: kritikán aluli a ta­karmányellátás nemcsak a székhelyközségben, hanem a közeli falvakban is. Az adat- tartás amúgy is rizikóval jár, nem szeretem dolog a tápéi- verő rekonstruciója miatt na- ni a problémát. Amelyik köz­látás — mert veszteséges, pi nyolc helyett tizenkét va- ségben az ÁFÉSZ visszavonu­Igaz, mázsánként 44 forint az gon takarmányt szolgálnak lót fúj, mi óda a lehető leg* árrés rajta, de ebből bő négy- ki, naponta 24 teherautót há- rövidebb időn belül belépünk, ban is, sokat ott sem tudnak ven forintot különféle költsé- rom rakodóhelyről. Ez bizony tárolni, a tápok szavatossági gek cimén eleve elköltenek, sok, sorállással jár, s mind- Nagyobb az egesznek a ideje különben is rövid. Ezért a hátralévő pár forint az ál- egyik sofőrnek drága az ideje. tusÜe, mint a tüze teszi hozza a maga véleményét Tipllíül J ö J raktár szűkössége miatt nincs módjuk. Kicsik a raktárak a falvak a 44 forintos árrést aztán úgy döntött a szövetke- talános költségekre sem eleg, _ Tudia mi az egészről a v* T • , , __________m __________ ii__; zet, hogy a Miskolc melletti nemhogy kiadná a háromszá- véleményem? _ zárja le ré- a va,^a a^„. vevo~ m iért növelik a rendszertelen Szendrődről szerzi be a tápot zalékos hasznot. széről a témát Kasza Lajos. Mprnl!]-1 csopor v_ze oje. tápértékesítéssel is a termelés vasúton. így hat előfordul, — Szerintem az volna az — Az, hogy bejött a zöldáru­természetes kockázatát? hogy Far ^boltjában is a 180 egészséges megoldás, ha a tá- szezon, a szövetkezetnek ke­kilométerről jött tápot árul- pok értékesítésével a Gabo- vés a kocsija, hát hanyagolja ják a helyi keverőüzem tér- naforgalmi és Malomipari a tápok széthordását. méke helyett. S hogy mi a jó Vállalat foglalkozna, s ezt ebben? nemcsak a veszteséges munká- „ . , . tói való szabadulás mondatja Mfl OK VISSZG, mi D© ! velem — áll elő a javaslattal Juhász Béla. — Mi csak egy Az idei februári megbeszé- A Gabonaforgalmi és Ma­. A Pásztói járásban a tápok ák a ^őü^m ter- naforga mi ertekesitese az- illetékes szo-‘„a>._ ,_________, _ ... ....... v etkezet, a Pásztó és Vidéke ÁFÉSZ dolga. A szövetkezet szállítási csoportvezetője, Ju- — A vagon mellett hász Béla készséggel avat be kell sorba állni, s nem nem félig désem, hogy abból haszonra is futja, hanem a háztáji kis- álattartást. a szakcsoportok tevékenységét, vagyis mindazt, ami a takarmány értékesítés mögött húzódik. a tápellátás szövevényeibe. üresen távoznak a teherau- —- ------ . .... t„„„„ . -- --------------~------ — —­t ók mint, ahogyan ez a keve- közbeiktatott pont vagyunk, Ies®n a pásztói ÁFÉSZ es a lomipari Vállalat kézségessé- rőüzemnél gyakran megesett átveszünk, továbbadunk, érté- gabonaforgalmi vallalat fel- ge után talán nem túlzott me- — magyarázza Juhász Béla. kei az áruhoz nem teszünk osztotta egymás között a já- részség kijelenteni: a tápellá- Hosszabb a rakodásra alkal- hozzá. Tanulságos megnézni, ras, községeit, hol melyikük tás gondja nem gond a pász­más idő és senki sem viszi el mennyivel hosszabb így az foglalkozik a takarmányok er- tói járásban, hiszen van (lesz) előlünk a tápot. áru, az információ és a szám- tőkésítésével. (Az ÁFÉSZ aki magára vállalja. Mar pe­la útja. Mindezt valakinek ogyébként azt is kifogásolta, dig ha ez így van, egy dolog Szendrődről,viszont csak hí- meg kell fizetni! bogy a vállalat nem tartja be azért mégis homályos maradt: zó- és nyúltáp érkezik, ma- a tari keverőt ért kifogások az.. egyezséget, továbbra is a miért kellett hagyni már­lactáp nem. tolmácsolására Kasza Lajos szövetkezet szállít azokba a már elmérgesedni a takar­— Kálión főleg az anyako- üzemvezető egy friss levél falvakba is, melyek már a mányszállítás körüli zűrza­ca- és a malactápot hiányol- másolatát adja kezembe. Az másik félhez tartoznak.) varokat, amikor azok a két ják — szól közbe Farizek Ká- áll benne, hogy a pásztói — A megbeszélésben foglal- gazda közötti akár egyetlen rolyné, a szövetkezet felvásár- ÁFÉSZ két hónapja kocsit tak nem azonnalra szólnak ne- tárgyaláson letisztulhattak lási osztályának dolgozója. — nem küldött, nona összesen künk idő kell a bolthálózat volna? sorba állni. Nekünk különben Miért mi adjunk? A sertést háromezer mázsa tápot ren- megszervezésére — válaszol Szendi Márta is elsőbb a vagonban érkező különben is a tsz-nek adják deliek ez időre, bútor, vasáru, TÜZÉP-áru el- le, mi csak a nyulat vesszük — Mi ettől nem fogunk ösz­Orszógjóró hízótáp — A járás falvainak a tari keverőüzem készíti a tápot — mondja. — Mi odaállunk érte saját gépkocsinkkal és szét­hordjuk a községek boltjaiba. Csakhogy a keverőüzem ud­varán igen hosszú az autók várakozási ideje. Márpedig a pilóta hat-nyolc forintos vá- rakőzási órabérért nem haj­landó fél napokat ácsofogni, hozatala a keverék fuvarozd- át! szeomlani. Ha nekik nem kell, NÓGRÁD —'1982. augusztus 29., vasárnap

Next

/
Oldalképek
Tartalom