Nógrád. 1982. augusztus (38. évfolyam. 179-203. szám)

1982-08-28 / 201. szám

Folklór — emberközelben Hollókőn (nemzetközi) kalákában CSATTAN A TENYÉR, DOBBAN A CSIZMA, VIDÁM CSUJJOGATÁS CIFRÁZZA A MUZSIKASZÓT. A TÁNC, AMIT MINTEGY HARMINCÁN JÁRNAK; A MEZÖSÉG1 SZÉK KÖZSÉGBŐL VALÓ. AKIK JÁRJÁK; FRANCIA, BELGA, HOLLAND FIATALOK. AHOL JÁRJÁK; EGY NÓGRÁD MEGYEI KISKÖZSÉG — HOLLÖKÖ. — Az elmúlt év nyarán a palócföld folklórjával is­merkedtünk. Idén „továbbléptünk” és az erdélyi Szék, il­letve dunántúli Sárköz táncrendjét igyekszünk elsajátítani. — mondja Christian Pfeiffer, az INTER GROUPE FOLK­LORES REGION ILE DE FRANCE alapítója, a hollókői népművészen szaktábor szervezője. — Ne vegye udvariatlanságnak, de miért csak jelké­pes a „továbblépés”? — Egyrészt Hollókőnél aligha találhattunk volna ide- álisabb táborhelyet. Másrészt tagadhatatlan, hogy ebben személyes kapcsolatok is közrejátszottak. Ezt megelőzően ugyanis Magyarországon már több folklórtáborunk volt Békéscsabán, ahol megismerkedtünk Mlinár Pál koreográ­fussal és feleségével. Ókét „követtük” amikor Nógrád me­gyébe, a Nógrád néptáncegyüttes élére kerültek. Persze a hollókői tábor nem jöhetett volna létre, ha tervünket nem karolja fel a Nógrád megyei Idegenforgalmi Hivatal, biz­tosítva a tíznapos munka tárgyi feltételeit. — A népitánc-tanulás mellett, mi mindennel foglalkoz­nak még a folklórtábor résztvevői? — A kérdés Liszkai Zsuzsához, a tábor vezetőjéhez szól, aki Mlinár Pállal kö­zösen állította össze a tábor tematikájúU — A tematika összeállítása nem okozott különösebb gondot, hiszen néhány évvel ezelőtt — még hollókői nép­művelőként — kidolgoztam egy programot, Hollókő üdü­lőterület fejlesztési tervét. Ezt a Nógrád megyei hivatal a magáévá tette, és „véletlenül” ez a koncepció találkozott a tábor francia szervezőinek elképzeléseivel. Lényege; hogy a népi tánc mellett — ezt egyébként Mlinár Pál, illetve a Nógrád táncegyüttes tagjai tanítják —, a magyar — ezen belül a palóc — népművészet egyéb ágait is megismer­tetjük a vendégekkel. Lehetőséget teremtettünk arra, hogy a szövési tech­nika különböző formáit, a körmönfonást, az ingvállsza- bást, pruSzlik- és szoknyakészités „ősi” titkait is elsajátít­hassák. A férfiak — ugyancsak helybéli szakember irányí­tásival — a népi famegmunkálás csinját-bínját is kifür­készhetik. — o — o — Az augusztus 20. és 30. között megrendezett népmű­vészeti szaktáborba nemcsak Franciaországból, de Hollan­diából, Belgiumból is jelentkeztek érdeklődök. Az „Inter Groupe” sokféle lehetősége közül heten másodszor is Hol­lókőt választották. Ezúttal akadtak, akik családostul ér­keztek. A gyerekekkel Catherine Collev, illetve Orbán György- né foglalkozik. A gyermekfoglalkozások programja sem esetleges. Az ihletett természeti környezetben naponta há­romórás kirándulásokon gyűjtik össze a játékkészítéshez szükséges természetes „alapanyagokat”. Ottjártunkkor terménybábokon dolgoztak, de röptettek már maguk készí­tette papírsárkányt, fűztek gyöngyöt, építettek gunyhót, és örömüket lelték a népi sár azó játékokban is. Egyszóval nem unatkoznak. A nagyobbak '■—, mint például Olivier Berthien és Ce­cilé Verilé — a felnőttek néptáncpróbáin is részt vesz­nek. Ha nem is napi 6 órát, de kedvcsinálónak éppen ele­gendő időt ropnak a Düvű népzenei együttes muzsikájára. A falubeliek megszokták már, hogy a község művelő­dési háza délutánonként — olykor esténként is — zene­szótól hangos. Mi is itt találkoztunk Christian Charterrel és Chantal Sadionnal, akik a párizsi „Csárdás” néptánc- csoport tagjai. — Evek óta táncolnak magyar táncokaf. Az önök szá­mára milyen többletet jelent a hollókői tábor? — Bár csoportunk koreográfusa kiváló ismerője a ma­gyar néptáncnak, természetesen csak hanglemezről ismer­jük a zenét. Találkozásunk az élő népzenével — hála a Düvő együttes lelkes közreműködésének — feltétlenül több­letet jelent. Claude Chartier is osztja a párizsiak véleményét, de hozzáteszi: — Engem ennek az egyedülálló településnek a varázsa is hozzásegített, hogy a folklór lényegével „talál­kozzam". Mert itt Hollókőn nemcsak bemutatják, de való­sággal „élik" az emberek a folklórt. Ispán Dániel, a Nógrád megyei Idegenforgalmi Hiva­tal hollókői információs irodájának vezetője. — Milyen speciális feladaatokat ró ez a szaktábor a hivatalra? — Tulajdonképpen animátori teendőim vannak. Első­sorban a tárgyi feltételeket kell biztosítanom. Ebbe olyan szolgáltatások is beletartoznak, mint például népzenei hang­lemezek, néprajzi tárgyú könyvek beszerzése. Ügyelnünk kell arra is, hogy ne „sózhassanak rá” ven­dégeinkre álnépi kézimunkákat, giccseket. Ezt sokszor csak szakember képes megítélni, de a turpisság külföldön is kiderülhet, s ez aligha öregbítené hírnevünket... Szeretném azonban megjegyezni, hogy Hollókőn nem csupán francia vendégeink vernek — remélhetőleg a jö­vőben is rendszeresen —. tábort. A Nógrád megyei Ide­genforgalmi Hivatal szervezésében emelkedett az úgyne­vezett aktiv üdültetések száma, melyeken hasonlóan sok­színű 'program biztosítja a palóc folklór megismertetését. Pintér Károly (szöveg) Kulcsár József (fotó) riportja Kelemen Ferenc fafaragó vésői a figyelem középpontjában Messze van a Szajna-part

Next

/
Oldalképek
Tartalom