Nógrád. 1982. augusztus (38. évfolyam. 179-203. szám)

1982-08-26 / 199. szám

/ Hangszóró mellett Élne ön a ___században ? K edves, hangulatos ám tar­talmas csevelynek ígérkezik így első hallásra (a sorozat első adása a hét elején volt) a rádió legújabb vállalkozásá­nak valamennyi darabja. Él­ne ön a .... században? cím­mel Erdei Grünwald Mihály szerkesztésében találkozhat az érdeklődő hallgató ezzel a rendszeresen ' jelentkező mű­sorral a jövőben. Első fél órá­ját az a beszélgetés töltötte ki, amelynek meghívott szak­értő vendége Makkal László professzor, a történettudomá­nyok doktora volt és aki meg­lehetősen széles körben is­merten „a reneszánsz szerel­mese”. A kérdés, amely a teljesebb kép reményében mindig kiegészül, majd az el­lentétjével is — azonos a cím­mel, tehát azzal, hogy egy-egy történelmileg egységes kor­szak legjobb hazai ismerője élne-e az illető században? Ha igen miért, ha nem, nos az is érdekes mindenképpen! A Mátyás-kori Magyaror­szágról szóló beszélgetés mindamellett, hogy sok fon­tos. jelentős pontot érintett és általa a hallgatóban is ki­kerekedhetett, kiegészülhe­tett a századról alkotott kép, végül is nem terjedhetett ki a lényeges részek valamennyi összefüggésére és ez aligha­nem így történik a jövőben is, hiszen harminc percben még a legmélyebb tudású szaktekintély sem képes a szociológus, politológus és más kívánatos szaktudomány képviselőjét helyettesíteni. A Mátyás királyi „-aranykor” hazai vonatkozásaiban így te­hát éppen csak valamennyi hely jutott annak, ami vég­eredményben a közember lé­tét meghatározta és talán érthetően több a királyi ud­varnak és annak a szellem­nek, amely éppen a rene­szánszt jellemzi. Ezért tűnt tanulságos-han­gulatos csevelynek mindaz, amit az első beszélgetés adott, ezért érezhette az ember azt, hogy amiről hall, az valóban a XV. század, de az is a szá­zadhoz tartozik, amiről vi­szonylag kevesebbet hallott és megint csak azt mondom — értelemszerűen, érthetően. ■Egy-egy ilyen műsor keletke­zésénél, első darabjának meg­hallgatásánál mindenképpen indokolt a kérdés: mi a cél­ja a szerkesztőnek, mi a cél­ja a szakértőnek, mert cél ugye nagyon is sokféle le­het, sőt egyszerre több is! Az új sorozat nem nosztalgia, miként első hallásra gondol­hatná az ember, de nem is valamiféle menekülés a mai gondokból, a mai világ zűr­jeiből. Nem a régebben sokat emlegetett „Verne-kom ple­xus”, „szigetkomplexus” bur­kolt kifejeződése, de nem is teljes értékű korkép a már említett korlátái miatt. Hogy mégis élvezetesen jók lesznek ezek a beszélgetések, azt el­sősorban annak köszönhet­jük, hogy a szerkesztő a kulcskérdést minden alkalom­mal a szakértőnek teszi fel, aki bárhogy is nézzük a dol­got, szerencsésebb esetben —, mint a XV. század például — kicsit képes arra is, hogy ma a reneszánsz korában éljen! Hozzá segíti ebben kiterjedt tárgyismerete, tudóstól, kü­lönösen történettudóstól csep­pet sem távoli művészi, alko­tó fantáziája; az a képesség, amelyről hallhattunk is; hogy Firenze kövein járva és min­den más elérhető-létező kor- dokumentumot ismerve, sőt azok nagy részét el is érve, emocionálisan át is élheti hosszabb-rövidebb ideig a XV. századot. Ezt átadni azonban semmiképpen nem lehet. Ezt átvenni lehet legfeljebb azo­nos tudás, azonos elmélyülés mellett, de akkor már mi ma­gunk lennénk a szakértők... Ebben az esetben a beval­lott (ha ez a helyes kifejezés) cél, hogy megragadható mó­don szakértők segítségével megismerjük egy-egy korszak, egy-egy világ „legjobbikába” kóstolgatásával a jó és a rossz oldalakat is. Az első reagá­lása mégis ez lehet az olva­sónak, ha kellően érzékeny a metaforákra: „csak be ne bi­zonyítsák, hogy minden kor legjobbika az, amiben most élek”. Mert azt esetleg éppen olyan nehezen hinné el, mint azt, hogy a korábbi korok csupán az aranyat Ismerték. A sorozat mást akar. A di­daktikus, tematikus, sőt aka­démikus mai agitációtól meg­védi maga a cél és az a tény, hogy egy-egy korszak, törté­nelmi idővel mérhető egység szerelmesei válaszolnak iga­zán érdekes módon, igazán egyéni megközelítéssel. A Má­tyás körüli közvetlen élet ár­nyalt leírása után Makkai professzor önönmagát nem a vezetők közé álmodta, hanem valahol a könyvtárak tájéká­ra és ott is a raktárak leg­mélyére. Mégis érdekes a kér­dés és még érdekesebb a vá­lasz, miért élne szívesen a reneszánsz legkiválóbb hazai ismerője a XV. századi Ma­gyarországon? Amiért alighanem mi is: azért, mert az a század va­lóban a „reménység száza­da” volt, mert „szintetizáló század” volt (a mai korhoz hasonlított), mert a korábbi évszázadok vívmányait ösz- szegezve ért el kimagasló eredményeket, mert az a szá­zad a „kisember százada” volt, mert mindenféle vulga- rizálás nélkül elfogadható érvként hallhattuk, hogy vol­tak jó és jól elkészített éte­lek, mert voltak kellemes kelmék, ötletes, színes ruhák, mert éltek azokkal a fűsze­rekkel, amelyekről ma már csak olvashatunk, mert meg­indult a közművelődés sze­kere is, amelyre már felka­paszkodhatott az, aki nagyon akart, mert szép volt a szá­zad, ha a fekete felhő, a tö­rök már fenyegetett is, mert „olyan a magyar ember, mint Janus Pannonius, hogy örök­ké elvágyódik, és örökké ha­zavágyódik. .És ha ilyen a térben, bizony nem más az időben sem. (T. Pataki) Á Föld magja Földünk anyagi összetételé­ről valójában kevesebbet tu­dunk, mint a távoli csillago­kéról. Belsejére csak a föld­rengéshullámok viselkedésé­ből, a sűrűségszámításokból és a Földre hulló meteoritok összetételének analógiája alap­ján következtethetünk. Mind­ezekből eddig is úgy gondolták, hogy a Föld magja főként vas­nikkel ötvözetből áll. A kali­forniai San Diégo-i egyetem kutatói föltételezik, hogy a Föld magja hasonlít a sziliká- tokban gazdag kőmeteoritok összetételéhez- A számítások szerint a Föld magjában és a belső köpenyben a két össze­tevő tömegaránya együtt 1,49. Középkori szoborlelet Pécsett Nem csak művészettörténeti szempontból fontos Országos jelentőségű szoborlelet került napvilágra az f első magyar egyetem ásatásának színhelyén, a pécsi szé­kesegyház mögött. A megtalált gótikus szobrok és díszít­mények — feltehetően — 0 XIV. századi Aranyos Mária kápolna részei lehettek. Egyko-rú leírásokból ismert, hogy 150 éven át ez a kápolna volt a pécsi püspökök temetke­zőhelye, ott nyugodtak a legnevezetesebb középkori főpa­pok, köztük az egyetemalapító Vilmos püspök és — Bott- fini történetíró szerint — a költő, Janus Pannonius. A hír­re széles körű társadalmi összefogás bontakozott ki a vá­rosban. A Mecseki Szénbányák szocialista szerződésben se­gíti a régészeti munkát, a Janus Pannonius Tudomány- egyetem KISZ-bizottsága pedig védnökséget vállalt a fel­tárás felett. Támogatást nyújtott a Pécs városi és a Ba­ranya megyei Tanács is. A pécsi lelet nemcsak régészeti, hanem művészettör­téneti és 'egyháztörténeti szempontból is rendkívül fontos. Általa újabb részlettel gazdagodott a székesegyház szom­szédságában kibontakozó középkori épületkomplexum. A hires pécsi román és reneszánsz kőfaragványok között csak­nem teljesen hiányzó gótika eddigi leggazdagabb megje­lenése ez. A feltárt épületmaradvány, valamint a csont- és szoborlelet hozzásegíthet a pécsi püspökvár középkori tör­ténetének, művészeti emlékeinek jobb megismeréséhez. A szobrok restaurálása megkezdődött, az ásatást pedig jö­vőre folytatják. Iskolatörténet' iskolakezdés előtt A hétfőn kezdődő tanév hírei között új átadandó iskolák szerepelnek, sőt az is, hogy milyen a tankönyvvósár, meg­kapnak-e időben minden tankönyvet a diákok és áltulá- ban, hogy melyek lesznek az új tanév feladatai. A közelgő tanévet idézve tekintsünk vissza, hogy milyen körülmények között és mily feltételek mellett tanulhattak a legkisebbek Az első magyar népiskolai törvényt 1868 decemberben szentesítette a király. A lé­nyege az általános tanköte­lezettség, 6—12 éves korig. A törvény kimondta, hogy fel kell állítani a községi ele­mi népoktatási intézménye­ket, iskolai alapvagyonokat szükséges létesíteni, melyek jövedelmét az elemi népokta­tást szolgáló iskolák fenntar­tására • kívánatos fordítani. Sőt meg kell alakítani a köz­vetlen felügyeleti szervet, mégpedig az iskolaszéket, mely legalább öt tagból kell, hogy álljon. Tagjait .... lehe­t őleg az oktatáshoz értő, de minden esetre írni-olvasni tu­dó egyénekből válasszák”. A törvény a végrehajtáshoz álta­lános útmutatást ad, részlete­kig figyelembe véve az „Lsko- iaegészség” szempontjait. „Az egészségügy szempont­jából az iskolaépületet száraz, tiszta, emelkedett helyen épít­sék...” olvashattuk az egykori iratban. Ebből megtudhatjuk az ideális tanterem méreteit, melynek hossza tíz méternél, szélessége hét méternél, ma­gassága négy méternél ne le­gyen több, azért, /hogy abban minden látható es hallható legyen a benne elhelyezett 60—70 gyermeknek. Közli, hogyan kellene szellőztetni, milyen legyen a terem hőmér­séklete. Utóbbinál 17—19 fo­kot tart ideálisnak. A Nógrád megyei Levéltár­ban található egy tskolaszé- ki jegyzőkönyv, melyet Szu- hán jegyeztek 1890—1924 kö­zött. Mellékletként két alap­leltárat tartalmaz 1894-ből és 1922-ből. Ezeket az új kántor- tanííók megválasztásakor ké­szítették. Vajon hogyan haj­tották végre az első népisko­lai törvényt? Az iskola 300 négyszögöles telken található. A kántorta­nítói udvaron, cserépfedél alatt. Egy tantermes. Nagysá­gára nincs egyértelmű adat, de csak két kétszárnyas ab­laka volt, ezért nem valószí­nű, hogy a nagyobb méretű tantermek közé tartozott. Ezek után nézzük meg a be­rendezést, az oktatás és ne­velés tárgyi feltételeit! A tanulók számára hat pad és hét lóca áll. rendelkezés­re. A katedrán egy fenyőasz­tal (fiókjai testetlenül) és két tölgyfa szék képviseli. Fűteni egy dobkályhával lehet. Hogy a tanterem padlója miből volt, az nem derül ki a lel­tárból. A felsorolás a tanesz­közökkel folytatódik. Volt egy kopottas, festett iskolatábla. Ezt követte a felsorolásban 24 falitábla „vászonra húzva” — valószínűleg ' az írás-olvasás tanításának segédeszközei le­hettek. A tanulóknak az írás gyakorlására 26 palatábla állt rendelkezésére és ugyanennyi palavessző. Ezek állapotáról sokat elárul még két falitér­kép is melyek. Magyarországot és Európát ábrázolták. A „könyvtár” kétkötetes, és mindkettő tanári kézikönyv. A fentiek szolgálták az elmé­leti oktatást. A gyakorlati színtere a hozzávetőleg 400 négyszögöles „faiskola” kert volt, melynek „egy része gyü­mölcsös a másik része kony­hakertiig kezelve”. Az oktatás feladatát három kántortanító végezte. A tanu­lói létszám 60—80 között bajoroknál. E létszámot kie­gészítette egy lő—25 diákból álló „ismétlőiskolás” csoport. Az iskolaszék tagjai az egy­házi és világi elnök kivételé­vel írni nem tudtak. Ahol még a palatáblából sem ju­tott mindenkinek, persze hogy nem lehetett eleget tenni az előírásoknak. (koczka) Vakok nyomdája Lőcse városa sok mindenről híres, de az öt kontinensre leginkább a nyomdája viszi el a hírét. Ez a nyomda valóban ritkaság: vakok számára dol­gozik. Igaz, évente húsznál több mű nem kerül ki innen, — köztük a vak gyerekek ál­talános és középiskolás tan­könyve —, de a lőcsei nyom­da így is szinte páratlan se­gítséget nyújt világtalan em­bertársainknak, és nem csak Csehszlovákiában. Tavaly 150 ezer példányban nyomtatták a kubai vak gyerekek három- kötetes iskolai tankönyvét. A nyomdászok nem elége­dettek a teljesítménnyel. Most a pontozott írás komputeres szedésével próbálkoznak, hogy az eddiginél több könyvet nyomtathassanak. Ebben segít­ségükre van a nyomda könyv­tára, amely a maga nemében szintén egyedülálló. Negyed­század alatt a világ minden tájáról 600 pontozott írású könyv gyűlt itt össze- Előállí­tásuk módszere tanulságul szolgál. Mellettük sorakozik a polcokon 500 úgynevezett han­gos könyv a vakok számára. Kifizetődő zongorakészítés A zongoragyártás — mond­ják — nem kifizetődő mester­ség. Nem lehet az, mert a zongorát nem sorozatban gyártják, hanem — művész* kézzel — darabonként építik, — legalább is a kelet-csehor­szági Hradec Králové-ban. Nem utolsósorban ezért van jó hírük a legnagyobb virtuó­zok körében, amilyen például Szvjatoszlav Richter, Carlo Zecci, Julius Kitchen. Itt ké­szül a Petrof I. Mondial ne­vű, nyújtott pedálos verseny­zongora, amelyhez e művé­szek, ha csak tehetik, mindig, mindenütt ragaszkodnak. Mechanikailag, akusztikailag mindegyikük remekmű. Es mégis: különös érdekes­ség, hogy a Petrof zongorák ára változó- Egy szakértő bi­zottság minden zogora árát külön-külön állapítja meg — művészi értéke, technikai tö­kéletessége szerint. Az ár né­ha igazán borsos. A zongora­gyártás tehát mégis kifizető­dő. A csehszlovák kormány egy Petrof I. Mondiált nem­rég az UNESCO párizsi palo­tájának ajándékozott. A zon­gorát néhány művész ma már a klasszikus Bösendorferrel emlegeti együtt Szeizmográf a tárnában A nyugat-csehországi kaä- perské Hory olyan város, mint nálunk Salgótarján, vagy Miskolc, esetleg Pécs ■— ab­ban az értelemben, hogy aki a közeli hegységben akar tú­rázni, kiindulópontnak rend­szerint e városokat választja. Kasperské Horyból indul ki a „bakancsos túra”-útvonalak jó része a Sumavába, a cseh­szlovák—nyugatnémet határon fekvő, 1300 méter magas hegy­ség ősrengetegébe. Valamikor más céllal sereg­lettek Ide az emberek- A kö­zeli „aranypatakokat” keres­ték és a sziklába vájt tárná­kat, mert a Sumava gazdag volt aranytelérben. A csillo­gó fém kifejtését 1922-ben be­fejezték, az utóbbi időben azonban újraélednek a tár­nák. Nem, most nem aranyat keresnek a sok száz méteres tá­rókban, hanem a prágai tudo­mányos akadémia itt rendezte be földrengésfigyelő intézetét. A választás jó helyre esett. A szeizmográfnak abszolút nyu­galomra van szüksége, hogy észlelhesse a legtávolabbi kon­tinens legkisebb rezdüléseit is. S a sumavai obszervatórium képes erre. A Cseh Masszívum és a Sumava hegység geoló­giai viszonyai oly nyugodtak, hogy Európa harmadik legér­zékenyebb megfigyelő állomá­sának tartják az ittenit. (f. a ) műsor KOSSUTH RADIO: 8.25: Híres előadóművészek trió­felvételeiből 3.17: Irodalmi évfordulónaptár 9.44: Búcsú a tábortól A Gyermekrádió műsora i0.05: A csudálatos Mary P. L. Triers regénye foly­tatásokban 10.27: Népdalest 11.24: Mindig azt csináltam,-amit szeretek... 11.39: Wilhelm Meister tanuló­évei 12.45: Filmttíkörkép — a Ben Húr című amerikai filmről 13.30: Az elbeszélés klasszikusai 13.59: Hat évszázad muzsikájából 15.05: Kóruspódium 15.24: Ismered a ,,Hamupipőké”-t? Rossini operáját Huszár Klára mutatja be lß.09': Gombos Gyula: Hillsdale Béládi Miklós könyvszem­léje 16.10: Szimfonikus zene 17.05: Olvastam valahol... 17.25: Francia madrigálok 17.40: Délutáni Rádiószínház Barlanglakók. Tömörkény István jelenete 19.20: Radnai György nótafelvé­teleiből 19.40: Operarészletek 20.42: Arturo Toscanini vezényli az NBC szimfonikus zene­karát ti.40: Hármasszövetség — 1882- ben 22.30: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót Nagy Péter zongorázik Kb.: 23.30: Magyar operaénekesek Sul­livan operettjeiből énekel­nek .0.10: A Magyar Rádió rézfúvós­ötöse Pezel Toronyzenéjéből játszik PETŐFI RADIO: 8.05: Dóry József nótákat énekel 8.35: Napközben 10-00: Zenedélelőtt 12.35: A népművészet mesterei­nek felvételeiből 13.30: Éneklő ifjúság 14.00: Szóval kultúr?!... Szatirikus, zenés jegyzetek. 16.10: ,,A gyönyörű természet tu­dománya” 16.35: Idősebbek hullámhosszán 17.30: Rádióexpressz. Utazási ma­gazin fiataloknak 4 NÓGRÁD - 1932. augusztus 26., csütörtök 18.35: Reflexklub 19.43: Filmdalok 19.55: Slágerlista 20.35: A rádió a Rádióról. H. 22.05: örökzöld dallamok 23.20: A mai dzsessz MISKOLCI STÜDIÖ: 17.00: Hírek, időjárás, műsoris­mertetés. 17.05: A Tiszától a Du­náig. Észak-magyarországi képes­lap. Telefonügyelet 35-510 (A tar­talomból: Vásárfia — Aprófalvak az encsi járásban — Beszélgetés a fej fák történetéről az íróval.) Szerkesztő Hajas Ilona. 18.0Q: Észak-magyarországi krónika. (A Hatvani városi Tanács VB, a szo­ciális intézmények munkáját ér­tékelte — A kilencedik miskolci ipari kiállítás és vásárról jelent­jük.) 18.25—18.30: Lap- és műsor- előzetes. TELEVÍZIÓ: 8.00! Tv-torna 8.05: iskolatévé 8.45: Környezetismeret 9.20: Rajz. (Ált. isk. 1. oszt.) Mit és hogyan? 14.05! Iskolatévé 14.45: Ének-zene. (Alt. isk. 1. oszt.) A zeneírás, -olvasás kezdete 13.25: Nvelvtanárok figyelem! (Ált. isk. 4. oszt.) Olvasástanítás. Nvelvtantanítás 16.35: Hírek 16.40** A szemétvödör. Francia rajzfilm. (Ism.) 16.50: Gyerekek a házban. Magyarul beszélő NSZK kisjátékfilm-sorozat 8. rész: A papa énekel a lép- csőházjaan 17.20! A Moszkvai Nagyszínház. Szovlet dokumentumfilm 17.55! Tévébörze 18.05: Telesport 18.30: Fedezzük fel a meleg vizet! Riportfilm 18.55: Reklám 19.10! Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Családi kör 20.50! Reklámújság 21.00: „Hogyha elmegy a cirkusz»’ Jobba Gabi műsora 21.30: Hírháttér. 22.20: Tv-híradó. 3. 2. MŰSOR: 18.30! Ecranul Nostru — A mi képernyőnk. A szegedi körzeti stuSió román nyelvű nemzetiségi műsora 18.45: Sorstársak. A pécsi körzeti stúdió rehabilitá­ciós fóruma. (Ism.) 19.05: Unser Bildschirm — A mi képernyőnk. A pécsi körzeti stúdió német nyel­vű nemzetiségi műsora 19.30: Tv-híradó 20.00! Szeszélyes évszakok. Szórakoztató magazin 21.10: Tv-híradó. 2. 21.30: Reklám 21.35: Nápolyi mulatságok Tv-játék Giordano Bruno Gyertyaöntő című művéből BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.00: Családi kapcsolatok 22.40: Folklór-miniatűrök. Román dokumentumfilm 22.55: Hírek 2. MŰSOR: 20.00: Friedrich von Flotow: Márta. Tv-opéra 21.15: Időszerű események 21.45: Jean Christoph. Francia tv- filmsorozat 5. rész (ism.) I 22.45: Az ókori Görögország. Svájci dokumentumfilm- sorozat MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: A se­riff és az idegenek. Színes olasz fantasztikus bűnügyi filmvígjáték. — Balassagyarmati Madách: há­romnegyed 6 és 8 órától: Dög­keselyű. (14) Színes magyar bűn­ügyi film. — Pásztói Mátra: fél 6-tól: Szóljon a rock! (14) Színes francia film. 8-tól: Szamurájok Ős banditák. I—II. (16) Színes ja­pán kalandfilm. — Szécsényi Rá­kóczi: A vőlegény- avagy a kis­polgári nász. Színes magyar film­vígjáték. — Kistcrenyei Petőfi: A veréb is madár. (16) Színes- ma­gyar filmvígjáték-felújítás. — Ér- sekvadkert: Aki mer az nyer. Színes, szinkronizált szovjet film­vígjáték. — Nagylóc: Kéj utazás Las Palmasba. Színes, szinkroni­zált svéd filmvígjáték. — Jobbá­gyi: Seriff az égből. Színes olasz fantasztikus kalandfilm. Nápolyi mulatságok. 21.35 órakor, 2. műsor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom