Nógrád. 1982. augusztus (38. évfolyam. 179-203. szám)

1982-08-25 / 198. szám

Együtt az alopszervezetekbel MMMBHBBRHnmillHinIII Ilii II n || ■■■■■■■ / Célunk: a gazdasági ffeladatek teljesítése Vita a párfsmistka módszereiről A Salfeó Cipőipari Szövetkezet munkavédelmi kesztyűi a szegedi ipari vásáron sikert arat­tak. A bőrből készülő termékek korszerű gyártósoron nyerik el végső formájukat. Ké­pünk a gépi szabászaton készült. Mezőgazdasági üzemek és nagyvállalatok (I.) Lépéskényszer Lassan már el lehet mon- — pénzforrásokból tovább den bizonnyal nagyobb figyel- dani, hogy Nógrádban hagyó- bővíthessék alaptevékenysé- met fordítanának a kapcsola- mánya van a mezőgazdasági güket. tok zökkenőmentességére. üzemek kiegészítő tevékeny­ségének. Sőt, az utóbbi évek­ben oly annyira dinamikusan fejlődött, hogy már aligha megfelelő jelölés a „kiegészí­KÖLCSÖNÖSSÉG ALAPJÁN Mindehhez csak annyit, hogy jelenleg a megyei ipar- vállalatok döntő többsége bér­munkában foglalkoztatja a Sok megyei termelőszövet- partnereit, s annak ellenére, tő” szó. Annál is inkább, mert kezet alakított ki az utóbbi hogy az' érdekeltek kölcsönös- ez évben a tervek szerint e években megyén kívüli ipari ségi alapon igyekeznek tevékenység árbevétele eléri nagyüzemekkel kapcsolatot, együttműködni, nemegyszer a 2,3 milliárd forintot, azaz Vajon mi az oka annak, előfordul, hogy értékesítési ne- az összes árbevétel 56 száza- hogy jó néhányan kifelé te- hézségek miatt 50—60 embert lékát. Ami ugye, mégsem ne- kingetnek, amikor közelebb is kell leállítani egy termelő- vezhető kiegészítésnek... volna lehetőség a kooperáci- szövetkezetben. Rugalmasság ók- megteremtésére? A kér- ide, vagy oda, ez bizony nem désre Kurali Béla, a TESZÖV kis gondot okoz a mezőgaz- titkárhelyettese próbál ma- dasági üzemeknek, gyarázatot találni: ÖSSZEHANGOLT A szövetkezeti mozgalom EGYÜTTMŰKÖDÉS kezetei merő jókedvből, vagy érdeke mindinkább azt kí­jószívűségből foglalkoznak vánja, hogy a nagyüzemek Mindemellett tény, hogy a ipari termeléssel, , építéssel, integrálják a termelőszövet- megyében is egyre szervezet­szállítással, vagy éppen keres- kezetek ipari tevékenységét, tebbé, összehangoltabbá vá- kedelemmel, le keil szögezni, Ne csak bérmunkát adjanak ujj az iparvállalatok és me- minderre a gazdasági kény- nekik, hanem segítsék tévé- zőgazdasági üzemek koope- szer vitte rá az üzemeket, kenységük kibontakozását rációja. A vállalatok egy ré- Egész egyszerűen nem képe- fejlesztési alapjaik egy ré- sze komoly lehetőségeket sek a földből, kizárólag me- szének átadásával, a szakmai ajánl fel a termelőszövetke­zőgazdasági termelésből irányítással, esetleg szak- zeteknek, amelyek a jövőben megélni. Erre hol előbb, hol munkásképzéssel. Ez Nógrád m£g tovább fejleszthetők. Ezek később jöttek rá, s a közis- megyében még nem megy, pe- közül is kiemelkedik az SKÜ, mert mondás: ki korán kel, dig Pest és Komárom megyei a brg, a ruhagyár, a tűz- aranyat lel, itt is beigazoló- vállalatok adtak már át fej- helygyár és az üveggyárak, KI KORÁN KEL. Mielőtt bárki azt gondolná, hogy a megye termelőszövet­dott. lesztési alapot a nógrádi és a valamint a szügyi, a diósje- nőtincsi termelőszövetkezet- női, a litkei, a szécsényi és a ne*c- pásztói termelőszövetkezetek ’ Mint a titkárhelyettes kapcsolatai. , A korábban „ébredőknek” még tágabb lehetőségeik vol­ke't’ kötlfettekb könnyebben mondta> ez perspektívát nyújt- Ezekbe pillantunk be, ko­’ . y _ _ hatna a mpynffn■jrHnRíio'i nap'v- rnntcnm a +q!-íeiocáef iöónvótrpl betörhettek a piacokra. Nap­jainkban a választási, helye­sebben válogatási lehetősé­gek megcsappantak, egy-egy termelőszövetkezetnek hosz- szabban, keményebben kell alkudozni, tárgyalni, egy-egy biztonságos —, vagy anflak vélt — kooperáció reményé­ben. Ez itt-ott kapkodáshoz is vezetett már, s ez újfent nem vált hasznára senkinek sem. A mezőgazdaságnak amúgy is megvannak — mindig is megvoltak a maga sajátos problémái, az időjárástól va­ló nagymérvű függőség, a ter­melésből adódó munkacsú­csok és a téli időszakra jel­lemző átmeneti munkanél­küliség. Részben ennek kivé­désére is alkalmasnak bizo­nyult az ipari tevékenységbe való bekapcsolódás. E ko­rábbi biztosnak látszó mun­kára azonban mindinkább rányomja bélyegét az ipar gondja. A nagyvállalatok sincsenek a jelenlegi gazdasági körül-* mények között könnyű hely­zetben, s ez óhatatlanul visz- ezahat a mezőgazdaságra. Azokra az üzemekre, amelyek együttműködnek velük, ép­pen azért, hogy .az innen szár­mazó — átlagosnál nagyobb hatna a mezőgazdasági nagy-' rántsem a teljesség igényével, üzemeknek, elkerülhető len- a következőkben, ne a ma még sok helyütt jel­lemző ad hoc munkavégzés, Zilahy Tamás másrészt a vállalatok is min- * (Folytatjuk) MI AZ ECSEGI alapszervezetben is figye­lemmel kísérjük azt a vitát, amely hetek óta folyik a NÓGRÁD hasábjain a pártmun­ka módszereiről. Az ecsegi alapszervezetben hatvan párttag dolgozik, egy részük a ter­melőszövetkezetben tevékenykedik, a többi­ek pedig különböző üzemekben, intézmények­ben teszik a dolgukat. Ennek megfelelően kell tehát szerveznünk a politikai munkát. Azt tartjuk, hogy alapszervezetünk fel­adata az elvi, politikai irányítás, a gazdasági feladatok megvalósításának politikai feltéte­leit kell megteremtenünk A konkrét tenni­valók a szakemberekre várnak, ezt nekik kell elvégezniük nagyfokú önállósággal, fe­lelősséggel. Alapszervezetünk az éves tervek­kel összhangban alakítja ki politikai tenni­valóit. Lényegesnek tartjuk, hogy ehhez meg­felelő információ álljon rendelkezésünkre. Döntéseink így lesznek megalapozottak, így számolhatunk azok politikai hatásával is. Ebben sok segítséget nyújt a pártvezetőség­nek az információs bizottság. Külön gonddal ügyelünk arra, hogy az esztendő során olyan kérdéseket vitasson meg a párttagság, amelyek politikai állásfoglalást kívánnak. A közelmúltban így tűztük napi­rendre a termelőszövetkezet állattenyészté­sének helyzetét, a tejtermelést, mert az el­múlt években visszaesett az állattenyésztés, a tejtermelés színvonala. A pártvezetőség tag­jai a szövetkezet állattenyésztő telepén vizsgálódtak, meghallgatták afc ott dolgozók véleményét, tanácsait. Ezek után hoztuk meg döntésünket, tettünk javaslatokat a szövet­kezeti vezetőknek a helyzet megváltoztatá­sára. Gazdasági feladataink megvalósulása azon is múlik, hogyan tudjuk megérttetni, elfo­gadtatni a párttagsággal, a pártonkívüliek- kell döntéseinket, határozatainkat. Ezért ta­nácskozásainkra meghívjuk azokat a veze­tőket. akik területéről szólunk. Ök maguk is részt vesznek a vitában. Nagyobb hordere­jű kérdések esetében írásban küldjük meg állásfoglalásunkat az érintetteknek, hogy segítsük őket a konkrét teendők kimunká­lásában. Ezeken a tanácskozásokon viszont a pártvezetőség egy-egy tagja is- részt vesz, ha szükséges, indokolja döntésünket. Célja­ink megértése, elfogadtatása érdekében sza­bad pártnapokat is rendezünk. Fölhasznál­juk erre a tömegpolitikai oktatást is, hiszen ott is gyakorta szó esik gazdaságpolitikai cél­jainkról, elképzeléseinkről. Eltérő vélemé­nyek, nézetek azonban így is adódnak. A gazdaságpolitikai agitáció nem véletlenül ké­pezi munkánk szerves részét. Feladataink végrehajtásában "jelentős sze­repet szántunk mindig a pártmegbízatások­nak.. Arra törekedtünk, hogy azok konkré­tak, mérhetők, ellenőrizhetők legyenek. Fel­hívtuk a párttagok figyelmét arra is, hogy a tennivalókat nagyobb önállósággal és fe­lelősséggel lássák el. Ügy tapasztaljuk, hogy párttagságunk nagy része felnőtt a felada­tokhoz. Ugyanakkor arra is ügyelnünk kell, hogy a pártmegbízatásoknál jobban figye­lembe vegyük a párttagok felkészültségét, személyes adottságait. A megbízatásokat fo­lyamatosan értékeljük, hozzákapcsoljuk egy- egy taggyűlésen tárgyalt napirendhez. Éven­ként legalább egy alkalommal valamennyi párttag tevékenységét elemezzük, figyelem­be véve azokat a tapasztalatokat, amelyeket az előzetes beszélgetések során gyűjtöttünk. Alapszervezetünknél négy pártcsoport mű­ködik. Kettő a termelőszövetkezét alkalma­zottaiból és tagjaiból tevődik össze. Munká­juk szervezésénél — természetesen figyelem­be vettük, hogy három községben élnek — a lakóterületi elvet érvényesítettük. Tapasz­talataink azt bizonyítják, hogy ez a forma jól bevált. A pártcsoportokban aktív szerve­zeti élet zajlik, rendszeresen vizsgálják köz­vetlen munkaterületüket, véleményt monda­nak, állástfoglalnak, s ha szükséges, bírálat­tal élnek. Terveink között szerepel, hogy a két pártcsoportból hármat' hozunk létre és munkájukat még jobban koncentráljuk egy- egy ágazatra. Természetesen azt is tapasztaltuk, hogy párttaggyűléseinken az aktivitás szerényebb. Véleményünk szerint ez azzal függ össze, hogy a pártcsoportüléseken a párttagok nagy része elmondja véleményét, észrevételeit, másrészt a párttagok összetétele meglehető­sen heterogén. Ezt nem tartjuk föltétlenül hátránynak. Ily módon ugyanis azok a párt­tagok is megismerkednek legfontosabb gaz­daságpolitikai feladatainkkal, akik nem a termelőszövetkezetkezetben dolgoznak. Munkánkban jelentős szerepet szánunk a pártellenőrzésnek. Ennek többféle formáját alakítottuk ki. Jól felhasználjuk az informá­ciós hálózatot, de rendszeressé tettük a hely­színi látogatásokat, a személyes beszélgeté­seket, a párttagok beszámoltatását a párt­csoportüléseken, a vezetőségi üléseken és taggyűléseken. Mindezt abból a meggyőző­désből tesszük, hogy a XII. kongresszus ha­tározatainak megfelelően a jövőben nagyobb gondot kell fordítanunk a határozatok vég­rehajtására, a végzett munka rendszeres szá­monkérésére, a mulasztók felelősségrevoná- sára. Tennivalónk e tekintetben van bőven. Ügy tapasztaljuk ugyanis, hogy a megvál­tozott gazdasági körülményekre még mindig körülményesen, késve reagálunk, ezért szük­ségesnek tartjuk, hogy még folyamatosabbá tegyük az információáramlást, s ehhez fel­használjunk minden lehetőséget, így a szín­vonalasabb, gondosabban előkészített vezető»- ségi üléseket és párttaggyűléseket is. SOK ESZTENDŐS tapasztalatunk bizonyít­ja, hogy az olyan alapszervezetben, ahol sok­féle munkaterületen 'dolgozó párttagok tevé­kenyekednek együtt, az alapszervezeti mun­ka szervezése nem könnyű. Alapos felkészült­séget kíván a vezetéstől. Ügy véljük, hogy a párttagság felelősségérzetének és felkészült­ségének növekedésével meg tudunk felelni azoknak a követelményeknek, amelyek az ecsegi alapszervezet előtt állnak. Takács László alapszervezeti titkár Lumineszcencia konferencia! Kedden megkezdődött Sze­geden a IV. nemzetközi lumi­neszcencia konferencia. A Technika Házában rendezett ötnapos tanácskozáson 80 ha­zai és külföldi szakember vesz részt. Hatvan előadás hangzik el a lézerek fizikai, kémiai, biológiai alkalmazá­sáról, a környezetvédelemben történő felhasználásáról, il­letve a lumineszcencia (hi­degfénysugárzás) különböző megnyilvánulási formáiról. Mezőgazdász fiatalok találkozója Augusztus 27—29-én Bács- Kiskun megye ad otthont a mezőgazdasági ifjúsági és pá­lyaválasztási napoknak. Olyan programokra kívánják a fiatal agrárszakembereket ipvitálni, amelyek szakmai fejlődésüket segítik, látókörü­ket Szélesítik, s hozzájárulnak a mezőgazdaságról alkotott ismeretek formálásához, se­gítséget adnak a pályaválasz­táshoz is. Az események több helyszí­nen — így Kalocsán, Duna- patajon, Szelíden, Baján, s Budapesten — zajlanak. Megrendezik egyebek között az agráripari egyesülésekben dolgozó fiatalok, a pályakez­dők, a pályaválasztással fog­lalkozó pedagógusok találko­zóit, a fiatal agrárszakembe­rek vetélkedőjének országos döntőjét, »valamint a mező- gazdaságban dolgozó amatőr művészek bemutatóját. ParadícsomigSény a konzervgyárban Csúcsidényéhez érkezett a mezőgazdasági termékek fel­dolgozása a Kecskeméti Konzervgyárban. A termelő gaz­daságoktól naponta 130—150 vagon nyersáru érkezik, s a kapacitás nagy részét a paradicsomtartósítás köti le. Meg­kezdődött a lecsókészítés is, amelyből naponta 15 vagon­nyit állítanak elő. A kitűnően beérett, szépre színeződött bogyókból sűrítményt gyártanak a majdani porításhoz. Ez­zel együtt ötféle termék készül Kecskeméten a paradi­csomból, miközben folyik a konzervgyárban a savanyúsá­gok és a gyümölcsbefőttek előállítása is. (MTI) Új mathahibrid Egy Moszkva melletti kísér- erősebb testalkatú és a beteg- leti gazdaságban az orosz íe- ségeknek ellenállóbb, mint ketetarka marha és az azer- sok más marhafajta. A hib- bajdzsáni zebu keresztezésé- rid, amelynek létrehozásához vei kedvező tulajdonságú húsz év kellett, alkalmas marhahibridet tenyésztettek nagyüzemi tartásra, ki. A teheneknek évi 4500 li- A kutatók most azon dol- teres átlagos tejtermelése ke- goznak, hogy kubai zebukkal vesebb, mint más tehénfajtá- történő keresztezéssel nagy ké, de tejük zsírtartalma 4,5— termelékenységű marhák új 5 százalék. Ezenfelül a hibrid vonalát teremtsék meg. Brikettáló berendezés A brikettálás a darabo- sítás egyik módja. Az ap­rószemcsés laza anyagból, megfelelő nyomással üre­gekben a nyersanyag mi­nőségétől függően kötő­anyaggal vagy anélkül — brikettek készíthetők. Leg­elterjedtebb a szenek bri- kettálása. A kötőanyagos szénbri- . kettet leggyakrabban hen­geres préssel gyártják. Egymással szembeforgó két henger palástján ki­vájt fémminták vannak, amelyek összezáródva ké­szítik a tojásbriketteket. A szénbrikettekhez a legel­terjedtebb szerves kötő­anyag a kőszénkátrányszu- rok, a bitumen, a petrole- umaszfalt. Ezeket az anyagokat a gyártásban rendszerint kombinálják. Kötőanyag nélkül briket- tálhEtók a szárított barna­szenek s a lignitek. Keksz és félkoksz gyár­tására szánt brikettek szenét rendszerint egész finomra aprítva még ki­sebb víztartalomig szárít­ják és hűtés mellőzésével 2000—3000 bar nyomással brikettézik. A francia Delattre-Levi- vier konszern gyártotta a — képen látható — nagy. teljesítményű brikettálóbe- rendezést Görögország számára. Óránként 25 ton­na brikettet készít ez a 6 méter átmérőjű granulá- tor. Fémdoboz helyeit műanyag Amerikai szakemberek az- Az ételt tartalmazó műanyag; zal kísérleteznek, hogy a kon- dobozokat — a fémdobozok- zerveket fémdoboz helyett hoz hasonlóan — nem kell műanyag dobozba töltsék, s mélyhűtőben tárolni, s az úgy hozzák őket forgalomba, ennivaló a felhasználás előtt Az ötlet megvalósítható, mert magában a műanyag doboz­ma már vannak olyan mű- ban is felmelegíthető.' íze anyagok, amelyek jól elvise- megközelíti a -fagyasztott éte- lik a hőkezelést, s szilárdsá- lekét, s nincs úgynevezett guk is megközelíti a fémét, „fémíze”.

Next

/
Oldalképek
Tartalom