Nógrád. 1982. augusztus (38. évfolyam. 179-203. szám)

1982-08-20 / 195. szám

AH VILÁG PROLETÁRJA! EGYESDLJETEKI NOGRÁD AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXXVII!. ÉVF., 195. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1982. AUGUSZTUS 20., PÉNTEK BOLDOGOLÁSUNK FORRÁSA | agy cm-na gyón az elején jártunk a műveltségnek, különösen a politikai műveltséggel, amikor annak idején, 1949-ben az országgyűlés törvénybe foglalta az alkotmányt. Augusztus 20: István királyunk, az új ke­nyér, s az alkotmány napja lett — egybe­esett a három. Mondom: az elején jártunk a tudatiak­nak, sok hitre is szükség volt A néphatalom győzött: benne is volt az alkotmányban, a legelején. A hatalom a legfontosabb, amely­nek megrendíthetetlen alapokon kell állnia. Ipar. Szocialista mezőgazdaság. Kultúra. A dolgozók jogai és kötelességei. És béke! — amelyről Ilja Ehrenburg írta: „belép az aj­tón és megszegi a kenyeret”. Milyen csoda­szép gondolat volt. Lelkesítő ma is. És egyre többen nemcsak hittek az alkot­mány igazságában, hanem megszerezték an­nak az igazságnak a tudatát, eszmei és va­lóságbeli összefüggéseinek lényegét, a fölis­merést, hogy lehetnek ugyan hullámvölgyek és viharok, a hajónak eí kell érni a derűs öböl biztonságát. István király. Kenyérünnep. Aítkotmány- i*ap... A három történelmi fogalom, amely ma együtt érvényesül, több mint ezer évet ível át: az államalapítástól — sok-sok tör­ténelmi viharon keresztül — a felszabadu­lásig, amely a demokráciát adta, a földosz­tásig, amely valóságos új kenyeret adott; a küzdelmekig, amelyek kivívták az 1949-es alkotmányt, majd elhozták a mát, amelyben alkotmányos életünk változásai benne tük­röződnek. Magyarán: as alkotmány történelmi fejlő­déséről van szó. A történelem persze becsapott bennünket, nem is egvsaer. Amíg föl nem szabadul­tunk, azt tanultuk: Magyarországnak ezer­éves alkotmánya van. Azt mondta róla 1940- ben a miniszterelnök: „Alkotmányunk írat­lan és azon törvények és jogszabályok ösz- szessége, amelyek a nemzet vérébe mentek át, amelyekből kitörölhet valamit az idő, de egyetlen nemzedéknek a hangulata soha. Alkotmányunk élő valami, tehát fejlődik, így életrajzformája van, amely életforma fej­lődik”. Nos, ez az „élő valami" a szegény nép szá­mára nem volt több a ködnél, a semminél. Mindaddig, amíg föl nem emelték szavukat gyalázatos sorsuk miaitt, mert abban a pil­lanatban lesújtott rájuk az uralkodó osz­tálynak ez az élő valamije. És a „Szent Korona koncepció”, mint a Horthy-Magyarország „alkotmányjogi” be­rendezkedésének alaptétele? Mi is volt ez? „A Szent Korona míg egyrészt jelképe az államnak, másrészt birtokosa a közhatalom­nak — minden jognak kútforrása. Az állami felségjogok a Szent Korona jogai, az ország területe a Szent Korona területe, jövedelmei a Szent Korona jövedelmei. A szabad bir- tokjog gyökere a Szent Korona. Mindenki, ki szabad birtokjoggal ingatlant bír, tagja a Szent Koronának, s ezek összessége a ki­rállyal együtt képezi a Szent Korona egész testét, az államot”. Eszembe jut szegény csontos Lajos bá­csi... Három magyar hold földet kubikolt össze, öregségére. Jött két száraz esztendő, s elment mindene, csak az adósság maradt, amelynek fejében dobra került az egész. A szabad birtokjoga. Államiságunk egykori jelképe, a korona — minden misztifikációból kiemelve — most ott van a Nemzeti Múzeumban. Mindenki meg­tekintheti. Voltak a történelemben jószándékú, hala­dók és forradalmárok, akik hordozói voltak a polgári alkotmányosságnak. Az 1849. április 19-én elfogadott „Függet­lenségi Nyilatkozat”-tal Magyárország lénye­gében alkotmányos köztársasággá lett, de ahogy leverték a jakobinusokat, leverték a szabadságharcot — megfojtották az alkot­mányosság eszméjét is. Csak az az „élő va­lami” maradt. Az alkotmányfejlődés következő állomá­sa 1919. volt Magyarországon. A június 23- án elfogadott forradalmi alkotmány megfe­lelt mindazoknak a követelményeknek, ame­lyeket a szocialista alkotmánnyal szemben támasztani lehet Legfőbb értéke az volt, hogy a legmagasabb szinten, a szocialista alaptör­vény szintjén összegezte a Magyar Tanács- köztársaság lényegét. „A proletariátus min­den szabadságot, jogot és hatalmat a kezé­be vett abból a célból, hogy megszüntesse a kapitalista rendet, a burzsoázia uralmát és helyébe a szocialista társadalmi és termelési rendet állítsa”. „A Tanácsköztársaság a mun­kások, katonák és földművesek tanácsainak köztársasága”, Ez az alkotmányunk is az ellenforradalom áldozata lett. Harminc évnek kellett elmúlnia, hogy 1949- ben megszülessen az új, amely együtt élt, s él velünk mai történelmünk folyamatában. Egy az élete az őt létrehozó hatalommal, tár­sadalommal, annak minden követelményével és intézményével. Ha a gazdasági-politikai- társadalmi körülmények fejlődésében jelen­tős változás áll be, annak tükröződnie kell az alkotmányban is. Ha valamely alkotmá­nyos rendelkezés — mint elérendő cél — megvalósul, nincs többé szükség alkotmány szabályozására. Vagy: kialakulhat és be­válthat valamely gyakorlat a mindennapi életben, amely alkotmányos rendelkezést igé­nyel, nos, ennek ott a helye az alaptörvény­ben... Azaz: az alkotmánynak nemcsak a korok kronológiájában figyelhető meg a története, hanem belső-önmaga fejlődésében is, mint amikor az MSZMP X. kongresszusa így fog­lalt állást: „A történelmi jelerrtőségö vívmányok el­lenére nem szükséges új alkotmányt kidol­gozni. Szükségesnek tartjuk és javasoljuk viszont, hogy az országgyűlés jelenlegi hely­zetünknek megfelelően módosítsa, fejlessze tovább a Magyar Népköztársaság alaptörvé­nyét. A módosított alkotmány tükrözze az elmúlt két évtized alatt bekövetkezett vál­tozásokat”. Ezt követően született meg „Az 1972. évi I. törvény az 1949. évi XX. törvény­be foglalt alkotmány módosításéról és egy­séges szerkezetbe foglalásáról”. A címében pontosan idézett törvény a .mai alkotmányunk. Tíz fejezet, 78 paragrafus. Ál­laméletünknek a szocialista demokratizmus fejlesztésének, politikai rendszerünk állan­dó erősítésének, egész magyar világunknak és internacionalizmusunknak az alaptörvé­nye. Attól az első naptól 1972-ig sok minden történt. Uralkodóvá váltak hazánkban a szo­cialista termelési viszonyok: a Magyar Nép- köztársaság szocialista állammá lett. Válto­zások következtek be a társadalom osztály­szerkezetében, kialakult az egységes terme­lőszövetkezeti társadalmi osztály, A szocia­lista demokrácia szélesítése azt jelentette és jelenti: az állampolgárok munkahelyükön és lakóhelyükön közvetlenül részt vállalhatnak a közügyek intézésében. Fejlődött a népfront­mozgalom, amely tömöríti a társadalom erő­it a szocializmus teljes felépítésére, a politikai, gazdasági és kulturális feladatok megoldá­sára, alapvetően fontos szerepe van a nép- képviseleti szervek megválasztásában. Vál­tozásoké következtek be a jogok és köteles­ségek tekintetében...­Mind-mind ott tükröződik az alkotmány­ban. Egymás mellé kellene tenni a két kó­dexet és végiglapozni a paragrafusokat, így láttatnák ínagukat a régebbi és a mai reali­tások. Például az, hogy az 1972-es törvény általános állampolgári jogként szabályozza azokat a jogokat, amelyeket az 1949. évi al­kotmány csak mint a dolgozók jogait fogal­mazta meg. Indokolás: „A dolgozók” és „ál­lampolgárok” kettős különbségtétele a szo­cialista termelési viszonyok uralkodóvá vá­lása, a kizsákmányoló osztályok felszámo­lása következtében ma már nem szükséges”. betű szerinti összevetéstől azonban eltekinthetünk. Csak körül kell néz­ni világunkban. Demokrácia és állampolgári alapjogok: a szocialista társadalom érdekében élnek és realizálódnak. Megkezdődött az egyetemisták, főiskolások VII. országos találkozója Salgótarjánban Cél: népszerűsíteni a turizmust! Az egyetemisták, főiskolások VII. országos turisztikai találkozója kezdődött csütörtökön Salgótarjánban, a tóstran­di kempingben, ahol az esti órákban nyitották meg az öt­napos rendezvényt. Az ünnepségen fölsorakozott az ország számos oktatási intézményéből érkezett több mint ezer fia­tal, valamint megjelentek a rendező szervek, a KISZ Köz­ponti Bizottsága, a Művelődési Minisztérium, a KISZ Nóg- rád megyei bizottsága képviselői. Ott volt többek között Skoda Ferenc, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának tit­kára, Berki Mihály, a Nógrád megyei Tanács elnökhelyet­tese. Már napokkal korábban megérkeztek az első táboro­zok, a házigazdák, a Pénz­ügyi és Számviteli Főiskola salgótarjáni tagozatának di­ákjai, budapesti egyetemis­ták, főiskolások, csütörtök reggeltől pedig hosszú sorok­ban özönlöttek a fiatalok a tóstrandi kemping felé. Ahol mintegy háromszáz fős szer­vezői stáb fogadta őket. A endégek már a bejáratnál kézhez kapták ajándékcso­magjaikat, az étkezési jegye­ket, s az ilyenkor szokásos dolgokat. Ezek után ki-ki hoz­zálátott a sátorveréshez, ami kezdőknek még nehézke­sen, de a gyakorló táborozók- nak igen könnyen ment, s a déli órákra már kék-sárga-pi­Legújabb $ kább hagyományőrző ünne­pünk a mostani. Alkotmá­nyunk, s egyben kenyerünk ünnepe, címerünké, nemzeti lobogónké, az ilyenkor elma­radhatatlan búzakoszorúé. Véget ért az aratás, a mai modern mezőgazdaságban is a leginkább szemet gyönyör­ködtető, de ezúttal legfárad­ságosabb és legfelelösségtelje- sebb munka, amelynek ered­ménye az a kenyér, mely nél­kül létünk elképzelhetetlen. Tisztelgünk mindazok előtt, akik áldozatos munkája hoz­zájárult ahhoz, hogy ismét — Legújabb kenyerünk mint már annyiszor, hosszú idő óta — nyugodtan ünne­pelhessünk, abban a tudatban, az erőfeszítések nem voltak hiábavalók. A kenyér ünnepe már rég­óta nem csak a parasztságé, ahogyan a munkában, úgy osz­tozik vele ebben is a munkás­ság. Ki a határban, a földe­ken, ki a gyárakban, üzemek­ben, a szalagok, munkapadok mellett tette meg a magáét, azért, hogy gyarapodjunk, erősödjünk, továbbléphes­sünk. Nagy eredmény ez gon­dokkal terhes világunkban, olyan eredmény, amelynek megvalósulásához valameny- nyiünk összefogására szük­ség volt és van. Ebben a munkában pihe­nünk most meg egy pillanat­ra ezen az augusztusi ünnepi napon, szeljük meg azt a ke­nyeret, amely emlékeztet min­ket a nemrég bevégzett ara­tásra. Ma még ez é( bennünk a legerősebben, de holnap már átadja helyét az újabb, ránk váró, feladatok megoldásának. S ez így is van rendjén. Az ekék nyomán ismét feketébe fordul a föld, hogy hamaro­san magába fogadhassa a ma­got, jövő évi kenyerünk csí­ráját. Biztosítékát annak, hogy jövőre ismét arathassunk, le­gyen kenyerünk, hogy soha ne feledhessük az idáig meg­tett utat hazánk gyarapításá­ban, életünk teljesebbé téte­lében. Z. T. ros sátraktól díszelgett a kemping. A tábor területén számos szolgáltatás várta a fiatalokat, első napi bélyegzés, bőséges a választék az Ezermester kihe­lyezett boltjában, s akiknek utazási gondjaik vannak, azo­kat az EXPRESS Ifjúsági és Diák Utazási Iroda munkatár­sai látják el hasznos infor­mációkkal. Megjelent, Kocogó címmel a tábori újság, amely­ben egyebek között Nógrád megye turisztikai látványos­ságairól, a kempingről, a Szer­vezési előkészületekről olvas­hatnak a táborozok- Akik pe­dig megszomjaznak a Nógrád megyei Élelmiszer-kiskeres­kedelmi Vállalat büféjében olthatják efféle vágyukat. Mindezen szolgáltatásokról összesen tizenkét munkabi­zottság gondoskodik. A beérkezés vtán csoport­megbeszélések következtek, majd este a kempingi újon­nan fölállított szabadtéri színpad és környéke adott he­lyet az ünnepélyes megnyitó­nak, melyre hét órakor ke­rült sor. Előtte a Rodeó count­ryzenekar adott muzsikát, majd a házigazdák nevében Szabó Ildikó, a Pénzügyi és Számviteli Főiskola salgótar­jáni tagozatának másodéves hallgatója köszöntötte meleg szavakkal a turista diákokat. Ezután a tavalyi rendező, a KISZ Somogy megyei bizott­sága képviselőjétől vette át a vándorbotot a házigazdák ne­vében Juhász András, a KISZ Nógrád megyei bizottságának első titkára. Ünnepi megnyitó beszédet Szantner Iván, a KISZ KB egyetemi főiskolai tanácsá­nak vezetője mondott. Beve­zetőül hangsúlyozta, hogy a KISZ IX. kongresszusa hatá­rozatának értelmében a tú­rázásban, a táborozásban és a természet adta sportolási lehetőségek fokozottabb ki­használása érdekében vala­mennyi ifjúsági réteg számá­ra turisztikai rendszert kell kialakítani, s e határozat szel­lemében rendezik meg évente az egyetemisták, főiskolások országos turisztikai találko­zóját. Elmondotta, hogy a ta­lálkozó az évek során egyre népszerűsödött, dinamikusan nőtt a résztvevők száma, je­lezve a diákság sport és tu-« risztika iránti igényét, s bízó-: nyitva, hogy jelentős kiakná­zatlan lehetőségek rejlenek e területen. A sport és tu­risztika népszerűsítése úgy érhető el, említette, hogy aa alapszervezetek, tanulókörök, illetve az intézménytípusok találkozóira is rendszeresen sor kerül, illetve az itt ki­válóan szereplők érdemlik ki az országos találkozó részvé­teli jogát- Az -ifjúsági rendez­vényeken -az a cél követendő, amely egyaránt szolgálja a fizikai és szellemi művelődést; az aktív szórakoztató pihe­nést A megnyitóünnepség záróJ részében kulturális program következett. Folytatódott a countryzene, mások filmeket néztek, illetve irodalmi szín­padok műsorát tekintették meg, végezetül pedig késő es­tébe nyúló discó következett. A mai program hét órától kezdődik, a reggeli táborrend kialakítása után délelőtt kerül (Folytatás a 3. oldalon..|

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom