Nógrád. 1982. augusztus (38. évfolyam. 179-203. szám)

1982-08-19 / 194. szám

VTIÄG PROtFTARMt EGtESPCJETEtCI NOGRAD AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ESA MEGYEI TANACS LAPJA XXXVIII. ÉVF., 194. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1982. AUGUSZTUS 19., CSÜTÖRTÖK Turisták, ha találkoznak Meglehet szokatlan, sőt illetlen egy köszöntőfélét az­zal a megállapítással kezdeni, hogy az ifjúság szabadidős- programjai között igen szerény helyet foglal el a turiszti­ka, a természetjárás. Azért tűnhet illetlenségnek, mert má­tól éppen az a közel másfél ezer egyetemista és főiskolás ver sátort a salgótarjáni kempingben, akire nem vonat­koztatható az elmarasztaló megjegyzés, hiszen azért jöt­tek össze e néhány napra, hogy a kellemes együttlét mel­lett jó hírverést, népszerűséget „csináljanak” a turizmus­nak. Érzik, tudják, hogy szükség van erre: fölgyorsult élet- tempónk egyik „biztonsági szelepe”, a fölfrissülés kiapad­hatatlan forrása a sport, a természet S jól jön mindez bő egy héttel az iskolacsengőszó előtt... De félne most (még) a sulival! Az augusztus 19—23. között Salgótarjániban rendezendő egyetemisták, főiskolá­sok VII. országos találkozója arra is kiváló lehetőség, hogy a vakáció méltó záróakkordja legyen, s mintegy előkészít­se a szeptemberi kezdést. Nos, a háromszázhúsz fős nógrá­di saervezőgárda jó hírnevéhez mérten igyekezett színvo­nalas programot összeállítani. Még az év kezdetén meg­kérték az egyetemek, főiskolák sportosait, ifjúsági vezetőit, adjanak ötletet, javaslatot az öt nap műsorára — ebből kerekedett ki a végleges program. S ez mit kínál? A mondás úgy tartja, ha a turisták találkoznak, ott minden elképzelhető: sport, komoly eszme­csere, humor, tánc, akadályverseny. Szóval, az EFOTT-prog- ram sem szűkölködik efélékben. Lesz tájékozódása futóver­seny, természetjáró akadályverseny-, utóbbi során például léggömbvadászó és városi ismereti „tudományukról egyaránt számot adhatnak a fiatalok. Megrendezik a tábori „legek” versenyét is, összesen nyolc kategóriában, aztán lesz ifjú­sági találkozó, éjszakai természetjárás, s számos kulturális műsor, végén a záróbállal. Azonban mindez csak töredéke r teljes programnak, nem is szólva a spontán tábori össze­jövetelekről, rendezvényekről. A tábor Szervezői, a KISZ Központi Bizottsága és a házigazdák, a KISZ Nógrád megyei bizottsága nem titkolt célja, hogy a turisztikai találkozó jó propagandája legyen az ifjúsági turizmusnak, a szabad idő hasznos eltöltésének. Megfogalmazódott ez a KISZ X. kongresszusa határozatában is: ,.Az elmúlt években az ifjúsági turizmus területén csak szerény mértékű fejlődés volt tapasztalható. Szükségesnek tartjuk az életkori sajátosságoknak megfelelő, az ifjúság minden rétegét átfogó egységes turisztikai rendszer létreho­zását és a működtetését biztosító szervezeti keretek kiala­kítását...” Nos, ez a néhány nap. a felsőoktatási intézmények di­ákjainak turisztikai seregszemléje jelentősen hozzájárulhat az idézett törekvéshez. Mintát, ötletet adhat ahhoz, hogy majd iskolájában ki-ki alkalmazza, segítve ezzel a szabad idő ki­használását. A nógrádi találkozó bizonyíthatja, hogy a le­hetőségek még korántsem teljesen kihasználtak! T. L. Ankét a munkavédelemről Tarjánban Baleset-elhárífó bányászok Munkavédelmi ankétoí tar­tottak tegnap Salgótarjánban, a Nógrádi Szénbányáknál. Az összejövetelen a vállalat üze­meinek vezetői, szákszervezeti tisztségviselők, munkavédel­mi szakemberek és felelősök vettek részt. Zsuffa Miklós vezérigazgató terjedelmes bevezetőben ha­tározta meg az ankét idősze­rűségét, célját. Mint a válla­latvezető mondta: az utóbbi években is jelentős erőfeszíté­seket tett, nagy befektetések­re szánta el magát a munka- védelem hatékonyságának fo­kozása érdekében. Ennek mér­hető eredményei is vannak: a három hónapon túl gyógyuló sérülések száma például az utóbbi tíz évben csaknem fe­lére csökkent. A legkedve­zőbb év ilyen szempontból 1980 volt: akkor 397 bejelen­tésre kötelezett balesetet je­gyeztek föl a szénbányáknál. Tavaly rosszabbodott a hely­zet: akkor 468-ra szökött föl ez a jellemző mutató. Idén sem sokat javult a helyzet: július 31-én csak hattal volt kevesebb bejelentésre kötele­zett baleset, mint az előző év első felében. Sajnálatos vál­tozás adódott viszont a halá­los sérülések számában: idén négyet írtak föl a listára, any- nyit, mint az előző öt évben összesen. Az utóbbi hónapok ellenőr­zéseire alapozva számos baj­forrást elősorolt a vezérigaz­gat ó. A cselekvések irányát meghatározó adat, hogy a négy végzetes sérülésből három a külszínen történt. Nehézke­sek, illogikusak egyes gépek kezelési utasításai. Hiányos némely dolgozó — targoncás, darus — kioktatása a szabá­lyokról. A baleset-elhárításra való ösztönzés gyakorlatában kevés példát találni a prémi­um teljes megvonására, holott ez nemegyszer indokolt volna. A vezérigazgatói beszámo­lóhoz számosán hozzászóltak. Elmondták egyebek közt, hogy az elővigyázatos munka nem jelent különösebb ráadásfára­dozást, bátran meg kell tehát ezt követelni. Érdemes, sőt né­hol nélkülözhetetlen az érvé­nyes előírások tanulmányo­zása a felelősök számára. A szabályismeret mindenütt fo­kozza a fegyelmet. Szabó Ferenc, tiribesi ak­naüzem-vezető elmondta, hogy náluk minden mérhető terü­leten javuit a munkavédelmi helyzet. Az első fél évben két olyan hónapjuk is adódott, amikor egyáltalán nem kel­lett balesetet jelenteni. Ezt úgy érték el, hogy a koráb­binál többet foglalkoznak az emberekkel, lelkiismerete­sebbek az oktatások. Bátran bevezették a szondázást is, és vállalva a konfliktust, eddig tíz dolgozóval szemben alkal­maztak prémiurnlevonast „színelváltozás” miatt. Ka- zinczi András, a külfejtési üzem vezetője többek között a „gyanús balesetekre” hívta föl a figyelmet. Megfigyelése szerint ‘a reálisnál szaporáb­bak a két-három napos gyó­gyulást igénylő sérülések, s ezek is az ellenőrzés alapo­sabbá tételét követelik. Népfront- aktivisták kitüntetése Az alkotmány ünnepe alkalmából a Hazafias Népfront Nógrád megyei Bi­zottságának salgótarjáni szék­házában bensőséges ünnepi megemlékezésre került sor. Marczinek István, a népfront megyei bizottságának titkára meleg szavakkal emlékezett meg a magyar állam alapítá­sáról, az alkotmány törvénybe iktatásának évfordulójáról. Ezt követően kifejtette, hogy a népfrontmozgalom milyen fontos szerepet tölt be társa­dalmi céljaink valóra váltása érdekében, szólt a jelenlegi és az elkövetkező időszak fe­ladatairól. Kiemelte a népfront helyi bizottsá­gaiban tevékenykedő ak­tívák szerepét, akik szerve­zőkészségükkel, példamutatá­sukkal nagy szerepet vállal­nak a város- és községfejlesz­tési feladatok végrehajtásából, a népfrontmozgalom közmű­velődési célkitűzéseinek meg­valósításából. Az ünnepségen Kojnok Nán­dor, a Hazafias Népfront Nóg­rád megyei Bizottságának el­nöke a kiváló közművelődési tevékenységért elismerő ok­levelet nyújtott át Barát Im­rének, a HNF érsekvadkerti községi bizottsága titkárának, Cserődi Máriának, a cseszt- vei községi bizottság titkárá­nak, Fasching Károlynénak, a szécsényi könyvtár vezetőjé­nek, Balogh Ferencnek, a szé­csényi művelődési ház igazga­tójának, Balázs Nándornénak, a HNF nagylóci községi Bi­zottság titkárának, ifj. Csáthy Albertnénak, Kovács Máriá­nak, dr. Czipó Ernóné könyv­tárosnak, 7p ács Lászlónénak, salgótarjáni könyvesbolt ve­zetőnek, Kmetty Kálmánnak, nyugalmazott balassagyarmati tanácselnök-helyettesnek, Gyenes Lászlónénak, nagybá- tonyi iskolaigazgatónak, dr. Egyed Ferdinándnak, a mi- hálygergei művelődési ház igazgatójának, dr. Serföző Kál­mánnak. A Hazafias Népfront munkáért kitüntető jelvényt adományozták Bagyinszki Jó­zsefnek (Ecseg), Havasi János­áénak (Balassagyarmat), Rád­iót Gábornak (Zagyvaróna), Gyetvai Józsefnének (Nagy­oroszi) és id. Szabó István Kossuth-díjas szobrászművész­nek. A Salgótarjáni Kohászati üzemek hideghengerművének súlyponti berendezése a vékony 0,1—0,8 mm közötti vastagságú aeélszalrg-hengerlő berendezés, melynek napi tclicsüro v e száz tonna hengerelt acél. Termékeikből egyaránt szállítanak tőkés-, szoci"Ts*a és b::lf di piacokra. i — Fotó: Gyurkó — Oiinepi nagygyűlés Mohácson és Kecskeméten A háromnemzetiségfi Mohácson munkás-paraszt nagy­gyűlést és kenyérszegő ünnepséget tartottak szerdán alkot­mányunk közelgő évfordulója alkalmából. Kelet-Baranya húsz településének dolgozói vettek részt az eseményen: ma­gyarok, németek és horvátok. A Bartók Béla Művelődési Központ szabadtéri színpadán Borsos József, a mohácsi vá­rosi pártbizottság első titkára, országgyűlési képviselő kö­szöntötte a nagygyűlés résztvevőit, majd Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese mondott ünnepi beszédet. Sarlós István beszéde — A múlt hasznos tanulsá­gok forrása minden gondol­kodó ember számára — mon­dotta elöljáróban Sarlós Ist­ván. — Arról tanúskodik, hogy — éppúgy mint ma is — a körülmények, a nemzetközi és az országon belüli erőviszo­nyok, az elhatározásokban sze­repet játszók osztályhelyzete, az előttünk járt nemzedékek, világnézete és kapcsolatrend- vagy azok vezetői, képviselői szere. tetteikben mikor jártak el he­lyesen, s mikor nem. Az utó­kor nemcsak az események, hanem a következmények is­merete alapján alkot ítéletet — ezért tudja rangsorolni a történelem fordulópontjait. De a múlt eseményei sem önma­gukban lévőek. Azok kialaku­Bár időben nehezen körül­határolható a történelem, az írott emlékek, a régészeti le­letek, a tudományos kutató munka eredményei és a száj- hagyományok alapján nagy biztonsággal állíthatjuk, hogy őseink több mint 5000 évvel ezelőtt jelentek meg történél­,, ,. met formáló népként Eurázsia lasat, fejlődését befolyásolták térségeiben EJnk a távoli Népművelők napján Kitüntetések közmüvelésért Csaknem félszáz népműve­lő, pedagógus, közművelődési intézményben dolgozó munka­társ gyűlt össze Salgótarján­ban szerdán délelőtt, a Nóg­portvezetőnek, a salgótarjá­ni József Attila Megyei Mű­velődési Központ munkatár­sának, dr. Egyed Feídinánd mihálygergei tiszteletdíjas rád megyei Tanács székházá- művelődési ház igazgatónak, nak nagytermében, a népmű­velők napja alkalmából ren­dezett ünnepségre. Az eseményen jelen voltak a megye párt-, állami és tár­sadalmi szerveinek képviselői köztük — Illés Miklós és Ber­ki Mihály, a Nógrád megyei Tanács elnökhelyettesei, va­lamint dr. Csongrády Béla, az MSZMP Nógrád megyei Bi­zottságának osztályvezetője. A meghívottakat Molnár Béla, a megyei tanács műve­lődési osztályának vezetőhe­lyettese köszöntötte, majd dr. Horváth István osztályvezető mondott ünnepi beszédet, méltatva a népművelők im­már hagyományos ünnepének jelentőségét. Ezt követően Berki Mihály kitüntetéseket nyújtott át a megye közművelődési életé­ben kiemelkedő munkát vég­zetteknek. A művelődési mi­niszter a „Szocialista kultú ráért” kitüntetést adományoz- munkájukért miniszteri ta dr. Ablonczy Lászlóné cső- cséretet. Farkas Erzsébetnek, a salgó­tarjáni zeneiskola tanárának, Gergely Gáspárnak, a palo­táshalmi művelődési ház igaz­gatójának, Kiss Gabriella tu­dományos szaktitkárnak, a TIT Nógrád megyei Szerveze­tének munkatársának, Ko- valcsik Andrásnak, a balas­sagyarmati Balassi Bálint Gimnázium tanárának, Orosz­lánná Mészáros Ágnesnek, a balassagyarmati Madách Imre városi-járási Könyvtár igaz­gatóhelyettesének, Oroszné Katona Annának, a salgótar­jáni Balassi Bálint Nógrád megyei Könyvtár osztályveze­tőjének, Tóth Norbertnének, a kisterenyei gimnázium ta­nárának és Becsó Károlynak, a pásztói Lovász József Mű­velődési Központ igazgatójá­nak. „Kiváló munkáért” tizenegy közművelődési dolgozó része­sült kitüntetésben, és tizen­hatan kaptak kiemelkedő di­•sztyeppékről elindulva sok néppel keveredtek, még töb­bel érintkeztek, s eközben mindenkire hatottak és min­denkitől átvettek nyelvi ki­fejezéseket, népdalokat és népmondákat, megismertek új munkaeszközöket és erköl­csi szokásokat. A vándorút vé­gén jutottak el erre a hona­lapításra kínálkozó területre. A letelepedés még nem je­lentette a békés állapotok vég­legessé válását, mert a létért való küzdelem végtelennek tűnő foiyamata kezdődött el azzal, hogy európaiak lettünk. Maga az államalapítás is bo­nyolult külső és belső helyzet­ben valósult meg. El kellett hagynunk régi szokásaink egy részét, hogy befogadjanak az e térségben élő népek: és e népeket is meg kellett győzni diplomáciai lépésekkel, a jog­rend megteremtésével, erőnk és tehetségünk megmutatásá­val arról, hogy miközben el­fogadjuk az európaivá válás feltételeit, azok akarunk ma­radni, akik voltunk: önállóak, függetlenek. Ezt a függetlenséget és ön­állóságot gyakran veszélyez­tették a külső ellenséges tö­rekvések, és azok, akik a mindenki szabadságát szíve­sen áldozták volna fel a ke­vesek hatalmának fenntartá­sa érdekében. A honfoglalás óta, I. István államalapító te­vékenysége óta jó és rossz időben egyaránt és mindig napirenden _ volt a lét és a függetlenség' kérdése. S bár gyakran közei volt a teljes megsemmisülés veszélye, túl­éltük a történelem viharait. Múltunk minden vészterhes korszakában nem kevesen vol­tak azok, akik Hunyadi, Dó­zsa, Rákóczi, Kossuth hívó szavára feyvert, s ha más nem volt, kaszát, kapát, ra­gadtak, hogy megvédjék vagy visszaszerezzék a haza sza­badságát és függetlenségét. És mindig tekintélyes volt azok száma is, akik Bessenyei, Martinovics, Kölcsey, Petőfi, és Táncsics gondolatait elfo­gadva álmodoztak a jobb jö­vőről, s vállalkoztak az érte való politikai és társadalmi harcra. A XX. század embere gaz­dag örökséggel a tarsolyában lépett a közélet színterére. S ha ezt az örökséget okosan kapcsoljuk össze a ma hala­dó eszméivel, akkor valóban hű és jó képviselői vagyunk és leszünk a szocializmusnak, a szocializmus szellemében élő és cselekvő Magyarországnak. — Helyünk a világban, sze­repünk a nemzetközi életben minden tekintetben kiemelke­dőbb, mint valaha volt — hangsúlyozta a továbbiakban Sarlós István. — Európai és azon kívüli partnereink egy­aránt tudják, hogy hazánk nem azonos többé az 1945 előttivel, népe jobban, szaba­dabban él, mint valaha. Sike­reink azok előtt is ismertek, akik világnézetünk, társadal­mi viszonyaink, szocialista mivoltunk miatt — enyhén szólva — nem kedvelnek ben­nünket. ök is tisztában van­nak azzal, hogy mi a vállalt kötelezettségeinknek mindig eleget teszünk, jól tud­ják, hogy minden lépésünk­kel erősítjük a hazánkhoz ha­sonlóan szocializmust építő országokhoz fűződő barátsá­gunkat, s tapasztalják, hogy támaszai vagyunk minden olyan törekvésnek, amelynek — a világ bármely sarkában — a béke, a szabadság és a függetlenség kivívása a célja. Megváltozott helyzetünk a felszabadulás óta végzett ered­ményes országépítő munká­nak köszönhető. Sokszor haj­lamosak vagyunk arra, hogy egy adott időszak nehézségei, elkövetett hibái alapján alkos­sunk általánosított véleményt. Ez a módszer nem helyes, mert végső soron azt sugall­ja, hogy a sikertelenségek és a nehézségek a bennünk meg­lévő fogyatékosságok termé­szetes következményei. Holott ha az elmúlt 37 és fél eszten­dő egészét vizsgáljuk, akkor azt kell mondanunk: népünk tehetsége, a dolgozók nagy (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom