Nógrád. 1982. augusztus (38. évfolyam. 179-203. szám)
1982-08-19 / 194. szám
VTIÄG PROtFTARMt EGtESPCJETEtCI NOGRAD AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ESA MEGYEI TANACS LAPJA XXXVIII. ÉVF., 194. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1982. AUGUSZTUS 19., CSÜTÖRTÖK Turisták, ha találkoznak Meglehet szokatlan, sőt illetlen egy köszöntőfélét azzal a megállapítással kezdeni, hogy az ifjúság szabadidős- programjai között igen szerény helyet foglal el a turisztika, a természetjárás. Azért tűnhet illetlenségnek, mert mától éppen az a közel másfél ezer egyetemista és főiskolás ver sátort a salgótarjáni kempingben, akire nem vonatkoztatható az elmarasztaló megjegyzés, hiszen azért jöttek össze e néhány napra, hogy a kellemes együttlét mellett jó hírverést, népszerűséget „csináljanak” a turizmusnak. Érzik, tudják, hogy szükség van erre: fölgyorsult élet- tempónk egyik „biztonsági szelepe”, a fölfrissülés kiapadhatatlan forrása a sport, a természet S jól jön mindez bő egy héttel az iskolacsengőszó előtt... De félne most (még) a sulival! Az augusztus 19—23. között Salgótarjániban rendezendő egyetemisták, főiskolások VII. országos találkozója arra is kiváló lehetőség, hogy a vakáció méltó záróakkordja legyen, s mintegy előkészítse a szeptemberi kezdést. Nos, a háromszázhúsz fős nógrádi saervezőgárda jó hírnevéhez mérten igyekezett színvonalas programot összeállítani. Még az év kezdetén megkérték az egyetemek, főiskolák sportosait, ifjúsági vezetőit, adjanak ötletet, javaslatot az öt nap műsorára — ebből kerekedett ki a végleges program. S ez mit kínál? A mondás úgy tartja, ha a turisták találkoznak, ott minden elképzelhető: sport, komoly eszmecsere, humor, tánc, akadályverseny. Szóval, az EFOTT-prog- ram sem szűkölködik efélékben. Lesz tájékozódása futóverseny, természetjáró akadályverseny-, utóbbi során például léggömbvadászó és városi ismereti „tudományukról egyaránt számot adhatnak a fiatalok. Megrendezik a tábori „legek” versenyét is, összesen nyolc kategóriában, aztán lesz ifjúsági találkozó, éjszakai természetjárás, s számos kulturális műsor, végén a záróbállal. Azonban mindez csak töredéke r teljes programnak, nem is szólva a spontán tábori összejövetelekről, rendezvényekről. A tábor Szervezői, a KISZ Központi Bizottsága és a házigazdák, a KISZ Nógrád megyei bizottsága nem titkolt célja, hogy a turisztikai találkozó jó propagandája legyen az ifjúsági turizmusnak, a szabad idő hasznos eltöltésének. Megfogalmazódott ez a KISZ X. kongresszusa határozatában is: ,.Az elmúlt években az ifjúsági turizmus területén csak szerény mértékű fejlődés volt tapasztalható. Szükségesnek tartjuk az életkori sajátosságoknak megfelelő, az ifjúság minden rétegét átfogó egységes turisztikai rendszer létrehozását és a működtetését biztosító szervezeti keretek kialakítását...” Nos, ez a néhány nap. a felsőoktatási intézmények diákjainak turisztikai seregszemléje jelentősen hozzájárulhat az idézett törekvéshez. Mintát, ötletet adhat ahhoz, hogy majd iskolájában ki-ki alkalmazza, segítve ezzel a szabad idő kihasználását. A nógrádi találkozó bizonyíthatja, hogy a lehetőségek még korántsem teljesen kihasználtak! T. L. Ankét a munkavédelemről Tarjánban Baleset-elhárífó bányászok Munkavédelmi ankétoí tartottak tegnap Salgótarjánban, a Nógrádi Szénbányáknál. Az összejövetelen a vállalat üzemeinek vezetői, szákszervezeti tisztségviselők, munkavédelmi szakemberek és felelősök vettek részt. Zsuffa Miklós vezérigazgató terjedelmes bevezetőben határozta meg az ankét időszerűségét, célját. Mint a vállalatvezető mondta: az utóbbi években is jelentős erőfeszítéseket tett, nagy befektetésekre szánta el magát a munka- védelem hatékonyságának fokozása érdekében. Ennek mérhető eredményei is vannak: a három hónapon túl gyógyuló sérülések száma például az utóbbi tíz évben csaknem felére csökkent. A legkedvezőbb év ilyen szempontból 1980 volt: akkor 397 bejelentésre kötelezett balesetet jegyeztek föl a szénbányáknál. Tavaly rosszabbodott a helyzet: akkor 468-ra szökött föl ez a jellemző mutató. Idén sem sokat javult a helyzet: július 31-én csak hattal volt kevesebb bejelentésre kötelezett baleset, mint az előző év első felében. Sajnálatos változás adódott viszont a halálos sérülések számában: idén négyet írtak föl a listára, any- nyit, mint az előző öt évben összesen. Az utóbbi hónapok ellenőrzéseire alapozva számos bajforrást elősorolt a vezérigazgat ó. A cselekvések irányát meghatározó adat, hogy a négy végzetes sérülésből három a külszínen történt. Nehézkesek, illogikusak egyes gépek kezelési utasításai. Hiányos némely dolgozó — targoncás, darus — kioktatása a szabályokról. A baleset-elhárításra való ösztönzés gyakorlatában kevés példát találni a prémium teljes megvonására, holott ez nemegyszer indokolt volna. A vezérigazgatói beszámolóhoz számosán hozzászóltak. Elmondták egyebek közt, hogy az elővigyázatos munka nem jelent különösebb ráadásfáradozást, bátran meg kell tehát ezt követelni. Érdemes, sőt néhol nélkülözhetetlen az érvényes előírások tanulmányozása a felelősök számára. A szabályismeret mindenütt fokozza a fegyelmet. Szabó Ferenc, tiribesi aknaüzem-vezető elmondta, hogy náluk minden mérhető területen javuit a munkavédelmi helyzet. Az első fél évben két olyan hónapjuk is adódott, amikor egyáltalán nem kellett balesetet jelenteni. Ezt úgy érték el, hogy a korábbinál többet foglalkoznak az emberekkel, lelkiismeretesebbek az oktatások. Bátran bevezették a szondázást is, és vállalva a konfliktust, eddig tíz dolgozóval szemben alkalmaztak prémiurnlevonast „színelváltozás” miatt. Ka- zinczi András, a külfejtési üzem vezetője többek között a „gyanús balesetekre” hívta föl a figyelmet. Megfigyelése szerint ‘a reálisnál szaporábbak a két-három napos gyógyulást igénylő sérülések, s ezek is az ellenőrzés alaposabbá tételét követelik. Népfront- aktivisták kitüntetése Az alkotmány ünnepe alkalmából a Hazafias Népfront Nógrád megyei Bizottságának salgótarjáni székházában bensőséges ünnepi megemlékezésre került sor. Marczinek István, a népfront megyei bizottságának titkára meleg szavakkal emlékezett meg a magyar állam alapításáról, az alkotmány törvénybe iktatásának évfordulójáról. Ezt követően kifejtette, hogy a népfrontmozgalom milyen fontos szerepet tölt be társadalmi céljaink valóra váltása érdekében, szólt a jelenlegi és az elkövetkező időszak feladatairól. Kiemelte a népfront helyi bizottságaiban tevékenykedő aktívák szerepét, akik szervezőkészségükkel, példamutatásukkal nagy szerepet vállalnak a város- és községfejlesztési feladatok végrehajtásából, a népfrontmozgalom közművelődési célkitűzéseinek megvalósításából. Az ünnepségen Kojnok Nándor, a Hazafias Népfront Nógrád megyei Bizottságának elnöke a kiváló közművelődési tevékenységért elismerő oklevelet nyújtott át Barát Imrének, a HNF érsekvadkerti községi bizottsága titkárának, Cserődi Máriának, a cseszt- vei községi bizottság titkárának, Fasching Károlynénak, a szécsényi könyvtár vezetőjének, Balogh Ferencnek, a szécsényi művelődési ház igazgatójának, Balázs Nándornénak, a HNF nagylóci községi Bizottság titkárának, ifj. Csáthy Albertnénak, Kovács Máriának, dr. Czipó Ernóné könyvtárosnak, 7p ács Lászlónénak, salgótarjáni könyvesbolt vezetőnek, Kmetty Kálmánnak, nyugalmazott balassagyarmati tanácselnök-helyettesnek, Gyenes Lászlónénak, nagybá- tonyi iskolaigazgatónak, dr. Egyed Ferdinándnak, a mi- hálygergei művelődési ház igazgatójának, dr. Serföző Kálmánnak. A Hazafias Népfront munkáért kitüntető jelvényt adományozták Bagyinszki Józsefnek (Ecseg), Havasi Jánosáénak (Balassagyarmat), Rádiót Gábornak (Zagyvaróna), Gyetvai Józsefnének (Nagyoroszi) és id. Szabó István Kossuth-díjas szobrászművésznek. A Salgótarjáni Kohászati üzemek hideghengerművének súlyponti berendezése a vékony 0,1—0,8 mm közötti vastagságú aeélszalrg-hengerlő berendezés, melynek napi tclicsüro v e száz tonna hengerelt acél. Termékeikből egyaránt szállítanak tőkés-, szoci"Ts*a és b::lf di piacokra. i — Fotó: Gyurkó — Oiinepi nagygyűlés Mohácson és Kecskeméten A háromnemzetiségfi Mohácson munkás-paraszt nagygyűlést és kenyérszegő ünnepséget tartottak szerdán alkotmányunk közelgő évfordulója alkalmából. Kelet-Baranya húsz településének dolgozói vettek részt az eseményen: magyarok, németek és horvátok. A Bartók Béla Művelődési Központ szabadtéri színpadán Borsos József, a mohácsi városi pártbizottság első titkára, országgyűlési képviselő köszöntötte a nagygyűlés résztvevőit, majd Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese mondott ünnepi beszédet. Sarlós István beszéde — A múlt hasznos tanulságok forrása minden gondolkodó ember számára — mondotta elöljáróban Sarlós István. — Arról tanúskodik, hogy — éppúgy mint ma is — a körülmények, a nemzetközi és az országon belüli erőviszonyok, az elhatározásokban szerepet játszók osztályhelyzete, az előttünk járt nemzedékek, világnézete és kapcsolatrend- vagy azok vezetői, képviselői szere. tetteikben mikor jártak el helyesen, s mikor nem. Az utókor nemcsak az események, hanem a következmények ismerete alapján alkot ítéletet — ezért tudja rangsorolni a történelem fordulópontjait. De a múlt eseményei sem önmagukban lévőek. Azok kialakuBár időben nehezen körülhatárolható a történelem, az írott emlékek, a régészeti leletek, a tudományos kutató munka eredményei és a száj- hagyományok alapján nagy biztonsággal állíthatjuk, hogy őseink több mint 5000 évvel ezelőtt jelentek meg történél,, ,. met formáló népként Eurázsia lasat, fejlődését befolyásolták térségeiben EJnk a távoli Népművelők napján Kitüntetések közmüvelésért Csaknem félszáz népművelő, pedagógus, közművelődési intézményben dolgozó munkatárs gyűlt össze Salgótarjánban szerdán délelőtt, a Nógportvezetőnek, a salgótarjáni József Attila Megyei Művelődési Központ munkatársának, dr. Egyed Feídinánd mihálygergei tiszteletdíjas rád megyei Tanács székházá- művelődési ház igazgatónak, nak nagytermében, a népművelők napja alkalmából rendezett ünnepségre. Az eseményen jelen voltak a megye párt-, állami és társadalmi szerveinek képviselői köztük — Illés Miklós és Berki Mihály, a Nógrád megyei Tanács elnökhelyettesei, valamint dr. Csongrády Béla, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának osztályvezetője. A meghívottakat Molnár Béla, a megyei tanács művelődési osztályának vezetőhelyettese köszöntötte, majd dr. Horváth István osztályvezető mondott ünnepi beszédet, méltatva a népművelők immár hagyományos ünnepének jelentőségét. Ezt követően Berki Mihály kitüntetéseket nyújtott át a megye közművelődési életében kiemelkedő munkát végzetteknek. A művelődési miniszter a „Szocialista kultú ráért” kitüntetést adományoz- munkájukért miniszteri ta dr. Ablonczy Lászlóné cső- cséretet. Farkas Erzsébetnek, a salgótarjáni zeneiskola tanárának, Gergely Gáspárnak, a palotáshalmi művelődési ház igazgatójának, Kiss Gabriella tudományos szaktitkárnak, a TIT Nógrád megyei Szervezetének munkatársának, Ko- valcsik Andrásnak, a balassagyarmati Balassi Bálint Gimnázium tanárának, Oroszlánná Mészáros Ágnesnek, a balassagyarmati Madách Imre városi-járási Könyvtár igazgatóhelyettesének, Oroszné Katona Annának, a salgótarjáni Balassi Bálint Nógrád megyei Könyvtár osztályvezetőjének, Tóth Norbertnének, a kisterenyei gimnázium tanárának és Becsó Károlynak, a pásztói Lovász József Művelődési Központ igazgatójának. „Kiváló munkáért” tizenegy közművelődési dolgozó részesült kitüntetésben, és tizenhatan kaptak kiemelkedő di•sztyeppékről elindulva sok néppel keveredtek, még többel érintkeztek, s eközben mindenkire hatottak és mindenkitől átvettek nyelvi kifejezéseket, népdalokat és népmondákat, megismertek új munkaeszközöket és erkölcsi szokásokat. A vándorút végén jutottak el erre a honalapításra kínálkozó területre. A letelepedés még nem jelentette a békés állapotok véglegessé válását, mert a létért való küzdelem végtelennek tűnő foiyamata kezdődött el azzal, hogy európaiak lettünk. Maga az államalapítás is bonyolult külső és belső helyzetben valósult meg. El kellett hagynunk régi szokásaink egy részét, hogy befogadjanak az e térségben élő népek: és e népeket is meg kellett győzni diplomáciai lépésekkel, a jogrend megteremtésével, erőnk és tehetségünk megmutatásával arról, hogy miközben elfogadjuk az európaivá válás feltételeit, azok akarunk maradni, akik voltunk: önállóak, függetlenek. Ezt a függetlenséget és önállóságot gyakran veszélyeztették a külső ellenséges törekvések, és azok, akik a mindenki szabadságát szívesen áldozták volna fel a kevesek hatalmának fenntartása érdekében. A honfoglalás óta, I. István államalapító tevékenysége óta jó és rossz időben egyaránt és mindig napirenden _ volt a lét és a függetlenség' kérdése. S bár gyakran közei volt a teljes megsemmisülés veszélye, túléltük a történelem viharait. Múltunk minden vészterhes korszakában nem kevesen voltak azok, akik Hunyadi, Dózsa, Rákóczi, Kossuth hívó szavára feyvert, s ha más nem volt, kaszát, kapát, ragadtak, hogy megvédjék vagy visszaszerezzék a haza szabadságát és függetlenségét. És mindig tekintélyes volt azok száma is, akik Bessenyei, Martinovics, Kölcsey, Petőfi, és Táncsics gondolatait elfogadva álmodoztak a jobb jövőről, s vállalkoztak az érte való politikai és társadalmi harcra. A XX. század embere gazdag örökséggel a tarsolyában lépett a közélet színterére. S ha ezt az örökséget okosan kapcsoljuk össze a ma haladó eszméivel, akkor valóban hű és jó képviselői vagyunk és leszünk a szocializmusnak, a szocializmus szellemében élő és cselekvő Magyarországnak. — Helyünk a világban, szerepünk a nemzetközi életben minden tekintetben kiemelkedőbb, mint valaha volt — hangsúlyozta a továbbiakban Sarlós István. — Európai és azon kívüli partnereink egyaránt tudják, hogy hazánk nem azonos többé az 1945 előttivel, népe jobban, szabadabban él, mint valaha. Sikereink azok előtt is ismertek, akik világnézetünk, társadalmi viszonyaink, szocialista mivoltunk miatt — enyhén szólva — nem kedvelnek bennünket. ök is tisztában vannak azzal, hogy mi a vállalt kötelezettségeinknek mindig eleget teszünk, jól tudják, hogy minden lépésünkkel erősítjük a hazánkhoz hasonlóan szocializmust építő országokhoz fűződő barátságunkat, s tapasztalják, hogy támaszai vagyunk minden olyan törekvésnek, amelynek — a világ bármely sarkában — a béke, a szabadság és a függetlenség kivívása a célja. Megváltozott helyzetünk a felszabadulás óta végzett eredményes országépítő munkának köszönhető. Sokszor hajlamosak vagyunk arra, hogy egy adott időszak nehézségei, elkövetett hibái alapján alkossunk általánosított véleményt. Ez a módszer nem helyes, mert végső soron azt sugallja, hogy a sikertelenségek és a nehézségek a bennünk meglévő fogyatékosságok természetes következményei. Holott ha az elmúlt 37 és fél esztendő egészét vizsgáljuk, akkor azt kell mondanunk: népünk tehetsége, a dolgozók nagy (Folytatás a 2. oldalon.)
