Nógrád. 1982. augusztus (38. évfolyam. 179-203. szám)

1982-08-15 / 191. szám

VflÄG' PROLETÁRJA! RGYESUOFITK! NOGRAD AZ MSZMP NOGRÁO. MEGYEI BIZOTTSÁGA ESA MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXVI!». ÉVF., 191. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1982. AUGUSZTUS 15., VASÁRNAP Tarjám exportőrök Percre pontos Megfeszített tempóval tesznek eleget a külföldi megren­deléseknek a megyénkben gyárak, üzemek. Kiváltképp a jó minőségre összpontosul a figyelem, hogy a kiélezett ver- scryben minél biztosabban őrizzék meg, esetleg bővítsék a piacokat. Fontos követelmény még a percre pontos kiszál­lítás a megrendelőkhöz. SVT—QUELLE Kamionok, vagonok vitték ki a Lajtán túli megrendelők­höz a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár termékeit a hét folyamán. Megyeszékhe­lyünk patinás vállalata egy nyugat-berlini kereskedő cég és a nyugatnémet Quelle igé­nyeit elégítette ki az áruk útba indításával. A tarjániak exportban a hazai gyakorlat­nál akkurátusabb szállítási fegyelemre van késztetve: egy nappal sem vagonírozhat- nak előbb, vagy utóbb az előzetes megállapodásban ki­kötött dátumnál. Gáztűzhelyeket és toldalék­tűzhelyeket küldtek a part­nereknek ezen a héten. A hét közepén kereken száz gáz­tűzhely és hatvanöt toldalék- tűzhely vette az irányt Nyu­gat-Berlin felé. A Quelle- igénynek tegnap tettek eleget: összesen száznegyvennégy gáztűzhellyel pakolták meg a kamiont. így nagyvonalak­ban a tervhez igazodva zaj­lanak a kiszállítások az üzem­ből. KILENCVEN IGÉNYLŐ! Kizárólag szovjet exportra vittek el árut e hét napjain a BRG salgótarjáni gyáregy­ségéből. A portékák összesen két vagont töltöttek meg. An­tennákból, adó-vevőkből, mű­szerekből állt össze a szállít­mány. Az útra bocsátott áruk értéke mintegy hatmillió fo­rint. Kilencven darab Yagi-an- tennát, hetven rádiótelefont, huszonkét adó-vevőkészülé­ket helyeztek el a keletre in­duló vasúti kocsikban. Ezek értékben nem képezték a ra­komány felét sem, mert a leg­főbb termék ezen a héten a szervizműszer volt. Ilyen esz­közökből három és fél millió forintot érő készletet adtak föl a nem kevesebb, mint ki­lencven megrendelőnek! Az augusztusi kiszállítások java egyébként még hátravan: fő­leg a hónap utolsó hetében lesz csúcs a BRG rakodói­nak munkájábarf. DIVATOS HOLMIK Egy-egy kamion jelentke­zett tegnap előtt és tegnap a Salgótarjáni Ruhagyárnál ■ portékáért. Mindkettő nyu­gatnémet megrendelőnek vit­te el a Tarjánban megvarrt ruhákat. Az ELKONT-cég- nek kétezer darab női szok­nyát készítettek a gyáriak, magyar anyagból: pamutból. A kétezer darab négyféle fa­zonból adódott össze. Az INA- cégnek ezerhétszáz darab női ruhát varrtak a tarjániak. Ezeknek az áruknak az anya­ga jersey, fazonja a divat él­vonalához igazodó. kíváncsi szemekkel Ki miben érdekelt ? KILYUKADT a VILLANYBOJLER. Szakember jő, egyetlen pillantást vet a csöpögő alkalmatosságra, s közli, cserélni kell. ‘A tulajdonos fájó szívvel hallgatja, hogy nincs Nógrádban olyan ember, aki a tartály javításával bajlód­na, elhiszi —, mi mást tehetne —, hogy csakis az új meg­vásárlásával oldódik meg a gondja. Zökkenő nélkül megy minden a maga útján. A szakember ezúttal készséges, az ígért időben érkezik, s azonnal munkához lát. Van mit cso­dálkoznia a rendelőnek: a mester artistaként egyensúlyoz a kád szélén, egymaga leemeli a régit, felteszi az újat. Már csupán a szerelvények visszahelyezése marad. ‘Igen ám, de az új bojler valamivel rövidebb a réginél. A szerelő min­denféle csövek között válogat, és cifrán káromkodik, mert egyre-másra selejtes darab kerül a kezébe. Mondja a ma­gáét, hogy, ha ő ilyen munkát végezne, a hideg vízre valót sem keresné meg. Bezzeg, aki ilyen pocsék teljesítményért is felveheti a fizetését, meg. aki elfogadta, meg, aki el­adta... „Tudja, uram, az érdekeltségük, az hiányzik!” A há­zigazda együttérzően bólogat, az érdekeltség. A diskurzusból pontosan megérti, hogy némi borravaló­val illik megtoldania a végösszeget, nehogy a mester érde­keltségét sértse. Lelkiismerete nyugodt, végtére is a szerelő abbéli meggyőződését erősítette, hogy a jó munka elnyeri jutalmát. Aztán töprengeni kezd. Mi másról, ha nem az érdekeltségről. Az újabb időben oly divatossá vált szavunk jelentéséről. Arról, hogy korábban beértük az egyéni, a csoport-, meg a társadalmi érdekkel, megjegyeztük, hogy milyen alá- és fölérendeltségi viszony van köztük. És, ha emlékezete nem csal, ebben semmi nem változott. Abban sem, hogy mindenütt törekszünk a teljesítmény szerinti bé­rezésre. Éppenséggel az fejezi ki a dolgozó érdekeltségét. Hát akkor miért érzi mégis faramucinak a helyzetét? Mi az, hogy a munkás, a mérnök, az orvos nem érdekelt a tisztességes munkában? Már hogyne volna érdekelt! Hi­szen a rossz, a lelkiismeretlen munka mindannyiunknak kárára van. Mindjárt eszébe jut néhány hallomásból is­mert példa: nagy nehezen megszerzett külpiacon romlott a hitelünk, mert a kiszállított gép nem működött. Kínlódtak vele hetekig az üzembe állítok. Mert valaki, mert valakik hanyagul dolgoztak idehaza. Mennyire rúghat a veszteség? Az azonnal mérhető — a javítás ellenértéke — és a hosz- szabb távon érzékelhető — a hiba miatt elvesző rendelések. Azok a hibát elkövető valakik fizetést kaptak, bizonyosan a hibátlan munkáért járó összeget. A fizetésért elegendő volna tessék-lássék módon dolgozni? Az elemi tisztesség mást követel. Munkáról szólva, nem túl szerencsés az er­kölcsöt, a munkaerkölcsöt emlegetni, könnyen esik az em­ber a felszínes moralizálás hibájába. De azért engedelmet: olykor az erkölcsre is hivatkoznunk kell. Elítéljük az ügyes­kedőket, a harácsolókat, a lógósokat, nemde hozzájuk ha­sonlóan kárt okoz az is, aki rosszul dolgozik. Vagy hanyag­ságból, vagy, mert nem tudja a szakmáját. A végeredményt illetően egyre megy. Nos, történetünk szereplőjét e miatt ingerli az érdekelt­ség hangsúlyos említése. Mert más jelentést kap a szó. Va­lamiféle mentség, magyarázat rejlik az „érdekeltség hiá­nyában”. Elfogadhatatlan gondolkodásmód. Nevezetesen az, hogy csak valami pluszjuttatásért illik jól dolgozni. Miféle torz szemlélet ez? Hová vezetne, ha meghatározójává vál­na munkánknak? Példának okáért a buszvezető menetköz­ben latolgatná, hogy az adott pillanatban milyen az érde­keltsége. Képtelen gondolat. Vagy az orvos aszerint válogat­ná meg betegeit, hogy melyik gyógyításában találja meg jobban a számítását. Vagy a pedagógus nem veszkődne ne­hezebb fölfogású tanítványaival, mert ők rabolják az ide­jét. Nem javítgatná a gyengécske dolgozatot, mert az nem igazán jövedelmező... Elképzelhető mindez? Aligha. VALÓJÁBAN ABBAN VAGYUNK mindannyian érdekel­tek, hogy ki-ki képességei javát nyújtsa. A fizetésért is! És a plusz nem egyszerűen a tisztességes munkáért, hanem a többletteljesítményért jár, m. d. Bővül a munkaerő- szolgálati Irodák hálózata Az esztendő vécéig vala­mennyi megyeszékhelyen munkaerő-szolgálati irodák­kal váltják fel a megyei taná­csok a munkaközvetítőket, il­letve néhány nagyobb város­ban további irodákat nyitnak. A szolgáltató jellegű irodák tevékenysége a hagyományos­nál szélesebb körre terjed ki. Olyan — eddig hiányzó — humán szolgáltatások ellátásá­ra is vállalkozókat keresnek, mint a betegápolás, a házi ét­keztetés, vagy a gyermekfel­ügyelet. Emellett távlati célul tűzték ki azoknak a munka­helyeknek a felkutatását és nyilvántartását, melyekkel a megváltozott munkaképessé­gű dolgozók számára tudnak munkalehetőséget biztosíta­ni. Az országban eddig már há­rom munkaerő-szolgálati iro­da működik, Kecskeméten, Bé­késcsabán, és Tatabányán. Eddigi tapasztalataik kedve­zőek, de arra is felhívják a figyelmet, hogy a foglalkozta­tás struktúrája csak lassan igazodik a termelés szerkeze­tének változásaihoz; a nép- gazdasági érdek sokszor üt­közik az egyének szemlélet- módjával. Ez leginkább az érettségizett, de szakmával nem rendelkező, tovább nem tanuló rétegeknél tapasztal­ható, akiknek jó része még ma is ragaszkodik az íróasztal státuszához. Kedvezményes r uhakínálat Megtakarított milliók megyénkben A szokottnál népesebbek voltak az eltelt héten me­gyénk ruházati áruházai, bolt­jai. A szezon végi 30—40 szá­zalékos árengedmény sok vevőt és kíváncsiskodót be­csalogatott a pultok, ruhaáll­ványok közé. Bonyolította a salgótarjáni Pécskő Üzletház munkáját az ott zajló építkezés. Az illeté­kesek számoltak is a forga­lomkieséssel : úgy kalkulál­tak, hogy a munkálatok ide­je alatt összesen mintegy öt­hat millió forinttal „mérsék­lődik” a bevétel. A nyár vé­gi akcióval kapcsolatban is bizonyos mérvű vevői tartóz­kodásra gondoltak, ám ez az első héten — belső kimutatás szerint — nem következett be. Sőt két-három százalékkal na­gyobb is volt a vásárlás, mint az előző évben, amikor igen szapora eladást bonyolítottak le. Ez alkalommal hatmillió forint értékű árut vontak be a kedvezményes akcióba. Ez azt jelenti, hogy a vásárlók összesen mintegy kétmillió forintot takaríthatnak meg. Az első héten gyorsan fogy­tak a cipők, vitték a vevők a kötöttárukat, a nyári ruhákat; és a méteráruosztályon is gyakran csattogott a kereske­dők ollója. Sláger volt a férfiklumpa a szécsényi Palóc Skálában. Ke­lendőnek bizonyultak még a nyáridő kellékei: a víkend- nadrágok, úszóruhák, strand­táskák. Minden fajta méret­ben gazdára leltek a meleg évszakra szánt női öltözetek. Ebben az áruházban minden héten akad valamilyen „kedd­től keddig”-akció, ezért egyes árukat, hogy „rátegyenek” va­lamit a korábbi kedvezmény­re: 50 százalékos engedmény­nyel kínáltak. Egybeszámolva két és fél milliós árualapot vontak be a szezon végi vá­sárba, s ebből másfél millió forint értékű portéka már gaz­dára is talált. így a vevők már eddig megspóroltak mint­egy félmillió forintot. Egyedül a kötöttáruosztály hétszázezer forintos forgal­mat bonyolított le a héten a pásztói áruházban. A náluk megjelenő vevőközönség há­romszorosa a szokásosnak. Nemzetközi ifjúsági találkozó Szófiában Ma nyílik meg Szófiában a második nemzetközi gyer­mek- és ifjúsági találkozó. Az 1979. évi első ilyen rendez­vény után most augusztus 15— 25. között másodszor jönnek össze a fiatalok képviselői a világ minden tájáról a bolgár fővárosban. Mint Vladimir Zsivkov, a találkozó szervező bizottsá­gának főtitkára elmondta, csaknem 100 országból, köz­tük Magyarországról, várják a fiatalok képviselőit. A nem­zetközi találkozó jelszava „Egység, alkotás, szépség”. A nagyszabású nemzetközi ren­dezvény védnöke Todor Zsiv­kov bolgár államfő és Ama- dou-Mahtar M’Bow, az UNESCO főigazgatója. A tisz­teletbeli vendégek között lesz Kiss István, a Magyar Kép­ző- és Iparművészek Szövet­ségének elnöke. Ifjúsági nap Mézsán Már a kora dél­előtti órákban fia­talok tucatja váltott belépőjegyet a nézsai községi parkba, ahol szombaton rendezték meg a II. ifjúsági napot. A nézsai területi KlSZ-bizottság és a községi művelődési ház, valamint a rét­sági Asztalos János Művelődési Központ és a KISZ járási bi­zottságának munka­társai egész napos, színes programról gondoskodtak. Délelőtt az Ifjúsá­gi Magazin folyóirat munkatársaival ta­lálkozhattálc az ér­deklődök. A vendé­gek lemezbemutatót és rocktörténeti is­mertetőt is tartottak. A megye egyetlen hivatásos rockegyüt­tese — a salgótarjá­ni FANYÜL — 13 órától koncertezett a szabadtéri színpa­don. őket a diósjenői művelődési ház tán­cosai követték, majd a KISZ KB Közpon­ti Művészegyüttese adott éjfélig tartó — azaz csaknem 8 órás — műsort. A központi mű­vészegyüttes Rajkó zenekara mellett be­mutatkozott a Stúdió tánckar, a Pantomim stúdió, az Interfolk együttes. Sikert ara­tott Voga János és Turnovszky Tamás gitárművész is, nem kevésbé Boros La­jos humorista és Jo­se Antonio Tamajo uruquai flamengo- gitárművész. Az es­ti diszkó lemezlovasa Lányi Péter volt. Látnivaló azon­ban nemcsak a szín­padon akadt. A sport­pályán női, férfi labdarúgó-mérkőzé­sek, asztalitenisz­bajnokságok zajlot­tak, Értékes porte­ÍÍm* kával érkeztek a bőrdíszművesek. A zsibvásáron melles­leg bárki eladhatta felesleges ingósá­gait. Könyv-, hangle­mez- és hírlapsátor mellett az Ezermes­ter- és Űttörőbolt Vállalat is jelentős forgalmat bonyolí­tott. A szervezők azt fontolgatják, hogy a nézsai ifjúsági na­pokat a jövőben is megrendezik, még­pedig lehetőleg min­den év augusztusá­nak. második hétvé­géjén. Fittjük az utcát? Salgótarján egyik legna­gyobb hőenergia-felhasználó és -átalakító bázisával az in­gatlankezelő vállalat rendelke­zik. Jelenleg 62 és fél mega­watt a hőenergia-igény, mely az ötéves terv végére megközelíti a 77-et. összehasonlításul: egy megawatt energiával 2000, egyenként 500 wattos hősu­gárzót, vagy főzőlapot lehet üzemeltetni. Ekkora energia- mennyiségnek a legkisebb töredéke is komoly értéket képvisel, éppen ezért érdemes anyagiak ráfordításával, au- tomatikák beépítésével és egyéb módon csökkenteni a veszte­ségeket. A fentiek miatt — s ugyan­akkor azért is, mert a túlfű­tésért a vállalatok büntetik — foyamatosan készíti« a távfű­tött épületek hőtérképezését és ennek alapján gondoskodik a vállalat az egyenletes hőel­osztásról. Természtesen ezzel összefügg a távfűtés folyama­tos szabályozása. A távfűté­sű épületekben éjjelente csök­kentett fűtéssel, intézmények­ben, szabad szombaton és vasárnapon temperáló fűtés­sel látják el a szolgáltatást. Az erőmű, az SKÜ és a válla­lat — MTESZ-pályázaton is elismerést nyert — együttmű­ködési koncepciója a nyári­téli üzemeltetésre, ugyancsak jelentős mennyiségű olajmeg­takarítást eredményez, az idén nyáron megvalósult első ütem révén. Már folyik az öb­lösüveggyár! hőhasznosító ki­vitelezése, mely jövőre a me­gyeszékhely déli részének me­legvízellátását és átmeneti időszakban a fűtését is meg­oldja. A folyamatos energiavesz­teség-feltárás, elemzés segít­ségével tavaly több mint 7 millió forintot, az idei első fél­évben pedig 1 millió 128 ezer forintot tudtak megtakarítani; A fentieket összevetve 1980- hoz képest a legutóbbi fűtési idényben 30 százalékkal keve­sebb volt az egy légköbméter fűtésére, felhasznált hőmeny- nyiség, ugyanakkor a bizton­ságosabbá tett ellátás révén jelentősen csökkent a fűtési reklamációk száma is. A fentieken túlmenően meg­tették az első lépéseket a fölfűtött lakások hővesztesé­gének a csökkemésére is. Mint köztudott, jelenleg a nyílászá­rókon, a felmelegedett falak hősugárzásán keresztüli hő­veszteség olykor a fűtési ener­gia negyedét, vagy akár na­gyobb hányadát is kiteszi. A falak általános szigetelése egyenlőre túl költséges a vál­lalat számára, azonban az ab­lakok, ajtók tömör zárhatósá­gának biztosítására az ötéves program keretében megkezd­ték a távfűtött lakások szige­telését, együttműködve a Nóg- rád megyei Szolgáltató Válla­lattal. Az eddig elvégzett szi­getelések költsége mintegy 200 ezer forint volt, mely ösz- zeg háromnegyed része egy fűtési szezonban megtérül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom