Nógrád. 1982. július (38. évfolyam. 152-178. szám)

1982-07-09 / 159. szám

4Mhíi.1l«!!HV!.M Will U ItóiW'. I! .''!..! ■..."» ■«'íJÍi* A palotási termelőszövetkezetben megkezdték a vetőmagborsó betakarítását, melyet képün­kön Svella Árpád végez egy húszhektáros táblán. — gy — Arckép Varsányból Egyetlen mérce ff1 az eredmény" Eredményes előd A megye legfiatalabb ter­melőszövetkezeti elnöke Mol­nár Albert, éppen csak túl­van a harmadik ikszen, s máris első számú vezetője egy olyan közös gazdaság­nak, amelynek útja igencsak göröngyös volt az utóbbi esz­tendőkben. Ezt hűen szem­lélteti az 1979 évi mélypont, amikor 14 milliós veszteség­gel zárták az évet, a varsá­nyi termelőszövetkezetben. — Mikor került a terme­lőszövetkezetbe és hogyan ju­tott az elnöki posztra? — Gödöllőn végeztem 1975-ben és utána rögtön Varsányba kerültem, mint állattenyésztő, majd ké­sőbb a növénytermesztést irányítottam. Boros Béla — a megye mezőgazdaságának tán legkiválóbb szakembere — 1979-től vette át az irá­nyítást és próbálta talpra ál­lítani a közös gazdaságot. — Ez sikerült is. — 1980-ban már kétmilli­ón felüli nyereséggel zártunk, és ez évben választottak meg elnökhelyettesnek. A követ­kező esztendőben csaknem háromszorosára növelte a gazdaság a nyereséget. Ezt követően, az idén, február 16-tól vagyok a termelőszö­vetkezet elnöke, miután Bo­ros Béla úgy látta, hogy si­került lerakni azokat az ala­pokat, amelyekről tovább le­het lépni. — Mit jelent egy ilyen ve­zető után átvenni az irányí­tást? — Nagy felelősséget. Min­denesetre sajnálom, hogy csak három évig tanulhattam tő­le, de azért sokat jelent, hogy szaktanácsadóként se­gíti munkánkat. A Boros-féle plusznak leg­nagyobb jellemzője a mező- gazdaság szeretete, amely a sok évtizedes tapasztalattal és a nagy tudással, ember­séggel párosulva szavatolta az eredményeket, bármilyen körülmények között. Tapasz­talatait mindig átadta, s ez kitűnő indítást jelentett szá­momra. Együtt a tagsággal — Miként fogadták a ta­gok és kollégái? — Hogy most elnök va­gyok, az rajtuk múlt. Nem vagyok ugyan varsányi, de az emberek befogadtak, kezdet­től fogva egyetértenek velem, támogatják a munkámat. Ezt a bizalmat meghálálni csak jó eredményekkel lehet. Nem­csak nekem, a többi vezető­nek is. Szorgalmas, hozzáér­tő emberek élnek és dolgoz­nak a három községben, Var- sányban, Rimócon és Nóg- rádsipeken, akik megérdem­lik, hogy verejtékes munká­jukat végre sikerek koronáz­zák. Ahogyan kitartottak a nehéz esztendőkben a közös gazdaság mellett, úgy joguk van ahhoz, hogy élvezői le­gyenek a jobb évek gyümöl­csének. — Tervek, elképzelések? — Stabilizálni a gazdálko­dást, az alapon kívüli tevé­kenység fejlesztése mellett biztosítani az alaptevékeny­ség nyereségességét. Erre megvannak lehetőségeink és véleményem szerint ez a kol­lektíva képes is arra, hogy éljen vele. Ebben természe­tesen csakúgy, mint eddig számítunk a megye vezetői­nek, a különböző intézmé­nyek szakembereinek segít­ségére. Ügy érzem, megkü­lönböztetett figyelemmel kí­sérik tevékenységünket, és hadd ne ecseteljem, hogy ez mennyi előnyt rejt számunk­ra. — Befejezésül engedje meg, hogy megkérdezzem, milyen vezetőnek tartja magát? — Nehéz rá válaszolni, mert nem érzem magam il­letékesnek ennek eldöntésé­ben. Ezt inkább azok tudnák megmondani, akikkel nap mint nap közösen fárado­zunk a termelőszövetkezet megerősítése, a gazdálkodás eredményessége érdekében. A vezetés kollektív munka. Az elmúlt években bebizo­nyosodott, hogy számíthatunk egymásra. Hathatós segítsé­get nyújt a pártszervezet, de nincs olyan ember a közös gazdaságban, aki ne tenne meg mindent, hogy elképze­léseink valóra .váljanak. Ha mégis mondani kell valamit arról, hogy én milyen veze­tőnek érzem magam, csak azt mondhatom, majd az élet megmutatja. Egyetlen mér­ce van, az elért eredmény. Bizalom és türelem — A megyei tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályán jól ismerik Molnár Albertet és eddigi munkás­ságát. Erről ezt mondja Sza­bó Zoltán osztályvezető-he­lyettes: — Régóta dolgozik a ter­melőszövetkezetben vezető beosztásban, s tevékenységé­vel kiérdemelte a bizalmat. Szerény, de nagy szaktudású ember, aki három évet töl­tött egy olyan vezető mellett, mint Boros Béla. Ö egyébként most is segíti a munkáját, mint szaktanács- adó. Bizalomra és türelemre van szükség iránta, mért a termelőszövetkezet kimoz­dult a korábbi kedvezőtlen helyzetből. A fő oka ennek az a gazdasági társulás, amely lehetővé teszi a jövedelmező kiegészítő tevékenység foly­tatását, de az alaptevékeny­ségben is tapasztalható a ja­vulás. Egyébként örvende­tesnek tartjuk, hogy a hely­beli vezetők közül került ki a jelenlegi elnök. A megyei párt- és állami szervek bíznak abban, hogy a már kezdetben pozitívnak tűnő változás tovább folyta­tódik és a varsányi termelő- szövetkezet képes lesz hely­zetét megerősíteni az ered­ményesen gazdálkodó nagy­üzemek sorában. (zilahy) Mit mondanak az érdekeltek? A kenyér- és péksütemény- ellátásról, annak minőségéről Lécz Lászlóval, a Nógrád megyei Sütőipari Vállalat igaz­gatójával együtt indulunk köz­vélemény-kutatásra a salgótar­jáni és balassagyarmati járás néhány községébe, üzletébe, ta­nácsára és Balassagyarmatra. Előtte felkeressük a salgó­tarjáni új süteményesüzemet, ahonnan a szécsényi üzem re­konstrukciója miatt jelenleg néhány balassagyarmati járás­hoz tartozó községbe, illetve üzletbe szállítanak ki süte­ményt. Eddig még az üzem vezető helyettese, Kurucz Já­nos még nem kapott semmi­féle negatív jelzést a minő­séggel kapcsolatban. Pedig na­ponta két műszakban hatvan- hetven mázsa lisztet dolgoznak fel. Ebből ötven-ötvenhatezer zsemle, hetvert-nyolcvan ezer kifli, három- négy ezer zsemle­cipó és hatvanezer finomsü­temény készül. — Termékeinket naponta minősítjük. Mi, vezetők és a* itteni laboratóriumunk. Amennyiben minősítésünk el­tér a laboratóriumétól, akkor csökken a minőségi prémiu­munk, ami havonta 300—400 forint között váltakozik. Ha súlyosabb a mulasztás, akkor az előbb említett összegtől el­búcsúzhatunk — mondja Ku­rucz János üzemvezető-helyet­tes. Ilyen előzmények után ju­tottunk el Endrefalvára, a kö­zös tanács elnökéhez, Nagy Bertalanné elnökasszonyhoz, aki a következőket mondja: — Mióta Tarjánból szállítják a kenyeret és péksüteményt, az­óta jobb a minőség, a kiszállí­tás időpontjával sincs gon­dunk. Az esetenként jelentke­ző zavarok inkább csak a társ­községekben fordulnak elő. Valószínű ebben a most folyó boltvezetők cseréje is közreját­szik. Nem sokkal később Szé- csényfelfaluban Percze Mik- lósné boltvezető ezt mondja: — A Tarjánból szállított pék­áruk minősége jó. Kenyérből például a korábbinak duplá­ját, 70—80 darabot adok el. A kért péksüteményt is megka­pom. Megpróbálkoztam a fi­nomáruk bevezetésével, de nincs rá igény. Igen, ha mű­szaki hiba miatt nem tudnak valamilyen árut adni, azt a gépkocsivezető, aki egyben áruátadó is, mindig közli. Ez volt néhány nappal ezelőtt a zsemlekenyérnél. — Ilyenkor, a munkaigényes termékeket hagyjuk el az alap­ellátásban jelentkező kívánsá­gok jó teljesítése érdekében — tájékoztatja a boltvezetőt 'a je­lenlevő igazgató. Következő úticélunk Szé- csény. A Skála Áruház élelmi- szerosztály-vezetője Percze Ist­ván, a sütemények minőségé­vel elégedett, a kenyérrel vi­szont nem. Az okát a szállítás hiányosságaiban jelöli meg. Három kérése van: 1. Ha lehet, akkor a kenyeret ne Gyarmatról, hanem Salgó­tarjánból szállítsák, mert a vevők véleménye szerint az utóbbi minősége jobb. 2. Ha lehet, az árut nyitásra, hat órára szállítsák ki, tekintettel a nagy átmenőforgalomra. 3. Kapcsolják be őket is a rö­videsen bevezetésre kerülő konténeres szállításba. A sütőipari vállalat igazga­tója nem tesz kötelező ígére­tet, csupán annyit jegyez meg, hogy amennyiben a lehetősé­gek megengedik, akkor intéz­kedik. Kifelé menet Veszelovszki Bertalannétól kérdem: meny­nyire elégedett a kenyér és a péksütemény minőségével. — A zsemlekenyér nagyon finom, a kétkilós kenyér elég jó, a sütemények is finomak. Az előbbi fogyasztói véle­ményt erősíti meg Tátrai Fe- rencné és Szigedi János abban a szécsényi faluszéli vegyes­boltban, melynek a vezetője Stoff Antalné. A szűkszavú ve­vői elismerést a boltvezető a következőkkel egészíti ki: — Mióta nem helyből, Szécsény- ből kapjuk a kenyeret és a süteményt, azóta elégedett va­gyok azok minőségével. A kért mennyiséget mindig megka­pom, el is tudom adni, mert szépek és finomak. Vajon Nagylócon is ilyen kedvező véleményeket hallunk majd? Az ABC vezetője Gyebnár Gyuláné, a Gyarmatról érkező kenyerek minőségét nem kifo­gásolja, a finóm sütemények­re sem panaszkodik. Legna­gyobb gondja, hogy nyitásra nem érkezik meg az áru. Ez azért zavarja, mert a tőle nem messze levő maszeknál nyitás­kor már van kenyér és pék­áru. Beugrunk még a tanácsra, ahol Balázs Győzőnével, a ta­nács végrehajtó bizottságának titkárával váltunk szót. — Korábban igen, az utóbbi időben, mióta Tarjánból kap­juk az árut, sem az ellátás­sal, sem a minőséggel kapcso­latban jelzés nem érkezett hozzánk a lakosságtól. Ütünk végállomására, Balas­sagyarmatra érkeztünk. Itt két ABC-be látogatunk el. A 141-esnek Szilágyi István a ve­zetője. Ö így vélekedik: — A kétkilós kenyér minősége meg­felelő, a péksüteményeké vi­szont gyengébb. Súlyra ezek is megvannak, csak a térfoga­tuk kicsi, sápadtak. Időben, nyitásra mindig megkapom a kért mennyiséget. Molnár Lászlóné, a 140-es számú bolt üzletvezető-helyet­tese szerint a kenyér minősé­ge változó. Az utóbbi időben a kiflik minősége nem megfe­lelő. A beszélgetésünk során két té­ma csaknem mindenütt ismét­lődött. Az egyik: több kellene a kilós kenyérből. A másik: nyitásra kérik az árut. Az el­ső kérés teljesítését a vállalat­nál jelentkező krónikus mun­kaerőgond akadályozza, mivel kézi gyártású termékről van szó. A szécsényi üzem rekonst­rukciója során Elszabadult 13 főből csak nég-j „a vállalták a gyarmati és a tarjáni üzem­ben való munkát. A vállalati kollektíva az alapellátás biz­tosítása érdekében rendszere­sen túlórázik. Esetenként a vállalati alkalmazottakból ver­buválódott alkalmi brigád se­gít a termelés égető gondjai­nak megoldásában. Az időbe­ni kiszállítást a vállalat gép­parkja nem teszi lehetővé. A gépkocsik átlagéletkora öt-hét év, köztük nyolc-tíz olyan van, aminek az értéke egyenlő a nullával. Az igényelt tíz új gépkocsiból csupán ötöt iga­zoltak vissza. Az újságíró nem tett mást. csak a tényeket rögzítette a fogyasztók és a vállalat veze­tése részéről, a helyzet reális megítélése, a sütőipari munká­sok tevékenységének jobb meg­becsülése céljából, nem feled­ve azt sem, hogy a vállalat vezetése ilyen nehéz körülmé­nyek között is keresi a lehet­séges, legjobb megoldásokat. (veneszl Sugárzás és sárgarépa Szovjet tudósok megállapítása szerint a sárgarépa ellenáll a besu­gárzásnak. A sárgarépában besu­gárzás esetén jelentékenyen meg­növekszik a béta karötin, s a szakemberek megfigyelése szerint ez a növekedés 30 százalékot is elérhet. A béta karotin termelése védekezés a sugárzás káros hatá­sa ellen, mert megakadályozza a molekuláknak a sugárzás következ­tében történő bomlását. Cgy látszik, hogy a paradicsom és bizonyos gombaspórák is önerejükkel tud­nak védekezni a sugárzáF káros hatása ellen. Tölgyfa kerité'e!* családi házakhoz Elsősorban családiház-épí- tőkre és a hétvégihóz-tulaj- donosokra gondolva új fajta kivitelű, kopjafa utánzatú, oszlopfejes kerítéselemek gyártását kezdték meg a Borsod megyei Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság ládi fű­részüzemében. A különféle elemekből hatféle kerítés ál­lítható össze: hatvan centi- méteres magasságú díszkerí­tésektől a százhatvan-száz- nyolcvan centiméter magas­ságú védőkerítésekig. A tölgy­fából készült kerítéseiemek mellett az üzemben most a tornácok, lambériák és fal­burkoló elemek gyártását is megkezdik. Az új típusú ke­rítéselemeket az erdőgazdaság Miskolcon egy most létre­hozandó mintaboltban áru­sítja majd. Iratok a Széchenyi családról Számos történeti forrás­értékű irattal gyarapodott az Országos Levéltár az utóbbi fél évben. A Széchenyi család levél­tárához és Széchenyi István hagyatékához kapcsolhatták a másfél évtizeddel ezelőtt elhunyt író és Afrika-kutató Széchenyi Zsigmond gazdag családi levélgyűjteményét. A több mint 14 ezer levél 33 dobozt és 8 kötetet tölt meg. Az új szerzemények között találhatók a Széchenyi Ist­ván öccsének leszármazotta- itól eredő feljegyzések és naplók is: ezekben a csalód életére és a történelmi ese­ményekre vonatkozó, eddig ismeretlen adatok is szerepel­nek. Vásárlás útján jutottak hozzá Széchenyi István kiseb­bik fiának, Ödönnek és csa­ládjának az életét feltáró ira­tokhoz. A feljegyzések, ok­mányok, levelek egyebek között újabb információkat szolgáltatnak a családi * va­gyon körüli örökösödési per­ről. A szabadkőművesség tör­ténetét dokumentáló irato­kat gazdagította a kiterjedt nemzetközi tevékenységet folytatott Magyarország Lum- boldt szabadkőműves nagy­páholy levéltárának jelentős része, amelyet szintén vásá­rolt a levéltár. A 20 kötet­nyi anyag az 1869 és 1896 közötti időből származik. Tovább gyarapodott a Ma­gyar Állami Oneraház régi irattárának az Országos Le­véltárban őrzött anyaga. Az újabb szerzemények 1884 és 1942 között keletkezett lege­lek, feljegyzések, naplók, gaz­dasági iratok. Bioinveszt Bioinveszt néven gazdasá­gi társulást alakított meg a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet, a MÉM gödöllői műszaki intézete és a Hungageszt RT. A kutatá­si, fejlesztési és termelési­beruházási céllal létrehozott társulás a szécsényi közös gazdaságban épülő biogáz­telephez hasonló létesítmé­nyek megtervezését, kivite­lezését és üzembe helyezését vállalja. Szécsényben tavaly kezd­ték meg a biogázfejlesztő és -elégető hőerűmű építését, osztrák licenc és technológia alkalmazásával. A biogáztelep szarvasmarha-hígtrágya és úgynevezett baromíimélytrá- gya átalakításával — évente hárommillió forint értékű fűtőolaj energiáját megtaka­rítva — már idén szeptem­bertől fűteni fogja a közös gazdaság baromfitelepét és ellátja technológiai meleg vízzel; kiszolgálja továbbá az öltöző-fürdő, valamint a takarmányszárító hő- és me­legvíz-igényeit is. A telep egyben referenciaüzemként is szolgál; működése, hatékony­sága iránt máris nagy a hazai érdeklődés, de kilátás van exportmegrendelésre is, mégpedig jugoszláviai mező- gazdasági termelőszervezetek részéről. A Bioinveszt meg­hívást kapott Nyitrára is, ahol a csehszlovák mezőgaz­daság napja alkalmából meg­rendezett kiállításon bemu­tatják a szécsényi biogázüzem működő modelljét. Sikeres síküvegexport A salgótarjáni síküveggyár esztendők óta jelentős meny- nyiségű síküveget ad el kül­országoknak. Az idei első fél év különösképp sikeresnek bizonyult, hiszen efféle ter­mékükből 26,5 százalékkal többet szállítottak ki — fő­ként a tőkéspiacra —, mint tavaly. Az Egyesült Államok­ba, Kanadába, az NSZK-ba, Franciaországba, s más, eu­rópai vásárlóknak egymillió 117 ezer négyzetméternyi sík­üveget exportáltak. Mind­emellett eleget tettek (ma­radéktalanul) a belföldi piac kívánalmainak is: eddig több mint hárommillió 187 ezer négyzetméter üveg került ki a gyárból a hazai megren­delőknek. NÓGRAD - 1982. július 9« péntek

Next

/
Oldalképek
Tartalom