Nógrád. 1982. július (38. évfolyam. 152-178. szám)
1982-07-09 / 159. szám
4Mhíi.1l«!!HV!.M Will U ItóiW'. I! .''!..! ■..."» ■«'íJÍi* A palotási termelőszövetkezetben megkezdték a vetőmagborsó betakarítását, melyet képünkön Svella Árpád végez egy húszhektáros táblán. — gy — Arckép Varsányból Egyetlen mérce ff1 az eredmény" Eredményes előd A megye legfiatalabb termelőszövetkezeti elnöke Molnár Albert, éppen csak túlvan a harmadik ikszen, s máris első számú vezetője egy olyan közös gazdaságnak, amelynek útja igencsak göröngyös volt az utóbbi esztendőkben. Ezt hűen szemlélteti az 1979 évi mélypont, amikor 14 milliós veszteséggel zárták az évet, a varsányi termelőszövetkezetben. — Mikor került a termelőszövetkezetbe és hogyan jutott az elnöki posztra? — Gödöllőn végeztem 1975-ben és utána rögtön Varsányba kerültem, mint állattenyésztő, majd később a növénytermesztést irányítottam. Boros Béla — a megye mezőgazdaságának tán legkiválóbb szakembere — 1979-től vette át az irányítást és próbálta talpra állítani a közös gazdaságot. — Ez sikerült is. — 1980-ban már kétmillión felüli nyereséggel zártunk, és ez évben választottak meg elnökhelyettesnek. A következő esztendőben csaknem háromszorosára növelte a gazdaság a nyereséget. Ezt követően, az idén, február 16-tól vagyok a termelőszövetkezet elnöke, miután Boros Béla úgy látta, hogy sikerült lerakni azokat az alapokat, amelyekről tovább lehet lépni. — Mit jelent egy ilyen vezető után átvenni az irányítást? — Nagy felelősséget. Mindenesetre sajnálom, hogy csak három évig tanulhattam tőle, de azért sokat jelent, hogy szaktanácsadóként segíti munkánkat. A Boros-féle plusznak legnagyobb jellemzője a mező- gazdaság szeretete, amely a sok évtizedes tapasztalattal és a nagy tudással, emberséggel párosulva szavatolta az eredményeket, bármilyen körülmények között. Tapasztalatait mindig átadta, s ez kitűnő indítást jelentett számomra. Együtt a tagsággal — Miként fogadták a tagok és kollégái? — Hogy most elnök vagyok, az rajtuk múlt. Nem vagyok ugyan varsányi, de az emberek befogadtak, kezdettől fogva egyetértenek velem, támogatják a munkámat. Ezt a bizalmat meghálálni csak jó eredményekkel lehet. Nemcsak nekem, a többi vezetőnek is. Szorgalmas, hozzáértő emberek élnek és dolgoznak a három községben, Var- sányban, Rimócon és Nóg- rádsipeken, akik megérdemlik, hogy verejtékes munkájukat végre sikerek koronázzák. Ahogyan kitartottak a nehéz esztendőkben a közös gazdaság mellett, úgy joguk van ahhoz, hogy élvezői legyenek a jobb évek gyümölcsének. — Tervek, elképzelések? — Stabilizálni a gazdálkodást, az alapon kívüli tevékenység fejlesztése mellett biztosítani az alaptevékenység nyereségességét. Erre megvannak lehetőségeink és véleményem szerint ez a kollektíva képes is arra, hogy éljen vele. Ebben természetesen csakúgy, mint eddig számítunk a megye vezetőinek, a különböző intézmények szakembereinek segítségére. Ügy érzem, megkülönböztetett figyelemmel kísérik tevékenységünket, és hadd ne ecseteljem, hogy ez mennyi előnyt rejt számunkra. — Befejezésül engedje meg, hogy megkérdezzem, milyen vezetőnek tartja magát? — Nehéz rá válaszolni, mert nem érzem magam illetékesnek ennek eldöntésében. Ezt inkább azok tudnák megmondani, akikkel nap mint nap közösen fáradozunk a termelőszövetkezet megerősítése, a gazdálkodás eredményessége érdekében. A vezetés kollektív munka. Az elmúlt években bebizonyosodott, hogy számíthatunk egymásra. Hathatós segítséget nyújt a pártszervezet, de nincs olyan ember a közös gazdaságban, aki ne tenne meg mindent, hogy elképzeléseink valóra .váljanak. Ha mégis mondani kell valamit arról, hogy én milyen vezetőnek érzem magam, csak azt mondhatom, majd az élet megmutatja. Egyetlen mérce van, az elért eredmény. Bizalom és türelem — A megyei tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályán jól ismerik Molnár Albertet és eddigi munkásságát. Erről ezt mondja Szabó Zoltán osztályvezető-helyettes: — Régóta dolgozik a termelőszövetkezetben vezető beosztásban, s tevékenységével kiérdemelte a bizalmat. Szerény, de nagy szaktudású ember, aki három évet töltött egy olyan vezető mellett, mint Boros Béla. Ö egyébként most is segíti a munkáját, mint szaktanács- adó. Bizalomra és türelemre van szükség iránta, mért a termelőszövetkezet kimozdult a korábbi kedvezőtlen helyzetből. A fő oka ennek az a gazdasági társulás, amely lehetővé teszi a jövedelmező kiegészítő tevékenység folytatását, de az alaptevékenységben is tapasztalható a javulás. Egyébként örvendetesnek tartjuk, hogy a helybeli vezetők közül került ki a jelenlegi elnök. A megyei párt- és állami szervek bíznak abban, hogy a már kezdetben pozitívnak tűnő változás tovább folytatódik és a varsányi termelő- szövetkezet képes lesz helyzetét megerősíteni az eredményesen gazdálkodó nagyüzemek sorában. (zilahy) Mit mondanak az érdekeltek? A kenyér- és péksütemény- ellátásról, annak minőségéről Lécz Lászlóval, a Nógrád megyei Sütőipari Vállalat igazgatójával együtt indulunk közvélemény-kutatásra a salgótarjáni és balassagyarmati járás néhány községébe, üzletébe, tanácsára és Balassagyarmatra. Előtte felkeressük a salgótarjáni új süteményesüzemet, ahonnan a szécsényi üzem rekonstrukciója miatt jelenleg néhány balassagyarmati járáshoz tartozó községbe, illetve üzletbe szállítanak ki süteményt. Eddig még az üzem vezető helyettese, Kurucz János még nem kapott semmiféle negatív jelzést a minőséggel kapcsolatban. Pedig naponta két műszakban hatvan- hetven mázsa lisztet dolgoznak fel. Ebből ötven-ötvenhatezer zsemle, hetvert-nyolcvan ezer kifli, három- négy ezer zsemlecipó és hatvanezer finomsütemény készül. — Termékeinket naponta minősítjük. Mi, vezetők és a* itteni laboratóriumunk. Amennyiben minősítésünk eltér a laboratóriumétól, akkor csökken a minőségi prémiumunk, ami havonta 300—400 forint között váltakozik. Ha súlyosabb a mulasztás, akkor az előbb említett összegtől elbúcsúzhatunk — mondja Kurucz János üzemvezető-helyettes. Ilyen előzmények után jutottunk el Endrefalvára, a közös tanács elnökéhez, Nagy Bertalanné elnökasszonyhoz, aki a következőket mondja: — Mióta Tarjánból szállítják a kenyeret és péksüteményt, azóta jobb a minőség, a kiszállítás időpontjával sincs gondunk. Az esetenként jelentkező zavarok inkább csak a társközségekben fordulnak elő. Valószínű ebben a most folyó boltvezetők cseréje is közrejátszik. Nem sokkal később Szé- csényfelfaluban Percze Mik- lósné boltvezető ezt mondja: — A Tarjánból szállított pékáruk minősége jó. Kenyérből például a korábbinak dupláját, 70—80 darabot adok el. A kért péksüteményt is megkapom. Megpróbálkoztam a finomáruk bevezetésével, de nincs rá igény. Igen, ha műszaki hiba miatt nem tudnak valamilyen árut adni, azt a gépkocsivezető, aki egyben áruátadó is, mindig közli. Ez volt néhány nappal ezelőtt a zsemlekenyérnél. — Ilyenkor, a munkaigényes termékeket hagyjuk el az alapellátásban jelentkező kívánságok jó teljesítése érdekében — tájékoztatja a boltvezetőt 'a jelenlevő igazgató. Következő úticélunk Szé- csény. A Skála Áruház élelmi- szerosztály-vezetője Percze István, a sütemények minőségével elégedett, a kenyérrel viszont nem. Az okát a szállítás hiányosságaiban jelöli meg. Három kérése van: 1. Ha lehet, akkor a kenyeret ne Gyarmatról, hanem Salgótarjánból szállítsák, mert a vevők véleménye szerint az utóbbi minősége jobb. 2. Ha lehet, az árut nyitásra, hat órára szállítsák ki, tekintettel a nagy átmenőforgalomra. 3. Kapcsolják be őket is a rövidesen bevezetésre kerülő konténeres szállításba. A sütőipari vállalat igazgatója nem tesz kötelező ígéretet, csupán annyit jegyez meg, hogy amennyiben a lehetőségek megengedik, akkor intézkedik. Kifelé menet Veszelovszki Bertalannétól kérdem: menynyire elégedett a kenyér és a péksütemény minőségével. — A zsemlekenyér nagyon finom, a kétkilós kenyér elég jó, a sütemények is finomak. Az előbbi fogyasztói véleményt erősíti meg Tátrai Fe- rencné és Szigedi János abban a szécsényi faluszéli vegyesboltban, melynek a vezetője Stoff Antalné. A szűkszavú vevői elismerést a boltvezető a következőkkel egészíti ki: — Mióta nem helyből, Szécsény- ből kapjuk a kenyeret és a süteményt, azóta elégedett vagyok azok minőségével. A kért mennyiséget mindig megkapom, el is tudom adni, mert szépek és finomak. Vajon Nagylócon is ilyen kedvező véleményeket hallunk majd? Az ABC vezetője Gyebnár Gyuláné, a Gyarmatról érkező kenyerek minőségét nem kifogásolja, a finóm süteményekre sem panaszkodik. Legnagyobb gondja, hogy nyitásra nem érkezik meg az áru. Ez azért zavarja, mert a tőle nem messze levő maszeknál nyitáskor már van kenyér és pékáru. Beugrunk még a tanácsra, ahol Balázs Győzőnével, a tanács végrehajtó bizottságának titkárával váltunk szót. — Korábban igen, az utóbbi időben, mióta Tarjánból kapjuk az árut, sem az ellátással, sem a minőséggel kapcsolatban jelzés nem érkezett hozzánk a lakosságtól. Ütünk végállomására, Balassagyarmatra érkeztünk. Itt két ABC-be látogatunk el. A 141-esnek Szilágyi István a vezetője. Ö így vélekedik: — A kétkilós kenyér minősége megfelelő, a péksüteményeké viszont gyengébb. Súlyra ezek is megvannak, csak a térfogatuk kicsi, sápadtak. Időben, nyitásra mindig megkapom a kért mennyiséget. Molnár Lászlóné, a 140-es számú bolt üzletvezető-helyettese szerint a kenyér minősége változó. Az utóbbi időben a kiflik minősége nem megfelelő. A beszélgetésünk során két téma csaknem mindenütt ismétlődött. Az egyik: több kellene a kilós kenyérből. A másik: nyitásra kérik az árut. Az első kérés teljesítését a vállalatnál jelentkező krónikus munkaerőgond akadályozza, mivel kézi gyártású termékről van szó. A szécsényi üzem rekonstrukciója során Elszabadult 13 főből csak nég-j „a vállalták a gyarmati és a tarjáni üzemben való munkát. A vállalati kollektíva az alapellátás biztosítása érdekében rendszeresen túlórázik. Esetenként a vállalati alkalmazottakból verbuválódott alkalmi brigád segít a termelés égető gondjainak megoldásában. Az időbeni kiszállítást a vállalat gépparkja nem teszi lehetővé. A gépkocsik átlagéletkora öt-hét év, köztük nyolc-tíz olyan van, aminek az értéke egyenlő a nullával. Az igényelt tíz új gépkocsiból csupán ötöt igazoltak vissza. Az újságíró nem tett mást. csak a tényeket rögzítette a fogyasztók és a vállalat vezetése részéről, a helyzet reális megítélése, a sütőipari munkások tevékenységének jobb megbecsülése céljából, nem feledve azt sem, hogy a vállalat vezetése ilyen nehéz körülmények között is keresi a lehetséges, legjobb megoldásokat. (veneszl Sugárzás és sárgarépa Szovjet tudósok megállapítása szerint a sárgarépa ellenáll a besugárzásnak. A sárgarépában besugárzás esetén jelentékenyen megnövekszik a béta karötin, s a szakemberek megfigyelése szerint ez a növekedés 30 százalékot is elérhet. A béta karotin termelése védekezés a sugárzás káros hatása ellen, mert megakadályozza a molekuláknak a sugárzás következtében történő bomlását. Cgy látszik, hogy a paradicsom és bizonyos gombaspórák is önerejükkel tudnak védekezni a sugárzáF káros hatása ellen. Tölgyfa kerité'e!* családi házakhoz Elsősorban családiház-épí- tőkre és a hétvégihóz-tulaj- donosokra gondolva új fajta kivitelű, kopjafa utánzatú, oszlopfejes kerítéselemek gyártását kezdték meg a Borsod megyei Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság ládi fűrészüzemében. A különféle elemekből hatféle kerítés állítható össze: hatvan centi- méteres magasságú díszkerítésektől a százhatvan-száz- nyolcvan centiméter magasságú védőkerítésekig. A tölgyfából készült kerítéseiemek mellett az üzemben most a tornácok, lambériák és falburkoló elemek gyártását is megkezdik. Az új típusú kerítéselemeket az erdőgazdaság Miskolcon egy most létrehozandó mintaboltban árusítja majd. Iratok a Széchenyi családról Számos történeti forrásértékű irattal gyarapodott az Országos Levéltár az utóbbi fél évben. A Széchenyi család levéltárához és Széchenyi István hagyatékához kapcsolhatták a másfél évtizeddel ezelőtt elhunyt író és Afrika-kutató Széchenyi Zsigmond gazdag családi levélgyűjteményét. A több mint 14 ezer levél 33 dobozt és 8 kötetet tölt meg. Az új szerzemények között találhatók a Széchenyi István öccsének leszármazotta- itól eredő feljegyzések és naplók is: ezekben a csalód életére és a történelmi eseményekre vonatkozó, eddig ismeretlen adatok is szerepelnek. Vásárlás útján jutottak hozzá Széchenyi István kisebbik fiának, Ödönnek és családjának az életét feltáró iratokhoz. A feljegyzések, okmányok, levelek egyebek között újabb információkat szolgáltatnak a családi * vagyon körüli örökösödési perről. A szabadkőművesség történetét dokumentáló iratokat gazdagította a kiterjedt nemzetközi tevékenységet folytatott Magyarország Lum- boldt szabadkőműves nagypáholy levéltárának jelentős része, amelyet szintén vásárolt a levéltár. A 20 kötetnyi anyag az 1869 és 1896 közötti időből származik. Tovább gyarapodott a Magyar Állami Oneraház régi irattárának az Országos Levéltárban őrzött anyaga. Az újabb szerzemények 1884 és 1942 között keletkezett legelek, feljegyzések, naplók, gazdasági iratok. Bioinveszt Bioinveszt néven gazdasági társulást alakított meg a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet, a MÉM gödöllői műszaki intézete és a Hungageszt RT. A kutatási, fejlesztési és termelésiberuházási céllal létrehozott társulás a szécsényi közös gazdaságban épülő biogáztelephez hasonló létesítmények megtervezését, kivitelezését és üzembe helyezését vállalja. Szécsényben tavaly kezdték meg a biogázfejlesztő és -elégető hőerűmű építését, osztrák licenc és technológia alkalmazásával. A biogáztelep szarvasmarha-hígtrágya és úgynevezett baromíimélytrá- gya átalakításával — évente hárommillió forint értékű fűtőolaj energiáját megtakarítva — már idén szeptembertől fűteni fogja a közös gazdaság baromfitelepét és ellátja technológiai meleg vízzel; kiszolgálja továbbá az öltöző-fürdő, valamint a takarmányszárító hő- és melegvíz-igényeit is. A telep egyben referenciaüzemként is szolgál; működése, hatékonysága iránt máris nagy a hazai érdeklődés, de kilátás van exportmegrendelésre is, mégpedig jugoszláviai mező- gazdasági termelőszervezetek részéről. A Bioinveszt meghívást kapott Nyitrára is, ahol a csehszlovák mezőgazdaság napja alkalmából megrendezett kiállításon bemutatják a szécsényi biogázüzem működő modelljét. Sikeres síküvegexport A salgótarjáni síküveggyár esztendők óta jelentős meny- nyiségű síküveget ad el külországoknak. Az idei első fél év különösképp sikeresnek bizonyult, hiszen efféle termékükből 26,5 százalékkal többet szállítottak ki — főként a tőkéspiacra —, mint tavaly. Az Egyesült Államokba, Kanadába, az NSZK-ba, Franciaországba, s más, európai vásárlóknak egymillió 117 ezer négyzetméternyi síküveget exportáltak. Mindemellett eleget tettek (maradéktalanul) a belföldi piac kívánalmainak is: eddig több mint hárommillió 187 ezer négyzetméter üveg került ki a gyárból a hazai megrendelőknek. NÓGRAD - 1982. július 9« péntek
