Nógrád. 1982. július (38. évfolyam. 152-178. szám)

1982-07-16 / 165. szám

Ülésezett a propagandabizottság Javult a sportegyesületek nevelő minkája Sorokban Cesar Menotti, az argentin labdarúgó-válogatott szakve­zetője, aki 1974-től töltötte be tisztségét és két világbajnok­ságon vezette az argentin vá­logatottat, a korábbi hírek­kel ellentétben nem lett spa­nyol klub edzője, szerződése az év végéig az argentin szö­vetséghez köti és eleget tesz vállalt kötél eze Ms égé iné k. — A jövőről majd később döntök, egyelőre nem tudok többet mondani — közölte Menotti az újságírókkal. * Szerdán este Leverkusenben a nyugatnémet Bayer Lever­kusen nagy meglepetésre 5—1 (1—1) arányban győzött a bel­ga bajnok Standard Liege el­len. A bajnokcsapatok Európa Kupájában a Standard Liege lesz a Rába ETO ellenfele. * Domingo Bosco, a Világ Ku­pa-győztes brazil Flamengo vezetője vasárnap Rómába utazik, hogy megállapodást kössön a labdarúgó-világbaj­noki, címet nyert olasz válo­gatottal. A Flamengo —, amely fel­vonultatja Zicót, Juniort és Leandrót — mindenképpen azt szeretné, hogy szeptem­berben Rio de Janeiróban sor kerüljön a Flamengo—Olasz­ország mérkőzésre. Amennyi­ben az olasz válogatott nem vállalja a brazíliai fellépést, feltétlenül meg akarja nyerni a Flamengo vezetője a Juven- tust, amelyben több világbaj­nok olasz mellett a francia Piatini és a lengyel Bőrnek is játszik. A Nógrád megyei Tanács VB Testnevelési és Sporthiva­tala agltációs és propaganda­bizottsága az elmúlt napok­ban értékelte az 1981—82. évi nevelési és propaganda terv végrehajtását a sportegyesü­letekben és a sport-szakigaz­gatási szervekben. A múlt évben gazdag, változatos prog­ram állt a sportegyes ületek rendelkezésére. A bizottság úgy ítélte meg, jelentős esemény volt minden egység életében a felmenő rendszerű ifjúsági parlamen­tek megrendezése. Nagy ha­gyománya van megyénkben a különböző nevelő jellegű ver­senyzési formáknak, mint pél­dául a „Kiváló szakosztály”, a „Nógrád megye legeredmé­nyesebb sportolója” verseny­nek. A program keretében 24 szakosztályt minősített meg­felelőnek — az illetékes szer­vek véleményét, javaslatait kikérve — a megyei agltációs és propagandabizottság és ado­mányozta a „Kiváló szakosz­tály” címet. A balassagyarma­ti járásban újra meghirdet­ték a „Kiváló község” ver­senyt, amelyet ezúttal Ersek- vaokert nyert. A sportegyesületi téli esték és a sportegyesületek közös rendezvényei bizonyítják, hogy a klubélet újra fellendü­lőben van. Elsősorban azok a rendezvények vonzottak nagyszámú résztvevőt és ara'.'ak osztatlan sikert, ame­lyekben ismert élsportolók, vagy. aktív pályafutásukat már befejezett sportolók, szak­emberek tartottak élménybe­számolót, illetve filmvetítés­sel egybekötött ismeretter­jesztő előadást. A vetélkedők közül jól sikerültek a szülők- gyermekek közös versenyei, amelyeket egyre több sport- egyesület használt fel téli ese­ményeinek színesítésére. A testkultúra, az egészséges életmód népszerűsítését, az öt­napos munkahét bevezetésével megnövekedőit szabad idő hasznos, célszerű eltöltését szolgálták a járásokban, vá­rosokban rendezett fotókiál­lítások, filmvetítések, a külön­böző szakmai, politikai és is­meretterjesztő előadások. A bizottság megállapította, hogy Nógrádban is egyre nő az egyesületeknél foglalkoz­tatott — szakmailag és peda­gógiailag jói felkészült szak­emberek száma, akik a neve­lés tevékenységét összefüggő, komplex folyamatnak tekin­tik, és munkájuk során a gya- koriatban-megvalósítják. Javult a sportegyesületelnk propagandatevékenysége is. Az őszi-téli nevelési program, annak megszervezése jól se­gítette fiatal sportolóink, esz­mei-politikai neveléséi. a testkultúra, az egészséges élet­mód népszerűsítését megyénk­ben. „Mundialito" Sparíakiáddöntő N agybátonyban r Az Iskola tágas udvarán a srácok rúgják vadul a bőrt. — Ide, Jocó, ide, passzold már ide! — integet a nyolc év körüli kistermetű barna fiú a labdával száguldónak. Legnagyobb bánatára a szőke gyerek meg sem hallja óz ordítást, elszántan törtet a „brazil válogatott" kapuja fe­lé. Most elfelejti, hogy öt Kovács Józsefnek hívják, elfelej­ti, hogy negyed hatra haza kell mennie, sőt még azt is, hogy ő voltaképpen nem Paolo Rossi, akinek társai kinevezték. Egészen közel jött a kapuhoz, még egy csel a „brazil" előtt és: „Gól!" — üvöltik boldogan az „olaszok". Igaz, a labda keservesen vánszorogva gurul be a szakadozott hálóba, de ez egyáltalán nem csökkenti az „olaszok” örömét, örülnek. Társukat a tévéből látott sztármosoUyal hátban eregetik, az pedig elégedetten fut vissza helyére. A kis, maszatos képű „brazil" még úgy látszik nem sa­játította el tökéletesen Socrates sarkalását, mert jókorát bukik. Am, mintha mi sem történt volna, arcán igazi sport­emberhez illő komolysággal feláll. Azért előbb fektéből fel­néz, vajon társainál van-e a labda? Ellenkező esetben talán kicsit fetrengene a kikoptatott udvaron. Nem sokkal ké­sőbb szépít a „brazil" együttes. Egy kis srác boldogan ro­hanna átölelni a gólszerzőt, de az lemondóan legyint, leál­lítva a lelkesedést, s szemében határozottan ez áll: „Hogy képzeled? A vesztésre álló csapat nem ugrálhat örömében egyetlen vacak kis gól miatt!” És sértődött arccal vágtat tovább. Közben apró baleset: a játékvezető labdát vezető lábak elé sodródik. — Hülye — ordít rá a lábak tulajdonosa. S a bíró, egy szemüveges, vékonylca, jelentéktelen srác, boldogan húzza elő nem létező zsebéből a sárga, piros cédulákat. — Válassz! — szólítja fel határozottan. A többiek el­nézően mosolyognak. Szemükben ott bujkál: Hát ez még a játékvezetéshez is analfabéta? A rögtönzött „értekezletnek” —, * ezzel a mérkőzésnek ■ — egy mama vet véget, akinek hivó parancsára négy lurkó is megmozdul. „Paolo, Zico, Eder és Zoff” szomorúan indulnak vacso­rázni. Milyen kár, hogy „Törőcsik”, vagy „Nyilasi”_ nincs köztük... — már — A VI. OSN egyik legjelen­tősebb megyei rendezvényére kerül sor 18-án, vasárnap Nagybátonyban. A Bányász- sporttelepen és a 209. sz. ISZI sportlétesítményein rendezi a megyei testnevelési és sport- hivatal a falusi dolgozók spar- takiádjának megyei, döntőjét, hat sportágban. A rendezvény rangját emeli, hogy azOSN éve alkalmából a győztesek labdajátékokban előbb a terü­leti, atlétikában pedig közvet­lenül az országos döntőbe ke­rülnek. A spartakiád ünnepélyes megnyitójára 9.15 órakor a Bányász-sporttelepen kerül sor, majd 9.30-kor megkezdőd­nek a versenyek.'Az atlétikát, a férfi és női labdarúgás!, a férfi röplabdát és kézilabdát a Bányász sporttelepén, a női, röplabdát és kézilabdát a 209. sz. ISZI sportpályáin, a tornát a Bartók Béla Általá­nos Iskola tornatermében, a te­két pedig Mátnaszőlősön ren­dezik. A tavalyi győztesek kö­zül idén is a döntő résztvevői a nagybátonyi labdarúgók, a nádújfalui tekézők, a pásztói röplabdázók és a karancsla- pujtői kézilabdázók. Ugyan­akkor több község sportolói is eljutottak Nagybátonyba, így többek között Cserhátsurány, Varsány, Nagylóc, Mátrasző- lős. Tái futás Emlékek az éjszakai bajnokságról Jobbról: Monspart Sarolta szövetségi kapitány készségesen válaszol az érdeklődök kérdéseire. Mögötte Fekete Attila SE-elnök, cs balra Juscsák György, az állami gazdaság igazgatója. (Fotó: P. Tóth József) Egy fiatal sportág életében különös jelentősége van minden országos bajnokság­nak. Így volt ez a közelmúlt­ban Páeztón is, ahol az ál­lami gazdaság sportegyesüle­te rendezte meg az 1982. évi magyar felnőtt-, junior- és ifjúsági éjszakai egyéni táj­futóbajnokságot. Először ren­dezett a nagyközség ilyen rangos sporteserhényt és fo­gáé'ott neves versenyzőket. Az előzetes szervezés ellenére az utolsó pillanatban is egy-két nem várt esemény zavarta a rendezést, mint például az, hogy a járási KISZ-bizottság a hónapokkal azelőtt igényelt nagymezői szállást egy hét­tel a verseny előtt kiadta a MEDOSZ-találkozó résztvevői­nek. Jelentős segítséget nyúj­tott viszont a verseny lebo­nyolításához az Ezermester- és Űttörőbolt- Vállalat köl- csönzőszolgáláta, a Nógrád megyei KISZ-bizottság, a ba­lassagyarmati határőrség, a síküveggyár, a pásztói Béke Tsz, a Rákóczi Nyomda és a KPM közúti igazgatósága. A verseny kezdete előtti fo­gadáson, illetve a nyitó ün­nepségen a sportág vezetői közül jelen volt az OTSH szakági elnöke, Slezák István ezredes, a szövetség főtitká­ra, Skerletz Iván, a szövetsé­gi kapitány és exvilágbajnok- nő, Monspart Sarolta. Este nyolc óra után több mint egy kilométer hosszú gépkocsikaraván jelezte a pásztói főutcán, hogy a ver­senyzők elindultak a Hasznos —Mátrakeresztes között levő Zsilló polgárvédelmi bázis­hoz, ahol a versenyzőket el­szállásolták. Este 10 órakor, kissé borús időben indult neki az első versenyző az éjszakai sötét­ségnek. Rövid fél óra után húszperces vihar vonult át a versenyterep fölött. Sajnos többeknek ekkor kellett fel­adniuk a versenyt, az elem­lámpa vagy fejlámpa meghi­básodása miatt. Alig 23 óra után aztán, megérkezett ßz első versenyző, Tóth Gábor, a Haladás VSE válogatottja, aki feloldotta a rendezők feszült­ségét, szaknyelven „állt a pá­lya”. Tehát hibátlanok a pontelhelyezések, terjedt el a rendezők körében. Hajnal két óra után aztán megszületett az első nagy meglepetés. A fel­nőtteknél az esélyes Harká­nyi, Molnár, Honfi trió előtt a székesfehérvári Volán ver­senyzője, Iga István szerzett bajnoki címet. A verseny után csak a fel­nőttek eredményeit közöltük, most pótoljuk mulasztásun­kat. Juniorban magyar bajnok: Lantos Zoltán (H. Schönherz SE) 89,74, 2. Tóth Gábor (Ha­ladás VSE) 92,73, 3. Lukács József (Videoton) 95,93... 12. Varga András (STC) 111,39 mp. Az ifjúságiaknál magyar bajnok: Nagy Róbert (Volán) 86,92, 2. Deme Zoltán (GSSE Bp’) 97,49, 3. Kébel Gyula (DVTK) 100.50 mp. Fehérvá­ri Péter (STC) feladta. Az éjszakai bajnokság előt­ti dálelőttön Monspart Sarol­ta szövetségi kapitány a női válogatottak részére felmérő versenyt rendezett, amelyet Rostás Irén, a VB-t sokszor megjárt tájfutó nyert A tiszteletdíjakat, Fekete Attila, az állami gazdaság ipari üzemének igazgatója, a sportegyesület elnöke, Szarka Sándor versenybíró, Bessenyei István, az STc elnökségi tag­ja, Hegyi János és Szakos Pál megyei szak szövetségi tag adta át a győzteseknek. Az állami gazdaság különdíjait, Iga István (Szf. Volán), Zán- kay András (BEAC) és Kocz- ka Tibor (Sabária) kapta. A Nógrád megyei KlSZ-bizott- ság különdíját a verseny leg­fiatalabb résztvevője, a kor­engedménnyel rajthoz állt 13 éves balatonfüredi Pozsgai László kapta. Zentai— Előkészületi laMarúgó-mérkőzés Yerejtékes győzelem STC—St Síküveggyár 3—2 (1—1) Síküveggyár! pálya, 300 né­ző, v.: Hoffmann. STC: Lász­ló (Rédei) — Babcsán, Juhász, Kovács I., Kántor (Garai) — Balga, Varga (Molnár), Zsidó (Lipták) — Kovács III. (Kiss), Kovács II., Szedlák (Szoó), Síküveggyár: Hupuczi — Ra­dies, Verbói, Tóth E., Oláh II. (Tóth I.) — Dudás (Dóra), Oláh I. (Král), Czene — Sze- kula (Németh), Fehérvári (Pintér), Marcsok (Komora). Az STC kezdett lendülete­sebben. Egy-két kihagyott helyzet után Kovács II. a 20. percben a kapust is kicselez­ve szerzett vezetést. 1—0. A folytatásban változatlanul STC-mezőnyfölénnyel folyt a küzdelem. A 41. percben Mar­csok 20 méteres szabadrúgá­sa a lécet érintve vágódott a hálóba. 1—1. A szünet után a lagymatagon kezdő Stécé ki­hagyott helyzeteivel iellelke- sítette a hazaiakat. Veszélye­sebben támadtak ellenfelük­nél, az 58. percben Fehérvári védhetetlen góljával vezetést szereztek. -2—1. Az utolsó ne­gyedóráig enerváltan játszott a vendégcsapat. A 75. perc­ben Kiss szögletét Kovács II. öt méterről fejelte a hálóba. 2—2. A 82. percben Kovács pontrúgása után a meglepett védelem mellett Szoó a bal alsó sarokba lőtt. 3—2. Az STC negyedik előkészü­leti mérkőzésén a megyei csa­patok után komolyabb ellen­felet kapott. Szokásukhoz hí­ven az első félidőben több helyzet kihagyásával, ellenfe­lüket hozták támadásba. Időnként ugyan teremtettek helyzeteket, de azokat rendre elhibázták. A szünet után a lendület nélkül játszó vendég­együttes átadta a kezdemé­nyezést. A síküveggyár veze­tést szerzett, amit az STC csak az utolsó percekben va­lamivel határozottabb táma­dójátékkal tudott győzelemre fordítani. A mérkőzés végén Borbély András vezető edző az igen jó edzőtárs sportsze­rű, lelkes játékát dicsérte. Saját csapatánál a jelentkező fáradtsággal magyarázta a sok pontatlan és' a kihagyott helyzeteket. (mátyus) (Középtermetű, ritkuló hajú, jó ötvenes férfi ko­pogtatott be a közelmúlt­ban szerkesztőségünkbe, irattartóval a hóna alatt. Néhány halk szóban előad­ta, hogy emlékezni jött. Emlékeznii két évtizede történt sikerekre. A bemutatkozást követő­en „dúskáltunk” az irattar­tó tartalmában. Régi fotók, lapkivágások, jegyzetek, új­ságok kerültek elő. Mind, mind a jövevény féltve őrzött ereklyéi, tanúi a nagy sorozatnak, amely ap­ró fejezete a nógrádi labda­rúgás történetének A fény­képekről olyan fiatalon mo­solyogtak rám, akiket csak férfikorukban volt módom megismerni: Pásti, Vári, Veres, Szőke és társaik. — Szövetségi kapitány vol­tam, legalábbis akkoriban így nevezték — mutatja magát a fakuló1 fotón a vendég — ez itt mellettem, G itai Gyula, az edző. Ketten vagy nyolcvan— kilencven játékost is megnéz­tünk. Szerencsénk volt, tud­tunk kikből válogatni. Meg a klubedzők is segítettek, egy­mást túllicitálva ajánlgattált a tehetséges fiatalokat. Igen, az nagy időszak volt. Bizonyításként 1962-es A fényképezés elmaradt Volt egyszer egy csapat Labdarúgást tesz elém, a bo­rító belső oldalán a megyei ifjúsági válogatottak országos döntőjén részt vett csapatok fényképe. — Páncsics, ez meg itt Varga Zoli meg Németh Miklós — csodálkozom rá a csapatokra, majd még máso­kat is felismerek. Közülük Konrád János szintén válo­gatottságig vitte, de Losonczi, Vertig, Bartalos. Gondár, Rátkai is jó néhány évet ját­szott az élvonalban. — Amikor megkaptuk a versenykiírást, megtudtuk, melyik korosztály játszhat, azonnal munkához láttunk. Ka jól emlékszem tizenöt „triált” szerveztünk, vagyis edzőmeccset — teszi hozzá magyarázólag. — Minden mérkőzésen más csapat sze­repelt, amíg kialakult az a ti zennyolcas keret, amelyik­kel nekivágtunk a selejtezők­nek. Egyébként csak a selej­tezők során kaptunk ki, még­pedig Verpeléten 1—0-ra He­ves csapatától. (A vereséget is úgy mond­ta, hogy a csak-on volt a hangsúly. Nem kérkedve, de érezhető büszkeséggel. Közben egyre-másra rakta elem a Népsport számait.) Keresem a döntőt, a láto­gató pedig szorgalmasan ma­gyarázza, hogy Nógrád Tatán a B csoportba került, Borsod és Baranya legjobbjai mellé. — Borsodot három nullra vertük — mondja, majd hoz­záteszi, hogy Básti két, Táj ti pedig egy gólt szerzett a mér­kőzésen. A Baranya ellen lőtt négy gólra is pontosan emlék­szik, mintha még mindig lát­ná Tajti fejesét. Básti szabad­rúgását és Farkas két talá­latát. — Négy ponttal, hét kettes gólaránnyal jutottunk a dön­tőbe, ahol Budapest-Közép- pel játszhattunk 'az elsősé­gért. Itt van. itt van a Nép­sportban — mutatja. Nézem az újságot. Az első oldalon átigazolási hírek. Többek között megtudom, hogy Verebes József, a Rába ETO sikeredzője akkor Orosz­lányba került, A másik olda­Saját sorsának alakulásá­ról végképp nem akar be­szélni. Annyit ugyan elárui, hogy tizenkét éven keresztül egészen 1971-ig állt a megyei ifiválogatott élén, de a távo­lon az ifitornát is megtalá- mentett. Jó: Vári, Tajti, Bal- ZJIS kjarülményeit^nein ha] lan- lom. Ott virít a döntő ered- la, Básti.” ménye: Nógrád—Budapest- A másolás után érdeklő­Közép 1—0 (0—0). Olvasom doni: — Kire emlékszik aleg- a tudósítást és úgy döntök, szívesebben? hogy egy részét kimásolom: — A csapatra — csattan „Nógrád: Vári — Miskolczi, azonnal a férfi válasza. — Petrovics, Tajti — Csala, Az egész csapatra — nyoma­dó részletezni. Talán sértett, talán nem akar megbántani másokat? Ki tudja? Annyi bi­zonyos, a kispadról a néző­térre került, ott ül Stécé mérkőzésein. Az ifik mostani gyengébb szerepléséről is Menich — Bállá, Veres, Sí- tékosítja. és látszik, hogy igy csa^ egy mondatot mond: pos, Básti, Farkas...” (Közben a vendégem gon- nyerte meg a tornát. És az dolatban ismét Tatán volt. sem kis dolog, hogy azóta a Szinte lejátszotta magában focin kívül is megtalálták a a mérkőzés döntő viózza- helyüket. Persze olyan is van, nalait. A gólt sablonosán aki a sportban dolgozik. még le is rajzolta.) — Minek köszönhették a „ . .Szél ellen is Nógrád sikert, mi volt akkoriban csapata játszott jobban. A más a megyében — folyta- Budapest-Közép állandó vé- tom a faggatózást. dekezésre kényszerült. A Kicsit elbizonytalanodik, győztes gól a 23. percben látszik, fontolgatja a választ, esett. Veres 18 méterről éles majd lassan azért mondja: szögből leadott nagy lövése Talán..., talán mert minden- a bal kapufa mellett jutott a ki segített. Edzők, vezetők... hálóba. Szünet után változa- szóval mindenki. Meg a já- tosabb lett a küzdelem, a nóg- tékosok. Ok is nagyon akar- rádi csatárok nem tudták fák a sikert, szerették a fo- tartani a labdát, levegőben eit. lógott az egyenlítés, de a nógrádi védelem — élén Vá­rival — az utolsó pillanatban is gondolja. — Nem tizenegy , . ®3, Gótai Gyulával éve­játékos, hanem egy csapat “‘8 dolgoztam együtt, most meg. (A mondat befejezetlen maradt. Megérkezett a szer­kesztőség egyik fényképé­sze, aki portrét akart ké­szíteni a látogatóról. Az — mondván, hogy a csapatnak kellene inkább újságba ke­rülnie — elhárította kéri» sünket. Majd lassan össze» csomagolta kincseit és el­köszönt. En pedig az értet­lenkedő fotósnak elmesél­tem vendégem, Mátrai Fe­renc és a húsz évvel ezelőt­ti megyei ifjúsági váloga­tott történetét.) Kiss László NÓGRÁD - 1982. július 16.. péntek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom