Nógrád. 1982. július (38. évfolyam. 152-178. szám)

1982-07-13 / 162. szám

Készül a kollégium Balassagyarmaton kétszáz férőhelyes leány- és fiúkollégiumot készít a Nógrád megyei Ta­nácsi Építőipari Vállalat, melynek főépülete az iskolaidény kezdetére kerül átadásra. Je­lenleg az épület belső szakipari festő- és asztalosmunkálatai folynak. Fotó: Gyurkó — Apréfcslvak nagy gondjai Aprófalvak, kisközségek, kis­települések. Csupa kicsinyítő jelző, amit a lélekszám tesz in­dokolttá, de semmi más. Mégis, mintha a hétköznapok során az úgynevezett kistele­pülések háttérbe szorulnának fontos, az életkörülményeket meghatározó kérdéseimen. Nemrégiben láthattuk, hall­hattuk a tévében, olvashattuk az újságban a belkereskedelmi miniszter országgyűlési be­számolóját, s az azt követő vitát. Ennek lényege —, ha az ember országos léptékben gondolkodik —, hogy áruellá­tásunk színvonala megfelel gazdasági fejlettségünk színvo­nalának: se jobb, se rosszabb annál. Kiállja a nemzetközi összehasonlítás próbáját is. Nem túlzás: nemegyszer meg­mondta, hogy választókörzeté­ben 13 olyan falu van, ahol még ezren sem laknak. E falvakban korszerűtlen az üz­lethálózat, rendszertelen az áruszállítás, kiszámíthatatlan a nyitvatartási idő, s maguk a kisbolti eladók is igénytelenné váltak; átvesznek mindent, amit elibük raknak a szállí­tók. Akik emiatt rosszul jár­nak: már egy községnyi, kis- városnyi lakosság. Magyarországon több mint másfél ezer olyan település van, ahol csak néhány százan élnek; minden második közsé­günk voltaképpen kistelepülés De akik Itt élnek, az alapvető élelmiszer- és iparcikkek te- kmtetében ugyanolyan igényű ek, mint a városlakók. Ke­Ami reménykeltő lehet: a belkereskedelmi miniszter vá­laszában egyértelműen leszö­gezte: olyan ösztönzési rend­szert dolgoznak ki, hogy ér­demes legyen kisboltokat üzemeltetni a legapróbb fal­vakban is. Ha a boltvezető, s alkalmazottjai üzletet látnak a boltban, minden bizonnyal ja­vulni fog a kistelepülések el­látása. Megyesi Gusztáv Kifosztjuk magunkat? Nem tudom látták-e már a idősebbek közül amint a Ló- a gyáraké. Előbbiek nem tö- Fotó című folyóirat — talán a kos partján horgászok ültek rődnek a fajta honi kipusztu­legszebb kivitelű hazai havi- és meg is fogták az ebédre- lap — júniusi számát. Ha nem valót, de úgy emlegetik Sal- látták, javaslom, vegyék elő, gótarján „folyójának” egyko- lapozzák át. Szép. De ha csak ri vizét is, mint valami áb- szép volna önmagában, nem rándot; hisz az ma förtelmes buzdítanám a kedves olvasót, rozsdaszínű. Hal? Ugyan! Többről van szó. A júniusi Az eltelt négyszáz utóbbi lásával, csak saját zsebükkel. Utóbbiak szintén, de már ma­gasabb érdekekre hivatkoz­nak: inkább fizetik a bünte­tést, de tisztítóberendezést nem építtetnek. Nincs segítség? Már hogyne szám figyelmeztetés. A harma- esztendőben 225 állatfajt pusz- lenne! Többféle is. Az egyik dik oldalon szinte megdöb­bentő adatokat sorol a né­hány soros — e lapban szo­katlan — vezércikk. Naponta 15 és fél ezer hek­tárral kevesebb trópusi erdő títolt el maga körül. az can- afféle idea. Értsük meg vég- ber, ma ötszázat fenyeget re, hogy minden erőnkkel óv­ugyanilyen veszély, de csön­des halálra számíthat 250 nö­vényfaj is. Mindegyiknek munkát adott a természet, do­nunk és védenünk kell szű- kebb és tágabb környezetün­ket, a természetet. Ha ezt be-' véstük az agyunkba, akkor már tettünk néhány lépést, lye a nap alatt. A nagy kór- Ha mindenki megérti, akkor tánchoz hasonlatos életlánc megszűnt a veszély. Ennek az szemei és szorosan kapcsolód- ideának is illik adni némi nak egymáshoz. Ha elszakad esélyt. Ennél sokkal yúrha- a lánc, a természet, akkor tóbb a hatósági út, u szigorú mesterségessel kell pótolnunk, büntetés. Az Egyesült Álla-, márpedig a „protézis” nem mokban, az NSZK-ban, ' ben, hogy a természet egyen- az eredeti. Soha nem is lesz Svédországban és másutt el- súlyának fölborítása halálos, a7 N<5,ha mi# am in.í»i/uá+ «..««a,™ igen: halálos veszély az em­ber, az állatok és a fák mel­let* számtalan más növény 1° falusi honpolgárok megdü- számára. A végzetes sorrend hödtek egy időben a kémé- persze fordított, hiszen előbb n.veket kedvelő gólyákra — a fák pusztulnak, velük a tár- leverték a fészkeket. A folyó­sul! növények, majd az ott szabályozásokkal eltűntek a táplálékot korábban bőven ta- tocsogók, a legjobb gólya­lélegzik földünkön, ami azt Jogtalanul egynek_ sincs he­jelenti, hogy az ember saját légzési esélyeit csökkenti tu­datosan, készakarva; jól is­mervén a veszélyt, ami az esz­telen erdőirtásban rejlik. Már unalomig szajkóztuk az elmúlt években évtizedek­az. Néha még az illúzióját képesztő összegekre büntetik sem keltheti a valódinak. a szemetelőket, a természet A tekintélyes házakat eme- ellen vétőket. Bármilyen hi­hetetlen: a városok' tiszták, a láló állatok és a biológiai láncolat végén —, ha messze is — ott az ember. Ami döb­benetes: tudjuk a veszélyt! De mintha a természetvédők okos szavai nem érdekelnék a je­éttermek. A madár hátatfor- dított Magyarországnak, úgy kellett visszacsalogatni. Egykoron a túzok jól érez­te magát nálunk. A mezőgaz­dasági művelés elvette az élet­lent. Hiába figyelmeztetnek, terét, ma csak néhány száz bizonyítanak, csak bóloga- nagytestű madár él az ország­iunk és a dolgok mennék a ban. Dévaványán maguk útján. épült egész Európa számára: Csodaszámba megy, hogy a túzokot küldünk Keletre, Nyu- megyehatárhoz oly közel eső gatra. Vácot még mindig lakják ma- Sorra jelöljük a védett te- darak is! A DCM-ből fölszál- rületeket, hogy megőrizzük a ló és mindent belepő por be- növényeket — önmagunktól. szürkítette a háztetőket, a fákat, a füvet. Szürke fű, ami­kor az egész természet harso­gó zöld! Lehet ennél szomo­rúbb? És a fák, a füvek élni akarnak. Küszködnek, eről­természetvédelmi területeken virul az élet. Már ez is vala­mi. Ezzel a példával lehetne mit kezdeni, legalább szeme­tes utcáink, falu- és városha­táraink szépülnének tisztá­vá. Innen már léphetnénk na­gyobbat is... Olvasom, hogy a természet- védelmi területek, a Nemzeti Parkok honi védői fegyvert kapnak. Nyilván nem tréfából. Okuk (és joguk) lesz használ- génbank ni- Mert e pillanatban itt tar­tunk: fegyverrel kell véde­nünk otthonunkat, a termé­szeti világot magunk ellen. Vannak persze önkéntesek,’ a természetvédelem kéksisa­kosai, akik naponta, ha kell óránként emelnek szót a Furcsa paradoxon. Moldova könyvheti riportregényében is szép virágért, a repülőművész Wm^rkilföidrvkdégeSk élelmiszerboltjainkat, a bővülő választékot, s ha nem is min­den árucikkünk korszerű, leg­alább kapható. Igaz, a minő­séggel esetenként már komoly bajok vannak. Ár országos összkép nem rossz. Csakhogy az ember képtelen állandóan országos méretekben gondolkodni, bár­milyen széles látókörű, megér­tő állampolgár. S az áruellá­tás színvonaláról is akképp alakul a véleménye, hogy van-e lakóhelyén élelmiszer- iparvállalat úgy kell, mint friss hús, vagy T dugó. Az idő itt is pénz, a vásárlásra fordított energia itt is idegeket emészt. Érthe tő, hogy minden településen nem épülhet üzletház, bevá­sárlóközpont, hiszen nem érna meg, ám az alapvető cikken kínálata a legkisebb faluban is életbevágóan fontos. Sokan úgy vélik: valamiféle megkülönböztetés tapasztalha tó a kistelepülésekkel szem­ben. Jó példa erre néhány „kereskedelmi” politikája. Van község, ahol kis üzletet tart fenn egy anyavállalat, amely aztán szakboltot nyit a gyár mel­lett. Vagy kedvezményes vá­sárlást tesz lehetővé a helyi dolgozóknak. De csak a gyári alkalmazottaknak, a falubeli­eknek már nem. A viszonylagos elmaradott­ság oka e téren is gazdasági természetű. Pontosabban: ér­dekeltségi kérdés. Üzletet, kis­boltot csak akkor nyit valaki, ha megéri. Általában viszont, — s ez már országos jelen­ség — a kisboltok rendkívül alacsony haszonkulccsal dol- Az országgyűlésen több fel- goznak, alig van nyereségük, szólaló hosszú perceket szén- Különösen az élelmiszer-árusí- telt a kisterepülések ellátású- tásból származik kevés has ma nak. Az egyik képviselő el- az eladóknak. üzlet, szakbolt, s ha van, mi­lyen választékot kínál; tisztán tartják-e a boltot; s vajon a lakosok óhajának megfelel-e a nyitvatartási idő? Budapest, s nagyvárosaink Bem panaszkodhatnak, már ami a lehetőségeket illeti. Ha az ötnapos munkahétre való áttérés okozott is zavart a ke­reskedelemben, azért vásárolni végül is lehet. S tapasztalha­tó, hogy épülnek az új üzlet­házak, áruházak, s az áruér­tékesítést megpróbálják már szolgáltatással is összekap­csolni. Mindez a kistelepülé­sekről nem mondató el. Villámtűz Bölcskén Zivatar vonult át vasárnap délután Tolna megye paksi és szekszárdi járásán. A sötét esőfelhők 15 óra körül szinte aikonyi szürkületbe borították Szekszárdot és környékét is. A szekszárdi tűzoltókat hívták segítségül a megyei székhely­től mintegy tizenöt kilométer­nyire levő sötétvölgyi parker­dőhöz, ahol egy kidőlt nagy (a elzárta a közlekedési utat. Bölcskén villámcsapás fel­gyújtotta a Rákóczi tsz egyik gazdasági épületét. Bar a cseréptetős épület leégett, a lángok tovaterjedését a kivo­nult paksi és dunaújvárosi ál­lami, valamint a bölcskei és a madocsai önkéntes tűzoltók megfékezték, s így jelentős anyagi javakat mentettek meg. niintmiiiiiimtiiii 1111111111111111111111111111111M szót ejt a mezőgazdasági re pülők ürügyén haszonról és kárról egyaránt. Ott olvastam, hogy jó pénzt adnak nyuga- ködnek az ember teremtette tón a ragadozómadarak tojá- emberteien mikrovilágban és saiért, fiókáiért. Hírek járnak virágot hoznak és termést. a balassagyarmati természet- No, de miért hivatkozzunk védőkről, hogy bizony éjsza- más megyék rossz példáira, ka is őrt állnak egy-egy ritka amikor saját portánkon is van madár fészke alatt, mert ér­mit söprögetmi? Itt van refelé is akadnak nyerészke- mindjárt az iparosodó falva- dők. Legendás összegekről mé­rnkön átfolyó patakok dolga, sélnek, amit a bécsi piacokon ía# bokor, pár négyzetméter A szennyvizek tisztítatlanul fizetnek egy-egy sólyomfióká- fű. Mindannyian szegényeb- kerülnek az élővizekbe, pusz- ért. Viszi hát a haszon rémé- bek lettünk. Ne hagyjuk ma- títva növényt, halat egyaránt, nye az embereket a sötétbe gurukat kifosztani! Sokan emlékeznek még az vesző úton. Vélt előnyük akár Hortobágyi Zoltán milllltmittntnmHNiFttmiiiuiHitniutHliniKHiiMHaHliiiimimhiiiiiiiiiiiiimiilHtiMmiiiiHtiiitllimiiiMttfinimilttliHiiniMiiiiiiimiiKi iiiiiiiiiiiimntiiiiM vércséért; mindenért, aminek pusztulásával az ember esé­lyei csökkennek és aminek el­vesztésével nem lehet egész már a világ. Június ötödikén volt a kör­nyezetvédelmi világnap. Azó­ta naponta újabb tizenöt és fél ezer hektár trópusi erdő­vel szegényedtünk és aligha­nem Nógrád mégyéhen is ha­lálát lelte fölöslegesen néhány a lényeges témára. — A pénzügyek Kilincsek a kivitelhez Jő minőség, gyorsaság, el- — Az okok között lényé- — Nem kell lemondani a fogadható ár — a hatásos ex- ges, hogy nagyobb kohászvál- külkereskedelmi vállalat port nehezen elérhető feltété- lalataink a lemezeket henger- munkájáról, csak lehetőséget lei. Ezen kívül azonban oly- lési naptár szerint készítik, érdemes kapni, hogy azt ki­kor szabályok, ügyintézési bo- Van olyan garnitúra, amit hagyva is üzletelhessen gyár- nyodaírnak gátolják vagy egy fél évben csak egyszer tó vállalat. húzzák keresztül az export- gyártanak; a közben össze- — Így lehet, hogy nem vol- örök számításainak valóra gyűlt megrendeléseket elégi- na hátrányos vállalati szem­váltását. Napjainkban külö- tik ki. Ehhez a felhasználó- pontból. Csak azt nem lehet nősen fontos, hogy figyelmet nak alkalmazkodni kell, így megcsinálni, hogy egyik nap­fordítsunk ezekre, s oldjuk néha megnyúlik a gyártás ról a másikra „kilépek a bu fel az esetleg szükségtelen ideje. liból”. Előbb presztízst kell kötöttségeket. Molnár József- _ Elképzelhető, hogy szerezni. n ek, az SKÜ piackutatási mondjuk osztrák vagy belga — önök tudnának-e közvet- oszt,ályvezetőjének vállalati vállalatoknak is hasonló lenül exportüzletet kötni? szemszögből nyílik „rálátása” „türelemre” van szükségük? — Ügy gondolom, van né­— Nem hinném. De máshol hány olyan hagyományos lebonyolt- másfajta készletekkel dől- megrendelőnk, akikkel nem iása sokszor a köznapi elet- ak Persze hanani, hogy szakadna meg a kapcsolat nl— sehol máshol nem termelnek közvetlen exportjog érvénye- olyan nagy készletekkel, mint sltesekor sem. De ezt most nálunk. De lehet, hogy a ko- rosszkor kérdezi, mert a vi- hászati vállalatoknál a nagy, lagpiacon éppen nem túlsá- esetleg a miénknél is nagyobb S°san keresettek a kohászati készlet volna indokolt. termekek. — Okozhat-e késedelmet a ~ IlVenkor lehet « szokott szállítások ügyintézése? na^ na0V°bb jelentőségük a —A MÁV nem enged ki vásároknak. Elég rugalmasan letétbe külföldre akármilyen vagont. ^u™k"e az Mven le'mtőségek- nemzeti *8Y egy héttel előre kell szól- kel? . ^ . ni, ha „exportvagont” igény- barom eve kint vol­lünk. Ezt mi sokszor rizikó- f3™ a bagdadi vásáron. Azt val tesszük. Akkor, amikor , lehet összehasonlítani még nincs kész a termék, csak JJ®. aVj a BNV-nkkel. szeretnénk, hogy a jelzett idő- AIlg lezengtek a látogatók... re elkészüljön és rögtön út- — De azok biztosan mind nak indulhasson. felelős üzletemberek voltak_ — Lendíthetne-e valamit a — Nem. Mégis az ottani magyar exporton az önálló magyar külkereskedők esküsz- külkereskedelmi jog „bőke- nek rá, hogy a környékbeli ben sem gördülékeny. Okoz­nak-e jellegzetes gondot az exportügyietekben? — Jellegzetes mozzanat az akkreditív bankszámlanyitás. A vevő a vételár egy részét, 75—100 százalékát letétbe he­lyezi egy banknál. Ez a biz­tosíték az eladó számára afe­lől, hogy nem szélhámosság­gal van dolga. Ha a helyezett összegről a bankunk megkapja a külföl­di bank igazolását, akkor ke­rül sor a kiszállításra. De ez kötelezettséget is ró az eladó­ra. Mert a vevő vállalat ter­mészetesen nem akarja hosz- szú ideig bankban fektetni a pénzét, hanem forgatni akar­ja. Ezért általában csak egy hónapig nyitnak akkreditívet, és azon belül kell lebonyolí- zübb adományozása”? üzletkötések alapvető íeltéte­30­kö­— Mi valamikor osztrák te- le a bagdadi vásáron való rületre kértük az önálló ex- részvétel. Mert ha egy üzlet- portjogot Nem kaptuk meg. kötő bejelentkezik egy ottani A közvetlen külkereskedelmi kereskedelmi vezetőnél, akkor jog előnyös is, de hátrányos a vezető első mozdulata, hogy is. felnyitja a vásári katalógust, — Vannak, akik nem tud- és megnézi, hogy a képviselt ják elképzelni, hogy ez hát- cég jelen volt-e a bemutatón. japánok, az olaszok, a nyu- rányos lehet egy vállalat- Ha nem, akkor azt mondja a gatnémetek percre pontosan nak... jelentkező . üzletkötőnek: programozzák a szállitáso- — Egy külkereskedelmi „Sajnálom, most nem érek kát, és tartják is magukat a vállalatnak tani a kiszállítást. A gyors kiszállítást tolják-e nálunk túlzott töttségek? El lehet mondani, hogy a mi szállítási határidőink ru­galmatlanok és hosszúak. Ta­pasztaljuk, hogy például a programhoz. — Bfsorolhatók-e a mi fé­keink közé a szükségesnél ap­rólékosabb előírások? ügynökhálózata, ra- képviselete van külföldön. Ilyet saját erőből létrehozni költséges és hosszú időt ven­ne igénybe. Molnár Fái B hideg és a hosszú élet A Szovjetunió Orvostudo­mányi Akadémiája emberta­ni intézetének munkatársai összeírták és kikérdezték a sarkkörön túli vidékek ma­gas kort megért lakóit. A fel­méréseket a Nyenyec Auto­nóm Körzetben, és az arhan- gelszki terület néhány részén végezték el. A helyi tanácsok társada­lombiztosítási osztályain a kutatók jó néhány ember cí­mét kapták meg, akik életko­ra közel jár a száz évhez vagy már meg is haladta azt. Az orvosok végig járták a címe­ket. Az öregek kiváló fizikai állapotukat dolgos, aktív élet­módjukkal magyarázták. Varvara Seveleva 92 éves narjon-maraji öregasszony, aki egyébként az olimpiai bajnok sífutó Raisza Szmeta- nyina nagymamája, büszkén mondta el, hogy egész életé­ben keményen dolgozott. Most is talál magának* hasz­nos elfoglaltságot a ház körül és elégedettséggel mesél 19 unokájáról és 10 dédunokájá­ról. A szakértők tanúsága sze­rint az északi vidékek éghaj­lata az utóbbi időben ugyan valamelyest felmelegedett, de ezt a változást csak érzékeny műszerekkel lehet észrevenni. Az éghajlat egészében véve ugyanolyan szélsőséges, mint korábban volt. Mindezek mel­lett a magas kort megért he­lyi lakosok száma évről évrt növekszik. NÓGRÁD - 1982. július 13., kedd

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom