Nógrád. 1982. július (38. évfolyam. 152-178. szám)
1982-07-13 / 162. szám
VTLÁG PROLETÁRJA! EGYESOLJETEK! NÓGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXVIII. ÉVF.. 162. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1982. JÚLIUS 13., KEDD Bevált a szervezeti korszerűsítés — Jó színvonalú élelmiszer-ellátás A lakosság élelmiszer-ellátása az első fél évben jó színvonalú, kiegyensúlyozott volt; ez derül ki a MÉM-nek az év első hat hónapjáról most elkészített összesítéséből. Az ágazat vállalatai 2 százalékkal több terméket adtak át a kereskedelemnek, mint tavaly ilyenkor, közöttük mintegy 60—80 féle újdonságot Kiss Ferenc, a MÉM élelmiszeripari főosztályának vezetője az MTI munkatársának elmondta: a mezőgazdaság évek óta átlagban a közepesnél jobb terméseket takaríthat be, s ez ■ biztosítéka a megfelelő árualapnak. Emellett az ötödik ötéves tervidőszakban az élelmiszeripari üzemek fejlesztésére fordított mintegy 52 milliárd forint most kezd kamatozni, növekszik a korszerű, jó minőségű, tetszetős csomagolású termékek aránya — ezek gyártására kényszerít a külpiaci verseny is. Az élelmiszeripar szervezeti korszerűsítése, néhány ágazatban a trösztök megszüntetése, a vállalati önállóság fokozása előnyösnek bizonyult. A termelés nem esett vissza az átállás nyomán, hanem a legtöbb helyen még emelkedett is. E vállalatoknál az egészséges verseny kibontakozásának eredményeként új termékek jelentek meg, elsősorban a baromfi-, a hús-, a konzerv- és a söriparban. A mezőgazdasági üzemek és a szövetkezeti kisüzemek termelése is előnyösen hat az ellátásra. A sok esetben saját alapanyagot feldolgoz» üzemek gyakran az adott körzet igényeinek megfelelő speciális termékeket állítanak elő, tovább gazdagítva a választékot, s hasznos kiegészítői a nagyobb élelmiszeripari termelőegységeknek. Jelenleg a teljes ellátás egyharmadát már ezek a kisüzemek adják. A kedvező képet rónia, hogy egyes helyeken időnként ki- sebb-nagyobb zavarok voltak az ellátásban. Ez azonban nem az árualapok hiányára vezethető vissza, hanem inkább a szervezés és szállítás hiányosságaira. Az ötnapos munkahétre átállás nem egy helyen zökkenőkkel járt, az új vásárlási szokások és a kereskedelmi rendelések összhangjának jobb megteremtésével azonban májustól lényegesen csökkentek e gondok. A szűkös sütőipari kapacitás miatt viszont még mindig előfordul fennakadás a friss kenyér ellátásban, s Budapesten a poharastej-igényeket sem minden esetben tudja kielégíteni az ipar. A hiány pótlását gyakran vidéki tejipari üzemekből oldják meg, a hosszú szállítás pedig nem egyszer a minőség rovására megy. FUváElaEkozás M inden időszakban vannak kulcsszavaink. Ezek sommázzák törekvéseinket, ám gyakran elkövetjük a hibát, hogy unásig ismételgetve, elkoptatjuk őket. Visszagondolunk az utóbbi öt-hat évre, ilyen fontos szavunknak tekinthetjük a hatékonyságot, a minőséget, aztán az ésszerű takarékosságot. Újabban sokat ígérő jelszavunk lett, hogy vállalkozni kell. Oly anyaim. hogy hovatovább másról sem beszélünk, mint a kisvállalkozásokról, pedig a vállalkozás nemcsak rájuk vonatkozik. A zöld utat kapott polgári jogi társaságról, a húsz-egynéhány tagot számláló szövetkezetekről, a gazdasági munkaközösségről - egyébként helyesen - sokat beszélünk, de mellettük nem sikkadhatnak el a megyei, vagy éppen országos léptékkel mérhető vállalkozások, hiszen a nemzeti jövedelem döntő többsége mégiscsak tőlük származik. Sikerük, vagy kudarcuk alapvető hatással van boldogulásunkra. Ebbe a körbe tartoznak, az - elsősorban építőiparból - jól ismert fővállalkozások is. Ha találomra tiz szakembert megkérdezünk, szerintük mit tekinthetünk fővállalkozásnak, sokféle választ gyűjthetnénk össze. Minek tagadni: két évtizede vitáznak e tevékenység körülhatárolásáról. Ami a lényeg: a fővállalkozó szervezési feladatot lát el. Lényegében szellemi erejét kamatoztatja, hiszen szakértelmét, kockázatvállaló készségét bocsátja áruba. A forma közismert, mégis - enyhén szólva - mérsékelten bővül a fővállalkozók köre. Mai számunkban: Mű nincs, az alkotó pihen Körzeti stúdiók és a nagykorúsodás Az idei „cipőtermésből ” két pár. A gyártáshoz korszerű célgépeket alkalma»^ nak. Saigá cipők Vörös vándorzászló hirdeti a Salgó Cipőipari szövetkezetben, hogy elmúlt évi munkájukat dicséretesen végezték, s ezért a KISZÖV elnökségének elismerését kapták. A kollektíva évek óta eredményesen gyárt férfi- és női lábbeliket, a figyelmet azonban munka- védelmi eszközeikkel, kesztyűikkel vonták magukra. A baleseteket megelőző termékeiket tovább fejlesztik, ezekből az árukból fokozott, az igény. Képeinken a szövetkezet termékeit, azok gyártását mutatjuk be. A szalagszcrfi termelés nem megy a minőség rovására. Szakemberek garantálják a vízálló talpakat A munkavédelmi kesztyűket számtalan szakmában használják. —kulcsár— Külpiaci szervezet fejlesztése Nemrégiben hallottam jó hírí számítástechnikai vállalatunkról, hogy végre beszállt a „ringbe”, s korszerű adatátviteli rendszer honosítására vállalkozott. Kijelentették, hogy programot adnak, betanítják a megrendelő embereit, de sem a gép telepítését, sem az ahhoz szükséges építési munkálatok szervezését nem végzik el. Mindezért fölvettek volna tíz százalék fővállalkozói díjat. Az üzlet nem jött létre, mégis elgondolkoztató, hogy helyenként mennyire nem ismerik azt sem, mi a dolguk, ha már egyszer erre a körültekintést igénylő többletmunkára szerződtek. Az is igaz, hogy nem irigylésre méltó a fővállalkozók helyzete. A nem túlságosan magas díjért jókora kockázatot vállalnak, mert a szerződéses fegyelem — hiába ábrándozunk az építtetők piacának megteremtéséről — ma sem sokkal jobb, mint mikor egyre-másra kezdtek kiemelt beruházásokba. Valójában azonban a megrendelők vannak kiszolgáltatott helyzetben, örülnek, ha egyáltalán találnak megfelelő fővállalkozót, aki összefogja, irányítja a munkát, és felel is érte. Bár, ami a felelősséget illeti, sok esetben jobb, ha nem firtatjuk, mert furcsa módon „elsimul” az ügy. No nem magától, hanem a szerződő felek jóvoltából. Csak egy példát erre: a késedelmes fővállalkozó korábban köteles volt az árból hét százalék engedményt adni. Ha azonban a kárvallott megrendelő lemond erről a pénzről, „el van boronáivá" az ügy. Akkor is, ha súlyos milliókra rúg a kár, vagy a határidő csúszása miatt elmaradt a haszon Mielőtt alaposan elvernénk a port a megalkuvó megrendelőkön, nem árt szemügyre venni helyzetüket. Ha ugyanis behajtják a jogos követelésüket, akkor a fővállalkozó fizet, ám legközelebb a feltételek meghallgatása nélkül mond nemet és a jogaival következetesen élő megrendelő kilincselhet más cégeknél, ha ugyan ebben a zárt körben szóba állnak vele. Nagyobb városokban még istenes a helyzet, de gondoljunk bele annak a téesznek a lehetőségeibe, amely Nógrád közepén keres fő- vállalkozót például korszerű csibekeltető építéséhez, telepítéséhez. Amíg nem válogathat és el kell fogadni bárkit, aki vállalkozik, aligha javul a helyzet. A gazdasági bizottság döntése nyomán most olyan rendelkezések láttak napvilágot, melyek bizonyára enyhítenek majd ezen a feszültségen. Az egyik új szabály: ha versenytárgyaláson dől el, hogy ki legyen a fővállalkozó, a szerződésben szabadon állapíthatják meg a neki járó díj mértékét. Megszűnnek az előleg fizetésével kapcsolatos bürokratikus kötöttségek, mert ebben is — jogszabályi keretek között - a felek megállapítása számít. Érdekes kísérlet, hogy a fővállalkozásokra bevezetik az úgynevezett csúszóár klauzulát. Eddig az árakat prognózisok alapján számították ki. így aztán nem egyszer a szerződők közvetlen előidézői voltak annak, hogy az árak ne csak kövessék, hanem kifejezetten előidézzék az inflálódást. A jövőben a felek nem állapodnak meg előre az árakban, hanem kötelezik magukat, hogy egy szakértő harmadikra bízzák az ár megállapítását. Lehet ez a KSH árjegyzéke éppúgy, mint - beruházásnál például — az ÉGSZI hivatalos kalkulációja. M indez várhatóan élénkíti majd a fővárialkozási kedvet. Ahhoz azonban önmagában kevés, hogy döntő változásokat reméljünk. A kiszolgáltatottságot — és az ezzel Járó anyagi, erkölcsi hátrányokat - csak a piaci egyensúly helyre billenése szüntethetné meg. g. f. Kifosztjuk magunkat? Olaszország a világbajnok! Az Interinvest fejlesztési betéti társulás részt vesz a Technoimpex, illetve a Mo- nimpex egy-egy külföldi vegyes vállalatának bővítésében, A hazai külkereskedelmi vállalatok értékesítésében nagyon fontos szerepet töltenek be külföldön alapított vegyes vállalataik. Ezek révén a külkereskedelem, és így a hazai iparvállalatok is gyors és pontos információt kapnak a külpiaci viszonyokról, a külkereskedő szoros kapcsolatot tarthat fenn a vásárlókkal, és a vegyes vállalatok lehetőséget nyújtanak arra is, hogy raktárról gyorsan, rövid határidő alatt szállítsanak hazai termékeket a külföldi megrendelőknek. A vegyes vállalatok tevékenységének bővítése azonban től^pi- gényes feladat, melyhez nem mindig elegendő az adott külkereskedelmi vállalatok fejlesztési alapja. Az eszközök bővítésének egyik formája, hogy az Interinvest saját tőkével tulajdonostársként részt vesz egy-egy vegyes vállalat tevékenységében. Az idén kötötték meg azt a két szerződést, amelynek értelmében az Interinvest — a Technoimpex Technoital elnevezésű milánói, illetve a Monimpex Monde Ciprus ciprusi cégénél tulajdonostársként hozzájárul a tőkeemeléshez. Mindkét esetben az a cél, hogy az eszközök bővítése révén kiszélesíthessék a vegyes vállalatok tevékenységét. A Technoital esetében a nagyobb alaptőke lehetővé teszi, hogy bővítsék a Magyarországon gyártott szerszámgépekből a helyszíni bemutatási lehetőséget, és így gyorsítsák az olasz és más külföldi vevők kiszolgálását Hetedik alkalommal Úttörők és középiskolások olvasótábora Szécsényben A Balassi Bálint Megyei Könyvtár, a Hazafias Népfront megyei bizottsága, a megyei tanács művelődésügyi osztálya, a szakszervezetek megyei tanácsa, valamint a megyei KISZ-bizottsága és úttörőelnökség rendezésében hétfőn hetedik alkalommal nyitottak olvasótábort Szécsényben, a Nógrádi Sándor Mezőgazdasági Szakközépiskola kollégiumában. Az úttörők, a szakmunkások és a szakközépiskolások egy helyszínen, de más-más vezetőkkel, eltérő munkaprogram alapján dolgoznak. A gyerekek táborát Fasching Károlyné, a szécsé- nyi nagyközségi könyvtár igazgatója vezeti, a KISZ-esek táborának élén Oroszlánná Mészáros Ágnes balassagyarmati könyvtáros áll. A tábor tevékenységében, céljaiban sok a közös vonás. A résztvevők mindkettőben komplex, változatos formákban ismerkednek meg a művekkel, az olvasás tudományának alapjaival. Az úttörők olvasótábora munkájának középpontjába a vendéglátó település, szécsény múltjának és jelenének megismerését, a gyerekek család- és közösségbeli szerepét állították. A nagyközség történelmi múltjával való ismerkedés lehetőséget teremt arra is, hogy a több mint harminc résztvevő alaposabb tudnivalókra tegyen szert II. Rákóczi Ferenc fejedelemmel és korával kapcsolatosan, hiszen köztudott, hogy a vezérlő fejedelem országgyűlést is tartott Szécsényben nemzeti szabadságharcának elején. A gyerekek a fenti témakörrel foglalkozó műveket tanulmányoznak, ellátogatnak a Krúdy Syula Könyvtárba, a Kubinyi Ferenc Múzeumba, találkoznak R. Várkonyi Ágnes történésszel, Csanády János költővel, meghallgatják Sellei Zoltán előadóművész Arany János-összeállítását, megtekintik a megyeszékhely nevezetességeit Érdekesnek ígérkezik vasárnapi kirándulásuk, melynek úticélja Sárospatak, a híres Rákóczi-vár. A kéttucatnyi KISZ-kor- osztályú fiatal olyan olvasmányok feldolgozásával foglalkozik, melyek a munkának az ember életében betöltött szerepéről szólnak, a munka- fegyelem, a munkaerkölcs kérdéseit taglalják, természetesen művészi színvonalon. A szécsényi és salgótarjáni nevezetességek mellett ők Balassagyarmat és Csesztve látnivalóit nézik meg. A különböző évfordulók kapcsán foglalkoznak Kodály Zoltán, Arany János művészetével, megemlékeznek a KISZ megalakulásáról. A foglalkozásokon hangsúlyos szerepet kapnak az életmóddal kapcsolatos kérdések, a hazafiság, a hazaszeretet gondolatköre. Vitát rendeznek Magyar József Mi, büszke magyarok című fesztiváldíjas kisfilmjéről. Mindkét olvasótábor június 24-én zárja kapuit. Hétfőn egyébként befejeződött egy olvasótábor: Oroszlányban a nemzetiségi gyerekeké. Ezt évek óta közösen rendezik meg a Nógrád és Komárom megyei állami és társadalmi szervek, intézmények. Megyénket Lucfalváról és a rétsági járás községeiből húsz nemzetiségi általános iskolás diák képviselte.
