Nógrád. 1982. július (38. évfolyam. 152-178. szám)

1982-07-11 / 161. szám

Eét szempont: a gyár meg a gyár Kooperálás nyeregből vagy sorbaállva — Amikor az osztályra ke­rültem, azzal kezdtem a munkát, hogy körbejártam a Például kábelvégszerelést, falukban majdnem mindenki- telefonbeszélő-, hangszóró- és nek van háztájija, és ott jól mikrofonhangszóró-összeállí- felhasználhatják a szükségből k- operációs partnerokat, és tást bíznak falusi műhelyek- megmaradt munkaidőt. személyesen megismerked­tem az ottaniakkal — számol re. Műszaki előkészítésről, — Hallani-e elégedetlenke- anyagellátásról maga a BRG dést — a maguk kooperációs be Budai András kooperátor, gondoskodik, így ezekben a kapcsolataiban? — Ennek nagy van. gyakran egyezkedni. Ilyenkor két szempont van: a gyár meg gyár. jelentősége kooperációs kell kérni, erőteljesen kapcsolatokban kidomborodik a bérmunkajelleg. Óránkénti egységárt fizetnek a vállalko­zóknak, BRG-norma szerint Falusi műhelyek Felhő és ingovány Kiterjedt kooperációs kap­csolatokkal oldja meg felada­tait a BRG salgótarjáni gyár­— Felhőtlenek-e ezek a kapcsolatok? — Vannak régi partnereink, egysége. Évente felhasznált akikkel már ötödik éve együtt­nozmaóra-mennyiségük egy­ötödét tölti ki a kapacitásu­kat kiegészítő, másutt elvég­zett munka. Forintban e te­vékenység értéke — az anyag- költséget is beleszámítva — mintegy hetvenmillió, azaz a gyáregység termelésének majd­nem egytizede. Együttműkö­dő társaik megyén belüli szö­vetkezetek, egy vállalat, ille­tőleg — a Kisipari Termel­tető Vállalat közvetítésével — maszekok. Milyen feladato­kat bíznak e partnerokra? — Az egyszerű, könnyen szerelhető alkatrészeket ké­szíttetjük el velük — közli Koruhely István termelési osztályvezető. — Egy-egy kis üzemnek lehetőleg „homogén” munkát adunk, megoldjuk szá­mukra a profiltisztítást. működünk — vallja az osz­— Nem. Olyan a kontak­tus, hogy rugalmasan megold­juk a problémákat — így a csoportvezető. — Volt régeb­ben néhány „ingoványos” kapcsolatunk, de azokat köl­csönösen felszámoltuk. A most meglevő kapcsolataink jók. Jellemző, hogy azokban a szö­vetkezetekben, amelyekkel dolgoztatunk, a nekünk ter­melő részleget BRG-nek hív­ják. Az van a műhelyajtóra tályvezető. — Velük kapcso- is kiírva, hogy „BRG”. latban csak a napi munkavég- — Rugalmasak-e a megyén zésben előjövő problémák em- kívüli, a technológiád koo- líthetők... , perációik is? — Mik azok? — Ha van' olyan teehno­— Esetleges anyaghiány, lógia — meditálnak a szak­vagy soron kívüli átállás, emberek —, amelyik csak egy szükséges túlórák. helyen található az országban, — Könnyen megoldódnak ott mi állunk sorba. Ilyen jel­ezek a gondok? legű gondot okoz például a — Az ipari üzemág a téesz- furatgalvanizált áramköri lap. éknél azért van, hogy időjá- Ezeket a munkákat jó előre rástól függetlenül jövedel­mezzen. A megyében sorban állnak olyan munkáért, amely betanítható; sok az erre al­kalmas női kéz. így mi „nye­regben” vagyunk. — Sokszor hasznosak is a váratlan módosítások — mondja Pál László kooperáci­ós csoportvezető. — Mert a Korszerű terméket csak korszerű technikával lehet gazda­ságosan előállítani. A Balassagyarmati Fémipari Vállalat­nál magas technikai színvonalon készülnek az alumínium- árúk. A bányatámok gyártásánál a precízen dolgozó forgá- esológépeket alkalmazzák. — kj — kell megrendelni. Hang odafentről — Kicsit lassítja a techno­lógiai kooperációt — tudatják a gyáriak —, hogy ezt már nem mi közvetlenül intézzük, hanem a központi kooperáci­ós osztály... • — Ezzel azt akarják mon­dani, hogy jó lenne saját kézbe venni ezt a munkát is? — Nem, ez megalapozatlan döntés volna — rázza fejét az osztályvezető. — A rugal­mas kooperáiáshoz jó szemé­lyes kapcsolatok kellenek. Ezek a központiaknak meg­vannak, s nem lehet helyet­tük egyik napról a másikra újakat kiépíteni. Nincs okunk panaszra, a kéréseinket figye­lembe veszik. — Ügy látják-e, hogy a koo­perációkban nálunk az em­beri kapcsolatok jelentősége talán kissé túlnő az egészsé­ges határon? — Nem, erre nincs is le­hetőség. Ha valahol kérésre felborítanának egy előre el­készített gyártóprogramot, ar­ra a gyár nagyon ráfizet­ne. Kérésre csak apró mó­dosítások tehetők, amik szin­te nem is érik meg a fárad­ságot. Nagyobb sorrend­csere csak akkor történhet, ha az „atyaúristen” szól, de „ő” nem szól, úgyhogy ma­radnak a jelentéktelen ügyek. Molnár Pál Nem kerülgették a hegyet Ha rövid a kardod... „...toldd meg egy lépéssel!” — Az mondják a mezőgaz- tőleg megrendelőik megelége- Ki ne ismerné ezt a mondást? dasági üzemekben nagyon désére. Kazáron a Zöldmező Termelő- rossz a gépjárművek kihasz- szövetkezetben ismerik. náltsága. PÉNZHANYÖ MEDDŐHÁNYÓ — Van-e valami újdonság a kazáriak tarsolyában az elkö­vetkező esztendőkre? — A hiánycikkek hosszú lis­tája minket is állandóan bosz- szant. Érthető, hogy megpró­— Ahol nem szervezik meg a fuvarozást. A mi kocsijaink csaknem 70, százalékos terhe- _____ ______ S imon István, a termelőszö- lessel közlekednek, vagyis út- bálunk segíteni — természe- vetkezet elnöke egy darabig mintegy háromnegyedét tesen anyagi meggondolások­még csak kerülgette a közös teljes terheléssel teszik meg. bői is — a kialakult helyze- gazdaság határában felhalmo­zott vörös salak meddőhányót, de azután megsokallta a ter­méketlen dombot. ten. Már az idén beindul egy üzemünk, ahol 4—10 millimé­teres szárnyasanyákat gyár­tunk. Ez ugyanúgy kell a hír­nem mindegy hogyan tarják adástechnikai cikkek gyártá- to*an „ sahoz, mint a hajógyáraknak. Igaz ebben a tevékenység­ben sikerült megteremteni a gépkocsivezetők érdekeltségét is. A vezetőknek egyáltalán — Először 1978-ban éreztük, ha nem lépünk nagyobbat az karban a járműveiket miként Kezdetben Üzen1kK^majd! eddigieknél az alapon kívüli vezetik azokat. A hanva^ab­vezetik azokat. A hanyagab- , . , , ......-----„-------- — —. a „„ a de a jelek szerint szükség t evékenységben, bajok lesznek bak, vag> eppen ^ortosabban ]esz a műszakos termelés- a gazdálkodásban. Pénzünk hajtok szi.p summákat fizet- . hetnek be a pénztárba a túl­A tervek szerint 1983-tól már teljes kapacitással dol- — Nemrég egyikük 1700 fo- goznak, s talán egy hiánycik- rintot adott a pénztárba — ke! megint kevesebb lesz azon mondja Kovács Alfonz főköny- a fránya listán, velő , de többen kapnak Nemrégiben egy salakszállí- akar ezer forintot is, ha ta­karékosan bánnak az üzem­anyaggal. nem volt, beruházni nem na­gyon lehetett, munkaerő-feles- fogyasztásért, leggel ugyancsak nem dicse­kedhettünk. Nem maradt más hátra, mint kimérni a meddő salakhegyet. Az elnöknek szerencséje volt, a hegy jó minőségű salakot rej­tett, s mivel igény is volt rá, még az országhatáron túl is, nem kevés pénzt fialt. — A feltárás, válogatás, fel­A munka minőségét így is lehet díjazni.'A kazári terme­lőszövetkezetben így kell, mert dolgozás után 1980-ban már gépkocsijaik 50—60 ezer kilo­tás után megkérdezték á ka- záriakat nem akarják-e vélet­lenül elteríteni a sportpálya-, ra hordott anyagot? Esetleg a teniszpályához nélkülözhetet­len hálót is fölszerelni? hatezer tonnát értékesítettünk. A következő évben 14, idén — ha igaz — 20 ezer tonna salak kerül ki a bányából. Az oszt­rákoknak először 1981-ben szállítottunk ezer tonnát, ez évben lehet, hogy már három­szorosát küldhetjük nekik. métert futnak évente, s hogy „iszákosak-e”, vagy sem egyál­talán nem elhanyagolható kö­rülmény a mai üzemanyag- árak mellett. SZÄRNYASANYA és teniszhaló Akkor válasz. még tagadó volt a — Mit hozott ez nek? közös­— A salakból származó ár­bevétel tavaly 3 millió 700 ezer forint volt, idén már ed­Két évvel ezelőtt alakítottak ki egy új részleget a nagy­üzemben, amelynek a magvát 12 főből álló lakatosbrigád ké­pezte. Ez a jól képzett, jól dig hárommillió jött be. Igény szervezett gárda tavaly már van, anyag van, kapacitásunk hatmilliós árbevételt produ- 3—4 hónapra előre le van köt- kált a szerelési és karbantar- ve. tási munkával, ök készítették A készletek az évtized vé- pé,dáy' a salgótarjáni síküveg- megtérül céia elegendőek íev egv ide- gyar kenteset 1S- Érthető hat, on 1S megterul' ig még biztos bevételt és tisz- akad bőven tennivalójuk. Akiknek a salakdomb tes hasznot jelentenek a tér- Ez<*bfn a 1fékben a Salgo- megfiadzott... melőszövetkezetnek. tar]am Kohaszatl kertiek Egy kis ízelítő, hogy érde­mes tornés’datni azokat a bi­zonyos szürke agysejteket. Mert nagyrészt ennek ered­ménye a tavalyi négymillión felüli eredmény. A mezőgaz­dasági termelésből náluk — minden erőfeszítés ellenére — aligha lehet számottevő ha­szonra szert tenni. A kazáriak ezen próbálnak segíteni, s a kiegészítő tevékenységből szár­mazó forintokat apránként be­fektetik a növénytermesztés­be, állattenyésztésbe. Egyszer is megbízásait teljesítik. Vélhe­Zilahy Tamás GÉPKOCSIVEZETŐK a pénztárnál A kazáriak már a hetvenes évek elejétől foglalkoznak szál­lítási tevékenységgel, kezdet­ben bérfuvarozást vállaltak, de ebben sok volt a bizonyta­lanság és nagy a kiszolgálta­tottság. — Ezt jól mutatja, hogy míg hét évvel ezelőtt kétmil­liós értéket jelentett ez a mun­ka, tavaly már 8 millió volt a bevétel, idén pedig az első fél évben ötmillióért szállítot­tunk árut 11 tehergépkocsink­kal. Miről ír a Szovjetunió Kazahsztán, a Szovjetunió Bizottságának tagja kettős al- második legnagyobb és harma- kálómból méltatja a köztársa- dik legnépesebb köztársasága, ság eredményeit: 60 éves a Mint a szűzföldeket termőre szovjet államszövetség és 250 fordító, gabonatermesztő, nagy éve csatlakozott Kazahszí m nyersanyag- és alapanyag-ter- Oroszországhoz, meló terület tett szert orszá- A Dagesztáni Autonóm Kcz- gos, illetve nemzetközi rang- társaság néhány fejlődési sa­ra. Dinmuhamed Kunajev, a játságát világítja meg A mog- Kazah Kommunista Part első értés magaslatai című cikkben titkára, az SZKP KB Politikai jyj Umahanov, a kis kaukázu­si állam parlamentjének tagja. s zemet sajdító élesség­ber érzékelőidegeibe a fé­nyesre koptatott sinek tü­körjátéka. Pillanatnyi lát- Így kezdődött hát ványnak pompás a vágány- venhat évet megért párhuzamok ide-oda kanyar- szakmai élete, gó, mértani pontosságú vo­nulatának nézegetése, sok köl- ^ tő szült már verset erről, ám nincs idő a további elméláz- Nekem — mondja gatásra. Sínek közötti életek do­az öt- — Hát... Ügy hatezer körül, lom szíve, annak pedig ember — Szóval, megéri most fia- bőgni kell. talon vasutasnak menni? Hát, ami azt illeti, — Elhiheti rólam, hogy az Kisterenyén is, nem vagyok a cég lefizetett Valaki bejön a főnöki Iro- . propagandistája, de azt mon- dába, s kérdi, van-e tolató- az ep- (jóm: meg! Ha létszámunk mozdony? pe,n.. csak kusz°nöt évét be- teljes lenne, még több toltott Szeberenyi László — bac] időhöz — Rengeteget. Fel nem so­rolom az indokaimat, de bi­zonyságként talán elegendő, ha azt mondom: én most szeret­nék ifjú vasutas lenni. Elhi­szi, még az ötvenes évek ele- dobog jén, amikor Gerő meghirdette az Arccal a vasút felé! moz- főnöki iro- galmat, a legjobb élmunkások meg vezetők sem kerestek Nincs!” — tárja többet hat-nyolc száz forint­sza- szét a — Meníen már arrébb I01TOU s“Derfí'1 L,aszio had időhöz is juthatnánk, menjen mai a nem kezdodott ilyen kétség- bar P7 =, mostani is elóa ah mester, vagy ha akarja száll- beesetten a sorsom NaSy. ,bar ez a m°?tani }? e??f ah'-ion fel. mert indulnánk! — _ ! hoz, hogy jól kipihenjük má­jon fel, mert muuuwu^ apám, apám, annak testvérei, teremt le egy dörgedelmes sgj. mjn(jenki, akit a tágabb nang, amire nem illik vissza- családból ismerek vasutas szólni: fi vonatoknak mindig volt, vagy az. Úgyhogy m,m­káséveimet, én is a MÁV-nál kezdtem. És ezek után elhi­szi, hogy erre senkinek sem kellett rábeszélni...? Ez a Szeberényi — több hasonló nevű van lük itt a kisterenyei vasútál mennie kell! — Így volt ez negyven­négyben is, amikor én vas­utas lettem, — emlékezik Já­szai Nagy József, a kistere­nyei állomás árupénztárosa. — Ebben az eléggé kataszt­rofális időben kerültem a fe- lomáson — hetvenkilenctől rencvárosi segédtisztképző szolgál a forgalomnál. Most vo- tanfolyamra, s ment is min- natfékező, s újítja meg vö­dén április harmadikáig, mint natvezetői vizsgáját, amely, a karikacsapás. Akkor, dél- míg katona volt — most sze- előtt tíz órakor — míg élek relt le, néhány hónaooal ez- el nem felejtem edátumot—, előtt — érvényét vesztette, történt a legelső nagy sző­ri gbombázás Magyarorszá­gon, éppen ef? vasúti csomópont ellen. Óvó­helyünket telitalálat érte, s hatvan hallgató közül har­mincegyen haltak meg. Jó­magam délelőtt tíztől fél ötig feküdtem súlyos sebesülten egy társam hulláján, míg a honvédségi mentőalakulatok ki nem ástak a romok alól. Én voltam az utolsó élő a lent sok idősebb megirigyelheti, maradottak közül. — Mert sok? gunkat. — És az udvarlás? Nevet: — Ráérek még arra, bár ott- .. , _ - . hon szívesen megnősítenének Y“™* *' van kezét a főnök és ma- nál... No, és az akkori körül­juthatnánk, gyaráz: mények... És most meg. No, — Egyetlen román dízel he hagyjuk ezt, nern szeret­van nekünk és Nagybátony- ném, ha idealizálnám mások nak erre a célra, de az hol szerint a jelen állapotait, jó, hol nem. Így gyakorta — Mert baj van még, ugye? kényszerülünk .állásra. Vagy — Mindenütt akadnak ki­ha minden kötél szakad, elő- sebb-nagycbb problémák, amiket aztán megoldunk. felfűtjük. Szerencsére, van belőlük itt néhány tartalék­ban. — És egyébként? — Hát.... megyegetnek a ★ napok. , — Magának is? — nézek — Ilyen szép az élet mos- Jászai Nagy Józsefre. (Aki— mind-mind az. Soroljak tanság a kisterenyei állomé- nem mellékesen! — negyven- másokat? son? ötös párttag, két éve párttit­Kecskés Vendel állomás- kár itt az állomáson, s tagja int megszólal a mega­főnök kissé elgondolkodva vá- a nagyközségi párt-végrehaj- fon — ráismerek a laszol: tóbizottságának Még előtte sztentori hang tulajdonosára: — Nem mondhatnám, hogy pedig nyolc esztendőn ke- Fekécs Lajos az, az öreg for­________— Én, ne vegye nagyképű- munkánkat valamiféle nagy resztül volt a vasúti körzet falmi szolgálattevő, talán az n agy °budapesti sé”nek- hogy ilyet mondok, gondok akadályozzák. Leg- szakszervezeti titkára.) utolsó évét szolgálja a vasút­tudja nálunk ez egyébként feljebb létszámilag vagyunk — Nekem is Nézze, ötven- nal a nyugdíj előtt — s be­mar. De tudja, először meg- szerzem ezt a néhány vizs­gát, hogy nyugodtan nézhes- mert sek a jövőbe, belő­— Magán kívül van-e még vasutas a családban? Elmosolyodik: — A nagyapám is az volt. szegény megboldogult; az apám, az öcsém, annak a tia, sz én lányom és a vejam is még sem szokás, ennél a cégnél szeretném letölteni az élete­met. — Ennyire tetszik a vasút ? — Nézze! Nekem itt sem­kevesen. Bár az is teljes hat éves elmúltam, alig van mondja: lenne itt, ha kötelező érvény- már hátra bő három észtén- — Személyvonat indul bal­nyel nem kellene a budapes- dőm a nyugdíjig, de addig is ra> az első vágányról, Mátra­novák—Homokterenye állo­ti állomások forgalmának si- igyekszem hasznosan eltölte- ma lebonyolítására húszon- ni a szolgálati időt. Hivata- . , . három emberünket ott tény- los és társadalmi munkával. ELÄE ba Yesszuk kedietni. De mi. függetlenül - Életét szentelte eddig gyelembe, hogy fiatal va- attól. bogy ez az állapot itt ennek a rossz szájízzel mön másig. Igen, A vonatok mennek... mindig „iri «I 4. 4. • ai ca. cxa. ctiiciyuL íiu enneK d. robbz bzdjíz^iei inon­fL .dő«hK ® “ túlóráztatásokhoz vezet, meg- dott vaskalapos, szigorú cég­éltjük a helyzetet. Hiszen a nek. Milyen különbséget lát főváros még most is a forga- jelen és régmúlt között? Karácsony György Kifejti, hogy a más szovjv.t népekkel való szoros és tar­tós kapcsolatok, valamint az orosz nyelv elterjedése ellené­re hogyan maradnak fenn a Dagesztánt lakó seregnyi nép hagyományai, és a vezető szervekben miként kapnak he­lyet a legkisebb lélekszámú népek \ képviselői is. Hol a „másik” értelem? — kérdezi V. Kjucsarjanc, a tu­dományos témák színes stílu­sú feldogozója. Arról, hogv más égitesteken is létezhetnek fejlett civilizációk, a szovjet tudósok véleménye is megossz­uk. A világszerte elért kutai ■- si eredményeket hasonlított- ü össze a közelmúltban Tall in it ban rendezett nemzetközi kon­ferencián, amely a földön kí­vüli értelem létezését vizsgá­ló SETI-program keretében ke­rült sorra. A fentieken kívül még számos időszerű és érde­kes olvasmánnval szolgál a Szovjetunió című képes folyó­irat júliusi száma. DISNEY-ORSZÁG a SIVATAGBAN A szaúd-arábiai kőolaj-:;*- rályság három tartományá­ban építenek az amerik--'5 Disney-ország mintájára szó- rakozóparkokat. Szuian A b- dallah sejk egy szupergazdf a szaud-arábiai üzletember, és az ország más kereskedői célból átszámítva nyolc fél milliárd schillinsgel rész­vénytársaságot alapítottak. Ennek a „mesebeli” beruhá­zásnak az összköltségeit , 26 milliárd schillingre becsülik NÓGRAD — 1982. július 11., vasárnap

Next

/
Oldalképek
Tartalom