Nógrád. 1982. július (38. évfolyam. 152-178. szám)
1982-07-09 / 159. szám
Leony'd Brezsnyev felhívása Reaganhoz » Egyre aggasztóbb a helyzet Bejrútban A Libanonban és különösén annak fővárosában, Bejrutban mind jobban éleződő helyzet kapcsán Leonyid Brezsnyev felhívással fordult Ronald Reaganhoz: tegyen meg mindent, ami az Egyesült Államoktól telik, annak érdekében, hogy Libanonban véget vessenek a vérontásnak, hogy megállítsák a libanoniak és palesztinok — asszonyok, gyermekek és öregek — izraeli csapatok által történő barbár megsemmisítését. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke felhívásában hangsúlyozta. hogy ma egyetlen felelős államférfi sem, a föld egyetlen becsületes embere sem maradhat érzéketlen azok jajszava iránt, akik az izraeli' megszállók keze ől pusztulnak el Libanonban. Azokkal a megnyilatkozásokkal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok elvben készen áll amerikai csapat- kontingest küldeni Libanonba. Leonyid Brezsnyev figyelmeztette az Egyesült Államok elnökét: amennyiben ez valóban bekövetkezik, a Szovjetunió e tény figyelem- bevételével fogja alakítani politikáját. A szovjet államfő kifejezte reményét, hogy a libanoni események e kritikus percében a felelősségérzet és a józan ész fölébe kerekedik a konjunkturális számításoknak és az Egyesült Államok minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy az izraeli agresszió megszűnjék, és hogy az Egyesült Államok és közel-keleti kiküldöttjének ténykedése ne szolgáljon fedezésül az izraeli agresszió folytatásához és a palesztin arab nép megsemmisítéséhez. A hatodik amerikai flotta öt hadihajója készen állna, hogy partra tegye Nyugatsít jlOTBsa Bejrútban a tengerészgyalogosokat. Nem született azonban megállapodás a sok- nemzetiségű békefenntartó erő felállításáról, jellegéről, összetételéről, szerepéről. Bejrúti kormányforrások mindazonáltal azt állítják, hogy befejező szakaszukba jutottak a legnagyobb titoktartás mellett folytatott tárgyalások. A nézeteltérések fokára jellemző, hogy amíg Washington és Tel Aviv álláspontja szerint az amerikai részvételre alapozott multinacionális haderő legfőbb feladata a Nyugat-Bejrútban bekerített hatezer palesztin fegyveres „eltávolítása”, addig Libanon ENSZ-nagykö- vete szerint ennek a kezdeményezésnek a libanoni válság átfogó rendezését, valamennyi idegen erő, köztük az izraeli megszálló csapatok kivonását kell szolgálnia. A Palesztinái Felszabadítási Szervezet tovább ment és azzal az igénnyel állt elő, hogy az amerikai, francia és egyéb csapatokból szervezett béke- ifenntartó erőket az ENSZ felügyelete alá kell helyezni. Safik El-Vazzan libanoni miniszterelnök a haladó nemzeti mozgalom, a szunnita és síita mohamedán szervezetek, valamint a PFSZ vezetőivel folytatott megbeszélések után határozottan elvetette az amerikai—izraeli elképzelést, hogy a multinacionális erők csupán a palesztin gerillák kivonása, eltávolítása után lépnének akcióba, azaz a Nyugat-Bej rútot bekerítő izraeli csapatok lehetőséget kapnának arra, hogy az így támadt űrt kihasználva támadást indítsanak a védtelenné vált palesztin menekülttáborok ellen. Vazzan azt az egyeztetett álláspontot képviseli, hogy a részleges izraeli csapatvisz- szavonásnak, a nemzetközi ütközőövezet létrehozásának feltétlenül meg kell előznie a palesztin gerillák eltávozását. Nyugat-Bej rút szerda esti ágyúzása ismét jelezte, hogy Izrael maximális engedményeket próbál kicsikarni a PFSZ-től és a libanoni kormánytól. Csütörtökön mái aggasztó méreteket öltött Nyugat-Bejrútban az izraeli blokád okozta élelmiszer-, gyógyszer- és üzemanyaghiány. Közben az izraeli rádió arról számolt be, hogy a víz- és az áramszolgáltatás helyreállítása után Tel Aviv új módszerekkel szándékozik súlyosbítani a külvilágtól elszigetelt városrész blokádját. A PFSZ szóvivője megerősítette, hogy a palesztin gerillák nem hajlandók amerikai hajók fedélzetén elhagyni Bejrútot, de elképzelhetőnek tartja, hogy amerikai csapatok is csatlakozzanak • a libanoni csapatszétválasztást biztosító nemzetközi erőkhöz. Csütörtökön virradóra az izraeli tüzérség ismét lőtte a Szovjetunió bejrúti nagy- követségét és a kereskedelmi kirendeltség épületét. Az utóbbi súlyos károkat szenvedett. A lövedékek becsapódását követő tűz oltása közben egy személy megsérült. Két héten belül ez volt a harmadik támadás, ,amelyet az izraeli csapatok a Bejrútban lévő szovjet külképviseleti szervek épületei ellen intéztek. Az izraeli tüzérség nem csupán hagyományos, hanem a nemzetközi konvenciók által tiltott lövedékeket is használt. Az izraeli hadseregnek ezekért a tetteikért a teljes felelősség a nemzetközi jogi normákat semmibevevő izraeli kormányt terheli. (MTI) fogadta Imelda Harcost Tyihonov Nyikolaj Tyihonov, az sZKP KB PB tagja, a Szovjetunió miniszterelnöke csütörtökön a Kremlben fogadta Imelda Marcost, a Fülöp-szigeteki Köztársaság környezetvédelmi és le'.epüléspolitikai miniszterét, Nagy-Manila főpolgármesterét. Á felek megelégedéssel állapították meg, hogy a Szovjetunió és a Fülöp-szi- getek kapcsolata — a Ferdinand E. Marcos Fölöp-szige- teki köztársasági elnök szovjetunióbeli látogatása óta eltelt hat esztendő alatt — jelentősen fejlődött és konkrét tartalmat kapott A nemzetközi kérdéseket érintve, Imelda Marcos nagyra értékelte a Szovjetunió békekezdeményezéseit, s külön kiemelte Leonyid Brezsnyev személyes fáradozásait az emberiség békés jövője érdekében. A tárgyaló felek kijelentették, hogy a Szovjetunió és a Fülöp-szigeteki Köztársaság közös érdeke a béke megszilárdítása, a nemzetközi feszültség enyhítése, a fegyverkezési hajsza megfékezése, az emberiség megmentése a nukleáris katasztrófa veszélyétől. (MTI) Nagy, és kis országok Európa — A Falkland-válságnak kellett bekövetkeznie ahhoz, hogy ismét nyilvánvalóvá váljék: Európa változatlanul meghatározó szerepet lóit be világunkban. Anglia ugyan szigetország, földrajzi értelemben nem része a szárazföldnek, de történelmével, teljesítményével jellegzetesen európai hatalom, és ebben a minőségben okozott bonyodalmat a dél-atlanti, térségben. HANYATLÓ KONTINENS? ., .Nem arról van szó, mintha a kontinens világpolitikai szerepe bármikor kérdésessé vált volna. Mégis, voltak, és vannak elméletek, amelyek hanyatlást, visszaszorulást emlegettek. Vannak, akik az úgynevezett szuper- hatalmi érvet emlegetik. A két vezető világhatalom tartják némelyek Nyugaton, s ez divatos szemlélet — akkora fölényben van a fegyverkezésben, hogy rajtuk kívül mindenki más csupán másodrendű tényező. Mások a harmadik és a negyedik világ föltörekvésére hivatkoznak. A születésnövekedést, a népességgyarapodást tekintve Európa csakugyan hanyatló korszakába jutott. A ielek szerint 2000 tájékán iöldünk lakosságának döntő többsége afrikai, ázsiai és latin-amerikai lesz, s ennek a gazdaságban, a »olitikéban érezhetők lesznek a következményei. Kétségtelen, e vélemények nem teljesen megalapozatlanok. A gyarmati korszak végeztével az eddig leigázott földrészeknek nem csak több helyet kell adni a politikai világban, hanem ideje fölismerni és elismerni ez ősi kultúráknak az emberiséget gazdagító munkáját. Ne feledjük, ezek ráadásul gyakran az európai kultúrkörnek kialakítói és serkentői voltak. ITT SZÜLETETT ESZME Mindazonáltal semmi ok nincs arra, hogy Európa lemondjon a nemzetközi viszonyokat alakító, befolyásoló hivatásáról? A történelem alakította úgy, hogy az elmúlt évezredben Európa volt az egyetemes kultúra és tudomány bölcsője és ez a korszak mindörökre a közös civilizáció része marad. Akkor is, ha belátható időre a földrész kettészakított marad: az egyik felén — növekedési nehézségeik ellenére — fejlődnek és gyarapodnak a szocialista társadalmi berendezkedésű államok, a másik felén .• tőkésrendszer túlélésének különböző formá/t alakítgat iák. Korántsem mellőzhető té*iy, hogy a konfrikvilágtényező tuskorszakban született nagy eszme, a békés egymás mellett élés Európából Indult ki, itt jutott eddig a legteljesebben érvényre, hiszen immár három és fél évtizede — szerencsére — Európa nem ismeri földjén a fegyveres konfliktust. És ennél jóval többről van szó. Helsinki szelleme újat adott a világnak. Pozitív példát, hogy az együttélés gyakorlati tettekre váltható. Tény ez, amelyen az sem változtat, hogy — Európán kívül álló okokból — az utóbbi hónapokban lehűlt a nemzetközi légkör, ami visszahat földrészünkre. A madridi értekezlet vontatottsága, mértéktelen elhúzódása jelzi ezt a változást. Ugyanakkor még az ilyen visszaesések sem tették tönkre Európa belső együttműködését, jóllehet tagadhatatlanul fékezik. A gazdasági hajlandóságot mutatja a Szovjetunió sokágú szerződésrendszere N.vugat-Európa vezető államaival a földgáz- vezeték megépítéséről. Olyan érhálózat lehet ez Európa testén, amelynek az elágazásai elérnek Nvugat-Németor- szágig és Franciaországig, Hollandiáig és Olaszországig. Földrészünk két részének kooperációs hajlandóságát mutatja, hogy az Egyesült Államok mai vezetésének a gánié NÖGRÁD - 1932. július 9., péntek j Magyar-francia tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról) Michel Vauzelle, az elnöki palota szóvivője Hubert Vedrl- ne, a köztársasági elnök főtitkárságának technikai szakértője, Paul Guimard, a köz- társasági elnök főtitkárságának munkatársa, Pierre Morei, a köztársasági elnök kabinetjének munkatársa, Jacques Andreani, a külügyminisztérium politikai igazgatója, Bertrand Dufourcq, a külügyminisztérium európai igazgatója, Jerome Clement, a miniszterelnök kabinetjének technikai tanácsadója, Harris Puisais, a külügyminiszter különleges megbízottja és Jacques Le- compt, Franciaország budapesti nagykövete. A plenáris tárgyalásokon Kádár János és Francois Mitterrand tájékoztatta a résztvevőket négyszemközti megbeszélésükről, amelyen áttekintették a nemzetközi élet időszerű kérdéseit, s a két ország helyzetét, kapcsolatainak alakulását. Értékelésük szerint tárgyalásukat őszinte, Mittenand nyílt, jó légkör, a kölcsönös érdeklődésre számottartó témák felelősségteles és konstruktív megközelítése jellemezte. Ugyancsak hasznosnak minősíthetők a magyar és a francia vezető politikusoknak a délelőtti órákban — a négy- szemközti találkozóval egy- időben — megtartott eszmecseréi is, amelyek eredményeiről a plenáris megbeszélésen számoltak be. Marjai József és Veress Péter Michel Jo- bert-rel, Púja Frigyes Claude Cheysson-nal, Méhes Lajos Jean-Pierre Chevenement-nel, Köpeczi Béla és Tétényi Pál pedig Jack Langgal tárgyalt. A magyar—francia kapcsolatok különböző területeiről szólva mindkét fél értékelése szerint érzékelhető az együttes szándék, a politikai akarat, s megvannak a lehetőségek is a kölcsönösen előnyös együttműködés további bővítésére, kiterjesztésére. Egybehangzó vélemény volt, hogy a francia elnök magyarországi látogatása jól szolgálja e törekvés gyakorlati megvalósílátogatáscmak tását. Közös álláspont alakult ki abban, hogy a rendszeres politikai párbeszéd mind a kétoldalú, mind a nemzetközi kérdések megoldására irányuló törekvésekben alapvető fontosságú. Kifejezték mindkét fél érdekeltségét abban, hogy az utóbbi években erősödő — ám még számos kiaknázatlan lehetőséget rejtő — gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok az eddigieknél is gyorsabban fejlődjenek: így a termelési kooperációk megvalósításában, a műszaki-tudományos együttműködésben. A két nép szellemi értékeit glz- dagító, gyümölcsöző kulturális kontaktusok jövőjéről is biztató, a közös munka számos lehetőségét, területét felsorakoztató kép rajzolódott ki a tárgyalásokon. Délután Francois Mitterrand és kísérete a dunavarsányi Petőfi Termelőszövetkezetet kereste fel. A látogatásra elkísérte Losonczi Pál és Púja Frigyes is. (MTI) visszhangja A Le Monde című tekintélyes napilap részletesen ismerteti Francois Mitterrand elnök látogatásának eddigi eseményeit. A dé után megjelenő lap Budapesten tartózkodó tudósítója elsősorban a szerda este elhangzott pohárköszöntőket részletezi. Mitterrand beszédét 11-azt emeld ki, hogy budapesti látogatását „a kelet— nyugati párbeszédhez vezető legrövidebb útnak” tekinti. Kádár János poháköszöntőjé- ből azt a megállapítást idézi, hogy Magyarország szövetségeseinek hű szövetségese és partnereinek megbízható partnere. járni a kelet—nyugati kapcsolatok alakításában. Kérdés azonban, hogy az Egyesült Államok miképpen ítéli meg a gazdasági együttműködés csatornájának lefektetését Budapest és Párizs között, s nem válik-e ez majd az Atlantióceán két partján újabb kölcsönös bizalmatlanság forrásává. A lap idézi Mitterrand elnök tárgyalópartnerének, Kádár Jánosnak a Le Monde számára adott nyilatkozatát, amelyben az MSZMP KB első titkára elutasította az önellátás gondolatát, hangsúlyozva, hogy országa fejleszteni kívánja gazdasági kapcsolatait a tőkésállamokkal is. (MTI) Japán szállít a Szovjetunióba Tokiói kormánykörök közlése szerint a Komacu Szeisza- kuso iparvállalat megkezdhette a Szovjetunió által korábban rendelt különleges csőfektető berendezések behajózását. Az amerikai kérésre eddig késleltett szállítások felújításának engedélyezése ösz- szefügg azzal, hogy a Reagan- kormányzat a japán fél ismételt sürgetése ellenére sem mentesítette a megszigorított amerikai gazdasági rendszabályok hatálya alól a szaha- lini közös szovjet—japán kőolaj- és földgázfeltárási vállalkozást Noha a Komacu-üzlet és a szahalini munkálatok között eredetileg nem volt kapcsolat, megfigyelők úgy vélik: a külkereskedelmi és ipari minisztérium ily módon kíván nagyobb nyomatékot adni a tengerentúli szankciókkal szembeni rosszallásának. A Komacu tavaly nyáron 390, novemberben pedig újabb 495 olyan berendezés expótjáról kötött megállapodást a szovjet partnerral, amely földgáz- és kőolajvezeték fektetéséhez szükséges. Washington a lengyelországi események ürügyén decemberben meghirdetett rendszabályainak megfelelően nem engedélyezte a Komacu amerikai vetélytár- sának, a Caterpillar társaságnak 200 berendezés exportját, s a japán kabinetet hasonló lépésre akarta rávenni a szigetországi céggel szemben. Tokió ugyan a szerződésnek a szankciók előtt történt aláírására hivatkozva ezt elutasította, később mégis nem hivatalosan felszólította a Ko- macut a szállítás elhalasztására. A szahalini vállalkozás körül kirobbant vita nyomán azonban — az amerikai eljárást nehezményezve — most végül is megadta az engedélyt a szállításhoz. Egyidejűleg a japán fővárosban azt is nyilvánosságra hozták, hogy a kormány valószínűleg még ezen-a héten levélben, vagy egyéb formában hivatalosan is tájékoztatja az Egyesült Államokat: képtelen alkalmazkodni a megszigorított amerikai szankciókhoz, és így nem fog beavatkozni a szállításokba. Japán ezzel — az Európai Gazdasági Közösséghez hasonlóan — szintén egyértelművé akarja tenni elutasító álláspontját a június 18-án bejelentett reagani intéz<edese- ket illetően.' (MTI) Illegális rádióadót foglaltak le Varsóban Mitterrand francia köztársasági elnök magyarországi látogatására élénk figyelmet fordít a japán sajtó. A Jomi- uri Simbun csütörtökön emlékeztet: az elnök beiktatása óta első ízben tesz látogatást szocialista országban, s mostani utazása a baloldali francia kormány kelet-európai diplomáciájának kezdetét jelzi. A Mainicsj Simbun párizsi tudósítójának részletes csütörtöki jelentésében rámutat: az elnök látogatására olyan időpontban kerül sor, amikor a Szovjetunióval és a kelet-európai szocialista országokkal ápolt kereskedelmi kapcsolatok kérdésében elmélyültek az ellentétek az Egyesült Államok és Nyugat-Euró- pa között. Mitterrand — írja — a francia—magyar gazdasági érintkezés szorosabbra fűzésével jó példával óhajt elöl csoskodó szándéka, szembeszegülése ellenére kötötték meg a szerződéseket. ÚJ NAGYSÁGRENDEK Két másik összetevő ugyancsak Európa világtérnyező szerepe mellett szól. Az úgynevezett atomklubban, a nukleáris fegyverekkel eddig rendelkező hatalmak körében a Szovjetunión és az Egyesült Államokon kívül két nyugat-európai állam is részt vesz: Nagy-Britannla és Franciaország. Ma még beható viták folynak arról, hogy ezeket a „nemzeti" jellegű fegyvereket mennyiben vonják be a stratégiai korlátozás rendszerébe, de abban senki sem kételkedik: kellő időben ez is része lesz az újrakezdődött SALT-folya- matnak. Végül új jelenséget látunk a nagyságrendek értékelésében. Európát a nemzetközi színtéren már nem csupán valóságos nagyhatalmak és a középhatalmak képviselik, hanem mindinkább szóhoz jutnak a kisebb országok. A legközvetlenebb példa rá Magyarország világpolitikái szerepe. Ha csupán a nagyobb mozgásokról beszélünk: Kádár János nemrég járt a Német Szövetségi Köztársaságban, és most került sor Mitterrand francia államfő budapesti látogatására. Természetesen más európai kis országok is kiveszik részüket a „nagy diplomáciából”. S ez szintén hozzájárul ahhoz, hogy Európa hallatja szavát a világkapcsolatok alakításakor. Várkonyi Tibor Illegális rádióadót foglaltak le a lengyel belügyminisztérium munkatársai Varsában — jelentette a lengyel televízió szerda este. A rádiót Roger Noéinál, egy magát anarchistának mondó belga állampolgárnál találták meg a lengyel hatóságok. Az ultrarövidhullámé adóberendezést, az antennavezetéket és az összecsukható antennát abA mauritiusi parlament egyhangúlag megszavazta azt a törvényt, amely az ország területévé nyilvánította Diego Garda szigetét. Mint ismeretes, Diego Gardát 1966- ban Nagy-Britannia katonai célokra átadta az Egyesült Államoknak. A Pentagon a szigetet az Indiai-óceánon lévő legnagyobb amerikai katonai támaszponttá alakítóiban a gyógyszerküldeményben rejtették el, amelyet a belga külügyminisztérium engedélyével a lengyelországi internáltaknak küldtek. A lengyel biztonsági szervek Noéit akkor vették őrizetbe, amikor a rádióadót a „Szolidaritás” illegális rádióállomása munkatársainak próbálta átadni. E rádióállomás szervezőit július 5-én tartóztatták le. .MTI) la át. Mint Paul Beranyer, Mauritius pénzügy minisziere kijelentette, a szigetek feletti szuverenitás visszaszerzése érdekében kormány’* diplomáciai lépéseket tenni, így különleges biz n Ságot neveztek ki, amely a szigetek hovatartozásán^ k kérdését n'emzdközi bíróság elé fogja terieszc t.Wl) Mauritius visszaköveteli Diego Gardát
