Nógrád. 1982. július (38. évfolyam. 152-178. szám)

1982-07-08 / 158. szám

GYÁSZJELENTÉS Mély fájdalommal tadatjuk, hogy a szeretett férj, édesapa, nevelőapa, após és nagyapa GORDOS FERENC 55 éves korában tragikus hir­telenséggel elhunyt. Temetése 1982. július 8-án 15 órakor lesz a zagyvapálfalvai alsó temető­ben. A GYÁSZOLÓ CSALAD köszönetnyilvánítás Köszönetét mondunk mind­azoknak, akik drága édes­anyánk, nagymamánk SÁNDOR H. FERENCNE temetésén részt vettek, sírjára koszorút, virágot helyeztek, és részvétükkel fájdalmunkat eny­híteni igyekeztek. A GYÁSZOLÓ CSALÁD Á Ladoga-tó A 18 400 km2 vízfelületű La- doga-tó, Európa egyik legna­gyobb tava, három nagy fo­lyótól kapja a vizét és más kis folyóktól is, egy folyót pedig el is indít: a Névát, amely­nek partjain Leningrad is fek­szik. A tó vize veszélyes, nyugodt kéksége csalóka, az egyik pil­lanatban még felhőtlen felet­te az ég, azután hirtelen fel­támad a szél, felkavarja a vi­zet. hatalmas hullámok ke­letkeznek. A Ladoga-tó viha­rai azonban nemcsak hirte­lenségük és félelmetességük miatt érdekesek, hanem azért is, mert mindig csak nappal jelentkeznek, estére már min­den újra lecsendesedik. Egy másik jelenség — az okát nem tudják —, amikor a tó vize „dörög”. A hatalmas, fülsike­títő, mennydörgésszerű hang a víz mélyéből indul el, erősöd­ve tör felfelé, egyre jobban szétterjed, míg úgy érezzük, mintha csata zajlana a tavon, majd egy idő múlva minden ismét elcsendesedik. A tavon ötven kis sziget van, közöttük a legnagyobb a 10 km hosszú és 6 km széles Valaam, amelyről már a tize­dik századi krónikában is szó esik, és amelyről híres művé­szeti alkotások is születtek, például Ivan Siskin orosz festőnek az Orosz Képzőmű­vészeti Akadémia aranyérem­mel kitüntetett képe, vagy Csajkovszkij első szimfóniája. Az első telepesek még csak a puszta sziklákat, a hatal­mas köveket és a sarat talál­ták a szigeten. Sokáig tartott, míg zsákokban termőföldet hordtak oda, fákat, bokrokat, virágokat ültettek, embertelen erőfeszítéssel kutakat ástak. Most a sziget a tóval együtt idegenforgalmi látványosság. Fáit, a tölgyeket, cédrusokat, jegenyefenyőket gondosan ápolják, karbantartják a régi kolostorépületeket és a bonyo­lult csatornarendszert, ame­lyen át a turisták bejuthatnak a sziget belsejébe. Kedvelt madaraink a fecskék Az ÜM Salgótarjáni Sík­üveggyár felvételre keres férfi munkaerőket betaní­tott munkakörök betöltésé­re, valamint középiskolai végzettséggel rendelkező fiatalokat LABORÄNS MŰSZAKI RAJZOLÓ ÉS BÉRELLENÖRI MUNKA­KÖRÖK BETÖLTÉSÉRE. Jelentkezés a gyár munka­ügyi osztályán. Cím: ÜM Salgótarjáni Sík­üveggyár. 3104 Salgótarján, Budapesti út 29. Magyarországon három fecs­kefaj .él, közülük a füsti- és a molnárfecske kizárólag az ember ^özeiében, falvakban, városokban, a partifecske fő­ként a folyók, tavak kör­nyékén, ahol elhagyott só­derbányákban, meredek part­oldalakban fészkelnek. A füstifecske színezete acél­kék, homloka és torka rozs­davörös, alsóteste fehér vör- henyes árnyalattal. Nagyon jellemzők az öreg madarak hosszú faroktollai (képün­kön), ezek a frissen kirepült fiatalokon még hiányoznak. A füstifecske épületek belse­jében, istállók gerendáin, tornácok alatt fészkel. Ottho­na felül nyitott, a madarak az apró sárgalacsinok közé hosszú fűszálakat építenek be. A molnárfecske felül ugyan­csak acélkék, de háta és egész alsóteste hófehér, ez a házak körül keringő ma­darakon mindig jól látszik. Rendszerint több madár él együtt a fészkek néha szoro­san egymás mellett épülnek az eresz alatt, vagy a mo­dern épületek erkélyeinek szögleteiben. A molnárfecs­ke fészkéből hiányoznak a fű­szálak, teljesen zárt épít­mény, csupán egy keskeny bejárónyílást találunk rajta. A három hazai fecskefaj közül a partifecske a leg­kisebb, színezete felül barna, alul, a begyén át húzódó ugyancsak barna örvet leszá­mítva, piszkosfehér. Fészke- lésmódja teljesen eltér a füs­ti- és molnárfecskétől. Az apró madarak hihetetlenül nagy munkával vízszintes lyukakat fúrnak a meredek folyópartokba, vagy a sóder­bányák oldalába, és annak végében, méternyi mélyen költik ki tojásaikat, és neve­lik fiókáikat. Mindig telepe­sen fészkelnek, legalább né­hány tucat, de gyakran több száz pár él egymás közelé­ben. Fiókanevelés idején úgy repkednek a telep körül, mint a méhek a kaptár közelében. Közben szinte szünet nélkül hallatják halk, sok finom „zs”-betűt tartalmazó hang­jukat. Fecskéink valamennyien vándormadarak, a téli hóna­pokat Afrikában töltik. Ta­vasszal legkorábban, már­ciusban, a füstifecske érke­zik, de a fészkelőhely köze­lében csak áprilisban jele­nik meg, körülbelül ugyan­akkor, amikor a molnárfecs­kék és a partifecskék érkez­nek haza Afrikából. Ha az időjárás kedvező, mindhá­rom faj kétszer nevel éven­te fiókákat. A molnárfecske második költése gyakran el­húzódik, ilyenkor még szep­tember második Cetében is láthatunk etető madarakat. Ezek a megkésett fecskék azonban a többnyire szép őszi időben még minden ne­hézség nélkül eljuthatnak a tengerpartra, és onnét to­vább a telelőhelyekre. A fecskék kizárólag repü­lő rovarokkal táplálkoznak, kora hajnaltól alkonyaiig a levegő országútjait járják. Hűvös, esős napokon viszont, amikor a rovarmozgás a ma­gasban megszűnik, gyakran megfigyelhetjük őket a lege­lő gulya körül, vagy tavak felett suhanva, ahol a szár­nyaikkal felvert rovarokat szedik össze. A fecske és a gólya min­dig a magyar ember kedves madarainak számítottak, sok költemény emlékezik meg róluk, és talán éppen ezért tűnik furcsának, hogy újab­ban egyre több olyan esetről hallunk, amikor fiókáikkal teli fecskefészkeket vernek le, nemegyszer intézménye­sen, csupán azért, mert a kicsinyek ürüléke a járdára, vagy a fal tövébe hullik. Pe­dig néhány perces munkával, egy kartonlap, vagy deszka­lap felerősítésével megelőz­hetnék a bajt. Védjük a fecskéket! Nem csak azért, mert tavasztól őszig a levegőben mozgó ro­varokat tizedelik, hanem el­sősorban azért, mert itt élnek közöttünk, s kedves csicser­gésükkel, szüntelen repkedé- sükkel életet visznek a be­tondzsungel szprke egyhan­gúságába. Az új lakótelepek első madárvendégei csak­nem mindig a molnárfecskék. Fogadjuk őket szeretettel, és Örüljünk, ha éppen a mi er­kélyünk szögletébe kezdik építeni apró sárdarabkákból álló művészi otthonukat! S. E. Dalszerző és zongorista Rajnwmd Pauisz lett nép­művész a Szovjetunió egyik legnépszerűbb zeneszerzője és zongoristája, akinek nevét kül­földön is jól ismerik. Több mint húsz esztendeje foglal­kozik könnyűzenével. Számos musicalt, sok száz dalit és film­zenét írt. 1936-ban született Rigában, édesapja üvegfúvó volt Szü­lővárosában tanult, ott végez­te el a zeneiskolát, majd a konzervatórium zongora tan­szakát Később a rigai eszt- rád zenekarban és más dzsesszzenekarokban játszott nagy sikerrel. Rajmund Pauisz mint vir­tuóz dzsesszzongorista vált híressé. A 60-as évek elején kezdett zeneszerzéssel is fog-' lalkozni, ekkor egy időre még a koncertezést is abbahagyta. Több mint háromszáz dalt írt, amelyek közül sok igen népszerű, több hazai és nem­zetközi verseny győztese. Leg­ismertebb dalai közé tartozik a „Neked írom ezt a zenét”, „A dob”, „A mester”, a „Ré­gi órák” és a „Hogy volt” cí­mű. Műveit sok énekes reperto­árjában megtalálhatjuk. Az utóbbi időben Álla Pugacso- va is énekli nagy sikerrel Rajmund Pauisz dalait. Ké­pünkön: Rajmund Pauisz a zongoránál. Óriás teknőcök A Szécsényi Szolgáltató Szö­vetkezet jó kereseti lehetőség­gel azonnali belépéssel fel­vesz betanított és szakkép­zett varrónőket. Jelentkezni a szövetkezet központjában. Szé- csény, Rákóczi út 86. A Budapesti Állat- és Nö­vénykert új szerzeménye, a hetven kilo­gramm súlyú szenegáli óri­ás teknős, amely nagy sikert arat a gyer­mekek körében. Most már két „péncélhátú” óriása van az állatkertnek. A teknőcök köny- nyen elbírják a hátukon „lo­vagoló” 4—5 éves gyereke­ket. Volt, de már nincs... Érthetetlen, ha valamit megteremtünk, akkor miért en­gedjük azt tönkremenni! A Kercseglaposról van szó, Salgó­tarján egyik, valamikor nagyon közkedvelt kirándulóhelyé­ről. Azért valamikor, mert régebben a hétvégeken megtelt kiránduló emberekkel, akik családostól lepték el a Karancs ölének ezt a szép tisztását, ma pedig itt-ott lézengenek arra kirándulók, mert már nincs hely ahová letelepedhetnek. A természet ugyanis visszahódítja magának a területet, sűrű bozótok nőttek fel, kórók virítanak a rét helyén. Vaddisznó­szántásban kell bukdácsolni. Már csak egy maroknyi hely maradt, ami rétnek nevezhető és emlékeztet a régi Kercseg- laposra. De ezt, ha oda tévednek, valakik birtokba veszik focira. Hát ez van ma a természetvédett Kercseglaposon! Pedig az erdészet jelentős összeget fordított arra, hogy a kirándulóhely megfeleljen hivatásának. Építettek odave­zető utat, akár félcipőben, vagy utcai ruhában járhatót, Azok számára is, akik turistafelszereléssel nem rendelkez­nek, de igényelnek egy kis erdei barangolást. Ezen kívül esőházat, pihenőhelyeket, hasábfákból asztalokat és ülőhe­lyeket. Mindent, ami kell, hogy jól érezzék magukat az em­berek. De egy dologgal nem számoltak. Ha nem gondozzák a környezetet, ott a természet mozgásba lendül és akár a bosszú, visszahódít magának minden talpalatnyi helyet és az embernek már ott nincs keresnivalója. Legfeljebb a rendcsinálásra, ami abból áll, hogy kiirtja a haszontalan gazt, rendezi a vad által feltúrt terepet, lekaszálja a vadon­növő burnyákat, kórókat. A pusztulástól megmenti az épít­ményeket. Egy szóval szorgoskodik a maga javára. Ez az ami hiányzik. Így hát volt Kercseglapos az embe­rek szolgálatára és most nincs Kercseglapos. Azaz van, de a kirándulók számára már nem nyugal­mat nyújtó, mert ott nem az ember, hanem a természet diktál. Hát ezért mondom, hogy volt... Bobál Gyula A MAGASNÖVÉSÜEK GYORSABBAN ÉRNEK EL SZAKMAI SIKEREKET? Astrid Schumacher, a ham­burgi egyetem antropológiai intézetének munkatársa disz- szertációjában kimutatta, az ember testmagassága kihat szakmai karrierjére. Schuma­cher négy különböző foglal­kozási csoporthoz tartozó fér­fiakat és nőket vizsgált meg testmagasságuk szempontjá­ból. Kiderült, hogy a magas állású személyek kevésbé si­keres kollégáikat testmagas­ságban még akkor is túlszár­nyalták, ha hasonló szárma­zású és iskolai végzettségű egyéneiket vettek figyelembe. A magasabbra nőtt szemé­lyeket pályájuk folyamán va­lamivel gyakrabban léptették elő, mint alacsonyabb kollé­gáikat, és ők maguk is gyak­rabban határozták el, hogy be­iratkoznak továbbképző tan­folyamokra. A különböző si­keres pozíciókban dolgozó nők testmagassága átlagban nem különbözik annyira, mint a férfiaké. Schumacher most mérlegeli annak a lehetősé­gét, hogy az átlagon felüli testmagasság összefügg-e olyan tulajdonságokkal, mint az ér­vényesülési és vezetőképes­ség, valamint az elhatározó erí. W'llOIlIRDI'iTSKK A SALGÓTARJÁNT Ingatlankezelő Válla­lat felvételre keres fel­sőfokú végzettséggel rendelkező építőipari tervezésben jártas szakembereket terve­zői munkakörbe. Je­lentkezni lehet szemé­lyesen vagy írásban önéletrajz benyújtásá­val a vállalat sze­mélyzeti vezetőjénél: Salgótarján, Bajcsy- Zs. út 40. A városgazdálkodási özem magas bérezési lehetőséggel keres ku- bikosbrigádot, gép­kocsivezetőket és gép­kezelőket. Jelentkezés: Salgótarján, Kertész j. 2., a munkaügyi ezetőnéL KÉTSZOBÁS szövet­kezeti lakás eladó. Salgótarján, Ybl Mik­lós út 94. II1/9. Ér­deklődni: földszint l. SALGÓTARJÁNBAN OTP-öröklakás 470 C00 kp., vagy 280 000 kp. + 190 000 OTP-átválla- lással. Érdeklődni: 10-677-es telefonon. BALASSAGYARMAT, Lenin-lakótelepen har­madik emeleti, kettő­szobás, déli fekvésű, erkélyes szövetkezeti lakás eladó. Ugyan­itt déli fekvésű ga­rázs. Érdeklődni: 18 óra után 16-os épü­let: Szugyiczki. PÁSZTÓI másfél szo­bás tanácsi bérlaká­somat elcserélném hasonló ózdira, vagy salgótarjánira. Dudás- né, pásztó, Nógrádi Sándor-lakótelep 8. lépcsőház, III. em. 2. BALASSAGYARMAT, Rákóczi út 87. szám alatt I. emeleti erké­lyes, OTP-öröklakás eladó. Érdeklődni a fenti címen. HAROMSZOBAS szö­vetkezeti lakás eladó. Salgótarján, központ­ban. Cím: a 10-977- es telefonon. KISEBB kertes csa­ládi házat vennék, Salgótarján Rokkant­telep felső részén. Ajánlatokat a 10-977- es telefonra kérek. BALASSAGYARMA­TON a Táncsics út 5. alatti 5 szobás ház, mellékhelyiségekkel, kerttel, beköltözhetően eladó. HÉTVÉGI telek, JA- VORINA faházzal so­moskői dűlőben eladó. Érdeklődni: Salgótar­ján, Bartók Béla út 6. sz. alatt 16 óra után. ZK frsz. Wartburg de Luxe karambolo­zott gk. eladó. Meg­tekinthető, Vác. AFIT. Érdeklődni: Zoliéi Ist­ván, Rétság, Radnóti út 7. ZR frsz. Lada 1300- as eladó. Érdeklődni: Nem ti, Kossuth út 148. PA rendszámú Sko­da 105 S eladó. Ka­zár, Lenin út 5. HALÁLESET miatt sürgősen eladó hama­rosan ellő tehén, és egyéves üszőborjú. Ri- móc„ Mező Imre út 32. FRISS műszakival fehér Wartburg Com­bi eladó. Szécsény, Bercsényi út 4. Te­lefon: 163. ELADÓ 1985 július­ig műszaki vizsgázott ZG-s Trabant Spéci­éi. Érdeklődni: a 15-624-es telefonon. KEMEROVÓBA, Nóg­rád testvérvárosába az SZMT és az IBUSZ kedvezményes utat szervez. Időpont: IX. 20—25., X. 18—23. Rész­vételi díj: 7400, 6750 Ft. Jelentkezni az IBUSZ salgótarjáni es balassagyarmati iro­dáiban. ÖTVENÉVES, önhi­báján kívül elvált, gyermektelen, káros szenvedélytől men­tes technikus keres művelt, szerény, víg- kedélyű nőt házasság céljából. Gyermek nem akadály. „Szere­tet, hűség 34200” jeli­gére a kiadóba. BÚTOROZOTT kü­lönálló lakrészt bérel­nék. Ajánlatokat: a 10-977-es telefonra kér­jük. FŐVÁROSI NAGYCIRKUSZ Tel.:428-300 CSAK RÖVID IDEIG NAGY NEMZETKÖZI ARTISTAMÜSOR BŰVÖS KÖR SZOVJET, OLASZ, AMERIKAI, BOLGÁR, SVÁJCI ÉS MAGYAR ARTISTÁK A PORONDON JEGYEK VÁLTHATOK: A MAGYAR CIRKUSZ ES VARIETE JEGYIRODÁJÁBAN BUDAPEST VI., NEPKOZTARSASAG ÚTJA 61. TELEFON: 420-349, 225-643. A SZÍNHAZAK KD2PONTI JEGYIRODÁJÁBAN. TELEFON: 120-000. VALAMENNYI IBUSZ, VOLÁN, COOPTOURIST ES IDEGENFORGALMI HIVATALBAN. ELŐADÁSOK: H:- ■ — ■' 19.30 K: SZÜNNAP SZ:- • — ■ 19.30 CS:­15.30 _ P:­15.30 19.30 SZ:­15.30 19.30 V: de. 10., 15.30 19.30

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom