Nógrád. 1982. július (38. évfolyam. 152-178. szám)
1982-07-06 / 156. szám
A vitatéma: Településeink arculata Hetente látom az országúiról Heves és Bor- ÍK>d-Abaúj-Zemplén megye határán a gyorsan fejlődó Zsóri üdülőtelepet Mi tagadás: nem épületes látvány. A gyógyforrások körül tenyérnyi telkeken épültek az egyemhá- zak — igaz: ápoltak, gondozottak —, csak hát a zsúfoltság, meg a környék! Szeméthegyek és úttalan utak; egyetlen pecsenye- sütőn és a helybéli motelon kívül sehol egy üzlet. Az üdülőterület egyik részén szalmakazal és trágyadomb, kecskék, birkák és baromfiak látványa ejti zavarba a látogatót: gyógyüdülőhelyen vagy mezőgazdasági majorban jár-e? A közelmúltban a sajtóból értesültem árból, hogy ez a bizonyos Zsóri-telep, amely i,minta üdülőhelynek” készült, ahova mindent terveztek, ami egy ilyen telepnek kijár. Ám a sportpályák és a játszóterek, az üzletek, s majdhogy az utak helyét is szétparcellázták. Az eredeti tervekből csak a magánerőből felépített házak valósultak meg, másra — legalábbis a Heves megyei részen i— nem volt pénz. Ahányszor csak látom ezt a félresikerült fcsóri-telepet, mindig a településfejlesztési Viták kulcskérdése jut az eszembe. Vannak, akik úgy tartják: semmi szükség nincs a településfejlesztési tervek külön pénzügyi támogatására, mert a népgazdasági, illetve a megyei tervek eszközrendszere — megfelelő összehangoltság esetén — eleve garantálja a megvalósítást. Mások nem hisznek ebben, s azt mondják: a településfejlesztés országos és helyi feladatainak megvalósításához külörj pénzre van szükség. Természetesen ők vannak a nehezebb helybetben, most, amikor általános törekvés a központi pénzalapokból való külön támogatások radikális csökkentése. Viszont be kell látni: a településfejlesztési tevékenység — szándékai szerint — mindig a jelenleginél kedvezőbb helyzet elérésére Irányul. Az ezzel kapcsolatos törekvéseket azonban különböző szempontok befolyásolhatják: politikai indíttatású megfontolások, társadalmi, természeti, gazdasági tényezők által motivált érdekek is megszabják, hogy miként alakuljanak a településfejlesztés irányai. A gyakorta egymásnak ellentmondó érdekek célszerű egyeztetése pedig megintcsak pénzkérdés. E gondolatsort követve szükségképpen el kell jutnunk az alapkérdéshez: végül is miként alakuljanak a terület, illetve a településfejlesztés pénzügyi alapjai? Hosszú időn át azt szoktuk meg, hogy a központi pénzeszközöket szétosztják a megyék között, majd egy bonyolult rendszer szerinti újraelosztás révén jutnak némi pénzhez az egyes települések. E „pénzecskék” birtokában tervezhetik tulajdonképpeni fejlesztéseiket, s hogy milyen eredménnyel, arra jó példa a Zsóri-telep. Az alaphelyzet — s lényegében ennek következményeit szenvedi a Zsóri-telep mellett sok más kisközség, s úgynevezett „aprófalvas település” —, hogy annyira kevés pénz jut az egyes településekre, amennyiből alig-alig futja valamire. Ez a pénzösszeg a mainál sokkal kedvezőbb gazdasági körülmények között is kevés volt. Ma tehát még reménytelenebb a település- fejlesztés pénzügyi finanszírozásának esélye és lehetősége. A szakemberek harmadik csoportja mindenesetre megfontolásra ajánlja: az állami költségvetés által oly’ mértékben lecsapolan- dóak-e a helyi pénzforrások, mint eddig, vagy pedig e helyileg képződő pénzeszközök nagyobb részét — legalábbis a mainál nagyobb részét! — ott hagyhatják-e a településeknél? így adva nagyobb lehetőséget a helyi fejlesztések finanszírozására, s egyben megkövetelve — s következetes szigorúsággal érvényesítve — akár személyre szólóan is — a mainál nagyobb felelősséget. Ez a gondolkodásmód a mai elosztási rend. szer gyökeres reformját tételezi fel. Ám, ha ez bekövetkezne, akkor sem mondhatnánk le a településfejlesztés központi pénzügyi alapjainak megteremtéséről; célszerű elosztásáról és felhasználásáról. Máskülönben a fejlett és kedvező adottságú, illetve az elmaradott települések közötti különbségek az elviselhetetlenségig fokozódnának. A következő néhány évben alakul ki az ezredfordulóig érvényes településfejlesztési koncepció. Ennek számos részlete közül a pénzügyi alapok elosztása és felhasználása csak egyetlen — bár nagyon fontos — kérdés. A koncepció fő irányvonalain jelenleg is töprengő szakemberek mindenkitől várják a progresszív és konstruktív javaslatokat. Ma még semmi nincs eldöntve, s még minden lehetséges. De mindenképpen olyan, hosszú távra is érvényes — és megvalósítható — koncepciónak kell születnie, amit aztán — a végrehajtási szakaszban — már senki nem vitat, hanem mindenki a meghatározott feladatok megvalósítása érdekében dolgozik. A vita most időszerű, s a vitapartnerek érvei most hasznosíthatók... Vértes Csaba „Időjóslás" az űrből Magyarország és a kozmikus meteorológia r Az űrkutatásról sokan azt tartják, hogy néhány nagyhatalom, gazdaságilag fejlett ország „ügye”. Pedig ma már a kisebb országoknak is van lehetőségük az űrkutatás eredményeit hasznosítani, abban tevékenyen részt venni. Például a meteorológia területén. A Magyar Tudományos Akadémia idei közgyűlésén is fontos helyet kapott az erről szóló beszámoló, amelynek egyik szerzője, Major György meteorológus, a földtudományok doktora, aki 1974-től az MTA Interkozmosz Tanács kozmikus meteorológiai szakbizottságának titkára. Vele beszélgettünk arról: mit is jelent az űrbéli adatok felhasználása Magyarországon ? — Mióta van Interkozmosz- program? — 1967 óta. De már előzőleg Is működtek kísérleti műholdak a meteorológia szolgálatában. Például az, amerikai TIROS-ok. Amerikai holdakról közvetlen adással lehet a felhőképeket venni. 1964 óta a szovjet műholdak adatait pedig akkoriban Moszkvából kaptuk meg. — ön a földtudományok doktora. Mi köze ennek a meteorológiához? — A légköri sugárzástannal foglalkoztam eredetileg. És a meteorológiát az Akadémián a földudományok közé sorolják. A kozmikus meteorológiával véglegesen akkor „jegyeztem el magam”, amikor 1969-ben egyéves ösztöndíjat kaptam, amelynek egyik felét a Szovjetunióban, a másik felét az Egyesült Államokban töltöttem, és a műholdak által mért sugárzási adatok meteorológiai hasznosítását tanulmányoztam. — Miből áll a magyar kutatók kozmikus meteorológiával kapcsolatos munkája? — Jelenleg az űrben négy poláris pályán halad műhold, ezek 600—1000 kilométeres magasságban vannak, és a Földről nézve „mozognak” is További öt meteorológia: műhold látszólag „áll”, azaz az egyenlítő felett olyan geostacloná- rius pályán kering, hogy a Földről nézve mindig ugyanazon a ponton látszik. A „mozgó” műholdak közül kettő szovjet, kettő amerikai a geostacionáriusok között három amerikai, egy japán és egy nyugat-európai közös felbocsátásé van. A 9 műhold által sugárzott adásokból itt, Magyarországon ötét tudjuk venni. — Hol, hogyan? — Az Országos Meteorológiai Szolgálat légkörfizikai intézetében, Pestlőrlncen, a Ferihegyi repülőtér közelében. A „mozgó” műholdak negyed- ' óráig tartózkodnak égy-egy alkalommal a látószögünkben, ezalatt követi őket a vevőantenna. A vett adást egy előfeldolgozó mikroprocesszor alakítja át képpé. Így kapjuk az úgynevezett felhőképet. A másik megoldás; számítógép segítségével regisztrálják a képet. Ezenkívül egy 1,8 méter átmérőjű parabolaantennánk a geostacionárius műholdak egyikére van beállítva. A' „mozgó” műholdak a már említett negyedóra alatt pályánktól jobbra-balra 800—800 km távolságig képezik le a felhőzetet. Gyakorlatilag végül is a Földközi-tengertől Skandináviáig kapunk adatokat. A műholdak képeinek egy-egy pontja 16 négyzetkilométert ölel fel. Egy-egy „mozgó” műhold naponta kétszer halad át felettünk. Elvileg naponta nyolcszor kaphatnánk tehát róluk adatokat — ennyire azor.fcar általában nincs, la szükség. 5—6 képet rögzítünk ezek közül és ugyanennyit a'geostacionárius műholdképekből, önmagukban csak ezekre támaszkodva kb. 50 százalékos lenne az előrejelzések pontossága, a földi állomások adataival együtt —, mert ezekre továbbra is szükség van —, most 80 százalék felett van az előrejelzések megbízhatósága... Az infravörös felvételekből derült lrőben a felszín hőmérsékletére lehet köveikézié tűi. A mezőgazdászok például pontosan meg tudják határozni a fagyveszélyes gócokat. Ugyanez a közlekedéstervezőknek Is fontos, például a ködeloszlás és a rendszeres ködgócok helyének megállapítása miatt. — Miben segít az Interkoz- mosz-program? — Évente nemzetközi értekezleteket tartunk, ezeken tapasztalatcsere révén bővítjük ismereteinket. Fontos a m űh ol dad a t-ve vőkészülékek és a számítástechnikai berendezések közös technikai fejlesztése. Ennek ötleteiben segítenek a kisebb Interkozmosz- tagországok egymásnak. Jelenleg a meteorológiai szolgálat harmincöt munkatársa dolgozik közvetlenül áz Ihterkoz- mosz Tanács számára. Sokat segít az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság is, nem véletlenül, mert a gazdasági döntések megalapozásánál Is hasznosak a műholdakról nyert meteorológiai adatok. Szatmári Jenő István Kiegészítés A megyében a legutóbbi vizsgálatok szerint, a fogyasztási és értékesítési szövetkezetek zöme még csak a kezdeti lépéseket tette meg az ipari kiegészítő tevékenység fejlesztésére. Néhány elképzelést levettek a napirendről, bár igaz, ezek helyett másutt születtek újabb öletek. így példaként, folyamatban van a Olajról Az energiagazdálkodási kormányprogram végrehajtásának meggyorsítására 19tt5-ig, több mint négyezer olajkályhát kell „kiváltani” Nógrád megyében a tanácsoknál, intézményekben, vállalatoknál. Ennek eredményeként 3200 tonna tüzelőolajat lehet niegEgyszerűbb csomagolásban olcsóbb élelmiszerek Azonos típusú csomagolásban, fehér alapon fekete feliratos címkén a megtakarításra utaló perselyesmalac- emblémával hozza forgalomDa az élelmiszer-kereskedelem azokat az úgynevezett fehértermékeket, amelyeket — főként egyszerűbb csomagolásuk révén — a megszokottnál általában 8—10 százalékkal olcsóbban árusítanak. A fogyasztók rövid idő alatt megkedvelték ezeket az átlagos minőségi színvonalú, kedvező árú termékeket Ma már 12 vállalat és szövetkezet száraztésztái, édesipari termékei, befőttjei, konzervjei kaphatók olcsóbb áron. Néhány üzletben a hét és fél kilós Tomi mosóport is árusítják egyszerűbb csomagolásban, kilónként, 44 forint 40 fillér helyett 38 forint 90 fillérért. A közelmúltban megjelentek a boltokban a Budapesti Húsipari Vállalat fehértermékei Is, pástétomok, kolbászkrémek és hurkakészítmények kaphatók kilónként 12-től 44 forintért. A Belkereskedelmi Minisztérium élelmiszer- é3 vegyi- cikk-kereskedelmi főosztálya az egyéves tapasztalatokat értékelve megállapította, hogy rövid idő alatt közkedveltté váltak az olcsó élelmiszerek és vegyi cikkek, de a kínálat az ország különböző részein nem egyenletes, ennek okát abban látják, hogy a termelők ,és kereskedők egy része nem tartja eléggé kifizetődőnek e termékek széles körű bevezetését, mivel ezek az átlagosnál alacsonyabb nyereséget tesznek lehetővé. Egyre többen belátják azonban: érdekük, hogy vásárlóikat igényesebb és olcsóbb termékekkel egyaránt minél jobban ellássák, ez növeli forgalmukat, s ezért a boltokból nem hiányozhatnak a fehértermékek sem, amelyeket jelentős rétegek igényelnek. A Belkereskedelmi Minisztérium is arra ösztönzi a vállalatokat, hogy szélesítsék az olcsó élelmiszerek választékát Hallhatóbb hangok A rádióműsorok vételi lehetősége a soltl középhullámú Kossuth adó üzembe helyezését követően jelentősen javult a megyében. Szinte kifogástalan a hang minősége a kékesi, valamint a budapesti URH-adók, a Kossuth és a Petőfi rádió hullámsávjain. A harmadik program vétele monominőségben a megye egész területén, sztereóban ertnek 80 százalékán biztosított. 1981. áprilisától, a kékesi URH-adó üzembe helyezését követően a megyében is Jól hallható, Nóg- réd életével is gyakorta foglalkozó műsort ad a Magyar Rádió miskolci stúdiója. A rádióműsor-szórás vételi viszonyai máf napjainkban elérik, a hosszú távú programban meghatározott célkitűzéseket. — lépegetve romhányi sütőüzem, a rétsági javító-karbántartó részleg, a kisterenyei bedolgozórendszer, valamint Szécsényben a mű- anyaghab-tárcakészítés feltételének megteremtése. Több ipari fejlesztés kimunkálása, műszaki és pénzügyi előkészítése a vártnál — főként a megfelelő személyi feltételek hiánya miatt — lasabban halad. vissza takarítani. Jövőre — a tervek szerint — ezer olaj kályhát nem működtetnek tovább, Ezek zöme helyett hagyományos, fa-szén tüzelésű bérén-' dezésoket üzemeltetnek, s növelik a villamos. hőtározós kályhák és a gázfűtés arányát. Ügyviteli nyomtatványok Pasztáról Tizenhárom éve, 1969-ben települt Pásztőra a budapesti Közlekedési Nyomda egyik üzeme. A kezdeti években csak szakmunkásképzéssel foglalkoztak, nevelték, tanították saját szakmunkásgárdájukat, akik közül igen sokan a mostani Rákóczi Nyomda törzsgárdáját erősítik. A tanműhelyből 1974-ben lett nyomdaüzem, s attól kezdve gyártják a« ügyviteli nyomtatványok ezernyi fajtáját. Ebben az évben kétezer tonna rotációs és íves nyomdatermék kerül le a pásztói üzem nyomdagépeiről. Ez nagy erőfeszítéseket követel a nyomdászoktól, akik száznegyvenen, öt szocialista brigádban végzik munkájukat. Egyedülálló nj^mdai célgépet szerkesztett az üzemi tmk, amelyen Fekete Ferencné gépmester mérőszalagot készít a textilipar számára. A nyomda könyvkötészetében 30 asszony és leány dolgozik. Alapi Jánosné és Zeke Lászlóné tömbfűzést végez. Jelentős szerepet játszik a Rákóczi Nyomda életében a rotációs gépterem. Árbevételük döntő hányadát ezek a gépek „hozzák”. Nyitrai Istvánnc berakónő nyomott íveket ellenőriz. Kiss Zoltán gépmester gumiformát készít. A gumivulkanizáló berendezés nem régen került a budapesti központból PásZtóra. üzembe helyezésével könnyebbé, egyszerűbbé cs gyorsabbá vált a formakészítés. Kép: Gyurkó Péter I NÓGRÁD- 1982. július 6., kedd 5
