Nógrád. 1982. július (38. évfolyam. 152-178. szám)

1982-07-06 / 156. szám

I # tffUG PßOXFTÄRIÄt FGVFSOlJFTEia NÓGRÁD AZ MSZMP NOG RÁ D MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXVIII. ÉVF„ 156. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1982. JÚLIUS 6., KEDD Üzemek íél év után Lakások, óvodák 2Z0 millióért Idén nem a legsikeresebb A fél évben — s most is — nagybátonyi mátra-lakótelepi fél évet zárták a Nógrád me- főként az 1981-ről áthúzódott építkezések és a balassagyar- gyei Állami Építőipari Válla- és az idén megkezdett ötszáz mati munkák tervszerű foly- lat dolgozói. Sok, a múlt esz- lakás építését végzik a NÁÉV tatására. tendőről áthúzódott létesít- dolgozói, Salgótarjánban, Ba- A Salgótarjáni Ruhagyárban mény befejezési munkáival lassagyarmaton, Pásztón, Gö- az esztendő eltelt hat hónap­kellett foglalkoznak, amelyek döllőn, Vácott és Budapesten. ja alatt a külpiaci helyzet ne­még korábbi átadását nagy- Ezek jelentős hányada — két- hézségei miatt a várt eredmé- ban befolyásolta a hosszúra száz lakás — Kispesten kerül nyék kissé elmaradtak az el­nyúlt téli időszak, s a külön- kivitelezésre, a vállalat életé- képzelésektől. Jelentős ered- féle, főképp a szerelésekhez ben először házgyárban ké- ményként könyvelhető el vi- szükséges alapanyagok hiánya, szült panelek összeszerelése szánt, hogy új partnerekkel valamint a kelleténél keve- segítségével. Ezek befejezése sikerült szélesíteni a már ed- sebb ács, állványozó, bádogos, az év harmadik negyedében dig is jelentős tőkéspiaci kap- festő-mázoló és kőműves szak- várható. Június végéig a vál- csőlátókét. Két NSZK-beli munkás megléte. lalat jelentős munkákat vég- nagyvállalatnak, a MAHLAU­Az esztendő hat hónapja zett a Volán 2. számú Válla- nak márciustól havonta ötezer alatt mindezek ellenére hu- lat salgótarjáni központjában, divatruhát, az ELCONT cég- szonkilenc létesítményt adtak a Magyar Kábel Művek ba- nek pedig eddig harmincezer át több mint kétszázhúszmil- lassagyarmati kábelgyárában, szoknyát szállítottak határidő- lió forintnyi értékben. Ezen a salgótarjáni síküveggyárban, re, nagyon jó minőségben, s időszak alatt átadták a meg- a megyében épülő lakótelepe- előrehaladott tárgyalásokat rendelőknek a megyeszékhe- ken. folytatnak egy finn vállalattal lyi, beszterce-lakótelepi száz- Az év hátralévő részében — is. ötven férőhelyes óvodát, Bu- igénybe véve a kisvállalkozó- Belföld! kötelezettségeiknek dapesten, a Taksony úton szin- sok segítségét — igyekeznek azonban maradéktalanul ele­ién hasonló jellegű épít- lemaradásukat behozni, s ele- get tettek. A FÉR Nagykeres­ményt, amely mellé még get tenni éves célkitűzéseik- kedelmi Vállalat valamint a negyven bölcsődésnek is biz- nek. A megyében nagy gon- Centrum Áruházak, s más tosítottak elhelyezést és hu- dot fordítanak a salgótarjáni, megrendelők részére több szonnyolc-huszonnyole lakást beszterce-lakótelepi, nyolcvan- mint kilencvenezer gyermek- Balassagyarmaton és Vácott lakásos toronyház átadására, a ruhát szállítottak le. Téma: a bányászattörténet VII. honismereti tábor Nógrád megyében A honismereti tábor résztvevői között sokan már ismerősként köszöntötték egymást. Képünkön Miklós Péter, Bozó Zsolt, Kaári Sándor, Kecskés Mónika, Gcrmuska Zsolt Pál Marica, Vincse Erzsébet és Kovács Ibolya. — kép: kulcsár — Richard Nixon budapesti megbeszélései Richard M .Nixon, az Ame- MSZMP KB első titkárával, rikai Egyesült Államok volt Lázár Györggyel, a Miniszter- elnöke, aki Púja Frigyes kül- tanács elnökével, Péter János- ügyminiszter meghívására Ma- sál, az országgyűlés alelnöké- gyarországon tartózkodik, ta- vei és Púja Frigyes küiügymi- lálkozott és megbeszélést foly- niszterrel. látott Kádár Jánossal, az (MTI) Évente 150—160 sportrendezvény A salgótarjáni sportcsarnok tevékenységéről tanácskozott a városi tanács vb Tegnap ülést tartott Salgó­tarján város Tanácsának Vég­rehajtó Bizottsága. A testület elsőként a városi sportcsarnok tevékenységéről' szóló előter­jesztést vitatta meg. Megálla­pították, hogy az intézmény — átadása — 1976 óta jól szolgál­ja a megyeszékhely verseny­éi tömegsportmozgalmát. Ti­zenegy sportág számára biz­tosít állandó vagy időszakos felkészülési lehetőségeket. S itt tartják négy középfokú és egy általános iskola testneve­lési óráit is. Az őszi és téli idényben a tömegsportren­dezvények résztvevőinek is al­kalmat nyújt a rendszeres moz­gásra. A létesítmény évenként átlagosan 150—160 rendezvény­nek ad otthont. Elfogadhatónak mondható az itt rendezett versenyek szá­ma, bár az utóbbi időben egy­re kevesebb országos vagy nemzetközi rendezvényre ke­rült sor a létesítményben. En­nek oka, hogy a folyamatos igénybevétel során a természe­tes avuláson, elhasználódáson túl, károsodás érte a csarno­kot, így a nagytermet, a tető- szerkezetet, A szakértők véle­ménye szerint a nem rendel­tetésszerű használat előbb- utóbb szerkezeti sérülésekhez, a létesítmény használhatatlan­ságához vezethet. Ezért felül­vizsgálják, hogy a sportcsar­nok állagának romlását mi­ként lehetne megakadályozni, s milyen pénzeszközök igénybe­vételével lehet a felújítást el­végezni. A végrehajtó bizottság ez­után a gyámügyi munka hely­zetét összegezte. Jelenleg Sal­gótarján városban 96 veszé­lyeztetett kiskorút tartanak nyilván. Sajnos a számuk év­ről évre nő. A védő, óvó in­tézkedések során szülőkkel, gyermekekkel történt beszél­getések és figyelmeztetések az esetek többségében nem elég­ségesek. A kiskorúak pártfo­gói felügyelet alá helyezése az egyik bevált forma a családi környezet, a kiskorúak maga­tartásának állandó figyelemmel kísérésére, a megfelelő családi körülmények kialakítására. A nyilvántartás szerint 136 gye­rek van állami gondozásban. Elgondolkodtató, hogy a gyer­mekek többsége szülői kérésre került állami otthonba. Sajnos az oktatási intézmények nem ismerik kellően a gyermekek iskolán kívüli tevékenységét, s a lakókörnyezetből is kevés jelzés érkezik róluk. Pedig ép­pen az időbeni felderítés és megelőzés az egyik feltétele annak, hogy ne kerüljenek ve­szélyeztetett helyzetbe a gye­rekek. A testület ülésén megerősí­tést nyert, elengedhetetlen, hogy tovább javulj an a gyám­ügyi munka színvonala, sze­mélyi feltételei, az ügyintézés gyorsasága. Fokozni szükséges a különböző állami és társa­dalmi szervek, tömegszerve­zetek, intézmények, a munka­hely összefogását, a szülők fe­lelősségérzetét. A végrehajtó bizottság ezt követően a köztisztaságról szó­ló tanácsrendelet alkalmazásá­nak tapasztalatairól tárgyalt. Végezetül a fontosabb taná­csi beruházások helyzetét vi­tatta meg. TOManácskozás A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa és te­rületi szövetségeinek ve­zetői hétfőn az idő­szerű mezőgazdasági felada­tokról tanácskoztak a TOT székházában. Nagy figyelmet fordítottak a veszteségmentes nyári betakarítás, különösen a gabonaátadás és -átvétel körültekintő megszervezésé­re és az időjárás okozta veszteségek minél hatéko­nyabb pótlásának feladatai­ra. Részletesen tárgyaltak a versenyképes export bőví­tésének tennivalóiról. Szük­ségesnek tartják, hogy a szö­vetkezetek közötti együttmű­ködés kiterjesztésével is ke­ressenek új lehetőségeket az export növelésére. Megálla­pították, hogy a nehezebbé vált gazdasági körülmények közepette a mezőgazdasági szövetkezetek többsége haté­konyabb munkával, rugalma­sabb módon igyekszik alkal­mazkodni ezekhez a változá­sokhoz. Több Örvendetesek azok a jelzé­sek, amelyek szerint várható, hogy a VI. ötéves tervben a számított 255—270 ezernél több lakás épül fel magánerőből. Értékeseknek bizonyultak azok a kezdeményezések, amelyek alapján az eddiginél több és hatékonyabb támogatást kap­nak a magánlakás-építők. Mi­nisztériumi, tanácsi, vállalati összefogással bővítették az ajánlott tervek választékát, ja­vítják az építőanyag-ellátást és -értékesítést, megkezdték a lakásépítési tanácsadó és szol­gáltató irodák országos háló­zatának kialakítását, ám min­denekelőtt az építési terület előkészítését, a telekellátás le­hetőségeit javító kezdeménye­zések jelentik a legígéretesebb segítséget. Különösen rászo­rulnak erre a támogatásra a hagyományos családi házat, az egyedi többszintes vagy cso­portosan telepített lakóházat építők, mert ily módon való­sul meg az összes magánerős­lakás kétharmada, s ezek nem részesülnek azokból az elő­nyeiből, amelyeket az OTP- beruházások, a lakásépítő szö­vetkezetek és a munkáltatók nyújtanak. Budapesten az idén várha­tóan 8800—9400 lakás épül ma­Á megye több középfokú oktatási intézménye elküldte képviselőit, a honismeret iránt érdeklődő fiatalokat a Salgó­tarjánban tegnap délelőtt megnyitott VII. nógrádi hon­ismereti táborba. A csoport- vezetőkkel együtt negyven kö­rül lesz a résztvevők száma. A Stromfeld Aurél fiúkol­légiumban megnyitott tízna­pos program szakmai „gaz­dája”, a megyei múzeumi szervezet nevében Domonkos Alajos köszöntötte a résztve­vőket. Röviden szólt az elő­ző táborok tapasztalatairól. Kezdetben nem is hitték, hogy mind a fiataloknak, mind a múzeumi dolgozóknak mennyi haszonnal jár a közös mun­ka, ám a programokat sike­rült egyre inkább úgy kiala­kítani, hogy szinte munka­társakká váltak á felnőtt és diák táborlakók, A köszöntőt követően Po- nyiné Oszvald Katalin, a KISZ Nógrád megyei bizottságának titkára mondott megnyitót. A tanulók egy részének nem is­meretlen az a tevékenység, mely a következő másfél hét­gánerőből. Sokféle segítséget nyújt ehhez a munkához a Fő­városi Tanács. A központosított telekgazdálkodási iroda közre­működésével tartós használat­ba ad mintegy ezer tanácsi, állami telket, amelyen összes­ségében 2500—3000 lakás épít­hető. A tartós használatba- adásra Győr-Sopron megye vá­rosainak külső kerületeiben ugyancsak több száz család’ ház építésére alkalmas telket alakítottak ki, és keresik az újabb lehetőségeket. Győr legnagyobb kertvárosában, Györszentivánon 90 telket par­celláztak, s a város különbö­ző részein további mintegy 500 telket alakítanak ki és adnak át tartós használatra. Az állami telkek száma kor­látozott. Ezért kedvező, hogy mind több városban tárnak fel számottevő területtartalékokat az, idejétmúlt építési tilalmak felülvizsgálásával és megszün­tetésével. A közelmúltban több mint 7 ezer fővárosi telket mentesítettek a tilalom alól, Debrecenben az eddigi vizsgá­latok szerint úgy számítják, hogy a tilalmak feloldásával mintegy 3 ezer lakás, illetve családi ház építésére nyílik le- letöseg. ben rájuk vám szakköri mun­kájuk, szűkebb pátriájuk hely- történetének vizsgálata során, vagy éppen az előző években megrendezett táborok valame­lyikében már foglalkoztak ilyen kutatásokkal. Az Etes környéki terep járáshoz gaz­dag anyaggyűjtést, sikereket, a szabadidős-, közösségi prog­ramokhoz sok élményt kívánt mindenkinek. Amit külön em­lített: a későbbiekben is le­gyenek szószólói a honisme­retnek, segítsenek tanáraik­nak az iskolai szakkörök mun­káját megújítani, ahol félbe­maradt, újjászervezni. Társai­kat is buzdítsák a múlt meg­ismerésére, a múzeumok, gyűjtemények látogatására. Hogy mindez nem csupán egy­fajta hobbi, hanem hasznos, a mai életünk, gazdaságunk megismerésében is sokat nyúj" tó tevékenység, azt a kialakí­tott szakcsoportok és a komp­lex kutatási módszer biztosít­ják. A nyelvészeti csoport az etesi bányászattörténeti kuta­tásokhoz kapcsolódóan a szak- szókincs, a bányászok élet­Baranya megyében a tele­pülések rendezési terveinek felülvizsgálatával több mint félezer építési telket szabadí­tottak fel. Szegeden eddig több mint 200 „tilalmas” telek be­építésére adtak ismét enge­délyt a tanácsok. Hajdú-Bihar megyében új utcák megnyitásával osztják meg a nagy telektömböket, az úgynevezett nagyportákat. Más kiterjedt alföldi település is hasznosíthatja ezt a módszert, amellyel a megosztás ellenére is 500—600 négyszögöles telek­hez juthatnak a családi házak építői. Bács-Kiskun megyében a tanácsok felmérése szerint mintegy 17 ezer telek vár be­építésre, ám gondot okoz, hogy ennek megoszlása eltér az igé­nyektől. Baján, Kiskunhala­son, Hartán és Dunapatajon hiány van telkekből, Kecske­méten viszont sikerült a város környékén kialakítani a portá­kat. A Pécsi városi Tanács Hird és Vasas között 600 csa­ládi ház építésére alkalmas területet kínál az érdeklődők­nek, a soproniak pedig Fer­tőrákoson és Magyarfalván alakítottak ki olyan építési telkeket, amelyeken a városla­kó munkások és alkalmazottak módjával, életkörülményeivel kapcsolatos szavak gyűjtését’ végzi. A művelődéstörténet ifjú kutatói a kulturális és szociális helyzet fejlődésével, kezdeteivel, az iskolai és is­kolán kívüli művelődési le­hetőségekkel, b.ánvajte.lepi szo­kásokkal foglalkoznak. A két munkásmo/galom-történeli csoport közül az egyik a fel- szabadulás előtti politikai moz­galmakkal, a másik a felsza­badulás utáni társadalmi fej­lődéssel kapcsolatos adatokat gyűjt. Az életmódkutatók a XX. század első évtizedéig igyekszik mind többet felde­ríteni Etes és környéke bá­nyamunkássága élet- és la­káskörülményeiről. A népraj­zosok a paraszti földművelés átalakulását kutatják a férfi­ak bányába járásával össze­függésben. Múzeumlátogatásokkal, sport- és kulturális rendezvénnyel gazdagított tíz nap vár a fia­talokra. A tábor vezetője Ba­lázs László múzeumpedagógus, szakmai irányítója dr. Szvir- csek Ferenc. építhetne^ családi házakat. A' Miskolci városi Tanács a kör­nyező tíz községgel együttmű­ködve ezeken a kistelepülése­ken 600 telket alakított ki, s a közművesítésükre kedvez­ményt kapnak azok a miskol­ciak, akik ezeken a telkeken kívánnak építkezni. A magánlakás-építési terü­letek előkészítésére, közműve­sítésére is sok helyen keres­nek új megoldásokat a taná­csok. Miskolcon a harmadik negyedév végéig a tanács 463 közművesített telket ad át az építkezőknek, ezenkívül tel­ket ad azoknak a vállalati dolgozóknak, akiknek munka­adói vállalják a közművesí­tést. Ily módon a MÁV-nak 150, a tiszántúli gázszolgáltatónak 26 dolgozója jut vállalatának közreműködésével közművesí­tett telekhez. Pécsett a Mecse­ki Ércbányászati Vállalat gon­doskodik az egyik külvárosi terület közművesítéséről, ame­lyen 800 magánlakás építhető. Felgyorsult a magánlakás- építési szolgálati irodák orszá­gos hálózatának kialakulása. Az utóbbi hónapokban Szege­den, Hódmezővásárhelyen, (Folytatás a 2. oldalon.) telek az egyéni építőknek

Next

/
Oldalképek
Tartalom