Nógrád. 1982. július (38. évfolyam. 152-178. szám)
1982-07-31 / 178. szám
Építőtábor Cegléden Legenda a nyúlpecsenyéről, > : • hékafutárról VI és az éjszakai őrjáratról Immár „megtisztulva” a köszöntő felirat. Kint bömbölnek a hangszórók, bent a stúdióban halk cse- vely. ..................*..'........................ I J Stromfeld-dömping” a focibaj nokságon. r''|jwr Ugyancsak meglepődhetett az a társaság, amely a bejárathoz érvén a következő feliratot olvashatta: Szeretettel kü.szöntjük a borozó fiatalokat! Félreértés ne essék, nem valami alkoholistatáborról van szó, csupán néhány tréfás kedvű diák csínytevéséről, akik a Ceglédi Állami Gazdaság cifrakerti építőtáborát keresztelték át egy-két órára. Mígnem a szervezők a táborozó szó első két hangzóját is olvashatóvá tették. Nincsen tábor humor nélkül, mint ahogyan építőtábor sem munka nélkül — jól megférnek ezek egymással Cegléden is, ahol július 19—31. között több mint kétszáz nógrádi diák töltötte együtt napjait, munkával, pihenéssel, szórakozással, S, hogy az előbbivel sem volt baj, azt már az első heti mérlegvonás bizonyította, hiszen tervüket 213,V százalékra teljesítették, s többen voltak olyanok, akik néhány napos munkájukért ötszáz forint felett kaptak, ösz- szesen pedig több mint het- venháromezer forintot osztottak szét! A legszorgalmasabb brigád a hatos számot viseli, s a salgótarjáni Táncsics Mihály Közgazdasági és Kereskedelmi Szakközépiskola diákjai. — Nem mondhatjuk, hogy könnyű a munka, de ha már itt vagyunk, akkor nem szeretnénk szégyent vallani —, vélik, s az sem mellékes, hogy teljesítményünkkel arányosan nő a díjazás is. A győztes brigád „privilégiuma” volt, hogy elsőként válogathatott a tábor részére küldött divatcsomagban, amely modern, s ugyanakkor olcsó cikkeket tartalmazott. Kiss Mária 190 forintért vett egy répanadrágot, Mester Ilona kerek százasért térdnadrágot kapott, egy másikuk gézruhát vett potom 120-ért Ez a kedvezményes vásárlási akció az idén mutatkozott be, s a jelek szerint van jövője, főként, ha már itt sikerül megkeresni a rávalót. Táborba érkezésünkkor éppen kényszerszünet van, bőséges eső áztatta a földet, várni kell a kukoricacímerezéssel. Éppen most ért véget egy komplex vetélkedő, a hangszórókból .rockmuzsika árad, aztán egy „szívküldi” valamelyik brigádnak a Hobo Blues Band Söröcske-borocska egyvelegét... A téren tollasoznak, lábteniszeznek, csoportokba verődve trécselnek. Valamivel kintebb a tábortól diákszerelmesek vannak elfoglalva egymással, számukra soha jobbkor nem jöhetett volna ez a munkaszünet. A szécsényi szakközépiskolás lányok inkább a szoba melegét választották. olvasnak, beszélgetnek. Egyikük fejpárnája alatt ott lapul*a magyar- irodrlomkönyv is — pótvizsgára készül. — Azért néha-néha beleolvasok — jegyzi meg —, igy aztán a lelkiismeretem is nyu- godtabb. Kiss Éva, a szobafőnök elmondja, hogy valamennyien első évesek, így számukra különösen jó lehetőség az építőtábor, noha a munkában nem túlságosan remekeltek. De így is háromszáz forinttól többet kerestek egy hét alatt. A 14-es szoba a tisztasági verseny élén áll, a győztesnek kijáró torta várományosa. Kelemen Katalin, Lazsán Zsuzsanna, Somoskői Mónika, Ba- • gyinszki Katalin és a többiek nem kis időt áldoznak arra, hogy a szobában rend, tisztaság legyen. Ez annál is nehezebb, mert a fiúk udvarlási láza néha határtalan. Az egyik este például egy ' varangyos békával üzentek „kedves szépeket” a lányoknak, ám az ablakon bedobott békafutár hamar visszakerült a feladókhoz. — Igyekszünk elejét venni a kihágásoknak — tájékoztat bennünket Ducza László, a Stromfeld Aurél Gépipari Szakközépiskola végzős tanulója, a tábori tanács titkára, aki első megmozdulásaként rögvest megszervezte az éjszakai őrjáratot. Mint kiderült, nem is fölöslegesen. — Eleinte a környék fiúi estefelé már itt gyülekeztek, lánynézőbe jöttek, de aztán megérttettük velük, hogy ez egy tábor, ahol rendnek és fegyelemnek kell lennie. Az éjszakai őrjáraton ezt biztosítjuk. . Persze, volt, aki összetévesztette az építőtáborozást egy balatoni sétaúttal, s az esti kimenő helyett hajnaltájt érkezett meg, taxival... ö és a többi fegyelmezetlen, összesen kilencen, már az első napok után hazautaztak. Nem kis felelősség hárul a kilencfős táborvezetőségre, melynek munkáját Guuala László irányítja. — Egészében véve elégedettek lehetünk, a gyerekek jól dolgoznak, szorgalmasak és a néhány, elenyésző kivételtől eltekintve fegyelmezettek. Arra törekszünk, hogy programjaikat, idejüket ésszerűen osz- szuk be, s nem utolsósorban: a munkájukért járó pénzt megkapják. Fölsorolja a programokat, melyek között filmvetítés, diszkó, lövészverseny, labdarúgás, vetélkedő, szolnoki városnézés és még sok más egyéb is Eső utáni szárítkozás a szobában. szerepel. E rendezvények kiválóak arra is, hogy a három középiskola diáksága kicsit közelebb kerüljön egymáshoz, barátkozzanak, ismerkedjenek. Akik szemtanúi voltak, örömmel mesélik, milyen nagy lerendezéssel és összefogással sütöttek .pecsenyét a táboriak abból a két nyálból, amelyeket a kukoricásban fogtak. A nyársforgatás mellett nagyokat nevettek, és a szerény súlyú vadnyulakból szinte a tábor valamennyi lakójának jutott. Ellenőrzi a tábori életet Török Tibor, a KISZ Nógrád megyei bizottságának titkára, ő mondja, hogy az idén összesen hét helyszínen építőtáboroznak fiatalok. E hét végén fejeződik be a harmadik tur- r is munkája, s még egyszer két hetet töltenek a nógrádiak a táborokban. — Rendszeresen megkeressük őket, s elsősorban arra vagyunk kíváncsiak, milyen körülmények között, milyen munkafeltételek mellett dolgoznak, valamint megvizsgáljuk, hogy teljesítményarányos munkadíjat kapnak-e. Általában kevés gond akad, de tény, hoc” sok helyütt csak a tapasztalt, rutinos táborvezetőség tud szót érteni az illető gazdasági szerv képviselőivel, vagyis meg kell harcolni az említett feltételekért. Az idén közel 1300 középiskolás diák utazhatott az ország különböző részein levő táborokba, Ceglédtől kezdve Budapesten át, egészen Siófokig. Zalaegerszegig. Sőt, éppen most első ízben bulgáriai építőtáborba is mehettek nógrádiak, szám szerin huszonegye«, s három és fél hetet töltenek Vracában gyümölcsszedéssel. ir A tábori hangszórók ontják a ritmusokat, a sláger a Karthágó Reqiem és a Piramis Emelj föl... című száma. A futballpályán rövidesen kezdődik a döntő, amelynek mindkét csapatát a „stromfeldesek” adják, a nőknél a „közgáz” Petróczi Mária tanárnő csapata bizonyult a legjobbnak. Ez utóbbi kis osztályközösség már előzőén egy dunántúli—balatoni túrán vett részt, s ez meg is látszik rajtuk, a szabadidős- és a munkaprogramokban egyaránt remekül szerepelnek. Lassan ebédidő. Néhányan fintorognak a zöldborsófőzelék láttán, mások nekiesnek. — Bárcsak mindig nyúlpe- csenyét ehetnénk! — jegyzi meg egyikük halkan, mire a többiek sűrűn bólogatnak. Szöveg: Tanka László Fotó: Gyurkó Péter Délutáni tcrefere. A táborvezetőség tájékoztatja Török Tibort (balról) a programról. Az éjszakai őrszolgálat szervezője. «Késő üzenet, egy elkésett levél...” több szólamú gitárba ngra. Munkában a „közgések”.
