Nógrád. 1982. július (38. évfolyam. 152-178. szám)

1982-07-03 / 154. szám

Ép ff esze fi múzeum Moszkvában Moszkvában új múzeum .épül, ahol a szovjet főváros építészettörténetével ismer- kedhetik majd a látogató. Az egész földszintet elfoglalja az az óriási városmakett, mely 150 m2-nyi területen a mai város hű mása lesz. A láto­gató egy, a makett fölött épí­tett hidacskáról csodálhat­ja majd meg az utcákat, te-' reket, parkokat. A végső, ki­állítási tárgy első változata blikkből, jávorból és mahagó­ni fából készült. Az új mú­zeumot a legmodernebb tech­nikával szerelik fel: egy ke­verőpultról gombnyomással lesz irányítható a megfelelő nyelvű magyarázat, ahol szük­séges, ott a múltról, ahol pe­dig az kell, a jövőről is szól a tájékoztató. A látogatók fi­gyelmét lézersugarakkal irá nyitják a különösen érdekes objektumokra. A múzeum egyik termében nem a beté vedt látogatók, hanem a szak­emberek számára lesz egy másik makett, amely egyben laboratóriumként is szolgál. Ott az építészek elképzelése­iket ellenőrizhetik. Mint gyermek az építőkockákból, felépíthetik például egy új lakónegyed modelljét, s meg­láthatják, mennyire illik el­képzelésük a város összképé­be. * Bényi László vázlatfüzetéből Az országos fanács előtt Nógrád megye Kötelességeink a környezet­és természetvédelemért Interjú Ispán Andrással, a megyei környezet- és természetvédelmi titkárral Megyénk környezet- és természetvédelmi helyzetét a közelmúltban tárgyalta meg az Országos Környezet- és Ter­mészetvédelmi Tanács. A tárgyalást széles körű feltáró és értékelő munka előzte meg, Vizsgálták a szennyezésben érin­tett területeken működő gazdálkodó szervek ez irányú mun­káját. Felhasználták a feladatok megoldását szolgáló me­gyei tanács hosszú távú környezet- és természetvédelmi cél­kitűzéseit. Számoltak a társadalmi szervek közreműködé­sével is. Mindezek figyelembevételével határozta meg a fel­adatokat az Országos Környezet- és Természetvédelmi Ta­nács. Erről a tanácskozásról beszélgetett munkatársunk Is­pán Andrással, a megyei környezet, és természetvédelmi titkárral. A NÖGRÄD kérdése: — Mi­ért Nógrád megye környezet­és természetvédelmi helyzetét tűzte napirendre az OKTT? Válasz: — Megyénk szemet gyönyörködtető tájain, termé­szeti környezetében még sok a feltáratlan, hasznosítatlan érték. Javítanunk kell a víz­készlettel való gazdálkodást, a köztisztasági helyzetünk sem megnyugtató. Amikor a tanács napirendre tűzte Nógrád me­gye környezet- és természet- védelmi helyzetének megtár­gyalását, e téren kívánt segít­séget nyújtani munkánkhoz. A NÓGRÁD kérdése: — A tanácsit ozáson legtöbb szó a föld alatti és -felszíni vizeink tisztaságának megőrzéséről esett. Mi ezen a területen a helyzet? Válasz: — A felhasználha­tó vízkészletek fogyását, a víz szennyezését elsősorban az ipari üzemek idézik elő. A Zagyva vízgyűjtőjén a Salgó­tarjáni Kohászati Üzemek, a vasöntöde és tűzhelygyár, az erőmű és a Volán 2. sz. Vál­lalat, az Ipolyon pedig a ba­lassagyarmati húsüzem, a romhányi kerámiagyár, a szé- csényi tejüzem és a tolmácsi Erdőkémia okoz jelentős víz­minőségromlást. Különösen fontos az Ipoly vizének a tisztaságára ügyelni, hiszen ez a legjelentősebb víznyerő he­lyünk, nagy térségben a la­kosság vízellátását szolgálja. Ugyanakkor a mezőgazdaság­ban a magasabb termésátla­gok eléréséhez szükséges mű­trágyák tárolása csupán né­hány nagyüzemben, mondható megoldottnak. Általában sza­bad tárolótereken ömlesztve, vagy zsákokban, fóliatakarás- sal tárolják a -tápanyagot, mely esőzések alkalmával a felszíni és felszín alatti víz­készletek szennyezését okoz­hatja. Vezetékes vízellátásban megyénk 37 településén a lakosság 51 százaléka része­sül. A szegényes vízkészletek miatt a nyári melegben szá­mos településen nehezen le­het kielégíteni a megnöveke­dett vízigényeket (pl. Salgó­tarjánban, Szécsényben, Balas­sagyarmaton, Pásztón stb.) A mezőgazdasági vízszeny- nyezés, a családi házakból, intézményekből szabálytalanul elvezetett szennyvíz, a háztá­ji és nagyüzemi állattartás szennyező hatása miatt a me­gye jelentős részén a felszín­közeli vízrétegek elnitrátosod­tak. Az ásott kutak vize kis­gyermekek számára alkalmat­lanná vált a fogyasztásra. Emiatt már 53 településen az egy éven aluli gyermekek szá­mára palackos vizet kell biz­tosítani. A NÖGRÄD kérdése: — A vizeink tisztaságán túl körül­tekintően foglalkoztak a ta­nácskozáson a levegő védelmé­vel.- Foglalja össze ennek a lényegét! Válasz: — Nógrád megye egészét tekintve a levegő tisz­tasága nem mondható rossz­nak, az ipari térségek azon­ban még mindig jelentősen . szennyezettek. Különösen szembetűnő az ötvözetgyár légszennyezése, de megnyug­tató, hogy már folyamatban van a füstszűrő berendezések beépítése. A 140 millió forin­tos beruházást a központi szervek a környezetvédelmi alapból 70 millió forinttal tá­mogatják, az Ipari Miniszté­rium pedig 40 millió, forintot biztosít e célra. A levegő tisz­taságának védelme szempont­jából kedvezőtlen Salgótarján­ban a lakóterületek' és ipari üzemek összefonódása, így további intézkedéseket kell tenni az SKÜ és tűzhelygyár kupolókemencéiből, valamint az üveggyárak keverőüzemei­ből származó * légszennyezők felszámolására. A megye más térségeit te­kintve legnagyobb légszeny- nyező Romhányban a kerámia­gyár, ahol a technológiából levegőbe kerülő porban ólom- szennyezés is előfordul. Me- gyeszerte még számos tová'ob- bi légszennyező található, me­lyek lokális, de az érintett, lakosság számára kellemet­len szennyezést okoznak. A NÓGRÁD kérdése: — Foglalkoztatja az embereket megyénk köztisztasági hely­zete is. Ezzel kapcsolatban számtalan intézkedés szüle­tett. Mi volt a tanácskozá­son az erre vonatkozó állás- foglalás? Válasz: — Az egyre szer­vezettebb tisztasági akciók, lomtalanítás, parkosítás, fásí­tás eredményeként fejlődés érzékelhető a települések rend­jében, tisztaságában. A tele­pülésfejlesztésit segítő társa­dalmi munkamozgalomban megyénk jó eredményt ért el az elmúlt években, nőtt a környezeti kultúra színvona­la. Összességében mégis az állapítható meg, hogy nem sikerült különösebb minőségű változást elérni. Elhanyagolt, gondozatlan ipari és mező- gazdasági telephelyek soka­ságával találkozunk. Szemét­tel telítettek és elgyomosod­tak az utak, vasutak, állomá­sok, megállóhelyek. Az itt ki­alakult állapotok nem méltók szocialista életkörülményeink­hez, s még azt sem mondhat­juk, hogy a rend helyreállí­tásához elsősorban pénzre volna szükség. Nagyobb gaz­dálkodó és állampolgári fe­gyelemmel a rendellenességek megelőzhetők volnának. A kellő ütemű változás érdeké­ben alapvetőnek kell tekinte­ni, hogy a vállalatok, üze­mek, intézmények, szövetke­zetek és minden állampolgár a termelés, a fogyasztás, a mindennapos tevékenység szer­ves részeként tegyen elegeta környezetvédelmi, köztiszta­sági követelményeknek. Más. részt viszont minden terület- tulajdonos, területkezelö kö­teles területének esztétikus kialakításáról, rendeltetéssze­rű használatáról gondoskod­ni. Márpedig a szemét elhe­lyezésére kizárólagosan a ha­tóságilag engedélyezett sze­méttelepek szolgálnak. Gondoskodni kell tehát a környezet rendjének, tiszta­ságának megteremtéséről és folyamatos fenntartásáról, a munkahelyi és lakóterületi körzet ápolásáról, védelméről, kultúrállapotban tartásáról. É feladatok ellátását a szerve­zés, vezetés, ellenőrzés szín­vonalának emelésével, a pro­pagandamunka fokozásával, s ha másként nem megy, a kény­szer erejével,. szankcionálás­sal is el kell érni. A NÓGRÁD kérdése: — Is­mertesse a környezet- és ter­mészetvédelmi tanács állás- foglalását megyénk környe­zetvédelmének továbbfejlesz» tésére vonatkozólag! Válasz: — A tanács meg­állapította, hogy a megye ve­zetői és dolgozói, az állami és társadalmi szervek reálisan ítélik meg a megye környe­zetvédelmi gondjait, s meg­felelő intézkedéseket tesznek azok megoldására. A tanács határozatot hozott a tovább­fejlesztés érdekében teendő intézkedésekre. Eszerint alap­vető, hogy a területrendezési, területfejlesztési, beruházási feladatok során a központi és megyei szervek maradéktala­nul érvényesítsék a környe­zetvédelmi előírásokat, A már meglevő szennyezések felszá­molására viszont differenciál­tan, az anyagi lehetőségek szerint szigorú fontossági sor­rendben kell intézkedéseket tenni. — Ennek során a víz mi­nőségének védelmét tekintve kiemelt • feladat a regionális vízművek, jelentős vízbázi­sok, tavak, folyók környezeté­ben a védelmi előírások szi­gorú betartása, a mezőgazda- sági és ipari vízszennyezés visszaszorítása. Nagy gondot kell fordítani az egészséges ivóvízzel nem rendelkező te­lepülések vezetékes vízellátá­sára, a szennyezés csökken­tésére. Ami a levegő tiszta­ságának védelmét illeti, leg­sürgősebb teendőink Salgó­tarján üzemeiben és a rom­hányi kerámiagyárban kelet­kező légszennyezők felszámo­lásában jelölhetők meg. A táj - és természet védelme érdeké­ben a felhagyott kő-, kavics-, agyag- és homokbányák rekul- tiválása, tájrendezési teendők elvégzése, a terület további hasznosításának biztosítása fontos feladatot jelent. Hul­ladékkezelésben célunk az in­tézményes szemétszállítás bő­vítése, a folyékony, szilárd — ipari és kommunális — hul­ladékok- szakszerű gyűjtése, szállítása, környezetkímélő el' helyezése és ártalmatlanítá­sa. Erre a megyei tanács most készítteti a terveket. Ugyan­csak tervek készülnek a me­gyei hosszú távú környezet­és természetvédelmi koncep­ció ütemes végrehajtására is. — Az Országos Környezet­és Természetvédelmi Tanács biztosította a megyét a fel­adatok végrehajtásának köz­ponti támogatásáról, s a ho­zott határosatok végrehajtá­sával hosszabb távon, megyénk legégetőbb környezetvédelmi gondjai megoldhatók. B. Gy. A berkenyéi nyomókőről is annyit lehetne .■ beszélni, hogy oldalak telnének meg ve­le, nem csoda, hiszen ennek a kőnek története van, törté­netei vannak, amelyek min­den ponton a berkenyéi em­berekhez kötődnek; a hétköz­napokhoz, a nagyszerű egykor volt szüretekhez,, a bor, de még' elébb a must készítéséhez —- ilyen formán ez a kőtanú több. mint egyszerűen meg­munkált, hatalmas dugóra emlékeztető kődarab a múlt­ból. Több. mint egy letűnt (?) szőlőkultúra leleményes eszköze. A kő maga a törté­nelem. Berkenye történelme. ÚTONJÁRÓ Hűlt helyeink nyomában... A falu egyik takaros pór­jának udvarán a nyári fény­űi meséli a nyomókő egy- >ri használójának (idős em­ir ma már, nemigen beszél­őt az idegennel) lánya; mi­int használták a leleményes dybeliek a követ. „Ilyen ha­lmos kő majd minden ház- íl volt akkoriban, amikor t még nagyban ment a sző- müvelés... A szüretkor hasz- ílták a szőlő préselésére, nnél egyszerűbb eszközt né­zz lenne kitalálni, azért m olyan hordó formája; ért amikor a préshordóba zlerakták a szőlőt, ezt a kö­zt fölé, reá emelték és hagy­ok, nyomja ahogy tudja, kÖ dolgozott magának, a sző­rié meg csörgött alul a kád- i. Hát ilyen itt ma már ta­rn ez az egyetlen egy tód...;’ Most új fény vetődik a nyo­mókőre. A nőtincsi ;,Naszály- völgye” Termelőszövetkezet irodájában dr.. Mosonyi Imre szövetkezeti elnök még le is rajzolja hevenyészve, milyen az a régimódi, külországok­ban, különösen német és oszt­rák földön erőteljesen kulti- vált, de nálunk alig alkal­mazott (húszhektárnyi sem jön össze az országban eb­ből!) „hegy-völgy irányú’’ te­lepítés. No, a lényege körül­belül az, hogy. a hegyet nem teraszosan művelik, hanem, mint ' a neve is megmutatja, hosszanti, vagy még inkább „magassági irányban”. Azaz a sorok között járóutak ka­nyarognak ugyan, de maga a szőlő „hegynek fel-le” so­rakozik, mármint a tőkéje. Az előnye nyilvánvaló; a te­raszok széleire jutó tőkék ■gyökérzetét könnyen kiégeti az erős napsütés, míg a hegy- völgy irányú telepítés nem is­merve a teraszt, és az erózió­tól sem tartva, egyenletes földréteget biztosít a kényes gyökérzetnek. Hát ilyen egy­szerű ez, de esak elmondva! A berkenyéi nyomókőre meg mégis innen vetődik az új fény, a szövetkezet éppen Szendehely alkalmas hegy­oldalába telepíti három esz­tendő alatt — jó kétszáz évre íelhagyott hagyományt újra éltetve — százhektárnyi sző­lőt. De annak az őse, a ter­mesztés, szőlőművelés erede­te mégis csak berkenyéi, mert hiszen végeredményben , ber­kenyéi eredetű maga Szende- hely-Katalin-puszta is! Talán az 1700-as évek elején tele­pültek át Berkenyéről az oda még előbb Ausztriából érke­zett gazdák, szám szerint vagy négy család. Ök voltak az elsők, magukkal hozták 'a fejszét, a fűrészt az irtáshoz és persze mindazt az eszközt, mindazt a tudást is, ami a ké­sőbbi szőlőműveléshez volt szükséges. A filoxéra aztán elpusztította a szendehelyi meg a környező szőlőket mind egy szálig. Üj nem na­gyon volt helyette sokáig... Most újra lesz a kihűlt he­lyeken, a szendehelyi napsü­tötte hegyoldalban és' nem is kevés, egyszerre száz hektár, aminek kézi művelését — a nagyüzemileg géppel elvég­zett munkákon túl — részese­déssel felvállalja a környező lakosság. A fakockák sorsa már más képet mutat, de inkább nem mutat semmilyet. Ugyan eszé­be jut-e valakinek akkor, amikor a balassagyarmati volt megyeháza felújítását végzik, hogy a főbejárati tágas kapu­alj faburkolata valamiféle ke­gyeletet érdemelne? Már az is eléggé furcsa, hogy csak nagy lapozgatás árán talál valamiféle leírást az ember a volt megyeháza építésének történetéről ma­gában a . város történetét fel­dolgozó egyébiránt tekinté­lyes és hasznán túl is élveze­tes munkában — ha ugyan talál —, és nem jár jobban, nem tud meg sokkal többet erről a nem mindennapi . ér­tékű, most is felújítás alatti épületről az sem, aki az ide­genforgalmi könyvecskében keresgél. Hát.így-úgy vala­hogy összehozható valamiféle történet, amit vagy el,hisz aZ aki hallgatja, vagy legyint rá „nagy bölcsen”. A fakockás útburkolás ép- penhogy a*z 1800-as évek nagy vívmánya volt a városépítés­ben, alkalmazták ezt" a fajta burkolatot például a főváros forgalmas útjain, ilyen bur­kolat volt a régi Andrássy (a mai Népköztársaság) úton, amelyet szinte lehetetlen volt elkoptatni, amelynek számos előnyére nincs tér ezen a he­lyen, amelyet miután fel­szedtek és aszfalttal felcse­réltek azonnal meg is bántak! De éppen Hyen volt a Rotten- biller utca burkolata’ is Pes­ten, azt egy világszélhámos pesti szedette fel a „székesfő­város nevében”, hogy aztán az egészet jó pénzért eladva külföldre szökjön. Ez a fa­burkolat itt a régi megyeháza kapuiieiáratánali földién alighanem Madách Imre ci­pőtalpát is koptatta, mert for­dítva jóval lassabban ment a dolog tekintettel arra is, hogy egy ilyen burkolat, aprócska fakockákból kirakva a moza­ik elve alapján, úgyszólván az örökkévalóságot szolgálta mindenütt mindaddig, amíg felszedték, elégették vala­mennyit. . A mai Lucifer, aki a mű­anyaghoz szokott, csak a fejét csóválja hitetlenkedve, mert ugyan ki veszi komolyan azt, hogy egy 1982-ben már jócs­kán feltáskáscdott, hiányos, helyreállításra talán nem is érdemes faburkolat; másfél száz éven át is szolgálni tud­jon... A megyeházát 1835- ben avatták, akkor még Dé­ryné it. itt lépett fel az ünne­pi alkalom fényét növelve, gu­rulhatott az ő hintájának gu- mirádlija is ezen a faburkola­ton, amiként Madách is ezen járt 1842-től megyei tisztség- viselő korában és járt rajta a boldogtalan emlékű Frá­ter Erzsi is, akit Madách ép­pen ezek között a falak kö­zött ismert meg egy megye­bálon. Na és Mikszáth Kál­mán! Ha valami, ilyen bur­kolatként, 1835-ben a helyére került egy olyan masszivitás részeként, mint amilyen a hí­res gyarmati megyeháza, ak­kor az a valami még az 1870- es években éppencsak, hogy megkopott kissé. Vagy még meg sem kopott... Hát néz­zünk utána komolyabban: felcserélték-e Időközben ezt a fából készült burkolatot, és akkor is másként nézünk rá, ha ez már a második „ge­nerációja” ezeknek a fakoc­káknak, amelyek akkor is „nagy idők tanúi” — ahogy ezt közhelyszerű igazságként mon­dani szokás. .De addig is — a város engedelme nélkül; a büntetést is vállalva immár — egyet felemelek, újságba csavarok és hazaviszek ma­gammal (kérésre szívesen visszajuttatom), mert túlsá­gosan sok értéket láttam már elégni, elporlani, elkótyave­tyélni, elkorhadni, lehullani a a sárba sokszor nem is a rosszakarat, de inkább a mo­dern figyelmetlenség, érzéket­lenség miatt, a közönyösség által megnyomorgatva. . Hűlt helyeink, hű tárgya­ink nagyobb figyelmet érde­melnek. Nagyobb leleményt abban, hogy ne tűnjenek el nyomtalanul, hogy megta­láljuk őket akkor, amikor keresésükre indulunk, hogy ne tévedjünk el jnélkülük a jelenben sem, hogy emlékez­zünk rájuk unokáinkban is._ T. Pataki László NÓGRÁD - 1982. július 3., szombat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom