Nógrád. 1982. július (38. évfolyam. 152-178. szám)

1982-07-24 / 172. szám

Amerikai gázcsőembargó A szovjet sajtó Egyiptomról Mind nagyobb az ellenérzés a nyugati szövetségesek körében Lesz-e visszatérés a demokratikus forradalmi úthoz? Heltai András, az MTI ki­küldött tudósítója jelenti: Az amerikai politika nyílt arculcsapásának nevezte egy csütörtök esti washingtoni te­levíziós kommentár a francia kormánynak a Szovjetunió— Nyugat-Európa földgázveze­ték ügyében hozott döntését. Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár, aki az Egyesült Ál­lamokban tartózkodik, ugyan-’ akkor kijelentette: nemcsak Bonn ért egyet a francia dön­téssel, hanem az Európai Gaz­dasági Közösségnek mind a 10 tagországa. Schmidt kancel­lár csütörtökön Houstonban ar­ról beszélt, az ügy „árnyé­kot vet” Bonn és Washington kapcsolataira. Emilio Colombo olasz kül­ügyminiszter Washingtonban kijelentette: a Reagan-kor- mány vonalvezetése „szétfor­gácsolt” .. Nincs összefüggő felfogás és képtelenség, hogy az USA sok száz millió dollá­ros áldozatot igényel szövetsé­geseitől. Schmidt a hét végén tárgya­lásokat folytat Kaliforniában, George Shultz amerikai kül­ügyminiszterrel. A bonni kor­mányfő reményét fejezte ki, hogy Shultz „jóvá teszi majd a kárt”, amely a két ország kapcsolataiban keletkezett. A jövő hét elején Francis Bym brit külügyminiszter ér­kezik bemutatkozásra új ame­rikai kollégájához, s egyna­pos látogatása ugyancsak első­sorban azt szolgálja, hogy engedményt sürgessen a gáz­vezeték ügyében. Amerikai üzleti körök jó­zanságra intenek. Richard Lesher, az Egyesült Államok kereskedelmi kamarájának befolyásos elnöke, Ronald Reaganhoz intézett levelében felhívta a figyelmet: „még in­kább kétségbe vonják majd az Egyesült Államok megbíz­hatóságát, ha egyoldalúan, rá­adásul visszamenőleg léptet életbe korlátozásokat”. A külföldi és a hazai figyel­meztetések a jelek szerint sem­mi hatással nincsenek a Rea- gan-kormány döntéseire. Mától várhatóan életbe léptetik a védővámokat az EGK-országokból származó acéltermékekkel szemben, ami csak tovább élezheti 'a szabá­lyos kereskedelmi háborút. A Business Week emlékez­tet arra, hogy az USA-nak 18 milliárd dolláros többlete van a Közös Piaccal folyta­tott kereskedelemben, és ilyen amerikai vonalvezetés esetén ez veszélybe kerülhet. Wa­shingtonban e sokrétű figyel­meztetések ellenére valószí­nűtlennek tartják, hogy Rea­gan elnök módosítaná vonalát a gázvezeték ügyében, még akkor sem, Ha 'a francia példát más országok is követik. Libanon—Izrael Konzultáció a Merénylet Párizsban A Biztonsági Tanács pén­teken, magyar idő szerint 21 óra 30 perckor, zárt ajtóik mögötti konzultációt kezdett a libanoni kérdésről — je­lentették be New Yorkban. Tájékozott körök szerint az ülésen a palesztin kérdés hosszú távú rendezésére vo­natkozó francia—egyiptomi tervet vitatják meg. Izrael csütörtökön támadást hajtott végre a Bekaa-völgy- ben a Szíriái és palesztin egy­ségek ellen, s légiereje ismét bombázta Nyugat-Bejrútot. Philip Habib amerikai dip­lomata pénteken Khaddam Szíriái külügyminiszterrel tár­gyalt, később találkozott Asz- szad szíriai elnökkel Is. Az egyiptomi kormány csü­törtökön a tűzszünet durva megsértésének nevezte az iz­raelieknek a Bekaa-völgyben végrehajtott támadását. A MENA hírügynökség által is­mertetett nyilatkozat figyel­meztet arra, hogy az izraeli akciók veszélyeztetik a liba­noni válság megoldására irá­nyuló diplomáciai erőfeszí­téseket. Meggyilkolták* Fadl Danit, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet párizsi irodájának vezetőhelyettesét. Szénné égett holttestét pénteken reg-* gél találták meg a francia fővárosban —, jelentette be Ibrahim Szusz, a PFSZ-iroda vezetője. Fadl Dani pokolgépes me­rénylet áldozata lett. Á dip­lomata kocsijába egy mellet­te elhaladó gépkocsiból, amelyben hárman ültek, rob­banószerkezetet dobtak. A ko­csi kifulladt. A merénylők­nek sikerült elmenekülniük. Ez volt a hetedik gyilkos me­rénylet, amelyet Párizsban az elmúlt tíz évben palesztin diplomaták ellen elkövettek. Ibrahim Szusz a merénylet elkövetésével Izraelt vádolta. A pelesztin politikus köve­telte, hogy a francia kormány leplezze le Fadl Dani gyil­kosait, és nyújtson hatékony védelmet a PFSZ képviselői­nek. Szusz hangsúlyozta, hogy a merényletért a fran­cia hatóságok is felelősek. (Megbízható források szerint Fadl Dani nem élvezett ál­landó rendőri védelmet.) Izrael párizsi nagykövetsé­ge cáfolta, hogy Tel Avivnak bármi köze lenne a merény­lethez. (MTI) Egyiptom helyzetét elemzi a szovjet sajtó a Nasszer ve­zetésével végrehajtott forra­dalom 30. évfordulóján. A cikkek annak a reménynek adnak kifejezést, hogy az or­szág visszatér a valóban de­mokratikus és forradalmi út­ra, ismét részt vállal az át­fogó, igazságos és tartós kö­zel-keleti rendezés megterem­téséért folyó küzdelemből. „Mindazok, akik őszintén törekednek a közel-keleti vál­ság átfogó rendezésére, valódi béke megteremtésére, remélik, hogy Egyiptom, amely dicső hagyományokra tekinthet- vissza az imperialistaellenes harcban, elfoglalja azt a he­lyet az arab népeknek a tör­vényes jogaikért és érdekei­kért vívott ’ küzdelmében, amely méltó lenne hozzá” — írja az Izvesztyija, emlékez­tetve arra, hogy Nasszer ve­zetésével az ország az arab népek harcának élvonalában haladt, s az egyiptomi forra­dalom annak idején nagy be­folyással volt az arab és az afrikai népek szabadságküz­delmeire. Szadat idejében azonban az imperialistaelle- nes politikát, — amelynek célja az ország politikai és gazdasági függetlenségének megszilárdítása, a társada’mi haladás volt, — olyan irány­vonal váltotta fel, amely nyíl­tan összefogott az újgyatma- tosítás és a reakció erőivel, elszakadt az arab népek kö­zös feladataitól, ajtót nyitott az imperialista monopóliu­mok előtt. A belpolitikai vál­tozások együtt jártak a kül­politika megváltoztatásával, s ennek következménye lett az izraeli agresszorral az Egye­sült Államok védnöksége alatt létrejött Camp David-i kü- lönaiku. Ma Kairóban mind töb­ben ismerik fel, hogy Egyip­tom nagyon is kétértelmű helyzetbe került a Camp Da­vid-i szerződés aláírásával. A szerződés arabellenes jellegét különösen élesen mutatja most meg Izrael Libanon el­leni agressziója — írja a lap. — A haladó erők azt követe­lik, hogy szabaduljanak meg Szadat rendszerének öröksé­Papírpénzt égetni? Torpedók a gáz-cső ügyletre A nyugatnémet Mannesmann cég mühlhcimi csőgyára Az AEG-Telefunken vezér- igazgatói irodájában összerán­colt homlokkal olvasták a te­lexjelentést: az amerikai el­nök újabb gazdasági korlá­tozást rendelt el a Szovjet­unió ellen. Egyik leányválla­latuk, az AEG-Kanis 47 gáz­turbinára szerződést vállalt, s a szállítás elmaradása csak ronthat az amúgy is nehézsé­gekkel küzdő nyugatnémet cég helyzetén. ÖVÖN ALULI ÜTÉSEK E bevezető után nyilván tudja már az olvasó, hogy az „évszázad üzletéről”, arról a gáz-csővezeték megállapodás­ról van szó, amelyet a szov­jetunió és egy sor nyugat­európai vállalat Kötött. A munka már javában folyik. Ám nemcsak Essenben rán­colják homlokukat. Reagan övön aluli ütésével hasonló helyzetbe került a nyugat­német Demag, az olasz Nuo- vo Pignone, a francia Creusot Loire, s más gyárak. Míg a tavalyi korlátozás csak az amerikai, s az USA területén levő vállalatoknak tiltotta meg, hogy az ötezer kilomé­teres, Nyugat-Szibériából Nyugat-Európába vezető gáz­vezetékhez műszereket, gépe­ket szállítsanak, most külföl­di leányvállalataikra is érvé­nyesítették a döntést. Sőt, mindazokra kiterjesztették, akik amerikai ücenc alapján gyártanak valamilyen, a gáz­vezetékhez, illetve a komp­resszorállomásokhoz szüksé-' ges berendezést. HEVES REAKCIÓ Itt azonban nem fillérekről van szó. A nyugatnémetek csaknem ötmilliárd dolláros szerződést kötöttek a szovjet kivitelezővel, a franciák, 3,3, az olaszok és a hollandok egy- milliárd, a belgák 800 millió, a japának 600 millió dollá­ros hitelt nyújtanak Más szó­val : ekkora megrendelést kap­nak a Szovjetuniótól, amely gázszállítással törleszti majd adósságát. Mindkét fél számá­ra nagy és előnyös üzletről van tehát szó, netn szólva azokról a tízezrekről, akik így munkához jutnak. Csak jel­lemzésül említjük: a nyugat­német Mannesmann _ évekkel ezelőtt külön, kilencezer em­bert foglalkoztató üzemet épí­tett a szovjet csőmegrende­lés kielégítésére. Az új Reagan-rendelkezést a nyugat-európai fővárosok nem hagyták szó nélkül. Kezdettől ellenálltak. az ame­rikai nyomásnak, most pedig szokatlanul hevesen keltek ki magukból. Még Londonban is kijelentették: készek semmi­be venni az amerikai lépést. „A nemzetközi jog megsérté­se ez!” — hangzott itt is; ott is a Washington címére in­tézett szemrehányás, szövet­ségesek között szokatlan éles­séggel. Mi ennek a háttere? Miért ilyen makacs mind a két tél? Miért ilyen hide­gen céltudatos az amerikai kormány? MINDEN SZENTNEK... Az amerikai indítékokat négy csoportba oszthatjuk. A torpedózási kísérlet minde­nekelőtt a reagani külpoliti­ka része: megpróbálják gyen­gíteni, sarokba szorítani a Szovjetuniót. Arra hivatkoz­nak: „a gázszállítással Nyu­gat-Európa függőségbe kerül a szovjetuniótól”, „a ke­ményvalutáért Moszkva a fegyverkezéshez használható magas színvonalú technológi­át vásárol”. Másrészt az USA meg akarja szorítani gazda­ságilag a nyugat-európaiakat és a japánokat, akik bizonyos értelmében konkurrensei. A Közös Piaccal szemben intéz­kedések egész sorát dolgoz­ták ki és léptették életbe már. Harmadszor: könnyű az amerikaiaknak csökkenteni keleti kereskedelmüket, hiszen mérlegükben ennek aránya elhanyagolható. Nyugat-Euró­pa forgalma a KGST-orszá- gokkal évente mintegy 60 -mil­liárd dollár, az Egyesült Ál­lamoké ennek töredéke. S negyedszer: a döntő külpoliti­kai célok mögött ott rejlik az amerikai exportérdek is. Az USA a szovjet gáz helyett saját szenét szeretné eladni a Közös Piacnak. Csakhogy Európa erre nem vevő: drága és bonyolult a szállítás és a szén szintetikus fűtőanyaggá alakítása. Amint a Washing­ton Post írta: „Olcsóbban jönnek ki a nyugat-európaiak, ha papírpénzzel fűtenek”. Nyugat-Európa egyelőre ellen­áll az amerikai nyomásnak, a küzdelem azonban még nem dőlt el. A Szovjetunióban egyébként egyszerre hat gáz­vezeték készül, s küzülük csak egy épül nyugati kölcsön­nel. Szovjet közlés szerint igyekeznek ezt mindenkép­pen időre elkészíteni. És a nyugat-európaiak? Nyugat­német bankok például épp a napokban írtak alá Leningrád- ban egy újabb, kb. 3 milli­árd márkás hitelszerződést... Tatár Imre 2 NÓGRÁD - 1982. július 24., szombat gétől, vessék el a Camp Da- vid-i bilincseket. A Novoje Vremja szerint az utóbbi időben megerősödött az egyiptomi nép küzdelme az amerikai—izraeli tervek előt­ti behódolás ellen A haladó egyiptomi közvélemény ha­tározottan elítéli, -hogy letér­tek Nasszer útjáról, azért küzd, hogy állítsák helyre azt a szerepet, amelyet Egyiptom az 1952. évi forradalom után töltött be. A Pravda, pénteki számának cikke emlékeztet arra, hogy Egyiptom számára politikai és gazdasági téren egyaránt nagy eredményeket hozott Nasszer politikája, az, bogy Egyiptom és a Szovjetunió között bará­ti együttműködés jött létre. Ennek a politikának felrú­gása, a behódolás az imperi­alizmus, a külföldi monopóli­umok előtt viszont nem ho­zott semmiféle hasznot. „Sza- datnak a színről való drámai letűnése megmutatta, hogy milyen népszerűtlen az a po­litika, amely ellentmond az egyiptomi nép érdekének, s az arab népek érdekeinek általá­ban.” Bul gária—Románia Szorosabb baráti együttműködés Románia és Bulgária a jö­vőben továbbfejleszti baráti együttműködését. Erről szóló közleményt tettek közzé pén­teken este Bukarestben a ro­mán—bolgár kormányfői ta­lálkozó befejezése után. Grisa Filipov, a Bolgár Népköztársaság miniszterta­nácsának elnöke csütörtökön érkezett kétnapos hivatalos baráti látogatásra Romániába Constantin Dascalescunak, a Römán Szocialista Köztársa­ság miniszterelnökének meg­hívására. • A két miniszterelnök elha­tározta: intézkedéseket tesz­nek annak érdekében, hogy bővítsék és szélesítsék a koo­perációt elsősorban a gép­iparban, az elektronikában, az energetikában, a vegyiparban, a mezőgazdaságban és más közös érdekű területen. Grisa Filipovot pénteken délután a Neptun tengerparti fürdőhelyen fogadta Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, államfő. A bolgár kormányfő pénte­ken délután elutazott Romá­niából. (MTI) Francia kísérleti atomrobbantás Egy új-zélandi földrengés- Mururoa korallzátonyon. Ä jelző állomás jelentése szerint felrobbantott szerkezet 2 kilo- Franciaország föld alatti nuk- tonnás volt. Ez volt az 51. leáris robbantást hajtott vég- kísérleti robbantás azután, re csütörtökön — a harma- hogy Franciaország 1975-ben dikat három hét alatt — a megkezdte föld alatti atomrob- Csendes-óceán déli részén, a bantási kísérletsorozatát. Tői ökország— Görögország Tárgyalások kezdődnek Görögország és Törökország csütörtökön bejelentette, hogy tárgyalások útján kívánja ren­dezni nézeteltéréseit, és az el­következő hónapokban tartóz­kodni fog mind az egymás el­leni ellenséges megnyilvánu­lásoktól, mind pedig a provo­kációktól. Az erről szóló meg­állapodást Ioannisz Kap- szisz görög külügyi államtit­kár és Törökország athéni nagykövete írta alá, több mint egyhónapos tárgyalások után. A „moratórium” bejelentése után Andreasz Papandreu gö­rög kormányfő azonnal óva intett mindenkit a túlzott de­rűlátástól. A görög miniszter- elnök a kormány ülésén kije­lentette: a megállapodás csak néhány hónapra szól, és csu­pán azt a célt szolgálja, hogy a tárgyalások kedvező légkör­ben kezdődhessenek. Papand­reu közölte, hogy a görög és a török külügyminiszter ok­tóber elején találkozik Otta­wában egy NATO-ülés alkal­mával, és megállapodnak a rendezési tárgyalások Kereté­ről. Mint ismeretes, a görög— 'török viszonyt különösen fe­szültté tette a két ország köz­ti nézeteltérés az égei-tengeri halászati, illetve az olajkiter- melési jogról, a felségvizek éa a kontinentális talapzat hatá­rainak elismeréséről, valamint a légifolyosókról. (MTI) Dél-afrikai Angola Tizenegy Mirage bombázó­ból álló dél-afrikai köte'ék szerdán bombázta az apgoíai Kunene tartomárnybeli Caha- ma városát — jelentette csü­törtökön az Angop angolai hírügynökség. A bombázás sújtotta körzet a natníbiai határtól 200 kilométernyire fekszik. bombázók felett A dél-afrikai csapatok ta­valy augusztus óta megszállva tartják kunene tartomány egy részét. Jósé Eduardo dos San­tos angolai elnök a hét végén elítélte Dél-Afrikát, mert je­lentős csapatösszevonásokat hajt végre az angolai határ közelében és újabb agresszi­óra készül Angola ellen. (MTI) Súlyos ítéletek Koszovóban A pristinai körzeti bíróság háromnapos tárgyalás után ítéletet hirdetett egy értelmi­ségiekből álló albán naciona­lista, irredenta csoport peré­ben. A bíróság megállapította, hogy a csoport tagjai 1979 óta hirdették a „Koszovónak köztársasági státust” jelszót, s államellenes, ellenforradalmi propagandatevékenységet fej­tettek ki. A perben Halil Aldema tör­ténészt 11 évi, Uksin Háti szociológust, a pristinai egye­tem tanárát 9’évi, Ekrem Kru- eziu filmrendezőt 8 évi, Men­tor Kaci filmvágót és Semsi Recicát, a marxista tudomá­nyait professzorát 7—7 évi, Ali Krueziu. jogászt 5 évi, Hilmi Ratkoceri nyelvészt 3 évi, Nézi Halili nyelvtanárt 2 évi, Muharem Fetui törté­nészt pedig hathónapi bör­tönre ítélték. Ugyancsak a pristinai kör­zeti bíróság előtt szerdán megkezdődött a „Jugoszláviai albijnok marxista—leninista pártja” nevű illegális, ellen- forradalmi szervezet kilenc tagjának a bűnpere. A vad­irat szerint e szervezetnek az volt a célja, hogy Koszovo autonóm tartományt elszakít­sa Jugoszláviától és Albániá­hoz csatolja. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom