Nógrád. 1982. július (38. évfolyam. 152-178. szám)
1982-07-22 / 170. szám
Tábori képeslap Kajakozok, vihar után Palotáson Így kell kenuzni. Bemutatja Jekker György és Láng Péter. Vihar után csendre számítottunk, s vidáman nyüzsgő gyerekeket találtunk kedden délelőtt a palotási tavon. Mintha az éjszaka mi sem történt volna, a tábor élte mindennapos életét. Csupán víz- tócsák és száradó ruhák, ágyneműk jelezték az elemekkel folytatott küzdelmet. — Hogy mi volt itt... — fogadott bennünket Kralován Géza edző, s elmesélte a keddre virradó éjszaka viszontagságait. A táborlakók éppen a délelőtti edzés végén voltak, partra tették a kajakokat, kenukat, s készültek az ebédPihennek a lapátok, ebédelnek a táborlakók. hez. Mi pedig beszélgetésre vonultunk félre a vezetőkkel. Stein Péter táborparancsnok, „civilben” tanár, lelkesen beszélt tapasztalatairól: — Mostanában hiányzik a romantika az életünkből; s a táborok kicsit ezt is hivatottak lennének pótolni. Nos, régi táborjáró vagyok, s mellesleg hegymászó, így csak hegyek között tudtam elképzelni a nyarat. Be kell vallanom. víziszonnyal érkeztem de egy hét alatt a Kralován család velem is megszerettette a vízi életet és sportot. — Nehezebb, vagy könnyebb a nevelő helyzete a sporttáborban? — tettük fel a kérdést, amely egyelőre megválaszolatlan maradt, mert a gyerekek hívták sátorszemlé- re a vezetőt. Helyette Kralován tanár úr vette át a szót, és a létszám miatt panaszkodott: — Kevesebben vagyunk, mint ahány srácot tudnánk foglalkoztatni. Valahol elakadhatott a szervezés. — Én tudom hogy hol — szól közbe Répássy László, a megyei sporthivatal elnökhe- helyettese. — Az az érzésem, hogy a járási sportfelügyelők késtek el a szervezéssel. Nagyon sokan csak akkor szereztek tudomást a palotási lehetőségről, amikor a, család már „beosztotta’' a nyári szünidőt.. ____ __ __ M indenesetre. akt el Bem bánta meg. 4-egal^Jjis ez san nyilatkozott: — Tavaly a táborozás után is átjártam edzésekre biciklivel. Most is jövök továbbra. — Melyik a jobb tábor, a tavalyi, vagy a mostani? — Hát, a tavalyi azért volt jobb, mert voltak nagyobb srácok is. Most meg azért jobb, mert a pesti úszóvizsga után a Vidámparkba is elmentünk. No, meg izgalmas volt a vihar, csak mindenem csupa sár lett. — Nyolcadik után mit csinálsz? Követed a fivéred, vagy maradsz a kajakozásnál? — Még nem tudom. Szeretek kajakozni. Majd meglátom. Ha lehet... — mondta, zett. Igaz, hogy csak háziverseny várt a fiatal kajako- zókra, de egy hét vízi élet után ez nem is csekély erőpróba. Körülbelül 150 méteres kör alakú pályát kellett teljesíteniük a gyerekeknek, s közben ki kellett ugrani a „járműből” és vissza is szállni. Szóval itt is volt biztatás, küzdelem, mint a nagyoknál. A legnagyobb izgalommal talán a tábor legifjabb lakója, a tízéves sziráki Porák Sanyi készülődött. Tavaly Pásztón tanult meg úszni, most „esküszik” a kajak szépségeire. A verseny közben Stein Péterrel folytattuk a délelőtt félbeszakadt beszélgetést. volt a vélemény a gyerekek körében. Máthé Tünde például Rétságról érkezett. Mint mesélte, nagyszerűen érzi magát a táborban, s a kajakozással is nagyon megbarátkozott. — Egyetlen baj — panaszolta — ha hazamegyek, nem tudom folytatni. Ha csak jövő nyáron ismét el nem jör vök... Szeretnék — tette hozzá rövid szünet után. Majd visszatért Stein Péter is, karjait széttárva, jelezte, hogy a sporttáborban sok mindenhez kell értenie a vezetőnek, s „jelentette” az ágyfelállítás sikerét. Hát kérem, itt élűnk mi „nők”, mutatja Ferencsik Rita. és sietett a társak után ebédelni. — Az ÁFÉSZ-étteremben a kedd déli menü a táborlakók számára zöldséglevésből, kol- bászos lencsefőzelékből és süteményből állt. Ebéd után lázas készülődés kezdődött; a gyerekek többsége élete első versenye elé né— Szóval, ez más tábor — mondta a tanár. — Nehezebb a dolgunk, a víz miatt figyelnünk kell, viszont a gyerekek is fegyelmezettebbek. A sport összehozza a gyerekeket, felelnek egymásért, segítik a társat, próbálhatják erejüket, kitartásukat. Olyan nevelési többletet jelent, amely kevés úttörőtábor sajátja. Ezért is Közben vendégek érkeztek. Láng Lajos a szomszédból, Jobbágyiból ugrott át megnézni gyermekét, Pétert. A papa elmondta, hogy tavaly mindkét fia táborlakó volt Palotáson, s Tamás, a nagyobbik most csak azért látogató, mert végképp az atlétika mellett döntött, és országos serdülőversenyen volt, a Ferencváros (!) színeiben. — A kisebbik Láng fiú hetedik osztályos létére rutinoMfliW Mil Ez cm borulás. A feladatok közé tartozott a csónakból felszállás is, Verseny előtti eligazítás. Tartja: Kralován Géza edző. mondom, hogy nagyszerű kezdeményezés, igazán jól tette a megyei úttörőszövetség és a sporthivatal, hogy megszervezte. A verseny közben zavartalanul folyt, a legapróbbak, ha kicsit lassabban is. de hibátlanul oldották meg feladatukat. A díjkiosztást — mert ilyen is volt — nagy ováció kísérte. Több korcsoportban is ajándékot kaptak a helyezettek, de a többiek sem maradtak "díj nélkül. Minden táborlakó sportoló figurával díszített poharat kapott az első verseny emlékére. Talán jó néhányukat. nem csupán ez az egy tárgy emlékezteti rriajd a ’82-es palotási ha- pokra... Szöveg: Kiss László Kép: Gyurkó Péter mMh Szendehely: Egy osztállyal feljebb A szendehelyiek az idén „utca hosszal” nyerték a rétsági járásban a labdarúgó- bajnokságot. Tíz pontot „vertek rá” a másoodik helyezettre. A százszázalékos teljesítménytől csupán egy ponttal maradtak el. A tavaszi for- dúlóban a tolmáosiaktkal játszottak döntetlent. Akik kicsit is figyelemmel kísérik megyénkben a labdarúgó-bajnokságokat, azok számára a szendehelyiek eredménye nem számít meglepetésnek. A csapat a rétsági járásban 4 éve sorozatban nyerte a bajnokságot. Ami 3 éven át nem sikerült, az „bejöitt” az idén. — Azt mondják, hogy három a magyar igazság és egy a ráadás. Nekünk a ráadásévben sikerült bekerülni , a megyei első osztályba. A nyáron sikeresen vettük az osz- tályozót — mondta - mosolyogva Dragos József, a labdarúgó-szakosztály mindenese, a sikerek egyik fő ková- csolója. Az osztályozom a ceredie- kiet 6—2-re, a balassagyarmati járás bajnokát, a megyei bajnokságot is megjárt érsekvadkertieket 2—1 arányban győzték le. Ezzel a teljesítménnyel a szendehelyi labdarúgók helyi sporttörténeti mérföldkövet helyeztek el. A kisközség csapat« első alkalommal szerepelhet a megyei bajnokságban. Korábban a megyei B osztályban már játszottak. —- Mielőtt a jövő terveiről beszélnénk, kérem, hogy röviden értékelje a csapat szereplését., . ~ ■— A legfontosabbnak azt tartom, hogy a bajnokságot nem egy-két jó képességű játékos, hanem egészséges szellemű, futballozni szerető csapat nyerte meg. Nyilván nálunk is voltak játékosok, akik az átlag fölött teljesítettek. így: Szúnyog János, Müller József, Gombán Antal, Gáspár János, Földvári József, Újvári Vilmos, Mácza András és Rottenbacher György. De a nevek kiemelése mellett szeretném hangsúlyozni' a csapat összteljesítményét — vélekedik Dragos József. — A magasabb osztály magasabb követelményeket is jelent. ., — Mi ezzel. tisztában vagyunk. Nagyon sokat beszélgetünk az erősítésről. Végül is úgy döntöttünk, hogy nem hozunk „idegenlégiósokat”. Ezek a gyerekek nyerték a bajnokságot, játsszanak ők a megyeiben, A vezetőséginek az a véleménye, hogy csapatunk megállja a helyét a felsőbb osztályban is. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a ver dégjátékosokat nem szívesen fogadják maguk közé labdarúgóink. Az az elv, hogy a szendehely! csapat legyen szendehelyt. A leszerelő játékosokra viszont számítunk. — Ezek szerint a megyei bajnokságban ott és úgy folytatják, ahogy az osztályozó után abbahagyták? — Nem egészen. Én 20 évig Voltam a csapat edzője, mindenese. Most jobban megosztjuk a munkát. Az edző a fiatal testnevelő tanár, Mácza András lett. Én a szakosztály munkáját fogom irányítani. Szendehelyen nemcsak a labdarúgócsapat készül aa őszi rajtra. A feltételeiket is a magasabb követelményekhez igazítják. Hozzáfogtak az öltöző építéséhez, a pálya csinosításához. A termelőszövetkezet autóbuszt ad az utazásokhoz. A községi tanács megemelte a támogatását. A községben szervezik a pártoló tagokat. Valami elindult Szendehelyen. .. — Szenográdi — Kemerovóban az STC Hír érkezett a Szovjetunió- tarjániak, pénteken pedig a ban portyázó STC labdarúgó- II. liga 4. helyezettje, a No- csapatáról. A tarjániak ked- vokuznyeck együttese lesz az den reggel, ottani idő szerint ellenfél. Az utolsó találkozóiéi hatkor érkeztek, hatórás ra vasárnap Kemerovóban a repülőút után Kemerovóba. II. osztály éllovasa ellen kerül Cserháti József szakosz- sor. tályelnök tájékoztatása sze- a tervek szerint a tarjáii- rint már kialakult a túra mű- ak JŰU 27_én „ 3g órakor ér_ sora. Ennek alapján csu- J . törtökön Prokopjevszk váló- keznek a Ferihegyi repuloter- gatottja ellen mérkőznek a re. Ökölvívásról sorokban Szép nógrádi siker született a csehszlovákiai Usti nad La- bemben, a szocialista országok ökölvívóinak Ifjúsági Barátság Versenyén. A balassagyarmati Lakatos András az 57 kg-osok mezőnyében kilenc indúló közül a 3. helyet szerezte meg. Utoljára t979-ben a nógrádiak közül Botos Tibor volt, aki bronzérmet tudott nyerni az IBV-n. A balassagyarmati Lakatos helytállásának értékét növeli, hogy a döntőbe kerülésért az NDK- beli Menharttól csupán 3—2- es pontozással szenvedett vereséget. ★ Négy STCrS ökölvívó utazott Szegedre, a szerdán kezdődött nemzetközi Fesztivál Kupára. 54 kg-ban Farkas Sándor] 57-ben Gáspár Mihály, 71-ben Hranek Sándor és 91 kilogrammban Varga János képviseli a Stécé színeit. A Magyar Televízió Bokszsuli címmel filmet fo-gn, amelyre három salgótarjáni serdülő ökölvívó is meghívást kapott. A gyerekek Varga Tibor edző kíséretében elutaztak a szabadság-hegyi idzőtá- borba, a felvételekre. * Botos András edző irányításával a tatai edzőtáborban készül három serdülő és ugyanennyi ifjúsági STC-s ökölvívó a közelgő országos bajnokságra. * Szeptember végén a salgótarjáni városi sportcsarnak otthont az ökölvívó Honvéd Kupa elődöntőjének. A nemzetközi mezőnyben várható# ott lesznek a legjobb átnézi, kai. kubai, olasz, szovjet, ten» gyei, román és természetesen magyar ökölvívók is, Salgótarjánban egyébként 22 par lép a kötelek közé. NÓGRAD - 1982. július 22., csütörtök 7
