Nógrád. 1982. július (38. évfolyam. 152-178. szám)

1982-07-22 / 170. szám

WLÄG' PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK!' NOGRAD AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXXVIII. ÉVF.. 170. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1982. JÚLIUS 22., CSÜTÖRTÖK Korszerű szervezési módszerek az iparban A munkaszervezőknek ma- rendszerek kidolgozására, nor- latok biztatást adtak a válla- már lényegesen kevesebb gon- maképzésre és a karbantartás latok saját szervezőinek, a dot okoz a dolgozók meggyő- megszervezésére terjedt ki. zése, az újtól való tartózko­módszereket adaptálták min- A Biogal Gyógyszergyárban den szövödéjükben. Jelenleg dás leküzdése, mint tíz esz- például az angol Metra cég az LSZV és a Köbtext szer- tendővel ezelőtt, amikor ha- üzemszervezési módszereinek vezői — közösen — a kender- zánkban az első szervezők alkalmazásával először a ké- iparban folytatják a Werner- megjelentek. Tevékenységű- mia IV., majd a kémia VI. adaptációt, két akkor nem kis bizalmat- üzemben 40 százalékos terme- Külföldi, szocialista orszá- 1 ans ág övezte, a vállalati hely- lékenységnövekedést értek el. gokbeli vállalatok is érdeklőd­zetfelmérések, az üzem- és * m------- *'-----------x~'— * m unkaszervezésre tett javas­latok nem csak hogy eltértek zése nem csak a termelékeny- jet, bolgár és csehszlovák” vál­A Taurus Abroncsgyárban a nek az adaptáció lehetősege karbantartási munkák szerve- iránt, az LSZV például szov­az addig megszokott gyakor- ség növekedését eredményez te, hanem sikerült a költsége­lalatokkal tárgyal a módszer exportjáról. Ugyanakkor meg­ket jelentősen csökkenteni, kezdődött a fonodái munka sőt létszámot is megtakaríta- és üzemszervezés is. ni. lattól, hanem * olyan eredményeket ígér­tek, melyek elérése sok he­lyütt hihetetlennek tűnt. m- _ , .. A külföldi szervezési eljá­Nem kevesen addiai munká n A Latszerészeti Eszközök rások átvétele a számszerűen lut krfukáiLak éfezték á G.y?raÄban UJ termelési, terve- kimutatható eredmények mel­lük KritixajanaK erezte« a zesl es irányítási rendszert wt azzal a hawmmai i= -iárt szervezők megállapításait és alakítottak ki a külföldi szer- u L az?al a haszonnal is járt, ievekeztek azt hiznnvítani K1 ?. . 1Iolai szírr hogy a vállalatok közül ma igyekeztek azt bizonyítani, Vezok javaslatai üTapjan, már egyre több tartia nélkü- hogy csak a korábbi rnodsze- amelvnek során éss/M-fisítet- Í C , ,, e looD xarlja neiKU rekkel lehet dolgozni Azóta " S,n lozhetetlennek a tevekenyse­rekkei tenet dolgozni. Azóta tek a műszaki előkészítést, uj „ét átfogó szervezési rendsze polgáriogot nyertek az első- ösztönzö bérezési rendszert' fgk alkalmsától. ° sorban^ külföldről átvett szer- “ J- rek alkalmazását. Az Ipari sorban Küllőidről átvett szer- vezettek be es finomítottak a Minisztérium áttekintette a vezési módszerek, különösen normákon is A hűtőeéogvár- t -lv- i a az utóbbi öt esztendőben foko- San a^^ Lehel-Bosch nűtószek k°rabbl szaktarcak módszereit vállalatok rények gyártásának folyama zódott irántuk a a ____ _______ _______ é rdeklődése és igénye. Ezt bi- tában tárta fel a szervezés a zonyítja, hogy az iparban az tartalékokat. és tapasztalatait, és 1970 óta megkötött nyolcvan­nyolc szervezési szerződésből 74, 1977 után jött létre. A szer­ződések többsége 6 hónapnál A textiliparban a Werner cég módszerei bizonyultak eredményesnek, egységes elveket alakított ki a szervezési ismeretek átvételének és alkalmazá­sának irányítására, támo­gatására. hosszabb időre szólt, s az elsőként a Kőbányai Textil- Ez várhatóan kedvezően hat eredményes együttműködést művek és a Lenfonó és Sző- a hazai szervezők munkájára, n AtYi orfir nőni V\ n mnrf í c r*í Unllelnt „pf ItvrX/l n „nni-M-n __ __ vn a szakma fejlődésére is. ugyanis nélkülözhetetlen Ez ah vőipari Vállalat szövődéiben szervezők alkalmazták sikerrel. A mun- munkája főleg helyzetelemzés- kaszervezési program beve- hoz, hogy az iparban a kör­re, komplex munka- és üzem- zetésével a termelékenység szerű szervezési módszerektől 25—35 százalékos növekedését még „érintetlen” területek is nem egy esetben meg is hosz szabbították. A szervezésre, termelési és irá­nyítási, készletgazdálkodási érték el. A kedvező tapaszta- behozzák lépéshátrányukat. ÉDOSZ-elnökségi ülés a szociális tervekről Megfelelő ütemben javul ban, mintegy 8—10 százalék- százalékká! emelkedhet az az élelmiszeriparban a dől- ka! növekedett az üzemi ét- üdülésben részt vevők aránya, gozók szociális helyzete, jól keztetésben részt vevők ará- ami 36—37 ezer dolgozó kőd- alakulnak munkakörülmé- nya. Több helyen elsősorban, vezményes pihenését Jelenti, nyeik — állapította meg az ahol két műszakban dolgoz- a korábbiaknál több dolgo Élelmezésipari Dolgozók Szak- nak vacsoráról, illetve ha- lakásépítését is támogatják szervezetének elnöksége zaviheto meleg étéiről is gon- a vállalatok Évente mintegy szerdai ülésén, ahol a VI. öt- doskodnak. A szociális fej- 30oo-en kapnak 30 000—60 000 éves .tervidőszakra elkészí- lesztési összegek legnagyobb forint hozzájárulást A köl- tett vállalati szociális tervek hányadát a vállalatok áltá- csön nagy0b,k részét általában végrehajtását értékelték. iában az üdültetés kiterjeszté- fwjkai HolonyöL- tarnál r-vait Az ágazatban mindegy 270 sére fordítják, ezen belül is ran bontott anvaaokat kis" ez dolgozót foglalkoztat- főként a családos nyaralás fel- gépeket, tehergépkocsikat is nak, s a részben már megva- tételein igyekeznek javítani. A biztosítanak a lakásépítők szá- losul.t .tervek tapasztalatai vállalati üdülők bővítése nyo- mára. E sevítsépek- „iienöro szerint különösen nagy arány- mán 1985-ig megközelítően 10 _ állapította meg az elnökség ,— még mindig lassan halad a lakásépítések üteme. A mun­kakörülmények javítása az élelmiszeripar 13 ágazatában meglehetősen egyenlőtlen ké­pet mutat. Néhány területen, elsősorban a baromfi- és az édesiparban előnyösen válto­zott a helyzet, a fejlesztések, rekonstrukciók során több ju­tott az öltözők, zuhanyozók, étkezők fejlesztésére is, más­hol viszont, mint a gabona- és a sütőiparban vontatottan halad a szociális létesítmé­nyek korszerűsítése, ezéirt az elnökség felhívta a vállalati szakszervezeteket, hogy se­gítsék az aránytalanságok megszün tetősét. ■ # * \ * 11 I ’^-L^ Kovacsolouzem ben A süllyesztékes, modern kovácsdarabok mellett még ma is készülnek csákányok a Sal­gótarjáni Kohászati Üzemek kovácsoló gyárrészlegében. E termék iránt csökkent a ke­reslet, de bíznak abban, hogy a gazdasági helyzet javulásával újabb tételekre sikerül vevőt találni. H Mézes hónapok Szécsényben Ezekben a napokban nagy- re terjed ki. Jó csapatmun- üzem van a szécsényi ÁFÉSZ kát, magas fokú szervezést felvásárlási osztályán. A mái- igényel a felvásárlás, átadás, na, fekete és piros ribizli szállítás összehangolása. Csak- átvétele befejeződött. Megkez- is így tudnak a tárolási gon- dödött az uborka leadása. A dokon enyhíteni, szövetkezet a kistermelőkkel Gyebnár Albert,, a felvásár- 60 vagon uborka átvételére lási osztály vezetője elmondta, kötött szerződést. Májusban hogy segítik a kistermelőket, kezdődtek el a mézes hóna- szakcsoportokat. Tavasszal 10 pok. Az első fél évben 10 va- ezer naposlibát, 130 ezer na- gon mézzel lett „édesebb” a poscsibét és 40 ezer előnevelt felvásárlási osztály, s ennek csirkét adtak el a háztáji gáz­értekével gazdagabbak a mé- daságoknak. A kistermelők az hészek. A tapasztalatok alap- első fél évben 155 vagon tá­ján az idén rekordmézhozam pót és takarmányt vásárol­va rható. tak. Tavaly ősszel a megala­Egész évben folyamatos a leült málnacsoport tagjainak sertés és a nyúl értékesíté- 35 ezer máinatövet biztosítot- se. Az első fél évben több mint tak. Ez év tavaszán a nutria- 3000 hízott sertést és 14 va- tenyésztők tömörültek szak­gon nyulat vettek át. csoportba, ősztől a rákóczi­Évről évre emelkedik a fel- falvi tsz-szel közösen gyü- vásárlási osztály forgalma, mölcsfacsemete-lerakatot lé- Ez évi tervük 50 millió forint, tesítenek. Az első fél évben 24,4 millió A felvásárlási osztály a forint értékben vettek át árut, munkaigényes termékfélék s ez 3 millió forinttal több termesztését támogatja. Alap- az előző év hasonló idősza- elvük, hogy szerződéssel, ♦szak­kánál. A megnövekedett for- csoportok létrehozásával, a galom gondot is jelent. Egy- felvásárlás folyamatossá téte­re nagyobb nehézséget je- lével hosszabb távra bizton- lent a raktározás. A fetvá- ságot nyújtsanak a kisterme- sárlók működése 22 község- löknek. Bulgáiiába készülnek az építőtáborozók Megkezdődött a „második félidő A diákok számára a nyár Három szakmai építőtábor hetőséget. Három és fél hetet nemcsak a pihenésé, az üdü- között válogathattak az idén töltenek Bulgáriában, ahol a lélsé, h-anem egy kicsit a mum- a szakmunkástanulók. Szolno- gyümölcsszedés mellett gaz­káé is. Már évek óta bevált kon az állami építőipari vál- dag szabadidős-program is gyakorlat, hogy a középiskolás lelátnál, valamint a budapes- várja őket: fiatalok vakációjukból egy- ti 43-as számú ÁÉV-nál kő- E hónap végétől, július 28- két hetet, vagy akár többet is művesek, víz- és gázvezeték- tói kezdődik az építőtáboro- vailamelyík építőtáborban szerelők ismerkednek meg zás utolsó turnusa. Cegléden, töltenek. Az idén 92 közpem- behatóbban szakmájuk forte- szintén az állami gazdaság­ii és megyei táborhely műkő- lyaival. Siófokon pedig a ba- ban a KISZ-vezetőképzés és dik, s ez idáig két turnusban lassagyarmati és salgótarjáni az építőtáborozás összevoná- — a július 20-i tábornyitás vendéglátóipari tanulók — sával kísérleteznek, ahogyan óta — közel 30 ezren dől- felszolgálók, szakácsok, el- azt Petesházi Gábor, a me­lóztak. adók — a balatoni idegen- gyei KISZ-bizottság mumka­A nógrádiak az idén hét forgalmi csúcsban tanulhatják társa, az építőtábori ügyek helyszínre látogatnak, össze- a -szíves vendéglátást”. _ intézője elmondotta a részt­sen mintegy 1300-an. A start Újdonság az idei epitotabo- vevők - sport- és kulturális Cegléden volt a helvi állami «"ozásban, hogy vasárnap 21 felelősök — az epitotaborozast gazdaságban* ’ahol a gimna- fős csoport indul a bulgáriai megelőzően három napot töl­zista és szakközépiskolás diá­Vracába. Az ide utazó diákok tenek együtt Salgóbányán. Itt in iL-nri rá t oímprcítpl- s (a megyeszékhely közgazda* az elméleti ismereteket szer- jelLL“ egy “ turnus egészségügyi és építő- zik meg, amelyeknek gya­végzi e munkát Váltásukra 1Parl szakközépiskolainak ta- korlati megvalosítasat a ceg- augusztus elsején kerül sor. fiulói) munkájuk jutalmaként lédi építőtáborban alkalmaz­A zalaegerszegi hűtőgyárban július 5—17. között jártak nógrádi diákok, pontosabban balassagyarmatiak, hiszen az egéisz gárdát a Szántó Kovács János Szakközépiskola és a Balassi Bálint Gimnázium ta­nulói adták. A 300 fős kol­lektíva gyümölcsöt válogatott és a hűtésre való előkészítés­ben jeleskedett. Makón nyolcvan salgótar­jáni fiú bizonyíthatta, hogy ha szükség van rá a munka nehezebbik végét is megfog­ják: ők ugyanis az árvízivé­delmi tábor munkálataiban vettek részt. Főként a Strom­feld Aurél Gépipari Szakkö­zépiskola diákjai szorgos­kodtak a június 20-tól július 3-ig tartó táborozáson. Tisztí­tották a csatornákat, vízel­vezető árkokat készítettek és rendbehozták a gátakat. nulói) munkájuk jutalmaként lédi építőtáborban érdemelték ki a részvételi le- hatják. Elutazott Budapestről Dom Minteff Dom Mintoff, a Máltai Köz- székházéban fogadta a ha- társaság miniszterelnöke, a zánkban tartózkodó Dom Máltai Munkáspárt főtitkára Mintoffot, valamint a kísére- —. aki Lázár Györgynek, a tében levő Wistin Abela. mi- Minisztertanács elnökének raszterei,nök-helyettest és Mau- meghívására nem hivatalos rice Lubranót, a Budapestre látogatáson tartózkodott ha- akkreditált máltai nagyköve- zánkban — és a kíséretében tét. levő személyiségek szerdán A vendégeket a Ferihegyi elutaztak Budapestről. Előző- repülőtéren Lázár György, leg Kádár János, az MSZMP Szűrös Mátyás, az MSZMP KB „ külügyi osztályának vezetője Központi Bizottságának első ^ HoMai Imre külügyminisz­titkára szerdán délelőtt a KB ter-helyettes búcsúztatta. A megyei rendezvénysorozat keretében Ankét a nemzetiségiekről Rétságon Nemzetiségi lét — nemzeti- zet differenciált, körültekintő ségi tudat címmel rendeztek megközelítése szükséges a szerdán ankétot Rétságon a Nógrád megyei nemzetiségi napok keretében. A tanács­kozás előadója Stark Ferenc, a Művelődésügyi Minisztéri­um nemzetiségi osztályának vezetője volt. Vitaindítójában azokat a problémákat érintet­te, melyek tisztázása a nem­zetiségi politika gyakorlatá­nak sikere érdekében nélkü­lözhetetlen. Szólt a nemzet- és nemzetiségtudatot befolyáso­ló negatív tényezőkről: a nem­zetté válás folyamatának tör­ténelmi ellentmondásairól, a célkitűzések helyes megvaló­sulásához. Végül a politikai gyakorlat felelősségét, vala­mint nemzetiségi lakosságunk jelenlétének értékeit emelte ki zárógondolataiban az elő­adó. Az ankétra meghívott ven­dégek — a nemzetiségi szö­vetségek vezetői, a politikai, kulturális élet különböző szin­tű irányítói — hozzászólása­ikban a felvetett problémák­ra reagáltak, a sajátos tapasz­talatok' számbavételével. Né­meth Árpád, a rétsági járási békés egymás mellett élést hivatal művelődésügyi osztá- fölkavaró manipulációkról, az lyának vezetője, többek kö- osztályharc és a nemzeti egy- zött a nemzetiségi nyelv min- ség történelmietlen rangsoro- dennapos használatának fonT lásáról. tosságát, az értékek tudatosí­Stark Ferenc kitért azokra tását emelte ki. Szót kért az intézkedésekre, melyeket Such János, a Mggvarországi Szlovákok Demokratikus Szö­vetségének főtitkára, aki egye- sadalmi bizottságokkal közö- bek között a nemzetiségi ér­a minisztérium a nemzetiségi szövetségekkel, valamint tár­sén hozott a magyarországi németek, szlovákok, délszlá­vok és románok jobb közér­zete, nemzetiségük vállalása érdekében, telmiségiek szélesebb körű bevonását hangsúlyozta a köz­életi munkába, s mondandója tudatos végén mintegy az egész ta- Végeze- nácskozás mottóját fogalmaz­tül aláhúzta annak a tételnek ta meg ezzel a mondattal: „A a fontosságát, miszerint nem- nemzetiségiekhez való viszo zetiségi kérdés általában nin- nyunk internacionalizmusunK csen, mindig a konkrét hely- mindennapi iskoláját jelenti.’!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom