Nógrád. 1982. július (38. évfolyam. 152-178. szám)

1982-07-15 / 164. szám

találkozásom Máiy Zoltánnal r Az emlékek - az idők folya­mán elmosódva - mint megtör­tént emlékképek elkísérik az em­bert egy életen át. így vagyak én is azzal az emlékkel, amely Kodály Zoltánhoz fűződik és amely elé talán negatív elője­let is tehetnék? Megyei énekszakfelügyelők voltunk és minden év nyarán 2 hetes továbbképzésen vettünk részt Budapesten az OPI-ban (Országos Pedagógiai Intézet). Nógrádból Réti Zoltán vagy Ze­ke László jelent meg. Én, mint akkori egri lakos Heves megyéi képviseltem, örömmel olvastuk a tematikából, hogy az első hét szerdáján Kodály professzor úr tart részünkre egy órát. Nagy volt az örömünk, hogy életközei­ben találkozhatunk a mesterrel, mi akik a magyar népdal elkö­telezett aktivistái, hirdetői vol- . tunk. Lázasan, ünnepi hangulat­ban vártuk 1953. június 24-én a 10 órát. Egy kis terem volt az előadószoba, ahová Kodály Zol­tánt bekísérték. Mi óriási taps­sal fogadtuk. 0 azonban igen komoly arcot „öltött”, és lein­tett bennünket, majd azt mond­ta: kérem a finomlelkű muzsi­kushoz nem illik és nem. való az ilyen nyers, fülsiketítő, durva taps. 19 megyei és 5 fővárosi szakfelügyelő volt Jelen. Majd foytatta: a zene, a melódia szár­nyalása nem tűri a durvasá­gokat, majd megmutatta, ho­gyan kell finoman, átéléssel tap­solni és így már a taps is ki­indulópontja, „behangoiása” le­het a muzsikának. A muzsikus ember zenei hangot keres a harangzúgásban, a pohár csen­gésében, a kovács üllőjének megszólaltatásában, stb. Ezek hallatán kicsit le lettünk forráz­va, megkaptuk az első leckét, de igazat adtunk bölcs szavainak. Előadásának címe: .,A ma­gyar népdal őseredete” volt. Lágy hangjával, mélyenszántó előadásával sokat tanultunk tő­le. Kiemelte a magyar népdal értékét, népzenei hagyománya­inkat, mint nemzeti kincset és lelkünkre kötötte annak ápolá­sát, felkutatását és az ifjúság­gal való meqszerfettetését. Most. a Kodály-centenáriumi év alkalmával úgy érzem, ne­künk nógrádiaknak - ahol oly sok értékes népdalt gyűjtött ösz- sze és „merített a tiszta forrás­ból” -, illik erről megemlékez­nünk, Illik szót ejteni arról a zeneszerzőről, aki a XX. század modern zenéjének (kórurkultú- rájának) megteremtéssé mellett a korszerű ének-zenei metodi­kai oktatást is világhírnévre emel­te. Első és eavetlen találkozá­som volt Kodály tanár úrral, ki­nek emlékét egy életen át em­lékeim között őrzöm. Korsós Nándor Válaszol az illetékes n boltok megrendeléseit az üFÉSZ-nek kell biztosítani A NÓGRAD Július 1-i Ol­vasók fórumában megjelent „Jó a takarmányellátás Lit- kén” c. megjelent cikkhez az alábbi választ adjuk: — A cikkíró kifogásolja, hogy „a Gabonaforgalmi Vál­lalat — zab kivételével — sze­mes takarmánnyal nem tudja kellőképpen ellátni a szécsényi ÁFÉSZ-t. Egy hónapra két vagon kukoricára, egy vagon árpára van diszpozió. Ez ke­vés! A litkei körzetben búza egyáltalán nincs”. Szeretném tájékoztatni Ko­csis Ferenc ipolytamócl leve­lezőt, hogy a gabonaforgalmi vállalat a keveréktakarmány- igényeket köteles kielégíteni és ennek gyártásához feltétle­nül biztosítani kell a szüksé­ges szemestakarmány-meny- nyiséget. A mindenkori sze- mestakarmány-készlethelyzet Az Ítélet jogerős! határozza meg a vállalat sze- meStakarmány-értékesítési le­hetőségeit, ami nem jelenti a szemestakarmány-igények maradéktalan kielégítését. Sajnos, a mennyiségi érte­sülései nem fedik a valóságot, mert a szécsényi ÁFÉSZ ku­koricából áprilisban 371 q-t, májusban 378 q-t és június­ban 405 q-t, búzából május­ban 107 q-t, és június hó­ban 340 q-t kapott. Árpából a keveréktakarmányba törté­nő bedolgozás miatt kisebb mennyiséget tudtunk biztosí­tani. Az ÁFÉSZ által átvett szemes takarmányok takar- mányboltonkénti elosztása már nem vállalati hatáskör, ezért nem tartom indokoltnak a szemestakarmány-értékesítés miatt a vállalat elmarasztalá­sát. Egyébként hivatkozom a szécsényi ÁFÉSZ takarmány­Egy óvoda öröme A megye oktatási intézmé­nyeiben részben befejeződtek, másütt még tartanak a nyári tatarozást és felújítási mun­kálatok. A salgótarjáni sík­üveggyár szakember gárdájá­nak egy csoportja felújítást végzett a Budapest úti tizen­hármai számú óvodában. A munkálatok során kifestették a csoportszobákat és az in­tézmény más helyiségeit, ki­cserélték a világítótesteket, a radiátorokat és a csoportszo­bák parkettáit felcsiszolták, a ahol szükséges volt, ott pvc- melegpadlót raktak le. A gon­dos és pontosan elvégzett munka sok kisgyermeknek és óvónőnek teszi kellemesebbé mindennapi életét. Pert nyertünk Nyíregyházán A közelmúltban 280 ezer fo­rintos perértékkel kapcsolat­ban hirdetett ítéletet a Nyír­egyházi Megyei Bíróság gazda­sági tanácselnöke. Termelőszövetkezetünkben egy exportból származó E—516 típusú kombájnmotor hibáso- dott meg, több mint két és fél­évi használat után. Mi vel elő­zetes egyeztetési javaslatunk nem járt eredménnyel, az ügy­re bírói ítélet tett pontot Az ügyben a termelőszövet­kezet a Minőségellenőrző RT- hez fordult. A magas kvalifi- kációjú szakértő testület a kö­vetkezőket állapította meg: 1. A motor olajkenése kifogásta­lan. 2. Csapágyolvadás, stb. nincsen, így túlüzemeltetés sem. 3. Elégtelen hűtésből a hengerfejeken elszíneződés nem tapasztalható. A summázott vélemény: a motor teljes kicserélésre szo­rul, a bajt az okozta, hogy a motortest anyaga kifogásolt, a beleépített csavarok „megszo- pósodtak”, azaz helyet csinál­tak magunknak, ebből azután következett a motor szétesése és totálkára. Az alperes két fő érvét — hogy csak egy évig áll fenn a szavatosság — megcáfoltuk, hi­vatkozva a Ptk. 308. paragra­fus (2) bekezdésében foglaltak­ra, mely kimondja: a szava­tossági jogokat három évig le­het érvényesíteni. Nem illette meg az alperes az amortizáció, valamint a teljesítéssel kapcso­latos költség sem. A dosszié igen megvastago­dott. További gyarapodásra azonban nem került sor. A fel­lebbezési határidő után nyolc napon belül a kereken 280 ezer forint a termelőszövetkezet egyszámlájára került. Nem kell hangsúlyozni, hogy ez milyen jól jött a termés értékesítése, tehát pénzszűke időben! Két konzekvencia: A gé­peket, kombájnokat lehet és kell is szakszerűen kezelni, ve­zetni. Ezen feltétel nélkül nem lehet eredményes pert lefoly­tatni. A másik: A szövetkezet maximálisan megkísérelte a per előtti egyeztetést Nem rajtunk múlott, hogy az nem járt sikerrel. A pert az ellenfél „otthoná­ban” megnyerni külön öröm volt a jogász számára is! Dr. Kecskés Géza jogtanácsos Karancsság értékesítéssel foglalkozó dolgo­zójának, Rácz Istvánnak a ki­jelentésére, mely szerint a gabonaforgalmi vállalat a szécsényi ÁFÉSZ részére 1982. I. fél évében lényegesen na­gyobb mennyiségű szemes takarmányt biztosított, mint az elmúlt év azonos idősza­kában. A gabonaforgalmi vállalat á jövőben is elsőrendű fel­adatának tekinti a kisgazda­ságok takarmányigényének maradéktalan kielégítését, el­sősorban a gazdaságosabban hasznosítható keveréktakar­mányokkal és a mindenkori készlethelyzettől függően ren­delkezésre álló szemes takar­mányokkal — írja a szerkesz­tőséghez címzett válaszában Miklósi Ignác, a Nógrád me­gyei Gabonaforgalmi és Ma­lomipari Vállalat igazgatója. Kicsi az iroda Az elmúlt napokban tartotta esedékes ülését a Diósjenő és Vidéke Takarékszövetkezet nőtin- csi kirendeltségének intéző bizott­sága, melyen részletes tájékoz­tatást adott Kollár Györgyné, a kirendeltség vezetője, az április­ban megtartott belső ellenőrzés eredményeiről, s az ezzel kapcso­latos további teendőkről. A bi­zottság 17 új belépő tagot vett fel a kirendeltség tagjai sorába, kiknek zöme fiatal. Ez év máso­dik negyedévében a kirendeltség területén kilépési szándékát sen­ki sem jelentette be, így ez is igazolja, hogy ma már sok-sok, az embereket érintő ügyes-bajos dolgaikkal, (melyek feladatként a takarékszövetkezethez tartoznak) bizalommal fordulnak területük lakosai. Kölcsönbírálati évek felülvizs­gálata során megállapította az intéző bizottság azt, hogy a kü­lönféle igények, kölcsönök rende­zése során a legnagyobb körül­tekintéssel járt cl a kirendeltség vezetője és munkatársa, szinte egymásnak adják át a kilincset az oda betételhelvezés, vagy köl­csönigénylés ügyében megjelenő ügyfelek. Hiba az, hogy túlságo­san kicsi az iroda, az Ügyfelek várőhelye, így nagyon aktuális lenne már, hogy új kirendeltségi épületet kapjon a nőtincs! taka­rékszövetkezet. Ezt nemcsak a munkahelyi feladatokat meg­könnyítő kényelmesebb, s egyben lényegesen biztonságosabb munka teszi szükségessé, de az is, hogy az oda betérő ügyfelek legalább, ha várni kell, helyet foglalhas­sanak. Vídovszky András, int.-biz.-elnöke, Felsőpetény Összeállította: Tóth Jolán Jogi tanácsadó BEDOLGOZÓ GYESBE VALÓ JOGOSULTSÁGA K. Mihályné káliói olvasónk közel egy éve szülte meg második gyermekét. A szülés előtt érdeklődött vállalatá­nál a gyes iránt, de azt a választ kapta, hogy a bedolgo­zónak nem jár gyes. A napokban viszont azt hallotta, hogy jár, sőt azt is mondták, hogy a gyes mellett még dolgozni is lehet. Mi az Igazság ebben, kérdezi olvasónk, és hol kell ezt kérni? Az 1982. május 1-én hatályba lépett 10/1982. (IV. 16.) MT. sz. rendelet, illetőleg a végrehajtására kiadott 4/1982. (IV. 16.) EüM. sz. rendelet szerint gyermeke 3 éves élet­kora betöltéséig, tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetén pedig hatéves kora betöltéséig a bedolgo­zót is megilleti a gyermekgondozási segély, ha a szülést megelőző két óven belül legalább 270 napot dolgozott, illet­ve biztosított volt és a gyermek születésekor munkaviszo­nya még nem szűnt meg. Vagy megszűnt ugyan, de a mun­kaviszony megszűnésétől számítva 42 nap még nem telt el, illetve eltelt, de a munkaviszony megszűnésétől kezdődően a negyvenkét napon túl táppénz, baleseti táppénz folyósí­tása alatt, vagy a folyósítás megszűnése után 28 napon belül születik a gyermek. Bedolgozók egyébként akkor te­kinthetők biztosítottnak, ha keresetük havi átlagban eléri az 500 forintot, illetőleg a napi 20 forintot. Amennyiben vállalata még nem tájékoztatta volna az új szabályokról, illetve, hogy 1982. május 1-től jogosulttá vált a gyesre, javaslom keresse meg újból vállalata mun­kaügyi osztályát és újból terjessze elő gyes iránti kérelmét. Új szabály az is, hogy május 1-től a gyesen levő sze­mély is vállalhat a segély teljes összegének folyósítása mel­lett munkát, de csak a gyermek másfél éves korától kez­dődően és a munkavégzés ideje a napi 4 órát nem halad­hatja meg havi átlagban. Ez azt jelenti, hogy a gyesen le­vő dolgozó bármilyen munkát bármelyik vállalatnál, tehát nemcsak saját vállalatánál vállalhat úgy is, hogy naponta négy órát cfogozik, de úgy is, hogy minden másnap nyolc órát dolgozik, amikor a gyermekre családja körében vi­gyázni tudnak. Ha ugyanis a gyermeket állami intézetben (napközi, bölcsőde stb.) helyezik el, arra az időre gyes nem jár. VÁLLALATI KÁRTÉRÍTÉS AZ ÜZEMI BALESETET SZENVEDETT DOLGOZÓNAK M. Károlyné pásztói olvasónk férje januárban olyan sú­lyos üzemi balesetet szenvedett, hogy több mint három hó­napig kórházban volt és még jelenleg is táppénzes állomány­ban van. Azt mondják, hogy ilyenkor a vállalat kártérítést Dudás György a csoportszoba festését végzi. köteles fizetni, de eddig még egy fillért sem kapott, sőt, még csak meg sem kérdezték erről. Milyen kártérítésre tart­hat igényt és hol kell ezt kérni, kérdezi olvasónk. A vállalat a dolgozónak munkaviszony keretében el­szenvedett egészségromlásáért, egészségi károsodásért vét­kességre tekintet nélkül teljes mértékben felelősséggel tar­tozik. Az anyagi felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt működési területén kívül eső elhá­ríthatatlan ok, vagy a károsult kizárólagos és elháríthatat­lan magatartása okozta, vagyis az üzemi balesetet a káro­sult szándékossága idézte elő. A teljes anyagi kár az el­maradt jövedelemből, a dolgokban keletkezett kárból, va­lamint az üzemi balesetből származó szükségszerűen kelet­kezett kiadásokból áll; pl. elmaradt jövedelemként kell megtéríteni elmaradt keresetét, illetőleg munkabéren felül azokat a rendszeres szogáltatásokat, vagy azok pénzbeli ér­tékét pl. egyenruha, természetbeni járandóság stb.) ame­lyek a dolgozót megilletik, de balesete miatt nem kapta meg. De ide kell sorolni a munkaviszonyon kívül balesete előtt elért rendszeres egyéb jövedelmét js: pl. másodállásból származó keresetét stb. Dologi kár címén azt a kárát kell megtéríteni, amely a baleset során ruházatában, használati tárgyaiban, vagy nála levő egyéb dolgaiban keletkeztek. Költségtérítés címén kell megtéríteni a gyógyulással kap­csolatos kiadásokat, mint pl. gyógyszer, feljavított élelme­zés, otthoni ápolás, szállítás, hozzátartozók kórházi látoga­tásának a költségeit stb. Az 1981. január 1-én hatályba lépett új szabály szerint az üzemi balesetet szenvedett dolgozót táppénz címén a tel­jes átlagkeresetével a társadalombiztosítás fizeti. A táppénzes időre keresetkiesést, illetőleg azt az összeget, amit a vál­lalat az Állami Biztosítónál biztosítási kötvénnyel a dolgo­zó javára kikötött a vállalattól kártérítés címén nem lehet követelni. Minden más költség megfizetését viszont köve­telheti a vállalattól. Köteles továbbá a vállalat megtéríteni a dolgozó nem vagyoni kárát is, ha az üzemi baleset köí vetkeziménye a dolgozót a társadalmi életben való részvé­telben, vagy egyébként tartósan,, vagy súlyosan befolyásol­ja, vagy teljesen meggátolja. A kártérítést egy összegben vagy meghatározott idő­közönként járadékszerűen is folyósíthatják. Természetesen a kártérítés összegéből is le kell vonni azt az összeget amit egyébként a keresetéből is levonnának, pl. a társadalom- biztosítási járulékot (nyugdíjjárulékot) stb. A járulék iránti igényt elsősorban a vállalat vezetői­hez, annak elutasítása, vagy nem k;?’á?í‘ő teljesítése ese­tén a vállalati munkaügyi döntőbizottsághoz kell előter­jeszteni, Dr. Jónás Sándor A világítótesteket szereli Kiss Sándor és villanyszerelő.' Marosok János A csoportszobákat csinosítja, a kicsinvek érkezése előtt Mester Erika óvónő és Bakos Józsefné dajka. Ivádi Hajnalka óvónő, az óvoda szakszervezeti titkára fo®» lakozást tart a gyermekek egy csoportjának. (gy- p) NÓGRAD - 1932. július 15, csütörtök

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom