Nógrád. 1982. július (38. évfolyam. 152-178. szám)

1982-07-14 / 163. szám

MfelUiii« vliílin, ,vi;Li'> íffyihl^liilÉiiifilft'r i'd’ ' ■ : < í Ijil! jj;iliilíÉíiWii Turisták ezrei keresik fel hétvégeken — gyakorta hét közben is — a somoskői várat és környékét. A Petőfi-kunyhó a történelem- és irodalombarátok zarándokhelye. Itt a cselekvés ideje Rendről, tisztaságról kritikusan Több iskolás, kevesebb óvodás Hogyan rendelkeztek a gyerekek elhelyezéséről? Táiékoztat a művelődésügyi osztályvezető A demográfia divatos szó lett az utóbbi évtizedben. E tudományág művelői rend­szeresen szolgáltatják az adatokat és elemzéseket a társadalmi, gazdasági életet irányító, szervező hivata­loknak, intézményeknek, hatóságoknak, hogy minél biztonságosabban vezethes­senek, tervezhessék a közeli és a távoli jövőt. Demográfiai kérdésekről gyakran cserélnek véleményt a városi tanács művelődés- ügyi osztályán is, mely az oktatási intézmények közül az óvodák és az általános iskolák gazdája. Az osztály­nak kell gondoskodnia arról, hogy a megyeszék­hely és a városkörnyéki te­lepülések gyermekei kultu­rált és jó körülmények kö­zött tanulhassanak, tölthes­sék el napjaikat — Ellentétes tendencia fi­gyelhető meg a gyermeklét­szám alakulásában — mond­ja dr. Kun András művelő­désügyi osztályvezető. — Az általános iskolákban a de­mográfiai hullám csúcsán vagyunk, ugyanakkor az óvodákban csökken a je­lentkezők száma. A város környéki községekkel együtt 821 gyerek jelentkezett óvo­dáinkba. Míg az előző évek­ben mindenütt gondunk volt a túljelentkezés, addig idén csak a Beszterce-lakótele- pen. Itt a 180 jelentkező kö­zül csak 110-et tudtak fel­venni. — Mi lesz a hetven ki­maradt gyerek sorsa? — A felvételi bizottság ülésén úgy határozott, hogy őket a város más óvodáiban helyezzük el. Így tesszük le­hetővé a szülők nyugodt munkavállalását. Részt vesz­nek az iskola-előkészítés­ben a gyesen levő szülök gyerekei is. Akik pedig tan­év közben veszik fel a mun­kát, azoknak a gyerekeit előjegyeztük. — Említette, hogy az ál­talános iskolákban tetőzik a demográfiai hullám. Mit jelent ez konkrétan? — Azt, hogy évek óta magasabb a beiratkozó gye­rekek száma, mint a végző­söké. Az augusztus végén kezdődő tanévre 963 — a tavalyinál öttel több — első osztályost írattak be a szü­lők. Ugyanakkor év közbe­ni emelkedés várható a be­költözések következtében. — Az iskolák kihasznált­ságát nagymértékben befo­lyásolja a településszerke­zet. Hol, milyen területeken a legnagyobb a túlzsúfolt­ság? — Ott, ahol az új lakó­telepek épülnek, Zagy- vapálfalván és a Besz- terce-lakótelepen. A fiatal családosok körében egy-két gyerek az általános. A Besz- terce-telepen mindössze egyetlen nyolcadik osztály ,.ment ki”, ugyanakkor a korábbinál négv osztállyal többet kell indítani. Egy osztálynak a klubszobában helyet tudnak szorítani, de hármat kénytelenek va­gyunk — a helyi iskola- és párt-, szakszervezeti veze­téssel egyetértve — a Strom­feld Aurél fiúkollégiumban elhelyezni. S ami már elő­zőleg isfnert: körzethatárt kényszerülnek módosítani, s egy osztálynyi tanulót a Pe­tőfi Sándor Általános Isko­lában elhelyezni. A fiúkol­légiumba a második-harma­dik osztályosok' járnak, oda- visszautazásukról külön- busszal gondoskodunk. Ami Zagyvapálf&lvát illeti, szin­tén több osztályra van szük­ség, mint amennyi a nyol­cadikosok távozásával fel­szabadult. Decemberig, amíg az AGROFIL el nem ké­szül az öttantermes bővítés­sel, a tanári szobát, az if­júsági-művelődési ház he­lyiségeit vesszük igénybe. A demográfiai tetőzés okozta nehézségeket így oldja meg a tanács és az iskolák vezetése az 1982—83- as oktatási évben. Sok gye­reknek, szülőnek, sőt ta­nárnak nem lesz irigylésre méltó a helyzete, az illeté­kesek jó szándéka és igye­kezete, hogy megteremtsék adott körülmények között Is az eredményes munka fel­tételeit — dicséretes. Re­mélhetőleg kevesebb prob­léma adódik a gyakorlat­ban, mint amennyivel isme­retlenül, előre számolunk. (su) Az elegánsan öltözött hölgy kezében póráz, s türelmesen várja, hogy apró lábú tacskó­ja szükségét elvégezze. A szé­pen serdült fűnek nem hiány­zott az áldás, esőt kap mos­tanában eleget. A dolog a ku­tyának volt fontos. Keresztül­húzok a főtéren. A márvány­lapokon eldobált csikkek, gyu- faszálak. S ha itt ez van, ugyan mi lehet másutt, a gyá­rak, kereskedelmi lerakatok, üzletek, környékén, a külváro­si telepeken? A kérdést szónokinak szán­tam — a választ valamennyi­en jól ismerjük. Sajnos... Salgótarján tisztaságáért, közterületeinek rendjéért, esz­tétikumáért valamennyien fe­lelősek vagyunk. A valóságban mennyire érzékelhető ez? — kerestük fel kérdésünkkel a témakör legjobb ismerőjét, Szabó Imrénét, a városgazdál­kodási üzem kommunális ügy­intézőjét. — Nem eléggé — feleli szenvedélyesen az asszony. — Milliókat költünk csak a par­kosítás fenntartására, s alig lehet meglátni. Gyönyörű ne­mes fákat, cserjéket vásáro­lunk az Ipolyvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság dejtá- rl telepéről, elültetjük, ám so­kat megrongálnak, ellopnak, tönkretesznek. A városgazdálkodási üzem, a tanács évente két alkalom­mal szervez széles körű moz­gósítást környezetünkért, ösz- szel, az időjárástól függően, rendszerint október vaUme- lyik hetében fásitanak, ta­vasszal — idén március közepétől április végéig lomtalanítanak. Ezekben az akciókban, az Ingyenesség, az önkéntesség főszerepet játszik. Maguk az akciók sikeresek, sokan szívesen szabadulnak meg fölösleges kacajaiktól, vagy vesznek részt a fák, cser­jék, sövények telepítéseDen. Nekik is fáj a szívük, mikor látják, hogy a nemrégiben el­ültetett növény megtépve her­vadozik. Néhány érzéketlen, felelőtlen ember nemtörődörp- sége, kivagyisága százak, ezrek munkáját teszi semmissé. És pénzbe kerül az újubb tele­pítés is, A városközpont egészében esztétikus: gondozott, viszony­lag tiszta, meekimélt. Méltán dicsérik az idevttődő idege­nek Legkevésbé tetszetősek az épülő lakótelepek, melyek fel­vonulási területek ma Is, Így egyelőre az az átmenetiség őri­zői. E lakótelepeken sok kis­gyermek él, mozgásra, leve­gőre van szükségük az egész­séges fejlődéshez. — Elegendő-e a játszóte­rünk? — Szerintem igen, minden szükséges helyen felépítettük, rendszeresen karbantartjuk. A probléma itt is inkább az, hogy az emberek a kelleténél keve­sebb gondot fordítanak tiszta­ságának, szépségének a megőr­zésére. Legfrissebb játszóte­rünk a Hársfa úton készült el. Gyönyörű szép volt, ém rövid idő alatt valóságos csa­tatérré változott. Nagyon meg­értem az illetékes kolléganőm panaszát, aki azt mondta: leg­közelebb fényképet csináltat az átadáskor, hogy legyen do­kumentuma, emléke, minként is végezték el ők a munkát. — A vállalatok, gondolom sokat segítenek a játszóte­rek fenntartásában... — Téved. — Általában min­dig valamilyen más elkötele­zettségre hivatkoznak, amikor megkeressük őket. Nem min­denütt van így. Kazincbarci­kán szinte hüledeztem, olyan erős és gyümölcsöző a gyárak és a tanács, a városgazdálko­dási üzem kapcsolata. — Akkor kikre támasz­kodhatnak? — Jobbára a lakóközössé­gekre. De még előtte, nehogy igazságtalan legyek: a posta távközlési üzemének dolgozói remek karbantartást végeztek a crossbar melletti játszótéren. Visszatérve pedig a lakókö­zösségekre, dicsérhetem aSal- gó úti szövetkezeti lakás, a Damjanich úti családi házak, a beszterce-lakótelepi H-jelű szalagház lakóit, valamint De­ák József kőfaragó kisiparost. Ök nagyon sokat tettek a gye­rekekért. — A napokban új pla­kátok jelentek meg az ut­cán, a következő felirattal: „Nem bántja a szemét?” Ml erről a véleménye? — Nagyon Időszerűek ezek a plakátok. Szemetelnek az emberek, nem használják a szeméttartókat, felborítják a kukákat, konténereket. Persze megint nem szabad általáno­sítani, bár az Is Igaz, hogy a kisebbség rendetlensége az egész városra, kollektívára fényt vet. — Lát-e valamilyen al­kalmazható megoldást a rend, a tisztaság nagyobb védelmére? Gondolok a ta­nácstagok, házmesterek sze­repére. — Mindenképpen hasznos volna, ha a tanácstagok, nép­frontaktívák, házmesterek ak- tívabbajj lennének a környe­zet tisztaságának érdekében. Jobban összefoghatnák, moz­gósíthatnák a lakóközössége­ket. Meggyőzéssel, szép szóval, úgy hiszem többre mennénk, mint az egyébként is végső érvként tartogatott, büntetés­sel. Nagyobb társadalmi össze­fogással eredményesebbe í dol­gozhatna vállalatunk, több lát­szatja lenne munkánknak. Ér­tékeink fokozott védelme azért is fontos, mert • a tanácsnak nem kimeríthetetlen a pénz­tárcája. Áll a régi mondás: ad­dig nyújtózkodhatsz, ameddig a takaród ér. A szerkesztőségbe azonos úton visz az utam. A csikktar­tós szeméttartó előtt a járdá­ra dobja elszívott cigarettáját egy serény léptű férfi. Szóljak neki, figyelmeztessem? Még kéretlen szemináriumnak, lel­ki fröccsnek veszi. De vajon elmehetünk-e mindig szó nél­kül mások trehánysága mel­lett?! Nem jött-e el a bele­szólás, a tettek ideje ?.„ (ok) NYÁR Már javában tart a vaká­ció, s az idén a megyeszékhely 7300 úttörő és kisdobosa kö­zött alig lesz olyan, aki a bő két és fél, hónap alatt ne töl­tene néhány napot, netán he­tet valamelyik táborhelyen, S ezek a kirándulóhelyek évről évre gyarapodnak, bizonyára némi irigységgel olvassák az idősebbek a lehetőségeket,, amelyek között nemcsak me­gyénk és hazánk nevezetes tá­jai, városai szerepelnek, ha­nem a többi között a Szovjet­unió, Finnország, Csehszlová­kia vidékei is. Ugyanakkor ezen országok úttörőin kívül ellátogatnak hozzánk francia és lengyel gyerekek is. De ve­gyük sorjában, milyennek is ígérkezik az idei úttörőnyár? Az elmúlt évben teljesen jo­gos kritika illette az úttörőve- zetőkeí, mert nem fordítottak kellő figyelmet a vándortábo­rok szervezésére, amely egyéb­ként még a legjobban őrzi a hagyományos, romantikus for­mákat, hiszen a pajtások sá­tortáborokban, szinté nomád környezetbe tölthetik felejthe­tetlen napjaikat. Nos, az idén 170 salgótarjáni pajtás js ki­próbálja ennek örömeit, s az ország négy tájegységét kere­sik föl, nevezetesen: Hortobá- gyot, Zebegényt, Szentendrét és Kecskemétet. Innen indul­nak gyalogtúráikra, földerí­tő útjaikra, s három-három napot töltenek egy-egy állomá­son. A Salgótarjánba érkezők legtöbbje a tóstrandi úttörő- váltótábor vendége, a 170 fé­rőhelyes létesítményben tíz­naponként váltogatják majd egymást, békésen megférve a napközisekkel, akik a nyár folyamán mintegy három és fél százan lesznek S miből áll a program? Bőséges választék áll a pihenő pajtások rendel­kezésére, csupán ízelítőként: játék, sportverseny, filmvetí­tés, városnézés, akadályfutás, múzeumlátogatás. Egyébként a napokban utazott haza a nyír­egyházi és a gyulai csoport, július 13-tól pedig a Hajdú- Bihar megyei Kenderes köz- sée kisdiákjai birtokolják a tábort, míg ugyanezen idő alatt az ő káptalanfüredi tá­borukban 170 beszterce-lakó­telepi általános iskolás élvez­heti a Balaton hűs hullámait. Az ország két legismertebb „úttörővérosa”, Zánka és Csil­lebérc, ide mintegy három­száz salgótarjáni gyerek ka­pott részvételi lehetőséget. Zánkán az úttörőtanács-tit­károk, s egyéb „funkcionári­usok” töltöttek két-két he- 'tet, a hasznosat és a kelle­meset egybekötve, míg Csil­lebércre az úttörőmozgalom legmagasabb kitüntetéseit ki­érdemlő Budapesti úti, Ga­garin és Petőfi iskola diákjai utazhatnak. Huszonnyolc pajtás még messzebbre is eljutott: nyol­cán a finnországi Vantaaban, Salgótarján testvérvárosában jártak, s ugyanennyien me­hettek a szibériai Kemero- vóba, míg a besztercebányai táborban tizenkét salgótar­jáni úttörő képviseli majd a megyeszékhelyi gyermek­mozgalmat. De erről szólva, nem lenne teljes a kép, ha nem említenénk meg, hogy éppen a napokban zajlik a salgóbányai nemzetközi út­törőtábor, amelynek részt­vevői között finn, szlovák, francia, lengyel és magyar pajtások egyaránt megtalál­hatók. Mindez példázza, hogy ma már az úttörőélet is túlr nőtt az országhatárokon, s mind több gyereknek meg­adatik, hogy egészen fiatalon behatóbban megismerkedjen egy-egy nemzet világával, szokásaival, lakóival, életvi­telével. Még bőséggel sorolhatnánk, kik, mikor és hová utazhat­nak, hiszen ezzel korántsem értünk a tábori körkép végé­re. Ám bizonyára ennyi is bizonyítja, hogy az idei nyár sem lesz élményekben, emlé­kekben szegényebb, mint a korábbiak, s minden lehető­ség adva van, hogy majdan szeptemberben frissen, kipi­henten üljenek az iskolapad­ba. Dehát erről, pláne gye­rekek előtt még egy szótsew (ti) Újabb otthonok épülnek a megyeszékhely legdinamikusabban fejlődő körzetében, a Beszterce-Iakolclepen

Next

/
Oldalképek
Tartalom