Nógrád. 1982. június (38. évfolyam. 126-151. szám)

1982-06-10 / 134. szám

/ Elveszett napok. Robotok a valóságban kárbament órák Az értékteremtő munkára szánt, s valami ok miatt mégis i veszendőbe ment órák üzemi hatása hasonló a vízbe csob­banó kőéhez. Legalábbis, ami tovagyűrűzését illeti, hiszen nemcsak a távolmaradó mun­kás helye gazdátlan, hanem az elvégzetten feladat könnyen megakaszthatja, lassíthatja, az. egész folyamatot. A Salgótarjáni Ruhagyár az ötnapos munkahét bevezeté­sének tapasztalatait összegez­ve, megvizsgálta a kieső idők alakulását is. Az erről szóló dokumentum többek közt a kö­vetkezőket írja: „További vizsgálatot és in­tézkedéseket igényel a kieső idők telepenkénti és idősza­konkénti vizsgálata, mivel az átlagok üzemenként és egyes időszakokat vizsgálva igen nagy szóródást mutatnak. Az I. ne­gyedévben a 13,9 százalékos kieső idő egyes üzemrészek között 3,3 és 37,3 százalék kö­zött mozog.” Az egész és törtnapi vesz­teségidőkben tavaly is, idén is a gyár balassagyarmati üze­me „vezet”. Az elmúlt évben csaknem húszszázalékos átlag­gal, a gyarmati szabászat azonban több mint 27 száza­lékos veszteségidőt produkált — azaz csaknem minden har­madik óra kárba ment. Idén javult a helyzet: a gyarmati üzem kieső ideje a törvényes munkaidőnek már csak 15 szá­zaléka, a legnagyobb létszámot foglalkoztató gépteremé azon­ban bő két percenttel több. Hajas András, a 'gyár ter­melés-előkészítési osztályának vezetője idejének ugyancsak tetemes részét fordította az okok megtalálására, s elsősor­ban Balassagyarmaton. — Ott is, mint a ruhagyár többi üzemében zömmel nők dolgoznak, köztük sokan kis­gyermekesek. Mi okozza mégis a jelentős eltérést? — Nem találtunk egyetlen olyan kardinális okot sem, amire rámondhatnánk: ezen az egyen kell változtatni, s észrevehetően javul a helyzet. Több kisebbet azonban igen. Például az't, hogy a balassa­gyarmatiak előszeretettel élnek törvényadta jogukkal, misze­rint a két, tizennégy éven alu­li gyermeket nevelők havi egy fizetetten napot igénybe ve­hetnek a háztartási teendők ellátására. Most is, amikor a hetenkénti szabad szombattal” igencsak gyarapodott a házi munkákra szánható szabad idő. Gyarmati sajátosság az is, hogy a munkások aránya az idő­sebbek felé tolódik el, hiszen ott kezdődött utoljára a szak­munkásképzés. Az idősebbek­nek pedig több szabadság jár, őket a‘ betegség is gyakrabban éri el. — Mindez elegendő indok? — Nem. Próbálkoztunk be­tegellenőrzéssel is. Zömmel otthon találtuk a táppénzese­ket. Ki kapált, ki főzött, dehát aki nem fekvő beteg, megtehe­ti, ezzel tehát nem* jutottunk előbbre. Az is furcsa kissé, hogv mindenki hétfőre gyó­gyul meg, hétközben senki, hi­szen csütörtökre, péntekre senki sem jön vissza táppénz­ből. — Sok kicsi, sokra megy, s ez nyilván érvényes a törtnapi veszteségekre is. — Még mindig gyakran hoz­nak áláíratni kilépőcédulát a tanácsra, az esztékába, az OTP- be. Megmondtuk pedig, s újra és újra megerősítjük, hogy csak kimondottan indokolt esetben engedélyezzük a kilépést az­az bíróságra, közjegyzőhöz. Se szerit, se számát nem tudom az emiatti sértődéseknek, viták­nak. A gyarmatiaknak külön bajuk a helyijárat pontatlansá­ga, emiatt a reggeli háromne­gyed hatos kezdés csak elvét­ve sikerül, noha a naponkénti 15—20 percek is sokat tesznek. Legutóbb már a közlekedési vállalat igazgatójához fordul­tunk. Megígérte, segít. — Kevés kivétellel nehezen megfogható okokat említett. Ezek szerint kénytelepek be­lenyugodni a mostani helyzet­be? — Szó se lehet róla! Minde­nekelőtt a kilépöcédulákhoz való hozzájutás megszigorítá­sával és rendkívüli orvosi fe­lülvizsgálatok kérésével próbá­lunk elérni valamit, s nemcsak Balassagyarmaton. — Mit jelentene anyagilag az eredményes szigor? — Ha csak két százalékkal sikerül alábbszorítani a gyári kieső idők arányát, az mini­málisan egymillió forint több­let árbevételt, s legkevesebb háromszázezer forint plusz- nyereséget hozna, s ez rendkí-, vül szerény számítás, mert egy sor áttételt nem vesz fi­gyelembe. Hiszen ahogyan a kár tovagyűrűző, ugyanúgy a haszon is. Ez lehetne bérfej­lesztésünk egyik záloga, ami pedig már szigorúan vett ma­gánérdeke is mindenkinek. — sz. m. — Of Balassagyarmaton — a Mi­nisztertanács korábbi határo­zata értelmében — 1982. ja­nuár 1-én körülbelül tízezer ember tért át az ötnapos munkahétre. A legtöbb üzem, vállalat már jó élőre gondos­kodott az átállásról, erre ala­pos programot dolgoztak ki. Siker koronázta a nyugati és a déli iparvidék gazdálkodó egységeinek kooperációját, tennivalóikat ugyanis össze­hangolták. A városi tanács egyeztette a területen a kí­vánságokat, az érdekeket, a lehetőségekkel. nap egy Sok mindennel kellett tö­rődni a meghosszabbodott hét végék a munkaidő megnyú­lását is jelentették és ehhez kellett többek között a köz­lekedést is igazítani. Emiatt a. kezdeti időszakban sok probléma akadt, de később az üzemek úgy alakították a munkarendet, hogy a hét négy napján 8 órát, az ötödik na­pon pedig 10 órát dolgoznak munkásai. Március 1-ig min­denütt ezt a formát válasz­tották, így a közlekedésben előforduló galibák megszűn­tek és a dolgozók hangulata is jobbra fordult. hét A, szolgáltatás, a kereskede­lem és a vendéglátás válto­zatlan színvonala biztosítja a város ellátását. Az élelmiszer- kiskereskedelmi vállalat bolt­jainak nyitvatartási ideje va­lamelyest csökkent ugyan, de ügyeltek arra, hogy a körze­tekben, a szabadnapok elle­nére is mindig legyen nyitva tartó bolt. Az iparcikk-kis­kereskedelmi vállalat üzletei naponta várják a vevőket, he­tente két-három órával to­vább is mint korábban. A szolgáltató egységeknél sincs zárt ajtó, a heti egy szabad­napot kivéve. A városgazdál­kodási vállalat gyorsjavító csoportja szombat,, vasárnap is a lakosság rendelkezésére áll. Nem volt fennakadás — ezt előzte meg a legalaposabb tervezés — az egészségügyi ellátásban. A gyermekintézmények fel­mérték a szülők igényeit, eh­hez igazították munkarend­jüket. Az ötnapos munkahétre va­ló áttérésnek tehát kedvezőek a tapasztalatai. Megerősítő bi­zonyítékul még néhány szám­adatot. Az ipari üzemek több­sége teljesítette, sőt, túltelje­sített első negyedévi terve­it: a nyomda 120, az építő­ipari szövetkezet 105, a ruha­ipari szövetkezet 111 száza­lékra „tornászta” föl kemény munkával a teljesítményét. Ahbl nem érték utói a terve­ket, ott sem az átszervezett munkaidő, sokkal inkább a rossz, hiártyos anyagellátás volt a legfőbb gond. Az eddigi tapasztalatokat' a iövőben felhasználják, igye­keznek kiküszöbölni a még előforduló gondokat. Nőtincsen Nincs uborkaszezon megyénk nyugati településén a nyári hó­napokban sem. Ha ugyan né­hány hónapos késéssel is, de hozzáfogtak az építők a nyolc tantermes általános iskola alapjainak földmunkálataihoz. A községbeliek remélik, hogy mintegy háromhónapos késést a kivitelező rövidesen behozza. Kisiparosok vállalták — helybeliek és a járás más ré­szében élők is — hogy részt vesznek a község művelődési házának felújításában. Erre a Naponta kétezer köbméter vízmennyiséget továbbit a Nóg- rád megyei Víz- és Csatornamű Vállalat saígótarjáni Di­mitrov úti átemelő szivattyúháza a Kálvária-h yyen levő tározóba, melyből a Beszterce-lakótelep, a Kemerovo kör­út és az Arany János út lakásainak vízellátását biztosítják. Képünkön: Déczi Tiborné és Grebus Islvánné szivattyú in­dítását végzi. ... _____ —sy— K I NE LÁTOTT volna tudományos fantasz­tikus filmekben robotembereket, robotüzeme­ket, sőt robotvárosokat és -bolygókat? Igazi kasszasiker, ha az ember több órás izgalmak után végül is legyőzi az általa alkotott és kitanított gépembereket. Mindez persze csak mese, utópia — vagy mégsem? Az első robotot 1954-ben szabadalmaztat­ták amerikai mérnökök, alig négy év múlva már a piacon is megjelentek. A robotpilótá­kat és az űrhajók manipulátorait, amelyek ugyancsak a robottechnikához tartoznak, ha­mar megismerhette az egész világ. Ma már 180 cég gyárt robotokat szerte a világon, közülük 130 japán vállalat. Mindebből kide­rül: a japánok e téren a világranglista élén állnak. Évente közel 20 ezer robotot állíta­nak elő, alkalmazásuk körülbelül 80 ezer mun­kahelyet tesz feleslegessé. Japánban jelenleg 7500 programozható, szaknyelven intelligens robot működik, egyharmaduk az autóiparban. A fejlettebb ipari országokban rendkívül gyors ütemben tért hódított a robottechnika, mert ily módon a legnehezebb és legigénye­sebb munkafolyamatokat automatizálják, s az egyes műveleteket igen nagy pontosság­gal végezhetik el. Ennek megfelelően beszer­zésük, alkalmazásuk költséges vállalkozás. Mi a helyzet nálunk a robotok, manipulá­torok használatával és gyártásával? Magyar- ország egyelőre a robot technológiai fejlesz­tésénél tart- A kutatás és a gyártás bázisa az Egyesült Izzó, valamint a vezérléseket előállító VILATI. Az itt készülő robotokból a szovjet televízióképcső-gyárak vásárolnak. Kezdetijén csak a fekete-fehér készülékek szerelésénél alkalmazhatták termékeinket, a mai Tungsram-robotok azonban már sokkal több művelet elvégzésére, betanítására alkal­masak: megfogják a képcsövet, forgatják, átrakják a következő műveletfázishoz stb. Robotfejlesztés folyik az Akadémia keretei között működő Számítástechnikai és Automa­tizálási Kutató Intézetben is, éppen az Egye­sült Izzó eddigi munkájára alapozva­Ami az alkalmazást illeti, a szerszámgép- gyártók rendszeresen használnak szerelő ro­botokat, elsősorban az integrált gyártórend­szerekhez. A Bakony Művek Bosch-együtt- működéssel jutott ugyancsak szerelést végző robotokhoz, amelyekhez az OMFB támoga­tásával különféle elemeket, manipulátorokat készít partnerének. Az elmúlt három év alatt automataszerelő munkahelyet hoztak létre a veszprémi gyárban. Hasonló robotokat hasz­nálnak az MMG Automatika Művekben is a jármű-kilométerórák és a biztonsági gáz­csapok gyártása során, azok szerelése ugyan­is rendkívül precíz munkát igényel, aminek — a szigorú szabványok miatt — robotok nélkül aligha tudnának eleget tenni. A kon­tinens egyik legnagyobb autóbuszgyárában, az Ikarusban nemrég olyan fejlesztési prog­ramot alakítottak, ki, amely a robotok és fő­leg az intelligens robotok alkalmazását felté­telezi. Mindezek számbavételével sem lehet a robotok széles körű elterjedésével számol­ni Magyarországon, hiszen általános beveze­tésük az iparban túl drága volna. Nem utol­sósorban azért, mert nagyarányú átszervezé­seket is meg kellene valósítani a robotok munkába állítása előtt: Az ipari tárca felmé­rése is ezt igazolja, mert ebben az ötéves tervidőszakban csak néhány gyár és üzem kíván beszerezni robotot. A robottechnika alkalmazásában a KGST- országok közül a Szovjetunió és az NDK ipara jóval előrébb tart a miénknél; ők el­sősorban automatizált műhelyeket építettek ki autógyáraikban. Eredményeikhez az is hozzájárul, hogy a szükséges szellemi háttér­rel, korszerű finommechanikai és elektroni­kai ágazattal rendelkeznek. A szocialista in­tegrációs közösség előkészületeket tett arra, hogy időben felkészüljenek az egyes tagor­szágokban az új technika fogadására, elter­jesztésére. Ezért mindenekelőtt egyeztetett fejlesztéseket terveznek és a tervidőszak vé­géig felkészülnek a programvezérlésű auto­mata manipulátorok, ipari robotok, valamint segédberendezéseik, eszközeik szakosí At és kooperációs gyártására; egységes modulokat alakítanak ki és megteremtik a részegységek­és alkatrészek közös bázisát­Az ipari és mindenfajta robotok vezérlése elképzelhetetlen miniatürizált elekronikus eszközök, mikroprocesszorok nélkül. A mik­roprocesszorokat ma már a gazdaság minden ágában termelő- és szolgáltató szektorokban egyaránt használják. A mikroprocesszorok felfedezése az USÁ-ban és Japánban való­ságos új ipari forradalomnak minősült négy­öt évvel ezelőtt. Ma már ezeket a fejlett ipa­ri országok áruházaiban is kapható termé­keket egyszerű alkatrészekként kezelik, akár a szöget vagy csavart. A mikroprocesszorok fokozatosan bevonulnak a háztartásokba, hi­szen például hűtőgépekbe szerelve beprog­ramozhatok arra, hogy jelezze, ha valamelyik élelmiszernek lejárt a szavatossági ideje. Ha­sonló példákat ezrével lehetne sorolni, szin­te mindenhol használhatók. Nálunk ugyan nem gyártanak ilyen mini­atűr elektronikus eszközöket, de szocialista partnereink közül a szovjet, az NDK-beli és a csehszlovák ipar igen. Magyarországon a múlt év végén fogadták el az elektronikai alkatrészek gyártására vonatkozó központi fejlesztési programot, amely lehetővé teszi, hogy 1985-ig nálunk is meghonosodjék az integrált áramkörök szeletgyártó technoló­giája. Ezek nélkül ugyanis nem lehet meg­kezdeni a mikroprocesszor-gyártást sem. Bár a mikroprocesszorok nem túl drágák, gyártá­suk bevezetése igen költséges vállalkozás. Alkalmazásuk terén azonban nem vagyunk lemaradva, főleg az orvostechnikai berende­zések, számítógépek, szerszámgépvezérlések, diagnosztikai rendszerek és -műszerek, haj­tástechnikák előállításához használják ipar- vállalataink. Ezek nélkül termékeink jó része nem lenne versenyképes a világpiacon sem. Mivel a mikroprocesszorok alkalmazása és általában a mikroelektronika általános el­terjedése nagy előnyökkel jár — ezek: a gyorsaság, a pontosság, a megbízhatóság, a súly- és méretarányok lényeges leszűkülésé­vel fokozza az anyag- és egyben az energiata­karékosságot, megsokszorozza a szellemi ka­pacitást —, a KGST-Országok kiemelten ke­zelik munkamegosztáson alapuló fejlesztését és gyártását. Közös erővel kívánnak felké­szülni a népgazdaság teljes keresztmetszetét átfogó alkalmazására, elterjesztésére- Szá­molva azzal, hogy mindez egész életvitelün­ket átformálhatja, fokozatos átállásra kész­tet mindenkit, hiszen az új technikával meg kell tanulnunk élni, tanulni, dolgozni. MIND a robottechnika, mind a mikropro­cesszorok együttműködésen alapuló fejlesz­tése és gyártása nem nélkülözheti a mikro­elektronikai elembázis létrehozását. Ezekkel a kérdésekkel a KGST különböző szakbizott­ságaiban már több éve foglalkoznak; a szo­cialista országok ebben is előbbre kívánnak lépni. Szőke László Lakóházak északon A Bajkálon túli Csitai terü­leten új típusú lakóházakat épí­tenek. Itt, ahol szinte állandó a csontig hatoló szél, és a hosz- szú téli hónapok alatt a hő­mérő higanyszála tartósan —50 °C-t jelez, különlegesen kell szigetelni a lakóházakat. Az új tervezésű lakóépületek fa­lai sokkal vastagabbak lesznek az eddigieknél, az ablakkere­tekbe három üvegtábla kerül. A házakat téglából és panel­ből tervezik. A 2—5 szobás, összkomfortos lakásokhoz mel­léképületek is kapcsolódnak, hogv a kegyetlen fagyban az állatok etetéséhez se kelljen ki­menni az udvarra. felújítanak tanácsnak 410 ezer forintja van. Ebből az összegből kell elvé­gezni az épület külső vakolá­sát, a festést kívül, belül, fel ke’! újítani a kiszolgált tető- szerkezetet is. Szükségessé vált a villanyhálózat korszerűsíté­se, ezt szintén szakemberek végzik az elkövetkezendő na­pokban. A művelődési ház rövidesen ismét kaput nyit, az épület álla­ga ezek után már nem lehet akdálya a színvonalas ren­dezvényeknek. Épül az óvoda Az érvényes határozatok és szerződések szerint Nagybá- tonyban, a Mátra-lakótelepen a szeptemberi tanévkezdésre el kell készülnie a százsze­mélyes óvodának. Az épület kivitelezője a nagyközségi közös tanács községgazdálko­dási vállalata — jó ütemben végzi a munkát. Jelenleg a belső szerelés folyik. A ta­nács egyébként már megren­delte az új oktatási intéz­mény berendezéseit. Az épít­kezést anyagilag segítette a Nógrádi Szénbányák, a posta, a vízmű, a harisnyagyár, az erdészet, valamint a Penta­mer Ipari és Szolgáltató Szö­vetkezet kollektívája. Jelen­tős értékű társadalmi munkát végeztek a nagybátonyi gép­üzem, a szorospataki akna­üzem és a nagyközségi közös tanács dolgozói, valamint a helyi ifjúsági pinceklub tagjai. Ikarus-buszok Görögországba A Mogürt Külkereskedelmi Vállalat újabb Ikarus-autóbu- szok szállítására kötött szer­ződést az athéni közlekedési vállalattal. A több mint 12 mil­lió dollár értékű megállapodás alapján 300 városi autóbuszt exportál a vállalat még ebben az évben. A járműveken kí­vül pótalkatrészeket, továbbá garázsberendezéseket is gyár­tanak görög megrendelőjüknek. A magyar járművek és autó­ipari termékek hagyományos vásárlója Görögország és a mostani szállításokkal együtt már mintegy 900 magyar au­tóbusz közlekedik majd Athén utcáin. A négymilliomodik farmer Marcaliból Elhagyta a szalagot a négy- milliomodik farmernadrág a Május 1. Ruhagyár, marcali üzeméből. A Levi Strauss céggel kötött megállapodás szerint 1978 óta gyártják itt a népszerű ruha­darabokat, melyek hatvan szá­zaléka külföldre, a fennma­radó része a hazai boltokba ke­rül. Újabban megkezdték a kék. barna, fekete és drapp színű kordbársony farmernadrágok varrását is. Ezekből a műit hónapban harmincnégyezret szállítottak a Levi.s cégnek, június végéig pedig hatvanez­ret adnak át a belkereskede­lemnek. (MTI) NÓGRÁD — 1982. június 10., csütörtök 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom