Nógrád. 1982. június (38. évfolyam. 126-151. szám)
1982-06-29 / 150. szám
Ocsú között — tiszta szemek Belefáradna az olvasó, ha felsorolnám, mi mindent láttunk a képernyőn 1979-ben, ’80-ban, ’81-ben — és láttunk viszont mindezekből az elmúlt héten. Hétfőből péntekig tartott a reprízáxada/t, egyetlen frissen-zöld műsorszigetecske nélkül, ahol legalább egy-egy árára leLüdülhettünk volna. Ám, ha sirámaimat tovább folytatom, magam is az ismétlés bűnében leszek elmarasztalható az olvasó előtt, hisz előző észrevételeim hasonló panaszokat összegeztek. Vegyük hát tudomásul,' akár tetszik, akár nem, a iwundiál idejére már aligha remélhetünk a jelenleginél kielégítőbb műsorszolgáltatást. Üljünk bár színes, vagy fekete-fehér készülék előtt, a látvány egyaránt lehangolóan szürke. Ezen még Lehár Ferenc nevének pénteki, váratlan felbukkanása sem változtatott jottányit sem. A vonzó névhez kapcsolódó k/éLlemes emlékeinket ugyanis eleve erős bizalmatlansággal elegyítette a műsorfüzetben kínálkozó operett, mely a Tavasz címet viseli. Ilyen elnevezésű művéről ugyanis ez alkalommal értesültem először. S amit kaptunk, valóiban gyanakvásunk jogosságát igazolta. Történetesen azt, hogy a látott operett a világhírű mester pályájának olyan ifjúkori zsengéje, amely a nagy név fémjelzésével is legaljáin pihent eddig a dús hagyatéknak. És méltán örök feledésre ítélve, nemcsak az utókor ítélkezése szerint, de már a mester életében. A silány miesécske, a rémisztőén bárgyú, az első jelenet után végig betekinthető, meglepetést nem tartogató szinapszis még a műfaj keretei között is szinte fizikai fájdalmat keltő agyalmány, s mondjuk ki: Lehár muzsikája sem a jól Ismerten lehári pom- pázatú. Jobb sorsra méltó ügy- buzgalom voűt hát legfenékig felforgatni a hagyatékládát. A végeredményen a meghökkentő mértékű zsugorítás! művelet sem segített. Rómhányi AgGsak nemrég találták meg véletlenül a világ kétségkívül legnagyobb teljesen kőből készült naptárát, amelynek korát legalább 3800 évre becsülik. Ez a csillagászati kalendárium az amerikai Louisiana állam északkeleti részén, a Mexikói-öbölnél helyezkedik el. A monumentális lelet hat, egymással össaefüggő, sakk- táblaszerűen elhelyezkedő oktaéder formájú kőárokból áll és több mint egy négyzetkilométert foglal él. Nincs messze a Poverty Pointtől. A szakértők szerint a létesítmény építésekor kb. 500 000 köbméter főidet kellett megmozgatni. Állítólag ez az asztronómiai kőkalendáriuim olyan munka- igényességgel készült, hogy ebből a szempontból csak az egyiptomi piramisokhoz hasonlítható. Nemrégiben még az egész maradványt vastag földréteg borította. A lelőhelyre egy véletlenül készített légifelvétel hívta fel a figyelmet először 1954-ben. Felülről nézve a helyszín egy nes dramaturg legjobb jószolgálati tevékenysége az lehetett volna, ha a meghagyott 45 perces ének-zene-játék időt nullára redukálja, azaz teljességében eltanácsolja a Tavasz bemutatótervét a képernyőről. A Bohémélet nevetséges kreatúráját Zempléni Mária, Szűcs Márta, Lebianc Győző, és Póka Balázs jobb sorsra méltó ügybuzgalmában éltük túL A reprízefc szorításába zárva szombaton egy francia bohózat, Eugene Labiche A persely című színpadi művének magyar tévéváltozata és Pet- roni/us Arbiter—Christopher Fry—Hubay Miklós: Az eíe- zoszi özvegy című komédiája ígért felüdülést a két műsor- csatornán. Az első, magyarított formában egy kisvárosi kártyatársaság fővárosi hajmeresztő kalandjainak krónikája. A fordító és magyarító Liska Dénes a műsorújságban azt fűzte magyarázatul vállalkozásához; hogy erős rokonságot vélt felfedezni a század végi francia és a hazai kispolgárság között. A magyarítás mégis valamiképpen ballasztjává lett a műfaj legfőbb éltetőjének, a finoman szellemes, franciás könnyedségnek, mely éppen e tulajdonságából eredően képes a legképtelenebb helyzeteket is elfogadtatni a nézővel. A mi nehézkes, faragatlan vidéki polgáraink képtelenek erre, így szerencsésebb lett volna megőrizni az eredeti környezetet, amelyből Eugene Labiche jó tempójú bohózata kisarjadit. Eugene La- báohe-é, mert az átül tetők szükségtelen nagy Igyekezetükben még a szerző keresztnevét is Ödönre magyarították. Nem különösen nyerte meg tetszésünket a szereplő- gárda — Reviczky Gábor, Hámori Ildikó, Tóth Enikő, Balázs Péter, Székhelyi József, Harkányi Endre, Benedek Miklós, Tahi József, Dózsa László, Gálvölgyi János, Csongrádi Kata, Lncae József, Vass Péter, Benkóczi Zoltán, Bakó Márta, Sugár István — Kőnaptár koncentrikusan elhelyezkedő nyolcszögre hasonlított. Közelebbi megvizsgálására azonban csak a hetvenes évek derekán került sor, amikor megkezdőditek az ásatások a dombvidéken és megtalálták a nem mindennapi kőmaradványo- kat. A vizsgálatok során megállapították, hegy napfordulókor a nap éppen az építmény középpontjáról figyelhető meg, a többi helyekről pedig a sarkcsillag vizsgálható. Feltételezték, hogy az építmény a lakosságnak a nyári és a téli napforduló időpontjának megállapítására és ebből kiindulva a vadászatra és a mezőgazdasági munkákra alkalmas időszakok meghatározására szolgált. Valószínű, hogy a perui Cuzco tartományban levő őskori Viracocha templom is ilyen kőnaptár volt. Ma már köztudott, hogy az inkáknak jelentős asztronómiai ismereteijesítménye sem. Néhányuk •kivételével meglehetősen esetlenek a bohózati helyzetekben, s ezen Karinthy Mártonnak a műfajt pompásan érzékelő rendezése sem tudott változtatni. Az efeaoszi özvegy, a nap másik számba veendő kínálata gondolati és dramaturgiai újszerűségében, eredetiségében, egész témájában más minőséget kínált és eredményezett. Erre a szerződ hármasból már csupán Hubay Miklós neve előgarandát nyújtott Akik látták a további figyelmükre méltán rászolgáló dunaújvárosi Bemutató Színpad előadásában. ezt a különlegesen érdekes komédiát igazolhatják, hogy a különben népszerű „Brekiék” ellenében is érdemes vált a második csatornára váltani. Valló Péter rendezésében, Bács Ferenc, Tahi Tóth László, Tóth Éva és Szegedi Erika játékában igényes művet, igényes produkciót élvezhettünk. Vasárnap este Császár Imre tévéfilmtörténete, Az ember, ezzel a nagy sebével, Dömölky János rendezésében, a közkisember hatalommal szembeni kiszolgáltatottságát példázza, a maga szimplaságában is érzékletes, erős drámaisággad. Az egyszerű, sőt kisszerű história mégis egy korszak emberi és társadalmi viszonyulásainak tükörképét adja. S azt a főhős monológja mögött meghúzódó gondolatot sugallja, hogy a hatalom és az erőszak rákényszerítheti az embert arra, hogy vallja, de nem kényszerítheti, hogy higgye is. Groteszk: gondolati fintor a tévéjáték végén a Hatalom egyik képviselőjének szájából az összegező summá- zat: „A megszépített múlt a megszépített jelien záloga”. Paipp Zoltán, továbbá Molnár Piroskai, Haumann • Péter, Kádár Flóra, Máthé Erzsi, Szekénes Ilona, Bozóky István, Képessy József, Lóránd Hanna, Dancsházy Hajnal, Győry Hona voltak az igényes vállalkozás Igényes színészi megvalósítói. (b. C) tefk voltak. Templomaikat úgy építették, hogy egy bizonyos pontjukról jól megfigyelhető volt a napfelkelte. A régészek szerint az említett templomot a szubkontinens északi területéről odavitt rabszolgák építő tteK. tőlük tanulták el az inkák a megáld tik us építésmódot. Ök ismertették meg velük a havi beosztású naptárt is, amelyet azután az egyes kak- tuszfajták virágzásához igazított botanikus naptár helyett kezdtek használni. Az amerikai kontinensen még más olyan építményeket is találtaik, amelyek lehettek naptárok, vagy asztronómiai megfigyelőhelyek. Ezek az úgynevezett „medicinális körök” elliptikusán elhelyezkedő kőfigurák. Hatalmas méreteiket és felállításukat tekintve bizonyos értelemben az angliai Sonehenge emlékeztet rájuk. Jelentésükről még mindig sok vita folyik. Egyesek csupán háromszáz, mások mintegy 2600 évesekre becsülik őket MAGYAR ÍRÓK PERE! (9.) Á luxusbörtön Világos után nehéz volt magyar írónak lenni Magyarországon. Aki közülük komolyan vette írói hivatását és magyarságát, az részt vett az 1848—49-es forradalomban és szabadságharcban. Irt vagy harcolt, hivatalt vállalt vagy lapot szerkesztett, s ha közben az utak-eszmék nem is mindig egy irányba vezettek, joggal félt a megtorlástól. Sokan külföldre menekültek, például Szalay László és Horváth Mihály történész, aztán a két Teleki: László és Sándor. Sokan börtönben ültek, például Vachott Sándor, Pálffy Albert, Vas Gereben, Tóth Lőrinc, Greguss Ágost, Vadnai Károly. És bujdostak sokan: Erdélyi János, Degré Alajos, Arany János. Szatmár megyében, bujdosóban, Vörösmarty és Bajza egy fa kérgébe vési: »nos pátriám fugi- mus". A TARDONA1 IDILL Menekül Jókai Mór is, hiszen a leglelkesebbek közé tartozott a márciusi napokban, ha a Béke-párthoz kötődött is később; követte Kossuthot Debrecenbe, Aradra. Az ő menekülését, bújdo- sását azonban igen kemény, akaratos vér és szív szervezi: a felesége, Lafborfalvy Róza. Az ő barátja s munkatársa volt Telepy Károly, a Nemzeti Színház kitűnő komikusa és színpadi festője, aki Tardo- nán, a Bükk mélyén rejtőző kis faluban épített magának egy házat Ezt a falut javasolta rejtőzőhelynek, s Róza asszony Gyuláról ide vitte Móricát lovaskocsin. Tardonán Telepyék sógora, Csányi György birtokos fogadta be Jókait, amikor 1849 augusztus legvégén megérkeztek. Dombon lévő házukban egy patakra néző szobát kapott, amelyben egy kötél is volt: ha veszedelem fenyegetné, azon az ablakból leereszkedhet Benke Albert nevét viselte, aki Róza mostoha- öccse volt, ■ elesett a nyári harcokban. Idilli életet élt a gyönyörű tájon, olvasott, kártyát vetett, templomba járt, lelkesen énekelt, festett vagy húsz akva- rellt, siratót írt és mondott Telepy Györgyné temetésén, botokat faragott, kis ■ vízimalmot épített. Esténként nagyokat sakkozott Rácz Endre református lelkésszel, s járta a gyönyörű vidéket, ismerkedett a természettel. Ez volt az utolsó iskolája — írta róla valaki —, itt járta ki a természet és a magány iskoláját. Csak írni nem írt „Minek írjak? — fakadt ki. — Hiszen azt se tudom, van-e még nemzet, mely olvas s van-e haza odakünn?” Igaz, pár hónap múlva, karácsonykor Labor- falvy Róza menlevelet kapott Klapka György, amikor Komáromban kapitulált, kikötötte, hogy katonái menlevelet kapjanak. Ilyen menlevelet szerzett Jókainak kiválóan konspiráló félesége. Rácz tisz- teletes jóvoltából Miskolcon Kovács János nevére is szerez egy papírt, amivel mehet Pestre szolgálatot keresni. Vargha Balázs véleménye szerint nem voltak fontosak a menlevelek, mert a mindenütt otthon levő Laborfalvy Róza ekkor már tudta: Jókainak nem lesz Pesten bántódása. REJTŐZVE MARADNI Ennek ellenére még Pesten is bujkál egy ideig, felesége lakásán, Adliczer vendéglőjében. „Rejtőzve kellett maradnom — írja —, mert az osztrák menedéklevél biztosította ugyan a fejemet a halálítélet ellen, de nem a lábaimat az ellen, hogy engem is úgy, mint a többieket (pl. Podmaniczky Frigyest) béso- r ózzanak közkatonának az osztrák hadseregbe”. S félhetett az osztrákoknál is csá- szárhűbb magyar uraktól. Hegyessy Péter nevű magyar közvádló emlíékiratában harminckét magyar írót ajánlott kívégeztetésre Hayna unak. Íme a névsor (ha egyikük- másikuk neve ismeretlenül hangzik is már fülünknek, így is igen fényes az): Vörösmarty, Bajza, Szigligeti, Petőfi, Arany, Csengery, Pálffy, Degré, Lisznyai, Szalay, Irinyi, Táncsics, Emődy, Gyurmán, Egressy, Vasváry, Sáros- sy, Csernátony, Lauka, Sükey, Vas Gereben, Bulyovszky, Oroszhegyi, Losonczy, Vajda, Szász Károly, Szemere Miklós,_ Tompa, Orbán, Pető, Erdélyi János, Jókai Mór. S lám, egy nem színmagyar — bár Táncsics pőréiben ugyancsak császárhű — államügyész, Kossalko János készít mentő emlékiratot, bizonyítván, hogy az irodalom 1848—49-ben nem vezette a forradalmat, csupán visszhangja volt a közérzésnek. Jókai mindenesetre nem érezte biztonságban magát „Nevem ki volt törölve az irodalomból. Két évig Jókai Mór nem létezett”. (Sajó néven irt, a „Csataképek” is úgy jelent meg.) Csak 1852-ben írhatja kissé megnyugodva édesanyjának: „Én most nagy tehertől szabadultam meg, hivatalosan ki lévén mondva, hogy az 1848-i dolgokért többé senkit sem fognak elővenni; eddig bizony minden nap okom volt, félni, hogy megszólítanak”. PIKNIK A PORKOLÁBBAL Volt azonban az 1850-es években magyar írófejedelemmé nőtt Jókainak igazi pere is. 1863 elején politikai napilapot alapít A Hon címen. Alig telt el pár hét, amikor Ivánka Imre, a lap „közgazdászat! rovatának belmunka- társa” átadta egy reggel Jókainak gróf Zichy Nándor cikkét, amelyet korábban Kemény Zsigmond már visszautasított. A tizenkét írott oldalas Alapkérdéseink című cikket Jókai elfogadta, s a lap február 7-i számában ki is adta. Zichy azokat a politikai hibákat elemezte, amelyek Schmerling rendszerének magyarországi alkalmazásából következnének, s azt bizonyít^ ja — komoly közgazdasági érvekkel —, hogy e rendszer alkalmazása Magyarországot a Ausztriát egyaránt tönkretenné. Jókai a cikk megjelenése után szinte azonnal idézést kapott Wolafka rendőrfőnöktől, aki a kihallgatáson három hónap börtönt helyezett neki kilátásba, és 1000 forint pénz- büntetést Zichy vállalta aa anyagi terheket Laborfalvy Róza ismét közbelépett s bár férjét felmentenie nem sikerült igen komoly kedvezményeket csikart ki, mint később látni fogjuk. A katonai törvényszék ösb- szeült s volt abban ezredes, őrnagy, százados, főhadnagy, alhadnagy, őrmester, káplár, frájter, sőt közbaka is. Jókai remek német nyelvű védőbeszédet kerekített, s hatásosan elő is adta. Aztán (február 17-én) kihirdették az ítéletet: egy év börtön nehéz vasban. — De helytartó csak három hónapot' ígért, — kiáltott fel Jókai. — Das übrige ist für die schöne Verteidigung! — mondta nevetve a hadbíró. (A többit a szép védőbeszédért kapta.) Mellékbüntetései: két évnél hosszabb időre eltiltották A Hon és az Üstökös szerkesztésétől, 1000 forint pénzbírság és a nemesség elvesztése. Furcsaság a dologban: Zichyt és Jókait e tárgyaláson csendhá- borítás címén ítéltek el, nem sajtóvétségért. Igaza lenne Jókainak, aki így írt: „a katonai kormányzat valóságos oltalom volt ránk, szegény szabadelvű hírlapírókra nézve, az adminlsztrácionális tyran- nusokkal szemben?” AZT A BOR TÖNTI Laborfalvy Róza berendez- tetett két szobát a József-ka- szárnya börtönében, odavitték Jókai bútorait, ágyneműit, díványát, evő- és íróeszközeit, íróasztalát, faragószerszámait, még a rózsás hálósipkáját is. Ez a börtön nem igen látott még ilyet, a vendégek ki-be jártak a hölgylátogatók cserepes virágokkal borították el a szobát, Haysnerle fogházi felügyelő is, Jókai is pihenésnek tekintette az egészet, „Pompásan éltünk. Soha életemben több szaoadságom nem volt, mint fogságomban, egész nap látogatókat fogadtam, este kimentem vacsorál- ni a Svábhegyre, a porkolábot is elvittem magammal” — írja. Egy hónap múlva a császár és király Jókainak megkegyelmez. Minden bizonnyal Zichy Nándor személye, befolyása, aulikus rokonsága is szerepet játszott benne. Jókai versben búcsúzik el porkolábjától, s a börtönélmény csupán hangulatos emlék marad, inkább anekdotikus, mint kellemetlen, hiszen A Hon-t is, amelytől közben elpártoltak az előfizetők, Zichy Nándor 5000 forinttal megmentette. (Folytatjuk) Bcnyei József műsor KOSSUTH RADIO: 8.25: A meleg víz felfedezése — napjainkban 8*55: zenekari muzsika 9.44: Zenevár 10.05: MR 10—14 Iskolák — őrsök — barátok 10.35: Bizet: Don Procepia 12.45: Törvénykönyv 13.00: Nádor Mihályra emlékezünk születésének 100. évfordulója alkalmából 14.20: Réti József énekel 14.49: Levél Ilangheyarcon Sri Lanka-i író elbeszélése 15.05: Kóruspódium 15.28: Sztárok anekdoták nélkül 16.00: A Népzenei Hangos Üjság melléklete 17.05: Népszerű zenekari muzsika 17.45: A Szabó család 19*15: A magyar művelődés szá20.i5: Kodály: Budavári Te Deum 20.39: Szemtanúskodás. Kína, falak nélkül. P. Szabó József műsora 21.38: Herbert von Karajan epe- rettfelvételeiből 21.59: Eszmék faggatása 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Kathleen Long három Fauré-noktürnt zongorázik 22.46: Kapcsolataink Én és Én 22.56: Rossini bűvöletében 0.15: Bálint János cimbalmozik PETŐFI RADIO: 8*05: Indulók, táncok 8.20: Tíz perc külpolitika (lsm.) 8.35: Társalgó 10.00: Zenedélelőtt 12.25: Gyermekek könyvespolca 12.35: Mélódiakoktél 13.30: Muzsikáló természet Hattyúdal 13.35: Takács Jenő hegedűmuzslkájából 14.00: Kettőtől hatig... 15*30: Rádióexpressz 16.35: Csúcsforgalom — Balaton- füreden 18.00: Tini-tonik , 18.35: Beszélni nehéz 18.47: Nótacsokor 19.25: SIAM 19.35: Csak fiataloknak! 20.35: „Magyar anekdotakincs” 21.04: A „Nyolc rádió nyolc dala” című műsor nemzetközi gálaestje Budapesten 22.06: Népdalkörök pódiuma 22.31: Gyulai Gaál János szerzeményeiből 23.20: A mai dzsessz 4 NÓGRAD - 1982. június 29., kedd MISKOLCI STÜDIÖ: 17.00: Hírek, időjárás, műsorismertetés. 17.05: Egészségünk védelmében. Az allergiáról. Dr. Pénzes Géza előadása. 7.10: Zenedoboz. Zenés kívánságműsor. Szerkeszti: Bély Katalin és Sajó Márta. 18.00: Észak-magyarországi krónika. (A BAZ megyei Tanács VB a munka- és művelődés szerepe a cigánylakosság társadalmi felemelkedésében témát tárgyalta. Országos bor- és üdítőital -verseny Noszvajon.) 18.25—13.30: Lap- és műsorelőzetes. TELEVÍZIÓ: 16.05: Hírek 16.10: Szól a nóta 16.35: Egyszer fent, egyszer lent A tetőfedő 16.55: Reklám 17.05: Labdarúgó-világbajnokság Közvetítés Barcelonából A szünetben: reklám 19.00: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.25: Felhívás a tv új versenyt 19.30: Tv-híradó 20.00: Stúdió, ’82 20.50: Labdarúgó-világbajnokság 22.45: Reklám 22.50: Tv-híradó, 3. 2. MŰSOR: 20.00: Bélyeggyűjtő-történet Magyarul beszélő csehszlovák tévéfilm 21.20: Tv-híradó, 2. 21.40: Sebatui rituális táncok Francia film BESZTERCEBÁNYA: 19.20: Időjárásjelentés és műsorismertetés 19.30: Tv-híradó 20.00: A csónak hangja. Japán tv-játék 20.50: Labdarúgó VB : A 2. forduló közvetítése Madridból 22.45: Kamarahangverseny 23.30: Hírek 2. MŰSOR: 19.00: A fiatalok tv-klubja 1. rész 19.30: Tv-híradó 20.00: A fiatalok tv-kl^bla 2. rész 21.15: időszerű esemtny űc 21.45: öngyilkosok klubja. Feliratos szovjet film 3. (befejező) rész. MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: fél 4-től: Cha-cha-cha. (14) Színes magyar film. — Kohász: A remény joga. Színes magyar film. — Tarján vendéglő: A férfi, aki szerette a nőket. (16) Színes, szinkronizált francia film. — Balassagyarmati Madách: Ratataplan. Színes olasz filmburleszk. — Nagybá- tonyi Petőfi: örült nők ketrece. (16) Színes, szinKromzált francia —olasz filmvígláték. — Bányász: Hegyi emberek. Színes amerikai kalandfilm. — Pásztói Mátra: A hótündér. Színes, szinkronizált szovjet mesefilm. Mesemozi: Mese a mihaszna köcsögről. A kis sün és a bocs. — Itétság: Hét tonna dollár. (16) Színes, magyar film vígjáték. — Kisterenyei Petőfi: Foci bundában. Színes, szinkronizált román filmvígjáték. — Jobbágyi: Egy kis romantika. Színes, szinkronizált amerikai—francia filmvíg játék.
