Nógrád. 1982. június (38. évfolyam. 126-151. szám)

1982-06-04 / 129. szám

Könyvhéti képek Az ünnepi könyvhét rendezvénysorozata kiemelkedő sikerekkel zárait. A salgótarjáni eseményeket képeinkkel idézzük fel. Az új könyveket azonnal át kell nézni! Cseres Tibor dedikál Az Interfolk együttes játszik a könyvkedve- Melyiket válasszam? löknek — ... Drága barátunk örök­re elhagyott bennünket és itt­maradt utána egyedül fiatal, huszonöt éves özvegye. — Huszonnégy — szakítja félbe a szónokot a könnyek­ben úszó özvegy. * — Közlöm veled, hogy gye­reket várok. Mit szándékozol tenni ? — Nos... mondjuk, hogy ez az én búcsúajándékom és... többé ne is beszéljünk róla! HUMOR Miért keres a rendező kétszáz statisztát? Hiszen meg sem jelennek a színpadon? — A nézőtérre keresi őket! * — Vilko, szeretsz még? — kérdezi hízelegve a férjétől Elena asszony. — Miért nem fogalmazol már végre egyszerűbben? Mindig kerülgeted a lényeget! Kétszáz elé» lesz? — Mondja, ez valóban mind eredeti? — kérdi bizonytala­nul a skanzen látogatója egy régi népviseletbe öltözött asszonytól. — Hát persze. Rajtam kí­vül! * — Borravaló helyett a fele­ségem majd segít magának leszedni — javasolja a pincér­nek az egyik vendég. — Mité­vő legyen az ember — teszi hozzá sóhajtva —, manapság takarékoskodni kell... Konczek József: Mi ez a vacogás ? (4.) Megebédelünk. Előtte pór percet várunk Piroskára. Be kell látni, hogy egy anyuka addig nem ülhet asztalhoz, amíg meg nem etette a gyer­mekeit ott kinn a folyosón, Zoli bohócot, a szőke Zsuzsi­kát, Ivánt, Katikát, a négy ikret, a kosárbabát, és az ál­latokat is ráadásul. Mielőtt be­hívnám, még visszadugdosom a tulipánhagymákat. Csendben kanalazzuk a le­vest, s én azon töröm a fejemet, hogy honnan tudta meg Bá­lint, hol vagyok. Odajött a pincébe. Valakinek el kellett 5t igazítania. Ez nem lehetett Anna, hiszen amikor együtt jöt­tünk fel a pincéből Bálinttal, úgy köszöntötték egymást, mint akik először találkoznak. Ha pár perccel előbb Anna megmondta volna neki, hol keressen, altkor utalt volna rá viselkedésük. Anna ügyesen tálal. Céklát is tesz a savanyú uborka meg a fejes saláta mellé, külön kistányérokra. A saláta min­den fajtáját szeretem. Ami­kor Bulgáriában jártam, el­csodálkoztam, milyen nagy­szerű salátákat készítenek ott. Az a sok jó íz biztosan nagy szerepet játszik benne, hogy nyugodtak, figyelmesek, se­gítőkészek, nem idegeskednek. Mi alig várjuk, hogy új au­tó, új bútor, új ez, az jelen­jen meg, máris igyekszünk beszerezni. Mit bizonyga­tunk ezzel? Kinek? Magunk­nak? Hogy lám, milyen jól élünk? Annyi, de annyi tárgy vesz körül bennünket. S ezek a tárgyak, mintha csak pótol­nának valamit. Piroskával is kevés időm jut beszélgetni. Dobozokba csomagolt ajándé­kok, játékok, felhúzhatós ez- az, távirányítású amaz, mi minden gyűlik már a lakás­ban. Néha félek ettől a sok tárgytól. Nem veszik el a he­lyet valami mástól ? Ez a saláta nagyon finom. Volt a télen egy üveg sava­nyított zöld dinnye is, de saj­nos ebben a központi fűtéses lakásban felforrt. Majd kinn a telken, ha meg­épül a házikó, lehet eltenni ezt is. Amikor az embernek van egy elfogadható városi laká­sa, azonnal elkezd menekülni a kényelemtől. Eszébe jut, ho­gyan, mint volt ez, vagy az, még a nagyanyjáéknál, ml volt az a varázslatos dolog, hogy más íze volt még a ke­nyérnek is. Talán csak a gye­rekkor? Nem, nem teljesen. Bennünk ne volna meg a tudás, a tehetség, az erő, ah­hoz, hogy valamit egészen jól csináljunk? Megvan. Mégis gyakran vajúdnak a hegyek, egér születik. Valami más, va­lami időleges foglalja el a he­lyét annak, ami fontosabb len­ne. Hogy mi is ez, kitalálni kellene sok idő, sok munka. Közben az álmegoldások az ember sarkába érnek, kiszo­rítják. Mennyi erőt, munkát, pénzt pocsékolunk el vele. Mert a megoldás azonnal kell, a megoldás nem tud elég jó lenni. Bevallom, elég furcsa hely­zet ez, hogy itt van a lakás, de mindent elkövetek, hogy elmehessek belőle pihenni. Valami szerzésvágy téteti ezt velem? Nem hinném. A gye­rek ösztönösen fogja fel, csak azt tudja, hogy jó a telek, mert ott lehet lepkét is látni, meg madóréneket hallani, s annyiféle virág meg fű, meg bokor nő, hogy annyit az ösz- szen tankönyvbe se tudunk bé- lerajzolni. így mondta. És még azt, hogy azok ott igaziak. Iga­ziak. Ha én építész lennék, nem attól töltene el elégedettség, hogy a szűk lakáshoz kapute­lefon van. Ügy tervezném meg a városokat, hogy egybe­folyjék a ház, az utcasor a téri mészettel. Még merészebbet mondok — miért ne enged­hetnénk be a fákat, a füvet, a virágokat a házba? Nem hordóban, mint a citromfát; a pálmát, hanem a betonele­mekből építhető nagy felüle­teken termőföldbe ültetnénk: akár egy egész margarétás ré­tet. A kertes ház, am! pillanat! nyiíLag még a legjobb megol­dás. Ez, hogy kényesmes kom­fortos lakás itt, telek ott — közben a gépkocsik füstje, a rohanás hétvégeken ide, meg oda — ez csak pótlék. Ketté­szakadt valami. Aki egyik formában él, no nem a telken, hanem valami tanyafélén, az a városba törekszik, aki már elérte, vissza a telekhez, pe­dig ezt a furcsa önkergetést öszegezni lehetne. A távolabbi jövőben így is lesz, mert nem lehet másként. De hogy valakit egy kapu­telefon ilyen elégedetté te­gyen? Ez legalábbis naivitás. Magunk köré kellene telepíte­ni a természetet; ha már eny- nyire kiszakadtunk belőle. Nem egyszerűen nagyobb la­kások kellenének, hanem a természethez közelebb álló otthonok. Aztán it't vám az egész szolgáltatás is. Gyakran ábrándozom ezen. — Hát te. mit hallgatsz? — Én, semmit. Arra gon­doltam, honnan tudta olyan jól Bálint, hogy a pincében talál? — Onnan, hogy fejszéit a kaputelefonon, és én meg­mondtam neki. Igenám, csakhogy a kapute­lefonunk rossz. Beköltözésünk óta. És ezt éppen Annától tu­dom. (Folytatjuk) ■w Ungvdri Tamás: Forduljon Psmifh-hez Karinthy Frigyes találta ki a harmincas években Richtig bácsi halhatatlan figuráját. Ez a tipikusan pesti figura egyszerűen szószerint vesz mindent, amit mondanak ne­ki. Ha valaki kijelenti előtte: felrobbanok, értesíti a tűzol­tókat; amikor úgy dobják ki, hogy dögöljön meg, szomorú­an elindul a temetőbe, mert őt oda küldték. Richtig bácsi Budepesten a sóhivatalt ku­tatja, csak az ügyetlenségén múlott, hogy a rengeteg só­hivatal között egyet sem ta­lált. Nincsenek már olyan naiv emberek, mint Richtig bácsi. Gyanúm szerint azonban va­lamennyien Richtig bácsivá változunk, amikor más né­pek szokásainak megértésé­ről van szó. Magyarországon például őszintén hiszik, hogy az angolokat a pontosság jel­lemzi. Volt már nálunk olyan hivatalos angol delegáció, amikor a vendég magyarok előbb tűntek fel a fogadáson, mint az angolok; vagyis — a magyarok pontosak voltak, míg az angolok késtek. Pedig tudható lenne: az angolok éppoly pontosak vagy éppoly pontatlanok, mint a magya­rok — itt is, amott is embere válogatja. Vannak mégis nálunk olya­nok, akik a más népek szo­kásait a kelleténél jobban is­merik. Számos angol nyelv­könyv megtanítja a tizedik leckéig azt a mondatot: En­gedje meg, hogy bemutatkoz­zam. Nos, ez a mondat az an­gol nyelvi szokások között egyszerűen nem létezik. Vala­ki turista megérkezik Angliá­ba és engedelemmel bemu­tatkozik. A kiejtése szebb is lehet, mint Károly hercegé, a jövendő uralkodóé, akkor se fogják érteni, miről beszél. A szokás — nagy úr! — azt ír­ja elő, hogy ezt mondjuk: nem hiszem, hogy találkoz­tunk volna... A történelem legcsúfosabb Richtig bácsijáról csak nem­régiben olvastam egy króni­kában. A német kémszolgá­lat a második világháború idején számos ügynököt kép­zett ki arra, hogy ejtőernyő­vel Angliába érkezvén érte­süléseket szerezzenek. A kémtanárok nagy felkészült­séggel láttak hozzá az okta­táshoz; áttanulmányozták a kortársi irodalmat, többek között a halhatatlan Fordul­jon Mr. Psmith-hez című re­gényt. Abban olvasták, hogy az angol ember bizony koc­kás kabátban jár és kamás- lit hord. Hogy mi az a kai másü? Sherlock Holmes vj. selte olykor cipője fölött, s a magyar gigerli is ismerte hajdanán. A kamásli azon­ban már jóval a második vi­lágháború előtt kiment a di­vatból. A német kémszolgá­lat azonban igazi Richtig bá­csiként komolyan vette a Forduljon Mr. Psmith-hezt. És néhány kémet kamáslival ellátva dobott le Angliában. Egyetlen óra alatt elfogták őket, a feltűnő kamásli mi­att. .. műsor KOSSUTH RÁDIÓ: 8.27: Händel: Hallei szonáták 8.53: Természetvédelem és mezőgazdaság a Kiskunsági Nemzeti Parkban 9*03: „Vár egy új világ” 10.05: A kincses sziget R. L. Stevenson regénye rá­dióra alkalmazva 10.35: Anyám könyve. Garai Gábor versel 10*40: A Stúdió 11 újabb felvé­teleiből 11.00: Intermikroíen. Szomszédolás sok zenével 11.20: Kétszázadik születésnap 11.30: Verbunkosok, népdalok 12*45: Hét végi panoráma 14.02: Zenekari muzsika 14.44: Magyarán szólva... 15.Q5: Kerekes Tóth Erzsébet és Bolla Tibor népdalokat énekel 15.28: Hobbi-Dominó 16.00: 400 év és 1 nap. Szél Júlia műsora 17.05: Mozart: G-dúr vonósnégyes, K. 387. (Bartók vonósnégyes) 17.36: Feszült helyzetben Kapusi Rózsa műsora 18.01: A Living Strings zenekar filmzenét játszik 18.15: Hol volt. hol nem volt... 18.25: Mai könyvajánlatunk 19.15: Homo ludens 19.35: Történet a szerelemről és a halálról 20.32: Operettkedvelőknek 21.30: Haragvó hagymások 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Üj Zenei Üjság 23.20: Lortzing operáiból 9.10: Melódiakoktél PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: A King’s Singers együttes énekel 8.20: Tíz perc külpolitika 8.35: Slágermúzeum 9.21: Nyár előtt. Szente László riportja 10.00: Zenedélelőtt 11.35: Tánczenei koktél 12.35: Édes anyanyelvűnk 12.40: Népi muzsika 13.15: Külpolitikai arcképcsarnok 13.35: Energiáink. Jegyzet 14.00: Kettőtől ötig... A Petőfi rádió zenedélután­ja 17.00: Térkép és útravaló 17.30: ötödik sebesség 18.35: Slágerek mindenkinek 19.40: Régi nóta, híres nóta 20.35: 25 éves a vetélkedő! 21.35: Mindig szép idő van Részletek Previn filmzenéjé­ből 21.45: Magnóról, magnóra 22.30: Engedje meg’ Bolgár György és Gálik Mi­hály műsora «3.20: Nóták MISKOLCI STÚDIÓ: 17.00: Hírek, időjárásjelentés, tartalomismertetés. 17.05: Péntek este Észak-Magyarországon. (A tartalomból: tornatermi egység- csomag. — A miskolci hűtőház­ban. — Hét végi programajánlat — Könyvszemle.) Szerkesztő: G. Tóth Ferenc. 18.00: Észak-magyar­országi krónika. (Pedagógiai díja­kat adtak át Salgótarjánban. — Heves és Borsod megyei mező- gazdasági könyvhét.) 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. A MAGYAR TELEVÍZIÓ: 15.50: Regensburg — a 2000 éves város Rövidfilm 16.45: Kazlovicsi kenyere Riportfilm 17*10: A Landor-hegyi szabad szombat 17.40: öt perc meteorológia 17.55: Az Országos Vízügyi Hivatal filmje 18.15: „Ezer szállal”, Hl. 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Delta 20*25: A fele sem igaz! 20.55: 25 éves a Magyar Televízió IV. 22*10: Tv-híradó — 3. 22.20: Komplexusok Olasz—francia filmvfgjáték 2. MŰSOR 20*00: Ki fizeti a révészt? VIL 20.50: öt perc meteorológia 20.55: Tv-híradó — 2. 2i.25: Magyar kapcsolatok Riportfilm 21.55: Pannónia Kupa Nemzetközi súlyemelőver­seny BESZTERCEBÁNYA: 19.55: Prágai tavasz 1982. 21.50: Ez történt 24 óra alatt 22.05: Jeméljan Pugacsov Szovjet történelmi film. 1. rész. 23.10: ifjúságom mozija 0.05: Hírek 2. MŰSOR: 20.40: Barátom balsorsa Tévékomédia 21.00: Befejezetlen mondat Dokumentumfilm 21.25: időszerű események 21.55: Elkendőzött színes világ i Tévéfilmsorozat 2. rósz 23.05: Könnyűzenei műsor MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.t 3 órától: Napközi mozi: Tizenkét hónap. Színes, szinkronizált japán rajzfilm. Háromnegyed 6 és 8 órától: Csapda a zsoldosoknak. (14) Színes román kalandfilm. — Balassagyarmati Madách: Rend­őrök háborúja. (16) Színes francia bűnügyi film. Fél 4-től: Szonáta a vörös hajú lányhoz. Színes, szinkronizált csehszlovák film. Este 10-től: Óvakodj a törpétől. (16) — Szécsényi Rákóczi: Egy­szerű eset. (14) Színes francia film. — Rétsági A sah táncosnő­ié. Nagy sikerű szovjet film. — Kisterenyei Petőfi: Kojak és a Marcus—Nelson gyilkosságok [—II. (14) Színes, szinkronizál! amerikai bűnügyi film. — Érsek- vadkert: A keresztapa. 1—II, (10) Színes, szinkronizált amerikai bűnügyi film. — Nagylóc: Egy kis romantika. Színes, szinkronizál! amerikai—francia filmvígjáték. 4 NÓGRAD i- 1982. június 4., péntek |

Next

/
Oldalképek
Tartalom