Nógrád. 1982. június (38. évfolyam. 126-151. szám)

1982-06-30 / 151. szám

Nyáron Is nyitva Iskolába költözött Csillag Ha ebéd táján nincs együtt még a napközás csoport, nem kell sokat törnie a fejét a pedagógusnak, vajon hová tűntek. Irány a könyvtár! Friss még, újdonság még a balassagyarmati Dézsa isko­lában a „Csillag” utóda, a lakótelepi közös iskolai-köz- művelődési könyvtár —, de nemcsak emiatt kedvelt Kör- mendy Gyula igazgatóhelyet­tes egy érdekes dolgot fogal­maz meg. — Vannak sokat szorongó, gátlásos, magukkal miit kez­deni nem tudó gyerekek — ők jönnek nagyon szívesen ide, a könyvek birodalmában jól érzik magukat. Gyakran tömve van a könyvtár. A fia­tal könyvtárvezető jó peda­gógiai érzékkel, jó módszerek­kel foglalkozik a gyerekekkel. Könyvtáros szakkör már ko­rábban is működött — ennek a tagjai is segítettek a be­rendezkedésben, lelkesen dolgoznak. Ami a beszerzést illeti: a könyvtáros figyel­meztet rá, mennyi a keret, a tanároknak, gyerekeknek mi­lyen köteteket kell feltétlenül megrendelni. Van tapaszta­lat arra Is, hogy a pedagógu­sok szólnak neki, mire lenne szükségük. — A kölcsönzési időn túl milyen foglalkozások zajla­nak a könyvtárban? — Bejönnek ide a napközis csoportok, délelőttönként nemcsak magyarból, más tár­Csohány­emlékplakett Az október első napjaiban Salgótarjánban megnyíló első országos rajzbiennálé legjobb kiállítójának tiszteletére Cso- hány Kálmán-emlékplakettet alapítottak, melyet évenként adnak ki. A megyei születésű jeles grafikusművésznek a bi- ennálé ideje alatt külön be­mutató galériája nyílik, amely a rendezők szerint jól egészí­ti ki a százharminc hazai mű­vész kétszázötvenhárom mun­káját. Könyvelés a korsóban Üzbegisztánban, a szamar- kandi Ulugbak medreszben ta­láltak egy régi korsót, mely­ben a régészek egy uzsorás feljegyzéseire bukkantak. A pénzkölcsönző ebben az agyagedényben őrizte az adós­leveleket. A korsót a bazárnak azon a helyén találták meg, ahol a pénzváltó uzsorások üthették fel annak idején ta­nyájukat. A múltnak ez a dokumen­tuma arameus nyelven íródott, s csak mássalhangzókból állt, ezért rendkívül nehéz volt megfejteni.. gyakból is tartanak itt óráikat A pedagógusok minden szak- irodalmat általában megtalál­nak. De kérdezze meg erről Kimettynét is! Kmettyné Balogh Zsuzsát gyerekek veszik körül, mind­egyiknek van valami kérni-, kérdez nivaló ja. — Közel tízezer kötet köny­vünk van már —, illetve az Országos Pedagógiai Könyv­tár és Múzeum 26 ezer forin­tos támogatásának felhasz­nálásával biztosan meglesz a tízezer. Katalógus nélkül már nagyon nehéz eligazodni köz­tük — ezért úgy alakítottam a munkabeosztásomat, hogy délelőttönként a katalógust építem, általában bent va­gyok a városi-járása könyv­táriban, délután itt kölcsönzők. — Milyen nagy az olvasó­tálbor? Gondolom, az iskola tanulói mind tagjai a könyv­tárnak. — Nem, ez tévedés! A tisz­tán iskolai könyvtárakkal el­lentétben nálunk a gyerekek köziül csak az lehet tag, aki­nek a szülei aláírják a belépé­si nyilatkozatot, ezzel felelős­séget vállalva anyagilag a ki­kölcsönzött könyvekért Ed­dig másfél hónap alatt 641 ol­vasó iratkozott be, közülük 180 felnőtt. Az egykori Csil­lag könyvtár törzsvendégei általában már megtaláltak minket, de még mindig szá­mítunk ‘többekre. Az úttörő- csapat is segít a propagandá­ban, a felnőttek megnyerésé­ben. A rajok közötti pontver­senybe beszámít ez is. Sok szülő kíváncsiságból is bejön, ha itt van a gyereke, vagy éppen vár rá. Azt feltétlenül szeretném elkerülni, hogy csak formális legyen a beirat­kozás —, mert megvan ennek a veszélye, a gyerek rábeszé­li a szülőt. Hogy mivel lehet elkerülni? Csakis azzal, ha megismerem az érdeklődésü­ket, ízlésüket és olyan olvas­nivalót tudok ajánlani, ami tényleg leköti őkert­— Hogyan alakul a nyári nyitvaitartás? — Természetesen nem zá­runk b^. Sőt, ha lesz rá igény — és ebben majdnem száz százalékban biztos vagyok, lesz: külön gyermekprogra- mokat is szívesen szervezek. A napközis táborból is vá­rom kulturális foglalkozásra a tanulókat. A könyvek mel­lett 280 darab diafilm (mese és ismeretterjesztő egyaránt van közte) jó pár lemez van birtokunkban. Közben nyá­ron is folytatom a katalógus kialakítását, őszre minden­képpen szeretnék elkészülni vele. Akkor nagyobb számban jóit idő könyvtárban megtar­tott órákra is, jobban tudok segíteni a pedagógusoknak. Ügy érzem, jól együtt tudunk működni, nem lesz a közös lónak túrós a háta... G. Kiss Magdolna A Lányok, asszonyok című folyóirat júliusi számában Weiisz Györgyi számol be a budapesti Moszkvai napok mozgalmas rendezvénysoro­zatáról, míg Pikier Magda ri­portja a népszerű és egyre nagyobb forgalmat bonyolító Gorkij Könyvesboltba kala­uzolja az olvasót. A szerkesz­tőség köszönti a lap hatvan­éves társát, a Kresztyenka (Parasztasszony) című folyó­iratot, amelynek hétmillió előfizetője van a Szovjetunió­ban. Júliusi számában kezdi meg a Lányok, asszonyok Az ón hazám című fotópályázatra érkezeit fényképek közlését. A beküldési határidőt a szer­kesztőség módosította: az ér­deklődők az év utolsó napjá­ig küldhetik be felvételeiket. A kézimunkát kedvelők ezJ Úttal az örmény csipkével is­merkedhetnek meg — kétol­dalas, képes összeállításban. A lap melléklete rajzokkal és leírásokkal a makramé­táska, kötött kantáros mel­lény, hímzett regig el Íz ősze tt, horgolt abrosz, keresztszemes abrosz és kertésznadrág ké­szítéséhez nyújt segítséget. Szépen magyarul — szépen emberül Sportnemzet vagyunk Szólásmondásainkról így jegyeznek bennünket, s kétszer is az öklözésből vette méltán, még mindig. Csodál- szólásanyagát ugyanabban a kozhatunk-e hát, ha a sport- bírálatban: „méltóságteljes kifejezések behatoltak min- hallgatással vagy övön aluli- dennapi nyelvünkbe, szólása- nak nevezhető ütésekkel... fe- ink sorába is. Igaz, ez más jezve ki kételkedésüket (a kri- nemzeteknél is megtörtént, de tikusok) ... Ha lesznek övön hogy mi oly’ szívesen élünk alul támadók, azok az utolsó velük, immár a hivatalosabb fejezetre fognak hivatkozni”. nyilatkozatokban kétségkívül sport iránti nemzeti munknak. S, hogy a sportok közt is a is, abban Persze itt is be-becsúszhat szerepe lehet egy képzavar, amelyet azon­vonzal- ban csak az élesebb szemű bírók (bírák) vesznek észre: , , , , , , . ..., «ettől Soltész (Pusztaitól) úgy labdarúgás a legnepszerubb megijedt, hogy egy épkézláb sportág nálunk, az talán ki derül ütést nem tudott bevinni el­. is: lenfelére" _ hallhattuk egy „lesre állították a fejlődő or- sportközvetítésben az ökölví- szagokat — hallhattuk a ra- vó-ba.inokságról. Az ökölvf- dio egy külpolitikai műsora- vásban az é kéz haszoálata ban- A Budapesti Nemzetközi rendben is volna, de a láb Vásárról pedig, ugyancsak a használata már övön fölül s im nrír i8/ aiui esyaránt nyilatkozó, ho§y „nagyon K6* dolo§ vés olyan terméket találtunk, vigyázzunk hát a sportszólá­Ä nem s°kra is’ neh0^ Merjük a rúghatott volna labdaba — lécet újszerűén merész stílu- vagyis amely nem lndulha- sunkkal> mert könnyen oda_ tott volna eselyesen a BNV-díj kerülhetünk a kispadra (nem elnyeréséért -, ambar a láb- a palya szélére ha£ < dába rugó áru (kivált, ha az amelyet boldof/ult nebulókoj áru történetesen egy kiváló lunkban szamárpadnak emle magyar futballlabda) varnak sem utolsó. képza­gsítek beszéd- és értelemgya­korlatra oktató derék tanító­De az ökölvívásban sem ál- inkMert az sern é £ minde<^< hogy mikor és hol színvonaltól, nem csoda ha használjuk ezeket a színes, új irodalmi hetilapunk kritikusa stílusvirágokat J (úgy látszik, nem esik mesz- sze e sportág a szakmájától) Szilágyi Fereno MAGYAR ÍRÓK PEREI (fO.) A cseh vadász Madách Imre, a Nógrád megyei Csesztve földbirtoko­sa 1851. elején Pestre megy. Egyedül. Haza azonban már nem maga érkezik, hoz va­lakit, akit aznap este a cse­lédszobába rejt, de aki más­nap már a melegágyak mel­lett bíbelődik mint kertész. A vendég csakhamar leborotvál­ta tta bajuszát és szaka llát, vadászruhába öltözött, ment a parócai erdészházba, csakha­mar „cseh vadász” néven is­merték a környéken, s a ven­déglátó jóvoltából csakhamar útlevele is került Reiter Ignác (mások szerint Radovecz) név­re. Az útlevélmintát Madách Komáromy Imre szolgabíró­tól kaparintotta meg, Szon- tágh Pál pedig a saját Pas- sir scheinjéről fejtette le a pecsétet a hamis útlevélre. Ki volt a vendég? Madách távoli rokona, Rá­kóczi János huszár őrnagy, a Honvédelmi Bizottság titok- noka, Kossuth titkára. (Egyéb­ként Jókait ő fuvarozta Gyu­láról Tardanára.). Rákóczit 1850-ben halálra és vagyona elkobzására ítélik, in efíigie (jelképesen) fel is akasztják. Vidéken, Pesten bujdosik, az­tán Madách segítségével Csesatvére kerül. NÉGY HÓNAP BÖRTÖN Kezdetben nem is volt sem­mi baj. Űgyannyira, hogy a Madách házába beszálláson császári tiszt semmi gyanú­sat észre sem vett, sőt a perben a költő fogsága ide­jén Madách mellett tanúsko­dott. A parócai erdészház­ban azonban a „cseh vadász” túlságosan is jól érezte ma­gát, társaságba járt, tivomyá- zott, sőt a kártyaasztalhoz is le-leült Mintha megfeledke­zett volna arról, hogy az ön­kényuralom törvényei gaertnt a volt tisztek, lázadók, for­radalmárok, elítéltek rejtege­téséért is igen bőségesen mé­rik a büntetést. Meg is lett az eredmény. Rákóczi Jánost feljelentette egy „igazi” magyar ember. Hoitsd Miksa gazdatiszt, ak­kor Oroszi község jegyzője. Este meg is jelentek a zsan- dárok az erdészháznál. Rá­kóczi az ablakon Idugarva menekült. A zsandárok to­vábbmentek: Madáchhoz a kú­riába. Bérczy Károly — kis­sé idillikusán — így írja le az .elfogatási. „Egy augusztusi es­ten, 1852-ben a gyermekek aludtak már, az anya felet­tük virrasztóit, az apa és férj lámpafénynél olvasott fel ne­jének, mlndőn szavait baljós­latú fegyveresörrenés szakító meg, s a lápa fénye csendőr­sisakon verődött vissza”, Madáchot elfogták, s Bory Istvánnak, édesanyja öreg tiszttartójával együtt Pozsony­ba szállították, ahol a Vízi­kaszárnyában raboskodott em­bertelen körülmények között. Állítólag meg is verték, bo- tozták. Rákóczi János közben külföldre szökött, s ott volt az ötvenes évek végéig, aztán 1858-ban kegyelmet kapott. Hazatérése után, 1858. novem­ber 11-én kelt levelében így köszöni meg Madách áldo­zatvállalását: „...amit éret­tem te tevéi, kedves Imrém, a* előttem oly magasztosság, melynél magasabbra férfi- lélek már nem emelkedhetne, s hol az a határvonal van, melyet ha el bírt érni, szel­lemi nagysággá magasztosult. Nagysággá, mely előtt a vala­mire való lélek pietással meg­hajolni kényszerül. És lelkem meghajlik íme lelked magasz­tosságának előtte!” Madách négy hónapot töl­tött börtönben Pozsonyban. 1853. elején Pestre viszik, ahol a Neugebaudében újabb négy hónapig marad vasban. 1853. május 7-én szabadláb­ra helyezik, de Pestet még hónapokig nem hagyhatja el. Gyakorlatilag ide internálták. Itt lakott az Űj téren, a Burg- mann-féle 12. számú házban. 1853. augusztus 20-ón érke­zett haza Csesztvére családjá­hoz. MARADT A MAGÁNY Madách peréről, fogságáról keveset tudunk. ' Az iratok elvesztek. Krizsán László, Madách nógrádi éveinek ku­tatója írja 1964-ben kiadott dokumentumkötetének elő­szavában: „Számos különös- becsű iratot a legbehatóbb kutatás árán sem Sikerült megtalálni. Ilyen elsősorban a fogságra vonatkozó katonai bírósági peranyag”. A peranyagról azóta sem tudunk, s ha nincs is doku­mentálható bizonyítéka Péte­ri Károly feltevésének, az újabb kutatások bizonyítják, Madách betegsége ellenére is megyei főbiztosként aktív ré­szese volt a szabadságharc polgári hátterének, sőt kato­nának is jelentkezett. A fog­ság, elhurcolás mindenesetre emberileg is igen megviselte, betegsége, gazdasági és csalá­di gondjai mellett, közeli ro­konainak — testvéreinek — halála amúgy is igen meggyö­törte érzékeny világszemléle­tét. Egy dokumentumunk azért van Madách peréről: a kato­nai törvényszék végzése, amely 1854. március 31-én kelt s Bilkom hadbíró-őrnagy írta alá. A személyleírás — 30 éves, katolikus, nős, középma­gas, arca hosszúkás, haja sző­ke, szeme barna, orra szabá­lyos — után következik a végzés: „Bizonyítvány. A ha­di törvényszék 1854. február 28-án kelt és a tegnapi na­pon kihirdetett végzése követ­keztében a jelenleg szabad­lábon levő Madách Imre Nóg­rád megyei csesztvei földbir­tokos ellen felségárulás és egy felségáruló szökevény elrej­tése miatt emelt vádra vo­natkozó, itt bevezetett vizsgá­latot kielégítő tényállás és bizonyítékok hiányában meg­szüntetjük. Jelen okiratot iga­zolásra kiadtuk”. Kiadtak azonban mást isi 1853. május 5-én a császári­király II. pozsonyi katonai parancsnokság • utasította Nógrád megye hatóságait, hogy Madách Imrét helyezze rendőri felügyelet alá. Meg is történt, bár Madách nemigen akart ennyi teherrel-fájdalom- ma! küzdeni immár. A fogságból való szabadu­lásnak még szívből örült Fog­ságomból című versében ol­vashatjuk: „Eljött hát a sza­badulás napja, / Végre, vég­re megnyílt börtönöm, / Ar­com illatos szellő csókolja, t Enyhe hangja részvevő öröm”. Ez az öröm azonban nem sokáig tartott. A távoliét megrontotta Madách addig vi­szonylag zavartalan házassá­gát Miután a költő vagyonát is zárolták, Fráter Erzsi ott maradt szegényen, pénz nél­kül gyermekével. Anyósa, ro­konai nem segítették, elkese­redett, s talán vigasztalást is keresett másnál nagy magá­nyában. A csesztvei idill minden-: esetre véget ért. Madách csak­hamar Sztregovára költözött; s magára maradt az ember tragédiájával. (Vége) Bcnyei József Meghosszabbított fotópályázat műsor KOSSUTH RÁDIÓ: 8.25: Indiánok — romantika nél­kül. I. rész 8.59: Beszélni nehéz 9.11: Jascha Heifetz hegedül 10.05: Kököjszi és Bobojsza 10.23: Magyar mondák 10.38: Válaszolunk, hallgatóink­nak 10.53: Lakatos Mihály népi zene­kara játszik 11.10: Lemezmúzeum n.48: Mahoniafák 12.45: Házunk tája 13.00: Operaslágerek 13.30: Dzsesszmelódiák 14.03: Kincskereső kisködmön 15.05: Mahler: I. szimfónia 15.58: Hallgatóink figyelmébe! 10.051 Kritikusok fóruma 16.15: Emlékek szárnyain IV/3. rész. Adám Jenő élete 17.05: Dunaújvárosi megújulás 17.30: Pátria — népzenei hang- lomezsorozat 17.44: Csintalan csillagok 18.10: Tudósítás a Budapest Nagydíj nemzetközi atléti­kai versenyről 19.15: Gondolat 26,00: Tudósítás a Budapest Nagydíj nemzetközi atléti­kai versenyről 20.05: Világhy Erzsébet, Mersei Miklós és Pere János nótákat énekel 20*29: Rossini: A sevillai borbély 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Az operaközvetítés foly­tatása 28.20* Telemann-művek 0.10: A Magyar Rádió és Tele­vízió énekkara énekel PETŐFI RÁDIÓ: 1.05: Magyar Csaba táncdalai­ból 8.20: Tíz perc külpolitika 2.35: Idősebbek hullámhosszán 9.50: Hagyományok nélkül? Pintér István jegyzete 10.00: Zenedélelőtt 11.35: A Szabó család 12.05: Népdalok az Alföldről 12*35: Tánczenei koktél 13.30: Színes szőttes 14.00: A Petőfi rádió zenés délutánja 16..00: Sziriusz kapitány veszély­ben 16.40: A Válás (s)z! melléklete 17.10: Moldován Stefánia és Ud- vardy Tibor operettfelvé te­leiből 17.30: Ötödik sebesség 18.41: Külföldről érkezett 19.03: Barangolás régi hangleme­zek között 4 NÓGRÁD - 1982. június 30.. szerda 19.25: Nyitva van az „Arar.ykapu” Földvári Géza riportja az 1500 éves Kijevröl 19.45: A Visage együttes felvéte­leiből 20.35: Tudósítás a Budapest Nagy­díj nemzetközi atlétikai versenyről 20-40: A Balek I. és II. rész 22.25: Rigó Sándor népi zene­kara játszik 23.20: A tegnap slágereiből MISKOLCI STÜDIÓ; 17.00: Hírek, időjárás, műsoris­mertetés. 17.05: Hangversenykró­nika. 17.20: Ablak az országra. Dr. Fodor László jegyzete. 17.30: Index. .. Gazdaságpolitikai ma­gazin (A tartalomból: Energia­racionalizálás Bodrogkeresztúr- ban — A mezőgazdasági sertés­kombinát tervei — Közúti . szállítá­sok a Volánnal.) Felelős szerkesz­tő: Paulovits Ágoston. Szerkesztő: Borsodi Gyula. — Sport. 18.00: Észak-magyarországi krónika. (Húszadik ipari szeminárium kez­dődik a Miskolci Nehézipari Mű­szaki Egyetemen. Az SZMT Heves megyei Tanácsa az anyag- és energiatakarékosságról tárgyalt.) 18.25—18.30: Lap- és müsorelőzetes. TELEVÍZIÓ: 9.00: Tévétorna. (Ism.) 9.05: Idesüss! Ajánlóműsor gyermekeknek. '(Ism.) 9.30: Csak gyerekeknek! in.oo: Delta. 10.25: Halló itt a „Rádió Sardinia”! Spanyol zenés film 16.30; Hírek 16.35: A méz íze 16.50: Kakas a kosárban Magyarul beszélő NDK tévéfilm 18.15: Reklám 18.25: Visszaszámlálás Paks, 1982. nyarán 18.55: A Közönségszolgálat tájékoztatója 19.00: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Késői találkozás Magyarul beszélő angol tévéfilm 21.40: Élő népdal... Elmegyek elmegyek 21.45: Kötelék — dokumentum­film 22.35: Tv-híradó, 3. 2. MŰSOR: 16.25: Inter arma (fegyverek közt) Riportműsor 17.15: Rudapest .Nagydíj — Nemzetközi atlétikai verseny közvetítése a Népstadionból 20.55: Parabola (ism.) 21.25: Tv-híradó, 2. 21.45: Reklám 21.55: Egy végrendelet záradéka Magyarul beszélő francia film BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.00: Valami lóg a levegőben. Cseh film 21.20: Incheba 82. 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Szórakoztató vetélkedő* műsor 23.05: Hírek 16.50: Kakas a kosárban 2. MŰSOR: 20.00: Észak-Irország lángjai 20.50: Víg özvegy 21.20: Időszerű események 21.50: Paul Paulander. NSZK tv-fii ni MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: fél 4­•től: Cha-cha-cha. (14) Színes ma­gyar film. Háromnegyed 6-tól: Ez Amerika. (16) Színes hangbemon­dásos amerikai' dokumentumfilm. 8-töl: Sanchez gyermekei. (L6) — Balassagyarmati Madách: Ratata- plan. Színes olasz filmburleszk. — Nagybátonyi Petőfi: Szívzűr. (14) Színes magyar filmvígjáték. — Bányász: Hegyi emberek. Színes amerikai kalandíilm. — Pászmái Mátra: A hótündér, Színes, szink­ronizált szovjet mesefilm. — Ka- rancslapujtő: A remény joga. Szí­nes magyar film.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom