Nógrád. 1982. június (38. évfolyam. 126-151. szám)

1982-06-20 / 143. szám

MAGYAR ÍRÓK PEREI (2.) Örökös üldöztetés Hosszú életének nagyobbik részét rabságban, illetve ön­ként vállalt, majd kényszerű száműzetésben töltötte a ma­gyar felvilágosodás egyik leg­nagyobb költőegyénisége: Bat­sányi János. Harminc eszten­dős, amikor először indul per ellene versei miatt, s ettől kezdve élete örökös üldöztetés. A CENZÚRA ROVÖJA Kufstein várába szállítják, sán elfogják, bilincsbe verik itt tölti le az egyesztendós (a a költőt, s mint egy gonoszte­cél, Szentjóbi Szabó Lászlóval, sokkal együtt - a Nouvelle Kazinczi Ferenccel együtt- France-kaszámyába szállítják, Kufsteinből 1796 nyarán sza- ahol közel nyolcvan órán át badul. Szabadul? Az utasítás _xlb.n1 szerint Pesten, Budán, Kas- minden táplálék, takaró nélkül sán, Eperjesen, s egész Felső- sínylődik a nedves börtönben. Magyarországon tilos letele- Négy nap múlva Dijonba vi- pednie. Száműzetés hát ez is- szik, ahol megkezdik kihallga- Bécsben marad, s hat éven át napidíjas írnok egy bankóhl- tasát a katonai parancsnoksa­vatalnál. A Kassán megjelenő Magyar Múzeum című irodalmi folyó­irat II. kötetét 1790-ben nyom­tatta ki — megfelelő cenzori jóváhagyás után — a szerkesz­tő, Batsányi János. A kötetet azonban csak 1792-ben küldte szét Ezután — pontosan 1792- december 7-én — feljelentés érkezett Sáros vármegye per- jesi közgyűléséhez Péchy Jó­zsef sárosi főszolgabírótól a kötet ellen, mert „benne több lázító, a békét és a köznyu­galmat veszélyeztető írás látott napvilágot”. A kifogásolt há­rom vers Batsányié: a Virág Benedekhez, az Abaúj várme­gye örömünnepére és A fran­ciaországi változásokra. A feljelentés a megyétől a helytartótanácshoz került, s az 1793- január 15-én átadta Rietaller Mátyás budai cen­zornak vizsgálatra. A február 13-án kelt cenzori jelentést a helytartótanács február 19-én felterjesztette a kancelláriá­nak, ugyanezen a napon Kas­sa magisztrátusának elrendel­te a kötet elkobzását es a szer­ző felelősségre vonását. A költő április 15-én kér­vényt írt a nádornak, amely­ben hangsúlyozta, hogy a fo­lyóirat elkobzásra ítélt száma 1790-ben, a cenzúra jóváha­gyásával jelent meg, nyilváno­san árusították, tetszéssel fo­gadták. Szerinte a verseKben semmi sem sérti a király sze­mélyét, nem támadja az alkot­mányt, a vallást, egyébként is minden magyar hallóit már ilyet. A helytartótanács most mar Abaúj megyét bízta meg a vizsgálattal, s a megyei köz­gyűlés 1793. június 12-én a költő meHé álL (A megye szel­lemére jellemző, hogy egy hó­nappal korábban felterjesztést küldött Budára a magyar saj­tószabadság ügyében.) A hely­tartótanács — majd végül a király is — a kancelláriával szemben az eljárás megszün­tetése mellett foglalt állást. Ugyanebben az esztendőben mégegyszer a költő mellé állt a megye. Batsányi Szentjóbi Szabó Lászlóhoz írt költői le­velét (mi csak töredékét is­merjük) a cenzor — kinyoma- tás után — felterjesztette Bu­dára- Most már azonban hasz­talan Batsányi védekezése, a megye pártfogása, 1793. de­cember 28-án elbocsátják hi­vatalából (a kassai kamarai hivatal írnoka volt), s felügye­let alá helyezik, mint olyat, aki „lázadó versei miatt már előbb is megrovatott”. Ártatlanul? gon. A vád egy nyomába sze­gődött osztrák kém vallomá­sán alapszik: a császár és a minisztérium ellen izgatott, veszélyes beszédeket tartott. Dijonból — az ügy lezárása nélkül — Mainzba, majd a , . .. ,. , , . , spielbergl várbörtönbe szál­lem is lép néhányat, Bécs és utják. Ferenc császár 1315- de- Franclaország kapcsolata meg- cember 23-án utasítást ad egy változik, s a franciák be/onu- külön bizottságnak a per tár- lasa után Batsányinak a köz- gyalására. A vádpontok most vétlen üldöztetéstől kevesbe már bővültek: 1809-i ügye (a kell tartania. De bizalmatlan, kiáltvány), a kivándorlás, pá- 1809 oktobereben a francia se- rizsi nyilatkozatai- A bíróság A SZABAD PÁRIZSBAN Közben azonban a történe­regekkel elhagyja Bécset, s Franciaországba távozik. Szö­kés talán? Bizonyosan. A köl­tő így vall róla: .Hogy hatalmas, engesztel 1816. január 13-án kezdi meg a tárgyalást. A tárgyalás so­rán egyetlen vádpontot sem sikerül igazán rábizonyítani. A kiáltványról is kiderül, hogy hetetlen ellenségeimnek útja- Batsányi csupán átnézte a fór­ból kitérjék, nem volt más vó- dítást, s az eredetivel össze- lasztásom, mint Bécsből távoz- hasonlította. A vád dolgában ni.-. En azt tettem, amit a jó- a brünni vizsgálóbizottság zan emberi ész parancsol;, s szakvéleményt készített, s eb­mit az önfenntart' kötelessé- ijen bizonyítékok hiányában ge tanácsolt- Orgyilkosok tőre elejtettnek jelenti ki a Batsá- ítt es mindenütt megtalálhat, nyjvai szemben felmerült de másodszori joggyilKossag- mindkét vádpontot. A bízott- nak nem akartam magam ki- súgnak azonban ítélkezési jo- tenni”. got nem acj0tt a császár. A fentiekhez hozzátartozik: az a gyanú ellene, hogy ma- Sedlnitzky József, az új gyárrá fordította Napóleon hí- rendőrminiszter 1816. június rés kiáltványát. Később látni 12-én a következőket térj esz­fogjuk: megint ártatlanul vá- tette föl: „Habár Batsányi jo- dolják. 1809. november 24-én gilag bűnösnek nem találta- Bécsben vizsgálatot indítanak tott, s következésképp a neki a kiáltvány ügyében (meg a tulajdonított vádak tekinteté- Nobilis Hungarus ad Hungaros ben bűnösnek nem tekinthotő, című röpirat dolgában), sHa- azért teljesen még nem igazol- ger rendőrigazgató szerint ta magát, s még mindig gya- Batsánvinak mindkettőhöz kü- nús egyén marad, ki az ellene ze van. A vizsgálat több mint oly gyakran, s különböző idő- egy évig folyik, s 1811. febru- ben felmerülő vádak és gya- ár 22-én a rendőrigazgató je- núokok alapján a rendőrség lenti: „elérkezettnek látom az állandó, éber megfigyelését időt, hogy Batsányi, ki mint igényli”- osztrák alattvaló engedély nél­kül külföldre távozott, hivata­losan megidéztessék, s ha a ki­tűzött idő alatt meg nem Je­lenne, vagyona zár alá vetes­sék”. A császár utasítást ad, ha Batsányit a bírod alom terüle­Sedlnitzkynek két javaslata van: vagy Linzet jelöljék ki tartózkodási helyéül, vagy egy cseh erősségbe száműzzék. Fe­renc császár végső rendelkezé­se 1816. augusztus 8-án kelt (több mint egy évvel a telie­tére lép, le kell tartóztatni, sen ártatlan Batsányi párizsi A kiáltványról nincs szó, épp letartóztatása után!), s így így akarják a költőt tőrbe szól: „Batsányi brünni fogsá- csalni, azt a látszatot keltve, fiából azonnal kibocsátandó, hogy csak engedély nélküli számára jövő tartózkodásig he- külföldre távozása miatt ki- lyül Linz város jelölendő ki, vánják felelősségre vonni- ahol nevezett egyén a tarto- Batsányi teljes joggal félte- mányi főnök és a rendőrigaz. hát a bécsi hatalomtól. Fran­ciaországban marad, itthon fe­lesége hasztalan ostromolja az udvart a végső kegyelemért. A császár nem felejt. S ami­kor a történelem kereke me­gint fordul egyet, s Párizsba bevonulnak a császári sere­gek csakhamar lecsapnak iá. gató szigorú őrizete és meg­figyelése alá helyezendő”. Alig egy esztendő múlva, 1794- szeptember 11-én ismét letartóztatják, egy névtelen feljelentés és Martinovics Ig­nác augusztus 11-; vallomása alapján. A vád ellene: részvé­tel a magyar jakobinus össze­esküvésben, s immár forradal­mi múltja miatt is gyanús. Bécsbe viszik, gróf Saurau és bizottsága megkezdi kihallga­tását- Ügy tetsz k, a költő eredményesen védekezik — jo­gi alapja egyébként nincs le­tartóztatásának, hiszen tevé­kenyen nem vett részt a moz­galomban, a neki felajánlott tisztséget sem fogadta el —, s felmentésében reménykedik. A király azonban — a ma­gyarok kérésére — elrendelte, hogy a magyar vá llottak ügyében magyar bíróság ítél­kezzék. 1795. január 17-én all a királyi tábla vizsgálóbírósá­ga elé. A tábla ártatlannak ta­lálta, a nádor elnökletével ülésező hétszemélyes tábla azonban egyévi fogságra ítéli. Miért? Feltehetően csupán az­ért, mert tudott a mozgalom­ról, s mégsem jelentette, Batsányi János 1816 augusz­tus 14-én kiszabadult Spiel­berg brünni börtönéből, s szeptember 2-án fe’eségével együtt Linzbe érkezik. Ez lesz utolsó, végső lakóhelye, s itt, örökös száműzetésben hunyta le szemét 1845-ben. S bér a császári hatalom jogi vétséget soha rá nem bizonyított, bün­tette forradalmi szemléletét, a haladást segítő hitét- Közel öt- . . . , ven éven keresztül hazát se­1815. augusztus 5-en reggel hol sem talált egy Szoikovich nevű főhad­nagy és katonái párizsi laká- Béryci József Állandó gyanü Üzenetek az ember küzdelméről Szalay Laios rajzai Salgótarjánban Amikor az 1970-es évek kö­zepétől az új salgótarjáni mú­zeum létrehozásával kapcso­latos munkálatok elkezdődtök s nyilvánvalóvá vált, hogy az intézmény a képzőművészet­nek is otthona Lesz, fölmerült a kérdés: mi legyen a gyűjtő­köre, a múzeumnak. A jelentő, sebb festészeti és szobrászati anyag gyűjtését az adottságok nem teszik lehetővé. Ezért született meg szakmai vélemé­nyek alapján az az elhatáro­zás, hogy a gyűjtőkör elsősor­ban a kortárs művészetre, ezen belül is az Észak-Magyar- országon élő képzőművészek alkotásaira terjedjen ki. To­vábbá, tekintve, hogy Miskolc a grafikáinak, Eger az akva- rellnek adott otthont, az lát­szik célszerűnek, hogy Salgó­tarján pedig az egyedi rajz országos gyűjtőkörű központ­ja legyen, s ezt egy biennálé rendszerű kiállítással, vala­mint nemzetközi művésztelep­pel segítse szakmailag is. A salgótarjáni Nógrádi Sán­dor Múzeum ennek jegyében tevékenykedik. Az elképzelés Főiskola tanára volt. 1360-ban költözött az USA-ba. Régóta a világ rajzművészetének élvona­lában tartják szómon. Életmű­vének szerves részét jelentik a tucatnyi rajzalbumban, a szinte számtalan illusztrációs kötetben stb. őrzőt művek, az alkalmazott grafikában vég­zett kiemelkedő munkássága, és így tovább. A kortárs ma­gyar képzőművészet 1945 után fő irányai közül valójában az új realista törekvések szellemi rokona rajzai már a negyve­nes években iskolát teremtet­tek. Gazdag életművének gaz­dag szimbolikája, a Biblia, az antik mitológia újonnan értel­mezett alakjai a kor feszítő Yorkban élő magyar grafikus, kérdéseire való válaszkeres és aki a magyar rajzművészet jegyében teljesedett ki. ön­egyik nagy öregje. magáról írta: ,,A realizmus Nógrád megye Tanácsának vágyán kedves témámmá vált felajánlott díját akkor Szalay a szocialista realizmus. Na- Lajos kapta. A művész is- OVon sajnálom, hogy a szóban- menve Nógrád, Salgótarján, il- foglalt ideát a rászánt korosz­Szalay Lajos: Hágár letve a múzeum törekvéseit a napokban a Nógrádi Sándor Múzeumnak adományozta az utóbbi években készült 25 raj­zát. Ezeket a közönség az megvalósításában a helyi szer- idén októberben nyíló első vezetek támogatásán túl se­gítséget ad a Művelődési Mi­nisztérium és a Magyar Kép­salgótarjáind rajzbiennálén kü­lön kamarakiállításon láthat­ja majd. A rajzok változatos tályom nem akarta, vagy nem tudta megvalósítani. Legin­kább azért, mert a pozsvá- nyos naturalizmus elnyelte a vele még felületesen sem ősz- szetéveszthetö realizmust. Én mindenesetre megtettem a ne­kem kiszabott, tőlem telhetőt.” Szalay Lajos 25 rajza immár zőművészek Szövetségének gra- tematikájúak, s igen jelentős a salgótarjáni múzeum képző' üt ti a n _______in m.. .. i ; L1. : /.fi t- i, «1» wa rzío -r ? rf v r /í á f sxm lÁt-i x rtsavrlii. f ikái szakosztálya. Ez utóbbi támogatásával — mintegy kí­sérletképpen — 1980-ban Bu­dapesten, a Magyar Nemzeti Galériában rendeztek egy rajz- kiállítást, ami a nulladik ne­vet viselte. Ennek egyik cél­ja volt az, hogv felmérje a szakmai érdeklődést, ami na­gyon nagy volt, a kiállításon neves mesterek jelentek meg munkáikkal. Többek között, Szalay Lajos, a jelenleg New értéket képviselnek. Szalay Lajos az emigráció­ban sem szakította meg a kapcsolatot hazájával, művel egy évtizede „hazaértek”, a művészeti gyűjteményét gazda­gítja. A lapok vlssza-vlssza- térő motívumaikkal, Káinjaik­kal, a tékozló fiúval. Hágátok­kal és Salomékkal és kentaur­Magyar Nemzeti Galéria 1972- jalkkal üzenetek az ember küz- es kiállításával s azóta is je- deliméről, alulrr áradásairól és len vannak könyvekben, kiél- bizodalmas újrakezdéseiről. Utasokon, pályázatokon. Az Ezt a harcot a kor felelős cm- 1909-ben született művész bere ma is naplónként vívja, 1946-tól Párizsban, 1949-től Ar- iszonyú feszültségek és remé- gentínéban élt. (1958-tól a Bue- nyék közepette, nos Aires-i Képzőművészeti Tóth Elemér Egertől Egeiváiig, Szegedtől Pest-Budáig: r ígéretes nyári színházi Országszerte javában halad- Strausstól A cigánybáró, Csaj- tus 3) lesz. A gyulaiak Kodály nak az előkészületek az immár koviszkijtól A hattyúk tava, a Zoltán emlékének tisztelegnek, heteken belül kezdődő nyári permi balett vendégjátékában, amikor születése 100. évfordu- szabadtérl eseményekre. Né- valamint a Magyar Állami lója alkalmából műsorukra hány nappal ezelőtt már tájé- Népi Együttes látványos kom- tűzték két világhírű remekét, koztatást adtunk a szomszédos pozíciója, a Lakodalmas. a Székely fonót és a Psalmus megyeszékhelyen, Egerben, im- Mind több megyénkben Iá- Hungaricust. már nyolcadik alkalommal, az togatja a Szentendrei Teátru- Ám aki a Duna túlsó tájain Agria Játékszín keretében sor- mot is. E nyáron a július 2-i tölti pihenését, szintén nem mar ra kerülő programról. Ezúttal sajtóbemutatót követően a hó- rád vonzó programok híján, azokról a nyári kínálatokról nap végéig Schubert Három a Pécsett, a nyári színház kere- nyújtunk rövid összegzést, kislány című dal játékát lát- tében balett- és zenei estek, melyek a korábbi tapasztala- hatja a közönség, többek kö- daljátékok és dráma váltogat­tok szerint leginkább számít- zott olyan népszerű művészek- jak egymást június 30-tól au- hatnak a Nógrád megyeiek, fő- kel, mint Rátonyd Róbert és gusztus 1-dg. Itt is színre kerül képp a salgótarjániak érdek- Fónay Márta. lödésére, szerte az ország kü- És ha már Szentendrén va­gyunk, „csak egy ugrás” — a főváros. A kínálat bőséges vá­logatásra ad lehetőséget. A lönböző tájain. Kétségtelen, hogy reánk SIÄ«3. fK süss: a Székely fonó, Puskin— Aszafjev Bahcsiszeráji szökő­kút című tánckompozíciója, Kacsoh daljátéka, a János vi­téz, Corneille ■ Cinna című Néhány éve kezdenek mind Jánosa, Verditől A Trubadúr, pacj0^ színház nyári programján G. B. ^ fővárt Shay Vissz“ matuzsálemhez ,5^tebbé^válni orízág-^í című, egy előadásba fogott M Egrvv*ri Színházi E kék A dramasorozata szerepe , mely Zalaegerszegtől néhány kilo- julius 2-tol augusztus 1-lg lat- materre lévő vár ódon falai hat0- A B«*»1 Parkszínpad között idé július 2.m 174g junius 19-től augusztus 8-igGoldoni /p kávéház című víg- lo hazai es külföldig zenei játékának és Paul Foster Tom táncegyüttesek műsorára Paine> avagy a figzto ÓS2 dla. csalogat. A Városmajori Szín- da(a című történelmi játékának pádon julius 1-tol augusztus együttese ver ^nyát. Az elöb­gedl Szabadtéri Játékoknak van. A Dél-Alföld nyaranta a nógrádiak ezrei ke. resik fel, hogy részesei lehes- jdijus 2-től augusztus 1-ig lát- ^V^re Tévő^vár^ódon falai senek a Dam ten látványok- ható A Budai Parkszínpad Jar_ „R, /Ifit1 nak. Idén, a július 23-tól augusztus 21-ig tartó játéko- kiváló hazai és külföldi zenei kon színre kerül Kodály Háry Tévétalálkozó Veszprémben Növekvő szellemi érdeklődés mellett rendezik meg az idén ti­zenkettedik alkalommal, június 21. és 26. között a veszprémi tévéta­lálkozót. Egyre több alkotó aktív részvé­tele a versenyző művek színvona­la, számos ősbemutató és a kö* előadójául Csepeli György szocio­lógust, az ELTE szociológiai tan­székének docensét kérték fel. Az idén különös hangsúlyt ka­pott az alkotók és a közönség ta­lálkozása. Minden eddiginél több ősbemutatót tartanak a tévétalál­kozó idején Veszprémben és a zönség érdeklődése jelzi a lalálko- megyében. Bemutatják a Nagy zó rangját. Ezúttal huszonegy te­levíziós alkotás — nyolc opera­film és tizenhárom drámai mű versenyez. Külön-külön zsűri bí­rálja el az operai és a prózai mű­fajt. Tíz társadalmi zsűri is be­kapcsolódik a bíráskodásba — az ő véleményük alapján adják ki a közönségdíjat. A találkozó főhadiszállásán a veszprémi fhűvelődési központban két tanácskozásra is összegyűlnek a szakemberek. Az operáról tar­tandó kerekasztal-beszélgetés elő­adója Srdjan Baric, a belgrádi te­Anna, kis Anna című Havas Pé- ter-filmct, Mihályfy Sándor alko­tását a Napos oldalt, a Horváth Ádám rendezte ^ nyomozás című filmet, amely Hollós Ervin és laj­tai Vera dokumentuntnuveJlája alapján készült. Itt keiül először közönség elé Mihályfi Imre Társ­Nem csak a veszprémiek, ha­nem az egész ország közönsége figyelemmel kísérheti a XII. te- vétalálkozó eseményeit. Június 2l-én, hétfőn a televízióban rend­kívüli adásnap lesz. Az elmult 11 év díjnyertes színészei Üdvözlet Veszprémből címmel színes, szó­rakoztató műsorban lépnek fel. Itt láthatjuk, hallhatjuk Simándy Józsefet, Melis Györgyöt, Bánsági Ildikót, Galambos Erzsit, Kozák Andrást, Alfonzót, a Sebő együt­test, Szabó Sándort, 3 ál völgyi Já­nost., Avar Istvánt és Kállai Fe­rencet. Keddtől péntekig a 2-es csatornán a versenyben részt vevő műveket láthatják az egész or­keresés és Zsurzs Éva Glória cí­mű filmje, amelyet Örkény István szóban, és nanonta jelentkezik regényéből rendezett Nemen, a Stúdió ’82 különkiadása Veszp- László filmje a Hetedik év Palo- rémből. tai Boris írásából született. A te- A veszprémi tévétalálkozóra kül- levíziós alkotásokon kívül játék- földi vendégeket is várnak. Az film-ősbemutatóra is sor kerül, idén 17 országból érkeznek szak- levizió zenei főszerkesztője, Mikó bemutatják Gothár Péter Megáll emberek, akik nem csak a ver* András, a Magyar Állami Opera- az idő című játékfilmjét. \ fia- senyprogramot tekintik meg, ha­li áz lőrendezője, Wolfgang Nagel, tál művészek stúdiójának alkot«- nem délelőttönként kereskedelmi az NDK televízió zenei főrendező- sálból két délelőtt és a szegedi, vetítésen a Magyar Televízió ki­je és Leo Nadelmann, az IMZ valamint a pécsi körzeti stúdió nálatát, amelyet vásárlásra ajánla- nöke lesz. A tévédráma és a kö- filmjeiből egy-egy délelőtt láthat- nak fel. zönség című szakmai tanácskozás nak bemutatót. K. M, A- Breffort—M. Monnc Irma te édes című világhírű nris-caija a nyári csemege. Gdlamo^s Erzsivel a főszerep­ben. A Hilton Szálló dominiká­nus udvarának bemutatja jú­nius 24—augusztus 1. között A néma levente, Heltai nagyon szép verses játéka, Sztankay István, Bánsági Ildikó és Gál- völgyi János közreműködésé­vel. Színházi bemutatónak le­hetünk részesei július 8-tól augusztus 8-ig a Zichy-kastély udvarán is. ahol Euripidész Bakkhánsnő című színművét kelti életre Törőcsik Mari. ki­váló partnerek társaságában. A Gyulai Várszínház eddigi jó hagyományait ápolja, ami­kor az új magyar dráma szol­gáltában két ősbemutatót is tari a nyárom. Az egvik Szé­kely János erdélvi író Vak Bé­la király című drámája (iúli- us 2—12), a másik. Jékely Zol­tán Oroszlánok Aquincumban című műve (július 23—augusz­bi mű főbb szereplői Hotllósi Frigyes. Sinkó László, Újlaki Dénes, Molnár Piroska, Pere­martoni Krisztina, az utóbbié Bartha Mária, Császár Gyön­gyi, Egerváry Klára, Szauna Tamás, Forgács Péter lesznek. Végül pillantsunk be még a 25. Soproni Ünnepi Hetek gazdag nyári kínálatából a szintéh változatos színházi programba. Június 26-tól jú­lius közepéig a tervek között szerepel a szegedi Nemzeti Színház, a veszprémi Petőfi, a kaposvári Petőfi és a debrece­ni Csokonai Színház előadásai­ban Puccini Tosca című ope­rája, Móricz kedves vígjáté­ka, a Kismadár, Lehár nagy­operettje. a Víg özvegy, Som- merset—Nádas—Szenes í'e- nés játéka, az Imádok férjhez menni, valamint Karinthy« Júlia és Juliska című műve. Kinek-kinek kellemes nyári szórakozást, választása szerint. NÓGRÁD - 1982. június 20., vasárnap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom