Nógrád. 1982. június (38. évfolyam. 126-151. szám)
1982-06-18 / 141. szám
Színházi esték Mi városunk' t LILIOM „Te, csak aludj, Liliom” — mondogatja Julika, a kültelki cselédlány a vurstli vagányának holtteste fölött mintegy megváltás gyanánt. A nyilvánosság előtt először 1909. december 7-én hangzottak el ezek a szavak, a nagy tragdka, Varsányi Irén szájából. Azóta sokszor ás sok színésznő ellebegte már ezt a kívánságot, s a mondattal rendszerint szelíd érzelmeket, együttérzést váltott ki a hallgatókból. Nem történik másként a szolnoki színház salgótarjáni előadásán sem, a József Attila Művelődési Központban. Rokonszenvet érzünk az örök és magának boldog szerelmet hazudó cselédlánnyal, s e szimpátia révén megértés támad bennünk a mutatványos bódék amordzója, Liliom iránt is. Inkább Julika szemével látjuk az állhatatlan, szeretőjének, feleségének megannyi keserűséget, fájdalmat okozó férfit, mintsem az eléggé el nem kötelezett, így tárgyi - lagosságát jobban megőrző környezetével. S eképp>en történik meg a csoda: „a vagány arca átváltozik szelíd, bús gyermekarccá” — ahogyan azt a Molnár Ferenc-dráma egyik első méltaitója, Kosztolányi Dezső írja. Molnár Ferenc, a színpadi virtuóz, a nyelvi lelemények mestere költészettel termékenyíti meg a drámát, s a hétköznapi élet szürkeségének, egyszerűségének a felmutatásával megteremti a külvárosi létezés klasszikus legendáját. Ezt a lírát és legendát igyekezik újrateremteni a szolnokiak előadása a kaposvári vendég, Babarczy László rendezésében. Babarczy nak ezúttal is van invenciója és közlendője, mint agy évvel ezelőtt Bulgakov Biborszigetével. Kitűnően érái — nyilván ismeri is — a Liliom színterét, a benne mozgó figurák jellemét, jellemzőit, törekvéseit. Ügy véli, Liliomot nem nyelheti el az égi purgatórium, hiszen sorsát szerény mértékben alakíthatja csak, életének fonalát a születő kapitalista nagyváros kíméletlen társadalmi törvényei gombolyítják. Ezért megváltoztatja az eredeti jeteneteaést, s az égi törvényszék ítélethozatalát előbbre, a második rész elejére transzponálja. Ezzel rokonszenvesebbé faragja a kikiáltó hlntáslegény figuráját és erőteljesebben aláhúzza J uldka elapadhatatlan, évtizedek sodrásában is változatta., szerelmét Babarczy színpadán így jelenik meg a hűség, a holtában is tartó szerelem legendája. Alakjait néhány találó mozdulattal, gesztussal pontosan jellemzi. Súlyt helyez arra, hogy érzékeltessük a nagyváros embert nyomorító terheit A két cselédlány disputája a Ildikó és Fehér Anna) az idegekre való káros hatásait, ugyanakkor megmutat a kor, az alakok humorából is valamit A tragikus és lírai emelkedettséget, mely helyenként jellemző a műre, finom humorral oldja, teszi emberien mosolyogtatóvá, tisztán átélihetővé. A hangulat, az érzelem és a gondolat egyensúlya valósul meg ebben az előadásban, s szerez híveket magának — ellentétben az I. Erzsébet extravagánsabb, modernebb, csak az intellektusra építő előadásával. Ez a stílus sokkal inkább a miénk: ezen nevelkedünk már évek óta, s ennék gyökereit találhatjuk meg a korábbi évtizedek előadásaiban. A színészi jáltékkal egészében elégedették lehetünk. Az apróbb szerepekben olyan remekléssel is találkozhatunk, mint Csák György Hugó alakítása. A negyedik évadját zá. ró színész művészi eszközeinek biztos nirtokában jól eltalált mozdulatokkal, mimikával érzékelteti a kisember elszántságát, életrevalóságát, s megsejtet ebben az igyekezetben valamiféle szomoírú- an mulatságosat is. Partnere, Fehér Ildikó régen volt eriy- nyire egyértelműen jó. Cselédlánya (Mard) sokoldalúan jellemzett: cserfes és meghunyászkodó, ártatlan és számító. Mucsi Zoltán Hollunder fiúja minden pillanatban fanyarul nevettető. Pompás kabinetalakítás Varga Tamás esztergályosa és öngyilkos csa- ládápája. A legtökéletesebb alakítást Koos Olgától láthatjuk. Kéjes pénzsóvár Muskátnéja részhelyes cselekedetről (Fehér letesen kidolgozott jellemábrázolás. Legfőbb erénye a mértéktartás. Hajlandó ugyan a hang, a mozgás fölös adagolására, mégis tudja, hol a határ, mielőtt végképpen „átesne a ló másik oldalára”, behúzza a féket. Így rajzolódik ki a néző előtt az öregedő, hisztériára hajlamos, ravasz üzletasszony csupasz alakja. A Julikát játszó Fehér Anna első évadát tölti. Ígéret, de már most jó színésznő — erről korábbi alakításaiban is meggyőzött. Julikéjában van lelki és fizikai erő, ám a kívánatosnál egy fokkal merevebb. Talán így igazodik a Kaposvárról meghívott címszereplő, Lukáts Andor szerepfelfogásához ? Nem tudom. Mindenesétre Lukáts alakítása nem hitelesíti velünk a lány mindenható szerelmét. Ahhoz nem elég lágy, megnyerő ez a szerepjátszás. Viszont —, ahogy mondani szokás — kiköpött vagány. Ügy jár-kéL, beszél. Csakhogy ez a vagány aligha szerelmeseddk be annyira, hogy azért ön- kezével vessen véget életének. Tordai Hajnal jelmezei egyszerűek, Danáth Péter díszie- tei hangulatteremtőek. De mintha vaskosa,tjbak, tömörebbek lennének a kelleténél, kevesebb helyet hagynának a játéknak. A fogyatékosságok ellenére azonban élvezhető előadás Molnár Ferenc Liloma hót évtized távolában is. Tanulható belőle hűség, emberség. Babarczy László előző szolnoki rendezésének színvonalát azonban alig közelíti. Sulyok László Ünneplés TEMPRESS-módra Ünnepelni sokféleképp lehet. tehet harsányan, szín- pompás külsőségek közepette, és lehet csendben, befelé fordulva. Sok mindent meg lehet ünnepelni, de megalázó dolog az ünnepedAtel szemben, ha az ünneplés önmagáért való, ha emlékezetünkben csupán az ünnep váza, a „menyasszony ruhája” marad meg. Szeretünk ünnepelni és van ’ mit ünnepelnünk. Nagyszerű dolog, ha egy kisebb-nagyobb közösség tud is ünnepelni. Sajnos gyakorta rosszul ünnepelünk, bizonyság erre jó néhány megfakult, elfeledett ünnepünk. Persze a régiek helyébe mindig adódnak újabb jeles napok, mert igényünk az ünneplésre változatlan. Salgótarján idén ünnepli várossá nyilvánításának 60. évfordulóját. Ez is ünnep, nem is akármilyen, egy olyan településen, melynek kezdetben csak a neve volt város, ahol az urbanizációs folyamat jószerével csak a harmadik X-en innen indult meg, s ahol valójában még ma sem maradéktalanul adottak a városi- asság ismérvei. A nógrádi megyeszékhely ünnepe épp ezért nemcsak a múltnak szól, sokkal inkább a jelennek, a‘ jövőnek. Ennek az ünnepnek hovatartozást tudatosító — talán az sem túlzás: öntudatositó — szerepe van. Egy nem, vagy csak alig meglevő lokálpatriotizmust megcélzó szerepe. Az év első felében már eddig is számos fórumon megemlékeztek az évfordulóról, örömmel tapasztaltuk, hogy a „hivatalos szervek” ünnepe is többet, őszintébb eseményt jelentett a „hivatalos” ünneplésnél, a kötelességszerű megemlékezésnél. Hogy az alábbiakban mégsem a hivatalos ünneplések egyikére térünk vissza, annak kézenfekvő magyarázata van. Salgótarján várossá nyilvánításának ünnepe ugyanis — jellegéből következően — csak akkor tekinthető valódi ünnepnek, ha ünneplése „belülről” is fakad, ha nemcsak a város vezetői, de a város lakosai számára is „üggyé” válik. Hogy mit jelent az évforduló a salgótarjániaknak, hogy jelent-e egyáltalán valamit, azt persze nehéz lenne lemérni. Néhány jelét azért tapasztalhatjuk. Például annak a kisebb közösségnek a tevékenységében, amely minden felkérés, megbízás nélkül készült az ünnepre: a TEMP- RESS színjátszó csoportra gondolunk. Az ÜM Salgótarjáni öblös- üveggyárának színjátszói új műsort készítettek az évfordulóra, „MI VAROSUNK” címmel. A negyvenperces zenés irodalmi összeállítás legfőbb érdeme — puszta létrejötte. Az a tény, hogy eszükbe jutott a fiataloknak az ünnep. S, ami ennél is fontosabb, hogy előadásukból mindvégig kiérzödik a város iránti szeretet, a hovatartozás vállalása. Molnár Ernő — a csoport művészeti vezetője — nehéz és könnyű helyzetben volt egvszerre. Lévén a műsor irodalmi összeállítás, hosszas kutatást igényelt megtalálni azt a néhány Salgótarjánról írt verset, prózai részletet, amely irodalmi mércével mérve is elfogadható mű. Ez voW a szerkesztés nehezebb részei Ami a könnyebbséget jelein» tette, az a zenei anyag. Ennek összeállításában tehetséges partnerre talált Gyurcsik Péter személyében. A csoport fiatal muzsikusa maga komponált zeneszámokat a műsorhoz. Az összeállítás így természetszerűleg nem lett homogén, azonos fajsúlyú műsor, de az egyenetlenségek, a dalszövegek helyenkénti sutasága ellenére üde, friss és magával ragadó produkció. Ha szabad ezt mondani, érzelmi, hangulati hatása ,a legmegin- dítóbb ünnepi beszéddel vetekszik. Ezt a kritikának is beillő megjegyzést az menti, hogy a műsor irodalmi (prózai) részének kissé túlzottan paitetikus hangvételén a legprecízebb szerkesztői munka sem tudott volna változtatni. (Ki tudja miért. Salgótarjánról csak patetikus költemények, érzelemtől túlfűtött írások születtek.) Ezt ugyan némileg kompenzálja a zeneszámok derűsebben lírai szövege, ezek viszont irodalmi» lag kifogásolhatók. Kifogásol, hatnánk persze az előadás sta- tikusságáf is (a csoport egyik erénye korábban, a rendezői ötletekben rejlett), de a TEMP- RESS új műsorát illetlenség volna színikritikus szemmel nézni. A ..Mi városunk” című műsor Salgótarjánról vall salgótarjániaknak. salgótarjániak tolmácsolásában. Salgótarján ünnepén. Ezt a műsort csak megköszönni lehet — a salgótarjániaknak. p. k. Új tévésorozat o hajózás történetéről Tulajdonképpen nincs abban semmi különös, hogy a vasút, a repülés története után az újságíróból tévésztárrá lett Daniel Costelle ezúttal a hajózás históriáját dolgozta fel. A meglepő sokkal inkább az, hogy még előtte ez senkinek nem jutott az eszébe. Pedig mintha még az Onedinék véget nem érő históriája is ezt sugallta volna. Nos, Daniel Costelle most nálunk képernyőre kerülő hétrészes filmje — az emberiség egyik legnagyobb, legszebb és leglátványosabb kalandjának felidézése, a tengerek meghódításának színes, mozgalmas tablója. Minden a tengernél kezdődött — állítja a sorozat kiagyalója és végignézve filmjeit hajlamosak is vagyunk igazat adni neki. Az eredeti dokumentumok mellett ezúttal is rengeteg riport, múzeumi kutatás egészíti ki a képet, amely végigköveti az első hajósok, a nagy hajósnépek: vikingek, görögök, angolok, spanyolok hódításait, új és új tengerjárók kiagyalásának, vízre bocsátásának epizódjait. „Az előkészítés hónapokat vett igénybe — nyilatkozta a Le Figaro riporterének — mindenekelőtt olvasni kell, kutatni, bányászni, nem utolsósorban nyomozni milyen hajótípusokat őriznek a nagy múzeumok, esetleg milyen különleges gyűjteménye van valakinek, kik élnek még & századelő tervezői, kapitányai közül, sttí. Ilyen véletlen vezetett például a világ legelső máig fennmaradt tengeralattjárójának nyomára... A Teknősbéka — így hívják — David Bushnell szenzációs felfedezése 1776-ból való, s ma egy amerikai gyűjtő féltett tulajdona, s szerencsére ma is használható állapotban van”. A hajózás története stábjában helyet kapott számos nemzetközi rangú szaktudós is. Michel Mollat du Jour- dannal, a francia tengerészeti akadémia elnökével az élen. Velük indul meg a filmarchívumok kincseinek áttanulmányozása, a szakkönyvek lajstromba, vétele. Ha mindez kész — következhet a forgatás, amelynek során az alkotók igyekeznek minél több helyszínt felkeresni, minél több riportalanyt megszólaltatni. A forgatás 1978-ban kezdődött meg, hónapokat vett igénybe, gyakran kellett megküzdeniük a rossz időjárással és nem utolsósorban a költségeket a minimumra leszorító producerrel... „A dokumentumfilm valóságos kincsesbánya a televízió számára — nyilatkozta a film befejezésekor a rendező”. — Az emberek manapság, több dokumentumirodalmat olvasnak, mint regényt. A francia kritika — ezt bizonyítandó lelkesedéssel fogadta a sorozatot. A nagy csaták. Az olimpia története és a közlekedés történetének alkotója —, aki egy személyben rendező, forgatókönyvíró, kommentár — alapelve végtelenül egyszerű: „Amikor nekikezdek valaminek — abból indulok ki, hogy mindenképpen illik valamit nyújtani az embereknek a pénzükért. Ha történetesen kereskedő lettem volna az lett volna számomra a boldogság, ha jó cipőt vagy szép húst kínálhatok nekik”. Ncmlaha György műsor KOSSUTH RÁDIÓ: *.25: Egy Ma figyelmet kérek! 8.35: Respighi: Római ünnepek — szimfonikus költemény 10.05: Gráf, a részeges jobbhali 10.20: Táncrend 10.35: Borsszemek 10.40: Fúvóskeringők U.OO: Csak a elme Ismerős 12.30: Vas megyei zenei hetek 12.45: Hét végi panoráma 14.02: Nem a világvége 14.27: Házy Erzsébet operettdalokat énekel . 14.44: Magyarán szólva 15.05: Északnyugati átjáró ifi.13: Filmdalok 16.24: Reflektorfényben egy operaáriára 17.05: Dimitrov-emlékműsor 17.55: Bolgár énekkarok felvételeiből. 18.15: Hol volt, hol nem volt... 18.30: Esti magazin. Hangképek, tudósítások az országgyűlés üléséről 19.30: önarckép... befejezetlen.. Öze Lajos (ism.) 4 NÖGRÁD - 1982. 19.59: Nagy Anna, Kolozsl Béla és László György műsora 20.23: Záray Márta és Vámosi János énekel 20.55: Közvetítés az Argentína— Magyarország VB labdárú- go-mérkőzésről 22.50: Tíz perc külpolitika 23.00: Üj Zenei Üjság 23.50: Distler: Három kórusmű. Mörike verseire 0.10: Labdarúgó VB-híradó 0.20: Melódiakoktél PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Behár György kórusdalaiból 8.207 Tíz perc külpolitika 8.35: Slágermúzeum 9.21: Háttérbeszélgetés 10.00: Zenedélelőtt 11.35: Tánczenei koktél 12.35: Édes anyanyelvűnk 12.40: Népi muzsika 13.15: Nyolc rádió nyolc dala 14.00: Kettőtől ötig.... 17.00: Térkép és útravalő 17.30: ötödik sebesség 18.35: Pophullám 19.40: Régi nóta, híres nóta 20.45: Musical rr. rész: A Brodvay 22.00: Klasszikus operettekből 22.30: Nem szentírás 23.10: Soorthfrek 23.15: Késő esti könnyűzene 0.10: Labdarúgó VB-híradó MISKOLCI STÜDIO: 8.00: Hírek, idő járás jelentés, mű- sqrismertetés, lapszemle. v8.10: Hová menjünk, mit csináljunk? Zejúnius 18., péntek nés programajánlat. 8.20: Visszapillantó (Információk, tudósítások, riportok a hét fontosabb eseményeiről). 8.30: Napjaink kérdései Onodvárl Miklós jegyzete — A Piramis együttes új lemezeiről. 9.00: Észak-magyarországi krónika. (A Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetének országos természetbarát-találkozója Egerben — Nógrád megyei mezőgazda- sági helyzetkép.) 9.30: Mikrofonlánc.. Rith Lajosnéval, a balassagyarmati városi pártbizottság első titkárával beszélget Dobog Béla — Sport — 9.55—10.00: Műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 14.50: Iskolatévé Nyelvtanárok figyelem! 15.45: Nehéz év volt Beszámoló a budapesti pedagógusok tanácskozásáról 16.30: Hírek 16.35: Bearden önmagáról Amerikai képzőművészeti film. 16.55: Útközben 17.05: Postafiók 250 17.20: Reklám 17.30: A szófiai nyomdászinas 100 éve született Georgi Dimitrov 18.00: Ablak 19.00: Reklám 19.10: Tévétdrna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Delta 20.20: A fele sem Igaz! 20.50: Telesport Labdarúgó-VB Argentína—Magyarország mérkőzés, közvetítés Alicanteból 22.45: A szünetben: Tv-híradó, 8. 23.15: Reklámújság 2. MŰSOR: 16.55: Reklám 17.05: Labdarúgó-VB Olaszország—Peru 19.00: Reklám 19.10: Folyik a víz, folyik az élet Jugoszláv dokumentumfilm 19.30: Tv-híradó 20.00: Pulzus — könnyű zenei panoráma 20.50: Tv-híradó, 2. 21.10: Reklám 21.15: Veszélyes vizeken Magyarul beszélő franci» film. 2/1 rész BESZTERCEBÁNYA: 16.55: A fiatalok tv-klubjának műsora 17.40: Várak és kastélyok a Saala folyó mentén 18.00: Bratislava! magazin 18.15: Megérik-e a 2000-et? 3. rész 18.40: Dokumentumműsor 19.10: Esti mese 19.20: Idő járásjelentés és műsorismertetés 19.30: Tv-híradó 20*00: Meghódítjuk az eget is. 6. (befejező) rész 21.05: Szórakoztató vetélkedő- műsor 21.45: Ez történt 24 óra alatt 22.00: A szorító szabad 1. rész 22.45: Labdarúgó-VB: Brazília— Skócia 0.15: Hírek 2. MŰSOR: 16.50: Hírek 17.05: Labdarúgó-VB: Olaszország—Peru 19.05: Jimmy Laughton belga énekes műsora 19.30: A történelem legnagyobb műszaki forradalma 20.00: Kerekasztal-beszélgetés 20.50: Labdarúgó-VB: Argentína— Magyarország MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4-től: A festmény titka. Színes, szinkronizált szovjet ifjúsági bűnügyi film. Fél 2, háromnegyed 6 és 8-tól: Egy elvált férfi ballépései. (14) Színes, szinkronizált USA filmvígjáték. — Kohász: Zsaru vagy csirkefogó? Színes, szinkronizált francia bűnügyi film. — Balassagyarmati Madách: Fél 4től: ördögbarlang. Színes szovjet történelmi kalandfilm. Háromnegyed 6 és 8-től: Szexis hétvége. (16) Színes, szinkronizált olasz— franciá film. — Nagyoátonyi Bányász: A hótündér. Színes, szinkronizált szovjet mesefilm. — Pásztói Mátra: Alma. (A) Színes fantasztikus USA filriimusicai. — Szécsényi Rákóczi: Éretlenek. Színes, szinkronizált francia filmvígjáték. — Karancslapu.jtő; Egy zseni, két haver, egy balek. Színes, szinkronizált :>J asz—francia —NSZK western. — Jobbágyi: Modern Robinson és családja. Színéé, szinkronizált USA kalandfilm. 21.15 — 2. MŰSOR VESZÉLYES VIZEKEN— FRANCIA FILMSOROZAT II/l. rész (SZÍNES) _____________
