Nógrád. 1982. június (38. évfolyam. 126-151. szám)

1982-06-02 / 127. szám

Kamatozó félelem Egy-egy áj horror- (rém)-film mindig szen­záció Nyugaton. Tömve a mozik. Hollywood egyik újabb szuperprodukciója a legendás legek versenyében most a világ legnagyobb földrengése. Az egész földgolyót megrázó, katasztrofális földrengés lélegzetelállító, hát- borzongató részleteit Orson Welles kommen­tálja, komor tárgyilagossággal. Frankenstein és Drakula, emberfarkasok és vámpírok, gyilkos méhek és fehér cápák után most: világrengés. Vajon miért sikerfilmek (és sikerkönyvek) a rémtörténetek, a horrorok? Angolszász nyelvterületen külön nevet is adtak a ka­tasztrófákhoz, a szörnyűségekhez való vonzó­dásnak: disastermania, vagyis katasztrófa- mánia, rémségkor. Valóban létezik ilyen mánia? A szörnyű­ségek beteges élvezése? És ez a mánia ve­szélyes rögeszme, vagy csak mosolyogniva- ló hóbort? Hollywood szórakoztatóiparosai tényként veszik. S kielégítik, táplálják, növelik. Rém­filmekkel, katasztrófafilmekkel. Amelyek jól is jövedelmeznek. Kedvvel is csinálják, mert szerintük a ka­tasztrófa, a rémség, rendkívül telegén. Ez az új varázsszó Hollywoodban. A régi így hang­zott: fotogén. Mutatós, markáns arcéi, bájos pofi, csábmosoly, hxfis kebel, ringó csípő: fotogén. Vonzza a szemet, habzsolják a né­zők. A fotogénség nevében került le egyre több ruha a sztárokról, ma már nincs film meztelen szépség nélkül. Az elektronika trükklehetőségei révén nemcsak a sztárok fotogén testrészeivel le­het fogva tartani a néző szemét, hanem az egész háttér, a környezet is meglepőn, várat­lanul, szemkápráztatóan változhat, módo­sulhat. Egy taxi Washington felett száguld­hat az égbolton. A násznép és az ifjú pár úgy repkedhet a katedrálisban, mint a ga­lambok, szárny nélkül is. Különösen alkal­masak az ilyen trükkökre a katasztrófák, a különböző rémalakok megjelenítése. Róluk készülhet igazán telegén film. Disastermania és telegén technika, ez vol­na hát a titka a rémfilmek és — tévéjáték­sorozatok sikerének? * A disastermania létét tudósok is bizony­gatják. Lélekbúvárok azt állítják például: a félelem atavisztikus, ősi beidegződés az em­berben, már akkor kialakult, amikor az ősünk reszketve a barlangjába bújt, hogyha mam- mutordítást hallott, azóta öröklődik a gén­jeiben, kiirthatatlanul. A legújabb magyarázat: korunk technikai perfekcionizmusának nyomasztó hatása alól igyekszik szabadulni az ember a katasztrófa­filmek megtekintésével. Az egyre tökélete­sebb, elektronikusan vezérelt gépek hibátlan munkát követelnek az embertől is, szoron­gatja őket a veszély, hogy hibázhatnak. Ha azonban a pilóta nélküli repülőgép, a távve­zérelt expressz is karambolozhat, hogyha fel­lázad a robot, megbolondul a számítógép, ha a legtökéletesebb technika sem tudja megfé­kezni a tüzet, vizet, szelet, akkor megköny- nyebbül az ember. Misién, ha csődöt mond­hat a legmodernebb, a tökéletes technika, akkor ő is hibázhat, nem lehet tökéletes. Se szeri, se száma még a tudós magyará­zatoknak. De mindegyik azt bizonygatja: bel­ső igény az emberben a rémségekhez, a ka­tasztrófákhoz való vonzódás. Kezdve azon, hogy az újságokat reggel a bűnügyi rovatnál nyitja fel, és krimit, vagy rémfilmet nézve a tévében- tér nyugovóra a föld lakosságának többsége. * Képzeletben kísérjük végig egyszer a szó­rakoztatóiparosok telegén rémfilmjének hatá­sát az átlagnézőre. Felvételi technikájuk min­den trükkje, a makettek, a torzító optikák, több helyszín egymásrakopírozása stb. mind azt szolgálja, hogy hajmeresztő rémületet, fogvacogtató félelmet keltsen a nézőkben. S a hollywoodi iparosok pontosan tudják, ho­gyan kell adagolni a csontok roppanását, a felhasított mellkasból, a betört fejből spric­celő vért, a kínba torzult arcot, a megüve­gesedett szemet, a sikolyokat és hörgéseket, hogy a mozinéző megdermedjen a zsöllyében, reszkessen a félelemtől, a lélegzete is eláll­jon. Aztán másfél óra múlva elfehéredve és remegve támolyog ki a moziból, hogy na­gyot szívjon a friss levegőből, s nyugtatgat­va magát, hogy csak filmet látott, elindulhat hazafelé. Há szerencséje van, útközben nem vijjog­nak a fülébe a mentők, tűzoltók, rendőrök száguldó kocsijainak szirénái, nem lesz ta­núja géppisztolyos bankrablásnak, sem re- volveres útonállásnak, otthonát nem dúlták fel, családját nem mészárolták le. Egy doboz sör, vagy kóla mellett még megnézi a tv-hír­adót, láthatja a yorkshire-i rémet bírái előtt, a tömeggyilkos legújabb áldozatát, az aznapi közúti, vagy légikatasztrófát, árvíz, földren­gés, tornádó pusztítását, filmről tanúja lehet a legújabb terrorakciónak, túszszedésnek, bombamerényletnek, s meghallgatja a soros államférfi hisztériás kirohanását az atomfö­lénye alapján megsemmisítéssel fenyegető vö­rös rémről, hogy végül remegve bújjon ágy­ba, csupán azzal a vigasszal, hogy ma még megúszta . . . Mindezen elgondolkozva, valóban jogos a föltételezés: a rémségek tálalása sajtóban, rádióban, filmen, tévében valóban igényt elé­gít ki. Ám nem a nézők alkati sajátosságai­ból fakadó belső igényt. A rémfilm és társai tudatosan óhajtanak rémületet, félelmet kelteni a nézőkben, s keltenek is. Aki fél: összehúzza magát, meglapul, elbú­jik, menekül. S a félelem a szellemet, az ér­telmet is megbénítja. Az ijedt ember cselek­vésképtelenné lesz, szorongó, meghunyász­kodó. Mindez fölöttébb kívánatos bizonyos gazda­sági és politikai erőknek. Ezért filmen, tévé­ben, könyvekben, újságokban és másutt min­den lehető eszközzel, és minden alkalmat fel­használva, szítják a félelmet. Ágensek hadá­val, fölbérelt terroristákkal, maffiákkal, sza­badkőműves páholyokkal is. Föl egészen a hisztériás, pánikkeltő államfői nyilatkozato­kig. A félelemkeltés a hatalom legfőbb esz­köze sok helyütt És óriási üzlet A filmgyár­tástól a könyvkiadásig és a lapeladásig. Lég­ióként: a milliárdos hadimegrendelésekig. * Moziban, tévében néha mi is látunk rém­filmeket, katasztrófafilmeket Nézőink több­ségét azonban elriasztják a borzalmak. Bár egyesek keveslik nálunk „a cuki rémek kel­tette izgi cidrit”. Elég szomorú rémséget kapunk a tévéhír- hadókban, az újságokban. Néha a félelem- keltők is föltűnnek a képernyőn. Nem ár­tana gyakrabban leleplezni valódi céljaikat — és üzleti érdekeiket. Homoródi József Sz. Dalmatov: ozuloi Ahogy megszületett a gye­rek, a feleségem egyből ne­kem szögezte a kérdést: vagy- vagy. Vagy bölcsődében he­lyezem el a kislányt, vágyén gondozom. Persze könnyű azt mondani, hogy helyezzem el bölcsődében, amikor öt évre előre minden hely foglalt! — Előbb kellett volna erre gondolni! — mondta szemre­hányóan hitvesem. — Rendes ember már nősülés előtt elő­jegyezteti a gyereket a böl­csődébe. Nincs más hátra, ke­ress egy dadát a gyerek mel­lé! Elnézést, de hol keressek? Rettenetesen ideges lettem. Éjszakánként álmomban gon­dozónőket toboroztam, nappal még a munkámat is elhanya­goltam, mindent összekever­tem. Végül égy jó hónap múl­va eszembe jutott: van nekünk egy nénikénk. Igaz, hogy tá­voli rokon, de nyugdíjas, és ez a lényeg. Előkerestem a címét, irány az állomás, vo­natra ültem. Aztán ráakadtam nagy ne­hezen. Nem fogadott valami óriási örömmel. Pláne amikor megtudta, miért jöttem, még morcosabb lett. — Mi az, bolondgombát et­tél? — kérdezte. — Nekem a tehenet kell etetnem, a libá­kat, tyúkokat kell ellátnom, hivatás te meg milyen ostobaságokkal jössz elő? Nem hagyhatom itt csak úgy a házait, ezt meg kell értened! Letérdeltem elé, néztem rá könyörgően és rimánkodtam. Hivatkoztam rokoni érzések­re, szülői hivatásra, a jövőre, a gyerekeinkre, akik beara­nyozzák életünket. Estig si­került rábeszélnem. Az ered­mény: nénikém búcsúzóul le­gyintett egyet mérgesen és el­utazott. Hajnalban még alig vir­radt, amikor már talpon vol­tam, és megfejtem a tehenet. Aztán megetettem a barom­fit, kigyomláltam a virágá­gyakat, elintéztem a bejelen­tőt a tanácsnál. * Már hatodik éve élek itt a faluban Felküzdöttem ma­gam a legjobbak közé, háztá­ji mintagazdaságot csináltam. Nyáron a család is lejön ide nyaralni. A lányom már nemsokára iskolába megy. Abban bízom, ho|y egyszer majd visszamehetek a város­ba és újra mérnökként dol­gozhatom. Természetesen csak akkor, ha a nénikéin hajlandó lesz visszaköltözni falura! (Fordította: Kiss György Mihály) HUMOR — Igen ez a villa valóban igen csinos — mondta a ve­vőjelölt az ingatlanügynöknek. — No és csend van itt? — Ó igen! Csupán a múlt évben öt házat raboltak ki, három járókelőt öltek meg a környéken és senki nem hal­lott semmit! ☆ — Mondd csak, Minnie, há­rom hónappal ezelőtt bemu­tattál nekem egy fiatal em­bert, s azt modtad, hogy a vőlegényed. Mikor lesz az es­küvőtök ? — Azt hiszem, hamarosan, nénikém. Csakhogy nem egy időpontban. ■A­— Tudja-e asszonyom, hogy ön egy hét alatt öt járókelőt ütött el?! Ez már több a sok­nál! — De mennyit szabad, biztos úr? Károsítanak A kiültetett paprikapalánták nem csak a szárazságtól lan­kadnak, hanem megjelent a legveszedelmesebb kártevője, a levéltetű. A levelek fonáki részén és a bimbóknál már tömegesen szívogatnak Fólia alatt termesztett paprikán és szabadföldi káposztaféléken is károsítanak. Nagyon fontos, bogy a levcltetvek megjelcnc­6 NOGRÁD — 1982. június 2., szerda Garadna völgyében wr Oskohó a Az ország egyik legszebb tájában gyönyörködhetnek a kisvasút utasai, akik Lilla­füredről indultak el, és Ga­radna felé tartanak. Egy festői völgyhöz érve különös épít­mény tárul elő a hatalmas fák közüL A több emelet ma­gasságú, különös formájú ős­kohó látványa lenyűgöző. Év­tizedekkel ezelőtt a diósgyő­riek társadalmi munkában állították helyre, hogy meg­őrizzék a szinva-völgyi—diós­győri iparvidék legősibb emlékét, a múlt század nyolc­vanas éveiben lezárt újmas- sai kohót. Ma hazánk egyik legérdekesebb ipartörténeti műemlékeként tartják szá­mon. Az őskohó közelében sze­rény kis múzeum, a Mássá Múzeum várja a látogatókat. Itt ismerkedhetnek meg az érdeklődők a nagymúltú bor­sodi vasgyártás első üzemé­nek történetével. Megsárgult levélpapírok között Mária Terézia alapítólevele, az első itt készült vasszerszámok gyűjteménye, kályhák, hasz­nálati eszközök, dísztárgyak idézik a múltat. Működő mo­dell mutatja be a hajdani üzem munkáját. Látható, hogy milyen rossz állapotban volt, mikor feltárták az erdő mé­lyéből, és megkezdték a rend­behozását. A bejáratnál he­lyezték el a Fodor József óma­sai lakos tulajdonát képező 200 éves üllőt. Gazdája nyolc­vanadik évében is rendszere­sen dolgozgatott rajta, amíg a múzeum kölcsön nem kérte. Családi ereklyeként örököl­ték apától fiúk, akik mind­nyájan az ómassai, újmassai, majd a diósgyőri kohóban dolgoztak. A garadna-völgyi vasgyártás kezdete a XVIII. századba nyúlik vissza. 1765-ben Fazola Henrik egri lakatosmester érckutatásba fogott. 1770-ban kezdte meg Ómassán az 5 mé­ter magas vasolvasztó építé­sét, ahol a Bükk rengetegéből nyert fa volt az olvasztáshoz szükséges fűtőanyag, a Garad­na vize szolgáltatta az ener­giát a vízikerék meghajtású és a szükséges hőfok előállítá­sát szolgáló fújtatok működé­séhez. Az ércet Bátvölgyéből, Uppony, Nekézseny, Tapol- csány bányáiból termelték ki. A vas feldolgozására a mai Lillafüred alatt két vasverő műhelyt építettek. Innen szár­mazik Hámor község neve. 1779-ben már három hámor működött. Első gyártmánya­ik öntöttvas lábasok. üstök, kályhák, rúdvas, nyújtott vas, abroncsvasak voltak, később lemezek, szerszámok kerül­tek ki innen. A diósgyőri vas átlagon felüli keménysége or­szágos hírűvé vált, ekkor már 300 munkást foglalkoztattak. A kezdeti sikerek ellenére nem volt gazdaságos az üzem működése. Fazola ' Henrik kincstári társulással próbálta enyhíteni a helyzetet, mégis csődbe jutott. Művét fia, Frigyes folytatta tovább, nagyszabású acélgyártási kísérletekbe kezdett, és fellendítette az ómassai kohó tevékenységét. 1810-ben indította él az új­massai 10 méter magas, ma is látható nagy teljesítményű kohó építését. A nagyolvasz­tóhoz több műhely csatlako­zott. Mesterséges víztárolót alakítottak ki, amely ma is a va.,gyártás egyik víztartaléka, a lillafüredi tó. A völgyzáró gát alatt pedig újabb hámort építettek, a hámori kancellá­riával együtt. Sikeres kezde­ményezései után Fazola Fri­gyes hírneve túljutott a megye határain. Kovácsoltvas kapui, épületdíszei páratlanok vol­tak szerte az országban. Eger legszebb palotáit, középületeit ékesítik munkái, Budán és más városokban is fellelhetők értékes alkotásai. Sikereit megirigyelték, mert azokkal az osztrák acélgyártást veszé­lyeztette. Elhelyezték az új­massai kohó éléről, megfosz­tották állásától. Szerény kö­rülmények között Hámorban és Diósgyőrben élt. Évtizedek múlva 1871-ben szüntették meg a vasgyártást teljesen Üjmassán, amikor megkezdték a diósgyőri vas­gyár építését. Ezzel az ese­ménnyel ért véget az ó- és új­massai kohó története. A kör­nyéken sok portán használják még azokat a kályhákat, dísz­tárgyakat, szerszámokat, ame­lyek ott készültek. Családi örökséggé váltak ezek a tár­gyak az ősgyár tört"^°*°vel egvütt. Erdősi Mária Diplomás stewardesses A felszolgálás fortélyaival ismerkednek a légikisasszonyok A leningrádi légiközleke­dési műszaki főiskola ötven hallgatója, tanulmányait befe­jezve, megkapta diplomáját, és légikísérőként dolgozhat. Az Aeroflot gépei a világ 89 városába szállítják az utaso­kat. A stewardessek feladata, hogy minél kényelmesebbé és kellemesebbé tegyék az uta­zást. A leendő utaskísérők Lf- ningrádban és Moszkvában sa­játítják el a legfontosabb is­a íevéltetvek mereteket. Megtanulják, mi­lyen a gép berendezése, ho-' gyan kell lebonyolítani a poggyász ki- és berakását, az utasok fel- és leszállását, a fedélzeten az étel- és ital fel­szolgálását, megismerkednek a légifolyosókkal, amelyeken a légitársaság gépei közleked­nek. Nagyon foqjos, hogy ren­delkezzenek a legalapvetőbb orvosi ismeretekkel és jól be­széljenek több idegen nyelven. A jó utaskísérőnek tudnia kell ügyesen szervírozni, ud­variasan kiszolgálni az utaso­kat, és természetesen csinos­nak és elegánsnak kell lennie. Többezer méter magasban a légikísérők személye nagy ha­tással van az utasok közérze­tére, lelkiállapotára. A megfelelő kondíció fenn­tartása, a pszichológiai ter hek elviselése érdekében a stewar­dessek rendszeresen sportol­nak. A tornagyakorlatokat a pilóták és űrhajósok számára kidolgozott programból vá­lasztják ki számukra. Különle­ges termekben imitálják a vá­ratlan veszélyhelyzeteket, például a fedélzeti tüzet, kényszerleszállást, ahol bizony­ságot adhatnak lélekjelenlé­tükről, bátorságukról... sekor a védekezést azonnal megkezdjük. Permetezésre a következő készítmények vala­melyike használható: BI 58- ec, Unifosz 50-ec, Rogor L. 40- ec 0,1/0-os, Pirimor 50 DP 0,05 százalékos oldatában. Annyi permetlevet készítünk, hogy rózsafáinkat is le tudjuk per­metezni. Tapadásfokozót min­den alkalommal adjunk a per- metléhez. Lazackísérlet Norvég Kutatók megpróbál­ják „javítani” a lazac tulaj­donságait. A tudományos kí­sérleteknek az a célja, hogy a lazacok, amelyek ösztönüktől vezetve a folyókból kiúsznak az Atlanti-óceán távoli terüle­teire, ne menjenek túlságosan messze a norvég partoktól, hogy a halászok könnyebben kifoghassák őket. Ezt a célt a kutatók úgy akarják elérni, hogy a halak kromoszómájá­nak befolyásolásával speciá­lis fajtát akarnak kialakítani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom