Nógrád. 1982. június (38. évfolyam. 126-151. szám)
1982-06-02 / 127. szám
Kamatozó félelem Egy-egy áj horror- (rém)-film mindig szenzáció Nyugaton. Tömve a mozik. Hollywood egyik újabb szuperprodukciója a legendás legek versenyében most a világ legnagyobb földrengése. Az egész földgolyót megrázó, katasztrofális földrengés lélegzetelállító, hát- borzongató részleteit Orson Welles kommentálja, komor tárgyilagossággal. Frankenstein és Drakula, emberfarkasok és vámpírok, gyilkos méhek és fehér cápák után most: világrengés. Vajon miért sikerfilmek (és sikerkönyvek) a rémtörténetek, a horrorok? Angolszász nyelvterületen külön nevet is adtak a katasztrófákhoz, a szörnyűségekhez való vonzódásnak: disastermania, vagyis katasztrófa- mánia, rémségkor. Valóban létezik ilyen mánia? A szörnyűségek beteges élvezése? És ez a mánia veszélyes rögeszme, vagy csak mosolyogniva- ló hóbort? Hollywood szórakoztatóiparosai tényként veszik. S kielégítik, táplálják, növelik. Rémfilmekkel, katasztrófafilmekkel. Amelyek jól is jövedelmeznek. Kedvvel is csinálják, mert szerintük a katasztrófa, a rémség, rendkívül telegén. Ez az új varázsszó Hollywoodban. A régi így hangzott: fotogén. Mutatós, markáns arcéi, bájos pofi, csábmosoly, hxfis kebel, ringó csípő: fotogén. Vonzza a szemet, habzsolják a nézők. A fotogénség nevében került le egyre több ruha a sztárokról, ma már nincs film meztelen szépség nélkül. Az elektronika trükklehetőségei révén nemcsak a sztárok fotogén testrészeivel lehet fogva tartani a néző szemét, hanem az egész háttér, a környezet is meglepőn, váratlanul, szemkápráztatóan változhat, módosulhat. Egy taxi Washington felett száguldhat az égbolton. A násznép és az ifjú pár úgy repkedhet a katedrálisban, mint a galambok, szárny nélkül is. Különösen alkalmasak az ilyen trükkökre a katasztrófák, a különböző rémalakok megjelenítése. Róluk készülhet igazán telegén film. Disastermania és telegén technika, ez volna hát a titka a rémfilmek és — tévéjátéksorozatok sikerének? * A disastermania létét tudósok is bizonygatják. Lélekbúvárok azt állítják például: a félelem atavisztikus, ősi beidegződés az emberben, már akkor kialakult, amikor az ősünk reszketve a barlangjába bújt, hogyha mam- mutordítást hallott, azóta öröklődik a génjeiben, kiirthatatlanul. A legújabb magyarázat: korunk technikai perfekcionizmusának nyomasztó hatása alól igyekszik szabadulni az ember a katasztrófafilmek megtekintésével. Az egyre tökéletesebb, elektronikusan vezérelt gépek hibátlan munkát követelnek az embertől is, szorongatja őket a veszély, hogy hibázhatnak. Ha azonban a pilóta nélküli repülőgép, a távvezérelt expressz is karambolozhat, hogyha fellázad a robot, megbolondul a számítógép, ha a legtökéletesebb technika sem tudja megfékezni a tüzet, vizet, szelet, akkor megköny- nyebbül az ember. Misién, ha csődöt mondhat a legmodernebb, a tökéletes technika, akkor ő is hibázhat, nem lehet tökéletes. Se szeri, se száma még a tudós magyarázatoknak. De mindegyik azt bizonygatja: belső igény az emberben a rémségekhez, a katasztrófákhoz való vonzódás. Kezdve azon, hogy az újságokat reggel a bűnügyi rovatnál nyitja fel, és krimit, vagy rémfilmet nézve a tévében- tér nyugovóra a föld lakosságának többsége. * Képzeletben kísérjük végig egyszer a szórakoztatóiparosok telegén rémfilmjének hatását az átlagnézőre. Felvételi technikájuk minden trükkje, a makettek, a torzító optikák, több helyszín egymásrakopírozása stb. mind azt szolgálja, hogy hajmeresztő rémületet, fogvacogtató félelmet keltsen a nézőkben. S a hollywoodi iparosok pontosan tudják, hogyan kell adagolni a csontok roppanását, a felhasított mellkasból, a betört fejből spriccelő vért, a kínba torzult arcot, a megüvegesedett szemet, a sikolyokat és hörgéseket, hogy a mozinéző megdermedjen a zsöllyében, reszkessen a félelemtől, a lélegzete is elálljon. Aztán másfél óra múlva elfehéredve és remegve támolyog ki a moziból, hogy nagyot szívjon a friss levegőből, s nyugtatgatva magát, hogy csak filmet látott, elindulhat hazafelé. Há szerencséje van, útközben nem vijjognak a fülébe a mentők, tűzoltók, rendőrök száguldó kocsijainak szirénái, nem lesz tanúja géppisztolyos bankrablásnak, sem re- volveres útonállásnak, otthonát nem dúlták fel, családját nem mészárolták le. Egy doboz sör, vagy kóla mellett még megnézi a tv-híradót, láthatja a yorkshire-i rémet bírái előtt, a tömeggyilkos legújabb áldozatát, az aznapi közúti, vagy légikatasztrófát, árvíz, földrengés, tornádó pusztítását, filmről tanúja lehet a legújabb terrorakciónak, túszszedésnek, bombamerényletnek, s meghallgatja a soros államférfi hisztériás kirohanását az atomfölénye alapján megsemmisítéssel fenyegető vörös rémről, hogy végül remegve bújjon ágyba, csupán azzal a vigasszal, hogy ma még megúszta . . . Mindezen elgondolkozva, valóban jogos a föltételezés: a rémségek tálalása sajtóban, rádióban, filmen, tévében valóban igényt elégít ki. Ám nem a nézők alkati sajátosságaiból fakadó belső igényt. A rémfilm és társai tudatosan óhajtanak rémületet, félelmet kelteni a nézőkben, s keltenek is. Aki fél: összehúzza magát, meglapul, elbújik, menekül. S a félelem a szellemet, az értelmet is megbénítja. Az ijedt ember cselekvésképtelenné lesz, szorongó, meghunyászkodó. Mindez fölöttébb kívánatos bizonyos gazdasági és politikai erőknek. Ezért filmen, tévében, könyvekben, újságokban és másutt minden lehető eszközzel, és minden alkalmat felhasználva, szítják a félelmet. Ágensek hadával, fölbérelt terroristákkal, maffiákkal, szabadkőműves páholyokkal is. Föl egészen a hisztériás, pánikkeltő államfői nyilatkozatokig. A félelemkeltés a hatalom legfőbb eszköze sok helyütt És óriási üzlet A filmgyártástól a könyvkiadásig és a lapeladásig. Légióként: a milliárdos hadimegrendelésekig. * Moziban, tévében néha mi is látunk rémfilmeket, katasztrófafilmeket Nézőink többségét azonban elriasztják a borzalmak. Bár egyesek keveslik nálunk „a cuki rémek keltette izgi cidrit”. Elég szomorú rémséget kapunk a tévéhír- hadókban, az újságokban. Néha a félelem- keltők is föltűnnek a képernyőn. Nem ártana gyakrabban leleplezni valódi céljaikat — és üzleti érdekeiket. Homoródi József Sz. Dalmatov: ozuloi Ahogy megszületett a gyerek, a feleségem egyből nekem szögezte a kérdést: vagy- vagy. Vagy bölcsődében helyezem el a kislányt, vágyén gondozom. Persze könnyű azt mondani, hogy helyezzem el bölcsődében, amikor öt évre előre minden hely foglalt! — Előbb kellett volna erre gondolni! — mondta szemrehányóan hitvesem. — Rendes ember már nősülés előtt előjegyezteti a gyereket a bölcsődébe. Nincs más hátra, keress egy dadát a gyerek mellé! Elnézést, de hol keressek? Rettenetesen ideges lettem. Éjszakánként álmomban gondozónőket toboroztam, nappal még a munkámat is elhanyagoltam, mindent összekevertem. Végül égy jó hónap múlva eszembe jutott: van nekünk egy nénikénk. Igaz, hogy távoli rokon, de nyugdíjas, és ez a lényeg. Előkerestem a címét, irány az állomás, vonatra ültem. Aztán ráakadtam nagy nehezen. Nem fogadott valami óriási örömmel. Pláne amikor megtudta, miért jöttem, még morcosabb lett. — Mi az, bolondgombát ettél? — kérdezte. — Nekem a tehenet kell etetnem, a libákat, tyúkokat kell ellátnom, hivatás te meg milyen ostobaságokkal jössz elő? Nem hagyhatom itt csak úgy a házait, ezt meg kell értened! Letérdeltem elé, néztem rá könyörgően és rimánkodtam. Hivatkoztam rokoni érzésekre, szülői hivatásra, a jövőre, a gyerekeinkre, akik bearanyozzák életünket. Estig sikerült rábeszélnem. Az eredmény: nénikém búcsúzóul legyintett egyet mérgesen és elutazott. Hajnalban még alig virradt, amikor már talpon voltam, és megfejtem a tehenet. Aztán megetettem a baromfit, kigyomláltam a virágágyakat, elintéztem a bejelentőt a tanácsnál. * Már hatodik éve élek itt a faluban Felküzdöttem magam a legjobbak közé, háztáji mintagazdaságot csináltam. Nyáron a család is lejön ide nyaralni. A lányom már nemsokára iskolába megy. Abban bízom, ho|y egyszer majd visszamehetek a városba és újra mérnökként dolgozhatom. Természetesen csak akkor, ha a nénikéin hajlandó lesz visszaköltözni falura! (Fordította: Kiss György Mihály) HUMOR — Igen ez a villa valóban igen csinos — mondta a vevőjelölt az ingatlanügynöknek. — No és csend van itt? — Ó igen! Csupán a múlt évben öt házat raboltak ki, három járókelőt öltek meg a környéken és senki nem hallott semmit! ☆ — Mondd csak, Minnie, három hónappal ezelőtt bemutattál nekem egy fiatal embert, s azt modtad, hogy a vőlegényed. Mikor lesz az esküvőtök ? — Azt hiszem, hamarosan, nénikém. Csakhogy nem egy időpontban. ■A— Tudja-e asszonyom, hogy ön egy hét alatt öt járókelőt ütött el?! Ez már több a soknál! — De mennyit szabad, biztos úr? Károsítanak A kiültetett paprikapalánták nem csak a szárazságtól lankadnak, hanem megjelent a legveszedelmesebb kártevője, a levéltetű. A levelek fonáki részén és a bimbóknál már tömegesen szívogatnak Fólia alatt termesztett paprikán és szabadföldi káposztaféléken is károsítanak. Nagyon fontos, bogy a levcltetvek megjelcnc6 NOGRÁD — 1982. június 2., szerda Garadna völgyében wr Oskohó a Az ország egyik legszebb tájában gyönyörködhetnek a kisvasút utasai, akik Lillafüredről indultak el, és Garadna felé tartanak. Egy festői völgyhöz érve különös építmény tárul elő a hatalmas fák közüL A több emelet magasságú, különös formájú őskohó látványa lenyűgöző. Évtizedekkel ezelőtt a diósgyőriek társadalmi munkában állították helyre, hogy megőrizzék a szinva-völgyi—diósgyőri iparvidék legősibb emlékét, a múlt század nyolcvanas éveiben lezárt újmas- sai kohót. Ma hazánk egyik legérdekesebb ipartörténeti műemlékeként tartják számon. Az őskohó közelében szerény kis múzeum, a Mássá Múzeum várja a látogatókat. Itt ismerkedhetnek meg az érdeklődők a nagymúltú borsodi vasgyártás első üzemének történetével. Megsárgult levélpapírok között Mária Terézia alapítólevele, az első itt készült vasszerszámok gyűjteménye, kályhák, használati eszközök, dísztárgyak idézik a múltat. Működő modell mutatja be a hajdani üzem munkáját. Látható, hogy milyen rossz állapotban volt, mikor feltárták az erdő mélyéből, és megkezdték a rendbehozását. A bejáratnál helyezték el a Fodor József ómasai lakos tulajdonát képező 200 éves üllőt. Gazdája nyolcvanadik évében is rendszeresen dolgozgatott rajta, amíg a múzeum kölcsön nem kérte. Családi ereklyeként örökölték apától fiúk, akik mindnyájan az ómassai, újmassai, majd a diósgyőri kohóban dolgoztak. A garadna-völgyi vasgyártás kezdete a XVIII. századba nyúlik vissza. 1765-ben Fazola Henrik egri lakatosmester érckutatásba fogott. 1770-ban kezdte meg Ómassán az 5 méter magas vasolvasztó építését, ahol a Bükk rengetegéből nyert fa volt az olvasztáshoz szükséges fűtőanyag, a Garadna vize szolgáltatta az energiát a vízikerék meghajtású és a szükséges hőfok előállítását szolgáló fújtatok működéséhez. Az ércet Bátvölgyéből, Uppony, Nekézseny, Tapol- csány bányáiból termelték ki. A vas feldolgozására a mai Lillafüred alatt két vasverő műhelyt építettek. Innen származik Hámor község neve. 1779-ben már három hámor működött. Első gyártmányaik öntöttvas lábasok. üstök, kályhák, rúdvas, nyújtott vas, abroncsvasak voltak, később lemezek, szerszámok kerültek ki innen. A diósgyőri vas átlagon felüli keménysége országos hírűvé vált, ekkor már 300 munkást foglalkoztattak. A kezdeti sikerek ellenére nem volt gazdaságos az üzem működése. Fazola ' Henrik kincstári társulással próbálta enyhíteni a helyzetet, mégis csődbe jutott. Művét fia, Frigyes folytatta tovább, nagyszabású acélgyártási kísérletekbe kezdett, és fellendítette az ómassai kohó tevékenységét. 1810-ben indította él az újmassai 10 méter magas, ma is látható nagy teljesítményű kohó építését. A nagyolvasztóhoz több műhely csatlakozott. Mesterséges víztárolót alakítottak ki, amely ma is a va.,gyártás egyik víztartaléka, a lillafüredi tó. A völgyzáró gát alatt pedig újabb hámort építettek, a hámori kancelláriával együtt. Sikeres kezdeményezései után Fazola Frigyes hírneve túljutott a megye határain. Kovácsoltvas kapui, épületdíszei páratlanok voltak szerte az országban. Eger legszebb palotáit, középületeit ékesítik munkái, Budán és más városokban is fellelhetők értékes alkotásai. Sikereit megirigyelték, mert azokkal az osztrák acélgyártást veszélyeztette. Elhelyezték az újmassai kohó éléről, megfosztották állásától. Szerény körülmények között Hámorban és Diósgyőrben élt. Évtizedek múlva 1871-ben szüntették meg a vasgyártást teljesen Üjmassán, amikor megkezdték a diósgyőri vasgyár építését. Ezzel az eseménnyel ért véget az ó- és újmassai kohó története. A környéken sok portán használják még azokat a kályhákat, dísztárgyakat, szerszámokat, amelyek ott készültek. Családi örökséggé váltak ezek a tárgyak az ősgyár tört"^°*°vel egvütt. Erdősi Mária Diplomás stewardesses A felszolgálás fortélyaival ismerkednek a légikisasszonyok A leningrádi légiközlekedési műszaki főiskola ötven hallgatója, tanulmányait befejezve, megkapta diplomáját, és légikísérőként dolgozhat. Az Aeroflot gépei a világ 89 városába szállítják az utasokat. A stewardessek feladata, hogy minél kényelmesebbé és kellemesebbé tegyék az utazást. A leendő utaskísérők Lf- ningrádban és Moszkvában sajátítják el a legfontosabb isa íevéltetvek mereteket. Megtanulják, milyen a gép berendezése, ho-' gyan kell lebonyolítani a poggyász ki- és berakását, az utasok fel- és leszállását, a fedélzeten az étel- és ital felszolgálását, megismerkednek a légifolyosókkal, amelyeken a légitársaság gépei közlekednek. Nagyon foqjos, hogy rendelkezzenek a legalapvetőbb orvosi ismeretekkel és jól beszéljenek több idegen nyelven. A jó utaskísérőnek tudnia kell ügyesen szervírozni, udvariasan kiszolgálni az utasokat, és természetesen csinosnak és elegánsnak kell lennie. Többezer méter magasban a légikísérők személye nagy hatással van az utasok közérzetére, lelkiállapotára. A megfelelő kondíció fenntartása, a pszichológiai ter hek elviselése érdekében a stewardessek rendszeresen sportolnak. A tornagyakorlatokat a pilóták és űrhajósok számára kidolgozott programból választják ki számukra. Különleges termekben imitálják a váratlan veszélyhelyzeteket, például a fedélzeti tüzet, kényszerleszállást, ahol bizonyságot adhatnak lélekjelenlétükről, bátorságukról... sekor a védekezést azonnal megkezdjük. Permetezésre a következő készítmények valamelyike használható: BI 58- ec, Unifosz 50-ec, Rogor L. 40- ec 0,1/0-os, Pirimor 50 DP 0,05 százalékos oldatában. Annyi permetlevet készítünk, hogy rózsafáinkat is le tudjuk permetezni. Tapadásfokozót minden alkalommal adjunk a per- metléhez. Lazackísérlet Norvég Kutatók megpróbálják „javítani” a lazac tulajdonságait. A tudományos kísérleteknek az a célja, hogy a lazacok, amelyek ösztönüktől vezetve a folyókból kiúsznak az Atlanti-óceán távoli területeire, ne menjenek túlságosan messze a norvég partoktól, hogy a halászok könnyebben kifoghassák őket. Ezt a célt a kutatók úgy akarják elérni, hogy a halak kromoszómájának befolyásolásával speciális fajtát akarnak kialakítani.
