Nógrád. 1982. június (38. évfolyam. 126-151. szám)

1982-06-17 / 140. szám

ftfLÄG PROLETÁRJAI EGYFSDUETEK1 NÓGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXVIII. ÉVF., 140. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1982. JÚNIUS 17„ CSÜTÖRTÖK Losonczi Pál Délkelet-Ázsióba utazott Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nöke szerda délelőtt ßuda- pestről elutazott két délkelet­ázsiai országban teendő hi­vatalos, baráti látogatásra. Ütjának első állomása Bur­ma, ahova U San Yu, a Bur­mái Unió Szocialista Köztár­saság elnöke hívta meg, majd a Fülöp-szigeteki Köztársa­ságba Ferdinand E. Marcos elnök meghívására látogat az Elnöki Tanács elnöke. Losonczi Pált útjára elkí­sérte felesége. Az Elnöki Ta­nács elnökének kíséretében van Váncsa Jenő mezőgazda- sági és élelmezésügyi minisz­ter, Bajnok Zsolt államtitkár, a Minisztertanács Tájékozta­tási Hivatalának elnöke, Há­zi Vencel külügyminiszter-he- helyettes, Melega Tibor kül­kereskedelmi miniszterhelyet­tes és Kovács István, az ipari miniszter tanácsadója. A Ferihegyi repülőtéren — ahonnan néhány perccel 8 óra után emelkedett magasba a különgép — a búcsúztatás­ra megjelent Trautmann Re­zső, az Elnöki Tanács helyet­tes elnöke Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, Juhár Zoltán belkereskedelmi mi­niszter, Garai Róbert külügy­miniszter-helyettes, valamint az Elnöki Tanács több tagja, és állami életünk számos más vezető személyisége. Losonczi Pál szerdán Taskentbe érke­zett. Csütörtökre virradóra tovább utazik Burmába. Vizsgázó felnőttek A napokban folyamatosan tartják meg a salgótarjáni dolgozók szakközépiskolájá­ban az alsóbb évfolyamra já­rók bizottság előtti vizsgáit Egy napra két osztály is jut, mivel összesen 16 tanulócso­port van I—III. osztályos. Leg­többen a különböző szakkö­zépiskolai tagozatok hallga­tói : közgazdasági, kereske­delmi, vandéglatóipari és építőipari középfokú végzett­séget kívánnak szerezni, de vannak gimnazisták is. A vizsgáztatók tapasztalata eddig általában kedvező. Bár osztályonként kisebb a lét­szám, akik kitartottak, rend­szeresen látogatták az órákat is, szorgalmasan készültek a vizsgára. A békés kapcsolatok jegyében Távoli útra indult Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnö­ke: a világ legnépesebb kontinensének, Ázsiának, két ha­zánktól messze fekvő országát keresi fel. Előbb Burmában U San Yu államfő, majd a Fülöp-szigeteken Ferdinand Mar­cos köztársasági elnök meghívására tesz hivatalos látogatást Személyében először tárgyal magyar államfő a két ország­ban. A tárgyalások célja a kétoldalú kapcsolatok lehetőség szerinti bővítésén kívül a véleménycsere a világunkat fog­lalkoztató legfontosabb kérdésekről. Bár nagy a földrajzi távolság Budapest és Rangun, il­letve Manila között, a politikai-társadalmi haladás iránya szerint is van különbség a szocialista Magyarország és a két ázsiai fejlődő ország között, Losonczi Pál útja megfelel a magyar külpolitika reális szándékainak. A magyar politika érthetően elsősorban „öreg kontinensünk” dolgai iránt a legfogékonyabb, de a tapasztalatok, tudatos felismerések alapján vallja: Európa állapota nem függetleníthető más téségek helyzetétől, Ázsia sorsa kihathat Európa állapotára is. Magyarországot a kontinens államainak többségéhez ha­gyományosan sokféle kapcsolat fűzi, s érdekeltek vagyunk ezek fejlesztésében. Losonczi Pál most két olyan országot keres fel, amelyekkel egyelőre szerények a kapcsolatok, de határozott, nyílt az érdeklődés az együttműködés fejleszté­sére a kölcsönös érdekek alapján. Az ázsiai utazás első állama a délkelet-ázsiai, 52 millió lakosú Burma, amellyel hazánk több mint két évtizede tart fenn diplomáciai viszonyt A magyar államfő látogatása nem előzmény nélküli. Éppen tíz éve, hogy U Ne Win ak­kori burmai államfő Budapesten járt, míg a vezető magyar politikusok közül Fock Jenő kormányfő 1972-ben és 1974- ben is tárgyalt Ran gun bau. Rendszeresnek mondhatók a két ország diplomáciája vezetőinek megbeszélései, s, ha szerény mértékben is, fejlődtek a kereskedelmi kapcsola­tok. A semleges külpolitikát követő, szocialisztikus fejlődést hirdető burmai vezetés érdeklődést tanúsít a szocialista építőmunka magyar tapasztalatai iránt, s a két ország egy­becsengő álláspontot vall sok fontos nemzetközi kérdésben. A ranguni megbeszélések lehetőséget nyújtanak a tapasz­talatok kicserélésére, a világpolitika gondjairól vallott né­zetek jobb megismerésére. Sok tekintetben másként alakult hazánk viszonya az 50 millió lakosú, távol-keleti, sok ezer szigetből álló Fülöp- szigeteki KöztársasággaL Még egy évtizede sincs, hogy Bu­dapest és Manila felvette a diplomáciai kapcsolatokat. Az­óta a két ország kapcsolatai gyorsan szélesedtek a politikai érintkezésben, a gazdaságban, a kultúrában, a tudományban egyaránt. A legfontosabb érdemi tárgyalásokra eddig a kül­ügyminiszteri eszmecserék adtak lehetőséget. Púja Frigyes két éve tárgyalt Manilában, az idén márciusban pedig Bu­dapestre látogatott a távol-keleti ország kormányfője. A köl­csönösen jobb megismerést szolgálta a kibontakozó együtt­működés a könyvkiadásban, a filmművészetben, a tömeg­kommunikáció terén éppúgy, miként a parlamenti, vagy éppen a szakszervezeti kapcsolatokban. A magyar kultúra nagyköveteként járt Manilában az Állami Népi Együttes, s debreceni Kodály kórus, de elmondható ez fordítva is: a Fülöp-szigeteki folklór balettegyüttes magyarországi sze­repléséről. A két ország még csak az első lépéseket tette meg a kölcsönösen előnyös kereskedelmi kapcso.atok kiala­kításában, de mindkét részről jó piaci lehetőségeket látnak. Ennek megvizsgálására is alkalmat adhatnak Losonczi Pál tárgyalásai, amelyek mindenekelőtt a kapcsolatok politikai alapjainak kiszélesítését kívánják szolgálni, a békés egymás mellett élés szellemében, a két különböző társadalmi rend­szerű ország között. Z. I. Országos elméleti tanácskozás Egerben Történelem és közgondolko­dás címmel szerdán országos elméleti tanácskozás kezdő­dött Egerben, az MSZMP He­ves megyei Bizottságának Ok­tatási Igazgatóságán az MSZMP KB agitációs és pro­pagandaosztálya az MTA Történettudományi Intézete és a Heves megyei pártbizottság rendezésében Bevezetőt Pach Zsigmond Pál akadémikus mondott. A háromnapos ta­nácskozáson a történelmi tu­datot formáló társadalmi té­nyezőkről, közelmúltunk tük­röződéséről a közgondolko­dásban, valamint a történe­lemszemlélet formáló hatás- rendszerek működésének ta­pasztalatairól hallgatnak elő­adásokat, s folytatnak eszme­cserét történészek, társada­lomkutatók, pedagógusok, írók, művészek, újságírók és propagandisták. (MTI) A következő héten kezdő­dik az érettségi két gimmázi- umii és "négy szakiközépiskolai osztály számára. Köziben mór folyik a kö­vetkező tainév előkészítése is. Az üzemiekbe kimentek a kör­levelek, de még igen kis szám­ban jelentkeztek. Valószínű­leg minden eddigi tagozat in­dul; ha megfelelő számú ér­deklődő lesz, az eredetileg két­évenkéntinek: tervezett ven- dégiáitóiipari osztályt is meg­szervezik. Újdonság lesz ősz­től, hogy kétnaposra bővül a heti tanítás. (Táléin éppen ezért gondolkoznak az üze­mek, vállalatok a beiskoláz­tatáson, több lesz a munka­időkiesés a dolgozóknál.) Et­től sokat vannak az oktatás színvonalának emelésében, hiszen így megduplázódnak az óraszámok, elmélyültebben foglalkozhatnak például a matematikával és a magyar­ral, mély elég sok gondot oko­zott. Az egyik napon az el­mélet, a másikon a gyakorlat következik és remélhetően lesz alkalom a begyakorlásra is. A tanítás az új tantervek és óratervek alapján folyik. A szakos ellátottság biztosítva van a meginövekedett óra­számhoz is, csupán a tante­remhiány okoz problémákat — megnehezül az egyeztetés a helyet adó Stromfeld Aurél Gépipari Szakközépiskolával. Évente több ezer tonna horganyzott huzalt állítanak elő a Salgótarjáni Kohászati Üze­mek fémbevonójában. A közeljövőben jelentős mennyiséget szállítanak iráni rendelésre l€@lfség^@fés — kereskedelem — idegenforgalom Az országgyűlés nyári ülésszaka elé Császár Tibor, az MTI mtm katársa írja: Csütörtökön délelőtt megtelnek a parlament'padso­rai, összeül az országgyűlés. Legfelső népképviseleti testü­letünk nyári ülésszakára két napirendet ajánlott a kor­tó eszmecsere bontakozott ki zete, megélénkült, hatéko-' a múlt évi zárszámadással nyabbá vált a termelés, sta- kapcsolatban; csupán az or- bil maradt az életszínvonal, ismét szággyűlési bizottsági ülése- Történt mindez akkor, ami­ken mintegy 70 képviselő fej- kor a világ gazdasági, politi- tette ki erről a véleményét. Az érdeklődést, aktivitást az is magyarázza, hogy nem­csak a költségvetési tételek felhasználásáról esik szó mány: a képviselők megvitat- ilyenkor, hanem ezzel ösz- ják az 1981. évi állami költ- szefüggésben arra is fény de- ségvetés végrehajtásának ta- rül: miként sáfárkodtak a pasztalatait, valamint a belke- gondjaikra bízott összegek- reskedelem és az idegenforga- kel, a lehetőségeikkel, meny­lom helyzetéről szóló beszámö- nyiben járultak hozzá az őr­lőt. Széles körű előkészítő szág előtt álló feladatok meg­munka után kerül a „T. Ház” elé e két témakör, hi­szen az elmúlt napokban tar­tott tanácskozásaikon mind a parlament állandó bizottságai, mind pedig a megyei képvi­selőcsoportok sokirányú, be­ható elemzésnek vetették alá az ország állapotát, fejlődé­si irányát a tények tükrében regisztráló jelentést, illetve a belkereskedelmi ágazat mun­kájáról képet adó tájékozta­tót. Igen élénk, sok tekintetben a tárgyalt témán is túlmuta­valósításához a gazdálkodó szervek, egy-egy terület ille­tékesei. Egyszóval: hogyan dolgoztunk 1981-ben, s mun­kánk értékelése milyen tanul­ságokat ad a jelen, a jövő cse­lekvéséhez. E kérdésre ösz- szetett, bizakodásra és aggo­dalomra egyaránt serkentő színekkel árnyalt válasz szü­letett az előzetes vitákban. Mert az egyik póluson a ta­valyi gazdálkodás örvendetes tényei, tendenciái: javult nép­gazdaságunk — benne a kül­gazdaság — egyensúlyi hely­Májusig jó volt, most már nem Akadozik a vasútikocsi-ellátás A megyeszékhely készáru- dott fel. A vagomgoindok mi- ként azt a MÁV miskolci kát gyártó termelőegységei- att az utóbbi napokibam több igazgatóságának műszaki igaz­nak jelentős hányada szállí- mint kétezer tonnával na- gatóhelyettese is elmondotta tásainak legnagyobb részét gyofob mennyiségű készárut — csak napok múlva lehet szá- vasúton bonyolítja le. A MÁV kénytelenek tartalékolni a mítani. A népgazdaság más, megszokottnál, s az elszállí- fontos igényednek kislégíté- tandó áruk súlya meghalad- sére, a KGST-országok közös ja a hatezer tonnát. miskolci igazgatósága —, amelyhez a Salgótarján.—Hat­van fővonal tartozik — má­jusig a kérésekhez rugalma­san alkalmazkodva, maradék­talanul kielégítette a megren­delők vasútikocsi-igényét. Mind exportra, mind a hazai megrendelőknek idejében si­került a termékeket eljuttat­ni. Június azonban már nem olyan sikeres. A Salgótarjáni Kohászait! Ez nagyban befolyásolja a vállalat árbevételének _ ala­kulását, exporttervének tel­jesítését, a hazai piac igé­nyeinek kielégítését, s a kényszerűségből szakszerűt­lenül tárolt holmik ki vannak téve az időjárás viszontagsá­gainak, és a minőség romlása is elkerülhetetlen. Mindemel­vagonparkjámak üzemelteté­séből fakadó kötelezettségek teljesítése miatt — a kölcsö­nös egyeztetések ellenére is, a tervezettnél kevesebb kocsi jut egyelőre a belföldi szál- líttatóknak. Mindezt még te­tézi az igazgatóság géphiánya és létszámgondja is. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek fuvarozási gondjain Üzemekben, a megye egyik lett — főként az üzemekben közúti szállítással legnagyobb vállalatánál éppen a fél év zárása előtt — igen nagy gondok adódnak a vasúti szállítások ütemtelen- ségéből, a nem megfelelő elheverő készárutömeg, eseti veszélyforrás is. Pedig a nagyvállalat szál­lítási főosztályának dolgozói . u . hétvégeken is készek a rak0. szambán es nem a kert időre dásj£a péntektől hétfő «^menyeként Javult a hely reggelig, folyamatos műszak­igyekezett bal- enyhíteni. Sajnos a múlt hé­ten, a kért hetven tehergép­jármű helyett mindössze ti­zenötöt kaptak, s csak e hé­ten, személyes tárgyalások „kiállított” kocsik beérkezé­zet séből. Ennek következménye, fogadják, s adják fel az V-, n Tíoillloloif om 11 Cf\T HC C711. ° V J _ hogy a vállalat amúgy is szű kös rakiterületén, de még a gyártósorok között is, hatal- mennyiségű, elfuvaro­árukat. Erőfeszítéseik azon­ban a vasúti grafikonos ki­szolgálás nem teljesítése mi­A kohászok bíznak abban, hogy a javuló szállítási hely­zet eredményeként, a fél év zártáig sikerül megtermelt att nem látványosak. A ko- áruikat idejében eljuttatni a zásra váró készlet halmozó- csiellátás javulására — mi- megrendelőkhöz. kai válságjelenségei a vártnál is nagyobb erővel hatottak e törekvéseink ellen. Ugyanak­kor — s ez a másik pólus — a jó irányba tett mozdulat kisebb, s lomhább is a kí­vánatosnál, eredményességét több tényező rontja. Így pél­dául, míg a mezőgazdasági bizottság ülésén az élelmi­szerexport dinamikus növeke­dését nyugtázhatták, az ipari bizottságén szóvá tették, hogy a külpiacon is jól eladható termékek gyártásában, igy az ehhez szükséges szerkezet- váltásban lassan haladnak előre az üzemek. Túl sok a veszteséggel gazdálkodó vál­lalat, a jelenlegi teherbíróké­pességünkhöz viszonyítva költséges beruházás. Általában: a közpénzek fel- használása, a lakossági fo­gyasztás is csak addig ter­jedhet, amíg a munka létre­hozta értékfedezete van — figyelmeztettek nyomatékkai i erre az alapelvre a tanács­kozásokon, ugyanis ezzel el­lentétes jelenségeket is mu­tat a mérleg. A törvényhozói vélemények­ből is kitűnt: a kulcsszó válto­zatlanul az alkalmazkodás. Al­kalmazkodás például az épí­tőiparban a megváltozott ke­reslethez — a több fenntartá­si, felújítási, illetve kisebb nagyságrendű feladathoz —, márpedig főként a nagyobb építővállalatoknal ez még ne­hezen megy- Vagy -alkalmaz­kodás ahhoz a követelmény­hez, amely az úgynevezett nem termelő ágazatokban is mind parancsolóbban munkál: le­hetőségeiket, erőforrásaikat, a legésszerűbben, a legfonto­sabban tennivalókra összpon­tosítva felhasználni, a költség- vetésben s az emberi alkotó- készségben rejlő tartalékokat egyaránt a legteljesebben ki­aknázni. Mert csak így ér­hető el, hogy a korszerűsödő egészségügyi hálózat sikerrel küzdjön újkori népbetegsége­ink visszaszorításáért; hogy az oktatás a néhol nyomasztó tanteremgondok, a méltatlan körülmények felszámolása mel­lett a nevelés, a képzés tartal­mi megújulásának nagyszabá­sú programját is valóra vált­hassa. A lehetőségek kiakná­zásának igényével függ össze, ami ugyancsak gyakran szóba (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom