Nógrád. 1982. június (38. évfolyam. 126-151. szám)

1982-06-15 / 138. szám

Egy forradalmi életút tablója Száz éve született Geo?gi Dimitrov 1. Kis ház Kovacsevciben Kovacsevci községet, Georgi Dimitrov szülőfaluját mace­dón telepesek alapították a múlt században, amikor a szőkébb hazájukban dúló fel­kelések, rablótámadások, harcok elől a biztonságot nyújtó bolgár nagyváros, Szó­fia közelébe menekültek. A Rudina-hegy lábánál épült kis falu annak idején pár száz lelket számlált, ma is alig kétezer lakosú. Az egy­kori szegélyes házakból már csak egy található a község­ben, Dimitrov szülőháza. A kis, jellegzetes macedón íz­lést tükröző fa-vályog épít­ményt 1972-ben rekonstruál­ták, és a múlt században használatos, szegényes, de íz­léses tárgyakkal, bútorokkal rendezték be. A közelgő jubileum termé­szetesen felpezsdíti a lcis falu életét Új népház épült, tár­sadalmi munkások százai csi­nosítják az utcákat, parkokat építenek, tataroznak minden­felé. A parkolók telve autó­busszal, személygépkocsival. A múzeumba alig lehet bejut­ni, félmillió látogatót várnak a jubileum kapcsán. A család élettörténetét idézi fel G. Sztojcsev igazgató. Az édes­anya, Paraskeva Dimitrovna korán elhunyt férje helyett is gondoskodott arról, hogy nyolc gyereke tisztességes, felvilágosult nevelést kapjon. A szabadság szeretetére, az elnyomókkal szembeni harcos ellenállásra nevelt gyerekek hamar megtalálták az utat a Bulgáriában akkor ébredező Hitler és Gőring fondorlatos munkásmozgalomhoz. Koszta- tervét, amely a kommunista din nyomdász lett, tevékeny világmozgalom és a Kis ház Kovaesevefbea harcosa a szakszervezeti moz­galomnak. A balkáni háború­ban esett el. Todor a kommu­nista párt illegális harcosa volt, 1925-ben a fasiszta rend­őrségen halálra kínozták. Le­ánytestvéreik, Elena és Mag­daléna is a fasizmus elleni forradalmi harcnak szentel­ték életüket. Paraskeva asszony sorsa a későbbiekben a legidősebb fiú, Georgi révén egybefonódott a bolgár nép szabadságáért, a fasizmus ellen vívott harccal. Amikor Dimitrovot 1933-ban kommunista párt megsemmi­sítésére irányult Elutazott az oroszlánbarlangba, Lipcsébe is, részt vett a per tárgyalá­sain. Georgi Dimitrov örökölte édesanyja harcos következe­tességét, bátorságát, ö volt az elsőszülött fiú, szülei ta­níttatni szerették volna, de az algimnázium második osz­tályában súlyosan megbetege­dett és ki kellett maradnia az iskolából. Tizenkét éves korában nyomdászinasnak Hitler fasiszta terrorgépezete állt, s öntudatra ébredése már perbe fogta, édesanyja, aki ak­kor már 72 éves volt, részt vett a fia megmentéséért in­dult küzdelemben. Levelek­ben, nyilatkozatokban állt ki ártatlansága mellett, s Pá­rizsban százezres tömeggyűlé­sen, Thorezzel együtt gyújtó­hatású beszédben leleplezte Eladni is tudni kell Műszaki vevőszolgálat RomhánvbaB Műszaki vevőszolgálatot ho- sárolják. íott létre — termékei jobb, „bizalmi szélesebb körű értékesítése ér­dekében a Romhányi Építési Kerámiagyár. Mindenekelőtt tavaly üzembe helyezett szín­testüzemének termékeiről van szó, amelynek kapacitá­sát eleve úgy alakították ki, hogy a romhányi igényeknél háromszorta többet „tudjon”, a terv az volt, hogy a fenn­maradó mennyiséget a kerü­lni aiparban és azon kívül ér­tékesítik. A színtest: zöld, kék, sárga színezőanyag, amelyek Csakhogy a színtest cikk”, a vállalatok nem szívesen változtatják, cserélik a megszokott, bevált olasz, NSZK, vagy angol szí­nező anyagokat újra, másra. Az életre hívott műszaki szakszolgálat feladata leküz­deni ezt a tartózkodást a romhányi színezőanyagok is­mertetésével, az alkalmazás megtervezésével, bevezetésé­vel egészen a zavartalan fo­lyamatos termelésig. Ennek alapján máris készültek a kapcsolatok a Zalaegerszegi Cserépkályhagyárral, az Al­a munkásság soraiban ment végbe. (Bulgáriában a század- fordulón bontakozott ki a szakszervezeti mozgalom.) Di­mitrov maga is a nyomdászok nehéz életét élte. Kevés bé­rét is rendszertelenül kapta, öt is túlóráztatták, őt is zak­latta a rendőrség, ő is feke­telistára került, amikor be­lépett a Barátság munkás­német egyletbe. Rengeteget olvasott, hogy pótolja azt, amit az is­kolában nem tanulhatott meg. A szófiai Nyomdász Munkás- egylét aktivistájaként mun­káskönyvtárat szervezett, amely mellett hamarosan vi­takörök alakultak. A Bolgár Szociáldemokrata Munkáspárt XI. kongresszusán a 22 éves fiatal nyomdászt az általános munkástanács tagjává vá­lasztották, s kezdettől fogva a forradalmi jellegű, a párt vezette szakszervezetek ügyét képviselte, és két évtizedes munkássága eredményeként Bulgáriában ilyenné is vált a szakszervezeti mozgalom. keverésével a legváltozatosabb földi és a Budapesti Porce- színű csempezománcokat le- lángyárral, valamint a Gránit­hét előáLítani. Az igényeket az iparág korábban teljes egészében tőkésimportból elé­gítette ki. Az új üzemtől évente körülbelül egymillió dollár megtakarítást vártak. Valósággá ez a megtakarítás azonban csak akkor válik, ha a terméktöbbletet meg is vá­tal. A csoport ezzel párhuza­mosan sikerrel biztató kísér­leteket folytat, miként lehet a romhányi színtestet vas­edények és más zománcipari termékek zománcszínezésé­hez alkalmazni. Hasznos termék imponanvag-holladékbó A Globus Nyomda rétsági további lehetőségeket is szá- dobozüzeme, a hazai alap- mításba vették, amikor elha- anyagokon kívül évente hét- tározták a nagyüzem gyártás­ezer tonna osztrák és NSZK előkészítő részlegének bőví- importkartont dolgoz fel, tését. A takarékos anyaggaz- amelynek tíz százaléka, mint dálkodás jelentőségét az is fokozza, hogy a termelését évente tíz százalékkal növelő, dinamikusan fejlődő üzem munkás- és műszaki gárdája megérett az igazán igényes feladatokra is. Termékeik közt megjelentek a közvetlen, vagy közvetett exportra ke­rülő drága lakkozott, fóliá­zott színesnyomású karton­dobozok, és előkészületek foly­nak a színes nyomású dekora­tív boroscímkék gyártásának bevezetésére. hulladék eddig veszendőbe ment. A rétsági kollektíva kö­rültekintőbb kereskedelmi munkával, jobb gyártás-előké­szítéssel az idén e hulladék- mennyiség több mint felét hasznos termék előállítására használta, illetve használja fel, tizenkétmillió forint ér­tékű importkartont mentve meg ezáltal a zúzdától. Rá­adásul a vállalat többletbevé­telhez is jutott. A kezdeményezésben rejlő Vendéglátás Balassagyarmaton Nagyszabású program végrehaj- éknél alacsonyabb összegbe ke- tását kezdték meg a Balassagyar- rülő előfizetéses menük megnöve- mat és Vidéke ÁFESZ-ben. A VI. kedett forgalma és a mind töb- ötéves terv időszakára kidolgo- bet fogyasztott alkoholmentes ital zott üzletpoltikai célkitűzéseik kő- és kávé bizonyság arra, hogy el- zött az egyik fő tennivalóként képzeléseik valóra válnak. így — szerepel, hogy jelentősen növeljék bár még csak 1982-őt írunk — tel- • vendéglátóágazat bevételéből iesíteni tudják az 1985-re terve- , , A , . zett, a vendéglátásból eredő csak­Bzármazo nyereséget. A munkás- nem hatvanhét és fél millió fo- ftkeztetés, a viszonylag az előző- rintnyi bevételt. Vasvári Ferenc (Következik: 2. Peruik mun­kásai emlékeznek) A mozgékonyság és a megújulás jegyében Vannak-e új vonások a szocialista munka versenyben Mátranovákon? Nemcsak a hivatalos doku- a normát. A másik dolog, amit a jellemző - mentumok, hanem a gyakor- szívesen említek az, hogy a getést Eczet lat is felhívta a figyelmet, kisterenyei két fiatal hogy a szocialista munkaver­senybe, a szocialista brigád- mozgalomba olyan kedvezőt­len jelenségek is belopták ma­gukat, amelyek nem adnak le­hetőséget a mai kor követel­ményét jól tükröző múlhatat­lan megújulásra, gátolják a szükséges mozgékonyságot, a mozgalom újszerű arculatá­nak kialakítását. Ráadásul konzerválják a formalizmus bizonyos elemeit. Vajon a régiek mellett mi­lyen új vonások tükröződnek a Ganz-MÁVAG mátranová- ki gyáregysége három brigád­jának az életében? kezdi a beszél-* János brigádve-* gyermekotthoniból zető. — Ily módon tudjuk került hozzánk, meggyorsítani a termelési fo­Szakmailag segítjük őket, és igyekszünk, hogy mielőbb jól beilleszkedjenek a kollektívá­lyamatot. De így kell tennünk, hogy minél kevesebb legyen a kieső idő és nagyobb a kere­ba, megszokják az itteni tem- set. Másik erősségünk az újí­pót, hozzáigazodjanak az üze­mi élethez — mondja Kovács János. Később kiderül, hogy olyan tásoknál jelentkezik. Az idén megrendezett újítási hónapot figyelembe véve eddig négy újításunkat fogadták el. Üj kezdeményezést is elindítottak vonásként említhetem a so- az útjára, amely más kollek­tíváknál követésre talált. — Hetenként nemcsak a gé­peinket, hanem a munkaterü­letünket is kifogástalanul rendbetesszük — állítja Ko­vács János, a daruüzem dol­gozója. cialista szerződés megkötését az előregyártó brigáddal. Eb­ben egymás kölcsönös kisegí­tését vállaltuk, a feladatok maradéktalan elvégzése ér­dekében. . Érettségi után szerezte meg a vas- és fémszerkezet laka­tos szakmát Kovács János, a Az acélszerkezeti akkora a zaj, hogy képtelen vagyok szót váltani Molnár 17 tagú aranykoszorús címet Jánossal, a valamivel több elnyert, Mező Imire nevét vi- mint egy éve alakult szocialis- selő brigád egyik jó képessé- ta címet elnyert brigád veze- gű tagja. Arra a kérdésre, mi tőjével. A szerkezetlaka tosok- az új a gazdasági munka ered- bői álló kollektíva egy része ményességét segítő vállalá- korábban bányászként dolgo­saikban, ténykedésükben —, zott. — Valóban tartalmasabbá kell tenni a szocialista mum- üzemben kaversenyt és a szocialista nehezen találja meg a választ Ezért elöljáróban megegye­zünk abban, hogy a negyed­évenként végzett társadalmi munka az üzemben, nem tar­tozik az új vonások közé. Ké­sőbb már jobban közelítünk az inkább csak újszerűnek ne­vezhető jelenségek felé, ami — A feltételeket kellene fo­lyamatosan biztosítani — mondja a brigádvezető, a szo­cialista munkaverseny új vonásait firtató kérdésemre. — Az első negyedévben — folytatja — nagyon gyatra volt az alapanyag-ellátás. En­nek ellenére határidőre elvé­talán ennek a kollektívának a geztük a paksi atomerőmű­jellemző sajátossága. — A mennyiséggel nincs bajunk — vélekedik a fiatal­ember. — Selejt nélkül ter­melünk. Amikor nem kell a mesterséges fény, mi magunk kapcsoljuk ki, a reggelizésnél nem járatjuk a hegesztőgépe­ket, a fékalkatrészeket pedig hasznos hulladéklemezből szítjük. 1 — Konkrétan hogyan mé­rik az előbbiek teljesítését? A vállalásban az előbbi így szerepel: — Takarékoskodunk az energiával és az anyaggal... — Van-e más, különösebb jellemzője a brigád tevékeny­ségének? — Nemcsak magunkkal tö­rődünk. Segítünk a mellettünk dolgozó brigádnak. Szakmai­lag az új feladat nem jelent gondot, mert képesek vagyunk annak elvégzésére. Sőt, ha a jelenlegi munkától eltérő új hoz és az Árpád-hídhoz szük­séges munkát. Igen, tudnánk hatékonyabban is dolgozni, ha a gyártmányokhoz szükséges készülékezést időben elvégez­nék azok, akikre tartozik. — Min módosítana? — Az értékelés gyakorla­tán. Ügy látom, hogy az új ké- brigádok akármilyen ered­ményt érnek el, akkor is vé­gig kell járniuk az összes fo­kozatokat. Szerintem azért, mert a régieket előnyben ré­szesítik. Mondja meg nekem, milyen alapon lehet megítél­ni az olyan vállalások teljesí­tését, ami így szól: — Részt veszünk a sportköri és egyéb rendezvényeken... Hát akkor mit szóljanak a 15 főiből álló Lenin brigád tagjai, akiknek egyik fele a csarnok első, a másik pedig a megbízatást kapnánk, akkor hátsó felében dolgozik és van is két nap után olyan gyakor- köztük lakatos, esztergályos, latot szereznénk, melynek marós, hegesztő, eredményeként teljesítenénk — Ránk az állandó mozgás brigádmozgalmat — véleke­dik Szabó László, a gyár fő­mérnöke. Például sokat segí­tene, ha a visszatérő gyárt­mányoknál a normaóra-szük­séglet csökkentését vállalnák a brigádok. Egyetértek azzal a megjegyzéssel, hogy az előb­bi elérésében sokat segíthet­nénk a készülékek Időbeni gyártásával. A műszaki osz­tály keretében egy gyártás-elő­készítő csoportot hozunk lét­re, amelynek az előbbi is a feladata lesz. A készülékeket a dolgozók véleményének meghallgatásával készítjük el. A versenyértékelés realitásá­val kapcsolatban pedig csak annyit mondhatok: az üzem­részek állásfoglalása alapján kerülnek hozzánk a vállalati értékelő bizottsághoz a javas­latok. Ezt követően az előbbi­ek alapján döntünk az első három helyezettről. A reális megítélés érdekében meg­szüntettük a pontozásos rend­szert. Egységekben gondolko­dunk és egymáshoz viszonyí­tunk. Nem mondom, hogy ez a legtökéletesebb, legmegbíz­hatóbb módszer. Valószínű itt is változtatnunk kell a dolgo­zók javaslata alapján. Egyet­értek azzal is, hogy a formá­lis vonások nagyon zavarják az új követelmények megér­tetését, és főleg annak tér­hódítását. Mi a magunk ré­széről az új szellemnek meg­felelő gyakorlat kibontakozá­sát segítjük a jövőben. Nemcsak Mátranovákon! Venesz Károly Kulcsemberek Gondolkodni kötelező Elgondolkodom, miközben izgága természetre. Oczot János kimért szavait szinte törvényszerű hallgatom, s ezen a dolgon már nem először. Végtére is miért említésre érdemes, hogy Ez is a hozzá hasonlatosaknál : az ő nyug- hatatlanságuk nem a kenyér­adó gazda csereberélésében némely emberek a maguk szív- mutatkozik meg. Órájuk min­vel-lélekkel végzett munká­jukkal kulcsszerepet töltenek be helyükön? Mitől ilyenek ők, akik fi­zikai erejükön felül feladatuk érdekében meggyötrik eszü­ket, áldozzák szabad órájukat, nem kímélik energiáikat? Az otthon levegőjével szívták ma­gukba mentalitásukat, meste­rük példáját fogadták el? Mert nem a pénz hajtja őket, noha egyőjük sem becsüli alá jelentőségét. A hajtóerő bévülről munkál, s ez a sa­ját lehetőségük által szabott tökély felé ösztökéli őket. Jót, s jobban — náluk ez a mér­ce, s alig mérlegelik, vajon megkapják-e jussul az érte járó díjawist. A Balassagyarmati Építő­ipari Szövetkezetben ilyen embernek ismerik Oczot Já­nosit Megbízhatónak, ötle­tesnek. sokoldalúnak, aki nem takarékoskodik találékonysá­gával, ha produktumot várnak tőle. Igaz, ő mindezek felett brigádvezető is, 13 lakatos di­rigense, stílusát tehát ez is motiválja: ha én nem tudom megcsinálni, akkor ki? A negyvenéves, bronzvörös üstökű férfi harmadik mun­kahelye, ami kicsit sem vall denütt rátalál az izgalmas, szép munka, s éppen, mert ré­szük van ilyenekben, nem gondolnak másutt való ke­reskedésre. Oczot János lakatos és he­gesztő. A terényi fiú a falu­beli srácok példáját látva, két mesterség közt választ­hatott: vagy lakatos lesz, vagy kőművesnek tanul. — Én kőműves nem akartam lenni, ámbár könnyen lehet, vastagabb pénzeket vihetnék most haza — emlékezik a la­katosműhely apró művezetői kalitkájában. — Kopácsolni viszont mindig szerettem. Ér­dekelt, hogyan, meddig kény- szerxthetem rá elgondoláso­mat az anyagra, hogy mit kell tennem hajlékonyságáért, en­gedelmességéért. Az anyag és az ember közti viadal mindig kétes kimenetelű — nemcsak erő, fej is kell ahhoz, hogy az anyag az ember szolgálója legyen. Ha az előbb azt mondtam, hogy az „Oczot Jánosok” nem a díjazás szerint porci- ózzák ki munkájukat, azt csak saját bérükre értettem. Mert igenis számolnak, mérlegel­nek, ha munkahelyük közös dolgairól van szó. Mint a baromfisoknak épített csar­noknál is. — Egy idegen cég vezető szerelőjével tárgyaltunk a do­logban — mondja. — Napi másfél ezer forintot kért volna a munkáért. Annyit ne­künk is megér, jó ember! El­küldtük, megcsináltuk ma­gunk. Nálunk különben sem szokás, hogy a teendők irá­nyításából ilyen drága faksz- nit csináljunk. A telep betonkeverői egy időben rendszeresen gallyra- mentek. Oczot Jánost nem hagyta nyugton, hogy a gép az ember akarata ellen dol­gozik. Addig-addig gondol­kodtak, míg megfogant az öt­let: ki kéne próbálni, mit szólna a keverő, ha kuplun­got szerelnek bele, mint a gépkocsikba^ Az egyiknél megcsinálták — bevált. Izibe beszerelték mind a háromba, azóta a betonkeverőkkel nincs baj. A csempeüzemhez rumf- húzó sablont szerkesztett az üzemvezető elmondása alap­ján. — Szerkesztettünk! — javít­ja ki a ragozást. — Közös munka a miénk, itt egy ember nehezen boldogulna! Oczot János hatezer forint körüli összeget visz haza négytagú családjának. Azt mondja, kereshetne Pesten tízet is, de minek a sok pénz, ha kivert kutya az ember? Kaphatna itthon is többet, ha elmenne kubikolni, de an­nak a pénznek a föle is ,csak azt juttatná eszébe, hogy el­adta érte szép munkáját, ami hozzánőtt már, vérévé lett. Mondom neki, jó járású eszének, találékonyságának híre hozott hozzá. Módfölött csodálkozik rajta. Rákérdez, milyen nevet is mondtak, s miután az tökéletesen stim­mel, akkor is á.lítja: valami tévedés történhetett. — Itt semmi szóra érdemes sincs — okolja meg kételke­dését. — Hát persze, hogy az ember használja a fejét, kell, ha azt akarja, hogy gyorsan, rugalmasan menjen a munka. Én úgy gondolom, ez munka­köri kötelesség, nem? Szavait nem a mesterkélt szerénység mondatja vele, va­lóban így véli. Az ő kategó­riái közt ez a természetes, mert nemcsak a megélhetés fűzi munkájához, hanem más­fajta minőségű számítások is odakötik. Kivált az, hogy tisz­tességben tartott mesterségé­től várja a napi kis örömö­ket, sikereket, amik hiányá­ban a magafajta aligha nézne szívesen tükörbe. Szendi Márta MÓGRÁD - 1982. június 15., kedd

Next

/
Oldalképek
Tartalom