Nógrád. 1982. június (38. évfolyam. 126-151. szám)

1982-06-13 / 137. szám

Sgy perc telefon TIGÁZ- ellenőrzések — pénzért Egy házfelügyelő ismerteti a lakók bosszúságát a tele­fonban: a salgótarjáni Gor- kij-lakótelepen, Zagyvapál- falván TIGÁZ-ellenőrök csön­getnek be a lakásokba, a konvektorok ellenőrzését vég­zik. Mindezt 100—130 forin­tért. Miért? Ormos Endrénét, a TIGÁZ ügyviteli csoportjának veze­tőjét kérdeztük meg erről. — Ha nincs is baj a gáz­készülékekkel, ötévenként kötelező az ellenőrzés. Er­ről írásbeli értesítés megy a lakóknak. Tudják, mikor ke­rül sor rájuk. Az ellenőrzés valóban nem ingyenes. A hatóságilag meg­szabott ár ahhoz alkalmazko­dik, kinek milyen nagy laká­sa, hány készüléke van. Egy átlagos kétszobás lakás­ban egy tűzhelyet, egy fali­fűtőt, egy boylert és a fo­gyasztói vezetéket kell ellen­őrizni. Ez 114 forint. De csak ötévenként egyszer! — gkm — Nógrád vendégei Fővárosiok — alföldiek Ezen a hét végén a Nógráfi­ba látogatók zömét a buda­pesti és síkvidéki kirándu­lók adják. Hollókőn a buda­pesti Chinoin csoportja mel­lett egyéni ügyfele* foglal­tak le majd minden helyet. Diósjenőn a ceglédi IBUSZ és az Express Utazási Iroda vendégei kempingeznek. A banki Tó Motelben ugyan­csak Express-csoport és egyé­ni üdülők bérelték ki az ösz- szes szobát. Megtelt a Hotel Salgó is. Kunszentmártoni természet­járók, a békéscsabai Coop- tourist, a fővárosi IBUSZ-iro- da csoportjai mellett magán­vendégek töltik ott a hét végét, míg az eresztvényi tu­ristaszálláson a budapesti Tabán-sportkör természetjá­rói és a XX. kerületből a MÁV csoportja szállt meg. A tarjám kempingben a Dunai Vasmű és a szolnoki IBUSZ csoportja rendelt szállást. Az IBUSZ salgótarjáni iro­dájához pénteken érkezett 3 napos látogatásra egy szov­jet csoport, melynek tagjai a megyeszékhely nevezetes­ségein túl Szécsény és Hol­lókő látnivalóival ismerked­nek. A megyei idegenforgalmi hivatal salgótarjáni irodája ma 8—15 óráig ügyeletet tart. A somoskői vár alatt a kirándulók rendelkezésére áll a hivatal idegenvezetője. Sertés, falt Ub összesen hatezer sertést ex­portál tőkés- és szocialista or­szágokban idén a Pásztói és a Magyamándori Állami gazda­ság. Magyarnándorból ezen­kívül tenyészkocát és kant, valamint a tervezett százhúsz helyett kétszáz hízóbikát ér­tékesítenek külföldön. Magyarnándorban a sertés- tenyésztő telep most befejező­dő rekonstrukciója eredmé­nyeként jövőre már ötven szá­zalékkal több sertést állítanak elő, ami a gazdaság ma is jelentős exportjának további növeléséhez nyújt lehetőséget. Pásztón a jól jövedelmező húsexport fokozása érdekében a bevált háztáji sertéskihelye­zési akciót kiterjesztették a háztáji marhahústermelésre is. Az eddig kihelyezett ötven bi­ka a gazdaság saját istállói­nak húsmarhaállománya mel­lett már az idén is a kivitelt növeli. NÓGRÁD Sütőipari rekonstrukció Nógrádban ötveTmyolcmillió forintos tanácsi támogatással mintegy százotvenmi 11 ió forintos sütőipari rekonstrukció valósul meg Nógrád megyében. Kibővítik a száesónyi sütőüzem épületét. Korszerű kemencét építenek be, automata és félautomata előkészítő és gyártósorral. A megújított szécsényi kenyérgyá­rat 1983 tavaszán helyezik üzembe. Kemencecserét hajtanak végre és teljesen automatizálják a termelést a salgótarjáni 2. számú kenyérgyárban. A zárt rendszerű előkészítő-gyártó soron emberi kéz érintése nélkül készül a kenyér. Ezt a re­konstrukcióit 1984-re fejezik be Hasonló jellegű felújítást hajtanak végre Pásztón is. Ennek a rekonstrukciónak a cél­ja — csakúgy mint a szécsényié — a nehéz fizikai munka megszüntetése és a termékek jobb minősége. Űj üzem is létesül, mégpedig Romthányban, ahol a megyei tanács csak­nem hatmilliós, valamint a SZÖVOSZ kilenc és fél millió forintos anyagi támogatásával napi négyezernyolcszáz kilo­gramm kenyér és péksütemény előállítására képes üzemet épí­tenek, s adnak át jövőre. Ezenkívül idén kicserélik a rétsá­gi sütöde elavult kemencéjét, s a salgótarjáni péksütemény­gyárban kibővítik az édes sütemények gyártósorát, Szécsény- ben és Érsekvadkerten új szakboltot nyitnak, az elavult szállítójárművek helyébe újakat állítanak. Védeni természeti értékeinket A megyében az utóbbi esz­tendőkben mind több figyel­met fordítanak — a környe­zetvédelem szerves részeként — földtani, víztani, növény­tani, állattani és tájképi érté­keink megóvására, azok to­vábbi fokozott védelmére. En­nek bizonysága, hogy az 1974 és az 1982-es évek között az országos jelentőségű termé­szetvédelmi területek száma négyre emelkedett. Az ide tar­tozó xpolytarnóci ősleletek, Hollókő, Salgóvár és környé­ke, valamint a börzsönyi táj­védelmi körzet mellett nap­jainkban már hetvenhét me­gyei természeti egység áll fokozott gondoskodás alatt. Ezek ápolását, „karbantartá­sát” a homokterenyei Zagy­vavölgye Termelőszövetkezet szakemberei látják el, akik már jő ütemben haladnak a legfontosabb munkák végzé­sével. Életreszóló élménnyel gazdagodott Kubassek János, a deb­receni Kossuth Lajos Tudományegyetem történelem— földrajz szakos hallgatója, aki 65 ezer kilométeres utazást tett a saját költségén Dél- és Délkelet-Ázsiában diplo­mamunkája megírásához. Otja során hosszabb időt töl­tött Indiában, Sri-Lankán, Nepálban, az Andaman- és Nicabar-szigeteken, k Maláj-félszigeten, Szingapúrban, Borneo-szigetén, valamint Nyugat-Tibetben, ahol felke­reste Körösi Csorna Sándor egykori lakhelyét Zangla Compát. A világjáró debreceni egyetemista az élménye­ken kívül néhány érdekes tárgyat is magával hozott, a képünkön látható kis szobor például Delhiből származik, az ábrázolás az északi buddhizmus jellegzetességeit vi­seli. Kubassek János „souvenirjei” közül jó néhány tárgy tu­dományos célokat is szolgál, így a Thar-sivatagban gyűj­tött homokmintákat a Kossuth Lajos Tudományegyetem földrajzi intézetében dr. Borsy Zoltán egyetemi tanár ve­zetésével dolgozzák fel. HmM tali A Mótraverebélyi községi Ta­nács nagy gondot fordít a tele­pülés tisztaságának fokozására. A köze+múltban tisztogatási, szé- pitési munkát végzett a lakos­ság a vasúti pálya mellett Saj­nos az állomás közelében még mindig ott díszeleg ék illegális szemétlerakat. A nogybátonyi ál­lomásfőnökség munkaerőhiány­ra hivatkozva eddig még nem tett lépést a környezetet csúfí­tó hulladék elszállítására. Mint ahogyan a tori takarmánykeve­rő üzem is figyelmen kívül hagy­ja a környezetvédelmi szabályo­kat azzal, hogy az üzemi hulla­dékot a tari útelágazáshoz szál­lítja. A Mótraverebélyi községi Tanács gyakori felkérésére sem változtattak a helyzeten. Mire a tanács az üzem számlájára el­szállította a szemetet. Ez is egy megoldás. De nem lett volna jobb, ha a keverőüzem megspó­rolja a szállítási költséget azzal, hogy legális helyre viteti a hui- lodékot?- U — — KIVÁLÓ KISIPARO­SOK. A KIOSZ salgótarjáni és pásztói szervezetei múlt évi jó munkájuk alapján immár másodszor elnyerték az országos vezetőség ván­dorzászlaját. A pásztói kör­zetben 468, Salgótarjánban 730 kisiparos tevékenykedik. — TÁRSADALMI MUNKÁ­BAN. Jakubovics Gábor épí­tészmérnök, mótraverebélyi tanácstag társadalmi munká­ban elkészítette a helybeli or­vosi rendelő vizesblokkénak a tervét. A munka kivitelezé­sére ősszel kerül sor. — Megelőzik a bajt. Ez a fő célja annak az üzemza­var-megelőző munkának, amelyet az ÉMÁSZ szakem­berei végeznek a 20 kilovol­tos hálózaton. E hálózat lát­ja el villamos energiával a megye községeit, s mivel az üzemzavarok jelentős része a nyári hónapokra esik, a há­lózat felújításával, törött szi­getelők cseréjével, hibás be­rendezések cseréjével sze­retnék az üzemzavarok szá­mát jelentősen csökkenteni. • Palánki kemencék A drégelypalánki Szondi Lakatos és Szerelőipari Szö­vetkezet nemcsak idehaza, de külhonban is népszerűsíti a magyar ipart. Jelenleg újabb exportmunka tárgyalásai folynak, melyek keretében a közeljövőben várható egy szerződés aláírása, a Generál- impex Külkereskedelmi Válla­laton keresztül- A partner egy nyugat-berlini kemencegyár­tó cég, mely a kooperációs szerződés első szállításaként 60 kemenceáttoló kocsit csi­náltatna Drégelypalánkon. Tervben van egy Ciprus szi­getére szállítandó kerámia- üzem is, mely a fenti cég ke­mencéjére alapul. Az égető­kemence berendezéseinek 40 százaléka viszontrendelés alapján szintén a Szondinál készül. Bekopogott a szerencse O zépvölgyi Púlék házát akárki megcsodálná Nóg- rádsápon, a focipálya mellett. Alul garázs, fölötte két lakószint és a padlástér. — Egész életem munkája benne van — mondja a közép­korú férfi, amikor a nézsai termelőszö­vetkezet üzemanyag- raktáránál, munkahe­lyén beszélgetni kezdünk. — Van kocsija? — Van, egy Zsigu­li és ha minden igaz, akkor egy Traban­tom is — felel mo­solyogva. — Csak nem azért jöttek? Kísérőm, az OTP rétsági fiókjának dolgozója gyorsan megnyugtatja a sze­müveges férfit: már biztos lehet a dolgá­ba», valóban ő nyer­te a Trabantot. — Bekopogott a szerencse — sóhajt­ja, amikor hellyel kí­nál bennünket. — A szerencsétlenség se­gített a szerencséhez — fűzi hozzá rögtön. _ ...? — Karosszéria-la­katos a tanult szak­mám, értek is hozzá. Mégis innen ért a baj. Egy acélhálót vágtam hidegen, ami­kor valami szilánk pattant a szemem­be. Vége! Egy éven át reménykedtem bekö­tött szemekkel, de a bal szememtől meg kellett válnom. Bor­zasztó volt, de most már kezdem meg­szokni. A biztosító kifizetett ötvenkét­ezer forintot. Bár ne kellett volna... Mondom akkor a fe­leségemnek: váltsuk autónyeremény-betét­könyvre. Így lett. Négy tízezres, két öt­ezres. Az egyik tíz­ezres hozta meg a szerencsét. Néha úgy gondolom, mintha az élet akarna kárpó­tolni a korábbi sze­rencsétlenségemért. Megkeseríti a szá­mat, hogy sokan mondogatják: a ku­tya is óda... ismeri a mondást, nem? Pe­dig én egész életem­ben iparkodtam, nem szórtam, de megfog­tam a pénzt. Na, mindegy! — Mi lesz az autó sorsa? — Ügy tudom, hogy nulla kilométerrel el­adhatom. A Zsigám négyéves, azt is pi­acra viszem. A ket­tőből meg összejön az új Zsiguli ára. Lá­nyomék családja is velünk él, a két uno­kával nem férnénk el a Trabantban. Hát így gondoljuk. — A többi betét­könny v? kJ arad! Még ko­' ' pogtathat a szerencse! Bár... tud­ja, odaadnám én a két autót is az el­veszett fél szeme­mért... De ezen már nem lehet változtat­ni. Dolgozom tovább itt, az orvosok ja­vasolta könnyebb munkahelyen. ' Az­tán lehet, hogy ké­sőbb, ha már a bal­eset után teljesen összeszedem magam, megint visszatérek a szakmámhoz. Mester- vizsgám van. Meg­látjuk — mondja el­gondolkodva. — h — Naptár 1982. június 13. vasárnap. Antal napja. A Nap kel 4.46 — nyug­szik 20.42 órakor. A Hold kel — — nyugszik 10.55 órakor. * 1982. június 14. hétfő. Vazul napja. A Nap kel 4.46 — nyug­szik 20.42 órakor. A Hold kel 1.10 — nyugszik 12.02 órakor. Háromszázhetvenöt évvel ezelőtt, 1607. június 13-án szü­letett Prágában, és 70 éves korában, 1677. márciusában halt meg Londonban Wences- laus Hollar, cseh-német raj­zoló, rézmetsző és rézkarcoló. ☆ Százhatvan évvel ezelőtt, 1822. június 14-én született, és 73 éves korában, 1895-ben halt meg Péch Antal bányamér­nök, szakiró, akadémikus. Borult ég Várható Időjárás ma estig: Keleten, délkeleten Is erősen megnövekszik a felhőzet, majd országszerte túlnyomóan borult lesz az ég. Sokfelé várható ismét­lődő eső, zápor, elsősorban a ke­leti országrészben zivatar. A több- felé élénk déli, délnyugati szelet erős széllökések is kísérik. Ma a Dunántúlon a szél északnyuga­tira fordul, és helyenként viha­rossá fokozódik. A nappali fel- melegedés gyengül. A legalacso­nyabb éjszakai hőmérséklet 13— 18, a legmagasabb nappali hőmér­séklet nyugaton 17—2l„ keleten 22 és 25 fok között alakul. ötvenhárom négyes A Sportfogadást és Lottó Igaz­gatóság közlése szerint a 21 já­tékhéten 5 találatos szelvény nem volt. A lottónyeremények a nyere­ményilleték levonása után a kö­vetkezők: 4 találatos szelvénye SS fogadó­nak volt, nyereményük egyenként 158 702 forint. 5 találata 1287 fogadónak volt, nyereményük egyenként 1001 fo­rint. A 2 találatos szelvények száma 170 041 darab, ezekre egyenként 30 forintot fizetnek. (MTI) — FEJÖHÄZ ÉS TEHÉN1S- TÁLLÚ ÉPÜL. Komplex fe­jőház és kétszáz férőhelyes tehénistáXló építését kezdték meg a kisterenyei Mátra Ter­melőszövetkezetben. A téesz építőbrigádja végzi a munkát. — A lakosság kérésére, a közlekedők panasza nyomán a KPM megyei közúti igaz­gatósága megkezdte a becs­kei áthaladó út aszfaltozását. Az igen rossz állapotban le­vő útszakaszra emulziós — úgynevezett hideg — aszfal­tozással több centiméteres új réteg kerül, mely növeli az út teherbírását, egységesebbé teszi a korábban kátyúk szabdalta felszínt. ELKÉSZÜLTEK A TE& VEK. Az AGROBER szakem­berei elkészítették egy hús- feldolgozó kiviteli terveit, amely az Érsekvadkerti Ser­téstenyésztő és Hizlaló Szö­vetkezeti Közös Vállalkozás megrendelésére született. A leendő húsfeldolgozóval a SERKÖV-nek az a célja, hogy a megsérült, de nem beteg ál­latokat saját telepén dolgoz­zák fel és ne keljen vágóhíd­ra szállítani. — FELÚJÍTÁS botá­ron. A magyamándori költ­ségvetési üzem megkezdte a dejtári 75 férőhelyes óvoda felújítását, amelyre közel 500 ezer forintot fordítanak. A munkálatok várhatóan au­gusztus 31-re fejeződnek be. — Szolgáltatások a lakos­ságért. Egyre bővül a Salgó­tarjáni Szolgáltató Szövet­kezet működési területe. Áp­rilis 1-től folyamatosan újabb egységek létesítésével járul­nak hozzá a lakosság igényei kielégítéséhez. A megyeszék­helyen és más településeken összesen 17 átalányelszámo­lásos — fodrász, fényképész, órajavító- és kozmetikusegy­ség működik. óskori antibiotikum Olyan emberek csontjai­ban, akiket a régi időkben a Nílus partjai mellé te­mettek, kutatók tetracik- lin nyomokat találtak. Ez az antibiotikum valószí­nűleg a gabonaraktárak­ban keletkező penészből származott. Lehet, hogy az egyiptomi orvosok tuda­tosan alkalmazták ezt a tetraciklint, mert ismer­ték gyógyító tulajdonsága­it. Talán éppen ezért nem szenvedett a mai Eszak- Szudán területén akkor élt lakosság azokban a járvá­nyos betegségekben, ame­lyek ott most olyan gyako­riak. — Tanulmányút. Három fejlett mezőgazdasági kultú­rájú nyugati országba uta­zik ma tanulmányútra 42 magyar agrárszakember az Alföldi Gyepvetőmagterme- lési Rendszer és az IBUSZ szervezésében. Szakembere­ink először egy München kör­nyéki mezőgazdasági nagy­üzemben nyernek bepillan­tást a szarvasmarha-tenyész­tés és a takarmánytermesz- tés rejtelmeibe, majd útju­kat tovább folytatva a zü­richi szövetség kutatóinté­zetben tanulmányozzák a nö­vénytermesztés általános té­makörét. A szakmai tanul­mányút június 18-ig tart. OMLÁS ZOBÁK-AKNÁBAN — EGY HALOTT A komlói Zobák-aknában omlás áldozata lett Béni Mi­hály vájár, 44 éves pécsi la­kos. A szerencsétlenség szom­baton hajnalban történt a n-es szint egyik fejtésében. Az omlás maga alá temette a bányászt, aki a helyszínen be­lehalt a sérüléseibe. Méltatlanul a bizalomra w Édesszájú betörő Kisterenyén Igazság szerint még a börtönben kellene ülnie Jenes Imre 23 éves hatvani segédmunkásnak. Fiatal kora ellenére már háromszor állt bíróság előtt lopásért, betörésért, s legutolsó büntetéséből idén feb­ruár elején feltételesen bocsátot­ták el, kilenc hónapot „elenged­ve” a büntetésből. Nem egészen két hónapig volt szabadon. Buda­pesten helyezkedett el segédmun­kásként. A munkahely szocialista brigádja mint bejárót kölcsönnel segítette, művezetője állt jót ér­te, de munkatársai bizalmával csakúgy visszaélt, mint a társa­daloméval. Március 28-án ismerősével, a 20 esztendős Szilágyi Richárd hely­beli hegesztővel diskurált Hat­vanban. Hamar megegyeztek ab­ban, hogy egyiküknek sincs elég pénze a vasárnap esti szórakozás­hoz, s félvetődött: be kéne tör­ni valahová. Szilágyi valamelyik helybeli létesítményt ajánlotta. Je­nes azonban tudta, ha lakóhe­lyén betörés lenne, a rendőrök az elsők között nála keresnék a zsákmányt. így javasolta: ülje­nek vonatra és másütt próbálja­nak szerencsét. Választásuk Kis- terenyére esett, ahol a börtönvi­selt fiatalembernek volt némi helyismerete. Először a lakótele­pi ABC-áruházat környékezték meg. Ott azonban mozgást lát­tak, embereket a közelben is, így más „célpontot” kerestek. Záróra után behatoltak a Cent­rum presszóba, s több mint két órát töltöttek kutatással. Pénzt is találtak — ugyan nem túl sokat, csak amit a dolgozók közös lot­tóra összeadtak, s mintegy 500 forintnyi aprót. Iszogattak a bor­ból, „fölpakoltak” a drágább ci­garettákból, s míg Jenes módsze­resen tovább kereste a pénzt, Szilágyi leült, megkóstolta a sü­teményeket, megevett egy adag gesztenyepürét, egy fél tábla cso­koládét... „Kirámolták” a szekrényeket, feldúlták az iratokat, végül két diplomatatáskával, egy zsebszámo­lógéppel, több mint 25 magnóka­zettával és a nyugatnémet stereo magnóval, mikrofonokkal távoz­tak a feldúlt helyszínről. A „zsák­mányban” további apróságokként tollak, sörnyitó és más holmik is szerepeltek. A lopott holmik nagy része még náluk volt, mikor az igazságszol­gáltatás kezére kerültek. A Salgótarjáni Járásbíróság dr. Kovács Ildikó tanácsa nagyobb ér­tékre, dolog elleni erőszakkal, tet­testársként elkövetett lopásban ta­lálta bűnösnek a két fiatalembert. Jenest mint többszörösen vissza­esőt három év két hónapi fegy­házbüntetésre ítélte és a köz- ügyektől két évre eltiltotta. A büntetlen előéletű Szilágyit egy év két hónapi börtönre, s a köz­ügyektől három évre való eltil­tásra ítélte. Jenest kizárta a fel­tételes szabadonbocsátás kedvez­ményétől és kötelezte az előző büntetéséből kedvezményezett idő­szak letöltésére is. A betörőknek meg kell téríteni a mintegy 2200 forint értékű kárt. — g. — <r-----------------------­---------- , , r --- ' - -- -- - - ^ r vOGRAD « Magyar Szocialista Munkáspárt Nógrád megyei Bizottsága és a Nógrád megyei Tanács lapja, ró szerkesztő: 6 OTT AB OTDU. Szerkeszt« sági Salgótarján, Palóca Imre tót 4. Telefon; ia-977. Főszerkesztő* U-504. Sportrovat: 14-596. Kiadja a Nógrád megyei Lapkiadó vállalat. Felelős kiadó: BÁLINT TAMAS, a Nógrád megyei Lapkiadó Vállalat Igazgatója. Kiadóhivatal: Salgótarján. Palóci Imre tér«. Telefon: 13-542. Telex: 339 109. Irányltószám: SIÓI. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivatalokban és a kézbesítőknéL Előfizetési díj egy hónapra 94 forint, negyedévre 10’ forint, egy évre 4M forint. ElffállHjaf a Nógrád megyei Nyomdaipari Vállalat, HM Salgótarján, Palóca Imre k* 4. Pf.J K. Felelőt vezetői KELEMEN GABOB igazgató, indexszám; 15«73 HU ISSN 0133-155»

Next

/
Oldalképek
Tartalom