Nógrád. 1982. május (38. évfolyam. 101-125. szám)

1982-05-01 / 101. szám

KLUBRÓL KLUBRA Barátok közt barátok „A vasgyűjtésből szerzett pénzen . . Tágas, oszlopos helyisé­gen vágunk át, majd egy lengőajtó állja utunkat, s előttünk a felirat: HIK. Homokterenyei Ifjúsági Klub. A betoppanó megle­pődik: A falakat arany szí­nű tapéta, egzotikus tájak színes felvételei, filmplaká­tok díszítik. Egy kinevezett falrészen tehetséges rajzok sorjáznak. Magnó, lemezját­szó, erősítő, a sarokban té­vé. A dohányzóasztalokon szép térítők, a polcokon szolid csipkék. Dekoratív és tiszta. — Klubunk felvirágzása akkor kezdődött, amikor a helyiséget rendbe raktuk és kidekoráltuk — mondja Ba­kos Géza, a klub vezetője. — A legvadabb randalírozó­kat is viselkedésre kénysze­rítette a környezet. Egy csa­pásra megszűntek fegyelme­zési problémáink. Történeteket mesél a ki­ömlött és sebtében feltörölt kóláról, a dúvadként belépő ' és aztán csendben meghu­nyászkodó fenegyerekekről. Aztán arról, mi mindenre ad­tak lehetőséget a megválto­zott körülmények: — Tavalyelőtt rendez­tünk egy Korál-koncertet, aminek a bevétele azután egy sor más rendezvény ki­adásait fedezte. Meghívtuk beszélgetésre Frenreisz Ká­rolyt, Demjén Ferencet, Ré­vész Sándort, Somló Tamást, a Spóra együttest. A me­gyei művelődési központban született Muppet show bá­buit számtalanszor szere­peltetettük itt is, a szomszé­dos eszpresszó majálisán és1 a környező klubokban is. — Bakos Géza főállásban a Jó­zsef Attila Megyei Műve­lődési Központ dekoratőre, javarészt az ő kezében szü­lettek a bábuk, s a központ­ban már feleslegessé vált embernagyságú figurákat nem hagyta mindjárt rak­tárba zárni. — Színjátszó csoportunk­kal sem csak a homoktere- nyeieket szórakoztattuk, mentünk, ahová hívtak. Ta­valy nagyszabású vasgyűj­tésből finanszíroztuk a meg­mozdulásainkat. Élmény volt, mozgott a falu ifjúsá­ga­— Olyanok álltak be a sor­ba, akik nemigen szoktak cipekedni. Csak azután jött a fordulat, nem tudtuk el­szállítani a hulladékot. A MÉH nem adott kocsit, a ta­nács se, hónapokig itt állt a vas a klub mellett. Ez úgy visszavetette a fiatalokat, hogy ezek után vasgyűjtésre én már nem nógathatom diiillllliiililiiiililiiuilllliiiiiliiiilluifiiliiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiitiiiiiiMiiiitiMiiuiiiiittiMitMiiiiiitMiiiiiniiiitmlliiiiiiiiliiliiiiiiiiiiiiiiiitiiiii iiiiiiiiiiinniifimMiiiiiiiiflllllll!llllIlllllllllllilllliiliitllllilltlillii>lilllllltllllllM»'i"i|lllllll|i|iliinitll>iiiiiiiiii,MuiiHmiii,H őket — szólt közbe először Gecse József, a falusi alap­szervezet titkára, aki, mint lelkes klubtag, szívén viseli ennek a közösségnek a sor­sát is. — A vasgyűjtésből szer­zett pénzen háromnapos ti- szaföldvári kirándulásra mentünk. — Idén fametszéssel akar­tunk közös jövedelemhez jutni, da valaki lelőtte előt­tünk az ötletet, elkéstünk. — S a klubban levők nevet­ve könyvelik el, a gondolat másnak is eszébe jutott. ’— Eddig a közelmúltról beszélgettünk. Mi van a je­lennel ? — Minket is sújt az a tör­vényszerűség, ami szinte min­den falusi közösséget elér előbb-utóbb. Sok aktív tagunk elkerült a faluból, katonák let­tek, főiskolára mentek. Ke­vesen maradtunk, még ke­vesebben a szervezők. — Ba­kos Géza óvatosan körülpil­lant a helyiségben, hat-hét fiatal ül tekintetét a tévére szegezve. Fradi—Dózsa meccs van, izgalmas, gyakran po­tyognak a gólok. — Nem be­szélve arról, hogy nagy a környéken a konkurrencia. Feljövőben vannak a többi klubok, közel a megyeszék­hely, jó a közlekedés. Szük­ségünk van jó fél évre, amíg megtaláljuk az új embere­ket. Addig a biztos sikert je­lentő kispályás labdarúgó­bajnoksággal, környékbeli gyalogtúrákkal, zenés ren­dezvényekkel szórakoztatják tagjaikat. Mert bár valóban megjelent a konkurrencia, a kialakult közösség együtt tartja a fiatalokat. — A klub nem más, mint egy nagy baráti kör, amin belül ki-ki megtalálja a kö­zelebbi barátját is. Ez min­denütt így van, nálunk is. — Hogyan hatott közössé­getekre a központi ifjúsági klub „Magnóval magnóért” játéka? — Nehezen fogtuk fel, hogy voltaképen mit is akar­nak, de amikor megértet­tük, remek munka volt. Né- hányan összeállítottuk a for­gatókönyvet —, hogy ilyen nagyképűen fogalmazzak —, aztán, aki a klub környékén volt, az mind részt vett a felvételkészítésben. Volt, aki két sör között azért jött át a presszóból, hogy ő is ben­ne legyen a játékban. Szerénységük nem engedi mondani, hogy pluszfeladat­ra is vállalkoztak. Bakos Gé­zát dalra ihlette a játék, a feladatok megoldása közben támadt néhány technikai nehézség. Természetesen el­küldték a dalt is a szerve­zőknek. A beszélgetés aktuális te­endőket juttat a klubvezető és a KISZ-titkár eszébe, I néhány szóval meg is beszé­lik ezeket. Vállalja a disc- jockey a fellépést, hamaro­san jön a szerelő a lemez­játszóhoz, a tanács pénzt ígért, komoly esély van a néhány ezer forintos támo­gatásra. A Fradi újabb gólt lő. Remek a hangulat a ho­mokterenyei ifjúsági klub­ban. Veszprémi Erzsébet Könyvtári eredmények és tennivalók Nógrádban Beszélgetés a Balassi Bálint megyei Könyvtár igazgatójával Amióta a televízió műszaki csodából széleskörűen elter­jedt természetes tömegkom­munikációs, szolgáltató esz­köz lett, s a nálunk fejlettebb országokban — lassan belát­ható időn belül hazánkban is — a videózás, a képek, han­gok lemezes, kazettás rögzí­tése jár azonos utat, időnkén­ti rendszer ességggel felvető­dik, megerősödik a „Guten- berg-galaxis” elmélete. Ma­gam nem hiszek abban, hogy a vizuális kultúra valaha is teljességgel kiszorítja a köny­vet, az olvasást az emberi műveltségből, az viszont egy­általán nem lehetetlen, hogy a betű a szabadidős-foglal­kozások sorában hátrább szo­rul. Vagyis: megváltoznak a korábbi arányok. Erre a tendenciára már most vannak Jelek hazánkban és megyénkben egyaránt. Többek között ez indokolja, hogy felmérjük megyénk könyvtárhálózatának helyze­tét, jelenkori sajátosságait, fejlesztésének sürgető tenni­valóit. A „kalauzolásra” a leg- illetékesebbet, Kojnok Nán­dort, a Balassi Bálint megyei Könyvtár igazgatóját kértük fel. — Az elmúlt évek statisz­tikai adatait szemlélve ellen­tétes tendenciákra figyelhet fel az ember: csökkenés és mérsékelt növekedés, vala­mint stagnálás jellemzi könyv­táraink munkáját. Mi erről a véleménye? — Az utóbbi években me­gyénk közművelődési könyv­tárainak igénybevétele, első­sorban a községekben, való­ban fokozatosan visszaesett — feleli a megyei könyvtár vezetője. — Ma már egyre jobban tudjuk, hogy az olva­sási kultúra alakulását is rendkívül összetett feltétel és hatásrendszer befolyásolja. E tekintetben egyaránt alapvető a társadalmi, gazdasági szük­séglet és követelmény érvé­nyesülése, az életmód és az életkörümények fejlődése, az oktatási rendszer és az isko­lázottság, az egyéni igényeket meghatározó, személyiségje­gyek minősége, továbbá a könyvtárak teljesítőképessége és a könyvtárosok munkája. A tendenciákra jelenleg még az elvégzett vizsgálatok alap­ján sem tudunk pontos és biztos magyarázatot adni. Minden bizonnyal a sokféle elfoglaltság, beleértve a tu­rizmus, a hétvégi házak el­terjedtségét, Játszik szerepet abban, hogy az olvasás hát­rább került a szabadidős-el­foglaltságok sorában. — Megyénk lakosságának 21,2 százaléka beiratkozott olvasó; az egy olvasóra jutó látogatási alkalom 9,42 száza­lék; ezer lakosra évente 4,67 kölcsönzött kötet jut — ezek lényegében megegyeznek az országos átlagokkal. Kik lá­togatják könyvtárainkat? — Az utóbbi időben jelen­tősen átalakult a rendszere­sen olvasók kor- és foglalko­zás szerinti aránya Legtöbbet az „olvasásra kényszerített” tanulók, továbbtanulók, szel­lemi dolgozók látogatják a könytárakat. Érdekes, hogy a diákoknak csak minimális ré­sze olvas, ezért is tettem az előbbi megszorítást. Főleg a kötelező olvasmányokat. A fiamon is észreveszem, hogy a fiatalok életmódja már nem otthonülő forma — sokféle mozgalommal elfoglaltak, sze­rencsére egyre többen spor­tolnak s következésképpen az olvasás háttérbe szorul. A fal­vakban pedig sohasem volt különösen elterjedt az olva­sás, ráadásul falusi könyvtá­raink állomása nem ad elég­séges és vonzó válogatást, nyitvatartásuk ideje is mini­mális, sok felnőtt így el sem juthat a könyvtárba. — Mi jellemzi a könyvtári tevékenység személyi, tárgyi feltételeit? — A falusi könyvtárakról mondottak már ezt a kérdést érintik. Hozzátartozik még, hogy többségük alapterülete nem éri el az előírt minimu­mot. A könyvtárakban talál­ható művek mennyiségét a függetlenített könyvtárosok számát tekintve megyénk ked­vező helyzetben van. Gondot az jelent, hogy főképpen a tiszteletdíjas könyvtárosaink felkészültsége hiányos és szá­mos ok miatt jelentős a fluk­tuáció. összességében elmond­hatjuk, hogy Nógrád megyé­ben jól kiépült könyvtári há­lózatok működnek. Mindegyik településen tanácsi közműve­lődési, a munkahelyek túlnyo­mó részében szakszervezeti közművelődési, valamennyi oktatási intézményben iskolai könyvtárak működnek. A je­lentősebb szakkönyvtárak szá­ma 25—30. A könyvtártípu­sok szerint határozott munka- megosztás van, de a könyvtárak tevékenységüket egymással együttműködve végzik. A tanácsi hálózat ese­EZT! ITT! MOST! LUKÁCS SÁNDOR ELŐADÓESTJÉRŐL Az előadóművészet — gon­dolok az egyszemélyes irodal­mi, zenés összeállításokra — nem tartozik a széles közön­ségrétegeket megmozgató szó­rakoztató, művelődési formák közé. örvendetes viszont, hogy az utóbbi években — nagyobb településeinken elsősorban a tudatos, tervszerű népműve­lői munka eredményeképpen — megnövekedett az érdeklő­dés e művészeti ág program­jai iránt, s helységenként ki­alakult a pódiumműsorok né­hány tucatnyi törzsközönsége. Hozzájuk csatlakoznak mások, akik alkalmanként igénylik a műfajt, s rendszerint egy-egy művész produkciójára kíván­csiak. Szerencsére vannak tehetsé­geink, s akadnak jócskán nép­szerű művészek, akik mágnes­ként vonzzák magukhoz a kö­zönséget. Lukács Sándor, a Vígszínház színművésze közé­jük tartozik — a salgótarjáni November 7. Filmszínház több száz nézőt befogadó terme csaknem színültig megtelt ér­deklődőkkel, s mint hallottam: a művész más helyeken is azonos, vagy még forróbb fo­gadtatásban részesült. Miért lelkesedett a közön­ség? Miből válogatta össze előadóestjének anyagát Lukács Sándor, s mi több, hogyan, mi­lyen színvonalon mutatta be? Alaptétel, hogy már maga a válogatás tükröt tart a hallga­tóság elé. Nemcsak a tartal­mat és a formát határozza meg, hanem utat nyit a művész agya-lelke felé — belőle kö­vetkeztethetünk személyisége legfőbb jegyeire. Lukács Rad­nóti, József Attila, Csoóri Sán­dor, Bihari Sándor, Váci Mi­hály verseiből válogatott, ör- kény-prózát mondott, Kozma József- és Victor Máté-dalo- kat adott elő. S ha ehhez még hozzáteszem, hogy a műsor tartópilléreit Radnóti Himnusz a békéről, József Attila Leve­gőt, Csoóri Anyám fekete ró­zsa és Váci Ezt! Itt! Most! cí­mű versei alkotják, mindenki — még az is, aki nem volt az est résztvevője — képet raj­zolhat magának a színészről. Gondolatairól, indulatairól, elkötelezettségéről. Az előadó­est címihlető Váci versének utolsó sorai szinte könyörtele­nül követelik: „Utat, irányt, célt itt mutassatok! / Aki előt­te1" iárni, / itt járjon az! — ú itt v-zessen, / ki azt akar­ja, hogy kövessem!” A költő 1958-ban vetette papírra eze­ket a mondatokat, eltérő poli­tikai, társadalmi, gazdasági körülmények között, mégis — elcsodálkozunk — mennyire időszerűek, mennyire ráille- nek mai körülményeinkre is. E látszólagosan direkten poli­tikus sorok mögött ott a szív, a lélek is — a tántoríthatatlan hazaszeretet. Lukács Sándor pörlekedő, energikus, ponto­san kidolgozott, az ellentéteket, tartalomban, érzelemben, han­gulatban tisztán érzékeltető előadói stílusa ezt szintén ki­fejezi számunkra, nemcsak a példamutatás sóvárgó-sürgető igényét. Azt, hogy Lukács Sándor te­hetséges, jó színész, korábban is tudtam — film- és tévésze­repeiből. A személyes együttlét más felismerésekkel, gazdagí­tott. A gyakran hallott versek­ben — az ízig-vérig művész tulajdonsága — új színeket ke­ver ki, eleddig rejtve maradt rétegeket sugároz be. A Leve­gőt sziszegve, dühvei, dacolva mondja el — a bürokrácia mindent ellepő „guanóját” még fojtogatóbban érzékeljük. Ugyanebben az előadásmód­ban még inkább szorongat a Radnóti írta béke hiánya. Lu­kács felkavar, gondolkodásra, sőt tettre ösztökél, minden­képpen aktív együttlétet köve­tel. Kemény, ironikusan für­késző, irritáló előadásmódja élményt jelent, de nem köny- nyű élvezetet. A „felszabadí­tás” a nézőre vár —, aki majd az est után bizonyos kérdések­ről elgondolkodik. A fentiek a versinterpretá­ciókra vonatkoznak, az előadó­est egészének levegője mele­gebb. Ezt szolgálják a dalok, melyeket a prózai színész re­mekül ad elő. Ezt a hangula­tot erősíti a gyerekversként is­mert Irgum-burgum Benedek, melyben revelációként mu­tatkozik meg a művész humo­ra, játékos, komédiás kedve. Ez a „bel-ami” mer csúnya lenni, ami viszont több puszta merészségnél — színészi érett­ség, egészséges magabiztosság. Lukács Sándor kerek egy órát tartózkodik a színpadon, zenei kísérőjével, Szentirmay Ákossal. Egyetlen „mankója” a zene, a mikrofon és főképpen a tehetsége. Úgy tölti ki az időt, hogv nem unatkozunk egy percig sem. inkább fájlal­juk hogv rohan az idő. Itt és most. Sokan nem bánnák, ha ezt megismételnék valahol. (ok) tében — az igazsághoz tartod zik — hátrányosnak tekinthe­tő a szervezet szétaprózottsá­ga. Megszűntetése végett kezd­tük el a központi ellátórend­szerek megszervezését, vala­mint az iskolai és a közmű­velődési könyvtárak összevo­nását, integrálását, mely köz­vetetten szolgálja e célt. — A könyvtárak klasszikus értelemben csak kölcsönöztek. Ma többről van szó. A külön­böző könyvtári szolgáltatások — például vetélkedő, előadás, iskolai óra stb. — szerves ré­szét képezik az intézmény mindennapos munkájának. Hogyan értékeli a szolgálta­tási tevékenységet? — A szolgáltatások, az in­tézmények feltételeinek meg­felelően, elsősorban a nagyobb könyvtárakban gazdagodnak és válnak egyre sokrétűbbé. Növekvő érdeklődés mutatko­zik a helybenolva3ás, a tájé­koztatás, irodalomkutatás, a könyvtárközi kölcsönzés iránt. Fokozatosan épülnek ki a ze­nei részlegek. Az oktatási in­tézményekkel való eredmé­nyes együttműködés révén rendszeressé váltak a gyerek­foglalkozások, könyvtári órák. Eredményes az olvasótábori mozgalom munkája, a közsé­gekben igénylik a megyei könyvtár szolgáltatásait. " A szakszervezeti könyvtárak a szocialista brigádok művelő­dési tevékenységéhez nyújta­nak jelentős segítségei. Meg kell azonban jegyeznem: a pozitív tendenciák ellenére a könyvtárak által nyújtott szolgáltatásokat az olvasók nem használják ki kielégítő mértékben. Egyszerűen mert nem ismerik a lehetőséget írásos propagandánk, kapcso­lataink javításával, szélesíté­sével kívánunk változtatni a helyzeten. — Beszélgetésünk során több ízben is említett gondo­kat, nehézségeket, jelezte a megoldásukra vonatkozó el­képzeléseket. Sommázva: mi­lyen terveket fogalmaztak meg a megyei könyvtárügy fejlesztésében? — Az eltelt egy évtized helyzetelemzése, a IV. 'orszá­gos könyvtárügyi komferencia ajánlásai alapján elkészült a középtávú fejlesztési program. Foglalkozik az ellátási rend­szerek korszerűsítésével, a könyvtári tevékenység szak­mai színvonalának növelésé­vel. A legjelentősebb válto­zást az ellátóközpontok meg­szervezése és az integrált könyvtárak kialakítása köve­teli és eredményezi. Az isko­lai könytárak hálózati, mód­szertani központjának szere­pét is intézményünk tölti be. Már folyik a pásztói nagy­községi-járási könyvtár bő­vítése, kész az új megyei könyvtár építési terve, meg­történik a balassagyarmati városi-járási intézmény vég­leges elhelyezése. Az igények jobb kielégítése, a szolgálta­tások gazdagítása érdekében javítjuk a szakirodalmi ellá­tást. gyarapítjuk a gyermek- és ifjúsági művek számát, a helyismereti gyűjteményt. A működés személyi feltételei­nek oldaláról nézve, legfon­tosabbnak a szakképzett könytárosok arányának, vala­mennyi munkatársunk felké­szültségének növelését tart­juk. Ezért szervezzük meg rendszeresen tanfolyamain­kat. S végül a megyei könyv­tári tevékenység eredményes­ségének fokozása érdekében feltétlenül szükségesnek érez­zük az irányító, a felügyeleti szervek, a fenntartók és a könyvtárak pontosabban kö­rülhatárolt feladat- és fele­lősségi rendszeren alapuló együttműködéséne' közös munkájának elrrv' lését. Fej­lesztési elképzeléseinket, ter­veinket, csak magasabb szín­vonalú, együttes munkával tudjuk végrehajtani. — Köszönöm a beszélgetést. Sulyok László NÖGRAD - 1982. május 1., szombat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom