Nógrád. 1982. május (38. évfolyam. 101-125. szám)

1982-05-13 / 110. szám

VILÁG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! NOGRAD AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXXVIII. ÉVF„ 110. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1982. MÁJUS 13., CSÜTÖRTÖK Volán-vállalatok a kulturált utazásért Az országban évente több mint másfél milliárd ember átázik Volán-autóbuszokkal, naponta több millióan kénytele­nek órákat áldozni az utazásra. Nem mindegy tehát, milyen körülmények között telnek az utazás órái: hosszú időre be­folyásolhatják az emberek hangulatát, magatartását. Éppen ezért a Volán-vállalatok évek óta megkülönböztetett figyel­met fordítanak az utazás színvonalának javítására. Az MTI munkatársai néhány megyében arra kerestek választ, hogy napjainkban milyen kedvező változásokkal jár együtt a köz­lekedési vállalatok e törekvése. A 12-es számú Volán Válla­lat az idén már csupa új típu­sú autóbusszal szállítja utasa­it: valamennyi régi farmoto­ros Ikarust kiselejtezték már, s 33 új kocsit állítottak forga­lomba Baranyában. Most az egyik legfőbb cél az utasok tá­jékoztatásának javítása, ugyan­is az ötnapos munkahét álta­lánossá válása számos menet­rendi változással járt mind a helyi, mind pedig a távolsági autóbuszközlekedésben. A menetrendek módosításának előkészítéséhez a Volán min­den érdekelt munkáltatótól összegyűjtötte az utazási igé­nyekkel kapcsolatos adatokat A szombati járatok számát csökkentették, így a csúcsfor­galmi időszakokban több ko­csit tudnak beállítani. Jelen­leg Pécs legforgalmasabb vo­nalain a korábbinál félszáz­zal több kocsi közlekedik a csúcsidőszakokban. Több mun­káltatóval megállapodott a Volán a zsúfoltságot enyhítő tagolt munkakezdés bevezeté­séről és vállalta az ahhoz szükséges közlekedési feltéte­lek megteremtését. A Baranya megyei aprófal­vak közlekedési gondjai is megoldódnak lassan, ugyanis befejeződött a bekötőút-prog- ram, amelynek keretében a 200-nál nagyobb lélekszámú és a főbb közlekedési vonalaktól másfél-két kilométernél mesz- szebb fekvő falvakat is össze­kapcsolták a közúti hálózattal. A Békés megyei 8-as számú Volán Vállalat a megye üze­meinek, intézményeinek kíván­sága alapján mintegy 900 já­rat menetrendjét módosította. Üj jegykiadó gépeket szerez­tek be, ezáltal csökkentették a megállóhelyekben a várako­zási időket. A megye öt váro­sában működő elővételi pénz­tárak szintén ezt a célt szol­gálják. A Volán 19-es számú Vál­lalat intézkedéseire ma már csak kényelmes, tágas pano­ráma autóbuszok futnak Győr- Sopron megye városaiban. Ta­valy a városi hálózathoz csa­tolták a város környéki köz­ségeket, azóta a helyi díjsza­bás érvényes ezeken a járato­kon is. A városközeli közsé­gekből érkező munkásjáratok a gyárkapuig viszik a dolgo­zókat. A helyi és a helyközi járatok zöménél már gépesí­tették a viteldij beszedést, ezt a közeljövőben az egész me­gyére kiterjesztik. A tervek szerint a győri helyi, illetve elővárosi forgalomban a bu­szokat URH-készülékkel szere­lik fel, amely várhatóan meg­gyorsítja majd a forgalom- irányítást, és a váratlan köz­lekedési helyzetekhez való al­kalmazkodást. A Debreceni 6-os számú Vo­lán Vállalat ebben az évben 11, az Ikarus-család 200-as típusába tartozó autóbusszal növelte gépparkját. A lakos­sági igényeknek megfelelően több helyen sűrítik a járato­kat, így például május végé­től 48 új járatot indítanak a megyeszékhelyről Hajdúbö­szörménybe, Berettyóújfaluba, Majdúsámsonba, Nyíracsádra, Létavértesre és Hajdúszobosz­lóra. Csökken a zsúfoltság is az új járatok megindításával, azonban a végleges megoldást csak az jelenti Debrecenben, ha az üzemek mellett beveze­tik az iskolai tanítás lépcsőze­tes kezdését is. A napi ötezer helyi és hely­közi járatán a Szegedi 10- es számú Volán Vállalat sok­féle információ alapján igyek­szik kielégíteni az utasok igé­nyeit. Szegeden például a kí­vánságoknak megfelelően mó­dosították a kirándulóhelye­ket, kiskerteket érintő busz­járatokat, sűrítették az új- szegedi, szőregi, kiskundorozs­mai járatokat. A tavaszi ker­ti munkák kezdetétől őszig fi­gyelembe veszik a kiskert­tulajdonosok igényeit, a szege­di városi közlekedésben pedig a szabadtéri játékok előadásai­hoz igazodnak a járatok. Mezőgazdasági ankét Szécsényben Kulcskérdés a vízgazdálkodás A mezőgazdasági vízgaz­dálkodás helyzetét elemezték azon a tanácskozáson, amelyet a szécsényi termelőszövet­kezetben tartottak szerdán. A Magyar Hidrológiai Társaság megyei szervezete, valamint a közös gazdaság rendezésében lezajlott eseményen Urbán Imre, a megyei tanács me­zőgazdasági és élelmezésügyi osztályának főmunkatársa tar­tott előadást Nógrád vízgaz­dálkodásáról. . Mint mondotta, a talaj víz- gazdálkodását szabályozó be­avatkozásoknak a jövőben egyre nagyobb szerepe lesz a mezőgazdaság célkitűzései megvalósításában. Sőt, kulcs­kérdése lesz a növényi ter­méshozamok növelésének. En­nek különös jelentősége van megyénkben, ahol a felszíni és felszín alatti vízkészletek egyaránt csekélyek. így ért­hető, hogy a mezőgazdasági vízgazdálkodás alapvető fel­adata a vízbiztosítás. A ko­rántsem rózsás helyzetre jel­lemző, hogy az 1976. évi 1 188 hektárnyi öntözött te­rület a megyében tavaly 525 hektárra csökkent. Mindez egy oly évben — 1981-ben — amikor az éghajlati vízhiány 2—300 milliméter volt. Sok minden közrejátszik abban hogy a megyében az öntözési kapacitás alig 42 százalékban van kihasználva. A szakemberek elsősorban az öntözőberendezések korszerűt­lenségének, elhasználtságuk­nak tulajdonítják, de nem kedveznek ennek a terep­adottságok, és az élővizek kis vízmennyisége sem. Igaz vi­szont az is, hogy az üzemek többségének agrotechnikai felkészültsége még nem áll azon a fokon, hogy a több­lethozam eléréséhez egyedül az öntözővíz hiányozna. Talajaink vízgazdálkodásá­nak javítását célozzák a me­liorációs beavatkozások. Ügy tűnik, fordulópont következik be ez évben, hiszen ugyan­akkora terület — 700 hektár — alagcsövezésére kerül sor, mint az egész V. ötéves terv­időszak alatt. Ezzel a tevé­kenységgel megyénk legjobb talajait lehet fokozatosan be­vonni az intenzív árunövény- termesztésbe. A meghívott szakemberek a tanácskozást követően meg­tekintették a szécsényi ter­melőszövetkezetben zajló meliorációs tevékenységet, a vízrendezés révén termelésbe vont földeket. Gyomirtás Orhalomban Pl \ UN, Az őrhalmi Hazafias Népfront Termelőszövetkezet burgonyaföldjein vegyszeres gyomirtást végeznek a gazdaság dolgozói. Képünkön: Kökény Mihály és Keresztúri István a per- metlevet tölti egy NOVOR-tartályba. — gy. — Ciprus után Púja Frigyes Szófiában Púja Frigyes külügyminisz­ter bolgár kollégája, Petr Mladenov meghívására szer­dán hivatalos baráti látogatás­ra Bulgáriába érkezett. Kül­ügyminiszterünk előzőleg Cip­ruson tett látogatást. Púja Frigyest Szófia repü­lőterén Petr Mladenov üdvö­zölte. A magyar külügyminiszter bolgár kollégája kíséretében gépkocsin szálláshelyére, a Bojana-rezidenciába utazott. (MTI) Tanácskozóit a Nógrád megyei pártbizottság Kibővített ülést tartott teg­nap Salgótarjánban, az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága, amelyen a testületi tagok mel­lett ott voltak a pártbizottság osztályvezetői, a megye or­szággyűlési képviselői, a tár­sadalmi és tömegszervezetek vezetői, a közoktatási intéz­mények vezetői, pártmunká­sai is. A testület munkájában részt vett Bíró József, az MSZMP Központi Bizottságá­nak munkatársa. Céczi János, a KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, a Központi Bizottság április 7-i üléséről, az itt szü­letett döntésekről — így a nemzetközi helyzetről, a párt nemzetközi politikájáról, a la­kásépítés és lakásgazdálkodás helyzetéről, a további tenni­valókról és a közoktatás fej­lesztésének feladatairól — tá­jékoztatta a résztvevőket Ezt követően Ozsvárt József, a megyei pártbizottság titká­ra időszerű gazdaságpolitikai kérdésekről adott tájékozta­tót, elemezve a megye ipari és mezőgazdasági üzemeinek negyedéves termelési, gazdái, kodási tapasztalatait. Végeze­tül Skoda Ferenc, a megyei pártbizottság titkára a leg­utóbbi testületi ülés óta eltelt időszak munkájáról, intéz­kedéseiről szólt. Élni az együttműködés előnyeivel Közös vezetés alatt a tanácsi kulturális intézmények A kisterenyei és a nagybá- tonyi nagyközségi tanács kö­zelmúltbeli egyesülése után összevonták a nagyközségi kö­zös tanács területén működő közművelődési intézményeket, művelődési házakat, klub­könyvtárakat is — természe­Varga Imre Város című kompozíciója már több mint egy évtizede ott áll a dom­bon. A salgótarjáni főtér­ről, a Karancs Szálló elől a járókelők megpillantják. Esténként kivilágosodik e sajátosan fogalmazott non­figuratív emlékmű, fények ragyognak elszórtan a ku- busok, a teret betöltő for­mák között. A fények az emberi élet örömei. S álta­luk is hírt adhat magáról az ember a jövőnek. A kom­pozícióról sokan és sok he­lyen elismerően beszéltek má~, köztük például svéd, belga és francia képzőmű­vészek. de a Salgótarjánban élőknek ennél is többet je­lent az, aminek a mű em­léket állít. A ma itt élők alkotása hosszú ideig meg­marad, ez maga a város. Az emlékmű a városépítőknek, a munkálkodó embereknek az alkotás művészi átfogal­mazásával állít emléket. Valamennyiünk tiszteleté­re —, s emberöltő múltán Sorok a Herder-díjhoz emlékére — ól! a dombon. Mert nemcsak a múltnak lehet emléket állítani. Hát­oldalán Radnóti Miklós so­rai: „Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit je­lent. .. ”. A fasizmus áldozatává vált költő alakját ugyan­csak Varga Imre állította Salgótarján főterére, a legszemélyesebb formaal­kotás nemzetközi hírnévre szert tett ragyogó példája­ként. Radnóti Miklós szere­tettel megfogalmazott alakja talapzat nélkül is fölénk magasodva, ugyan­akkor szinte személyes va­rázsával áll a város hétköz­napi és ünnepi nyüzsgésé­ben, mintegy emlékeztetve arra is, hogy élő mivoltában közöttünk lehetne. A művész Madách Imré­ről készült szobra eredeti­leg pályázatra készült. függetlenül a helytől. Ké­sőbb, helyet keresve talál­tak rá Salgótarjánra, arra a méltó környezetre, ahol ma is áll, az „iskolák he­gyén”, annak mintegy szel­lemi meghatározójaként. Varga Imre salgótarjáni művei a város legkiemelke­dőbb alkotásai közé tartoz­nak. Városképi jelentősé­gük is maradandó értékű. Egyik korábbi beszélgeté­sünkkor mondotta a mű­vész: „A század mostani szakaszában mindenkinek művészettörténeti látás­módja alakult ki, stílusokat tudunk megkülönböztetni egymástól, amelyek közül megtalálom a magamnak megfelelőt, ha beszélni aka­rok valamiről. A gondolatok megtalálják saját ruháikat. Ma már beszélünk több nyelven, sőt magyarul is több nyelven beszélünk. Minden szakmának saját nyelve is van, amit azon­ban nemcsak a szakmabeli érthet”. Varga Imre művei­től idegen mindenfajta ál- heroizmus, talmi ünnepé­lyesség, a gyakran csak a faragatlan kapzsiság jegyé­ben létrejött közhely. Köz­téri alkotásai ezért gondo­latgazdagok, mégis min­denki számára érthetőek. Tegnap adták hírül az újságok, hogy május 11-én Bécsben átadták a ham­burgi Herder-alapítvány díjait hét kelet-európai mű­vésznek és tudósnak, akik a nagy német humanista szellemében hozzájárultak az európai népek egymás közötti jobb megértéséhez. Varga Imre Kossuth-dijas szobrászművész is megkap­ta a Herder-díjat. A Karancs tövéből e pár sorral köszöntjük ez alka­lomból a művészt. Tóth Elemér tesen azokat, amelyek állami, tanácsi fenntartásban dolgoz­nak. A nagybátonyi Petőfi Művelődési Ház, a kisterenyei körzeti művelődési ház, a ma- conkai, a szúpataki és a Rákó- czi-telepi klubkönyvtár eddigi vezetői, főhivatású és tiszte­letdíjas munkatársai továbbra is a helyükön maradtak, de tevékenységüket a nagyközségi közös közművelődési intézmé­nyek vezetője, Danyi Vince irányítja, koordinálja. Ez a szervezeti felépítés megterem­ti az egységes művelődési terv végrehajtásának alapjait, s a szellemi és anyagi, tárgyi erők, eszközök koncentrálásával, ru­galmasabb felhasználásával tartalmasabb, színvonalasabb közművelődési tevékenység végzését teszi lehetővé vala­mennyi településrészen. A munkakapcsolatot szoro­sabbra fűzték a helybeli okta­tási intézményekkel, általános iskolákkal, óvodákkal, s az együttműködés gazdasági és erkölcsi előnyeit élvezik a Jó­zsef Attila Művelődési Köz­ponttal való kapcsolatukban. A helyi intézmények ugyanis meglehetősen szerény pénzesz­közöket fordíthatnak tartalmi tevékenységre, ugyanakkor kö­zönségük igényli a programo­kat, sőt újabb rétegeket kell az intézményeknek a művelődés áramába belevonniuk. A me­gyei művelődési központ szol­gáltatási programjának érdek­lődés szerinti, célszerű igény­lése jelentős e törekvések meg­valósításában. A kisterenyei körzeti mű­velődési ház munkájának egyik fő vonulatába a gyere­kekkel való foglalkozás tarto­zik. Az általános iskola diák­jainak igénye alapján az el­múlt egy hónapban három íz­ben is megrendezték a Hol volt, hol nem volt... című mesevetélkedőt, egyszer — a felső tagozatosok részére a Mesterségek dicsérete cimű pályaválasztási, szakmaismer­tető játékos vetélkedőt. Vala­mennyi programot a megyei művelődési központ bonyolí­totta. s helyben, az iskolában rendezték meg. Ugyanígy szer­vezik meg pénteken a játszó­házat, ahol makramé- és pók­hálófonással. gyöngyfűzéssel, tánclépésekkel ismerkedhetnek meg a gyerekek. A közeli jö­vőben — szintén az iskola kez­deményezésére — hetente fil­meket vetítenek a napközisek számára. A filmvetítés ötle­te eredetileg egyébként a nép­kerti óvoda és a művelődési ház együttmunkálkodásában merült fel, s a vetítéseket ez esetben játék- és mesemondás egészítené ki. A művelődési ház szolgáltatása iránt érdek­lődik a nagyközség másik óvo­dája is, a Hámán Kató úti. Kisterenyén az ő kérésük ugyancsak meghallgatásra ta­lál.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom