Nógrád. 1982. május (38. évfolyam. 101-125. szám)
1982-05-12 / 109. szám
Wagner-filmet forgatnak Magyarországon Sir Ralf Richardson, Lord Olivier és Sir John Giclgund a sorozat egyik jelenetében. Rohamcsapat vagy élménygyűjtögetőké? Osztálykirándulásokra emlékezve A nemzetközi koprodukciós filmek krónikájában a Magyar Televízió minden eddiginél nagyobb szabású vállalkozásán dolgoznak Magyarországon. A film aktualitását, jelentőségét, terjedelmét, várható színvonalát tekintve a nemzetközi mérlegen is a monstre jelzőn túl, a „legek” várományosa. A közönség a jövő esztendőben láthatja nemcsak itthon, szerte a Világban. 1983-ban emlékezik az egyetemes kultúrtörténet Richard Wagner halálának 100. évfordulójára. Ez az esemény kínálta az ötletet az angol kezdeményező félnek, hogy partnert keressen egy világfilm-pro- dukcióhoz. A magyar tévések még javában dolgoztak egy korábbi hasonló, nagyarányú koprodukción Liszt Ferenc életéről, amikor elfogadták Budapesten az angol javaslatot. A két fél, mint fővállalkozó, fiókországokat is keresett tervéhez. Csatlakoztak a nyugatnémet, a svájci, az osztrák, az olasz és a francia érdekeltek, és megszületett az elhatározás: nyolcszor egy-egy órás időtartamú televíziós filmsorozatot készítenek, amelyet feltehetően Európa-szerte vetítenek, ezen kívül amerikai forgalmazásra négy és fél ó'ás mozifilmváltozatot is készítenek. A forgatás helyszíneit az NSZK-ban, Svájcban, Ausztriában, Olaszországban és Magyarországon jelölték ki. A világsajtó élénk figyelemmel kíséri a csaknem fél évig taftó forgatást, amely ez év januárjában kezdődött, Cha" rles Woodnak nem volt könnyű dolga, amikor a tengernyi Wagner-irodalomból összeállította a film forgatókönyvét, hiszen a XIX. század egyik legvitatottabb művészének életútját mutatja be. S mint ahogy életrajzírói feljegyezték, Shakespeare és Napóleon kivételével senkiről sem írtak annyi dicsérő magyarázatot és ócsárló bírálatot, mint Wagnerről. A film rendezője az angol Tony Palmer, kétszeres „Prix Italia” nagydíjas, az operatőr Vittorio Storaro, Bertolucci munkatársa, az Apokalipszis című film operatőre, főszerepeiben világsztárok jelennek meg: Wagnert Richard Burton alakítja, Liszt Gellei Kornél, leánya Cosima, Ve- nessa Redgrave, II. Lajos király szerepében Gálffi László, Bakunyin forradalmár Ando- rai Péter, Sir Ralph Richardson, Lord Laurence Olivier és Sir John Gielgud a király minisztereit keltik életre. A film érdekességeként világhírű Wagner-énekesek is láthatók majd, Gwyneth Jones, az egykori Wagner-énekesnőt, Malvina von Carolsfeldet idézi, férjét Schnorr von Carolsfeldet — akivel együtt szólaltatták meg először a Trisztán és Izolda című zenedrámát — Peter Hofmann alakítja. Daphne Wagner, Richard Wagner ükunokája Metternich hercegnő szerepében lép színre. A statiszták hadából csak a zenei felvételeknél nyolcszázötvenen vesznek részt. Budapesten a Bécsi úton ütötte fel tanyáját a nemzetközi produkció vezérkara. Itt parkoltak utcahosszat a díszletszállító, az öltöző-, a személyszállító kocsik. Innen indultak a főváros különböző pontjaira forgatni. A vaskos forgatókönyv szerint közel 470 képet, jelenetet vesznek fel a május végéig tartó munkák során hazánkban. Éjjel, nappal dolgozott a stáb, napokon át kérestük a magyar gyártás- vezetőt, Horváth Lórántot, amíg végül is sikerült néhány percre szóra bírni. — A Wagner-film számos helyszínét — eltérően a valóságtól magyar miliőbe helyezte a forgatókönyvíró, ami azt jelenti, hogy sok millió néző ismerheti meg a főváros, a vidéki városok, a magyar táj arculatát. A Zeneakadémián például a párizsi nagyoperában történt eseményeket rögzítettük, amikor a Tannhäuser megbukott, majd Wagner (Richard Burton) vezényletével Beethoven-műveket vettünk fel. A film zenei felvételei Magyarországon készültek, a Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekarát Fischer Iván vezényelte, magyar operaénekesek közreműködésével; Szalma Ferenc, Gáti István, Kukely Júlia, Molnár András, Mária T. Uribe tűnt fel a jelenetekben. Tatán tört ki az 1848-as drezdai forradalom, II. Lajos király bajor serege is magyar földön kelt újra életre, aztán a keszthelyi Helikon Könyvtárban, Veszprémben, Kecskeméten, a Balatonnál, Sopronban, Győrött vettük fel a film olyan jeleneteit, amelyek Wagner életében nem a mi országunkban történtek. A rendező azonban ideális környezetet talált a különböző események megörökítésére. — Richard Burton Wagner megszemélyesítője az érdeklődés középpontjában állt mindvégig. Rendkívüli energiával, nagy kedvvel vett részt a fárasztó forgatásokon. Éreztük, hogy teljes átéléssel, képességeinek legjavát akarja nyújtani. Azonosulni Wagner- ral a pódiumon, a forradalmi tűzben, alkotás közben, szenvedéseiben és dicsőségében, — Wagner művészi nagyságától és zenéjétől bűvölten. — Láthatunk-e képeket Wagner magyarországi kapcsolatairól, látogatásairól, vendégfellépéseiről? — Sajnos az angol forgatókönyvíró nem tért ki ezekre a részletekre. Erdősi Mária „Amikor én még kis sarc voltam... — egy osztályfőnöki órán azt mondta a tanárunk: Fiúk, lányok, a hét végén kirándulás! Meghökkentünk kissé, hiszen elég csóró társaság volt a miénk — miből és hová megyünk ilyen hirtelen? Aztán megnyugodtak a kedélyek, hallottuk, hogy fagyizás mellett is visszavi- szünk egy húszasból, sőt van meghívásunk egy cukiba a tanár kontójára. És csak ide megyünk a szomszédba, busszal, villamossal, HÉV-vel: Budapesten barangolunk. A külvárosból ez is kirándulás! De mé" milyen!... Hatalmas felfedező út volt. Jártunk Óbudán, kóboroltunk a Várban, betértünk egy-két múzeumba. Állatkertről, vagy Vidámparkról szó sem lehetett — oda a szülők is elvisznek benneteket, morogta a tanár úr a bajsza alatt. Jó hecc volt az egész, nem éreztük az iskola szagát a dolognak, pedig mi minden ment észrevétlenül a fejünkbe! Akkor jöttünk rá arra, micsoda jó fej az öreg, hogy miket tud. De kellemesen csalódtunk egyik-másik strébernek vélt, visszahúzódó természetű srácban is, annyira feloldódtak. .. Hát ez volt az első osztálykirándulásom, ötödikben, vagy hatodikban, arra már nem emlékszem. De jött még egy pár, alig tudom összeszámlálni. Egyikhez a leglángolóbb diákszerelem, másikhoz a pályán elindító élmény kapcsol. Ezek nélkül sokkalta szürkébbek lettek volna a diákévek. Meg azt hiszem, én magam Is... ” * Elkezdődött az iskolai kirándulások fő szezonja —, ahol ötnapos a tanítási hét, az igazi tavasz beköszöntével egy-egy hét végét egyre sűrűbb ben erre szánnak. Már egy napra is érdemes elindulni — sugallja a Teklámszöveg is, ugye. És a megnövekedett szabad idő hasznos eltöltésének egyik módja éppen ez. Nem lehet elég korán elkezdeni, hogy ráneveljük a gyerekeket szűkebb és tágabb világuk megismerésére, a kirándulások iránti igényre. Hogy később maguk vigyék majd a családot. .. * F. S.-né gimnáziumi tanárnő nemrég jött vissza másodikos osztályával a szinte már hagyományos. szertartásos háromnapos osz‘á!ykirándu- lásról. — Kezdtük Rétsáson át a Duna-kanyar szépségeinek megtekintésével: Vác. Esztergom. aztán jött több dunántúli nevezetes hely, kis- és nagyváros. Osztályfőnöknek, kísérő tanárnak lenni egv iiven úton nem négy-öt órás „elfoglaltság”, hanem reggeltől estig tartó pedagógiai feladat. A férjemmel együtt mi szívesen csináljuk, mert sok rajta a „haszon” is —. mármint a nevelésben. .. Általában a legfrissebb élmények dominálnak. Ezért sem mondom, mi minden történt az eddigi utak során, inkább a mostani két legnagyobb örömömről szólok. Hogy bár fakultatív, önkéntesen választott program volt a bazilika megtekintése, mindenki szívesen eljött, ezt választotta — emlékeztek a tavalyi út benyomásaira. És amikor Pannonhalmán egy már nyugdíjban levő pap-tanár gratulált az osztályomhoz: „Régen találkoztam ilyen érdeklődő fiatal társasággal!... ” Sok dologra rákérdeztek, irodalmi vonatkozások érdekelték különösen őket — szóval ez nagyon jó érzés volt... * E. két éve érettségizett. Azóta már „férjezett”: a kissé rendhagyó nászúton arra jártak, ahol egykor az osztály- lyal is. — Hogy „rohamcsapat” lesz-e az osztály, kicentizett, csupa-csupa szellemi programmal, vagy van mód igazi élménygyűjtésre is. Mire gondolok? Nem dedóscsoportként kettesével, kézenfogva menni mindig mindenkinek. Hogy szippanthassunk a helyi levegőből, ismerkedjünk — érdeklődésünk szerint — a várossal. Az osztályfőnökünkkel nagy szerencsénk volt; alapelvei nem tiltották mindezt. Ügy zajlott egy kirándulás előkészítése (ezen sok múlik!) —, hogy az „őszi” behozott egy térképet és két-három alternatívát feldobott. Ezek külön- külön is klasszak voltak: átgondolta a pénztárcánkhoz méretezne, a látnivalókat mérlegelve, a szálláslehetőségeket nagyvonalakban ismerve. A „nagy demokratikus döntés” után jöttek a kis csaták és viták; érdemes-e ezért, vagy azért néhány kilométerrel kitérőt tenni, nem hagyunk-e ki valamit, ahová egyénileg soha el nem jutunk és így tovább... Majd kiosztották a feladatokat, ki miért lesz felelős. Egyik-másik városért gyakran párviadalt vívtunk, ki legyen ott az „ügyeletes idegenvezető”. Közösen intéztük a buszrendelést, szállodafoglalást, a kulturális programok kiválasztását. Valahogy mindez együtt, szerencsései ötvöződve az osztályfőnökünk tanítani való típusával azt eredményezte, szinte sosem volt rohamcsapat az osztály, ezer apró élménnyel jöttünk haza mindenünnen. Ä három nap alatt egymásról is sokat megtudtunk, kiderültek rejtett kötődések és ellenszenvek, ízlések, igények. jellemvonások. Nem volt titok előttünk, hogy az oszinak is fontos, tanulmányszámba menő lehetőség ez a három nap; kicsit erre építi a következő évi nevelési tervét. Vagy ha már kifutnak a diákjai, félrerakja a tapasztalatokat. .. * Hát akkor: útra fel! G. Kiss Magdolna A milánói makaróni titka Talán nincs jogom haragudni a könyvtárosra, aki azt állította, hogy szombaton és vasárnap nem érdemes a könyvtárat nyitva tartani, ö tudja. Bizonyára kipróbálta. Miféle jogon ítélem meg őt? Milyen jogon akarom megszabni a munkaidejét. És a népművelőre? Rá tán haragudhatok, hogy szombatra nem tervez programot? Neki is jár a szabad szombat. És ő is példákat tud citálni arra, hogy a szombat délelőtti rendezvények megbuktak az érdektelenség miatt. Meggyőző érvelés. Már-már elfogadnám, ha nem jutna eszembe a milánói makaróni családi története. Ezzel a sokak által kedvelt ételfajtával egyik sógornőm várt bennünket családi összejövetelre. Gyermekeim még soha nem kóstolták és — rossz szokás, de mit tegyek? — nem akarták megízlelni sem. Mi, felnőttek nem sokat kérettük magunkat, hozzáláttunk a teljes mennyiség elpusztításához. Egy idő múlva a fenséges étket újra felkínáltuk a gyerekeknek, ínycsiklandó jelzőkkel ecsetelve annak nagyszerűségét, és a nagyobbik fiam végül megkóstolta. Láttam rajta, hogy izük neki a falat, és csak megalapozatlan véleményéhez való konok ragaszkodása miatt húzza el a száját. Amikor második alkalommal, másutt vendégeskedvén, ismét találkoztak gyermekeim a milánói makarónival, a nagyobbik már szó nélkül tüntette el a saját adagját. S mostanában, otthon, ha Gergőn múlna, a vízcsapból is milánói makaróni ereszkedne alá. Még rövidnadrágos népművelő koromból tudom, hogy az új kezdeményezések nem arattak tomboló sikert csupán attól, hogy újak voltak és kezdeményezések. Hosszú harcnak, a közönség meggyőzésének, a lappangó igények felkeltésének kellett követnie az adott program vagy művelődési forma meghirdetését. Hogyne lenne szükséges ez a küzdelem akkor, amikor a magyar történelemben először szeretnénk kulturális lehetőségeket teremteni milliós tömegek számára heti két szabadna« pon? Mert el kell ismernünk — elegendő tapasztalatunk van már róla —, hogy nem csupán a munkára nevelés okozhat problémákat egy társadalomban. A szabad idő bölcs eltöltésére való késztetés legalább ilyen gondokkal jár. Sőt! A munka elvégzésére rákényszerít az anyagi szükség, kereteit megteremti a képzettség, a munkaidő és a munkahely. De mi kényszerít arra, hogy a szabad időben művelődjünk, szórakozzunk, sportoljunk* Szabadidős-szokásaimat mi határozza meg? A közösségi hagyomány, mint egykor? Nemigen! A régmúltból már csak a kocsma maradt élő, s napi szokás. Nagy az iskolák és a közművelődési Intézmények felelőssége. Az iskoláké, mert érzékenyebb emberi életkorban alakíthatnak ki új szokásokat, az intézményeké, mert hét végi kulturális kezdeményezéseik életmódformáló lehetőséggé válhatnak. S hogy a népművelőnek is szüksége van a szabadnapra? igen. De legyen ez a nap a kedd, a csütörtök vagy a péntek. Akár mind a három. De a szombat, a vasárnap és a tévéadás nélküli hétfő nem. S ha ehhez az szükséges, hogy a vasárnap is dolgozó pékekhez, buszvezetőkhöz vagy bányászokhoz hasonlóan túlóradíjat kapjanak, ám kapják meg azt. őket is meg kell fizetni azért, mert a hét végét nem a családjukkal, hanem a köz szolgálatában töltik! S hogy miből? A hét végi kulturális vállalkozások nyereségéből. A játszóházak, a szombatra-vasár- napra áthelyezett közhasznú tanfolyamok, az utazási irodákkal közösen szervezett kirándulások, a játéktermek és a szórakoztató programok bevételéből. Mert lehet, hogy a milánói makaróni kezdetben nem ízlik az ember fiának. De ha rájön az ízére, mert ízlése szerint van elkészítve, biztosak lehetünk benne, hogy megfizeti az árát Nógrádban is. N. G. műsor KOSSUTH RADIÖt 8.27: Diákfélóra 8.57: Tudomány és bűnüldözés 9.12: Haydn: D-dúr ,,Londoni” szimfónia No. 104. 9.44: Kis magyar néprajz 10.05: Hangos, zenés olvasókönyv 10.35: Rádiószínház 11.21: Nótacsokor 12.45: Magvetők 13.05: Operaslágerek 1 13.35: Dzsesszmelódiák 14.29: Miska bácsi levelesládája 15.05: A borsodi bányamunkásság zenei élete 15.24: MR 10—14 16.05: Wolf: Spanyol daloskönyv — részletek 16.51: Eper és vér 17.05: Szőröstül-bőröstül Tarnói Gizella riportja 17.30: Pátria — népzenei hanglemezsorozat 17.44: Dalok Kálmán Imre operettjeiből 19.15: Kilátó 20.00: Donizetti-ciklus Xm/6. rész 21.00: Népzenekedvelőknek 21.30: Külpolitikai klub 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Lemezmúzeum 23.00: Viták a filozófiában 23.15: Fehér Sándor népi zenekara játszik 0.10: ihász Gábor Tárcdalaiból PETŐFI RÁDIÓ! 8.05: Musztv Bo« és Dobay András énekel 8.20: Tíz perc külpolitika 8.35: idősebbek hullámhosszán 9.30: Válaszolunk hallgatóinknak 9.45: Két onerettnyitány ic.oo: Zenedélelőt.t 11.35: A Szabó család 4 NÓGRÁD - 1982. május 12., szerda 12.05: Népdalok a Dunántúlról 12.35: Tánczenei koktél 13.30: Labirintus 14.00: Kettőtől négyig... 16.00: Mindenki iskolája 16.40: Fiataloknak! 17.30: ötödik sebesség 18.35: Moszkvából érkezett 19.05: Zenei tükör 19.35: Kállai Kiss Ernő klarinétozik 19.45: A Ten C. C. együttes felvételeiből 20.35: A Rádiószínház bemutatója 21.24: Nosztalgiahullám 22.06: Népdalok 22.30: Fényes Szabolcs szerzeményeiből 23.20: Zenés játékokból MISKOLCI STÜDIÖ: 17.00: Hírek, Időjárásjelentés, tartalomismertetés. 17.05: Hangversenykrónika. 17.20: Ablak az , országra . . . Dr. Fodor László jegyzete. 17.30: Index... A miskolci stúdió gazdaságpolitikai magazinja. (A tartalomból: Újítók a kohászatban. Exportnövelés, technológiai korszerűsítés a DIGEP-ben. — A májusi cső aranyat ér.) Felelős szerkesztő: Paulovits Ágoston. Szerkesztő: Tolnai Attila. — Spori. — 13.00: Észak-magyarországi krónika ‘(A Borsod megyei KISZ-bizottság ülése. — Kiváló címet kapott a hevesi Rákócz Termelőszövetkezet.) 18.25—18.30 Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévétorna (ism.) 8.05: Iskolatévé: Fizika (ált. Isk. 6. oszt.) (ism.) 9.05: Földrajz (ált. isk. 5. oszt.) 9.40: Delta. 10.05: Különös meglepetés. Magyarul beszélő NSZK bűnügyi tévéfilm. (ism.) 11-30: Lehet egy kérdéssel több? 13.50: Iskolatévé: Fizika (ism.) 14.15: Földrajz (ism.) 14.50: összeállítás rövidfilmekből. 16.30: Hírek. 16.35: Reklám. 16-45: Egy született komikus. Magyarul beszélő francia tévéfilm. 18-20: Reklám. 18.25: Ki, ha ők nem? 18.50•* A Közönségszolgálat tájékoztatója. 18.55: Reklám. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Flő népdal: Villő 20.10" Üt a KEK-döntőig. 20.25: FC Barcelona—Standard Liege. Labdarúgó KEK- döntő mérkőzés. 22.15: Mozart: B-dúr zongoraverseny. 22.40: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR: 20.00: Fotó Háber. Magyar film. (ism.) 21.40: Tv-híradó 2. 22-00: Reklám. 22.05: Rockpalota — Essen ’82. BESZTERCEBÁNYA: 18.00: Autósok-motoíosok 19.10: Esti mese 19 30: Tv-híradó 20.00: Prágai tavasz, 1082 21,55: Ez történt 24 óra alatt 2. MCSOR: 20.00: Az újoncok harcba mennek 21.35: Időszerű események 21.55: FC Barcelona—Standard Liege. Labdarúgó KEK- mérkőzés 22.10: A. Simunova—V. Svkora: Úri társaság 22.50: Hírek MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: fél 4től: Aranycsapat. Színes magyar film. Háromnegyed 6-tól: A nők városa, r—n. (18). Színes olasz— francia koprodukció. — Balassa- gv rmati Madách: Hatholdas ró- z-Színes magyar film. 8 órától: A nap vége (14). Svéd film. — Nagybá+önyi Bányász: Árnyék- lovas, I—II. Színes japán történelmi film. — Petőfi: A nyolcadik utas: a halál (18). Színes angol fantasztikus kalandfilm. — Pásztói Mátra: A Pogány Madonna. Színes magyar bűnügyi film. — Karancslapujtő: S. O. S. Concorde. Színes olasz katasztrófafilm. 2. műsor: 20.00: Fotó Háber.
