Nógrád. 1982. május (38. évfolyam. 101-125. szám)

1982-05-12 / 109. szám

F alkland-válság Katonai emlegetnek a britek TASZSZ: hazugság, képmutatás Púja Frigyes Limassolban Pék Miklós, az MTI tudósí­tója jelenti: Ciprus második legnagyobb városába, a 120 ezer lakosú tengerparti Limassolba láto­gatott kedden a magyar kül­ügyminiszter, aki háromna­pos hivatalos látogatáson tar­tózkodik a szigetországban. Púja Frigyest vidéki útjára el­kísérte Nikosz Rolandisz cip­rusi külügyminiszter is. A fejlett iparáról, mező- gazdaságáról és idegenforgal­mi központjairól ismert vá­rosban külügyminiszterünk ellátogatott az 1844-ben ala­pított Etko borkombinátba, amely termékeinek 90 száza­lékát exportálja és hazánkkal is élénk üzleti kapcsolatban áll: éven*e mintegy 800 ton­na borsűrítményt, 200 ton­na borpárlatot és nagy meny- nyiségű ízanyagot szállít Magyarországra Púja Frigyes megtekintette az egyik legnagyobb ciprusi narancs- és citromültet­vény csomagolóüzemét és el­látogatott a virágtermesztés­sel foglalkozó Monde elneve­zésű ciprusi—magyar ve­gyesvállalathoz. Neményi Bé­la. a vállalat magyar ügyve­zető igazgatója elmondta, hogy három hektáron éven­te 100 ezer cserepes dísznö­vényt és ötmillió szegfűdug­ványt nevelnek Fő piacuk: Görögország, Magyarország és a Közel-Kelet. Púja Frigyes és kísérete kedden délután visszaérkezett Nicosiába. A külügyminisz­ter ciprusi hivatalos látoga­tása szerdán fejeződik be; Ciprusról Bulgáriába utazik tovább hivatalos baráti láto­gatásra. Lengyelországban az utóbbi napokban ismét feszültté vált a helyzet. Előkészületek foly­nak különféle államellenes tüntetésekre, az országban röp­cédulákat terjesztenek, ame­lyeken általános sztrájkra uszítják a lakosságot. A nyu­gati rádiók még a megmozdu­lások időpontját és forgató- könyvét is tudni vélik: eze­ket lengyel nyelvű adásaikban közük és ezzel is fokozzák a nyugtalanságot. Minderről a Trybuna Ludu, a LEMP központi lapja szá­molt be keddi vezércikkében. Mi..t írta, egyes híresztelé­sekkel” is számolni kell; jel­zések vannak arról is, hogy egyesek benzint halmoznak fel, rohamcsapatokat szerveznek, sőt megkísérlik megbontani a munkarendet az üzemekben. Ezek a csoportok támoga­tást kapnak a nyugati kom­A brit hadügyminisztérium szóvivője szerint a falklandi flottacsoportosítás egyik egy­sége kedden — első ízben a válság során — a szigetcso­port keleti és nyugati tagját elválasztó úgynevezett falk­landi szorosban nyitott tüzet egy argentin hajóra. A meg­támadott vízi jármű sorsa is­meretlen. Argentína kedden reggel — válaszként a britek „fokozódó agresszivitására”, amit a blo­kádövezetnek az argentin szá­razföldig való kiterjesztése, az Ascension sziget térségé­ben elrendelt hajó- és légi- forgalom-korlátozás jelez — maga is rendkívüli lépéshez folyamodott: ellenségnek ki­járó elbánást helyezett kilá­tásba minden olyan brit vízi és légi járműnek, amely az At­lanti-óceán déli felén tartóz­kodik és a falklandi flottacso­portosítás irányába halad. A BBC Buenos Aires-i tudósító­ja szerint Argentínában e hét­re várják a szigetek elleni brit invázió kezdetét. Közben Londonban Marga­ret Thatcher előbb „háborús kabinetjével”, majd a teljes kormánnyal tanácskozott. Át­tekintették a katonai és diplo­máciai fejleményeket, külö­nös tekintettel az utóbbiakra, az ENSZ-főtitkár közvetítő erőfeszítéseire. Az időtényezővel kapcso­latban elterjedt londoni spe­kuláció, hogy a kormány négy napot adott a tárgyalásokra. Ha addig nem születik megál­lapodás —, azaz ha Argentí­munistaellenes felforgató központoktól, mégpedig nem­egyszer néhány, Varsóban akkreditált nyugati tudósító közreműködésével. Koordi­nált, jól összehangolt és meg­tervezett politikai kampány­ról van szó, amelynek értel­mi szerzői a szükségállapot bevezetése előtti zűrzavart próbálják mindenáron visz- szaállítani Lengyelországban — hangsúlyozza a LEMP köz­ponti lapja. Emlékezetes, hogy a szocializmus ellenségei mi­lyen konfrontációs forgató- könyvet készítettek elő tavaly december 17-re. Bár terveiket akkor meghiúsította a szük­ségállapot bevezetése, most ugyanazt próbálják megismé­telni. Ismétlés azonban nem lesz. A lengyel állam biztosít­ja és továbbra is biztosítani fogja a nyugalmat — szögezi le a Trybuna Ludu. (MTI) na addig nem enged — előtér­be kerül a „katonai megol­dás”. Hivatalos helyen tagad­ják, hogy határidő volna. Margaret Thatcher brit miniszterelnök kedden dél­után az alsóházban határo­zott nemmel válaszolt Michael Footnak, a munkáspárti ellen­zék vezérének arra a kérdésé­re, hajlandó-e a parlament vé­leményét kikérni az ENSZ-fő- titkár béke javaslatáról — még mielőtt választ adna rá. A kormányfő közölte, hogy a sorrend fordított lesz: a vá­laszt fogja a képviselők íté­letére bízni. Thatcher asszony 15 perces szereplésének másik fő témá­ja a falklandi válság és a brit sajtó volt. Közelebbről a BBC, amelynek rádiós és televíziós tudósításait a konzervatív padsorok napról napra éleseb­ben támadják. Sally Oppen­heim képviselő, volt minisz­ter szerint a BBC televízió hét­fő esti „Panoráma” műsora „megbecstelenítette” a szólás- szabadságot. Egy másik tory törvényhozó „ellenséges pro­pagandával és defetista han­gulatkeltéssel” vádolta a BBC-t, amiért helyt ad az ar­gentin álláspontnak és a Falklandok elleni invázió kockázatait mérlegeli. A kor­mányfő — válaszaiban — osz­totta párthíveinek „aggodal­mait”. A munkáspárti képvi­selők viszont követelték a BBC „állandó megfélemlíté­sének” beszüntetését. ☆ Eldöntött ténnyé vált a neo- kolonialista célokat szolgáló brit—amerikai egyezség, amely nem csupán Argentína, de va­lamennyi, a függetlenség, szu­verenitás és területi sérthe­tetlenség elveit valló latin­amerikai és fejlődő ország el­len irányul — állapítja meg a TASZSZ szovjet hírügynök­ség hírmagyarázata. Jelenleg az Egyesült Álla­mok — hangsúlyozza a leg­több latin-amerikai ország sajtója — a Falkland- (Mal­vin-) szigetek fegyveres meg­szállását célzó brit agresszió A Nyugatnémet Szabadde­mokrata Párt és a Lengyel Demokrata Párt álláspontja szerint a két párt és a két or­szág vezetőinek a jelenlegi fe­szültebb nemzetközi helyzet­ben is folytatniok kell a nyílt és őszinte véleménycserét — jelentette ki keddi bonni együt­tes sajtóértekezletén Günter Verheugen, az FDP főtitkára és Edward kowalczyk, a Len­gyel Demokrata Párt KB el­aktiv részeseként lép fel. A szigetek körüli konfUktus szé­lesedésével mind nyilvánva­lóbbá válik, hogy az Egyesült Államok nem csupán aktívan támogatja a brit gyarmatosí­tók kalandorpolitikáját, de a kialakult helyzetet saját alap­vető érdekeiben kívánja fel­használni. Már nem kétséges, hogy Wa­shington a konfliktus kezde­tétől fogva Anglia mellett állt, s széleskörűen reklámozott diplomáciai tevékenysége gyakorlatilag csak imperialis­ta Latin-Amerika-politikájá- nak elkendőzésére szolgált. Az amerikai kormány valódi cél­jai lényegében már akkor vi­lágossá váltak, amikor Haig külügyminiszter felvetette a „hármas kormányzás” javas­latát a szigeteken — amerikai részvétellel. Politikai megfi­gyelők azonnal leleplezték ezt a manővert, rámutatva: é lé­pés célja, hogy lehetetlenné tegye Argentína részvételét a szigetcsoport körüli vita ren­dezésében és olyan feltétele­ket teremtsen, amelyek biz­tosítják, hogy az Egyesült Ál­lamok saját kezébe kaparint­hassa a szigetek feletti hatal­mat. Amikor a „hármas kormány­zattal” kapcsolatos amerikai csűrés-csavarás meghiúsult — mutat rá a TASZSZ —, mert Argentína a tervet visz- szautasította, Washington már nyíltan Argentínával szemben lépett fel. Az ameri­kai kormány ezután már nyíl­tan is deklarálta: Nagy-Bri- tanniát támogatja, s egyúttal politikai és gazdasági szank­ciókat léptetett életbe Argen­tínával szemben. Hazugság és képmutatás árad azokból a washingtoni ki­jelentésekből, amelyek sze­rint az Egyesült Államok „szo­ros kapcsolatokat kíván fenn­tartani Latin-Amerika orszá­gaival”, s hogy úgymond az új amerikai kormányzat hi­vatalba lépésével „az Egye­sült Államok és Latin-Ame­rika kapcsolatai erőteljesen pozitív Irányt vették”. (MTI) nőké, miniszterelnök-helyet­tes. A lengyel politikus aki az FDP meghívására hétfő óta •tartózkodik háromnapos lá­togatáson az NSZK-ban, el­mondta, hogy a szabaddemok­rata párt vezetőivel folytatott megbeszélésein a központi té­ma lengyelországi helyzet volt, ennek fényében vitatták meg a két párt és a két ország po­litikai, gazdasági kapcsolatait. Lengyelország Ismét feszültséget szítanak Folytatni a véleménycserét Sportrepülők tragikus balesete Kilencen életüket vesztették Tragikus baleset történt ked- oktatók, Haász Imre, 19 éves, den Budapesten: a délelőtti Hodai József, 48 éves repülő­órákban — egyelőre tisztázat- gép-szerelők, Weingärtner Fe- lan okok miatt — a Hármas- renc, 31 éves és Witek Péter, határhegy északnyugati olda- 31 éves repülőgép-vezetők éle- lának ütközött és lezuhant az tűket vesztették. MHSZ AN—2 típusú repülő- A baleset okainak kivizsgá- gépe, amely sportrepülőket lását a szakértők megkezdték, szállított. A szerencsétlenség tV következtében a gép személy- A Magyar Honvédelmi Szö- zete: Vincze Lajos, 46 éves vétség országos központja parancsnok, Szőllősi József, 43 mély megrendüléssel osztó- éves hajózó szerelő és vala- zik a hozzátartozók gyászá- mennyi utasa: ifj. Harai lm- ban. Az elhunytakat saját ha­re, 25 éves, Hollói Gáborné, lottjának tekinti, temetés ük- 41 éves, Simon László, 45 éves ről később intézkedik. Két nap Portugáliában .Portugáliára két okból is a szokottnál jobban figyel Európa. Az egyik ok: keddre általános sztrájkot hirdetett a baloldali szakszervezeti központ, az Intersindical. A másik: szerdán Lisszabonba érkezik a római katolikus egyházfő. A két esemény között nincs összefüggés. Május elsején a portugál jobboldali kormány szolgá­latában álló rohamrendőrök két munkást meggyilkoltak, több mint hatvan békés felvonulót megsebesítettek. A keddi munkabeszüntetést a brutális akció elleni tiltakozás jegyében hirdették meg. Azon sem lehet csodálkozni, hogy a felhíváshoz csatlakozó tömegek a transzparenseken és a sűrűn ismételt jelszavaikban a kabinet távozását kö­vetelték. Ami a pápa portugáliai látogatását illeti, a vatikáni diplomácia utazási naptárában már jóideje bejegyzett dá­tumról van szó, II. János Pál ezúttal az egyik legkatoli- kusabb európai államban keresi föl híveit. Minden bi­zonnyal nagy pompával és tisztességgel «fogadják majd az egyházfőt Lisszabonban, s a keddi sztrájk — az Intersin­dical törekvésének megfelelően — nem zavarja meg a magas rangú vendég látogatását. Azt azonban aligha tudja meg nem történtté tenni a hivatalos Lisszabon, hogy a pápa érkezésének szinte a küszöbén munkásvért ontottak Portugáliában. A katolikus hitét híven őrző Portugáliára az idei má­jusi ünnepen ez a dráma irányította a figyelmet. Bizony, az áprilisi forradalom vörös szegfűi már rég elhervad­tak. A fasizmus megdöntését követő lelkes, forradalmi hangulat kifulladt a meddő vitákban, a pártközi viszá­lyok közepette. Lisszabonban a jobboldali kormányzat lépésről lépésre meghátrálásra készteti a vívmányait vé­delmező baloldalt, a szervezett munkásságot Az államosí­tások fokozatos megszüntetése, a földesurak birtokainak visszaadása, a munkásönkormányzat fölszámolása, az al­kotmány módosítására tett fokozatos lépések maguk he­lyett beszélnek. •Kedd:- a dolgozók általános szálrájkja; szerda: a pá­pa látogatása, — két nap Portugáliában. Gyapay Dénes Elkeseredett harc Khorramshahrért Elkeseredett harcok foly­tak hétfőn is az iraki—irá­ni frohtón. A „Szent város” elnevezésű iráni offenziva fő­célpontja, a háború elejétől iraki kézen lévő Khorram- shahr (új keletű iráni nevén Khuninshahr, azaz a „vér városa”) birtoklásáért to­vább tart a küzdelem. A te- heráni és a bagdadi hadi je­lentések változatlanul el­lentmondanak egymásnak, mindegyik fél saját harci si­kereiről számol be. Az iráni fegyveres erők és az iszlám gárdisták kö­zös közleménye szerint a vá­ros felé előrenyomuló iráni erők felszámolták három iraki dandárt és mintegy 100 harckocsit megsemmisítet­tek. Ezzel ellentétben, az ira­ki hadsereg főparancsnoksá­gának közleménye szerint az iraki erők nagy erejű ellen- támadást intéztek a Khor- ramshahr (iraki nevén Mu- hamarrah) felé vonuló iráni csapatok ellen. Az iraki je­lentés szerint egy iráni har­ci repülőgépet lelőttek és 23 harckocsit , semmisítettek meg. (MTI) USA—Latin-Amerika: a Santa Fé-titok 1. Kié a kontinens? Más-más hangsúllyal Más-más hangsúllyal beszélt hétfőn Egyiptom és Izrael washingtoni nagykövete ar­ról, hogy milyen irányban kel­lene lépnie az Egyesült Álla­moknak a közel-keleti rende­zés előmozdítása érdekében. Asraf Ghorbal egyiptomi nagykövet kijelentette, hogy Washingtonnak a „palesztin autonómiatárgyalások” újra- felvételét kellene szorgalmaz­nia. A diplomata szerint az Egyesült Államoknak ismét „telies jogú partnerré” kell válnia a „közeKkeleti békefo­lyamatban” — azaz a bábásko­dásával létrejött Camp David-i megállapodások további vég­rehajtásában. Ennek célját a „palesztin autonómia” meg­teremtésében jelölte meg, nem részletezte azonban, hogy miiven jogok illetnék meg a palesztinokat az „autonómia” megvalósítása után. Mose Arensz izraeli nagy­követ az Egyesült Államok és Izrael közös közel-keleti fel­lépésében és az arab orszá­gokra gyakorolt washingtoni nyomás fokozásában látja a közel-keleti béke egyik „biz­tosítékát”. Lényegében Izra­el amerikai részről való tá­mogatásának növelését szor­galmazta azzal érvelve, hogy „Izrael ereje volt az. ami Egyiptomot az Izraellel való tárgyalások felvételére kész­tette”. További „érvként” ki­jelentette: „ameddig az arabok úgy érzik, hogy folytathatják a háborúskodást anélkül, hogy kockára tennék az Egyesült Államokkal fennálló kapcso­lataikat, és közben fegyvere­ket és gazdasági támogatást kapnak tőle, nem lesz olyan ösztönző erő, amely a tárgya­lóasztalhoz kényszerítené őket”. (MTI) Terrorista nő letartóztatása „Szegény Latin-Amerika! Oly távol az isten, s az USA oly közel!” — a nyugati fél­teke lapjaiban újabban ismét sokat idézett mondás — a hoz­záértők véleménye szerint — egyidős a 206 esztendeje szüle­tett Egyesült Államokkal. A latin-amerikaiak mindenkinél korábban kitapasztalhatták a nagy északi szomszéd gazda­sági-politikai erejét, terület­szerző étvágyát, A fiatal észak­amerikai kon'öderáció már 1853-ig mintegy félmillió négyzetkilométernyi területet csatolt el déli szomszédjától, Mexikótól. Latin-amerikai történészek vallják: az emlí­tett szállóige szülőhazája — nem véletlenül — Mexikó. A MONREO-ELV A világgal éppencsak is­merkedő új állam, az Egyesült Államok külpolitikájának első, markáns meghatározása közel­ről érintette az amerikai kon­tinens valamennyi nemzetét. James Monroe, köztársasági elnök 1823 decemberében hir­dette meg a nevével fémjel­zett elvet, amely kimondta: „Amerika az amerikaiaké”. A híres-hírhedt mondat értelme­zése körül másfél százados vita folyik. Kiket is értett „amerikaiakon” James Mon­roe? A Monroe-doktrína kez­detben haladó volt, hiszen éle az európai gyarmatosító hatal­mak — Nagy-Britannia, Spa­nyolország, Portugália, Fran­ciaország, Hollandia — jelen­léte ellen irányult. Az elv ér­vényesítése, amelynek nyoma- tékot adott az Egyesült Álla­mok egyre jelentősebb kato­nai ereje, kétségkívül hozzájá­rult a Simon Bolivar vezette latin-amerikai függetlenségi háború sikeréhez. A Monroe- doktrína másfajta, reakciós értelmezése a XIX. század vé­gén kezdődik. Akkor már a híres elvet — az európai ha­talmak távoltartásával egyide­jűleg — amerikai intervenció­inak igazolására igyekszik fel­használni Washington. Ezt példázza a spanyol gyarmato­sítók kiűzése Kubáról és a Fülüp-szigetekről: a két szi­getország a várt függetlenség helyett amerikai megszállás és gyámság alá került. A „ZÖLD SZÖRNYETEG” A Monroe-elv érvényesítése nemcsak az Egyesült Államok politikai érdekeit szolgálta. Európa kiszorítása azt is je­lentette, hogy a volt spanyol és portugál gyarmatokról az erős brit tőke visszavonulásra kényszerült. Átadta helyét a dinamikus és gátlástalan ame­rikai kapitalizmusnak. Ezzel zárult le az amerikai impe­rializmus vehemens ifjúkora, a területszerző korszak. Helyébe lépett a dollárdiplomácia, amely egyszerűbbnek tartotta a dél- és közép-amerikai föl­dek, kormányok felvásárlását, mint hogy újabb csillagokat illesszen a sávos loboróra. Az „Amerika az amerikaia­ké” jelszó alatt jelennek meg az egykori brit és francia ér­dekeltségek helyén az olyan monopóliumok, mint az Uni­ted Fruits, amelyet, a Nobel- díjas guatemalai Migúel An­gel Asturias „zöld szörnyeteg­nek” nevezett. Az United Fru­its nem államok volt az ál­lamban, hanem Közép-Ameri- ka több országában maga volt az állam. A monopólium zse­bében tartotta — képletesen és a valóságban — a földszo­ros szinte minden országát. Századunk első évtizedeiben a monopólium nem sokat törő­dött diplomáciai finomságok­kal, a közvéleménnyel. Jóné- hány közép-amerikai ország­ban saját intézőit, helyi igaz­gatóit emelte a köztársasági elnök rangjára. A Fruits saját rendőrséggel rendelkezett — úgymond „ültetvényei védel­mére” —, és hathatósan köz­reműködött abban, hogy wa­shingtoni kiképzéssel és ame­rikai főparancsnokokkal az élükön a földszoros országai­ban létrehozza az Amerika- barát nemzeti gárdákat. EGY HÍRHEDT DOKTRÍNA Az amerikai külpolitika mindig kedvelte a doktrína­gyártást. A Monroe-elv, amely megtisztította a terepet az amerikai érdekek előtt, csak az elsők egyike volt. Hetvenhét évvel később Theodore Roose­velt elnök a Monrroe-elv ki­egészítéseként meghirdette a „big stick”, azaz a furkósbot politikáját. S ez már nem a küíső hatalmak, hanem a la­tin-amerikai haladó mozgal­mak ellen irányult. A két doktrína együttes ismerete se­gít megérteni napjaink ame­rikai külpolitikáját, amely nem új hanem történelmileg már hírhedt elméleteket élesztget. Major László Következik: „Jószomszédi furkósbot”. Az olasz rendőrség hétfőn bejelentette, hogy őrizetbe vet­tek egy Annunnziata Francola nevű, 28 éves nőt, aki felte­hetően a „Vörös Brigádok” ne­vű terrorszervezet római osz­tagának tagja. A nő 1979 óta minden valószínűség szerint számos terrortámadásban vett részt. Feltételezik, hogy Fran­cola részese volt a Nicola Si­mone, a római rendőrség ter- roristaellenes csoportjának helyettes vezetője ellen janu­árban elkövetett gyilkos me­rényletnek is. 2 NÓGRÁD — 1982. május 12., szerda

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom