Nógrád. 1982. május (38. évfolyam. 101-125. szám)
1982-05-07 / 105. szám
Szabadság Termelőszövetkezet Cserhátsurány Tovább szilárdítani a gazdálkodás alapjait Egybeeső érdekek ban elősegítik az exporttermékek előállítását Is. A szövetkezet szolgáltatásaira egyértelműen szükségük van a könnyező településeken lakóknak és Igénylik azt, hiszen egészen egyszerűen, aligha fordulhatnak máshova. Csaknem 22 millió forintos árbevételt jelentett a cserhát- surányi Szabadság Termelőkek előállítására Is alkalmas lesz a mind korszerűbbé váló ipari üzem. A termelés növekedésére jellemző, hogy a saját faanyagok felhasználásán túl az idén már csaknem 11 millió forintért vásárolnak rönköt és furnért. A bútorgyárakkal és egyéb vásárlókkal időben megkötött termékértékesítési szervet is túlteljesítették, már a* első esztendőben. A varroda idei terve már hárommillió forint, s mivel tavaly év közben új gépeket is vásároltak, a létszám is növekedett, minden bizonnyal ez a terve is teljesül majd a cserhátsurányiaknak. Évek óta nagy feladatok hárulnak a közös gazdaság építőbrigádjára. Terménytároló Férfi műbőrkabátokat varrnak a cserhátsurányl és környékbeli asszonyok a ruhaüzemben. A cserhátsurányi termelő- szövetkezet a múlt esztendőben volt harmincesztendős, s ezt a maga módján meg is ünnepelte, a csaknem nyolcmilliós eredménnyel. Kevés nógrádi nagyüzemben találkozik ilyen szerencsés módon a gabona- és húsprogram a múlt években kialakított termelési szerkezettel, a helyi lehetőségekkel, adottságokkal, mint a cserhátsurányi Szabadság Termelőszövetkezetben. Ez azt mutatja, hogy a következő esztendőkben még az eddigieknél is jobban meg tudnak felelni a népgazdaság igényeinek, ezzel is gyarapítva közös gazdaságukat. Az új ösztönző rendszer is arra serkenti a közöst, hogy azokra a kiemelt feladatokra koncentráljanak, amelyet maguk is a legfontosabbaknak ítéltek. Ez minden bizonnyal megjelenik majd a gazdálkodás eredményességében, jövedelmezőségében, további erősödésében. A cserhátsurányi Szabadság Termelőszövetkezet jó eredményeinek elérésében döntő szerepe volt a termelési szerkezet optimális megválasztásának, annak, hogy az utóbbi években kizárólag olyan növényekkel foglalkoztak, amelyek a lehető leggazdaságosabban termeszthetők a kedvezőtlen természeti adottságok között is. Mindezt pedig optimális területnagyságon teszik, figyelembe véve a rendelkezésre álló munkaerőt és a gépesítettséget Érdekesség, hogy az idén már második éve hét hektáron vetik a cukorrépát, amely, »ék nyereséges termesztéséről nem kívánnak lemondani, de a termőterület növelését a korlátozottan rendelkezésre álló élőmunkaerő nem teszi lehetővé, a gépvásárlás pedig befolyásolná a jövedelmezőséget. Gabona több mint négyszáz hektárnyi területen került a földbe tavaly ősszel, s ezt az idén még kétszáz hektárnyi árpavetéssel toldották meg. Őszi búzából négy-, tavaszi árpából három és fél tonnás hektáronkénti átlagtermésre számítanak Cserhátsurányban. Csaknem kétszáz hektáron termesztenek napraforgót is. Ez az ipari növény az utóbbi években kapott helyet a vetésszerkezetben, nem ok nélkül, mert jó áron, biztonságosan értékesíthető. Idén két növényfaj — a repce és a csillagfürt — termesztését szüntették meg, mert az előbbieknél kevesebb nyereséget hoztak a közös gazdaságnak. Nem úgy, mint például a málna, amely tavaly csúcseredménnyel hálálta meg a szorgoskodást, a hozzáértést, . tízvagonos termést hozva a termelőszövetkezetnek. A nagy létszámú szarvasmarha- és juhállománynak több mint 500 vagonnyi kukörica- szilázsra van szüksége —, már amikor nem legelhetnek — egy-egy évben. A közös gazdaságban nagy figyelmet fordítanak a rét- és legelőgazdálkodásra, hiszen ezeken a területeken legolcsóbb a takarmányozás és a mintegv 100 hektáros ilyen terület jó kihasználása döntő jelentőségű lehet az állattenyésztés gazdaságosságát tekintve. A legfontosabb követelmény továbbra is az, hogy egységnyi A közös gazdaság ilyen irányú szerepének jelentősége akkor értékelhető csak pontosan, ha tudjuk, egyedül ők képeterületről minél több termé- sek biztosítani a háztáji gaz- ket betakarítani, s ebben nagy dálkodás, a kistermelés továb- jelentősége van a tápanyag- bi fejlődésének feltételeit. Ők utánpótlásnak, az ésszerű le- tudnak takarmányt, alomszal- gelőhasználatnak. mát, szállítóeszközt és egyeAz állattenyésztés magas £et íuttat™ ?z igénylőknek, színvonalára jellemző, hogy a Ezze egyúttal nemcsak a térJó eredményeket produkálnaka szarvasmarhatelepen. szövetkezetnek a múlt évben ződések biztosítják a zökkenő- is a fafeldolgozás, amelyet mentes áruátvételt és -értéépítése, a faüzem bővítése voltak a múlt év fontosabb felkettős hasznosítású szarvas- marhák négyezer literes tej- hozamúak, amellett, hogy húsmelési kedv fenntartását segí- több mint 12 éve űznek egyre kesítést. A korábbi évek ta- adatai, amelyet olyan jól öltik elő, de közvetve, vagy akár magasabb szinten, folyama- pasztalatai szerint a fafeldolközvetlen módon is, hozzájá- tosan alkalmazkodva a válto- , rulnak a jobb ellátáshoz, a zó piaci igényekhez, termelésük mennyisegileg és környéken lakók igényeinek ki- Az állandó műszaki fejlesz- minőségileg is jó. elégítéséhez, és nem utolsósor- tés révén idén újabb termégozó üzem ez évben is megfelel a kitűzött céloknak. Erre garancia egyébként az utóbbi esztendők több jelentős beruházása is. amelyek a kapacitás jelentős növelése mellett a választékot is bővítik. A technikai felszereltség ma. gas színvonala mellett a munka- és üzemszervezés, a technológia jelentősége Is döntő a fafeldolgozó üzemben. Hogy ez is megfelel a követelményeknek, azt az bizonyítja a legszemléletesebben: az árbevétel növekedésével párhuzamosan nőtt az üzem eredményessége is. Az említett főbb tevékenységi körökön kívül a termedottak meg, hogy dicséretben részesültek az AGROBER részéről is. A karbantartás jelentősége egyre növekszik, ahogy a beruházási lehetőségek egyre szűkösebbekké válnak. Ezen a téren is kitettek magukért az építők, s ezzel nem kis mértékben járultak hozzá az eredmé. nyes gazdálkodáshoz. A nagyüzem szállítási tevékenysége évről évre nagyobb szerepet tölt be a gazdálkodásban. A saját termékek szállításában mind nagyobb jelentősége lesz a vevők részére történő bérfuvarozásnak, de a lakossági fuvarigények teljesítése is fontos feladat. Erre a l^zöv^kezetben második éve közeljövőben még nagyobb fi- löszovetkezetben második éve gyelmet ford£tanak> elsősorban a kapacitások jobb kihasználásával. A közös gazdaság építőbrigádja alakította ki a herencsényi fafeldolgozó épületeit. A húshasznú állomány növekedésének eredményeként az idén több mint 170 tonna marhahúst kívánnak értékesíteni az ezer darabot meghaladó szarvasmarha-állomány révén. A kétezres Juhállomány 30 tonnát meghaladó hústermelést biztosít a közös gazdaságnak a mintegy 7 tonna gyapjúhozam mellett. Ennek az állatfajnak nagy szerepe van a másként nem hasznosítható mezőgazdasági területek gazdaságos hasznosításában. A cserhátsurányi Szabadság Termelőszövetkezet korábban is, de az utóbbi esztendőkben különösen nagy gondot fordít a felvásárlásra, a kistermelés integrálására. Ez szorosan kapcsolódik a nagyüzemi alaptevékenységhez és mint ilyen egyáltalán nem mellékes sem a közös, sem a kistermelők, háztájiban gazdálkodók számára. Ezt jól bizonyítja, hogy a tavaly 3,2 milliós felvásárlással szemben az idén három és fél millióra számítanak. Ez a megnövekedett termelési, tenyésztési kedvre utal, valamint arra. hogy a termelőszövetkezet nem hagyja figyelmen kívül a kistermelők igényeit, kívánságait. A tervezett növekedés túlnyomórészt a bogyós gyümölcsök termőterületének és hozamának növekedésébe’ adódna. jó eredményekkel működik egy varroda, ahol bérmunkában különböző ruházati termékeket készítenek a Gyomról Ruhaipari Szövetkezetnek. Ennek jelentősége — a gazdaságossága mellett — főként abban van, hogy munkaalkalmat biztosít a helybelit dolgoz, ni akaró nőknek, akik valamilyen ok miatt nem kívánnak távolabb járni munkába. Az itt dolgozók jól elsajátították a munkaműveleteket, s ennek következtében a bevételi terA termelőszövetkezet gépállományának műszaki állapotát fiatal szakembergárda vigyázza A cserhátsurányi Szabadság Termelőszövetkezet a működési területén igen jó kapcsolatot alakított ki a párt-, a tanácsi és társadalmi szervekkel és jelentős szerepet vállal a községek oktatási intézményeinek, sport- és kulturális életének anyagi támogatásában is. Évről évre több tízezer forintos összeggel támogatják a művelődési otthonok fenntartását, a szociális otthonok építését. Nemcsak anyagi erőfeszítéseket tesznek, de a közös gazdaság tagjainak többsége is rendszeresen részt vállal a községek társadalmi életének fejlesztésében, a társadalmi munkavégzésben. A termelőszövetkezet példája bizonyítja, hogy a kedvezőtlen adottságok nem egyenlőek az alacsony jövedelmezőséggel, a gondokkal terhes gazdálkodással, a mindennapos nehézségekkel, a bizonytalansággal. Igaz, minden forintért sokkal keményebben meg kell dolgozni, mint másutt, sokkal fegyelmezettebb, lelkiismeretesebb munkát kíván minden dolgozótól az itteni gazdálkodás, de ha körültekintő a veze. tés, reálisak a célok, az adottságokhoz, lehetőségekhez igazodik a termelési szerkezet, úrrá lehet lenni a mostoha körülményeken. Sőt, jut még erő a községek támogatására, a kistermelés segítésére, az ellátás, a szolgáltatások javítására is. Akkor is, ha az idei esztendő nehezebbnek ígérkezik a tavalyinál. Annál is inkább, mert á termelőszövetkezet sikeresen vett már néhány nehéz akadállyal terhes évet és az utóbbi időkben úgy megszilárdult pénzügvi helyzete, hogy nagyon sok körülménynek kell kedvezőtlenül alakulnia ahhoz, hogy ne zárjanak eredményes esztendőt. (X)
