Nógrád. 1982. május (38. évfolyam. 101-125. szám)

1982-05-06 / 104. szám

Zsebpénzgyarapítás diákmódra Szilvásváradi séták (2.) ( Aki előbb kapcsok többet tarol Másfél hónap még hátra­van addig, amíg a bizonyít­ványba kerülhetnek az érdem­jegyek, ám már a középisko­lás diákok fejében gyakorta megfordul a gondolat: mi lesz • nyári program? Egyesek már hozzáláttak az utazási előké­születekhez, mások most szer­vezik a kirándulást, a túrát, de vannak, akik még csak számol­gatnak. Egy dologban azonban bizonyára közösek a tervezge­tő diákok: pénzre van szük­ségük! Eddig meglehetősen hossza­dalmas utánjárással, informá­ciószerzéssel derítették fel, hol, milyen nyári munkalehe­tőségek vannak, s főként meny­nyi pénzért? Nos, az idén a tá­jékozódás lehetősége lényege­sen javult, a KISZ Nógrád me­gyei bizottsága és a megyei ta­nács közreműködésével a di­ák sereg bőséges információkat szerezhet a megyeszékhely köz. pontjában, a megyei művelő­dési központ jobb szárnyában található szabad idős ifjúsági klubhelyiségben, ahol szinte * nap bármely szakában kész­séggel nyújt részletes fölvilá- gosítást Mezei István klubve­zető: — Sőt, még a munkaválla­lás formai ügyeinek intézé­sében is segítünk — fűzi hoz­zá —. hiszen az a diák, aki kedvére való foglalatosságot talál, s itt elmondja a szüksé­ges adatokat jóformán semmi más teendője nem marad, minthogy majdan a munkát elkezdje a megjelölt időpont­ban. — De térjünk vissza még a In1'«tőségekhez: hol, kik és mennyiért? — összesen nyolcvan mun­kahely adta le igényét a me­gye minden részéből, a tanácsi vállalatoktól kezdve az üze­meken át a szövetkezetekig, külön megjelölve, hogy a mun­kára középiskolást, vagy egye­temistát, illetve főiskolást lát­nának szívesen. A fizetési le­hetőségek tág határok közt mozognak, a két szélsőségei említem: a legkevesebb óra­bér, mindössze két helyen, hé1 forint, míg a legmagasabb ti­zenhat forint. Utóbbit a pász­tói ÉPSZERSZÖV kínálja, kü­lönféle építőipari segédmun­kálatok ellenértékeként. — Mit ajánl a salgótarjáni diákok részére? — Van bőven lehetőségük! Csupán találomra néhányat: az ötvözetgyár huszonöt fiatalt vár hulladékot válogatni, s a tízforintos órabér mellett még célprémiumot is kitűztek. A síküveggyár idei keretszáma 16 fő, a Nógrádi Szénbányáké 89, a salgótarjáni postahivatal hét diáknak ad táviratkézbesítési és hírlapárusítási munkát, az SKÜ hatvan üzemi kisegítő, il­letve szegcsomagolói státust kínált föl, de sok a hely a NÁÉV-nál, az öblösüveggyár­ban, az ingatlankezelő vállalat­nál, a BRG-ben, a vasöntöde és tűzhelygyárban és még so­rolhatnám. — Úgy tűnik, jórészt csak a fiúkra gondoltak... — Szó sincs erről! A me­gyeszékhely Centrum Áruhá­za például tiz eladónak bizto­sít helyet, az OTP-nél hat diák végezhet adminisztrativ mun­kát, ugyancsak ennyien dol­gozhatnak a megyei kórházban, s az Állami Biztosítónál, a Pa­tyolatnál. .. hirtelenjében eze­ket tudom mondani a diáklá­nyoknak. — Van-e lehetőség a nyári mezőgazdasági munkálatoknál? — Bércéi, Cserhátsurány, örhalom, Magyarnándor, Ér- sekvadkert, Drégelypalánk, Pásztó, Szurdokpüspöki közsé­gek jelezték, többek között, hogy szívesen foglalkoztatnak diák munkaerőt a gyümölcs­szedésben, a málnaszüreten, s más mezőgazdasági munkák so­rán. Ezeken a helyeken jórészt teljesítménybérben dolgozhat­nak a tanulók, így tulajdon­képpen szorgalmukon múlik, mennyi pénzt kereshetnek. — Hasonló lehetőséggel ren­delkeznek a főiskólások, egye­temisták is? — Számukra kevesebb „test. hez illőbb” munka adódik. Leg­többen, tíz-tizenöten a jobbá­gyi ÉPSZERSZÖV-nél, az SKÜ-nél, az NSZV-nél, a Sal­gótarjáni Vasöntöde és Tűz- helvgyárban kapnak munkát, órabérük viszont jócskán meg­haladja a tíz forintot, néhol 12—14, egy-két helyen pedig 16—18 forintot is megkereshet­nek — mondotta végezetül Me­zei István, aki egyébként az érdeklődők számára részlete­sebb tájékoztatást is ad. ☆ Ennyi ízelítőként a nyári munkavállalási lehetőségekről, természetesen a szerződés fel­tételeit, a foglalkoztatás kö­rülményeit, munkavédelmi és egyéb teendőit jogszabályok határozzák meg. Dehát még ennek alaposabb megismeré­séig van idő, viszont a he­lyekért már megindult a küz­delem — jó lesz hát igyekez­ni, mert aki előbb kapcsol, többet tarol, T W. Hókirálynő a megyében Jevgenyij Svarc népszerű mesejátékát, a „Hókirálynő”-t mutatta be a Népszínház társulata minap a rétsági Asztalos János Művelődési Központ színháztermében. A kétrészes színdarabot április végén, május elején megyénk több településein is előad­ták, illetve előadják. A me­se két főhősének — Gerdának és Keinek — izgalmakban bővelkedő története elsősor­ban az általános iskolás ko­rú gyermekek számára nyújt maradandó élményt. A Kineteam Szolnokon Dunaújváros után Szolno­kon mutatkoznak be a Klne- team-mobil művészeti csoport tagjai a megyei művelő­dési központban, Itt láthatja » közönség Balogh László, Bodó Károly, Tilles Béla és a salgótarjáni Szatmári Béla kinetikus alkotásait Munkás­ságuk közös vonása a fény, a tér, a ritmus összhangjának megtalálása, közösségi célú művészet létrehozása. „Csecsemőgondozó" középiskolások Balassagyarmaton, a csecse­mőotthonban tartották meg a közelmúltban a középiskolá­sok csecsemőgondozási verse­nyét, amelyre tizenhárom csa­pat nevezett. A résztvevők el­sőként elméleti tudásukról ad­tak számot, majd babaápolás, fürdetés, etetés következett, egyelőre még' játékbabákon. Legügyesebbnek a balassa­gyarmati Szántó Kovács Já­nos Szakközépiskola egész­ségügyi tagozatának csapata bizonyult, ők lettek az elsők. A második helyet a salgótar­jáni egészségügyi szakközépis­kola csapata, a harmadikat az egészségügyi szakiskola csa­pata szerezte meg. A beilleszkedés érdekében Cigánygyermekek a napköziben A balassagyarmati járásban több mint 3500-ra tehető a ci­gány származású lakosság szá­ma, ez az összlakosság 7,3 százaléka. Többségük magyar anyanyelvűnek vallja magát, mintegy harminc százalék ak­tívan használja a cigány nyelvet. Általánossá vált, hogy a munkaképes korú ci­gány férfiak 95 százaléka rendszeres, vagy alkalmi mun­kát vállal. A nők foglalkozta­tását illetően már nem ilyen kedvező a kép. Az 1009 mun­kaképes nő közül 312-nek nincs munkaviszonya. A helyi tanácsok és a társszervek ezért szorgalmazzák a nők munkába állásának lehetősé­geit, segítséget nyújtanak ah­hoz, hogy a kiskorú cigány- gyermekeket óvodában és napközi otthonban helyezzék el. Különösen kiemelt fel­adatot jelent ez Varsány és Rimóc községben. Lipicán kezdődött A lipicai fajta tenyésztését I. Ferdinánd fia, Károly fő­herceg kezdte meg a Trieszt melletti Lipicán. A XVIII. és XIX. század fordulójára már ki is alakultak a ma is meg­levő törzsek: a Plútó, a Con- versano, a Maestoso, a Favo- ry, a Neapolitano és a Sigla ci. A legszebb példányokai megvásárolták a spanyol isko­lák és a testőrezredek istállói számára. Ez érthető, hiszen felhívták magukra a figyelmet elegáns mozgásukkal, magas nyakilleszkedésükkel, sajáto­san mély fejtűzésekkel, s ráadásul sziklákon edzett pa­tájukat a városok kövezete sem tudta felsérteni. Hazánkban 1803-ban Mező­hegyesen kezdték meg te­nyésztésüket. A törzsállo­mányt 1874-ben Fogarasra he­lyezték át azért, hogy karszt­vidék! származási helyükhöz hásonló feltételeket biztosítsa­nak számukra. A ménes 1912- ig maradt itt, ekkor átren­delték Bábolnára. A felszaba­dulás után a nyugatról visz- szahozott lovakat nem sorol* ták be az anyaménesbe, ha­nem igavonásra alkalmazták őket. Ekkor derült ki, hogy erre a feladatra is nagyszerű­en megfelelnek. Ezért te­nyésztőkörzetül az Északi­középhegységet jelölték ki számukra. Így kerültek 1952­Lipicai fogat ben Szilvásváradra, valamint Csipkéskútra, ahol csaknem ezer méter magasságban ked­vező adottságok között erő­södhetnek hároméves korukig a fiatal csikók. Ezután ko­moly vizsgát tesznek futás­ból, teherbírásból, egyszóval bizonyítaniuk kell képességeik javát. A múzeumi vitrinekben megtekinthetők a különböző korok lószerszámai: van itt XVI. századi patkó és zabla, s nem hiányzik a millenniumi testőrség ékkövektől szikrázó, díszes kantárja sem. Nézzünk most be a követ­kező terembe! Itt a szilvás­váradi eredetű bognár- és ko­vácsműhelyek berendezései, szerszámai sorakoznak, ame­lyek ízelítőt adnak egy spe­ciális mesterség műhelytitkai­ból. Az összekötő folyosón a látogató megismerkedhet — rézmetszet másolatok segítsé­gével — az idomítás magasis­kolájának tíz figurájával. En­nek elveit a XVI. században alakították ki Európa fényes királyi udvaraiban a jól kép­zett lovaglómesterek. A látogató a harmadik te­remben különbséget tehet az angol és a magyar fogatolási módok között. Itt állították ki a különböző kocsilámpá­kat, ostorfajtákat, lóápolási eszközöket. Emlékezetes él­ményt nyújt a kocsiszín is: itt található a fedeles utazó- batár, az a szán és az a ma­gyar hintó, amely a század- forduló hangulatát eleveníti fel. Ezt a képet egészíti ki az egyszemélyes vadász- vagy gavaüérkócsi és az Eperjesi testvérek által készített szil­vásváradi szekér. Pécsi István ÚJ KÖNY7EK Viszonylag keveset olvashat a magyar olvasó az Amerika északnyugati partvidékén, te­hát az Európától távolabb eső „túlsó” parton élő indiánok­ról. Sokáig ázsiai eredetűnek tartották őket, akik még Ame­rika felfedezése előtti évszáza­dokban települtek erre a vidékre. Életmódjuk __ azonban arra enged következtetni, mely alapvetően zsákmányszerző és termelőtevékenység volt, hogy a szárazföld belseje felől ván­doroltak a tengerparthoz közel eső vidékekre. Nyelvészeti, ré­gészeti, de mindenekelőtt nép­rajzi kutatások alapján való­színűbbnek látszik ez utóbbi feltevés — elsősorban kultikus szokásaik, totemisztikus meg­nyilvánulásaik s nemzetségi kötelékeik vizsgálata alapján. Egy szovjet néprajzkutatónő, J. P. Averkijeva évtizedes ku­tatásainak eredményét adja közre a Gondolat Kiadó Indi­ánok Észak-Amerikában című kötetében. Az aztékokról vagy a közép-amerikai indiánokról sok érdekes leírást olvasha­tunk, de a fent említett part­vidékeken élő, «összefoglaló­an indiánoknak nevezett tör­zsek kultúrája alig egyezik a délebbre élők szokásaival. Averkijeva könyve eddig föld­rajzilag s etnikailag is isme­retlen területre kalauzolja el az olvasót. Kár, hogy illuszt­rációk vagy fényképek nem teszik érzékletesebbé e na­gyon érdekes Rötete? Földisten lánykérőben cím­mel ízléses kötetet publikált az Európa Kiadó, amely az 1979-ben megjelent Hozott is­ten, holdacska című népköl­tészeti antológia szerves foly­tatása, mégis önálló egész. A korábbi gyűjtemény az Urál- tól nyugatra élő nyelvrokona­ink varázsigéit, imádságait és siratóit mutatta be, míg ez újabb mitikus és történeti énekeit, balladáit Műfajilag úgy is meghatározhatnánk a két kötetet, hogy a Hozott is­ten, holdacska a líraiamig a Földisten lánykérőben " epikai antológia. A mostani kötet a finnek, karjalaiak, az észtek, a mordvinok és a zűrjének (komik) hősepikáját teszi kőzkinccsé. A cseremiszek és a votjákok azért hiányoznak a sorból, mivel náluk a lírai dal az uralkodó műfaj, s az epikának csak a nyomait ta­láljuk meg náluk, vagy csu­pán híradásunk van róla, de hiányzik az anyag. A Kaleva­lából, valamint a Kalevipoeg- ból ismert motívumokkal ta­lálkozik az olvasó a kötetben, így joggal felmerül a kérdés: nem felesleges-e egy ilyen jellegű összeállítás? Nem. A Kalevala összefüggő eposz, míg e szép kötet darabjai hős­énekek, mondák, mitikus el­beszélések (versben). A válo­gatás munkáját most is Berecz- ki Gábor végezte. Az előző kö­tet fordítási munkáiban jelen­tős részt vállalt Tandori De­zső, e kötetet — annyira megtetszvén neki e költészet — teljes egészében maga for­dította. A míves illusztrációk Czinke Ferenc munkái. László Gyulát, mint a ma­gyar régészet egyik legna­gyobb élő alakját tiszteljük és tartjuk számon, s nem­csak határainkon belül. A ne­ves professzor a kettős hon­foglalás elméletének kidolgo­zásával ismertté vált a sző­kébb szakmai körökön kívül is. Nagyszerű dolog, hogy tudósi munkássága mellett Is­meretterjesztő tevékenységet is vállal, s ezzel hozzájárul helyes történelmi tudatunk, történelmi ismereteink kia­lakításához. Az már kevésbé ismert róla, hogy kitűnő raj­zoló és grafikus is. A Móra Kiadó érdekes kisalbumot adott ki László Gyulától öt­ven rajz a honfoglalásról cím­mel. A kép és szöveg egyaránt neves régészünk munkája. Be­mutatja mondáinkat, szokása­inkat, gazdasági és kultikus tevékenységünket — mármint a közel kétezer évvel ezelőt­tit; a vadászattól a temetésig, a fiúk játékától a koponyalé- kelésig és a lovasok versenyé­ig — úgy, ahogyan azt gazdag tapasztalatai alapján elképzeli. műsor 1 KOSSUTH RADIO: 6.27: örökzöld dallamak (lám.) * 20: Irodalmi évfordulónaptár 9.14: Tavaszi madrigálok 10.05: Díákfélőra 10.35: Épületvizsgálat höféayké- pezéssel 10.45: Népdalolt 11.24: Az energetika vllágvísára 11.3?: Széchenyi István napló­jából 12'45: Filmtükörkép * 13-00: Szabó Ferenc mflvelból 13.34: Kocsis Rózsa: Mlnöségesz- mény Németh László szép- írói műveiben. Bélád! Mik­lós könyvszemléje (ism.) 13.44: Szecsődy Irén opera­áriákat énekel 14.00: „Vár egy új világ,.." 31. rész 15.28: Csiribiri (ism.) H.OO: Töltsön egy órát kedvencei­vel (ism.) 1-05: 8.20: 1.85: 10.00: 12.85: 13.00: 13.30: M.oo: 16-00: 17.30: 18.35: 10.55: 20.35: 22.00: 22.15: 23.20: Olvastam valahol Délutáni Rádiószinház — Pesti mozik. Gondolat. A Rádió irodalmi lapja. Walt Disney világa Leoncavallo: Bajazzók Újítók. Szente László ri­portja Tíz pero külpolitika Kapcsoljuk a 22-es stúdiót Mozart-művek Nagy Tibor táncdalaiból PETŐFI RADIO: Fúvószen« A 8. utca rejtelmei. Hl rész (lám.) Napközben Zenedélelött A népművészet mesterei­nek felvételeiből Kapcsoljuk a miskolci kör­zeti stúdiót Éneklő ifjúság Színe-java A Diákkönyvtár hangszala­gon melléklete Veszélyben Hét végi panoráma Slágerlista Hívja a 33-43-22-ea telefon- számot! Pajkos diákok Popműhely Bemutatjuk a pozsonyi rá­dió népi zenekarát MISKOLCI STÜDIO: 17.00: Hírek. Időjárásjelentés, tartalomismertetés. 17.05: A Ti­szától a Dunáig. .. Észak-magyar­országi képeslap. Telefonügyelet 35-510. (A tartalomból: Felnőt­tekről .gyerekszemmel. — Ven­dégvárás a kempingekben.) Szer­kesztő: Jakab Mária. 18.00: Észak­magyarországi krónika. (A bor­sodi műszaki és közgazdasági he­tek megnyitó előadásáról. — A társadalmi tulajdon védelme a TESZÖV-nél, a Nógrád megyei NEB előtt.) 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. NÓGRÁD — 1982. május 6., csütörtök TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévétorna (Ism.) (SZ.) (.05: Iskolatévé: Fizika (ált. Isk. 7. oszt.) 8.35: Angol nyelv. 9.05: Környezetismeret (ált. Isk. 1. oszt.) 9.30: Magyar Irodaiam (ált. Isk. alső tagozat). 10.05: Történelem, (ált lak. 7. eszí.) 10.35: Delfácska. 11.05: Fizika (ált. Isk. 0. oszt.) 11.35: Kamera. 12'05: Osztályfőnöki őrs (közép- iskolásoknak). 14.10: Iskolatévé: Magyar Iroda­lom. (Ism.) (SZ.) 14.40: Fizika (ált. lak. 7. észt.) (Ism.) 15.10: Fizika (ált. Isk. 0. észt.) (ism.) 15.25: osztályfőnöki őrá (Ism.) 16.25: Hírek 16.30: Csodálatos mechanizmusok. Albert Fischer filmje (SZ.) 17.00: Tévébörze. 17.10: csak gyerekekaekl Napsu­gár. 17.45: Reklám. 17.55: Telesport. 18.20: Pedagógusok fóruma. 19-00. Reklám. 19.10: Tévétorna (SZ.) 19.15: Esti mese (SZ.) 19.30: Tv-híradó (SZ.) 20.00: (I. József császár. Tévéjá­ték. 21.15: Hlrháttér 22.05: Tv-hlradő 1 (SZ.) 2. MŰSOR: 18.40: Sorstársak (Ism.) 19.05: Unser Bildschirm — A ml képernyőnk. 19.30: Tv-híradó (SZ.) 20.00: Nikolai Gedda koncertje a moszkvai konzervatórium nagytermében. 20.40: Havas Gertrud és B Kiss István emlékmilsora (SZ.) 21.10: Tv-níradó 2. (SZ.) 21.30: Reklám. 21.40: Mai témák külföldi tévé­műhelyekből: Dónál és Sally. Magyarul beszélő an­gol tévéfllm. (SZ.) BESZTERCEBÁNYA: 17.55: Vitaműsor. 18.35: Esti mese. 18.55: Ünnepi műsor a felszabadu­lás 37. évfordulója alkalmá­ból. 20.00: A föld sója. Filmtrllógla. í. rész. 21.15: Zenés szórakoztató műsor. 21.55: Ez történt 24 óra aluli 22.10: Századok bölcsessége. Nép­rajzi múzeumok gyűjtemé­nyei. 22.40: Nyári emlékek. Bolgár ze­nés szórakoztató műsor. 23.15: Tv-hiradó. 2. MŰSOR: 20.00: Zenés este. 21.00: A béke őrzői. Dskumentum- fllm. 21.15: Időszerű események. 21-45: Kérdések és vélemények. MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Al­ma. (14) Színes, fantasztikus ame­rikai filmmusical. — Balassa­gyarmati Madách: Aranycsapat. Színes magyar film. — Nagybáto- nyi Bányász: Az Olsen banda boldogul. Színes, szinkronizált dán bűnügyi filmvigjáték. — Pásztói Mátra: Erőd az őserdő­ben. Színes, szinkronizált bolgár —szovjet—lengyel Ifjúsági kaland­film. — Szécsényi Rákóczi: A fekete kalóz. Színes olasz ka­landfilm. — Kisterenyei Petőfi: Katataplan. , Színes olasz film- burleszk. — Érsekvadkert: Solo Sunny. (16) Színes, zenés szink­ronizált NDK film. — Nagylóc: Skalpvadászok. (14) Színes ame­rikai western. — Jobbágyi: Csa­logány. Színes, szinkronizált szovjet film. 20.00: II. József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom