Nógrád. 1982. május (38. évfolyam. 101-125. szám)

1982-05-05 / 103. szám

Banki kényszerrel Ä nép! ellenőrök megvizsgálták Diplomával a szövetkezetben Kesergett a fiatal közgazdász: a közös gaz­daság támogatásával végezte el az egyetemet, s még sincs esztendők óta képzettségéhez il­lő feladata. Amikor helyzetének okairól kér­deztem. elsőként a hajdan megbízhatósága mi­att kinevezett felettese szakmai irigységét em­lítette, aki (legalábbis szerinte) nem képes el­viselni, hogy bárki többet produkáljon nála. Aztán sorolta azok neveit, akik tanfolyamon szerzett képesítésüknek, baráti kapcsolataik­nak, vagy éppen annak köszönhették kineve­zésüket, hogy sosem mondtak nemet az el­nök elképzeléseire. A beszélgetés során a fiatal mezőgazdász­nál alacsonyabb végzettségű szakembereknek is voltak olyan érveik, amelyek miatt a be­szélgetés különös nemzedéki ellentétbe ful­ladt. Pedig ismerve a közös gazdaság eredmé­nyeit, tudta mindenki — legalábbis azok, akik képesek voltak felülemelkedni az önös érde­keken —, hogy abban a gazdaságban beosz­tásra és rangra való tekintet nélkül minden­kinek bőven jutna feladat. A mohácsi járási-városi népi ellenőrök a közelmúltban végeztek vizsgálatot a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek szakemberellátá­sának helyzetéről. Megállapították, hogy a szö­vetkezeti alapszabályokban (az idevonatkozó MÉM-rendelet alapján) szinte kivétel nélkül rendezték a munkakörökre vonatkozó képesí­tési előírásokat. Vagyis azt, hogy egyes mun­kakörökhöz milyen képesítés szükséges. Pa­píron tehát minden rendben van. Mert —, amint azt a vizsgálat megállapította — a népi ellenőrök néhol más követelménnyel talál­koztak az alapszabályban, mással a szervezeti és működési szabályzatban és persze megint mást tapasztaltak a gyakorlatban. Nos, az alapkövetelmények tisztázatlansága aligha segíti elő a munkakörök tisztázását, a feladat­körök elhatárolását és az egységes követelmé­nyek megfogalmazását. Ennek káros hatását pedig elsősorban a gazdálkodásban érezni. Pedig az elmúlt években több szakember ke­rült a szövetkezetekhez. Az adatok szerint egy-egy felsőfokú végzettséggel rendelkező szakemberre 1110 hektáron folyó termelés irá­nyítása, az állattenyésztésben pedig egy főre 18,4 millió forint termelési érték előállítása jut. Az elmúlt évek tapasztalatai egyértelmű­en bizonyították: azokban a gazdaságokban, ahol nagyobb számú felsőfokú végzettséggel rendelkező szakember irányítja a munkát, na­gyobb a termelési érték, jobbak az eredmé­nyek. Mindez nem jelenti azt — szögezték le a népi ellenőrök —, hogy a felsőfokú végzett­séggel nem rendelkező szakembereknek —, akik nehéz időszakban rátermettségükkel bi­zonyították alkalmasságukat — útilaput kel­lene kötni a talpuk alá. Kedvezőtlenebb a helyzet a számvitel terü­letén, ahol az utánpótlás is hiányzik. A minisz­teri rendelet megjelenése óta a szövetkezetek kötelezik dolgozóikat a szakirányú végzettség megszerzésére. De a munkavállalók sokkal inkább a felmentésre, mintsem a diploma meg­szerzésére törekszenek. Többnyire sikerrel, hi­szen néhol az elnök, másutt pedig a vezető­ség ad felmentést a saját utasításának a vég­rehajtása alól... Nos, az ilyen esetek aligha növelik a vezetők tekintélyét, nem biztatják a fiatalokat továbbtanulásra. Jobban kellene élni a tanulmányi szerződések kínálta lehető­ségekkel, hiszen a tapasztalatok azt igazolják, hogy a számviteli képesítéssel rendelkező vá­rosi fiatalok közül — az ezzel járó anyagi, er­kölcsi előnyök ellenére is — csak kevesen vál­lalják a vidéki életet. Persze, az előnyök sem mindenütt igazak. A népi ellenőrök találtak négy olyan fiatal értelmiségit, akinek a fize­tése nem érte el a kötelezően előírt alsó bér­határt. A mohácsi vizsgálatot érdekes adatokkal egészítette ki a Baranya meeyei Néni Ellen­őrzési Bizottság: a megye 61 mezőgazdasági és halászati termelőszövetkezetében dolgozó elnökök közül 38 vezetőnek van felsőfokú vég. zettsége, mig az elnökhelyettesek 66 százalé­ka diplomás. Az adatokból következnek a tennivalók, hiszen a jövőben — a megye ha­tárain túl is — ügyelni kell arra. hogy a je­lenlegi generációváltás idején mindenütt se­gítsék a fiatal szakemberek gyorsabb beil­leszkedését. És .jobban kell támaszkodni a he­lyi fiatalok tudására, ambícióira. Mert bizo­nyára nem véletlen, hogy éppen a gyenge szö­vetkezetek vezető munkaköreiben dolgozó ag­rárszakemberek nem laknak a termelőszövet­kezet területén. A „kijáró értelmiségiek” a ta­pasztalatok szerint nemcsak a gazdasági mun. kával birkóznak meg nehezebben, hanem a fa­lu közösségébe, közéletébe sem tudnak beil­leszkedni. .. Császár Nagy Lásztá ✓ U] műszer gyártását kezdték el Vasat vágnak Salgótarjánban vassal r Űj műszer gyártását kezdik meg ezekben a napokban az Írószer Szövetkezet salgótarjá. ni üzemegységében. A tarján! üzem tíz éve foglalkozik gép­jármű műszerek gyártásával, ■ ahogy növekszik a gépjármű- ipar minőségi igénye, úgy nö­vekszik az írószeresek tenni­valója. Az új műszer Ikaru­sok, autók, tehergépkocsik, traktorok és más közúti jár­művek elektronikus fordulat- szám-mérésére, olajnyomás- ellenőrzésre, kilométerszámlá­lóra használható fel. Megbíz­hatósága, pontossága sokszoro. sa a korábban használt mérő­műszereknél. A műszer lelke a lengőtékercses mérőmű, amely­nek szereléséhez nagy pontos­ság, pormentes, tiszta környe­zet szükséges. A salgótarjáni gyáregységben felkészülnek arra, hogy e követelmények­nek mielőbb megfeleljenek, Üj gépeket szereztek be az NSZK. ból, a veszprémi Bakony Mű­vekből és a Műszeripari Kuta­tó Intézetből. Átalakítják az üzemcsarnokot is, amelynek egyik részében csak ezeket a műszereket gyártják. Kezdet­ben évi 40 ezer darab újiajta mérőműszer gyártását tet^trik, a salgótarjáni üzemegységben. Két fontos és igen értékes géppel gyarapította a közel­múltban műszaki eszközállomá­nyát a salgótarjáni bányagép- gyár. Mindkét masina leme­zek darabolására szolgál. Az NSZK-ból hoztak be egy Pl- korex márkájú lángvágót. A négy vágófejjel dolgozó gép akár nyolcvan milliméter vas­tag acéllemezek elvágására is képes. Az 1 millió 300 ezer fo­rintot érő eszközt már üzembe is helyezték. Most készülnek az üzembe állítására egy több mint kétmillió forintot érő szlovák lemezvágó ollónak. A Márka üdítő Nógrádból Jövőre lesz tíz esztendeje, hogy megszületett a Márka üdí­tőcsalád, az Eger—Mátravidé- ki Borgazdasági Kombinát­ban. Azóta évről évre újabb ta­gokkal szaporodott az aműgy- is népes család. A kombinált öt termelőüzemében szőlő, meggy, málna, ribiszke, alma és különböző déli gyümölcsök fel- használásával gyártják és pa­lackozzák a kedvelt italt. Ta­valy áprilisban indult a Már­ka gyártása és palackozása az egri kombinát 2. számú pász­tói üzemében, amely a meg­szűnt megyei szikvíz és szesz­ipari, vállalat termelőegysége­ként működött korábban. Múlt év novemberében jelentős re­konstrukciót hajtottak végre Pásztón. Ez év márciusáig pró. bagvártás folyt, de idénre már 13 ezer hektoliter Bdítő ital gyártása és palackozása szere­pel terveikben. Tervezik, hogy hamarosan elkezdik 6 ezer hek­toliter Karancsvíz gyártását. hatalmas berendezés egyes részegységeit is daruval emel­ték a helyükre. Ez az olló hu­szonöt milli méteres lemezek szabdalására alkalmas. Hasz­nálatba vétele előtt a már el­helyezett gép fölé építik meg a nyáron a tervezett daraboló­műhely egyik felét; e munkát a STÉSZ-szel együttműködve maga a bányagépgyár végzi el. Ez is egy módszer: RUHAKER Német, arab, dán vevík Április folyamán három or­szágba exportálta termékeit a FI” Romhányi Építési Kerá­miagyára, a belföldi termelé­sen kivül: A megyénkben üzemben nyugatnémet, dán, arab megrendeléseknek tet­tek eleget. A legnagyobb meny- nyiséget, több mint hétezer négyzetméter kerámialapot az NSZK-ba szállítottak. Ennél valamivel kisebb küldeményt indítottak útnak Szaúd-Arábiá- ba. A Dáijiába eljuttatott lapok felülete összesen négy és fél ezer négyzetméter volt április­ban. A romhányi kivitel érté­ke igy az egy hónap alatt túl­haladta az ötvenezer dollárt. Űj névvel, emblémával Is­merkedett meg a vásárló a me­gye ruházati boltjaiban. A név RUHAKER, s a vevő legföl­jebb annyit tud még róla, va­lamiféle társulásról van szó. Három évvel ezelőtt kilenc megye iparcikk-kiskereske­delmi vállalata írta alá a tár­sasági szerződést — azzal a cél­lal, hogy — hasonlóan a Cent­rum- és Skála-lánchoz — ér­dekkapcsolatot alakítson ki a tanácsi kiskereskedelmi vál­lalatok között. Ma már 15 me­gye tartozik a RUHAKER-hez. Dr. Institórisz Andrást, a Nóg- rád megyei Iparcikk-kiskeres­kedelmi Vállalat igazgatóját a társulás eddigi hasznáról, a választékban érzékelhető ered­ményéről kérdezzük. — A vállalatnak korábban is megvoltak a maga nagykeres­kedelmi és közvetlen termelői kapcsolatai. Mit tud ezen felül nyújtani a RUHAKER? — A mi évi ruházati forgal­munk 450 millió forintot tesz ki, a 15 társmegyéé viszont el­éri a 12 milliárdot. Az egységes társasági fellépés folytán ez már olyan summa, ami a leg­nagyobb termelőknél is nyom a latban. Beszerezhetünk tehát olyan cikkeket is, melyekhez korábban nem tudtunk hozzá­jutni. — Például? — A társulás révén lettünk komoly partnere a Tisza Cipő­gyárnak, a Hódmezővásárhelyi Divat Kötöttárugyárnak, a Pé­csi Bőrgyárnak. Évi 60 ezer ru­hát ad a RUHAKER-nek a Hegyaljai Ruházati Szövetke­zet, noha addig semmiféle kap­csolatunk nem volt vele. Tár­sasági tagként tettünk szert a pápai cipőipari szövetkezet láb­Kellemesen családiam az építőkben ÚJ formagyártó üzemrész szájízmillióért * A kivitelezd művezető és a beruházó műszaki osztályve­zetője a napi problémák megoldásában dönt. Ha már megvan a pénz a beruházáshoz, ebből adó­dik a következő feladat; ha­táridőre, jó minőségben, az előírt összegben megvalósíta­ni. Vajon a Pásztói Szerszám- és Készülékgyárban folyó be­ruházásról, amely új forma­gyártó üzemrész építését szol­gálja, mit lehet mondani? Felgyorsult a folyamat — Beruházásunk egy új for­magyártó üzemrészt, a hoz­zátartozó szociális létesítmé­nyeket és egy modern tan­műhelyt foglal magába. Ez utóbbi épületrész kétszintes lesz. A kötelező banki tarta­lékokkal együtt 110 millióba kerül. Az élelmiszer-csoma- goló üveggyártás fejlesztésé­nek második szakasza cím alatt zajlik a fejlesztés. Az új üzemben készül majd az a sok forma, amit az orosházi és sajószentpéteri üveggyárak­ban használnak fel a konzerv­gyárak által kért üvegek gyár­tásához — foglalja tömören össze a beruházás lényegét Pádár Sándor, a gyár igazga­tója. Az eredeti elképzelés sze­rint a beruházást 1983 har­madik negyedévére kellett volna befejezni. — Banki ösztönzésre, illetve kényszerre felgyorsítottuk az előkészítéssel és kivitelezéssel kapcsolatos folyamatokat. En­nek megfelelően alakítottuk ki az új határidőt: 1982. vége — folytatja az előbbi gozdola- tot az igazgató. — A beruházás kivitelezésé­ben érdekelt partnerek Is tudtak Igazodni az új határi­dőhöz? — Igen. A terveket a Mát­raaljai Szénbányák Tervező Intézete határidőre szállította. Kérésünknek megfelelően a múlt év novemberében felvo­nult a kivitelező, a szécsényi Építő- Szerelőipari Szövetke­zeti Közös Vállalat — Az utóbbiak Is tartják az ütemet? — Igen. Elégedettek va­gyunk munkájukkal. A for­magyártó csarnok vasszekre- zete már készen van, most szerelik a darupályát a szo­ciális rész alapozásán Is túl­vannak. — Mikor kezdődik a tech­nológiai szerelés? — A harmadik negyedév derekán Indulunk, utána fc> lyamatosan az év végéig be­fejezzük. — Ezt is külső segítséggel oldják meg? — Részben. A villamos munkákat a Mátraaljai Szén­bányák petőfibányai üzemé­nek gépüzemi dolgozói végzik a géptelepítést a levegőháló­zat kiépítését a központifű- tés-hálózattal kapcsolatos mun­kákat saját erőből oldjuk meg, mert megvan hozzá a munkásgárdánk. belijeire, a szarvasi fehérne­műkre, s ezúton jutott boltja­inkba import svájci és oszt­rák farmer. — Hogyan kamatoztatja a társulás az egye« megyék he­lyi ismereteit? — A RUHAKER kapcsolatai nem elsősorban nagyvállalati jellegűek. Kisebb beszerzési forrásokat kutat fel, akár kis­ipari termékekre is üzletet köt Minden egyes megye saját gyárfelelősi kapcsolatokat ápol: mi az Ipoly Cipőgyár, a Salgó Cipőipari Szövetkezet, a. Palóc Háziipari Szövetkezet, a Budapesti Finomkötöttárugyár balassagyarmati gyára által előállított termékeket vásá­roljuk és részesítjük belőle a többi megyét is. Legújabban a Páva Női Ruhagyár jánosaknai telepét kerestük fel közös üz­letkötés céljából. — Ezek után élhet a vásárló a gyanúperrel: nem lesz vajon uniformizált a választék az összes társmegye boltjaiban? — Semmiképpen. A helyi le­hetőségek bevonása és az egy­séges fellépés csupán többlet­— Az új csarnokba szüksé­ges megmunkálógépek idő­beni beérkezése mennyire van biztosítva? — A hazai gépek beszerzése nem okoz gondot, a szocia­lista országokból érkezők 95 százalékának a leszállítását határidőre Ígérték. A tőkés­exportból származó gépeknél van gond. Az ehhez szüksé­ges tízmillió forintot letétbe helyeztük. Ügy tudom eddig a kívánt gépekre konkrét szer­ződésünk még nincs. ígérték, nem jött meg Ügy tűnik, hogy a tőkés­gépek beszerzésén kívül sínen halad a beruházás. Legalábbis ami a beruházó véleményét illeti. Vajon a kivitelező mi­ként látja saját munkáját, milyen távlatokkal bíztat! Pálmány Boldizsár, az épít­kezés művezetője a követke­zőket mondja: — Ütemben vagyunk. A folyamatos mun­kához megvan a létszáma is. Az utóbbi héten a csarnok te­tőszer elésénél megakadtunk. Nem kaptuk meg Dunaújvá­rosból a trapézlemezeket. Pe­dig megígérték, hogy az első szállítmány után. két hét múl­va küldik a többit is. — Miért nem kértek segít­séget a beruházótól? — Szövetkezetünk vezető­sége igyekszik megoldani ezt a gondot is. Egyébként nagyon jó a kapcsolatunk. Szarvas beszerzési alkalmat ajánl fel. A választás már minden megye saját joga és felelőssége, ön­álló üzletpolitikát ezután is foly- tatunk, a RUHAKER csak tot vább színesíti az üzleti válasz*, tékot. Az idei első fél évbeli például több mint 376 millió forint értékű ruhaneműt sze­rez be a társulás, aminek el­osztása valamennyi megye szá­mára ráadás. — Eddigi eredményei után képes-e a megújulásra a RU­HAKER? — Számtalan alkalma van rá. A nagykereskedelmi válla­latoknál monopolcikkek for­galmazása ügyében lép fel, bő­víti külkereskedelmi kapcso­latait is. Napirenden szerepel a Magyar Kereskedelmi Ka­marai tagság, hasonlóan a cl- pősszakma társulásába való belépés Is. Egyik lehetőség sem a presztízsnövelést kergeti, ha­nem a választék gazdagításá­hoz keres új módszereket. — szenei! — Jánostól, a gyár képviselőjé­től maximális segítséget ka­punk. Minden apró részletet közösen megbeszélünk, a lehe­tőségeknek megfelelően dön­tünk. Érzem, hogy nemcsak nekünk, hanem a gyárnak is érdeke a beruházás határidő­re és jó minőségben történő elkészítése. Ilyen jó együtt­működéssel, ami köztünk kia­lakult, jókedvvel lehet dol­gozni. Mert tudja, ha ellen­szenves fellépést tapasztalunk, abból sohasem származik jól csak tolódnak a határidők. — Az építők kedvező mun­kájához hozzájárult az is, hogy kifogástalanul előkészí­tett területet kaptak. Nem kel­lett szaladozniuk vízért, vil­lanyért stb. — ve$em közbe. — Így igaz, erősíti meg az előbbieket a művezető. Köz­ben megérkezik Szarvas János műszaki osztályvezető, aki személyesen is felelős a beru­házás minden mozzanatáért, annak sikeres megvalósításá­ért. — Az újságokban nagyon sok rosszat hallottam az épí­tőkről. Hogy jó órában mond­jam, én kellemesen csalódtam bennük. Lelalábbis eddig. Re­mélem így lesz ezután is. Jól szervezik a munkát, a feladat elvégzéséhez előteremtették a szükséges gépeket. Az ütem­mel és a minőséggel is elé­gedett vagyok A felvetődő gondokat gyorsan és közösen oldjuk meg. Legutóbb például a villanyszerelőink segítettek. Egyikünkben sem merült fel, hogy* kinek a számláját ter­helje az elvégzett munka. Azt tapasztalom, hogy a kivitele­zőknek is nagyon fontos a beruházás, jó minőségben és határidőre történő befejezést. Udvariaskodás nélkül A már jelzett gondok is utalnak arra, hogy viszonylag jól előkészített és jól szer­vezett beruházásról van szó, mégsem mondhatjuk, hogy minden úgy halad, ahogy a nagykönyvben elő van írva. Ami viszont megnyugtató, hogy napi munkájukból szám­űzték az esetleges egymásra mutogatást, a saját mulasztá­sukat takargató kifogásokat a felesleges udvariaskodást, és olyan konkrét intézkedé­seket tesznek, amivel bizo­nyítják: nemcsak lehet, ha­nem szabad, illetve csakis így kell eredményesen beruházni. (renesz) NÓGRÁD - 1982. május 5., szerda n

Next

/
Oldalképek
Tartalom