Nógrád. 1982. május (38. évfolyam. 101-125. szám)

1982-05-30 / 125. szám

Egy gramm anyagból

A kisinyovi elektrokészü- lékkutató intézetben eljárást dolgoztak ki a hajszálnál vékonyabb úgynevezett mikro- drótok készítésére, mégpedig közvetlenül öntéssel. Egy erre a célra előállított készülék üvegből kívül finom csövet húz. majd az olvadt fémet elektromágneses térben, lebegő állapotban ebbe a csövecskében lévő furatba folyatják. Egygrammnyi olvadékból egy kilométer hosszúságú mikrodrót készíthető. A csaknem láthatatlan drótot orsóra tekercselik.

A mikrodrót vastagsága 2— 20 mikrométer, tehát sokkal vékonyabb, mint egy emberi hajszál. Az üveggel bevont (szigetelt) különleges mechanikai tulajdonságú mikrodrót a műszaki élet sok ágában alkalmazható. Különböző fémekből és ötvözetekből állítható elő.

Gépre várva

Iszap

— tonnaszámra

A megyei víz és csatornamű víztisztító telepein esztendőről esztendőre sok ezer tonna iszap keletkezik, melynek tárolása, kezelése jelentős területet és nem kevés munkát igényel. Bizonyos mértékig segítene a helyzeten, ha az iszap víztelenítését nem a napra, a párolgásra bíznák. A megoldást az iszapprés jelenti, melyet a közeljövőben vár a vállalat. A készüléket nagy méretű tehergépkocsi alvázra szerelik, külsőleg egy kamionhoz hasonlít. Ennek következtében nem helyhezkö- totten dolgozik, hanem saját erejéből mindig oda megy, ahol éppen munkája van. A nagy teljesítményű gép egy- harmadára préseli össze a szennyvíztisztítók iszapját, lényegesen megkönnyítve a száraz anyag kezelését, szállítását, tárolását.

Nem ülnek a babéron

Községszépítőle

Érsekvadkerten nem ülnek babérjaikon az elmúlt évi társadalmi munka nyertesei. A település újabb keletű hagyományai szerint a tavasz a községszépítés, -gyarapítás idénye. Az elmúlt két hétben a Rákóczi úton mintegy 3,5 kilométer hosszúságú járdát újítottak fel. Munkájuk egyenértékű 1684 négyzetméter új járda építésével. A járdafelújításon kívül a községközpont rendezését is e hetekben végzik, társadalmi munkában.

Üdülő

szövetkezetiek

Megyénk mezőgazdasági szövetkezetei egyre nagyobb gondot fordítanak tagjaik, alkalmazottaik nyári üdültetésére. A kisterenyei Mátra Termelőszövetkezetben elsősorban azokat részesítik előnyben, akik élen járnak a munkavégzésben. A szövetkezet a múlt évben 64 dolgozóját üdültetíe tizenhárom hét alatt s anyagilag is hozzájárult utazásukhoz és étkezésükhöz. A Zsóri-fürdőn bérelt kétszobás vikendházat az idén még jobban kihasználják. A bérleti idő meghosszabbításával száz ember pihenését szeretnék biztosítani.

Több gombostű

Hazánkban egyetlen helyen, a Hajdú-Bihar megyei Léta- vértesi Építő- és Vegyesipari Szövetkezetben gyártanak gombostűket A századfordulón munkába álllított gépek teljesítménye ma már igen alacsony, évente 10—15 tonna gombostű előállítására képesek. Az év elején megkezdett korszerűsítések befejeződtek, 5 nagy teljesítményű olasz gyártmányú gépet, s hozzá tartozó galvanizáló- és edzőberendezést is beszereltek. Ezzel a korábbinak négy-ötszörösére nő a létavértesi szövetkezet gombostűgyártása, ami fedezi a teljes hazai szükségletet.

A FÜTÖBER nagybátonyi gyáregységének egyik legsikeresebb terméke a svéd licenc alapján gyártott rozsdamentes hőcserélő, melyből 700 darabot készítenek az idén. A meleg- víztermelő berendezés gazdaságos használata abban nyilvánul meg, hogy élettartama eléri a tíz esztendőt is, így nem igényli a karbantartás, kicserélés bosszantó, olykor hosz- szadalmas idejét. Képünkön: Fekécs Gyula esztergályos a rozsdamentes hőcserélőt állítja össze. —kulcsár—

Y annak emberek, kik ” köztünk járnak, és nem figyel fel rájuk senki. Ok nem hangosak, nem mesélnek vidám sztorikat csattanó poénnal, a társaságban sem ők viszik a prímet.

■v látványosságokat kedvelők, azt mondják rájuk: jelentéktelen figurák. Az érdeklődést a különleges, színes egyéniségek vonzzák, aki pedig csupán csendes, szerény, és tisztességesen teszi a dolgát arra nem sok szót vesztegetnek.

Márpedig Ispán Tibor pontosan ilyen ember. Annyira nem feltűnő, hogy már-már éppen ez a különös benne. Vélné az ember, a napok egyhangú pergésében érzi otthon magát, pedig de nagyol is téved, aki ezt gondolja róla!

Ispán Tibor akkor van igazán elemében, ha fogas kérdéssel találja magát szembe Nem ügy számára a Salgótarjáni Kohászati Üzemek híddaruit tízméteres magasságban bütykölni, akkor lesz ügy belőle, fia ugyanahhoz a daruhoz hr- marosan még egyszer hívják Mert az már nincs rendjén. ott valami nem stimmel.

Így volt ez a bakdaruval is. Nap mint nap ott volt mellette néhány ember a javítóból, mégsem bírtak a rakoncátlan meghajtó szerkezettel.

— Tulajdonképpen csak egy golvóscsapágyat kellett /beépíteni a futókerekekbe — utal a megoldás roppantul egvszerű voltára Ispán Tibor Ennek tíz éve. azóta jóformán felé sem kellett nézni

Ez a kis termetű, vékony dongájú férfi kitartóan ra;

Kulcsemberek

A daruk

gaszkodik álláspontjához, miszerint igazán furcsa, hogy őróla most írni akarnak, hiszen nem csinált ő semmi kiemelkedőt. Azl se tőle tudom, az újítási osztályon mondták, hogy Ispán Tibor nyolcvanhatodik sikeres újításának gazdasági eredményét most kalkulálják. Ügy fes; a dolog, hogy kiadja az ötlet az évi 150—160 ezer forintos megtakarítást.

— Ja, igen. Egy importanyag-helyettesítés — mondja az ötletről Ispán Tibor szokott stílusában, mintegy lezárva a témát. — De nem egyedül csináltam, benne van Fehér Jóska, Jakab László, meg Bialkó Kálmán. Mi négyen sokszor dolgozunk együtt újításon.

Majd néhány mondatot mond az újítási munka kollektív voltáról, meg arról, hogy neki tulajdonképpen muszáj is ilyesmivel foglalkozni. hiszen végtére saját dolgát könnyíti meg vele. A darujavító műhelyben régebben 24-en voltak, most 14-en, hát jól néznének ki. ha nem segítenek magukon, mikor még a javítanivaló is több. mint azelőtt!

Ha mintegy mellékesen is. azért kiderül a negyvenedik évéhez közeledő férfiről. hogy nagy barátja a könyvnek. Nem csak a re gényeknek. amit pihenésképp olvas, hanem a megta- nulandónak is. Két éve mestervizsgát tett géplakatosdoktora

szakmából, tavaly felvonó- szerelő- és -karbantartószakmából vizsgázott Pesten. Gyári második lett az 1980-as Ki minek mestere vetélkedőn, amihez ugyancsak komoly előtanulmányok szükségeltettek.

— Nem érdemes az ilye-, nek alól kibújni, még ha fáradsággal jár, is. Pedig az első tanfolyam után azt mondtam, én ugyan többé nem! Dehát muszáj az embernek haladni a korral, meg a mesterségével, ha már egyszer éppen azt szereti. Mestervizsgára készül- '-e ismertem meg például a szakrajzban életbe lépett új szabványokat. Szükségem van rá? De mennyire! Egy másik alkalommal a fémek műanyaggal való helyettesítésében okosodtam kicsit. Hogy jutna eszembe erről bármi, ha az ötletet nem a tudásból meríthetném.

Ispán mester, merthogy a cím most már kijár neki, nem csak a szakmáját érzi közel a szívéhez, hanem ezt az olajszagú. többnyire meglehetősen zajos műhelyt is. Ideszóló érzelmeiről nem áradozik. csupán tényként állapítja meg. s magyarázatul hozzáfűzi még, hogy ebben a gyárban dolgozott apja, nagyapja, s ahogy a dolgok most állnak, , alighanem ide jön géplakatosnak készülő fia is.

Elégedett ember, pedig nem a darujavító műhelyt álmodta meg magának. Sráckorában a fővárosba készült, autóközlekedésipari technikumba. Fel is vették Három földijével, nagylóci legénykékkel együtt ült a buszra, ami a kollégiumba vitte volna. Onnan, a buszról szedték le a keserves gyomorgörcsök miatt, mik hirtelen meglepték. Húsmérgezést kapott. A 11-es lókolbásztól, amivel búcsúzóul jóllakatták a messzire induló fiút. Komoly baj lett belőle, hosszú heteken át kezelték, igy hát a technikumból nem lett semmi.

— A másik három fiú ma mind diplomás. Az egyik orvos, ketten mérnökök. Én sem voltam butább náluk,

— Azért ez kegyetlen tréfája volt a sorsnak...

— Talán. Én nem háborgók miatta — látszik, őszintén mondja. — boldog nagyok a családommal, szeretem a gyárat, a munkám pedig olyan, amiben igazán kiélhetem magam. Mi kell más, hogy az ember megtalálja a helyét'

I spán Tibor, akit szó* szátyársággal nem lehet vádolni szívesen csak a szakmájáról beszél. Arról sem bőbeszédűn, csak kissé fűtöttebb hangjából érezni — ez az ő világa. Azt mondja, az ő munkája alkotás. hiszen ha megbízzák egy feladattal, elejétől a végéig ő tervezi, szervezi, ő hozza össze.

— Semmi szakember volnék. ha nem így tennék — állítja a daruk doktora, aki diploma nélkül is megtanulta tisztelni a tudást

Szendi Márta

A holnap

felepüEésoiéB't

Beszélgetés Kovács Ferenccel, a pásztói járási hivatal elnökével

A pásztói járásban körülbelül negyvenezren élnek, s közülük minden negyedik a járás, vagy a megye határain túl talál kereseti lehetőséget. Különböző szükségleteik viszont lakóhelyükön jelentkeznek, a helyi tanácsok feladata gondoskodni kereskedelmi, szolgáltatási, művelődési, egészségügyi és egyéb igényeik kielégítéséről. A huszonnyolc település öt önálló és hat közös tanácsa az elmúlt esztendőkben javuló színvonalon tett eleget kötelezettségeinek. Növekedett önállóságuk, hatáskörük, tevékenységük fontos alakítója a helyi közérzetnek. A megyei tanács járási hivatala ebben a munkában, sajátos eszközeivel vesz részt Milyen tennivalói akadnak, egyebek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk Kovács Ferenccel, a hivatal elnökével.

— A járás munkaképes lakosságának fele az eljáró. Miként befolyásolja ez a tanácsok tennivalóit?

— Valóban évek óta gondunk, hogy Pásztó kivételével csupán a termelőszövetkezetek kínálnak helyben munkát Naponta kétszáz autóbusz szállítja el a járásból a munkásokat. Törekszünk megteremteni a helyben, a járásban való foglalkoztatás feltételeit Tárgyalás tárgyalást követ, új téesz-melléküzem- ágak létesítésére, kisebb fióküzemek letelepítésére. Ha

' akadnának erre a célra alkalmas létesítményeink, köny- nyebben menne. Sajnos nincsenek, s beruházni sem tudunk. így olykor jó szakmunkások fognak vándorbotot, s utaznak hetven-nyolcvan kilométert négy-öt forinttal több órabérért. A másik oldala a dolognak: viszont itt élnek, itt a családjuk, a házuk, itt akarnak új utat, kulturált környezetet, friss hentesárut, vonzó kulturális programot«

— S mindezt meg is kapják?

— Az ellátással a települések többségében alapvetően nincs gond. A járási hivatal, a helyi tanácsok rendszeresen vizsgálják, figyelemmel kísérik a kereskedelmi, egészségügyi, művelődési igények kielégítését. Érzékenyek rá, amit számos gyors és hosszabb távra szóló intézkedés igazol. Persze, akad nálunk is példa rá. hogy a Cserhát apró településein nem mindig zavartalan a kenyér-, a húsellátás. Éppen a VI. ötéves tervi célkitűzéseink illusztrálják: a járás települései milyen tempóban fejlődnek, s tanácstagi beszámolókon, rétegtalálkozókon, egyéb fórumokon igyekszünk ennek megvalósítására mozgósítani.' Hadd említsem, hogy ebben a tervciklusban járásunkban harminc tanterem épül, köztük Vanyarcon, Kálión, Ecsegen, Szurdokpüspökiben, Kállón új orvosi rendelő illetve lakás kivitelezése a feladat, célcsoportos lakást kap Buják, Palotáshalom Szi rák. A pásztói kórház rekonstrukciója az egész járást szolgálja.

— Pásztó. mondhatnánk. ..megér egy misét”! Hosszú idő óta hol titkolt vágyként, hol komoly előirányzatként került szóba várossá válása. Most mi a helyzet a járási székhellyel?

— Anyagi és szellemi erőnk javát érthetően Pásztora összpontosítjuk. Tudjuk, a várossá válásban nem az óhajok döntenek, hanem a tények A nagyközség fejlődik, a tervidőszakban pé.Jául hatszáz lakással gazdagodik majd. megoldódik ivóvízellátása, kész az új szolgáltatóház. új kollégiumot adunk át. megújul a tejüzem, gyógypedagógiai intézetnek ad otthont a település. S ha az üzemek hozzáállása ilyen marad, amilyen, talán jövőre Pásztón lesz a vezetékes gáz is.

— A tervciklusban a járás

összes fejlesztési lehetősége körülbelül 200 millió forint. Ebből Pásztón használnak fel 170 milliót. Nem okoz ez feszültséget a járási székhely és a kisebb települések között?

— A várossá fejlesztés feltételeit csak ilyen tempóban tudjuk biztosítani. Egyébként Pásztó társközségeiben a tanácstagi csoportok is ezzel értenek egyet, mondván, ezután is a nagyközségben várják különböző, magasabb szintű igényeik kielégítését. A többi településen az alapellátás szinten tartása, ésszerű fejlesztése napirenden szerepel. Óvodai, napközi otthoni csoportok bővítése, utak, hidak, járdák építése, házhelyek kialakítása, mind-mind fontos a helyieknek. örvendetes, hogy lépten- nvomon találkozni az összefogás dicséretes példáival, tehát a rendelkezésre álló ösz- szegek megsokszorozhatok.

— Egyre inkább hangsúlyozzuk a helyi tanácsok önállóságát. Mit tud ehhez nyújtani a járási hivatal?

— Szinte nincs a tanácsi munkának olyan területe, ahol a helyi tanács és a járási hivatal ne találkozna. A gyorsabb információáramlás, a hathatósabb együttműködés érdekében megszerveztük az instruktori rendszert Segítséget nyújtunk a testületi ülések előkészítésében, konzultálunk, tájékoztatunk, közbenjárunk gondjaik orvoslásában. Rendszeresen tartunk komplex vizsgálatokat A tapasztalatokat a helyi vezetőkkel, a falu társadalmi szervezeteinek képviselőivel elemezzük. Egy-egy ilyen eszmecsere után joggal érezzük: szinte felfrissül a tanácsi munka. Kedvező, hogy a legutóbbi tanácstagi választáskor bizalmat kapott tanácstagok színvonalasabbá, tartalmasabbá, pezsgőbbé tették a testületek munkáját, gyakrabban helyezik ki üléseiket a társközségekbe, folyamatos a párbeszéd a tanácsok és a lakosság között. Mindehhez járul hozzá a felkészült tanácsi apparátus. Hozzáértőek, napi feladatukat szolgálatnak tekintik, közéleti emberek...

— Ez az állampolgárok véleménye is?

— Ügyeiket gyorsabban, helyben intézik, s a fellebbezések csökkenő száma mutatja, hogy megelégedésükre. S ugyancsak bizonyíték a lakosság aktivitása: soha nem voltak még annyian falugyűlésen, mint legutóbb, magukénak érzik lakóhelyüket, tesznek is érte. A tanácsokkal szemben megnyilvánuló bizalom ielei ezek, amelyet hosszú, fáradságos munkával sikerült elérni. S jólesik a járásban élőknek a megyei szervek megkülönböztetett figyelme is, az odakerülő gondjaik megnvus- tató intézése. A tanácsok és a járási hivatal ezekben az esztendőkben, ismert okokból nehezebb körülmények között dolgozik. A célunk azonban változatlan- a rendelkezésre álló forrásokat, lehetóséeoket hatékonyan kihasználni a falvak lakómegtartó képességének fokozásáért a holnap települései arculatának formálásáért. az állampolgárok szolgálatáért. E nem kis feladat felelőssége hatja át hétköznapjainkat — felezte be a beszélgetést a pásztói iárási hivatal elnöke

M Szabó Gyula

A nap autókat lakkoz

A Német Szövetségi Köztársaság- lakkozó berendezés, amelvet sóiban meg alig használják lel az markiban (Oberpfalz) helyeztek ipar területén a napenergiát. A üzembe. Egy, a hagyományos be- Nap hőenergia iának segítségével rendezésbe beépített, nagy haté- ,-simán az NSZK >0 000 autólakko- konvsáeé kollektorokkal fe's / reli zójában évente ?00 millió Hter óla- szoláris fűtés, évente az egyébként jat tehetne m—takn-itan!. Ezt mu- szükséges óla imennviség mintegy tatja az első szoláris gépjármű- 50 százalékát takarítja meg.

NÓGRÁD - 1982 május 30., vasárnap Ü