Nógrád. 1982. május (38. évfolyam. 101-125. szám)
1982-05-28 / 123. szám
Czinke Ferenc tárlatán LILA HOLD A Nógrádi Sándor Múzeum magasra tette a mércét, amikor földszinti kiállítótermében a kortárs grafikai törekvéseket bemutató sorozatát Feledy Gyulával indította el. A Miskolcon éló művész hollókői ihletésű anyaga maradandó emléke a tárlat látogatóinak, Fé- ledy munkáinak gondolati gazdagsága, mondandójának rétegzettsége, a megvalósítás nem öncélú modernsége, mégis frissen ható kísérletező kedve a szó legteljesebb értelmében művészi élményt nyújtott. Érthető, ha kíváncsian várjuk, hogyan, kikkel folytatja a múzeum. Czinke Ferenc ismertsége már önmagában biztosítja a közönség érdeklődését, s ez már fél siker. Legutóbb még az üvegcsarnokban tekinthettünk meg összefoglaló értékű Czinke* kiállítást. Tanulságos volt együttlátni ennek a szemünk előtt formálódó pályának fontosabb műveit, a fejlődés állomásait. Most — mintegy átkötés gyanánt — az akkori idők törekvéseit is jelzi néhány munka. Helyesen, mert folytonosságra utalnak, segítik a néző tájékozódását, Fölidézik a kiállító művész jellegzetes témái rányultségait. Igaz, a sokszorosltó- eljérásokkal készült lapok csak a töredékét teszik ki e tárlatnak. Most jobbára egyedi rajzokat láthatunk. Czinke Ferenc nyilván szándékosan nem vonultatja fel mesterségbeli arzenálját. Viszont összetartozónak ítéli, amit a közönség elé bocsátott. Mégsem beszélhetünk szűkén értelmezett kamaratárlatról, hiszen a terem méreténél fogva alkalmas kisebb pályaszakaszok átfogó bemutatására. Kihasználva a kínálkozó felületeket, Czinke Ferenc is tekintélyes meny- nyiségű művet vonultat fel. Így lehetőség nyílik a jellegzetes Czinke Ferenc-i szüzsé kibomlására, egyben értékelésére is. A látogató előbb a történeti tárgyú lapokat veheti szemügyre. Majd a gunyorossága miatt a kiállítás alaphangvételétől elütő két tusrajz következik, fíöscincér címmel. Aztán javarészt a népművészet ihletésére született köny- nyed, eltalált lendülettel megoldott rajzok sorakoznak. Elegáns dekorativltásuk nem hagy kétséget a szakmai rutin felől. A látogató kételyei akkor támadnak fel, amikor a jellegzetes czinkei vonal kísérletet tesz összetettebb mondanivaló képi kifejezésére. Akkor például, amikor az illusztratív, tussal készült Dudás után színes lapon is láthatjuk az emeltebb szintűnek szánt változatot. Ismeretes, hogy a modern mflvészsors Jelképes érvényű magyar megfogalmazása népdalkincsünk egyik gyöngyszemének felhasználásával volt lehetséges. Elég, ha József Attila ismert versére gondolunk. A jelképek ilyen típusú világában természetesen Czinke Ferenc is Járatos. Sőt, annak idején maga is kísérletet tett, hogy Koikirály című sorozatával egy változatlanul bírálandó társadalmi jelenség népi ihletésű mintaértékű életrajzát adja. Főkötős sorozatával pedig a tárgyi néprajz egyik Jellegzetes darabját igyekezett az időről való tudásunk szolgálatába állítani. Mégis dudásainak ezen a tárlaton a lehetségesnél kevesebb köze van a megszenvedett művészi tapasztalathoz. Sokkal több a téma könnyed, lakásbelsőben falra akasztható, dekoratív változatához. Bonyolítja a néző helyzetét. hogy a nagyméretű Dudás első megközelítésben az arc és környékének gazdag rajzú megoldásával többről látszik üzenni. Emiatt az ismert téma egyénített, sajat tapasztalattal továbbfejlesztett változatát várjuk. Ám a kép egészén belül a drámaibb vonal- és folthatások kisebbségbe kerülnek. Uralkodóvá a könnyű kézzel írott Ívelő, domborodó, hullámzó vonal válik. Lírává szelídül tehát, ami jellegénél fogva, eredendően feszültségekkel telített. Telitalálatok olyankor sikerednek, amikor a hangnem eleve a választott tárgyból fakad. Ilyen a Paróczat Gergely emlékére készült lap, és ilyen az Oszidő is. Hasonlóan a Búcsúzó Villő. Hosszabb-rövidebb ideje tematikai gazdagodásnak is tanúi lehetünk. A művész Balatonéi menye most sem maradhatott el. A víz, a fények, a part menti növényvilág, az ember viszonya mindehhez — tágas tér a lírai világlátás érvényesüléséhez. Akik ismerik Czinke Fe_ renc pályáját, azoknak bizonyára némi meglepetést is okoz ezeken a lapokon a borongós hangnem, a finoman intonált melankólia, a fogyó holdsarló gyakori szerepeltetése. A vegyes rajztechnika miatt-e, avagy a méretezés túlfuttatásénak következményeként, esetleg az eddigiektől eltérő motívumkészletet igénylő új környezetbe való önkivetítés nehézségei következtében, ezek a művek nem tűnnek eléggé kiforrotnak. Többször is érintettük már az „előadás” hangnemét. Ki vonhatná kétségbe, hogy annak megválasztása önmagában még nem minősít? Amellett az alkotó szíve-joga. Mégis vannak témák, amelyek nehezen viselik, ha nem Igazán eltalált hangnemben szólalnak meg. Ilyenkor a néző a felkínált téma kiüresedésére neszei föl. Egyben e kérdés körül forog a tárlat egyik legfontosabb tanulsága is. Nehezen feltárható Okok miatt, sem a történeti érdeklődés, sem a népművészeti ihletés nem kínálja most azokat a gazdag tartalmakat, amelyeket pedig korábbi művek alapján joggal elvárnánk. A történeti tematika árnyalatlan jelképiségbe ment át. Valljuk meg, napjainkban, az elemző közelítések idején, ennyi már kevésnek tűnik. A népművészet vonatkozásában is csupán a szellemi és tárgyi néprajz motívumainak átmentését méltányolhatjuk. ( Bár a Táltos, a Ma- dárijesztő madonna és az Este a székelyeknél meglehetősen tisztázatlan ebben a tekintetben is.) Sajnálhatjuk viszont, hogy elmarad az önálló művészi renddé szerveződésük, egy saját jegyű művészi világkép és kifejeznivalő szolgálatában. Nyitott kérdés persze, hogy mire képes az egyedi rajz? Mi az, amit egyáltalán elvárhatunk a grafika ezen ősi ágától? A művészet- történet tanulságain és mai tapasztalatainkon túl bizonyos előfeltevéseket Igazolhatnak és cáfolhatnak a szervezés alatt álló salgótarjáni egyedi rajzbllennálé művel. Valószínűleg nem csalódunk majd, hogy ma már az egyedi rajz által is megfogalmazható és elmondható a valóság és a művészi tapasztalat szinte minden vonatkozása, ami a vonal megjelenítésében egyáltalán lehetséges. Kiállításának katalógusában Czinke Ferenc saját kézjegyével hitelesítve igazítja el a nézőt. Nem többről és nem kevesebbről beszél, mint az önmagának szóló legfőbb tanulságról. Arról, hogy talán látni lehet ezután a tárlat után, mit tegyen holnap önmagával. A kiál- 1 (toterem elkülönülő zugában mintha ki is rajzolódna a folytathatóság iránya. Első fokon valószínűleg szakítania kellene azokkal a végsőkig stilizált életmintákkal, amelyek Szamara«, öszvérei, Madáretető címekkel jelölődnek. Nehezen érthető ugyanis, hogy aki programszerűen és kinyilvánítottan szociális, közéleti indítású, csupán peremkérdések nosztalgikus megfogalmazására vállalkozik. Ahelyett, hogy a grafika mindenkori társadalmi töltetét mai világunk Összetett tartalmaival gazdagítaná. A másik út az eddig szervesnek tudott néprajzi örökség újragondolása. A „Földisten leánykérőben” című kötethez készült illusztrációk beindíthatják ezt a folyamatot. Kár lenne ugyanis, ha az a Czinke Ferenc, aki a hatvanas években már felmutatta, hogy a tisztán díszítőművészetként kezelt népművészet ábrázoló erővel is bír, éppen napjainkra adná fel alkotói pozícióit. Olyan időben, amikor a néprajz, a komporatisztika és más tudományágak — éppen marxista szellemű eredményei — a szűk szakmai körökön túl Is Ismertté kezdenek válni. A „Földisten lánykérőben” című gyűjteményhez hasonló kiadványok révén pedig a legszélesebb közönség ismerheti meg — példának okáért — a finnugor népek epikai kincsesbányáját. A laikusok szeme előtt Is főlaejlő kulturális őstenger kínálta lehetőségeket kár lenne elszalasztani. Űtra kell inkább kelnünk, felkészült hajósnépek módján. De adhatunk-e tanácsot bárkinek is? Akár csalt holnapra szólót Is? Különösen, ha művészetről van szó?! Laczkó Pál Popír—ügyirat—történeti forrás Gyakran előfordul, hogy az utca embere meghallva a levéltár szót, rövid töprengés után egy postarészleg mellett dönt. Nyilván az elnevezés miatt. Pedig a „leveles tárnak”, ahogy eleink hívták a levéltárat, kevés köze van a postához. Az egykori „leveles tár” tulajdonképpen egy nagyobb láda volt, amely a nemesi vármegye személy- és jogbiztcsító iratait, okleveleit tárolta. Ebből nőtt ki napjaink levéltári intézménye, amely sokszor egész épület- együttes. Feladata és tevékenysége Is kiterebélyesedett. Ma is őriz személy- és jogbizto- sítő iratokat, nemritkán segít tanoncidő, segédidő, segédvizsga, iparengedély és munkaviszony igazolásában. Főként azonban olyan tudományos intézmény, ahol múltunk iratanyagát őrizzük, gondozzuk, és tesszük közzé. Szemléletesen megfogalmazva úgy is mondhatnék, Irat- múzeum. Nemzeti kultúránk becses dokumentumai az írásos emlékek. Nincs ez másképp szű- kebb pátriánk, megyénk vagy szülőhelyünk esetében sem. Becsüljük őket, mert múltunk bizonyítékai, a múlté, amit elfogadhatunk vagy elvethetünk, de amely nélkül alaptalannak éreznénk magunkat Szakember vagy laikus, ha kezébe vesz egy két-három évszázada írt személyes hangú levelet, avagy szigorú ösz- szeírást, nem kizárólag adatot közlő papírként szemléli, hanem némi megllletődöttség- gel, vagy éppenséggel kritikával pillanthat be őseink életébe. De emellett a jelenünket megőrző iratok összegyűjtése és rendezése, értékelésé nem kisebb feladatot ró archívumainkra. Napjaink irattáradata feladta a leckét Ez mind történeti forrás? A szervezett emberi tevékenységhez nélkülözhetetlen a papír. Szinte életünk minden rezzenése lejegyezve található rajta. De amíg az arra érdemes iratok a levéltárig, a címbeli héromszakaszú folyamat végállomásáig eljutnak, hosszú az út. A papír üres és írószerboltban kapható, az ügyirat életünk szervező-irányító része, irattárban van. A történeti forrás pedig rnár tapasztalat, a múlt, ezt őrzi a levéltár. Vajon meg kell-e őrizni minden, a tevékenységünk során keletkezett Iratot? A válasz könnyűnek látszik: nem. Egyszerű lenne megsemmisítésük. Viszont kezünkben a műltúnk. Amit mi elraktározunk, az lesz a mi múltunk, abból fognak meismerni és megítélni bennünket. A papírözön selejtezésre készteti a levéltárakat. Ez pedig kényes kérdés. Vitathatatlan persze, hogy a megyei, 1á- rási és községi tanácsok Irányító munkáját dokumentáló iratok meghagyandók, de nem egy sarki ABC iratai. A megőrzésre érdemes Iratképző szervek irattáraiban felgyülemlett iráttömegből sem marad meg minden. Sok felesleg terheli ezeket is. A megsemmisítendő iratok kiválasztása széles körű ismereteket és türelmet kiván. Megvalósíthatatlan a történészeknek az a vágya, hogy minél több forrás maradjon meg. A selejtezés mellett nem kevésbé fontos az iratok rendszerbe szedése és nyilvántartásba vétele, amiknek segítségével lehet eligazodni a tömérdek akta közt. Nélkülük béna lenne a levéltár a kutatók és kérelmezők kiszolgálásában. A megyei levéltár rengeteg hányattatás Után 1968-ban került Salgótarjánba. Azóta itt, valamint a levéltár balassagyarmati részlegénél lelhetők fel a megyei helytörténet- írés történeti forrásai. Iratanyaga felöleli 1596-tól, a nemesi közgyűlések legkorábbi ránkmaradt jegyzőkönyvétől és irataitól kezdődően II. Józsefnek, 1848-nak, az önkényuralomnak. a kiegyezés utáni időknek, a Tanácsköztársaságnak, az ellenforradalom rendszerének, a népi demokratikus időszaknak és tanácskorszaknak a dokumentumait latin, német, magyar és szlovák nyelven. Azokról a történeti forrásokról, amelyek a megyére vonatkoznak, de nincsenek Itt. a róluk készült ftlmtár pótolja. A kutatáshoz gazdag szakkönyvtár áll rendelkezésre. Befejezésül: ha a levéltár múltat, tapasztalatot Őriz, élnünk kell vele. Önismeretet meríthetünk belőle s ez mindennapi cselekvésünkhöz elengedhetetlen. Hauscl Sándor Megjelent a Béke és Szocializmus Hatvan évvel ezelőtt, 1922- ben alakult meg a Szovjetunió. Ebből az alkalomból közli a folyóirat Dinmuha- med Kunajevnek, az SZKP KB PB tagjának „A nemzetek egyenlőségének és egységének lenini elvei” című írásét. Florakisz, a Görögországi KP főtitkára azt vizsgálja, mi a politikai helyzet sajátossága a görög balratolódás viszonyai között. A latin-amerikai események egyre Jobban nyugtalanítják a világ közvéleményét. A Béke és Szocializmus szerkesztőségének latin-amerikai és karib- tengeri bizottsága eszmecserét rendezett a térség helyzetéről, az egyes országokban tapasztalható fejleményekről. A szerkesztőség nemzetközi szimpoziont rendezett „A gazdasági fejlődés és a szociális haladás a szocialista építés mai szakaszában” címmel. Különböző politikai nézeteket valló békeharcosok ismertetik nézeteiket korunk kulcskérdéseiről. „A konszolidáció első lépései” címmel közli a folyóirat Berecz Jánosnak, az MSZMP KB külügyi osztálya vezetőjének írását, amely felvázolja a huszonöt évvel ezelőtti magyar tapasztalatokat. Hetven éve jelent meg a Pravda első száma. Viktor Afanaszjev, az SZKP központi lapjának főszerkesztője az évfordulót köszöntő írásában összefoglalja a pártújságírás néhány alapelvét, ismerteti a kommunisták felfogását a sajtószabadságról, az újságírás eszmelséséről, tudományos alaposságáról. Kéményfestő alpinisták A miskolci alpinistaklub három ta«',a — Himer József, Orosz Gyula és Fehér Tibor — festi a Hejőcsabai Cement- művek hatalmas kéményét. A három bátor ember drótkötélen végzi el a kémény korrózióvédelmi szempontból fontos újrafestését, s így nem kell hatalmas állványokat emelni. A miskolci klub tagjai egyébként a klub keretében vagy a speciális munkát vállaló közösségekben nem először takarítanak meg milliókat bátorságukkal, vállalkozókedvükkel, különböző üzemeknek, vállalatoknak. Dolgoztak már a Lenin Kohászati Művek kéményein és Le- ninvárosban, az olefinmű lepárlótornyain is. Régi hagyomány a nagylóci művelődési házban, hogy a helybeli himzőszakkör minden évben kiállításon mutatja be termékeit. A napokban megnyitott kiállításnak a mozgalmi ház adott helyet, melyben bemutatásra kerültek a különféle hímzett térítők, díszpárnák és hímzésekkel előállított ruhadarabok. KOSSUTH RADIO: 8.<7: EKG 100 pontról. 8.37! Romantikus zene 9.33! Ki kopog? lii-oä! Kincses sziget. to 3il: Kis magyar néprajz io.«: Hilde düden operattdale- kat énekel 41.001 Gondolat 11.48: Magyar füvöszéne 12-451 Hét végi panoráma 14.02! íróvá avatnak. Németh László indulása. 14-321 Egy zsellei hangszeres népművész ■ Orbán István. 1-1.44! Maaym-án szólva... 15.05! Operettflnálék. 15- 28: Barangoló Dominó 46-00: Mit üzen a Rádió? H.35: Régi híres énekesek műsorából. 17-OS: Balogh Sándor népi zenekara játszik, Csanádi György nótákat énekel, 17.33: Drága olcsóság. Riport. to-00: Stveeiindk-kórusmavek 16- 131 Höl volt, hol nem volt... 15.33: Mái könyvajánlatunk 13.131 rarkal Kerens—Weöres Sándor! Gyümölcskeeár — dalciklus. 13.33: Kapcsoljuk a Zeneakadémia nagytermét. Közbén: kb. 30.301 A gyógyulás hegyén. kb. 20,40 í a hangverseny- közvetítés folytatása, kb 21.301 Elena Poianska ismeretlen szerzők műveiből Játszik Hárfán. 32.20t Ti* pere külpolitika. 2».301 Gj zenei újság. 23-20: operarészletek 0.10: Méiódiakoklái PETŐFI kADIO: 3.03: Juanita csókja. Részletek Mlljutyin operettjéből. 4 NÓGRAD - 1982. májút 28., pántok 8.20: Interjú az igazi Willy Brandttal. Lipoveez Iváa müncheni beszélgetése. 8.33: Slágermúzeum 9.36: Munkaidőben, ío.oo: Zenedélelött 11.35: Tánczenei koktél. 12.35: Édes anyanyelvűnk. 12-40: Népi muzsika. 13.15: A zene titka. 13.30: Kórusművek — állatokról. 14.00: Kettőtől ötig... 17.00: Térkép és ütravaló 17.30: ötödik sebesség. 13.35: Slágerek mindenkinek. 19.40: Nótakedvelőknek 20.35: Embermesék. 21.35: Újdonságainkból. 22.15: Zenés Játékokból. 22.30: Beszélgetések a kultúráról. 23.20: Könnyűzené Jereb Ervin szerzeményeiből. MISKOLCI STÚDIÓ: 17.00: Hírek, Időjárás, műsorismertetés. — 17.05: Péntek este Kszak-Magyarországon. (A tartalomból: iBUSZ-úttal szabadságon. — Miért kell a napszemüveg? — A miskolci autósbolt választékáról. — Hét végi programok Eszak-Magyarországon.) Szerkesztő: Jakab Mária. Telefonügyelet: 35-510. — 10.00: EáZák-magyaror- szági krónika, (ünnepi könyvhét kezdődik Salgótarjánban és Sárospatakon. — Nógréd megyei mezőgazdasági helyzetkép.) — 18.25— 10.30: Lap- és müsoreiőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: s-tiO! Tévétorna. (ism.) 6.03! iskolatévé. Fizika (ált. ISk. 0. észt.) 0.05: Környezetismeret (ált. lsk. 3. oszt.) 9-50: Lottósorsolás — 21. hét. 10.33: Deltácska. 14.13: Iskola tévé. Környezetismeret (ism.) 14,33: Deltácska. (Ism.) 14.55: Fizika (i»m.) 13.20 t Mindenki Iskolája. Fizika. 13.35: Hírek 16.03: A 22. miskolci tévéfeszUvál díjnyertesei. 16.35! Reklám. 16.431 Természetbarát. 1T-03: Csali. 17.23: Keresztkőrdés. 17.35: Ablak. 19.00: Reklám. 19.10: Tévétorna. 13-15: Esti mese. 19- 30: Tv-híradő. 20.00: Delta. 20- 25: 25 éves a Magyar Televízió. 21.40: A hét műtárgya. 21.45! Családi kör. 22.33: Tv-hiradő 3. 22-431 Oldjuk meg... Kémia. 2. MŰSOR: 13.40: Reklám. 13.43: Beszédtéma — beszéljünk róla. 19.30! Tv-híradó. 20.00: , A magyar eseda”. 21.15: Tv-híradó 2. 21-33: Reklám. 21.43: Ki fizeti a révészt? VH/0. rész: At a folyón. 22.35: Parabola (Ism.) (SZ.) BESZTERCEBÁNYÁI 17.00: Három nővér a televízió Ifjúsági klubjában 13.00: Bratislava! magazin 11.13! Franeiarszág 2. rész 19.10! Esti mese 19.20: tdőjárásjclenlés és műsorismertetés 19.30! Tv-híradó 20.00: Meghódítjuk az eget la 3. rész 21.05: Vetélkedőmflsor 21.43: Ez történt 24 óra alatt 22.00: Kételyek és kétségek 23.25: Egy est az Orfeumban 0.15: Hírek 3. MŰSOR: 20.03: Bratlslaval líra, 1982. 21.20: időszerű események 21.30: Eltakart színes világ. 1. rész MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7-i Délután fél 3-tól. Iskolamozi: Álmatlan fülesbagoly. Terülj, terülj asztalkám. Színes meBcfUmsoroza- tok. Háromnegyed 9-tól és 8-tól! A birodalom visszavág. Színes, szinkronizált amerikai fantasztikus kalandfilm. Este 10-tŐl: Sógorok, sógornők (16). színes francia fílmvígjáték. — Kohász: Bogáncs. Magyar film. — Balassagyarmati Madách: Délután fél (M tői: Evezz egyedüli színes szovjet film. Háromnegyed 6-tól: Kajak és a Marcus—Nelson gyilkosságok, I—11. (14). Színes, szinkronizált USA bühügyi film. Este 10-től: KI öli meg Európa nagy konyhafőnökeit? (14). Színes USA —NSZK bűnügyi filmvígjáték. — Pásztói Mátrái Egy kis romantika. Színes, szinkronizált USA— francia filmvlgjáték. — Szécsényt Rákóczi: Az élet szép (14). Színes szinkronizált olasz—szovjet koprodukció. — Rétsági Arnyék- bokszoló (14). Színes, szinkronizált NSZK bűnügyi film. — Kis- tercnyei Petőfi: Aranycsapat. Szirtes magyar film. — Ersekvadkert: Amokfutó (14). Színes lengyel bűnügyi film. — Nagylóci A keresztapa, I—II. (16). Színes, szinkronizált amerikai bűnügyi film.
