Nógrád. 1982. május (38. évfolyam. 101-125. szám)
1982-05-26 / 121. szám
Színházi esték Kései találkozás A CLASP építési technológiával elkészült Beszterce-lakótelepi Általános Iskola Salgótarjánban a tanítás, a diákok intenzív rohamát is kiállta. A szaktantermeken, a közösségi helyiségeken úgyszólván meg sem látni a használat nyom it, ahogyan az a korábban megépült iskolatípusoknál megfigyelhető. —kj— Szépen magyarul — szépen emberül Szép szó — csúnya szó DIVATOSAK a nyitott, a színpadképek. Sok színházban alkalmazzák, a budapesti Madách Színházban is. Egyik kamaraszínházi előadásán, Arbuzov Kései találkozás című lírai játékának salgótarjáni bemutatóján tapasztalhattuk, hogy a rendező sem a kezdetkor és végkor, sem az egyes jelenetek között nem használ függönyt. Nyilván ez — és a módszernek akkor van értelme, létjogosultsága — dramaturgiai funkcióval, művészi jelentéssel bír. A Kései találkozás esetében valamiféle olyasmivel, hogy a nyitottsággal kitágítva a színpadot, azonnal „bekapcsolja” a nézőt, egycsapásra érdeklődővé és érdekeltté teszi. Nincs értelme á hűvös távolságtartásnak, nem érdemes — és nem is lehet — kívül maradni majd a történésen, hiszen azok bárkivel, bármikor megtörténhetnek. Csupán néhány feltétel megléte szükséges hozzá. A színpadtér díszlete rendkívül puritán. A József Attila Művelődési Központban még inkább, mivel technikai okoknál fogva például a tengerparti katonai temető képének bejátszására nem nyílik lehétőség. A díszlet pár naturális jelzés: egy szögeit lóca, egy pulpitus kávéházi asztallal, két székkel, korláttal, és — a vízszintes vonalakat ellensúlyozandó — öt-hat függőlegesen lecsüngő fehér vászoncsík (később különböző városképeket vetítenek rájuk, érzékeltetve a helyszínt, a szovjet Baltikum egyik gyöngyszemét, Rigát). Götz Béla díszlettervező a legmesszebbmenőkig magáévá tette Szirtes Tamás rendező koncepcióját, s egyszerű jelzéseivel is kellőképpen kifejezi a tér, a játék, a történések hangulatát. Célszerű megemlékeznünk a jelmezekről is — Piros Sándor munkái. Erényei a díszlettel versenyeznek. Ha megAdott volt a falusi Ifjúsági klub helyisége, ahova szűkebb-tágabb kis közösségek jártak. Zenét hallgattak, asztalifociztak:, élvezték egymás társaságát, s a kapcsolatok szorosabbra fűződtek. Ma is hallgatnak zenét, és heves meccseket vívnak, de közben megalakult a színjátszócsoport. A felsőpetényi színjátszók első megmérettetésére az idei ,.Művészet és ifjúság** megyei bemutatóján került sor. Arany János Walesi bárdok című dramatizált balladáját mutatták be. A nézőközönség — beleértve a zsűrit is — kissé meglepődött, de nem annyira a műsor színvonalától, sokkal inkább a vállalkozás merészségétől. Kik ezek a kísérletező kedvű, fiatal lányok? — Van két általános iskolásunk, négyen dolgoznak, nyolcán középiskolások vagyunk. Én vácra járok gimnáziumba, másodikos vagyok — mondja Nagy Magdolna, a csoport ifjú vezetője. — Különböző városokba járunk iskolába, illetve munkába, aztán, ki- nck-kinek edzése, szakköre Is van, de a hétfői és szerdai próbák ritkán maradnak el. figyelték, igazat adhatnak: jelenetről jelenetre okosan ki vannak találva a ruhák. A női szereplő öltözéke mindig tartalmaz valamilyen különleges, kirívó elemet — egy zsokésapkát, egy élénk mintát —, pontosan jellemezve a figurát és törekvéseit. A férfi ruházata teljesen hétköznapi, majdhogynem slampos, mígnem szcénáról szcénára kicsi- nosodik, elegánssá válik az asszony és a férfiban kelt érzelmek hatására. A lírai játék szerzője Alek- szej Arbuzov nem ismeretlen a magyar közönség előtt. Színházaink — főként a budapesti József Attila Színház — számos darabját játszották sikerrel. A siker, bár Arbuzov olykor engedett a könnyű hatások csábításának, s a jó- pofaságért megmaradt a felszínen, megérdemelt. Arbuzov- nak remek érzéke van a színpadhoz, a jellemek megrajzolásához, a cselekmény bonyolításához. Életszemlélete, világnézete rokonszenves, humánus, minden körülmények között haladó párti. Ilyen a Kései találkozás is, amelyben, szokásától eltérően, nem nemzedéki ellentétekről beszél, hanem két idős, magányos, egymástól teljesen eltérő karakterű ember egymásra találását mutatja be, a tőle megszokott humorral, kedves bájjal. Az előadást nézve, hajlamosak vagyunk úgy venni, mintha csip-csup dolgokat látnánk, ez azonban csak látszat. Arbuzov a két ember kései fellobbanó szerelme ürügyén igen fontos kérdésekről mond véleményt, miközben nézőjét is állásfoglalásra készteti. Családról, helytállásról, hűségről, munkaszeretetről és egyebekről gondolkodhatunk el, mindenféle erőszakoltság, didaktikusság nélkül. Mert a szerző számára mégiscsak hősei egymást megtalálása a legfontosabb. Briliáns módon írja Felsöpetény központjában takaros, fehérre festett épület áll, a művelődési ház és ifjúsági klub. Az előtte levő kis térség is fehér zúzott kővel van felszórva. A falu ifjúsága a kora esti órákban itt időz, mert kellemesebb, mint a hűvös klub. Azért a színjátszók ott próbálnak. Hétfőn és szerdán kisajátítják a klubot, csoporton kívüliek nem tartózkodhatnak bent. Bár ez kissé kellemetlen, harag még sosem született belőle. A színjátszócsoport megalakulása úgy történt, hogy szinte észre sem vették a tagok. Megbízást kapott a KISZ-klub egy-egy ünnepi műsor elkészítésére, s mert a felkérések sűrűn érték egymást, abba sem hagyhatták. Most gyermeknapi köszöntőt szerkesztenek Tamkó Sirató Károly és Weöres Sándor verseiből a felsőpetényi ovisoknak, aztán pedig az augusztus 20-i területi ünnepségre készülnek. A Walesi bárdokat a „Művészet és ifjúság** bemutatóra tanulták meg.. . Nincs állandó műsoruk, repertoárjuk... — Ránk még nem figyelt lifel senki. Az állandó műsorunkat nem tudnánk sehol bemutatni, nem kellene senkinek. Ha meg meg, ahogyan az extravagáns hölgy behálózza a magányos, nőgyűlölő férfit, felébreszti benne a legszelídebb érzelmet maga iránt. Megható és mo- solyognivaló, ahogyan ezek az idős emberek, átélik — életükben nem először — a szerelmet. Bennem azt a gondolatot támasztja fel, hogy az igazi szerelmet sohasem lehet jálszani, az ember nem tanul és nem hasznosít semmit előző szerelmeiből, ugyanolyan félszeg, más oldalról rámenős, mint amilyen húsz, vagy harminc évvel ezelőtt, friss ifjúságában volt. Szirtes Tamás pontosan tisztázta magában — és tudta —, mire vállalkozik. Arbuzov játékát remek zenei betétekkel kötötte össze, jó környezetet jelző hangeffektusokat, vetített képeket alkalmazott. A két szerepet pedig két ragyogó színészre bízta, akiket egyszerűen hagyott játszani. Különösen Tolnay Klári érzi elemében magái. S a különc, szerelmes, hódító hölgy alakját finom mimikával, gesztusokkal, hangváltozásokkal és egyéb eszközökkel formálja meg. Szerepépítése, -formálása vérbeli profiteljesítmény. Mensáros László — helyenként szövegmondási gondokkal küzd, bár ez adott esetben illik a gátlásos figurához — méltó partner, de némileg halványabb Tolnaynál. Akkor a legjobb, amikor tanácstalan és teh el etlen, amikor kénytelen engedni a jó fellépésű asszony akaratának. A MADÁCH Színház előadása sajnálatosan keveseket vonzott — körülbelül egyharmadnyi ház nézte végig a produkciót. A jelenlevők azonban kivételes művészi élményben részesültek, s nálunk élőben ritkán látható két színésznek tapsolhattak. Nem is akárhogyan: teljes erővel. E régen hallott vastaps még az én fülemnek is hízelgett Sulyok László csak úgy magunknak csináljuk, addig izgalmas, amíg van a műsoron mit csiszolni, alakítani. Aztán már csak a fellépés éltetné, no de ez az, amire nekünk nincs lehetőségünk. S nincs anyagunk se, amiből válogathatnánk, a könyvtár kicsi, semmi nekünk- valőt nem találni benne. — Mit szólnátok a külső segítséghez? Ha jelentkezne egy felkészült, hozzáértő vezető? — Szívesen vennénk, mert ez a továbblépés lehetősége. Itt a faluban lenne is két alkalmas ember, egy óvónő és egy „óvó bácsi”. Nem áll távol tőlük a műfaj, igaz, ők báboztak, de fiatalok, és szívesen csinálnák. Csak hát, egyikük sem falubeli, a hazautazást, az időegyeztetést nem tudjuk megoldani. Mi jól bírjuk a kritikát, nem jelentene számunkra törést, ha valaki kicsit átrendezne bennünket azzal a jelszóval, hogy amit eddig csináltunk, az nem a legjobb, legszerencsésebb. — Lehet-e közös jelzőt találni a csoport valamennyi tagjára? — Összetartok vagyunk és lelkesek. Különben most nem lennénk együtt. (veszprémi) A szavak azon fölül, hogy valamit jelentenek, szépek is vagy csúnyák is lehetnek. Kellemes vagy kellemetlen hangzásuk mellett természetesen jelentésük is belejátszik vélt vagy valóságos „szépség”-ükbe, amint a szószépségversenyek is bizonyítják. Néhány éve például népszerű rejtvényújságunk szavazóversenyén a következők kerültek ki győztesen: szerelem, szeretet, béke, szabadság, szellő, édesanya, haza, szív, élet, csillag. Úgynevezett idegen sző, mint láthatjuk, egy sincs köztük. Mindez arról jutott eszembe, hogy a rádióban mind többször figyeltem föl a „csúnya” szavakra. Félreértés ne essék: nem az irodalomban is divatos „szókimondás” durva, trágár vagy cbszcén kifejezéseiről van szó (még a rádió a legtartózkodóbb e téren, szemben a könyvekkel, s a színpadokkal): a beszélők, legtöbbször az úgynevezett riportalanyok minősítik „csúnyádnak egy-egy szavukat, kifejezésüket: „talán az én idegeim voltak jelspannol- va, hogy ezt a csúnya szót használjam” — mondta kiváló vívóbajnoknőnk. Egy hasonló stílusértékű szót meg „rossz magyar szó”- nak minősített nem sokkal később az egyik irodalomtörténeti adás résztvevője: „Veres Péter igyekezett ötleteket, écákat adni (bocsánat, ez egy rossz magyar szó).” A zenei műsorban viszont gyökeres magyar szót nyilvánított „csúnyá”-nak az előadó: „a zenéhez való viszony — hogy ezt a csúnya szót használjam —, alapvetően megváltozott.” A könyvismertetés készítője pedig — bizonyára anélkül, hogy tudta volna — egv tájszót minősített csúnyának: „vagyis csúnya, de kifejező szóval: neki (az írónak) kell elsumákolnia a valódi adatokat”. Mindenesetre a felsorolt minősítések örvendetesen jelzik, hogy a nyelvérzék — pontosan vagy pontatlanul, de — működik. Hogy az idegen felspaunol s az éca nem nevezhet be'sza- vaink szépségversenyébe, azt természetesnek találjuk. A nyelvújítási viszony (1805-ben alkották meg a vissza, viszont tövéből) nem hangzása, inkább használata, elkoptatott- sága folytán válhatott visszatetszővé: a valamihez való viszony, viszonyulás agyonhasznált, elszürkült kifejezés se az 50-es éveknek. A sumákol-1 használója is „kifejező”-nek mondta, s az is; de szerettem volna megkérdezni tőle, hogy mit érez rajta csúnyának. Mivel nem tehettem meg, próbálom kitalálni. A sumákol a végső soron hangutánzó suny(ik) ige családjába tartozik (amelybe sunyi szavunk is), s annyit jelent „sunyi módon, alattomo-j san viselkedik”. Kifejező ereje éppen abból fakad, hogy nyelvünk eredeti alkotása; akárcsak a vele távoli atyafi- ságban levő suskus (,‘fondorlat” „nem tiszta ügy” „titkolózás”). Annyiban is hasonlítanak, hogy a nyelvjárásokból őgyeledtek az irodalom nyelvébe, a sumákol a Dunántúlon, a Balaton körül annyit jelent, „félig-meddig alszik”, „pislog”, „sunyiskodik”, „alat- tomoskodik”, s él a sumák is ugyanitt „sunyi”, illetve „konokul hallgat”, „ostoba” jelentésben. Nem csúnya szavak ezek; sőt — hangutánzó eredetük folytán — nagyon is kifejezők. Szerencsére hasonlóval nem eggyel gyarapodott s gyarapodik még most is irodalmi nyelvünk. Szilágyi Ferenc Felsőpetényi fiatalok w Észrevétlen alakult színjátszókor 17.43: műsor KOSSUTH RÁDIÓ: 8.27: Világablak 8.56: Olvasólámpa 9.06: Népszerű dallamok 9.38: Palám. Paul Valéry verse 9.43: Tarka mese, kis mese 10.05: A kincses sziget 10.35: Válaszolunk hallgatóinknak 10.50: Hallgassuk együtt! 11.40: Bikfalvy Júlia népdalokat énekel, Szeverényi Ilona és Enzsöl Tünde cimbalmozik 12.45: Nem a világ vége. 13.05: Operaslágerek 13.35: Dzsesszmelódiák 14.2V: Miska bácsi levelesládája 15.05: Külföldről érkezett 15.25: MR 10—14 16.05: Kritikusok fóruma I6.I5: Filmzene 16.30: Operanyitányok 17.05: Mit egyen a cukorbeteg? 17.30: Pátria — népzenei hanglemezsorozat 22.29: 22.30: 22.49: 23.041 0.10: 8.05: 8.20: 8.35: 9.30: 10.00: 10.45: 11.35: 12.05: 12.35: 13.25: 13.30: 14.00: 16.06: 16.35: 16.40: 17.30: Dvorzsák: Esz-dúr vonósötös Hol volt, hol nem volt. ; • Mai könyvajánlatunk Könyvklub Jákó Vera, Kovács Apollónia és Győri Szabó József nótákat énekel, A hegedű virtuózai Innováció Keleten és Nyugaton. Riport. Tíz perc külpolitika Martha Angelici operaáriákat énekel Ml mindent „tud’* a modern ortopédia Vivaldi: Hat szonáta Op. 13. „A hűséges pásztor” Szörényi Levente táncdalaiből PETŐFI RÁDIÓ: Szovjet dalok Tíz perc külpolitika Idősebbek hullámhosszán A 04. 05. 07 jelenti Zenedélelőtt Láttuk, hallottuk A Szabó család Népi zenekarok muzsikálnak Tánczenei koktél Útikalauz üdülőknek Labirintus Kettőtől négyig..": Timmy-Tom Tudományos könyvespolc Fiataloknak! Ötödik sebesség NÚGRÁD - 1982. május 26., szerda 18.35: Gram»»fonsztárok 19.15: zenei Tükör 19.45: Kim Larsen és a Jungledreams felvételeiből 20.35: Kíváncsiak klubja 21.25: A hanglemezbolt könnyűzenei újdonságai 21.45: Gabora József népi zenekara játszik, Szabó Szilvia nótákat énekel 22.15: Nosztalgiahullám 23.20: Gyöngy Pál operett- és filmzenéiből MISKOLCI STÚDIÓ: 17.00: Hírek, idő járásjelentés, műsorismertetés. — 17.05: Hangversenykrónika. — 17.20: Ablak az országra. Dr. Fodor László jegyzete. — 17.30: Index. Gazdaságpolitikai magazin. (A tartalomból: Raktározási gondok Encsen. — A BNV-ről jelentjük. — Dinnyés a hevesi földeken.) Felelős szerkesztő: Paulovits Ágoston. Szerkesztő: Tolnai Attila. __ Sport. — 1 8.00: Észak-magyarországi krónika. (A magánlakás-építés helyzetéről hallgatott meg tájékoztatót Miskolc megyei város Tanácsa. — A Szakszervezetek Nőgrád megyei Tanácsa az ötnapos munkahétről tanácskozott.) — 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.30: Tévétorna (lsm.) 8-35: Iskolaévé. Fizikai kísérletek (középisk. II. oszt.) 9.05: Delta. 9.30: Magas, szőke férfi, felemás cipőben, (ism.) 10.55: Lehet egy kérdéssel több? 11.25: Évszakok változása a rének földjén (ism.) 14-45: Iskolatévé. Szülők Iskolája. YTTT /13 r(S<!7 15.15: Mindenki iskolája. 15.55: Hírek. 16.00: Próbaidő. Magyarul beszélő bolgár film. 16*40: Kuckó, (ism.) 17.10: Reklám. 17.15: A 22. miskolci tévéfesztivál díjnyertesei. 17.55: Reklám. 18*05: Ki, ha ők sem? V/5. rész. 18.35: Üt a BEK-döntőig. 18*50: A Közönségszolgálat tájékoztatója. 19.00: Reklám. 19.10: Tévétorna. 19*15: Esti mese. 19*30: Tv-híradó. 20.00: Élő népdal. 20.10: Aston Villa—Bayem München labdarúgó BEK-döntő- mérkőzés. 22.00: Oldjuk meg... 2. rész. 23.00: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR: 18.30: Építsünk házat! 19.10: A mi képernyőnk 19*30: Tv-híradó (SZ.) 20.00: Emberi piramis. Magyarul beszélő francia film. 21.30: Tv-híradó 2. 21.50: Egészségünkért! A cukorbetegek életmódjáról. 22*00: Iskolakörlet. BESZTERCEBÁNYA: 16.50: Legenda a csodadoktorról 17.00: Autósok, motorosok 17.30: Mozgalmas nap a közlekedésben 18.30: Magazinműsor 19.10: Esti mese 19.20: Idő járás jelentés és műsorismertetés 19.30: Tv-híradó 20.10: Bayern München— Aston Villa labdarúgó BEK- mérkőzés 22.10: Ez történt 24 óra alatt. 22.25: Házat veszek... 23.05: Hírek 2. MŰSOR: 20.00: Gyilkos pezsgő 21.30: Időszerű események 22.10: Mozgalmas nap a közlekedésben MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4-től és háromnegyed 6-tól: Szívzűr. (14) Színes magyar filmvígjáték. Este 8-tól: A nap vége. (14) Svéd filmdráma. — Balassagyarmati Madách: Este 8-tól: Amerikai ■ nagybácsim. (14) Színes, szinkronizált francia film. — Nagybátonyi Petőfi: A megsebzett csend. Színes szovjet film. — Nagybátonyi Bányász: A nők városa. I—II. (18) Színes olasz—francia film. — Karancslapujtő: Gyilkos a tetőn. (16) Színes svéd bűnügyi film. 9.30: Magas, szőke férfi felemás cipőben. Francia filmvíg. játék a
