Nógrád. 1982. május (38. évfolyam. 101-125. szám)

1982-05-25 / 120. szám

Haláltánc—a halhatatlanságért A tizenkilencedik század má­sodik fele, és századunk első évtizede skandináv dráma­irodalmának két roppant, az európai színpadokra is erőteljesen ható egyénisége volt: a svéd Ibsen és a norvég Strindberg. Clőbbi a romantikától indult el s lett a polgári drámaírás megte­remtője. Olyan műveket hagyva ránk, mint a Peer Gynt, a Nó­ra. A vadkacsa, a Rosmersholm a Hedda Gabler, a Solness épí­tőmester, a Ha mi- holtak fel­támadunk. Igaz, ma már eny­hén porosak, mégis időről idő­re fel-feltűnnek színpadainkon, mert értékük túlnő a puszta színháztörténeti tényeken, leg­többjük a költészet magasába emelt, élő, lüktető dráma. A másik: August Strindberg hagyatéka jóval vitathatóbb, pedig drámai elementaritása, naturalista nyersesége ma is mellbevágóbb, sőt egyenesen döbbenetes. Mégis, mi az oka, hogy évti­zedeket kell visszamennünk színjátszásunkban, hogy műve. inek valamelyikére bukkan­junk. (Jómagámnak kerek negyven esztendőt emlékeze­temben, s épp a továbbiakban szóban forgó drámája kapcsán) Pedig hetven éve csupán, hogy hányatott, az alkotói látásé­ban éles korszakokra ha­tárolható pólyája lezá­rult. Mint: a szociális problémák korszaka, több­nyire meglehetősen jelen­téktelen, a fauszti embertípust ábrázoló művekkel, majd a döbbenetesen nőgyűlölő pálya- szakasza, ahol színpadi világét, mint alacsonyabb rendű nem képviseli, démonikus fúriák, amorális lények népesítik be, s végül a harmadik korszaka, a misztikumba hajlásé, a drá­mai feloldódásé. E legutóbbié az egyik leg- időtállóbb a több évtizedes időszakokban fel-felbukkanó Halóltáne. A strindbergi életmű értéke­lői többnyire azt vallják, hogy drámai történés nélküliek, gsfn. padi világa szinte mozdulat­lan. Valóban az volna? Hát, ha történé snélkül iségen, esetefanénytelenségen a fi­zikai mozgalmasság hiányát értjük, ahol a személyek nem Járkálnak, közlekednek ki, be, ide, oda, nem adják egymásnak a kilincset, akkor Strindberg műveinek zöme, például a kamarajellegű Haláltánc is csakugyan elmarasztalható. Strtndbergnél azonban nem ez a mégiscsak külsődleges alko­tói eszköz — mint ahogy egyet­len valamirevaló drámánál sem — a lényeg. Hanem a ben­ső, a pszichikai, lelki mozgás állandósága, szüntelen forron­gása, sistergése, clkázésa, és mind intenzívebbé fokozódó robbanóssorozata az indító dia­lógustól a végkifejletig. A dráma jellemszerinti követke­zetes érlelődése, mesterien szörnyűséges párbeszédviada- lókb&n. Ennek a szörnyűséges nagyszerűségnek páratlan mes­tere az író. Szinte a vadállaü- as elembertelenedésig. U talán épp itt a nyitja is, miért a jóval szelídebb, a nő egyenjogúságát ha mégoly na­iv, romantikus szemlélettel deklaráló Strlndbergnek ad­nak vele szemben feltétlen el­sőbbséget színpadaink. A kí­méletlen nőgyűlölővel, az ádáz élettagadóval szemben, akinek naturalizmusa pőrére vetkőz­ted olyan jelenségeket tár elénk, amik riasztó nyersesé­gükben megkeserítik a szánk ízét. Aki olyasmiket mond ki, amikről illendőbb lenne hall­gatni. De kimondja, mert ott élnek és burjánjának legben­sőbb világunk mélyén. Ezért merészebb, bátrabb mindany* nylónknél, és gyakran riasz­tó naturalitásában is ezért ér­zem élőbbnek Ibsennél. A las­sú elfeledés látszata ellenére is, Kétségtelen, hogy Schopenhau­ertől eredő élettagadásét nem Vállalhatjuk, s nem is vállal­juk, mindenesetre magánem. béri és írói önviaskodásai nő és férfi viszonyéról, egymás ellen és egymás mellé rendel­tetéséről, az élet értelmezésé­ről, sajátos strindbergi jellem­zőkkel olyan remekművekben összegeződtek, mint a Halál­tánc. Nagy és jelentős szolgálatot tett a televízió, amikor Strind­berg halálának hetvenedik évében műsorába Iktatta a ná­lunk talán legismertebb művét, a Haláltáncot. Színpadaink he­lyett is adósságot törlesztett ezzel a tisztelgéssel, méghoz­zá méltóan: Déry Tibor stí- lushfl fordításénak felhasználá­sával; Gaál István részletező gondosságú rendezésében; Ko­csis Sándor következetesen lé­nyeget láttató operatőri közre­működésével. A tévéjáték két abszolút fő feladatát két olyan kivételes formátumú színészegyénisé­günk töltötte be, mint Galam­bos Erzsi és Gábor Miklós. Az élménnyé sűrűsödő meglepetés erejével kétségkívül Galambos Erzsi szolgált a feleség, Alice alakjában. Mert bár eddig is ismertük remek képességeit az operett táncos-zenés világából, Utóbb egy monodráma tolmá­csolásával Is meggyőzően bi­zonyította művészi korlátnél­küliségét, mégis, amit e telje­sítményével nyújtott, nem min­dennapi színpadi megnyilatko­zás volt. Nem felnőtt Gábor Miklós közismerten igényes szintjére, hanem egyenrangú partnernak bizonyult Ez an­nál is értékelhetőbb, mert Gá­bor, a férj, Kurt alakjában pá_ lyája legemlékezetesebb nagy korszakához teremtett ívet. Színházi életünk egyik legna­gyobb és legmegbocsáthatatla- nabb bűne, hogy szinte egy év­tizede alig juttatott számára hasonló méltó feladatot. Igen jó teljesítménnyel já­rult s tévéjáték színvonalassá, gához, megérdemelt nézői sike. réhez a mind szebben bontako­zó tehetségű Bács Ferenc és a kis szerepben is hiteles Pász­tor Erzsi. (b. t.) Fotósok figyelmébe Kiállítás Miskolcon Fiatal fotó 1980 után — rö­vidítve FF 80 — címmel ki- állitássorozatot terveznek Miskolcon. Célja, hogy a tel­jesség igényével tárja fel a fiatal magyar fotográfiát. A nagyszabású vállalkozást, — melynek szervezője a miskol­ci városi művelődési központ — támogatja a Művelődési Minisztérium, a Magyar Fotó­művészek Szövetsége, a Nép­művelési Intézet és a miskol­ci Herman Ottó Múzeum. A helyzetfelmérést az teszi in­dokolttá, hogy megfelelő kép­zés, rendszeres publikációs és kiállítási lehetőség, valamint szervezettség híján senkinek sincs áttekintése arról, mivel foglalkozik, milyen színvonalú műveket hoz létre a fiatal hi­vatásos és amatőr fotográfu­sok sok száz főt számláló tö­mege. A pályázat anyagát szakér­tői zsűri bírálja el, s a kiállí­tott képek a Hermann Ottó Múzeum letétébe kerül­nek. A kiállítássoroza­tot októberben kezdik a miskolci fotógalériá­ban, de az egyes kollekciókat lehetőség szerint az ország más városaiban is be szeret­nék mutatni. A pályaműveket az alábbi címre kell küldeni június 50-ig: FF 80, városi művelődési központ, Miskolc, Széchenyi u. 30. 3525. A pályázaton hivatásos és amatőr fotósok egyaránt részt vehetnek. Feltétel, hogy szü­letésük időpontja 1945. január elseje utánra essen, a pálya­munkák 1980 utániak legye­nek. Egy pályázó legfeljebb öt darab, maximálisan 50x70 Centiméteres papírképet, sík­filmet, diát, illetve egy fény­kép- vagy 5x5 centiméteres, üvegezett diasorozatöt küld­het, amely tevékenységét tö­mören és méltóképpen repre­zentálja. A témakörök az alábbiak: fotóriport, fotózsur- nalizmus; f otó-képzőművé­szet; a klasszikus értelemben vett zsánerkép; alkalmazott fotográfia; diaporáma. A pá­lyázó műveit saját maga so­rolja be egy-egy témakörbe. A miskolci FF 80 című kiállítássorozat nagy lehetősé­get kínál megyénk fotósai számára is, akik bizonyára él­nek az országos megméretés reprezentatív alkalmával. Hazai tájakon A Kurca deltájában A nyelvészetben csak egy kicsit is járatos olvasó bizo­nyára jól tudja, hogy a szeg szavunk a folyóvizek kanyaru­latát jelenti, tehát egy olyan medret, amely látványosan irányt vált. Akik hallották már a Csongrád megyei Szegvár nagyközség híréi, joggal vél­hetik, hogy ott valamiféle víz változtatja meg vonulását. Az pedig, hogy a helység nevének második tagja a vár, egyér­telműen jelzi; a szeg mellé hajdan vér is épült Vlzsgálgatva a térképet, tüs­tént látni, hogy az a bizonyos szeg a Kurcát — a Körösök­nek ezt az ún. deltaágát — kanyarítja meg, ám ahhoz már a helyszínre kell menni, hogy láthassuk: ez a folyócska nem folyik. Akárha tó lenne, olyan mozdulatlan. S teszi mindezt azért, mert idősebb testvéré­től, a Tiszától zsilippel zárták le, amely kapu csak akkor nyí­lik meg, ha a nagyobb hava­zások, esőzések után a kiöntés veszélye fenyeget Vára sincs mér Szegvárnak. Csupán a hajdani megye­börtön omladozó falai jelzik, miszerint valóban állt ott egy­kor egy vaskosabb, az egész környékre felügyelő erősség. A Szentest és Mindszentet Összekötő út mentén fekvő te­lepülés történelmi érdekessé­ge, hogy a régi évszázadokban annyira ismerték ezt a lak­helyet, hogy még egy pápai bulla is rendelkező szövegébe foglalta. Mindez 1218-ban tör­tént, amikor a katolikus egy­ház akkori feje, III. Honorius, a szentgyörgyi birtokot — e falurész ma a Kórószentgyörgy nevet viseli — szerzeteseknek adományozta. E bullát azután követte megannyi pecsétes papír! Az egyiken a Kalán nemzetség hirdeti, hogy ők uralják az Al­földnek ezt a szegletét; a má­sikon a Pósafiak kérnek, kö­vetelnek; a harmadikon meg a Dóczyak tudatják, hogy tető alá került új otthonuk, egy te­kintélyes nagyságú kastély. Pontosabban mondva, az a bi­zonyos helynévadó vár. E leg­utóbb említett pergamenre a XVI. században kerültek rá a betűk, amelyek egyebek között így jelölték a mai község ősét: Zeguar. A tőrök — mint a történel­mi Magyarországnak annyi más tájára — természetesen ide is elkeveredett Ottlétük emlékét a legenda szerint ma­ga a Kurca név őrzi, mivel­hogy az egyik basa, bég, vagy vezír Kurca nevű felesége a kastély alatt elfolyó vízbe ve­szett és a boldogtalan férj addig keseregte, hogy Kurca, Kurca, Kurca, Kurca, amíg a helybeliek a gyilkossá lett fo­lyócskára örökítették át ezt a valóban törökös hangzású ne­vet. A sokat emlegetett százöt­ven év alatt Zeguar is pusz­tává lett. így emlegették ak­koriban: szegi puszta. Sok időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a Károlyi grófok egyike, Sándor megkezdje az újratelepítést. Ez a benépesí­tés 1727-ben indult meg, s oly sikerrel járt, hogy alig né­hány évtized alatt az utcák egész sora települt a vár — azazhogy a kastély romjai kö­ré, a Kurca mellé. 1776-ban már oly számot­tevő helység volt Szegvár, hogy A falumúzeum épülete helyreállítás előtt amikor Szeged és a megye nevét adó Csongrád azon ver­sengett, hogy hol legyen a megyeszékhely, ez a település kapta meg: e rangot. Annál is Inkább, mivel Károlyi Antal, a nemesi família soros első embere egy újabb kastélyt építtetett a Kurca szegletében. Ez a máig álló — jelenleg gyermekotthonként hasznosí­tott — zömök, méltóságos és tekintélyes építmény lett az­tán a megyei hivatalnokok szállása, ahol egészen 1833-ig intézték a közigazgatási egy­ség ügyeit. Persze nem csak az aktákat adták-vették, hanem farsang táján mulatoztak Is. Föltehető- leg pontosan úgy, ahogyan azt Móricz Zsigmond Rózsa Sán­dor című regényének A szeg­vári bál című fejezetében meg­írta. Ebben a traktusban — is­kolai olvasmányaiból ki-ki emlékezhet rá — arról esik szó, hogy a betyárvezér miként zavarta meg az úri vígasságot. Pisztolyával szétdurrantotta a fáklyákat, majd a maga pa­raszti modorában kioktatta a megrémült hölgyeket, urakat. Aztán amint jött, eltűnt, s nem maradt más utána — így Mó­ricz — ...... mint az ázott gu baszag,” A betyárvezér azonban — ez már történelmi tény — ké­sőbb visszatérni kényszerült Szegvárra: kurtavasra verve, ott csukták rá a rácsot néhány esztendőre. Megszűnvén megyeszékhely lenni, lassacskán elcsöndesedett Szegvár. Noha lakói szépen szaporodtak, nagyobb esemény csak akkor következett be éle­tében, amikor Munkácsy Mi­hály odautazott, hogy híres Honfoglalás című képéhez mo­delleket keressen. Hitelt érdem­lően ugyan nem bizonyítható, de sokan azt vallották, hogy magát Árpád vezért is egy szegvári férfiról, bizonyos Ber- kecz Illésről mintázta. Akik a jó kiállású, markáns arcú hely­belieket ismerik, azok egyál­talán nem csodálkoznak e fel­tevésen... A nagyközség ma is éli a maga csendes életét. Puskinról elnevezett, jó kezekben levő termelőszövetkezete elsősorban szarvasmarha-tenyésztéséről híres, falumúzeuma — egy ilyen intézménnyel ugyanis már jó negyedszázada büszkél­kedik — meg arról, hogy ab­ban a paraszti gazdálkodás szá­mos tárgya mellett Bartucz Lajos professzornak, a ma­gyar antropológia egyik leg­kiválóbb művelőjének művelt is látni, lévén e tudós a falu szülötte. Ám, utca, Intézmény — sajnos — még nem őrzi ne­vét A.U Budapesten vendégszerepel a Theatre National de l'Est Párisién társulata Budapesten szerepel a Thé- atre National de l’Est Pári­sién: a Guy Rétoré vezette társulat június 14-én és 15-én SanjUel Beckett „A játszma vége” című darabját mutatja be a Pesti Színházban. A négyszereplős dráma figuráit Giaólo Casedesus, Pierre Dux, André Reybaz és Michel Ro-’ bin kelti életre. A világhírű társulat e mű­vel vesz részt a június végén, Szófiában. megrendezendő, Nemzetek színháza elnevezésű találkozón is. A magyar szín­művészetet e seregszemlén a Csiksomlyói passióval a Nép­színház képviseli. Gondolatok Az igazság Van. A hazugsá- Akiknek szélesebb a horl* got kitalálják. zontjuk, rendszerint rosszab­(Georges Braque) bak a perspektíváik. ^ (Lee) * * Ami veszélyben van, az még Valakinek kell lenni, nem nem veszett el. valaminek. (Agrippa) (Edouard Herríot) KOSSUTH RADIO: 8.27: És ha azt hallja... széli 8.571 Nótamuzsika 9.14: Játsszunk a billenytükkell 10.03: MR 10—14. Különkiadás 10.35: Paul Crassley zongorázik 11.39: Szép reménye 12.45: Törvénykönyv 13.00: Kapcsoljuk a Magyar Nemzeti Galériát 13.50: Kóruspódium 14.15: Verbunkosok, csárdások 14.40: Elő világirodalom 15.05: Gencsy sári és Svéd Sándor operettfel vétel élből 15.28: Nyitnikék 16.00! Népzenei Hangos Üjság 16.40: A párizsi Polifon együttes Jannequin-fel vételeiből 17.05: Mozgásterek 17.30: Argentina! népi dallamok 17.45: A szabé család 18.15: Hol volt, hol nem volt... 19.ia: Murray perahla Chopin- prelüdöket zongorázik 19.30: Zenekari operarészletek 20.00: Szintézis 20.30: Gyurkovies Mária, Radnat György és Székely Mihály nótafel vételeiből 21.01: Móra Ferencről — Móra Panka. Riporter: Csapó György, (ism.) 22.20: TÍZ porc külpolitika 82.30: Mozart: Kis éji zene 82.50: Én és az ellenségem 83.00: Richard Strauss operáiból 0.10! Birtwistle! Grimethorpe­áriák 4 NOGRAD - 1982. május 25.. kedd PETŐFI RADIO: 8.05: Polkák 8.20: Tíz pere külpolitika 8.35: Társai gő 10.00: zenedélelőtt 12.25: Gyermekek könyvespolca 12.35: Melödiakoktél 13.25: Látószög 13.30: A Gyermekrádió zenei felvételeiből 14.00: Kettőtől hatig. .1 14.00: operaslágerek 14.35: Tánczenei koktél 15.20: Könyvről könyvért 15.30: örökzöld dallamok 16.35: Csúcsforgalom 18.00: Disputa arról, hogy kell-e tudni idegen nyelveket 18.35: Népdalok a Dunántúlról 19.00: „Magyar anekdotakincs" 19.351 Csak fiataloknak) 20.35: A Rádió Dalszínháza 23.20: Dzsesszfelvételelnkből MISKOLCI STÜDIÖ: 17.00: Hírek, időjárásjelentés, tarta­lomismertetés. — 17.05: Döntött a bí­róság. Kártérítés családjogi vitában. Dr TImái László előadása. 17.10: Fiatalok zenés találkozója. Szer­keszti: Beély Katalin és Zakar Já­nos. — 10.00: Észak-magyarorszá­gi krónika (A BAZ megyei Ta­nács VB tájékoztatót hallgatott meg az ötnapos munkahétre tör­ténő áttérés tapasztalatairól és a további feladatokról, a Nógrád megyei párt-vb is vállalkozások helyzetéről tárgyal, — 18.25—18.30! Lap- és műsorelózetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévétorna (lsm.) 8.05! Iskolatévé. Kémia (ált. lsk. 1. oszt.) 9.30: Környezetismeret (ált. lsk. 1. észt.) 10.05: Magyar Irodalom (ált. lsk. 0. oszt.) 1!.40: Csata fekete-fehérben (lsm.) 14.35: tskolatévé. Környezetisme­ret. (lsm.) 14.551 Magyar irodalem (ism.) 15.30: Kémia (ism.) 16.10: Hírek 16 15! Változó falu. VI/5. rész. 16.50: Reklám. 17.00! HoroskL 17.301 Reklám. 17.40: Sportmúzeum HI/2. rész. 18.05! ...Rózsák alá ki tüzet rak... 18.35! BNV — újdonságok, talál­mányok. 19.00: Reklám. 19.10: Tévétorna. 19- 15: Esti mese. 19.301 Tv-hiradő. 20.00: Köszöntő. 80.20: A Buddenbrook ház. XI/11. rész. 21-201 Stúdió ’82. 22.201 Tv-híradó 8. 22.3ÖS Oldjuk meg... Tájékoztató a felvételi feladatok meg­oldásáról. Matematika—fizika L rész. 2. MŰSOR: 18.401 A 22. miskolci tévéfesztivál díjnyertese: Teknyőkaparó. 19.20: Reklám. 19.301 Tv-híradó. 20- 00: J. S. Bach: 5. brandenbur­gi verseny. 20.20: Kisfilmek a nagyvilágból. 20.55: Közben: Tv-híradó 2. BESZTERCEBÁNYA: 18.30: Gazdaságpolitikai magazin 19.10: Esti mese 19.201 tdőjárásjelentéa és műsorismertetés 19.30: Tv-híradó 20.00: Férfi egy életre 21.30; Bártfay Tibor nemzeti művész portréja 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Zenebarátok estje 23.10: Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-hlradő 20.00: Fiatalok tévéklubja — 2. rész 21.30: Időszerű események 22.00: Matematika mindenkinek MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7-: Szív­zűr (14). Színes magyar filmvíg- játék. — Kohász: A keresztapa, I—II. (16). Színes szinkronizált tJSA bűnügyi film. — Tarján ven­déglő: övakadj a törpétől (16). Szinkronizált USA filmvígjáték. — Balassagyarmati Madách: Mennyei napok. Színes USA filmdráma. — Nagybátonyi Petőfi: Cirkusz vad­nyugaton. Színes román western. — Nagybátonyi Bányász: Megseb­zett csend. Színes szovjet film. — Pásztói Mátra: A nők városa, I-* II. (18). Színes olasz—francia film. — Rétság: A kék lagúna (14). Szí­nes amerikai film. — Kisterenyei Petőfi: Abba. Színes, zenés, látvá­nyos svéd—ausztrál film. — Job­bágyi: Rítus (18). Svéd filmdrá* ma.

Next

/
Oldalképek
Tartalom