Nógrád. 1982. május (38. évfolyam. 101-125. szám)
1982-05-25 / 120. szám
Haláltánc—a halhatatlanságért A tizenkilencedik század második fele, és századunk első évtizede skandináv drámairodalmának két roppant, az európai színpadokra is erőteljesen ható egyénisége volt: a svéd Ibsen és a norvég Strindberg. Clőbbi a romantikától indult el s lett a polgári drámaírás megteremtője. Olyan műveket hagyva ránk, mint a Peer Gynt, a Nóra. A vadkacsa, a Rosmersholm a Hedda Gabler, a Solness építőmester, a Ha mi- holtak feltámadunk. Igaz, ma már enyhén porosak, mégis időről időre fel-feltűnnek színpadainkon, mert értékük túlnő a puszta színháztörténeti tényeken, legtöbbjük a költészet magasába emelt, élő, lüktető dráma. A másik: August Strindberg hagyatéka jóval vitathatóbb, pedig drámai elementaritása, naturalista nyersesége ma is mellbevágóbb, sőt egyenesen döbbenetes. Mégis, mi az oka, hogy évtizedeket kell visszamennünk színjátszásunkban, hogy műve. inek valamelyikére bukkanjunk. (Jómagámnak kerek negyven esztendőt emlékezetemben, s épp a továbbiakban szóban forgó drámája kapcsán) Pedig hetven éve csupán, hogy hányatott, az alkotói látáséban éles korszakokra határolható pólyája lezárult. Mint: a szociális problémák korszaka, többnyire meglehetősen jelentéktelen, a fauszti embertípust ábrázoló művekkel, majd a döbbenetesen nőgyűlölő pálya- szakasza, ahol színpadi világét, mint alacsonyabb rendű nem képviseli, démonikus fúriák, amorális lények népesítik be, s végül a harmadik korszaka, a misztikumba hajlásé, a drámai feloldódásé. E legutóbbié az egyik leg- időtállóbb a több évtizedes időszakokban fel-felbukkanó Halóltáne. A strindbergi életmű értékelői többnyire azt vallják, hogy drámai történés nélküliek, gsfn. padi világa szinte mozdulatlan. Valóban az volna? Hát, ha történé snélkül iségen, esetefanénytelenségen a fizikai mozgalmasság hiányát értjük, ahol a személyek nem Járkálnak, közlekednek ki, be, ide, oda, nem adják egymásnak a kilincset, akkor Strindberg műveinek zöme, például a kamarajellegű Haláltánc is csakugyan elmarasztalható. Strtndbergnél azonban nem ez a mégiscsak külsődleges alkotói eszköz — mint ahogy egyetlen valamirevaló drámánál sem — a lényeg. Hanem a benső, a pszichikai, lelki mozgás állandósága, szüntelen forrongása, sistergése, clkázésa, és mind intenzívebbé fokozódó robbanóssorozata az indító dialógustól a végkifejletig. A dráma jellemszerinti következetes érlelődése, mesterien szörnyűséges párbeszédviada- lókb&n. Ennek a szörnyűséges nagyszerűségnek páratlan mestere az író. Szinte a vadállaü- as elembertelenedésig. U talán épp itt a nyitja is, miért a jóval szelídebb, a nő egyenjogúságát ha mégoly naiv, romantikus szemlélettel deklaráló Strlndbergnek adnak vele szemben feltétlen elsőbbséget színpadaink. A kíméletlen nőgyűlölővel, az ádáz élettagadóval szemben, akinek naturalizmusa pőrére vetkőzted olyan jelenségeket tár elénk, amik riasztó nyerseségükben megkeserítik a szánk ízét. Aki olyasmiket mond ki, amikről illendőbb lenne hallgatni. De kimondja, mert ott élnek és burjánjának legbensőbb világunk mélyén. Ezért merészebb, bátrabb mindany* nylónknél, és gyakran riasztó naturalitásában is ezért érzem élőbbnek Ibsennél. A lassú elfeledés látszata ellenére is, Kétségtelen, hogy Schopenhauertől eredő élettagadásét nem Vállalhatjuk, s nem is vállaljuk, mindenesetre magánem. béri és írói önviaskodásai nő és férfi viszonyéról, egymás ellen és egymás mellé rendeltetéséről, az élet értelmezéséről, sajátos strindbergi jellemzőkkel olyan remekművekben összegeződtek, mint a Haláltánc. Nagy és jelentős szolgálatot tett a televízió, amikor Strindberg halálának hetvenedik évében műsorába Iktatta a nálunk talán legismertebb művét, a Haláltáncot. Színpadaink helyett is adósságot törlesztett ezzel a tisztelgéssel, méghozzá méltóan: Déry Tibor stí- lushfl fordításénak felhasználásával; Gaál István részletező gondosságú rendezésében; Kocsis Sándor következetesen lényeget láttató operatőri közreműködésével. A tévéjáték két abszolút fő feladatát két olyan kivételes formátumú színészegyéniségünk töltötte be, mint Galambos Erzsi és Gábor Miklós. Az élménnyé sűrűsödő meglepetés erejével kétségkívül Galambos Erzsi szolgált a feleség, Alice alakjában. Mert bár eddig is ismertük remek képességeit az operett táncos-zenés világából, Utóbb egy monodráma tolmácsolásával Is meggyőzően bizonyította művészi korlátnélküliségét, mégis, amit e teljesítményével nyújtott, nem mindennapi színpadi megnyilatkozás volt. Nem felnőtt Gábor Miklós közismerten igényes szintjére, hanem egyenrangú partnernak bizonyult Ez annál is értékelhetőbb, mert Gábor, a férj, Kurt alakjában pá_ lyája legemlékezetesebb nagy korszakához teremtett ívet. Színházi életünk egyik legnagyobb és legmegbocsáthatatla- nabb bűne, hogy szinte egy évtizede alig juttatott számára hasonló méltó feladatot. Igen jó teljesítménnyel járult s tévéjáték színvonalassá, gához, megérdemelt nézői sike. réhez a mind szebben bontakozó tehetségű Bács Ferenc és a kis szerepben is hiteles Pásztor Erzsi. (b. t.) Fotósok figyelmébe Kiállítás Miskolcon Fiatal fotó 1980 után — rövidítve FF 80 — címmel ki- állitássorozatot terveznek Miskolcon. Célja, hogy a teljesség igényével tárja fel a fiatal magyar fotográfiát. A nagyszabású vállalkozást, — melynek szervezője a miskolci városi művelődési központ — támogatja a Művelődési Minisztérium, a Magyar Fotóművészek Szövetsége, a Népművelési Intézet és a miskolci Herman Ottó Múzeum. A helyzetfelmérést az teszi indokolttá, hogy megfelelő képzés, rendszeres publikációs és kiállítási lehetőség, valamint szervezettség híján senkinek sincs áttekintése arról, mivel foglalkozik, milyen színvonalú műveket hoz létre a fiatal hivatásos és amatőr fotográfusok sok száz főt számláló tömege. A pályázat anyagát szakértői zsűri bírálja el, s a kiállított képek a Hermann Ottó Múzeum letétébe kerülnek. A kiállítássorozatot októberben kezdik a miskolci fotógalériában, de az egyes kollekciókat lehetőség szerint az ország más városaiban is be szeretnék mutatni. A pályaműveket az alábbi címre kell küldeni június 50-ig: FF 80, városi művelődési központ, Miskolc, Széchenyi u. 30. 3525. A pályázaton hivatásos és amatőr fotósok egyaránt részt vehetnek. Feltétel, hogy születésük időpontja 1945. január elseje utánra essen, a pályamunkák 1980 utániak legyenek. Egy pályázó legfeljebb öt darab, maximálisan 50x70 Centiméteres papírképet, síkfilmet, diát, illetve egy fénykép- vagy 5x5 centiméteres, üvegezett diasorozatöt küldhet, amely tevékenységét tömören és méltóképpen reprezentálja. A témakörök az alábbiak: fotóriport, fotózsur- nalizmus; f otó-képzőművészet; a klasszikus értelemben vett zsánerkép; alkalmazott fotográfia; diaporáma. A pályázó műveit saját maga sorolja be egy-egy témakörbe. A miskolci FF 80 című kiállítássorozat nagy lehetőséget kínál megyénk fotósai számára is, akik bizonyára élnek az országos megméretés reprezentatív alkalmával. Hazai tájakon A Kurca deltájában A nyelvészetben csak egy kicsit is járatos olvasó bizonyára jól tudja, hogy a szeg szavunk a folyóvizek kanyarulatát jelenti, tehát egy olyan medret, amely látványosan irányt vált. Akik hallották már a Csongrád megyei Szegvár nagyközség híréi, joggal vélhetik, hogy ott valamiféle víz változtatja meg vonulását. Az pedig, hogy a helység nevének második tagja a vár, egyértelműen jelzi; a szeg mellé hajdan vér is épült Vlzsgálgatva a térképet, tüstént látni, hogy az a bizonyos szeg a Kurcát — a Körösöknek ezt az ún. deltaágát — kanyarítja meg, ám ahhoz már a helyszínre kell menni, hogy láthassuk: ez a folyócska nem folyik. Akárha tó lenne, olyan mozdulatlan. S teszi mindezt azért, mert idősebb testvérétől, a Tiszától zsilippel zárták le, amely kapu csak akkor nyílik meg, ha a nagyobb havazások, esőzések után a kiöntés veszélye fenyeget Vára sincs mér Szegvárnak. Csupán a hajdani megyebörtön omladozó falai jelzik, miszerint valóban állt ott egykor egy vaskosabb, az egész környékre felügyelő erősség. A Szentest és Mindszentet Összekötő út mentén fekvő település történelmi érdekessége, hogy a régi évszázadokban annyira ismerték ezt a lakhelyet, hogy még egy pápai bulla is rendelkező szövegébe foglalta. Mindez 1218-ban történt, amikor a katolikus egyház akkori feje, III. Honorius, a szentgyörgyi birtokot — e falurész ma a Kórószentgyörgy nevet viseli — szerzeteseknek adományozta. E bullát azután követte megannyi pecsétes papír! Az egyiken a Kalán nemzetség hirdeti, hogy ők uralják az Alföldnek ezt a szegletét; a másikon a Pósafiak kérnek, követelnek; a harmadikon meg a Dóczyak tudatják, hogy tető alá került új otthonuk, egy tekintélyes nagyságú kastély. Pontosabban mondva, az a bizonyos helynévadó vár. E legutóbb említett pergamenre a XVI. században kerültek rá a betűk, amelyek egyebek között így jelölték a mai község ősét: Zeguar. A tőrök — mint a történelmi Magyarországnak annyi más tájára — természetesen ide is elkeveredett Ottlétük emlékét a legenda szerint maga a Kurca név őrzi, mivelhogy az egyik basa, bég, vagy vezír Kurca nevű felesége a kastély alatt elfolyó vízbe veszett és a boldogtalan férj addig keseregte, hogy Kurca, Kurca, Kurca, Kurca, amíg a helybeliek a gyilkossá lett folyócskára örökítették át ezt a valóban törökös hangzású nevet. A sokat emlegetett százötven év alatt Zeguar is pusztává lett. így emlegették akkoriban: szegi puszta. Sok időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a Károlyi grófok egyike, Sándor megkezdje az újratelepítést. Ez a benépesítés 1727-ben indult meg, s oly sikerrel járt, hogy alig néhány évtized alatt az utcák egész sora települt a vár — azazhogy a kastély romjai köré, a Kurca mellé. 1776-ban már oly számottevő helység volt Szegvár, hogy A falumúzeum épülete helyreállítás előtt amikor Szeged és a megye nevét adó Csongrád azon versengett, hogy hol legyen a megyeszékhely, ez a település kapta meg: e rangot. Annál is Inkább, mivel Károlyi Antal, a nemesi família soros első embere egy újabb kastélyt építtetett a Kurca szegletében. Ez a máig álló — jelenleg gyermekotthonként hasznosított — zömök, méltóságos és tekintélyes építmény lett aztán a megyei hivatalnokok szállása, ahol egészen 1833-ig intézték a közigazgatási egység ügyeit. Persze nem csak az aktákat adták-vették, hanem farsang táján mulatoztak Is. Föltehető- leg pontosan úgy, ahogyan azt Móricz Zsigmond Rózsa Sándor című regényének A szegvári bál című fejezetében megírta. Ebben a traktusban — iskolai olvasmányaiból ki-ki emlékezhet rá — arról esik szó, hogy a betyárvezér miként zavarta meg az úri vígasságot. Pisztolyával szétdurrantotta a fáklyákat, majd a maga paraszti modorában kioktatta a megrémült hölgyeket, urakat. Aztán amint jött, eltűnt, s nem maradt más utána — így Móricz — ...... mint az ázott gu baszag,” A betyárvezér azonban — ez már történelmi tény — később visszatérni kényszerült Szegvárra: kurtavasra verve, ott csukták rá a rácsot néhány esztendőre. Megszűnvén megyeszékhely lenni, lassacskán elcsöndesedett Szegvár. Noha lakói szépen szaporodtak, nagyobb esemény csak akkor következett be életében, amikor Munkácsy Mihály odautazott, hogy híres Honfoglalás című képéhez modelleket keressen. Hitelt érdemlően ugyan nem bizonyítható, de sokan azt vallották, hogy magát Árpád vezért is egy szegvári férfiról, bizonyos Ber- kecz Illésről mintázta. Akik a jó kiállású, markáns arcú helybelieket ismerik, azok egyáltalán nem csodálkoznak e feltevésen... A nagyközség ma is éli a maga csendes életét. Puskinról elnevezett, jó kezekben levő termelőszövetkezete elsősorban szarvasmarha-tenyésztéséről híres, falumúzeuma — egy ilyen intézménnyel ugyanis már jó negyedszázada büszkélkedik — meg arról, hogy abban a paraszti gazdálkodás számos tárgya mellett Bartucz Lajos professzornak, a magyar antropológia egyik legkiválóbb művelőjének művelt is látni, lévén e tudós a falu szülötte. Ám, utca, Intézmény — sajnos — még nem őrzi nevét A.U Budapesten vendégszerepel a Theatre National de l'Est Párisién társulata Budapesten szerepel a Thé- atre National de l’Est Párisién: a Guy Rétoré vezette társulat június 14-én és 15-én SanjUel Beckett „A játszma vége” című darabját mutatja be a Pesti Színházban. A négyszereplős dráma figuráit Giaólo Casedesus, Pierre Dux, André Reybaz és Michel Ro-’ bin kelti életre. A világhírű társulat e művel vesz részt a június végén, Szófiában. megrendezendő, Nemzetek színháza elnevezésű találkozón is. A magyar színművészetet e seregszemlén a Csiksomlyói passióval a Népszínház képviseli. Gondolatok Az igazság Van. A hazugsá- Akiknek szélesebb a horl* got kitalálják. zontjuk, rendszerint rosszab(Georges Braque) bak a perspektíváik. ^ (Lee) * * Ami veszélyben van, az még Valakinek kell lenni, nem nem veszett el. valaminek. (Agrippa) (Edouard Herríot) KOSSUTH RADIO: 8.27: És ha azt hallja... széli 8.571 Nótamuzsika 9.14: Játsszunk a billenytükkell 10.03: MR 10—14. Különkiadás 10.35: Paul Crassley zongorázik 11.39: Szép reménye 12.45: Törvénykönyv 13.00: Kapcsoljuk a Magyar Nemzeti Galériát 13.50: Kóruspódium 14.15: Verbunkosok, csárdások 14.40: Elő világirodalom 15.05: Gencsy sári és Svéd Sándor operettfel vétel élből 15.28: Nyitnikék 16.00! Népzenei Hangos Üjság 16.40: A párizsi Polifon együttes Jannequin-fel vételeiből 17.05: Mozgásterek 17.30: Argentina! népi dallamok 17.45: A szabé család 18.15: Hol volt, hol nem volt... 19.ia: Murray perahla Chopin- prelüdöket zongorázik 19.30: Zenekari operarészletek 20.00: Szintézis 20.30: Gyurkovies Mária, Radnat György és Székely Mihály nótafel vételeiből 21.01: Móra Ferencről — Móra Panka. Riporter: Csapó György, (ism.) 22.20: TÍZ porc külpolitika 82.30: Mozart: Kis éji zene 82.50: Én és az ellenségem 83.00: Richard Strauss operáiból 0.10! Birtwistle! Grimethorpeáriák 4 NOGRAD - 1982. május 25.. kedd PETŐFI RADIO: 8.05: Polkák 8.20: Tíz pere külpolitika 8.35: Társai gő 10.00: zenedélelőtt 12.25: Gyermekek könyvespolca 12.35: Melödiakoktél 13.25: Látószög 13.30: A Gyermekrádió zenei felvételeiből 14.00: Kettőtől hatig. .1 14.00: operaslágerek 14.35: Tánczenei koktél 15.20: Könyvről könyvért 15.30: örökzöld dallamok 16.35: Csúcsforgalom 18.00: Disputa arról, hogy kell-e tudni idegen nyelveket 18.35: Népdalok a Dunántúlról 19.00: „Magyar anekdotakincs" 19.351 Csak fiataloknak) 20.35: A Rádió Dalszínháza 23.20: Dzsesszfelvételelnkből MISKOLCI STÜDIÖ: 17.00: Hírek, időjárásjelentés, tartalomismertetés. — 17.05: Döntött a bíróság. Kártérítés családjogi vitában. Dr TImái László előadása. 17.10: Fiatalok zenés találkozója. Szerkeszti: Beély Katalin és Zakar János. — 10.00: Észak-magyarországi krónika (A BAZ megyei Tanács VB tájékoztatót hallgatott meg az ötnapos munkahétre történő áttérés tapasztalatairól és a további feladatokról, a Nógrád megyei párt-vb is vállalkozások helyzetéről tárgyal, — 18.25—18.30! Lap- és műsorelózetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévétorna (lsm.) 8.05! Iskolatévé. Kémia (ált. lsk. 1. oszt.) 9.30: Környezetismeret (ált. lsk. 1. észt.) 10.05: Magyar Irodalom (ált. lsk. 0. oszt.) 1!.40: Csata fekete-fehérben (lsm.) 14.35: tskolatévé. Környezetismeret. (lsm.) 14.551 Magyar irodalem (ism.) 15.30: Kémia (ism.) 16.10: Hírek 16 15! Változó falu. VI/5. rész. 16.50: Reklám. 17.00! HoroskL 17.301 Reklám. 17.40: Sportmúzeum HI/2. rész. 18.05! ...Rózsák alá ki tüzet rak... 18.35! BNV — újdonságok, találmányok. 19.00: Reklám. 19.10: Tévétorna. 19- 15: Esti mese. 19.301 Tv-hiradő. 20.00: Köszöntő. 80.20: A Buddenbrook ház. XI/11. rész. 21-201 Stúdió ’82. 22.201 Tv-híradó 8. 22.3ÖS Oldjuk meg... Tájékoztató a felvételi feladatok megoldásáról. Matematika—fizika L rész. 2. MŰSOR: 18.401 A 22. miskolci tévéfesztivál díjnyertese: Teknyőkaparó. 19.20: Reklám. 19.301 Tv-híradó. 20- 00: J. S. Bach: 5. brandenburgi verseny. 20.20: Kisfilmek a nagyvilágból. 20.55: Közben: Tv-híradó 2. BESZTERCEBÁNYA: 18.30: Gazdaságpolitikai magazin 19.10: Esti mese 19.201 tdőjárásjelentéa és műsorismertetés 19.30: Tv-híradó 20.00: Férfi egy életre 21.30; Bártfay Tibor nemzeti művész portréja 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Zenebarátok estje 23.10: Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-hlradő 20.00: Fiatalok tévéklubja — 2. rész 21.30: Időszerű események 22.00: Matematika mindenkinek MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7-: Szívzűr (14). Színes magyar filmvíg- játék. — Kohász: A keresztapa, I—II. (16). Színes szinkronizált tJSA bűnügyi film. — Tarján vendéglő: övakadj a törpétől (16). Szinkronizált USA filmvígjáték. — Balassagyarmati Madách: Mennyei napok. Színes USA filmdráma. — Nagybátonyi Petőfi: Cirkusz vadnyugaton. Színes román western. — Nagybátonyi Bányász: Megsebzett csend. Színes szovjet film. — Pásztói Mátra: A nők városa, I-* II. (18). Színes olasz—francia film. — Rétság: A kék lagúna (14). Színes amerikai film. — Kisterenyei Petőfi: Abba. Színes, zenés, látványos svéd—ausztrál film. — Jobbágyi: Rítus (18). Svéd filmdrá* ma.
