Nógrád. 1982. május (38. évfolyam. 101-125. szám)

1982-05-21 / 117. szám

Gromiko Tokióba látogat A japán külügyminisztéri­um csütörtökön megerősítet­te, hogy Gromiko szovjet kül­ügyminisztert meghívták To­kióba. A Japánnal való kapcso. latokban illetékes vezető szovjet diplomata szorgalmaz, ta a szovjet—japán külügymi­niszteri találkozót. Szolovjovnak, a szovjet kül­ügyminisztérium főosztályve­zetőjének moszkvai nyilatko­zatát csütörtökön közölte a Mainicsi Simbun című tekin­télyes tokiói napilap. Az újság szerint Szolovjov kijelentette: ahhoz, hogy ki­juthassanak a szovjet—japán politikai kapcsolatok jelenle­gi zsákutcájából, mielőbb folytatni kellene a négy év óta szünetelő időszakos hivatalos külügyminiszteri tárgyaláso­kat. Szolovjov ugyanakkor rá­mutatott, hogy Japánt terheli a felelősség a politikai érint­kezés lehetőségeinek megfo­gyatkozásáért. Az úgyneve­zett északi területek problé­máját illetően a Szovjetunió­nak nincs új mondandója, de konkrétan szót lehetne ejteni például az állítólagos „északi fenyegetésről”, amely körül né­melyek mostanában oly nagy zajt csapnak. A csütörtöki japán lapok ar­ról is hírt adnak, hogy Szuno­be Rjozo külügyminiszter-he­lyettes, Vlagyimir Pavlov új szovjet nagykövetnek megis­mételte az Andrej Gromikónak már átadott meghívást. Leg­utóbb a japán külügyminisz­ter járt Moszkvában a rend­szeresített, de jelenleg szüne­telő tárgyalásokon, Szonoda Szunao személyében. Tyimo- fej Guzsenko szovjet tengeri flottaügyi miniszter április végén Tokióban megerősítette: Gromiko szovjet külügymi­niszter elfogadta a meghívást, az időpontról azonban még nincs ' döntés, hiszen ilyen lá­togatáshoz megfelelő előké­születek szükségesek. (MTI) Elhalasztották a Rulewsky-pert Bírósági eljárás indult Jan Rulewski, a működésében fel­függesztett Szolidaritás szer­vezet bydgoszczi volt körzeti vezetője ellen, amiért a múlt év márciusában halálos áldo­zattal járó gépkocsibalestet okozott. Mint a lengyel televízió kö­zölte, Rulewskinek a halálos kimenetelű gázolás ügyében éppen azon a napon kellett volna megjelennie a bíróság előtt, amikor a Szolidaritás regionális szervezetének kép­viselői, az ő vezetésével, kí­sérletet tettek a bydgoszczi vajdasági tanács épületének elfoglalására. A bydgoszczi in­cidens, mint emlékezetes, a múlt év tavaszán a Szolidari­tás akciója nyomán a nyílt konfrontáció szélére sodorta az országot. 'A most kezdődött perben a védelem a tárgyalás elhalasz­tását kérte, tekintettel az in­ternált Rulewski rossz egész­ségi állapotára. A bíróság helyt adott a kérelemnek, és meghatározatlan időre elna­polta a tárgyalást. Tiltakozás Bülent Ülüsü látogatása miatt a görög kormány szerdán hivatalosan tiltakozott a NATO- és az EGK-tagálla- moknál, valamint az ENSZ- nél Bülent Ülüsü török mi­niszterelnök tervezett ciprusi látogatása ellen. Athéni ille­tékes körök szerint lehetsé­ges, hogy az ügyben kérik az ENSZ piztonsági Tanácsának sürgős összehívását is. Ankara ugyanaznap jelen­tette be, hogy a török kor­mányfő Rauf Denktasnak, a ciprusi török közösség vezető­jének meghívására május 20- tól 23-ig ellátogat a szigetor­szág — törökök megszállta — északi részébe. A görög kormány hivatalos szóvivője utján „provokáció­nak”, a Ciprusra vonatkozó ENSZ-határozatok megszegé­sének,” minősítette e látoga­tást, amellyel — mint mond­ta — Ülüsü „igyekszik törvé­nyes alapot kölcsönözni a szi­get északi része brutális tö­rök megszállásának”. „Ciprus egyedüli törvényes kormánya a nicosiai kormány, s csak ennek a kormánynak van joga ahhoz, hogy külföl­di miniszterelnököt hívjon meg” —fűzte hozzá a görög szóvivő. Ülüsü ciprusi látogatásának ankarai megerősítésével szinte egyidőben Athénban bejelen­tették: Görögország kész ma­gára vállalni az ENSZ béke- fenntartó erői ciprusi fenn­tartásának költségeit, s ily- módon szavatolni a török cip- rióták biztonságát a török fegyveresek távozása után. Bülent Ülüsü török kor­mányfő csütörtökön kezdődött ciprusi látogatása ellen — a görög kormány tiltakozása után — a ciprusi kormány is erőteljesen tiltakozott az ENSZ-nél. Nikosz Rolandisz ciprusi külügyminiszter a világszer­vezet székhelyén közzétett hi­vatalos nyilatkozatában Ülüsü látogatását a sziget északi ré­szének 1974-es török megszál­lásával egyenrangú lépésnek nevezte. ülést tartott az országgyűlés hoovédelmi bizottsága Csütörtökön Pap Jánosnak, a bizottság elnökének, a Veszprém megyei pártbizott­ság első titkárának elnökleté­vel — az egyik dunántúli ala­kulatnál — ülést tartott az országgyűlés honvédelmi bi­zottsága. A bizottság tagjai megtekintették a katonák fel- készültségét bizonyító gya­korlatot is. Csapat­összevonások Bejrúti palesztin források szerint a legutóbbi 24 órában fokozódtak az izraeli csapat­összevonások a libanoni ha­tár mentén és a jobboldali milíciák ellenőrzése alatt ál­ló dél-libanoni határövezetben. A dél-libanoni bevetésre ké­szülő egységeket nagyszámú nehézlöveggel, harckocsival, páncélozott járművel erősítet­ték meg. Az izraeli műszaki alakulatok két hidat építettek a Litani-folyón, amely a fel­vonulási területet elválasztja a palesztin ellenállási mozgalom és a libanoni baloldal bázisai­tól. A Begin-kormány ingatag többségén túl növeli a libano­ni és a palesztin vezetés ag­godalmát, hogy az amerikai külügyminisztérium az izraeli —palesztin tűzszünet Tel Aviv-i értelmezését tette ma­gáévá, amikor a hét elején úgy foglalt állást, hogy a fegyver­nyugvás egyaránt érvényes a libanoni, a Szíriái és a Jordá­niái határon át, illetve a nem­zetközi vizek és külföldi te­rületek felhasználásával vég­rehajtott fegyveres akciókra. Safik el-Vazzan libanoni miniszterelnök kijelentette, hogy kormánya elveti a tűz­szünet minden olyan értelme­zését, amely a Libanon elleni agresszió folytatására ösztön­zi, jogosítja fel Izraelt. (MTI) Családi széthúzás... Reagan amerikai elnök fia­talabb lánya is felemelte sza­vát a kormány nukleáris fegy­verkezési politikája ellen. Patti Davis a kormány ka- tonapolltikusalt meghazudto­ló érveléssel fejtette ki a kormányzat fegyverkezési po­litikájával ellentétes nézeteit szerdai Los Angeles-i sajtóér­tekezletén. „A korlátozott nuk­leáris háború gondolata tel­jes képtelenség, nem lesz­nek sem korlátok, sem túl­élők” — mondotta, majd hoz­zátette, hogy „leszerelésről nem lehet beszélni akkor, amikor folytatják a nukleáris fegyverek gyártását”. „A nukleáris fegyverek gyártását be kell fagyaszta­nunk és meg kell kezdenünk a tárgyalásokat e fegyverek csökkentéséről” — hangsú­lyozta Patti Davis aki az el­nök jelenlegi, második házas­ságából született. A sajtóértekezleten, ame­lyen az amerikai popzene két híressége, Stevie Wonder és Graham Nash is kiállt a le­szerelés mellett, bejelentették, hogy június 6-án Pasadená- ban tiltakozó nagygyűlést tartanak a nukleáris fegyve­rek gyártása ellen. Több mint 100 ezer személy részvételére számítanak. Lemondott a dél-koreai kormány A dél-koreai kormány csü­törtökön testületileg benyújtot­ta lemondását Csőn Tu Hvan államfőnek és egyidejűleg le­mondott a kormányzó demok­ratikus igazság párt teljes ve­zérkara is. Csőn Tu Hvan el­sőként a párt főtitkárának le­mondását fogadta el. Hivatalos bejelentés szerint a miniszterek azért szánták el magukat erre a lépésre, mert „erkölcsi és politikai fe­lelősséget éreznek az ország­ban kitört botrányok miatt”. A legnagyobb vihart a két héttel ezelőtt kitört pénzügyi és megvesztegetési botrány kavarta, amelynek nyomán ti­zennyolc vezető kormánytiszt­viselőt letartóztattak, két vál­lalat csődbe ment, hat másik a tönk szélére jutott. A letartóz­tatottak között van Li Kiu Kuang tábornok, Csőn Tu Hvan elnök feleségének nagy­bátyja, a bányaipar fejleszté­sével megbízott állami vállalat elnöke, aki 138 ezer dollárnak megfelelő kenőpénz ellenében pénzügyi machinációkat fede­zett. „Mélységes meggyőződé­sünk, hogy van reális lehető­ség a szovjet—kínai kapcsola­tok megjavítására. Ha ezt a lehetőséget elszalasztják, vagy tudatosan elmennek mellette, akkor a két nép érdekeivel és a széles körű nemzetközi ér­dekekkel ellentétesen járnak el” — írja a Pravda csütörtö­ki számában Igor Alekszand- rov a lap szemleírója. „A Szovjetunióban régóta az a vélemény, hogy a szov­jet—kínál államközi kapcsola­tok megjavítása döntésre érett, mert az mind a Szov­jetunió, mind Kína népei ér­dekében áll. A kétoldalú pár­beszédet azonban előzetes fel­tételek nélkül kell foytatni, a megállapodásra irányuló lépé­seknek találkozniok kell egy­mással. Irreális lenne pozitív eredményeket várni akkor, amikor, az egyik fél sok konst­ruktív kezdeményezést, ja­vaslatot terjeszt elő, a másik viszont azzal foglalkozik, hogy ürügyeket keres elutasítására” — írja a Á szovjet—kínai kapcsolatokról gondoskodás diktálja — han­goztatja az SZKP lapja. — Minden lehetőség megvan ar­„Mit mondhatunk az Ilyen követelésekről? Mindenekelőtt nyilvánvaló az, hogy szerzőik ra, hogy a szovjet—kínai kap- változatlanul nem hajlandók csőlátókat mind regionális, számolni a nemzetközi élet stabi­mind világméretekben lizáló, konstruktív változtassák.” „Pekingben kijelentették, hogy a kínai fél figyelmet for­dított a Szovjetunió Legfel­realitásaivál, s a mindenfajta, tényezővé az ultimátummal határos elő­zetes feltételek felhalmozása egyáltalán nem arról tanúsko­dik, hogy a kínai fél kiutat keresne a zsákutcából, amely­sőbb Tanácsa Elnökségének be a szovjet—kínai kapcsola­elnöke által kifejtett elkép­zelésekre, de a Szovjetunió ál­láspontját, a gyakorlati tettek, alapján fogja megítélni” — írja a cikk. — A gyakorlati tettekről szólva a KNK veze­tő személyiségei számos elő­zetes követeléssel állnak elő. A Szovjetuniónak ezeket kel­lene teljesítenie, mielőtt meg- azok indulhatnak a tárgyalások, cikk, Ezek közé tartozik, hogy amely azt is határozottan le- mondjunk le a Mongol Népköz­szögezi, hogy a Szovjetunió társaság, az indokínai orszá- nem konjunkturális szempon- gok, Afganisztán támogatásá­ról, egyoldalúan vonjuk hátra a KNK határától a Szovjetu­nió fegyveres erőit, ismerjük el Kína „jogát” a Szovjetunió tokból kiindulva törekszik a kapcsolatok javítására, nem akarja kihasznábii azokat a nehézségeket, amelyek Kína és a nyugat, mindenekelőtt területénk jelentős részére. Kína és az Egyesült Államok viszonyában mutatkoznak. „Ezt a törekvést a békéről. It népek boldogságáról való Ezeket a már korábban ki­fejtett követeléseket megis­mételték Kína magas rangú vezetői..” NÖGRAD - 1982 május 21., péntek tok jutottak.” — hangoztatja a cikk. „Nehéz megszabadulni a be­nyomástól, hogy a kínai ve­zetők az ország valódi és táv­lati érdekeivel szemben to­vábbra is előnyben részesítik azokat a rövidlátó számításo­kat, amelyek korántsem a szocializmus és a kínai nép érdekeiből fakadnak, hanem a Kína-centrikus és hegemo- nista ambíciókból” hangoztat­ja a Pravda, leszögezve: a pe­kingi „héják” a nemzetközi feszültségre, a Szovjetunió és az Egyesült Államok között fennálló ellentmodásokra spe­kulálnak, a Szovjetunióval szembeni konfrontációra ösz­tönzik az imperialistákat. A Szovjetunió viszont elle­nez mindenfajta konfliktust, így az ázsiai konfliktusokat is, azt szeretné, ha Kína vala­mennyi hozzá közeli ország, így az ázsiai szocialista or­szágok jó szomszédja lenne. „Mi Ázsia békéjében látjuk a földrész országai sikeres fejlődésének alapvető feltéte­lét. Az ilyen fejlődés lenne az egyik legfontosabb előfeltéte­le a térség és az egész világ stabilizálásának” — hangoz­tatja a szovjet lap. A Pravda cikke leszögezi: a Szovjetunió soha nem avat­kozott Kína belügyeiben és nem teszi azt most sem. Azért bírálja Kína politikájának, mindenekelőtt külpolitikájá­nak egyes tényezőit, mert azok nem felelnek meg a szocialis­ta elveknek és normáknak, kárt okoznak a Szovjetunió­nak, az egész szocialista kö­zösségnek, a világ békéjének — s egyúttal bonyolultabbá teszik a szocializmus távlata­it magában Kínában is. „Senki sem képes arra. s nem is akarja megszabni Kí­na kormányának, hogy mit tegyen. De jó-e magának Kí­nának az, hogy a szovjet—kí­nai kapcsolatok zsákutcában vannak? Mit adott, mit ad ez az országnak? Kinek jó a szovjet—kínai ellenségeske­dés?” „A szovjet—kínai kapcsola­tokban előbb-utóbb fel kell számolnia a megoldatlan problémákat. Az ilyen prob­lémák valódi rendezése meg­felelne a két ország népe ér­dekeinek, az egész nemzetközi helyzet megjavítása érdekei­nek” — hangoztatja a Prav­dában közzétett cikk. (MTI)1 Bajban az OPEC Lefelé „robbanó" olajár Az OPEC legutóbbi miniszteri ülése Bécsben Az idei év már mindenkép­pen a nagy fordulat esztende­je a nemzetközi olajkereske­delemben. Alig néhány hónap telt el 1982-ből, máris olyas­mik történtek, amik koráb­ban elképzelhetetlennek tűn­tek. Például legutóbb, május első napjaiban a Kőolajex­portáló Országok Szervezete, az OPEC elhatározta, hogy a jövő év decemberéig befa­gyasztja a jelenlegi olajárat. CSÖKKEN A BEVÉTEL A döntésben két érdekesség is van. Az egyik manapság már köztudomású: ezúttal a világ legnagyobb olajszállítóit nem a fogyasztókat és az egész világgazdaságot kímélő önmérséklet vezette, hanem kizárólag az ellen ,a veszede­lem ellen védekeztek, amely őket magukat fenyegeti. Ko­rábban ugyanis, a felfelé ro­hanó olajárak idején, az OPEC — mindig nagy viták után — azért fagyasztotta be az árakat, hogy — a józa­nabb olajexportálók rábeszé­lésére — ne tegye végképp tönkre a világ olajfogyasztóit és a nemzetközi gazdasági vi­szonyokat. Most viszont zuhan az olaj világpiaci ára, s az OPEC-tagok mind kevesebb­ért tudnak csak vevőt találni a fekete aranyra Amiért az­tán persze rohamosan — és már-már riasztóan — csökken a bevételük. A mostani be­fagyasztással tehát az érvé­nyes alapár (34 dollárba kerül egy hordó nyersolaj) védelmé­re keltek. A másik érdekesség ezzel szorosan összefügg. A nagy olajfelendülés idején elfoga­dott befagyasztások mindig rövid időre, legfeljebb fél év­re szóltak. Most viszont más­fél évre előre próbálják meg­szabni napjaink legfontosabb fűtőanyagának árát. Próbál­ják,, — de maga az OPEC sem biztos benne, hogy ez si­kerül. A szervezet egyetlen eszköze ugyanis az alapár megvédésének nehéz küzdel­mében a termelés csökkenté­se. Ennek a lehetőségnek azonban mostanában már igencsak a végén járnak az olajexportálók. Könnyen fel­mérhető, hogy miért. Az OPEC-államok alig két éve még közel napi 30 millió bar­relt (hordót) exportáltak, míg ma a kivitelük alig 16 millió naponta. Csökkenő árak mel­lett ez legalább 50 százalékos bevételcsökkenést jelent, ami a legszálárdabb gazdaságú or­szágokat is megrázná, nem­hogy a köztudottan főként, vagy kizárólag az olajterme­lésre alapozott, fejletlen ipa­rú olajállamokat. A FEGYVER VISSZAÜT Hiteles információk szerint 1982 dereka felé közeledve a 13 OPEC-állam közül már csak négynek nincs defficitje. Tehát a többi — hajdan iri­gyelten gazdag olajállam! — elkezdett eladósodni, s ma­napság, a nemzetközi gazda­sági pangás idején nem köny- nyű hiteleket szerezni. Egyes olajországoknak ezért gyöke­resen át kell alakítaniuk az olajboom idején született nagyralátó gazdasági tervei­ket. A leggazdagabb OPEC- társak — mint Szaúd-Arábia, vagy Kuvait — csak átmene­ti időre húzhatják ki a baj­ból segélyeikkel az olyan, pénzügyi katasztrófához köze­ledőket, mint Nigéria, amely­nek olaját a nemzetközi olaj- társaságok a magas ár miatt egyszerűen nem veszik át. é A kőolajexportálók szerve­zete ekként fennállásának legsúlyosabb válságát éli át. Részben saját hibájából. Mos­tanában ütnek ugyanis vissza az elmúlt esztendők túlhaj­szolt olajárai. 1973-tól 1981-ig még a viszonylag legolcsóbb maradt szaúdi olaj ára is a tizenhatszorosára emelkedett: kettőről harminckét dollárra. Ez pedig olyan óriási nyomás­sal nehezedett a fogyasztók­ra, hogy radikálisan takaré­koskodnunk kellett. A fo­gyasztás visszafogása mellett gyorsan fellendült a más ener­giahordozókat kiaknázó ipar. Kifizetődő lett a széntermelés, a vízi- és az atomenergia feli fordulás. Emellett a legna­gyobb fogyasztók óriási olaj- tartalékokat halmoztak fel. Mindennek következtében az elmúlt esztendőben rohamo­san esett vissza a kereslet az olaj iránt. A tendencia tar­tósnak bizonyult, s ezt a ma­gasra tornászott olajárak sínylették meg. ROMLÓ KILÁTÁSOK Ma már a 34 dolláros hor­dónkénti árat is csak egy nemzetközi gazdasági fellen­dülés erősíthetné meg. erre viszont nincs sok kilátás. Az OPEC pedig kínlódva csök­kenti — szinte havonként — az exportot, hogy a nemzet­közi olajkínálat szűkítésével védje az árat. Hogy ez a fegyver meddig használható, az nagyon is bi­zonytalan. irán például már­is bejelentette, hogy nemsoká-: ra növelni fogja termelését, hiszen a háború miatt nagy szüksége van az olajbevételek­re. Könnyen lehet, hogy a katasztrofális helyzetbe ju­tott Nigériának is bele kell majd mennie a drasztikus ár- csökkentésbe 'és a termelés- növelésbe. Hiába határozott el tehát befagyasztást az OPEC. ha a szervezet egységét ha­marosan szétzüllesztik a gaz­dasági kényszerűségek. A. K. Heves harcok az iraki—iráni fronton Irán csütörtökön heves har­cokat jelentett Khuzisztán északi térségéből. A teheráni rádió a fegyveres erők közle­ményére hivatkozva arról számolt be, hogy az iráni csa­patok 58 iraki tankot és csa­patszállító járművet pusztí­tottak el, s több mint 300 ira­ki katonát — köztük 18 tisztet — öltek meg. Iráni források szerdán jelezték, hogy az irá­ni csapatok megállították a Khorramshahr közelében in­dított iraki ellentámadást, s most a húsz hónapja meg szállt kikötőváros visszafogla­lására készülnek. A bagdadi katonai közle­ményben az áll, hogy az iraki erők sikeres ellentámadást hajtottak végre a front déli részén, súlyos veszteségeket okozva az irániaknak. Az ira­ki jelentés szerint az akciót követően az iraki erők vissza-, tértek állásaikba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom