Nógrád. 1982. május (38. évfolyam. 101-125. szám)
1982-05-19 / 115. szám
Beruházás „házon belül" Drégelypalánkon A vezérigazgatónő válasza A jelenlegi gazdasági helyseiben fokozott figyelem kíséri a beruházásokat, azok határidőre és költségeken belül történő megvalósítását. Még inkább az érdeklődés középpontjába kerül az ilyen munka. ha egy mezőgazdasági nagyüzem olyan beruházásáról van szó, amely saját erőből, részben saját kivitelezéssel készül és majdani termékeinek jó része exportra kerül. A drégelypalánki termelőszövetkezet már eddig is ismert volt szörpjeiről — melyek többsége külföldön is közkedvelt — valamint eredményes gazdálkodásáról, hiszen hosszú esztendők óta a megye legeredményesebb mezőgazdasági nagyüzeme. Hogyan halad a beruházás és mit várnak tőle a drégelypalánkiak ? Ezekre a kérdésekre kerestünk választ Mayer Antalnál, a közös gazdaság elnökénél. Egy évvel ezelőtt kezdődtek az alapozási munkák, s a tervek szerint év végére már sor kerül az első próbaüzemre. — Minek tulajdonítható, hogy ez a több mint 70 milliós beruházás ilyen gyorsan, a határidők és a tervezett költségeken belül közeledik a befejezés felé? — Nagyrészt annak tudható be, hogy a tervezést, a bonyolítást, sőt a kivitelezés jelentős részét is magunk végezzük. Mindez így jobban áttekinthető, kézben tartható, az esetleges nehézségekre is gyor. sabban tudunk reagálni és végső soron így olcsóbb is, s ez nem elhanyagolható tény. Mint később az építkezésen megtudtuk, a rendkívüli januári hideget leszámítva semmi nem nehezítette a nagyüzem beruházásának ütemességét, s ez dicséri az együttműködő vállalatok jó íjiunká- ját is. Fehér Andrástól, az Egri Közúti Építő Vállalat főmérnökétől megtudtuk, hogy a bár a vállalat gazdálkodásában az alig több mint négymilliós vállalás a félmilliárdos munkához, amit évente végeznek nem túl nagy, ennek ellenére ők azt veszik figyelembe, hogy a termelőszövetkezetnek mit jelent, ha időben és kifogástalan minőségben ad. ják át a beruházást. Az egriek egyébként sok más kisebb megbízást is elvállaltak Nóg- rádban, s ott is helytállnak. A másik kivitelezésben segédkező társ a Nógrád megyei Kéményseprő Vállalat, amelyik úgy került a drégelypalánki gyümölcsfeldolgozó közelébe, hogy műszaki vezetője Az épülő gyümölcsfeldolgozó egyik csarnoka Kecskés Gyula és a termelő- szövetkezet építésvezetője. Barna László iskolatársak voL tak. Most üzemeik kerültek „egy padba”, ahol vizsgázhatnak. .. Egyelőre eredményesen, mert a vállalat 15 embere valóban nagy segítséget jelent a gépészeti munkák — a víz. és köz- pontifűtés-szerelés — kivitelezésében, amelyet mintegy nyolcmillió forint értékben végeznek a közös gazdaságnak, határidőre, jó minőségben. A kivitelezésben közreműködő harmadik a Rétsági Költségvetési Üzem illetékesei az előbbiekhez hasonlóan vélekednek; ha valamit egyszer elvállaltak, azt teljesíteni is kell. — Mit vár a termelőszövetkezet az új gyümölcsfeldolgozó üzembe helyezésétől? — kérdem az elnöktől. — Elsősorban ezzel a beruházással bővül a gazdaság profilja. Az új üzem nagy meny- nyiségű steril gyümölcsvelő előállítására lesz képes, s mivel a legkorszerűbb hőkezelé- ses eljárással készül — tehát mindenféle tartósítószer nélkül — jól konvertálható termék lesz. A veTolfehet végtermék, de készülhet belőle majd rostos ivóié is, s ez szintén keresett exportcikk, valamint a tejiparnak és az édesiparnak is lehet alapanyaga. — Végeztek már valamilyen piackutatást? — Ismerjük vevőink igényeit —, ezért is tartottuk szükségesnek a termékváltást — valamint tudjuk azt is, hogy Ismét időszerű az öntözés a piac messze van még a telítettségtől, ami ezeket az árukat illeti. Bogyósgyümölcs-ivó- léből, vagy -velőből például egyáltalán nincs kínálat. — Milyen kapacitású lesz az új üzem? — Évente mintegy 2500—3000 tonna gyümölcssűrítmény előállítására lesz képes, azaz hasonló nagyságú a már eddig meglevő három másikhoz, amely az országban üzemel a mezőgazdasági szektorban. — Mikorra készül el az új létesítmény? — Még az idén sor kerül a próbaüzemelésre. Az építési munkálatokkal az év első felében végzünk, a gyártók a második fél évre ígérték a gépek szállítását. Reméljük nem várnak decemberig... Megnézzük az építkezést, ahol kísérőnk, Dikasz József nem kis büszkeséggel mondja: — Egy esztendeje itt csak egy-két dudva emelkedett ki a földből, most három hatalmas csarnok magasodik, salak - és cementhegyek emelkednek, óriási munkagépek serénykednek. — Jelenleg az üzemcsarnok, a szociális _ blokk, a műhelyek és kazánház építése zajlik. Azért egyszerre, hogy mindenki hozzáférjen a munkához, mindenkinek a lehető legjobbak legyenek a munkakörülményei. Tartjuk is a határidőt — magyarázza Pólyák Nándor, a fiatal művezető. — Én kezdettől itt dolgozom az új beruházáson — kapcsolódik a beszélgetésbe Csó- sza József kőműves — egész idő alatt volt anyag és nem volt állásidő. Ez már eleve ösztönzi az itt dolgozókat a kifogástalan munkára. így legyen! Zilahy Tamás Az idén nem vállalkoztak többre a Budapesti Finomkötöttárugyár balassagyarmati gyárának dolgozói, mint arra, hogy a tavaly elért jó eredményeket a lehetőségekhez képest tovább bővítik, megszüntetik munkájuk hiányosságait, így öregbítik hírnevüket mind a bel-, mind pedig a külföldi piacokon. Ebből is látszik, hogy nincs új szakasz életükben. Valami azért mégis történt. A hangsúly a feladatok meghatározásakor jóval erőteljesebbé vált. Ide sorolhatjuk a versenyképesség fokozatos javítását, a minőség növelését, a korszerű üzem- és munkaszervezést, az új technológiák bevezetését, a határidők betartását. Azt mondhatná valaki, nem új dolgok ezek, másutt is így hangszerelnek. Biztos, hogy igazuk van, mert a fejlődésnek mindenütt megvannak a közös jellemzői, tennivalói. Az eltérés a körülményekben, az arányokban, a piac rapszodikusságából és kiszámíthatatlanságából fakadó jelenségekből a megoldások, módszerek sokféleségéből adódik. ELŐZETES INFORMÄCIÖ ÉS A VALÓSÁG A balassagyarmati kollektíva az idén is divatcikket gyártott az első negyedévben. Munkaigényesebbeket, mint korábban, amikhez a kiszabott alkatrészeket Budapestről, a központból szállították konfekcionálásra. Csakhogy kevesebbet kaptak, mint amennyi a tervük teljesítéséhez szükségeltetett. — Olyan információkkal kezdtük az ez évi munkát, hogy nem lesznek különösebb gondjaink az alapanyag-ellátással, azaz Időben megkapjuk azt, amire szükségünk van — pergeti vissza a néhány hónappal ezelőtti időszak jellemző eseményét Forrai Ferencné, a gyár igazgatója. — De nem így történt! Tudomásunk szerint a vállalat nem kapta meg a kelmegyártáshoz szükséges fonal egy részét. Emiatt akadozott a méterárugyártás, aminek következtében mi sem azt gyártottuk minden esetben, amit eredetileg programba vettünk. — Milyen előnyt jeleneit az előbbi a kollektívának? — Mivel ők más kelmével dolgoztak, mint mi, így hát időbe telt amíg dolgozóink megismerték, illetve megszokták az új kelméhez igazodó technológiát. Köztudott, hogy az átállás, az anyag megismerése, az ehhez való szakmai igazodás elsajátítása nem megy máról holnapra. — Végül mit jelentett az előbbi változás a gyár életében? — Az előbbiek miatt a tervezett 115 százalékos átlagteljesítmény 95 százalékra csökkent. Ennek megfelelően alakultak termelésünk egyéb mutatói is. Például tervünket 83, a tonna tervet 88, az árbevételt pedig 84 százalékra sikerült teljesíteni — válaszol az igazgatónő, majd kisár- tatva hozzáfűzi: — Lényegében véve olyan szintet értünk el, mint egy évvel ezelőtt, MEDDIG? — Miként látja az első negyedévet. az alapanyag-ellátás hiányosságait, annak kedvezőtlen hatását és a jövőt Balkó Imréné, a szakszervezeti bizottság titkára. — Az alapanyaghiány zavarta a dolgozók hangulatát, befolyásolta munkakedvét, megnehezítette szervező munkánkat, lazította a munkafegyelmet, bizonyos vonatkozásban kedvezőtlenül hatott a minőségre. A bérmunkán nem tudtak úgy keresni mint ahogy korábban, s ez sem hatott lelkesítőleg. Az igazsághoz tarÉpítésre szövetkezük Mintegy tizenhárom—tizennégy százalékkal növelik termelésüket idén összesen a megyénkbeli építőszövetkezetek. A fenntartási munkák mennyisége tavalyihoz képest egyötöddel csökken, viszont a beruházási feladatok más- félszeresére sokasodnak a vállalkozások szerint A STÉSZ, igazodván az igényekhez idén a korábban tervezettnél több, összesen hatvankilenc lakást ad át. A pásztói ÉPSZER ebben az évben honosítja meg a MEZÖPANEL-es épí+Jési rendszert. A trenddel ellentétben csak két szövetkezet módosítja szerkezetét: a balassagyarmati és a Karancs- völgyi Építőipari Szövetkezet csökkenti a beruházási munkák részarányát. Két másik egység ipari termelésnövelést is tervezett idénre: a STÉSZ a ponyi-pusztai lakatosüzemet használja ki e célra, a ka- rancsvölgyiek pedig a FÜTÖBER-rel kooperálva bontakoztatnak ki lakatostevékenységet. Az Alföld nagy részén és a Tiszántúlon egy hete nem volt említésre méltó csapadék, s a hét végéig hozzánk érkező nedvesebb légtömegektől sem várható alapos áztató eső, a legtöbb helyen a csapadék mindössze 10 milliméter körül marad, ami a csekélynél is kevesebb. Az agrometeorológiai jelzések szerint tehát a következő tíz napban is lényegében száraz periódusra lehet számítani. A tétlen esővárás mind nagyobb kockázatot rejt magában, annál is inkább, mert a Duna— Tisza közi és a tiszántúli homokos, valamint lazább lösz- és vályogtalajok nedvességtartalmának rohamos csökkenése is jelzi, hogy időszerű az öntözés megkezdése. A nagyüzemi gazdaságok április végéig mintegy 8000 hektárt láttak el mesterséges csapadékkal, ez az öntözésre előkészített terület 3 százaléka. Az előző évekhez viszonyítva tehát több hetes késésben van az öntözés, de a szokatlanul hűvös tavasz késleltette, akárcsak az egész növénytermesztést. így jóllehet hivatalosan április 15-én indult volna az öntözési idény, gyakorlatilag most kezdődik a munka. A felmelegedés és a szárító hatású széljárás miatt a homokos, és egyéb laza talajú földeken elsősorban a gyepes területek, főleg az első kaszálással rövidre vágott lucerna, továbbá a búza, majd fokozatosan a kukorica és a zöldség kíván öntözést, mielőtt a csapadékhiány visszavetné fejlődését. A vízügyi igazgatóságok öntözési főműveinek bőséges vízkészlete kellő fedezetet nyújt arra is, hogy az előzőleg lekötött mennyiségen túl igényelt öntözővíz felhasználására is vízjogi engedélyt adjanak. Nádas tisztítja a vizet Az évelő növények víztisztító képességét kívánják felhasználni a harkovi tudósok. Tervük szerint a Dnyepr— Donbássz csatorna kaszálóit nádültetvénnyé változtathatnák, amelyet — az előzetes modellkutatás alapján — az orelkorszki vízmedence körzetében hoznának létre. A tanulmányok szerint a nádas 10—15-szörösével meggyorsítja a vízmedence öntisztítási folyamatát az olajtermékektől, a különböző vegyszerektől. Ugyanakkor szilárdítja is a partlejtőket, megakadályozza a vízmosás okozta károkat. A nádas őszi leara tása takarmányt is biztosít. \ Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat központi ipartelepén már készülnek Salgótarján nyugati városrészének előregyártóit betonelemei. Györke István és Bagó Pál kőművesek az elemek zsaluzását végzik. gy — tozik, hogy a bérmunkában gyártott termékek lényegesen munkaigényesebbek. Igen, az előbbieket jeleztem vállalatunk szakszervezeti bizottságának is. Az alapanyag-ellátásban tényleges javulásra van szükség, hogy pótolni tudjuk az első negyedévi elmaradást. — Mit tudnak ilyen esetben tenni a szakszervezeti bizalmiak? — Próbálják megmagyarázni az okokat, kérik a dolgozók türelmét, megértését, amikor van anyag, akkor példamutatóan dolgoznak. Arra a kérdésre viszont, hogy meddig tart a jelenlegi állapot, nem tudnak válaszolni. Meggyőződéssel állítom, hogy a kollektívánkon nem múlik az idei terv teljesítése. Ha szükséges, akkor túlórát is vállalnak. Fegyelmezettségüket, jó szellemüket mutatja, hogy a keresetcsökkenés és az alapanyag- hiány ellenére egyetlen dolgozó sem hagyta el a gyárat ilyen címen. Ez egyúttal bizonyítja megértésüket is. Ennek idejét azonban nem szabad hosszú távra elnyújtani, minél előbb le kell rövidíteni. Mert olyan asszonyok, lányok adnak itt egymásnak találkozót, akik a nehéz időszakokban mindig kitettek magukért, s most sem késlekednek bizonyítani. MEGNYUGTAT — BIZONYÍT Tapasztalataimat ismertettem Hajmási Józsefnével, a Budapesti Finomkötöttárugyár vezérigazgatójával. — Vajon miként látja, hogyan ítéli meg az elmondottakat, mit tud mondani a jövővel kapcsolatban? — Az első negyedévben nem a fonalellátás okozott gondot, h»nem alapvetően a termelés szerkezetének döntő megváltozása. Vagyis az előbb említett-időben jelentősen növeltük tőkésexportunkat, mivel jó áron tudtuk értékesíteni ternjéke- inket. Ez viszont nemcsak nekünk volt előnyös, hanem a népgazdaságnak is. Olyan tempót diktáltunk, minek eredményeként egész évi tőkésexportunkat 80 százalékra teljesítettük. Az itt szerzett előny azzal járt, hogy kevesebb méteráru maradt a belföldi termékek gyártásához. Tudomásom szerint áprilisban már érezniük kellett volna a balassagyarmatiaknak a javuló alapanyag-ellátás előnyeit, ami a továbbiakban még kedvezőbbé válik. Tekintettel arra, hogy a tőkésexport termelése lelassul, holott a népgazdaságnak sokkal jobb lenne, ha e tekintetben is növelni tudnánk az ütemet — vélekedik a vezérigazgató asszony. Ügy gondolom kedvező válasza jó irányba befolyásolja a gyarmati kollektíva munkakedvét, szorgalmát, igyekezetét. Ugyanakkor egyértelműen bizonyítja annak a sokat hangoztatott kívánságnak az igazát, hogy rugalmasan kell igazodni a mindenkori piaci igényekhez. Vagyis sohasem szabad sémákban gondolkodni! — venesz — Kétszáz éves papírgyár Kétszáz éves az ország legöregebb és legkisebb papírgyára, a diósgyőri. Csejtei Martinyi Sámuel gömöri papírkészítő mester 1782-ben telepítette ide papírmalmát a Szinva partjára, közel a Hámori-tóhoz, ahol az évforduló alkalmából állandó kiállítást nyitottak az egykori munkaeszközökből és anyagokból. Az ide látogatók a korhű kézi merítőműhelyt munka közben tekinthetik meg, ebben vízjeles papír készül korabeli eszközökkel. A jubileum alkalmából május 29-én megrendezik „S íehérművesség napját”, melyen a diósgyőri papírgyártás múltját elevenítik fel.
