Nógrád. 1982. május (38. évfolyam. 101-125. szám)

1982-05-18 / 114. szám

Megyei vadászfórumok Irta Koller Mihály, a Magyar VadászszBvetség föíithára Az elmúlt esztendőkben a Magyar Vadászszövetség or­szágos vezetőségének képvi­seletében megyéről-megyére jártunk, hogy beszélgetéseket folytassunk a vadászok né­pes táborával, a vadászati tár­saságok tagjaival, de minden más érdeklődővel is. Sikerült valamennyi megyét végiglá­togatni, s a megrendezett fó­rumok mindenütt igen sike­resek voltak. Egy-egy helyen százan, kétszázan is megje­lentek, s összesen több mint nyolcszáz különféle kérdést sikerült tisztázni. A fóru­mok nemcsak azért voltak hasznosak, mert ilyen sok kérdésre kaptak feleletet a vadászat iránt érdeklődők, hanem mert így a vadász­szövetség is tudomást szerez­hetett arról, hogy mi érdekli, mi foglalkoztatja a tagságot. A kérdések többsége olyan problémákra irányította a figyelmet, amelyekről az or­szágos vezetés többnyire nem is tudott, vagy — mi tagadás — nem foglalkozott vele olyan mértékben, ahogyan azt tőle elvárták volna. A fórumokon tapasztaltak alapján részle­tesen vizsgáltuk a zavarmen­tes vadbúvóhelyek létesíté­sét, védelmét, mivel felhívták a figyelmünket arra, hogy a meglevő búvóhelyekből csak azt semmisítsék meg, amely­nek megtartása már semmi­képpen sem indokolt. Ami viszont megmarad, azt te­gyük alkalmassá a vadon élő állatvilág részére, s közben újat is létesítsünk ott, ahol a korszerű nagyüzemi mező- gazdaság lehetővé teszi. Ezen­túl rendszeresen szóvá tesz- szijjc, hogy az égetések szük­ségtelenek, s tájékoztató füze­tet adunk ki az élőhelyek karbantartásának módjáról. Jobban bekapcsolódunk a ter­mészetvédelem társadalmi ten­nivalóiba, főként azzal, hogy részt veszünk a Hazafias Népfront természetvédelmi ak­cióiban. A megyei vadászfórumokon a hivatásos vadászok alkal­mazásának, bérezésének prob­lémaköréről is sok szó esett, továbbá arról, hogy a vad- gazdálkodás egyre magasabb szakmai hozzáértést igényel. Szövetségünk kezdeményezé­sére idén január elsejével mó­dosult a hivatásos vadászok szolgálati szabályzata. Jelen­tős szakmai képzés, tovább­képzés kezdődött, s ezt tovább folytatjuk. Az országos inté­ző bizottság előírta és részle­tesen meghatározta, hogy mi­lyen követelményeket kel,l tá­masztani a vadászmesterek­kel szemben. A megyék tan­folyamokat szerveztek azok számára, akiknek még nincs meg a megfelelő végzettsé­gük, s a tanfolyam sikeres befejezése után vadászmeste­ri vizsgát kellett fennlök. Számosán fejezték ki nyug­talanságukat a fórumokon amiatt, hogy kevesen ismerik a vadászterületek újrahasz­nosításával kapcsolatos el­gondolásokat. A hozzánk el­juttatott írásos kérdésekre is válaszolva, mindenkit meg­nyugtathatunk, hogy szövet­ségünk időben intézkedett, ezt a fontos kérdést az országos küldöttközgyűlésünk is tár­gyalta, s ez ügyben határoza­tot hozott. Az újrahasznosítás­nál a lehető legjobb megoldá­sokat igyekeztünk megkeres­ni és természetesen meg is valósítani. A megyei vadászfórumok több, általános tanulsággal is szolgáltak, s e fórumok meg­rendezését — éppen ezért — szövetségünk állandó gyakor­lattá kívánja tenni. Tapaszta­lataink szerint hasznos, ha ezeken nemcsak az előadó ál­tal már előre eltervezett kér­dések kerülnek napirendre, hanem azok is, amelyek a tagságot foglalkoztatják. Még akkor is, ha nem mindig vágnak egybe az eredeti el­képzelésekkel. A vadászfóru- mok vezetőinek természete­sen jól képzettek, a kérdések többségéhez értő embereknek kell lenniük, s nyitottak az embereket foglalkoztató té­mákra. A megyei vadászfóru­mok alkalmasak annak felmé­résére is, hogy miként alkal­mazzák a jogszabályokat, elvi állásfoglalásokat, s mindezek miként élnek, hatnak az értük felelős személyek tudatában. Sok fórumon tettek fel több olyan kérdést is, amelyre már régóta van elvi állásfoglalás, határozat, vagy jogszabályi intézkedés, de azokat nem si­került minden érdekelttel megismertetni. A megyei vadászfórumok további rendszeres összehívá­sa nagyon fontos módszere le­het a vezetésnek, emellett e fórumok rendkívül jó propa­gandalehetőségül is szolgál­nak. Lakásokért szövetkezők Per után per A hosszú nevű Balassagyar­mati Lakásépítő és -Fenntartó Szövetkezet négy esztendővel ezelőtt alakult, több kisebb la­kásszövetkezet egyesülésével. A frigy nem volt konfliktus- mentes, sőt ma sem az. Az egyesülést — summázza a szö­vetkezet egyik jelentése — nem készítették elő kellőképpen és ezek a „hiányosságok mind a mai napig visszahatnak”. AMI VISSZAHAT. .1 ... legfőképpen az, hogy az egyesüléskor a tagszövetkeze­tek mérleg szerinti átadás-át­vétele nem történt meg. Noha országosan korántsem ez a gyakorlat, itt ez történt. Ezért aztán csak később derült ki, hogy például a Centrum La­kásszövetkezet számláján 254 ezer, az Április 4. Lakásszövet­kezetén 148 ezer forint hiány mutatkozik, de a Madách La­kásszövetkezet sem rendezett 16 ezer forintos számlát. Eső után köpönyeg, nem volt kinél tiltakozni, a békát le kellett nyelni és fizetni a korábbi ha­nyagságért. Illetve fizetni kel­lene. Mert bár eme pénzügyi hiányosságokat szakemberek tárták fel, a szövetkezet tag­jai nem akarják elfogadni a rájuk háruló költségeket. A közös szövetkezet ugyanis nem vállalja a korábban önálló szövetkezetek adóságait. A centrumosok ötvennégy tag­jából tizenhat nem hajlandó fizetni, velük perben áll a la­kásépítő és -fenntartó szövet­kezet. ÜJABB PEREK... ... de ezek már a Mikszáth Lakásszövetkezet egykori tag­jainak nevében. A késedelmi kötbér ügyében indítottat már megnyerték, de 24 lakás fűtési hiányosságainak rendezése ügyében jogászok hadakoznak a SZÖVTERV-vel. Baj van az építkezések pénzfelhasználá­sa körül is... Egyszóval nem fenékig tejföl a lakásokért szövetkezettek helyzete Balas­sagyarmaton. VAN KIÜT? VAN KIÜTI Jó ideig csak szabad idejé­ben törődhetett a szövetkezet ügyeivel a megválasztott tiszt­ségviselő, ma már ketten fő­állásban foglalkoznak a tagság gondjaival. Szigorúan ügyel­nek az alapszabályban lefek­tetettek betartására, a könyve­lés egységes, az ügyintézés megfelelő. Minden esztendő­ben írásban is tájékoztatják a szövetkezet tagjait a befizetett összegek sorsáról, a felhaszná­lásról, az elvégeztetett mun­kákról. Mintha a tagok bizalma is visszatérne, hiszen jelentős pénzt spórolnak meg azzal, hogy takarítónők helyett ma­guk a lakók takarítanak. Legfontosabb teendőik most a jogi ügyek rendezése. Sor­ban végeztetik a lépcsőházak festését, a tetőszigetelések ja­víttatását, a villanyhálózat re­konstrukcióját — hol, mi szük­séges. A szövetkezet részt kí­ván venni a lakásépítési prog­ramban, a tervek szerint 1985- ig száznál több otthon megte­remtésében vállalják a szer­vezést. — h — lói vizsgázott a hócserélő A szécsényi termelőszövet­kezetben már hosszú évek óta központi feladat az energiával való ésszerű gazdálkodás. A magas színvonalú gépesített­ségnek és az intenzív baromfi­hizlalásnak érthető velejáró­ja'. A most épülő biogáztele­pen kívül számos más beren­dezés már vizsgázott a gya­korlatban is, hogyan lehet minél kevesebb energiát, mi­nél gazdaságosabban felhasz­nálni egy mezőgazdasági nagyüzemben. Az alig fél éve beépített DŐL—10 000 típusú magyar—dán kooperációban készült hőcserélő a baromfi- telepen bizonyította hasz­nosságát. A berendezés a szellőzés során távozó leve­gőből kivonja a meleget és így jelentős, mintegy 30—35 százalékos hőmegtakarítást eredményez. Ezzel népgazda­sági haszna mellett az önkölt­ségre is kedvezően hat a ba­romfihús-termelésben. Tűzhelyet szerelnek A nagybárkányi termelőszö­vetkezet egyike megyénk leg­eredményesebben gazdálkodó nagyüzemeinek. Mindebben nagy szerepe van a kiegészí­tő tevékenységnek, amely az árbevétel jelentős hányadát hozza esztendők óta. Legújabb üzemük a tűzhelyszerelő üzem, amelynek árbevételi terve az idén 6 millió forint. A Sal­gótarjáni Vasöntöde- és Tűz­helygyárral ez évben tovább szélesítik az együttműködést, s a feladatok maradéktalan teljesítése érdekében javítják az anyagellátást, korszerűsítik a munkaszervezést és a ter­melésirányítást Az előbbre- lépésben minden bizonnyal sokat segít, hogy az SVT jól él az önállóság kínálta lehe­tőséggel és lényegesen rugal­masabban képes alkalmaz­kodni a korábbi évekhez ké­pest a piaci igényekhez. Így az együttműködés mindkét fél számára hasznos. Negyvenmillió fiatal tanácskozása A Komszomol XIX. kongresszusa elé Ma kezdi meg munkáját a Komszomol XIX. kongresszu­sa. Ebből az alkalomból be­szélgetett az APN tudósítója Borisz Pasztuhovval, a Kom­szomol kőznnnti bizottságának első titkárával. — A legutóbbi kongresz- szus óta négy ép teli eí. Mi­ként lehet jellemezni az el­múlt időszak ifjúsági moz­galmi munkáját? — A Komszomol jelentős szerepet játszott * az ország életének valamennyi terüle­tén, a többi között a társa­dalmi ügyek intézésében, a gazdasági élet fejlesztésében is. A Szovjetunió legnagyobb ifjúsági tömegszervezetének 40 millió fiatal a tagja. Ak­tív részvételükkel ezekben az években 1200 ipari létesít­mény épült. Mór működik a szaján-susenszkojei vízerő­mű Szibériában és a koszt­romai körzeti hőerőmű ha­zánk európai területének északi részén. A szaján-su­senszkojei 6.4 millió, a koszt­romai pedig 4,8 millió kilo­watt energiával járul hozzá az energiaszükségleteinek kielé­gítéséhez. A Volga-vidéken befejeződött a világ legna­gyobb teherautógyára. a KamAZ építésének második szakasza. Rövidesen megindul a termelés a hatalmas atom­ipari gépgyártó üzemben, az Atommasban. Mindezek az építkezések a Komszomol védnöksége alatt állnak. Az ország építkezésein ma több mint négymillió fiatal dol­gozik. Feladataink minőségében az utóbbi években jelentős változás következett be: a Komszomol ma már nemcsak egy-egy kiemelt építkezés fe­lett vállal védnökséget, ha­nem az ország egyes nagy te­rületei felett is Ilyen or­szágrész például az egymil­lió knP-en fekvő Nyugat-Szi- béria, amely kőolaj- és föld­gáztartalékaival az ország va­lóságos kincsesbányája. Ma az egész térség óriási építkezé­si terület, ahová minden ne­gyedik dolgozó a Komszomol felhívására érkezett. Figyelemre méltó, hogy a szovjet fiatalok többnyire azokban a népgazdasági ága­zatokban dolgoznak, amelyek a tudományos-technikai fej­lődé--' meghatározói, így a vegyiparban, a finommecha­nikai gépgyártásban, a rá­diótechnikában és elektro­nikában. Növekszik az ifjúság szere­pe az államirányításban. A Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának 1500 küldötte kö­zül 317 még a 30. évét sem töltötte be. A területi, városi, kerületi, községi tanácsokban a fiatalok aránya 33,3 száza­lék, vagyis mégegyszer annyi mint 15 esztendővel ezelőtt. Ifjúságunk aktívan részt vesz a társadalmi szervek életében, a gazdasági irányí­tásban is. A szakszervezetek vezető szerveibe 1,8 millió fiatalt választották be, a szakszervezeti csoportok egy- harmadát komszomolisták ve­zetik. A gazdasági és szak- szervezeti vezetők olyan ta­nácskozásain, ahol a fiata­lokkal kapcsolatos kérdése­ket tárgyalják, vagyis elő­léptetésükről, jutalmazásukról van szó, jelen vannak a Komszomcl-bizottságok kép­viselői is. A komszomolisták beleszólhatnak a munkavéde­lem, a lakáselosztás, a kultu­rális és sportcélokra fordított összegek problémáiba is. A népi ellenőrzés munkájában 1,3 millió fiatal veszi ki ré­szét. — Az SZKP XXVI. kong­resszusa célul tűzte ki az ide­ológiai munka erősítését az ifjúság körében is. E téren mit tesz a Komszomol? — Hazánkban jól szerve­zett ifjúsági politikai okta­tórendszer működik, melyről elmondható, hogy valóban a kommunista társadalom ide­ológiailag érett, edzett építő­inek iskolájává vált. Az egyre növekvő kulturá­lis és művelődési igényt fi­gyelembe véve, a Komszomol központi bizottsága új, az eddiginél tökéletesebb ifjúsá­gi politikai oktatási rend­szert vezetett be. Átdolgoz­tuk a tantervet, új tanfolya­mokat indítottunk. A szovjet ifjúság híven őr­zi mindazt, ami népeink for­radalmi múltjával, apáink hőstetteivel kapcsolatos. A Komszomol központi bízott-, sága nemrégiben felhívással fordult tagjaihoz, az úttörők­höz, és a többi iskoláshoz, hogy csatlakozzanak „A Nagy Honvédő Háború krónikája” nevű akcióhoz. Résztvevői vállalták, hogy összegyűjtik a háborús évek dokumentuma­it, emlékeit és hogy gondos­kodással veszik körül a har­cok veteránjait, és az eleset­tek hozzátartozóit. 1982 különleges év a Kom­szomol számára. A XIX. kongresszuson értékeljük több mint 40 milliós szövet­ségünk munkáját és új, nagy feladatokat tűzünk az ország fiatal nemzedéke elé. Cigányok a rétsági járásban A tanácsok — csakúgy, mint a megye más járásaiban — a rétsági járásban is rendszere­sen foglalkoznak a cigányla­kosság helyzetével. Figyelem­mel kísérik a 259 családban élő több mint ezer cigány életkö­rülményeit, sorsát. Az utóbbi időben megnöve­kedett a rendszeresen dolgo­zók száma. A munkaképes ko­rú lakosság kétharmada ál­landó munkahellyel rendelke­zik, ez örvendetes változás a korábbi időkhöz képest. Sokat tettek a cigánylakosság beil­leszkedéséért az általános is­kolák, a szocialista brigádok, a munkakollektívák és a KISZ- alapszervezetek — állapította meg a járási hivatal egyik legutóbbi jelentésében. Gondot jelent a nők foglal­koztatása. Többen azért nem vállalhatnak munkát, mert lakóhelyükön erre nincs mód, az ingázást gyermekeik mi­att nem tudják megoldani. A nők munkába állását azzal is segítik a tanácsok, hogy meg­oldják gyermekeik óvodai és népközis elhelyezését — sok esetben térítés nélkül. A cigánylakosság nagy ré­sze segédmunkásként dolgo­zik. Ennek alapvető oka isko­lázatlanságuk — bár ezen a téren is javult a helyzet. Sok a gond a tankötelezettségi tör­vény végrehajtásával a teres­kei és,a nézsai körzetben. Két­ségtélen eredmény viszont, hogy a felnőttek számára in­dított esti oktatáson' sokan résztvesznek és eredményesen be is fejezik a hetedik-nyolca­dik osztályt. Többen tovább­lépnek, szakmát tanulnak. (Például Nagyoroszi környé­kéről az utóbbi időben nyol­cán tettek szakmunkásvizsgát, ketten közülük azóta mester­levélét is szereztek.) Az igen rossz lakáskörülmé­nyeket jelentő cigánytelepek megszűnték a rétsági járás­ban. Az elmúlt tizenöt év so­rán 133 megfelelő életet bizto­sító lakás épült a települése­ken. Akadtak, akik maguk építettek —, ehhez minden se­gítséget megkaptak a taná­csoktól —, voltak, akik kész lakást vásároltak. Hátráltatja viszont a családok életviszo­nyainak gyors javulását, hogy a megszerzett lakásokba az­tán betelepszik a rokonság. sőt más megyékből érkezőket is befogadnak. Nem maradt hatástalan az egészségügyi dolgozók felvilá­gosító, megelőző munkája. A gyermekek gondozásával kap­csolatos tanácsokat a szülők többnyire elfogadják, meg­szűntek a járványos megbete­gedések. Mindenütt figyelem­mel kísérik a veszélyeztetett kiskorúakat. Ha kell, azonnal kezdeményezik állami gondo. zásba vételüket. Az arra rászorulók rendsze­resen kapnak segélyt. Ha akadnak is ma még a rét­sági járás cigányai között munkakerülők, rendszeres ita­lozók — mind több azok szá­ma. akik beilleszkednek a szo­cialista viszonyok közé. So­kan vállalnak közéleti szere­pet. Az elmúlt évi választások alkalmával Diósjenőn, Teres­kén és Legenden tanácstagot választottak közülük, s a he­lyi lakosság véleménye sze­rint tiszteletre méltó munkát végeznek. Az eredmények további te­endőkre sarkallják a rétsági járás tanácsait. Még több gon­dot fordítanak az építkezni szándékozókra, ügyelnek a tankötelezettségi törvény be­tartására. segítik és szorgal­mazzák a cigánygyerekek óvo­dai elhelyezését, szélesítik az együttműködést az egészség- ügyiekkel, a közművelődési szakemberekkel, a pedagógu­sokkal, a népfrontaktívákkal, a Vöröskereszttel. Javaslatok A salgótarjáni centrum Aruház nyári kiárusításán divatos színekben és fazonban kaphatók pólók, női nadrágok, ha­risnyák, melyek iránt igen nag\ az érdeklődés. Képünkön: Ubrankovics Ágnes és Leffler Éva eladók kínálják a vá­sárlóknak a tetszetős holmikat. — Fotó: Gyurkó — A Pásztói nagyközségi Kö­zös Tanács idei pénzügyi ter­vébe beépítette azokat az állampolgári javaslatokat, amelyek a tanácstagi beszá­molókon jogos igényként fel­vetődtek. Ily módon kívánják megvalósítani az út-híd fel­újítási keret terhére a Mály­va, a Marx a Vadász és a Madách út felújítását. Köz­művilágítási lámpahelybőví­tést tervez a tanács a Mág­nes, a Dob és a Galamb ut­cában. A belvízelvezetésre rendelkezésre álló kétmillió forintból jut a Hősök útja, a Nagymező utca, a Diófa utca és az Iskola köz munkáinak elvégzésére A iobb ivóvízel­látást biztosítja az ötszáz köb­méteres víztározó és a két nagyüzemi kút, az eddigi ivó­vízhálózat-építés mellett. NÓGRÁD - 1982. május 18., kedd

Next

/
Oldalképek
Tartalom