Nógrád. 1982. május (38. évfolyam. 101-125. szám)

1982-05-16 / 113. szám

A hét 3 kérdése Újítók és feltalálók V. országos tanácskozása Budapesten Gál László beszéde Hogyan reagált a világ Reagan amerikai elnök új ja­vaslatára? Meglepetést semmiesetre sem okozott az a hír, hogy a washingtoni Fehér Házban új javaslatot fogalmaztak meg a stratégiai fegyverzet csökkentésére: politikusok és diplomaták, katonai szakér­tők és publicisták Keleten és Nyugaton egyaránt számít­hattak arra, hogy első nagy, nyugat-európai körútja előtt Ronald Reagan „a tárgyalá­sok emberének" kíván majd mutatkozni. Egyébként is már hónapok óta ismert volt, hogy a SALT helyett egy új rövidítést fognak emlegetni Amerikában: a START-ot. Ez a betűszó a hadászati, tehát a legnagyobb hatótávolságú ballisztikai fegyverek („ST”‘ és ,,A) csökkentés („R”) célzó tárgyalások („T”) meg­jelölésére szolgálna. Reagan vasárnap az Illino­is állambeli egykori iskolájá­ban, az Eureka College-ben elmondott beszédében, majd a hét folyamán egv sajtó­konferencián részletezte a fő­leg szárazföldi indítású in­terkontinentális rakéták csök­kentését célzó javaslatát. A Szovjetunióban súlyos kifo­gásokat hangoztattak az első hírmagyarázatok, mondván, hogy az amerikai javaslat egyoldalú és nem vonatkozik a levegőből és a tengerről in­dítható rakétákra, amelyek­nél köztudomás szerint ame­rikai fölény mutatható ki. Az elnök sajtókonferenciáján már valamelyest módosított álláspontján, mondván, hogy semmi sincs kizárva az álta­la javasolt START során meg­tárgyalható témák közül. Mint várható volt, az USA azövetségesei siettek üdvözöl­ni a washingtoni kezdeménye­zést. Az NSZK alkancellárja és külügyminisztere, a szabad-1 demokrata Genscher azt han­goztatta, hogy ez a javaslat megmutatja az Egyesült Ál­lamok készségét az enyhülési politikára... A római kormány biztosítékot lát abban, hogy Washington „új lendületet akar adni a kelet—nyugati párbeszédnek”. Brüsszeli hi­vatalos körökben pedig úgy nyilatkoztak, hogy kedvező lélektani hatása lesz ■ az új amerikai javaslatnak még a genfi „eurostratégiai rakéta­tárgyalásokra” is. A svájci városban a jövő héten folyta­tódnak a tárgyalások a közép­hatótávolságú nukleáris raké­tákról, Bécsben viszont már most csütörtökön ültek ösz- sze újra az európai haderő­csökkentésről tárgyaló kül­döttségek. ök a 304. ülésnél tartanak a 27. fordulónál — 1973 októbere óta. (For­dulónak neveznek egy-egy tárgyalássorozatot, amely után hosszabb-rövidebb szünet áll be. A genfi szovjet—amerikai rakétatárgyalásnál így most a harmadik forduló kezdődik, de a szovjet sajtó úgy tudja, hogy tavaly november óta még tulajdonképpen nem is kerültek az asztalra amerikai részről konkrét javaslatok.) A START akkor vehet jú­niusban eredményes startot, ha az USA szép szavak he­lyett részletes és tényleges tárgyalási javaslatokat ter­jeszt elő. helyén, a főtitkár, Javier Pe­rez de Cuellar irodájában, ahol angol és argentin diplo­maták egymásnak adják a kilincset. A két fél már elmozdult eredeti álláspontjáról. A londoni kormány például kez­detben egyforma erővel köve­telte: 1. minden argentin erő haladéktalan kivonását a szi­getekről, 2. ott a brit közigaz­gatás helyreállítását. 3. a szi­getek jövőjének az szigetlakó akarata biztosítását. Most már csak a 9000 főnyire becsült argentin katonaság kivonását sürgetik Londonban, azt sem egyszer­re és azonnal. Angentína változatlan igényt tart a szigetekre — a jövőben. Buenos Aaires egy- re nagyobb nyomatékkai hangsúlyozza a Malvin-szige- tek argentin jövőjét, de úgy, hogv Anglia számára is „méltányos megoldást” ke­ressenek. A tárgyalások „nem húzódhatnak el további 149 évig” — mondta Galtieri ar­gentin elnök, arra célozva, hogy, amióta az argentinok­tól az angolok elragadták a szigeteket, mindig voltak al­kudozások azok hovatartozá­sáról. Az utolsó „forduló” 17 évvel (!) ezelőtt kezdődött a „eszmecsere” az áprilisi „Malvin-akció” előtt öt hét­tel volt. Akkor vesztette el legutóbbi angol—argentin türelmét a Buenos Aires-i ka­tonai vezetés. Kérdés, hogy egy tűzszünet után az újabb tárgyalásokhoz kinek és meddig lesz türelme. Ml magyarázza megmozdulásokat szágban? Minden hónap 18. napját a külföldi reakció és a lengyel belső ellenzékmaradvány lát­hatóan fel akarja használni egyfajta „hónapforduló” meg­rendezésére: tiltakozó akci­ókra, tüntetésekre, sztrájkok szervezésére. Így volt ez ezen a héten is, de —, amint a PAP lengyel hírszolgálati iroda jelentéséből kitűnik — a december 13-án meghirde­tett szükségállapot „ötödik hónapfordulóján” csak ki­sebb csoportok hagyták abba iann hrit egynegyed órára a munkát és jnt- csupán Varsó egy-egy utca­kereszteződésében próbálták meg-megzavarni a forgalmat és a gépkocsikürtök koncert­jével felhívni magukra a fi­gyelmet. A lengyel hírügynökség úgy értékelte, hogy a társadalom kifejezésre juttatta érettsé­gét és nem hagyta magát be­levinni újabb provokációkba. Megfigyelhető ugyanakkor, hogy a külföldi rádióadók és az országba becsempészett készülékekkel működtetett il­legális kis, helyi rádióállo­mások főként a lengyel ifjú­ságot próbálják a kormány és a párt ellen uszítani. Viszont még Józef Glemp, a lengyel katolikus egyház prímása is azt hangsúlyozta Krakkóban, hogy „az ifjúságnak bölcsnek kell lennie és hazafiságában a távolabbi jövőt, a lengyel hazát és a benne játszott sze­repét kell figyelembe vennie. Ellenkező esetben csak játék­szer lehet olyan manipuláció­ban, amelyet nagyon felelőt­len emberek kezdeményez­hetnek”. A lengyel ügyekbe való be­avatkozás címén két lengyel- országi amerikai diplomatát kiutasítottak, az USA hatósá­gai megtorlásként két len­gyel diplomatát szólítottak fel távozásra. az újabb Lengyelor­Pilfy József Mitterrand a keleti politikáról „Ha azt mondják nekünk, hogy helytelen kereskednünk a Szovjetunióval, mi és a (nyugat-) németek azt vála­országokkal való kapcsolata­inkba, akkor sem, ha nem ér­tünk egyet a lengyelországi fejleményekkel” — mondotta szoljuk, hogy nem vagyunk másfél órás beszédében a fran- velük hadiállapotban. Miért cia államfő. Mitterrand ezzel Hogyan alakulnak az angol és az argentin követelések a Falkland- (Malvin-) szigetek dolgában? Amíg a világközvélemény a hadijelentéseket várja és arra figyel, vajon melyik fél közöl hírekei; bombázásokról, hadihajók elleni támadások­ról, repülőgépek és helikop­terek lelövéséről, addig a dip­lomáciai alkudozás több szín­helyen is folyik a Falkland- válságban. Mindenekelőtt New Yorkban, az ENSZ szék­ei kellene úgy reagálnunk, mint­ha háborúban lennénk? A gazdasági blokád háborús cselekmény” — mondotta a hamburgi kereskedelmi ka­mara előtt Francois Mitterrand francia elnök, aki ez alkalom­mal talán a legélesebb for­mában utasította Egyesült Államok diktátumát, amellyel szovjet­ellenes gazdasági szankciói­hoz szeretné felsorakoztatni az európai szövetségeseket. „Nem fogjuk megengedni, hogy bárki is beleszóljon más kapcsolatban utalt a Szovjet­unióval kötött földgáz-cső ügyletre, amelyben mind Pá­rizs, mind Bonn érdekelt. Mitterrand egyébként ba­rátságát hagoztatta az Egye­sült Államok iránt és ismét teljes egyetértését fejezte ki vissza az az amerikai fegyverkezéssel, politikai mert véleménye szerint „a Szovjetunió katonai fölény­ben van Európában, amit ki kell egyenlíteni”. Meleg sza­vakkal méltatta az NSZK és Franciaország együttműkö­dését — Heteken át nagy figye­lemmel kísértük a vállalatok­nál, szövetkezetekben, intéz­ményeknél lezajlott tanácsko­zásokat, amelyeken meggyőző erővel bontakoztak ki az újí­tók és feltalálók nagyszerű eredményei és további alko­tó szándékai — mondotta, s hozzáfűzte, hogy a szakszer­vezetek odafigyeltek a jogos bírálatokra is, amelyeket meg­szívlelnek saját munkájukban és a hibák kijavítására sar­kallnak más illetéseket is. Manapság még gyakran elfe- csérlődik a tetterő, mert az újítóknak, feltalálóknak egy része nem ismeri a kiemelke­dően fontos műszaki-gazdasá­gi problémákat, amelyek megoldásra várnak. Elsősor­ban ez az oka annak, hogy a benyújtott javaslatoknak csaknem a felét elutasítják, nem hasznosítják. A szak- szervezeteknek fontos felada­tuk, hogy a vállalati vezetők­kel együttműködve segítsék széles körben megismertetni: a hatékonyság, a korszerűség, a takarékosság, a szervezett­ség, a munka- és környezet- védelem. mely konkrét terü­letein várja a vállalat az újítók közreműkökdését. Az érthetően megfogalmazott cé­lok teremthetnek szilárd ala­pot az újításokhoz és talál­mányokhoz. Különösen a mun­kás újítók esetében az is szük­séges, hogy ne magányosan küzdjenek az esetleges ér­dektelenség, közömbösség el­len. Álljanak melléjük, báto­rítsák őket a szakszervezeti szervezetek, a munkahelyi ve­zetők. A bonyolultabb köve­telményeknek ma már egyéb­ként is aligha tud önmagá­ban megfelelni az egyes dol­gozó, ezért a szakszervezetek azt ajánlják, hogy, ahol az szükséges, az egyéni kezde­ményezésen alapuló újitótevé- kenység alakuljon át társult újítói munkává, amelyben részt vesznek a műszaki-gaz­dasági szakemberek és a ki­váló gyakorlati ismeretekkel rendelkező munkások egy­aránt. Továbbra is szükséges azonban az újítók és feltalá­lók egyéni munkája, még ak­kor is, ha ezek kisebb lépé­sekkel viszik előre a vállala­ti fejlődést, hiszen összessé­gükben lényegesen segíthetik a takarékosságot, a szervezett­séget, a minőség javítását — mondotta a SZOT főtitkár- helyettese. A továbbiakban hangoztat­ta: a szakszervezeteknek kö­vetkezetesebben kell segíte­niük szervező és propaganda- munkával a tapasztalatcseré­ket, a jó alkotások, módsze­rek terjesztését, jobban har­colni a mozgalomban részt vevők megbecsüléséért, anya­gi elismeréséért. A szakszer­vezeteknek kötelességük el­oszlatni azt a tévhitet, hogy az újítók és feltalálók csak sa­ját anyagi érdekeiket nézik és munkájuk eredményéből kizárólag nekik van hasznuk. Valójában az újítók és felta­lálók olyan emberek, akik munkaköri kötelezettségü­ket messze meghaladó tevé­kenységet végeznek, s ennek hasznából az egész vállalati kollektíva, a társadalom ré­szesedik. Ezt követően megkezdődött a vita. A vitában felszólalt Marjai József, a Minisztertanács el­nökhelyettese. Marjai József felszólalása A miniszterelnök-helyettes rámutatott: gazdaságpoliti­kánknak határozott törekvése olyan légkört, közgazdasági környezetet létrehozni, erősí­teni, amely fegyelmezett, gon­dos alkotó munkára ösztönöz, sőt kényszerít Be kell azon­ban ismernünk — mondotta —, hogy a szorító körülmé­nyek ellenére sem sikerült még ezt a környezetet kielé­gítő mértékben megteremteni. Még mindig sok olyan válla­lat működik az országban, látszólag zavartalanul, amely­nek gazdálkodása, vezetésének színvonala nemcsak a mai, ha­nem a tegnapi követelmé­nyeknek sem felel meg. A változáshoz feltétlenül szük­séges az emberek alkotó ener­giájának hatékonyabb fel- használása. A vállalatok több­sége már felismerte, hogy elő­rejutni, boldogulni csak az összes rendelkezésre álló szel­lemi erőforrás hasznosításá­val lehet. A puszta felismerés és jó szándék azonban önma­gában kevés, olyan feltétele­ket kell teremteni a vállalato­kon belül, a vállalatok közöt­ti együttműködésben és az irá­nyításban egyaránt, amely le­hetővé teszi, hogy a kollek­tívák valamennyi tagja erejé­nek és képességének megfele­lő munkát végezhessen. Csak olyan célokat szabad kitűzni, amelyekhez a feltételek is megteremthetők. A tervek és az újítások nem szakadhat­nak el a vállalatok adottságai­tól, lehetőségeitől, a népgaz­daság teherbíró képességétől. Ahhoz, hogy vállalataink biztonságosan tervezhes­senek, fejleszthessenek, széle­sebb anyagi önállóságon és vállalkozó felelősségen alapu­ló döntési hatáskörre van szükség. Csak így lehet elvár­ni a vállalati vezetőktől, hogy tevékenységük túlnőjön a na­pi rutinmunkán, merjenek kockáztatni. Ehhez a jogsza­bályok és a gazdasági szabá­lyozók komplex módosítása is szükséges, amely kiterjed a merik, hogy az újító, alkotó ember eredményei a kisebb- nagyobb közösségeket, az egész országot gazdagítják. A továbbiakban arról szólt, hogy a vállalatoknál az újí­tások és a találmányok keze­lése ma még hosszadalmas. Azért természetesen egyetlen újító vagy feltaláló sem ne­heztelhet ha a vállalat ala­posan megnézi, hogy az újítás elfogadásával mire vállalkozik. Ez mindany- nyiunk érdeke. Az újító, a fel­találó érdekeit védi, ha alko­tását alapos iparjogvédelmi el­járásnak vetik alá Kétségtelen hogy jobb munkaszervezéssel, tökéletesebb technikai appa­rátussal az újítások ügyinté­zése és az iparjogvédelmi el­járás folyamata is rövidíthető. Alapvető baj azonban, ha a hozzá nem értés, az érdekte­lenség, a lelkiismeretlen ügy­intézés állít akadályokat az újítók és a feltalálók ügye elé. A kormányzat szükségesnek tartja az iparjogvédelem és a szabadalmi eljárás feltételé­inek javítását, a legtöbbet azonban a vállalatok tehetik. Ezért fontos, hogy mindenütt jól felkészült emberek fog­lalkozzanak az újításokkal, akik ösztönözve is vannak ar­ra, hogy felkutassák és felka­rolják a kezdeményezőkész embereket és — a vállalat jól felfogott érdekében is — megrövidítsék^ a hasznos al­kotások bevezetésének útját. A kormányzat az újítóktól, a feltalálóktól nemcsak azt kéri, hogy újat alkossanak, arra is számít, hogy javasla­taikkal hozzájárulnak a mozgalom hatásosabb szerve­zeti, érdekeltségi rendszeré­nek megteremtéséhez. Az újí­tók üzemi tanácskozásain sok javaslat hangzott el, s ezeket csakúgy, mint a mos­tani országos tanácskozáson felvetődő kezdeményezése­ket tanulmányozni fogjuk, és ugyanezt követeljük meg a vállalatoktól is — mondotta a miniszterelnök-helyettes. Végül rámutatott: a kor­mány fokozott figye'emmel kíséri az újítók és a iéitalá- lók munkáját, nagyra értéke­li azt, és mindent megtesa azért, hogy a mai nehéz gaz­dasági helyzetben biztosítsa az alkotás feltételeit. Az újítók problémáit megoldani azon­ban csak együttesen képesek az újítók, a vállalatok és a kormány, ahogyan az újítá­sok és a találmányok hasz­nán is maguk az alkotók, a vállalat és az ország egésze osztozik. A párt 25 éves kö­vetkezetes pilitikája olyan jövedelemszabályozás és & légkört teremtett — s ezt el hitelezési gyakorlat korszerű- határozott szándékunk tovább sítésére csakúgy, mint sokré­tű vállalati formákra, a vállalati gazdálkodás rugal­masságának növelésére a nép- gazdasági és a vállalati terve­javítani —, amely inspirálja az alkotó munkát, tisztelettel veszi körül az alkotó embert, és a gazdaság és a társada­lom fejlődésében alapvető zés korszerűsítésére. A mó- szerepet szán az emberi té- dosításoknak egyik alapvető nyezőnek, legnagyobb kin- célja, hogy a társadalom inno- csünknek. vációs képességében rejlő többletenergiák felszabadul­janak. Az előkészületben levő in­tézkedések egyebek között ép­pen az újítói és feltalálói te­vékenység gazdasági és szer­vezeti feltételeinek erőteljes javítását hivatottak szolgálni, s ezt célozza a mai tanácsko­zás is. A kormányzat törekvése az Marjai József a párt Köz­ponti Bizottsága és a kor­mány nevében sok sikert kí­vánt az újítók és feltalálók munkásságához: A küldöttek közül sokan tették szóvá az újítások hosz- szadalmas elbírálását, az elhú­zódó adminisztrációt. Néhá- nyan jó példákkal is szolgál­tak, s azok elterjesztését ja­Dr. Tóth Károly nyilatkozata Befejeződött a világvallások békekonferenciája Szombaton Moszkvából ha- lalásokkal zárult: a világ csak- — Külön szeretném kiemelni zautaztak a világvallások bé- nem száz országából érkezett azt a tényt, hogy a tanácsko- kekonferenciáján részt vett küldöttek egyhangúan foglal- zásra Moszkvában került sor. magyar egyházi személyisé- tak állást a nukleáris háború Nyilvánvalóvá vált, hogy min- gek. A repülőtéren a konferen- fenyegetése ellen, az élet vé- den ellenséges propaganda el- cia elnökségének képviselői és delmében. lenére éppen Moszkvában a magyar nagykövetség fele- — A moszkvai tanácskozás- nyüt lehetőség arra, hogy kü- lős munkatársai búcsúztatták nak igen nagy jelentősége van lönböző világnézetű emberek őket. vallástörténeti, egyháztörténe- ebben a fő kérdésben egyet­Dr. Tóth Károly református ti szempontból azzal, hogy va- értésre jussanak. A résztvevők püspök, aki a nagyszabású lóban a világvallások közös véleménynyilvánítását, állás­nemzetközi konferencia elő- tanácskozása, egyetértése ki- foglalását senki sem korlátoz- készítésében is részt vett és a alakításának fóruma volt. Ezen ta_ ^ konferencia dokumentu- tanácskozás egyik alelnöke túlmenően azonban aktuális ' . , , .... , volt, az MTI tudósítójának ki- politikai jelentősége is igen mamak szerkesztősében a le­jelentette: a világvallások bé- nagy: a feszült nemzetközi hető legszélesebb körben vet- kekonferenciája minden te- helyzetben dokumentálja, hogy tek részt a tanácskozás részt- kintetben elérte a maga elé a vallási, a politikai, az ideo- vevgj az jgen széies körben tűzött célt és jelentős állásfog- lógiai különbségek ellenére is ..., lehet és kell is összefogni az tükrözi a kialakított teljes egy. ( emberiséget fenyegető veszély séget a főbb kérdésekben — NOGRAD - 1982. május 16., vasárnap | ellen. mondta dr. Tóth Károly. is, hogy. még objektívebbé vasolták. Osztafi Béla, az Öz- váljanak azok a szempontok, di Kohászati Üzemek techni- amelyek alapján az újdonság kusa arról szólt, hogy válla­hasznosságát jobban meg le­het ítélni. Ez a mérce nem más, mint a vállalat többlet- haszna, illetve az újítások, a találmányok hasznosítása nyo­mán létrehozott értékek nö­vekedéséből, a költségek csök­kentéséből, a hulladékok, vagy melléktermékek hasznosításá­ból származó többletbevétel. Jogszabályi korszerűsítések tehát szükségesek, de a leg­tökéletesebb szabályozási és ösztönzési rendszer bevezetése sem elegendő a kezdeménye­zőkészség fokozására, ha a közfelfogás, a szemlélet nem kedvez az újítónak, a felta­lálóknak. A munkahelyi kö­zösségek szemléletén is mú­lik, hogy a jobb, új megoldá­sokat kereső szakembereket megbecsülik-e, vagy pedig akadékoskodó „nehéz embe- rek”-nek tartják őket, akik nemcsak „kényelmetlenséget” okoznak, de még pénzt is akarnak ezzel keresni. Ahol az egészséges, szocialista szem­léletmód a jellemző, ott elis­latuknál az újításokat he­tente elbírálják és a díjazás­sal sem késlekednek. Dénes Józsefné, a Szegedi Ruha­gyár szentesi üzemének mun­kásnője is arról számolt be, hogy a szellemi alkotásokat náluk folyamatosan bírálják el és vezetik be. Stuhl József, a Nógrádi Szénbányák akna­üzemi gépészeti vezetője a bürokratikus ügyintézés egyik okát bizonyos fajta irigyke­désben látja. Néha az egy­személyi elbíráló az egyszer­re több újítást is beadó dol­gozó díját alacsonvabban ál­lapítja meg. A dolgozók er­re úgy reagálnak, hogy javas­lataikat egyenként nyújtják be. így anyagilag jobban jár­nak, de a hasznosítás, az öt­letek bevezetése jócskán el­húzódik. Pusztai Gyula összegzése és egy felhívás elfogadása után a tanácskozás Juhász András­nak, a KÍSZ Központi Bizott­sága titkárának zárszavával ért véget. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom